Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 4051-4080 | 4081-4110 | 4111-4140 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

2003. július 31.

Elsőízben szerveztek falunapokat Érkeserűben július 26-27-én, a pár ezer lelkes Bihar megyei településen. Hazahívnak az érkeserűi öreg harangok, hirdették. A Számadó Ernő Iskolában Pete Enikő fiatal képzőművész otthon először állította ki elvont üzenetű, formavilágú munkáit, Fekete Hajnal is először jelenhetett meg egy érkeserűi tárlaton, képzőművészből kettő is jutott a falunak. Voltak vetélkedők, volt focibajnokság is. Wass Albert szülőföldmegtartó üzenetével Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművész házaspár koronázta az estét. A vasárnapi Anna-napi búcsún Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök tartott szentbeszédet. /Balla Tünde: Hazahívtak az érkeserűi öreg harangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2003. augusztus 2.

Nagyváradon láncfűrésszel kezdték el az Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló építésének előkészületeit. Az építkezésre 320 millió forintos magyar állami támogatást nyert Mecénás Alapítvány vezetői azt remélik, a létesítményt már a jövő év májusában átadhatják, és abban tarthatják a hagyományos Varadinum ünnepségsorozat egyes rendezvényeit. Lakatos Péter kurátor elmondta, a támogatás első részlete májusban futott be az alapítvány bankszámlájára. Az építkezés fővállalkozója a nagyváradi Santeam Kft. A létesítmény alapkövének ünnepélyes letételére már májusban sor került, ám a szükséges engedélyek hiányában a munkálatokat ez idáig nem lehetett elkezdeni. A beruházást finanszírozó Határon Túli Magyarok Hivatalával kötött szerződés értelmében az alapítványnak a munkálatok megkezdésétől származott egy éven belül kell elkészülnie a kivitelezéssel. Az épületben háromcsillagos szálló, étterem, előadóterem, klub és egy kisebbfajta Ady-kiállítás kap helyet. A létesítménynek saját parkolója és strandja lesz. A létesítmény megépítésére a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök tette le az első pályázatot még az Orbán-kormány idején. Az egyházkerület azonban Adyfalván építette volna meg a központot. A pályázat sikeréről és a 320 millió forintos támogatás elnyeréséről Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter három nappal a kormányátadás előtt levélben értesítette a püspököt. A Mecénás Alapítványt Kiss Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester és Mudura Alexandru, a Lotus Market pláza vezérigazgatója hozták létre nagyváradi magyar egyetemi hallgatók anyagi támogatása céljából. /Pengő Zoltán, Gazda Árpád: Az első "kapavágás" - láncfűrésszel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./Mudura Sándorról van szó, Medgyessy Péter miniszterelnök régi ismerőséről.

2003. augusztus 2.

Rendhagyó kerékpártúra indult júl. 23-án Madéfalváról, hogy a százhúsz évvel ezelőtt Bukovinából az akkori Magyarország legdélibb pontjába került székelyek hányatott sorsára emlékeztessen. A vajdasági Székelykeve, Hertelendyfalva és Sándoregyháza az otthona a legdélibb székelyeknek, akiknek ősei a madéfalvi veszedelmet követően előbb Bukovinába, majd onnan a megélhetési feltételeket keresve, mai helyükre telepedtek át. Dani Ernő, a kerékpártúra s vezetője elmondta: céljuk felkeresni gyökereiket, a fiataloknak bemutatni az útvonalon fellelhető magyar vonatkozású emlékhelyeket. 1400 km-es útjuk során többek között felkeresték az öt bukovinai csángó falut, továbbá Besztercét, Bethlent, Dést, Kolozsvárról pedig Bánffyhunyadra, Nagyváradra, Debrecenbe, Gyulára, Szegedre, Becskerekre, végül Székelykevére vezet az útjuk. A csapat összesen 19 főből áll, ebből 13-an pedáloznak, akiket két kísérő, egészségügyi szakember, sofőrök és az újvidéki Magyar Szó munkatársa segít. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök hangsúlyozta: emberi szempontokból és nem politikai meggondolásból támogatják az emléktúrát. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Rákóczi-emlékzászlót adományozott a csapatnak, hogy azt elvigyék a három al-dunai székely falu 3-4 ezres lakosságának. /Ördög I. Béla: Al-dunai székelyek Kolozsváron. Kerékpáros emléktúra a 120 éves sorsfordulóra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2003. augusztus 5.

A tusványosi táborban Orbán Viktor igen határozottan állt ki a vajdasági magyarok kettős állampolgársági igénye mellett. A magyarországi külügy nem hagyta szó nélkül. Bársony András politikai államtitkár nyilatkozott: "Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen. - Vég nélküli procedúrákhoz vezetne, hogy ki milyen etnikumhoz tartozik. - Nincs Magyarországon politikai akarat arra, hogy olyan törvény szülessen, amely származás szerint diszkriminál, mert az a magyar demokrácia minden emberi és erkölcsi elkötelezettségét megkérdőjelezné". Mindehhez a Népszabadság hozzátette, hogy "Innen csak egy lépés lenne, hogy a nem magyar etnikumúak pedig hagyják el az országot". Bársony András első két mondata a D-209-es korszak egyik újabb tájékoztatási bravúrja. A magyarság okán kapott állampolgárság, melyhez az adott ország többi állampolgára is hozzáfér - jegyezte meg Borbély Zsolt Attila. Bársony ugyanazt játssza, mint az egész román politikai elit a státustörvény ügyében: összekeveri a vállaláson alapuló nemzeti hovatartozást az adottságnak tekinthető származással, a vérségi kötelékkel, majd ez utóbbi szempont beemelését a politikába megpróbálja preventív hitelteleníteni. Mellesleg Németország, az EU legjelentősebb tagállama ma is hatályos állampolgársági törvényének megfelelően éppenséggel vérségi szempontok alapján adott állampolgárságot több millió embernek. A származás alapján megadott állampolgárságtól a nem magyar etnikumú állampolgárok kitoloncolásáig (egyik egyébként alkotmányos, a másik alkotmányellenes lépés lenne, ami bármiféle demokratikus államban a legfontosabb vízválasztó) a távolság legalább akkora, mint az 56-os mártírokról való 1988-as megemlékezéstől a Grósz Károly által ugyanaz év decemberében emlegetett fehérterrorig. Nem véletlenül: mindkettőnek azonos a forrása, a tényekkel szemben igen kíméletlen manipulatív tájékoztatás, a köznapi józan észt is semmibe vevő szocialista logikai terror. /Borbély Zsolt Attila: Logikai terror. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./

2003. augusztus 5.

Iliescu elnök magyarázkodik. Azt bizonygatja, hogy miként kell értelmezni a holokausztról általa mondottakat. Immár hosszú évek óta nemzeti buzgalommal teli politikusok szeretnék kitörölni a világ emlékezetéből a romániai zsidóüldözést, hogy az egyik nemzeti példakép, Ion Antonescu marsall háborús bűnösségét is kétségbe vonhassák. Néhány esztendővel ezelőtt elkezdték a diktátor szobrainak felállítását, valamint utcák sorát nevezték el róla, még Bukarestben is van, mind a mai napig. Pedig Ó-Romániában volt zsidóüldözés, még Hitlernél is hamarabb indították el a halálvonatokat, szervezték a pogromokat. Ezt, mint oly sok más, a román történelemre, népre, államra nézve nem hízelgő dolgot, elfelednék-feledtetnék a román nacionalisták. A kormánypárt egyik alaptagja, Adrian Paunescu szenátor, kétes múlttal a háta mögött megint feltornászta magát a hangadók egyikévé. A bukaresti tévéállomások a lábainál hevernek. Adásaiból szinte csöpög a mássággal szembeni intolerancia, de ugyanúgy a tömény hazugság, hamisítás is. A tévében egyik "vitatársa" az egyébként magyar iskolákat járt és románul tökéletesen nem is beszélő Roaul Sorban, aki egy kis nyugdíj-kiegészítésért megereszti a fantáziáját. A túlzottan nacionalista és fasiszta eszmék alkotmányellenes terjesztése ellen semmit nem tesznek az illetékesek. Az agresszív nacionalizmus még mindig hatalmas, szavazathozó és rendszerkonzerváló erő ebben az országban. Olyan szervezetekhez sem nyúlnak Romániában, mint a törvény által el nem ismert, de mégis nyilvánosan működő fasiszta Vasgárda. A legionárius mozgalom által kiadott havi folyóirat - amelynek reklámplakátjaival tele van Bukarest - terjesztője maga a Rodipet, vagyis a lapterjesztő állami mamutcég. /Román Győző: Hasbeszélők. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./

2003. augusztus 5.

Felháborodást keltett a háromszéki közvéleményben az a tény, hogy a Sepsiszentgyörgy határában, a szépmezői Zoocomp Rt. kezelésében lévő terület csaknem felét állami köztulajdonba rendelték. A korábbi koalíciós kormány idején, RMDSZ-tisztségviselők segédletével végrehajtott manőver gyakorlatilag félezer hektárt újólag államosított, 178 örökhagyó és több egyház nem kaphatta vissza a kommunista diktatúra által elbitorolt termőföldjét. A napokban szivárgott ki, hogy a mezőgazdasági miniszter visszavonta a rendeletet, így megnyílhat az út a termőföld visszaszolgáltatása előtt. Ez a rész Kovászna megye legjobb talajminőséggel rendelkező, kompakt mezőgazdasági területe. A 2000/1-es földtörvény megjelenése előtt néhány nappal egy, a Hivatalos Közlönyben soha nem publikált, de alkalmazott államtitkári rendelet értelmében félezer hektár az állam köztulajdonába került. Ezt Pete István RMDSZ-es államtitkár írta alá. Az ügy Szekeres Attilának, a Háromszék újságírójának tényfeltáró riportja nyomán nyert teljes nyilvánosságot. Ilie Sirbu mezőgazdasági miniszter aláírta az említett rendeletet semmisé nyilvánító jegyzéket, de ezt egyelőre hivatalosan még nem erősítették meg. - Az Utánuk az özönvíz, avagy hogyan játsztak át magyar emberek a román államnak félezer hektár székely földet című, a sepsiszentgyörgyi Háromszékben megjelent riport szerint: "A szövetségi elnök határozata értelmében tavaly decemberben Ezüstfenyő-díjat alapított az RMDSZ, melyet 38 személynek ítéltek oda, akik "kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében". December 21-én Marosvásárhelyen ünnepi külsőségek között Pete István jelenlegi Bihar megyei szenátor is átvehette Markó Bélától a díjat. Tehát pártkitüntetést kapott az az ember, aki egy tollvonással megfosztott jussától mintegy félezer sepsiszentgyörgyit. Esetünkben valóban "kiemelkedő munkát" végzett, ám nem a "szülőföld visszaszerzésében" segédkezett - mint ahogy a szövetségi elnök hangoztatta -, hanem a szülőföld elidegenítésénél." /Csáky D. Tibor: Háromszék. Félezer hektár sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./

2003. augusztus 5.

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kitért arra, hogy júl.15-én fogadta őt Medgyessy Péter miniszterelnök. A püspök megemlítette az erdélyi hittudományi főiskolák ügyét, a római katolikus és a protestáns teológiát. Mind a kettő lelkészképző és mind a kettő önfenntartó. A román kormány részéről nem kap támogatást. Kérte a miniszterelnök támogatását. A másik téma, amiben segítséget kért, a kisgyülekezetek kérdése volt. A lélekszámapadás csak az Erdélyi Református Egyházkerületben évente kétezer fő. A kisgyülekezetek folyamatosan apadnak és egyre kevesebb egyháztaggal rendelkeznek, nem tudják a lelkész egzisztenciáját biztosítani. Ehhez kérte a magyar kormány támogatását. Medgyessy annyit megígért, hogy szakértők bevonásával elemezteti a kérést és rövidesen vissza fog rá térni. A püspök megemlítette a Magyarországon államosított ingatlanaink helyzetét is. Medgyessy Péter megígérte, hogy ennek is utána fog nézetni a szakértőkkel. A püspök kifejtette, hogy az erdélyi társadalom megosztottá lett, sokszínűségéből eredeztetően. Ő ebben nem lát veszélyt. Azt tartja veszélynek, ha a különböző csoportok egymás ellen fordulnak és egymást kezdik marni, kiszorítani, lejáratni. /Fábián Tibor: Természetesnek kell tartanunk a pluralizmust.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./

2003. augusztus 5.

Az ezeréves érmelléki Szalacs színmagyar lakossága a református egyházközség kezdeményezésére júl. 27-én Istennek adott hálát az utóbbi esztendők eredményeiért (épületek javítása, orgona felújítása, harangok megjavítása). A hálaadó ünnepély után a helybéli Pro Civitate Alapítvány szervezésében lakossági fórumra került sor a kultúrházban. Ez nyitányát jelentette annak a helyi és kistérségi fórumsorozatnak, melyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete indít útjára az erdélyi magyar önkormányzat megvalósítása és a polgári önszerveződés céljából. A fórumot Botos András református lelkipásztor, alapítványi elnök nyitotta meg. Tőkés László püspök beszédét követően Sárközi Zoltán, a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület alapító elnöke szólt a polgári mozgalom célkitűzéseiről és a jövő évi helyhatósági választásokról. Kovács Zoltán parlamenti képviselő beszédében különösképpen a helyi és érmelléki gondokra tért ki. Széles körű egyetértés alakult ki az érmelléki regionális önszerveződés, valamint egy kistérségi gazdasági stratégia kidolgozásának szükségessége tárgyában. /Fórum Szalacson. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./

2003. augusztus 7.

A Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinata júl. 31-én, Pápán tartott évi rendes ülésén, valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének Választmánya aug. 1-jei ülésén megütközéssel értesült arról, hogy a szervezet 2002. augusztusában tartott, nagyváradi nagygyűlésén megejtett tisztújítás alkalmával, az ott alkalmazott választási taktikázások következtében a Magyarországon kívüli magyar reformátusok képviselői a Reformátusok Világszövetsége Európai Területi Tanácsának vezetőségéből teljességgel kiszorultak. Az igazságosság és a méltányosság szellemében kérik az Európai Területi Tanácsot, hogy az egyházakat sújtó vallási és etnikai diszkriminációt ne súlyosbítsák a kifogás tárgyává tett világszövetségi bánásmóddal. Indítványozzák a nagyváradi választáson történtek felülvizsgálatát, másfelől pedig szorgalmazzák kisebbségi egyházaink sajátos problémáinak a 2004-es, Accra-i Nagygyűlés napirendjére való felvételét, olvasható a nyilatkozatban. /Felülvizsgálatot kérnek a Magyar Református Egyházak és a Világszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2003. augusztus 7.

Nagyváradon aug. 5-én volt a felújított Ady Endre Múzeum megnyitója. Szervátiusz Tibor hatalmas Ady portréja fogadja a betérőt, a tárlókban Ady relikviák. Tóth János múzeumvezető előadása után Tempfli József római katolikus megyéspüspök beszélt. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke az örvendetes tényt nyugtázta, hogy immár magyar vonatkozású intézmények felújítását is támogatja az állam, hiszen Bihar megye lakosságának egyharmada magyar ajkú. Az Ady-kultusz ápolása 1919-ben, mindjárt a költő halála után megkezdődött Nagyváradon. Megalakult az első Ady Társaság. Nagyvárad vezetése 1942-ben vásárolta meg egyik legjelentősebb, Rozsnyai Károly-féle Ady-gyűjteményt, ezen alapul a kiállítás anyaga. Bognár Cecil szekszárdi Ady-gyűjtő néhány újabb relikviát adományozott a nagyváradi múzeumnak. /(Balla Tünde): Az Ady-kultusz fennmaradt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2003. augusztus 9.

A Nagyváradi Caritas Catolica égisze alatt már legalább tíz éve működik házi beteggondozói szolgálat, melynek keretében tavaly közel 550 rászorulót láttak el a váradi egyházmegyében. Nagyváradon kívül Nagyszalontán, Belényesben, Élesden, Margittán, Érmihályfalván és Tasnádon működtet gondozói szolgálatot a Cartias, s most újabb filiát avattak Fugyivásárhelyen. A Caritas házi beteggondozói szolgálata vállalja a gyógyszerek, injekciók beadása mellett a család felkészítését is, a mozgásképtelen személy etetését, gondozását, a Caritas ápolói vércukor- és vérnyomásszintet is mérnek, orvost hívnak, ha szükséges. Az új házigondozói központot Fugyivásárhelyen aug. 5-én avatták fel a holland főtámogatók részvételével. A fugyivásárhelyi házigondozói szolgálatnak most még egy asszisztense van, ám amint fokozatosan kiépül a gondozottak köre, bővülni fog az alkalmazottak száma is. /Balla Tünde: Elsőként egy faluközösségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2003. augusztus 9.

Halász Péterrel /Budapest/, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkárával beszélgetett a lap munkatársa Lakatos Demeter (1911-1974) Csángú országba című könyvének moldvai és erdélyi bemutatója kapcsán. Lakatos Demeter szabófalvi csángó költő összegyűjtött verseit, meséket és leveleket tartalmazó kétkötetes, hétszáz oldalas könyvét több romániai helyszínen mutatták be máj. 19-24. között - Libisch Győző, a könyv szerkesztője, dr. Bolváry Gyula, a Lakatos Demeter Egyesület vezetőségi tagja és ő - azzal a céllal, hogy az egyesület kiadásában megjelent könyvet megismertessék, visszajuttassák azoknak, akiknek a költő annak idején írta: a csángóknak és az erdélyi magyaroknak. Magyarfaluban, Pusztinán és Klézsén, illetve Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon tartottak bemutatót. A szervezésben közreműködött a Szeret- Klézse Alapítványtól Fodor Ráduly, Duma András, Nyisztor Tinka, Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesülettől Gazda József, Csíkszeredában Mirk László, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanára, Kolozsváron a Kriza János Társaságtól Keszeg Vilmos, Nagyváradon Szilágyi Zsolt képviselő, Marosvásárhelyen pedig Fodor Sándor, a kántorképző iskola nyugalmazott tanára. Marosvásárhelyen két művésznő is bekapcsolódott: Bartis Ildikó, aki Lakatos Demeter-verseket adott elő, és Kilyén Ilka, aki csángó népdalokat énekelt. Moldvában az volt a varázsa, hogy nemcsak felnőttek, hanem gyermekek is részt vettek a bemutatón, alkalomhoz illő műsorral. Moldvában megértették: Lakatos Demeter könyve bizonyság arra, mennyire nincs igazuk azoknak, akik lebecsülik a csángók nyelvét, mondván, az nem egy használható és értékes nyelv. Ez a verseskötet tanúsítja annak, aki kézbe veszi, hogy a legszebb, legnemesebb, legmagasztosabb, legmélyebb emberi érzéseket is ki lehet fejezni azon az archaikus magyar nyelven, amit a csángók beszélnek. Ráadásul Lakatos Demeter nyelve nem az átlagos csángó nyelv, hanem a legarchaikusabb, a XIV. században odakerült szabófalviaké. Klézsén van egy másik csángó költő is, Duma István András, akinek megjelent már verseskönyve. /Guther M. Ilona: Dorsa szérik szíp világrul... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2003. augusztus 11.

Politikai szempontból analfabetizmus, erkölcsi szempontból pedig súlyos vétek, amit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezett - nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Tokay György képviselő. Szerinte sok az önsajnálat a magyarságban. Tokay úgy látja, hogy az EMNT-vel valakik kedvező tárgyalási pozíciókat kívánnak kiharcolni maguknak. Az első választásokon, 1990-ben Nagyváradon létrejött az úgynevezett Európa Párt, amelyet Csapó József fémjelzett. Ő és az RMDSZ annak idején megegyeztek abban, hogy nem indul külön, így lett ő az első a szenátusi listán Bihar megyében. Valakik most ugyanezt próbálják cselekedni.Tokay létkérdésnek tartja a parlamenti képviseletet. Arra a kérdésre, hogy vannak-e korrupt politikusok az RMDSZ-ben, Tokay igennel válaszolt. Fiatalítani kellene, ő például már nem indul a következő választásokon. A tizennégy év számára elegendő volt. /Cseke Péter Tamás: Túl sok az önsajnálat a magyarságban. Interjú Tokay György RMDSZ-es képviselővel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

2003. augusztus 11.

Tizenhat korondi és nagyváradi fazekasmester állította ki termékeit az aug. 9-10-én huszonhatodik alkalommal megrendezett fazekasvásáron. A fazekasvásárt a helyi önkormányzat, a Firtos Közművelődési Egyesület, a korondi középiskola és a Pro Musica Alapítvány szervezi meg minden évben. /Fazekasvásár Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2003. augusztus 12.

A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének sepsiszentgyörgyi ülésén eldöntötték, hogy okt. 12-én a székelyföldi települések szintjén, majd egy hét múlva nyolc történelmi széken székely tanácsok alakulnak. A folyamat okt. 26-án a Székelyföldi Nemzeti Tanács megalakulásával zárul. Tulit Attila, az SZNT KT soros ügyvivője leszögezte, a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld területi autonómiájának "szószólója". Célja a Székelyföld Autonómia Statútumának közvitára bocsátása, és előterjesztése parlamenti jóváhagyás végett. Minden attól függ, hogy mennyire tudatosul a székely közvéleményben az autonómia-törekvés igazi tétje. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1997/1118. számú határozata által elfogadott A regionális autonómia európai chartája, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334. számú határozata (amely előírja, hogy az államoknak a belső feszültségeket olyan rugalmas alkotmányi vagy törvényhozási szintű egyezségekkel kell megelőzniük, amelyek elébe mennek ezen elvárásoknak, hatalmat, illetve hatásköröket adva a kisebbségeknek saját ügyeik intézésére) a két alapdokumentum. A Székely Nemzeti Tanács nem választási párt, nem önkormányzati testület, nem indít jelölteket a helyhatósági választásokon. A Romániával már megkezdődött csatlakozási tárgyalások vonatkozó részeinél ott kell lennie a székelyföldi területi autonómiára vonatkozó igénynek. /(Csáky): Székelyföld területi autonómiája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./

2003. augusztus 12.

A Kárpáti krónikát leszámítva a Magyar Televízió ősztől megszünteti a határon túli magyarsággal foglalkozó műsorait. A döntés értelmében nem lesz látható a Határátkelő, a Szórvány, a Palackposta, a Kézfogás és a Héthatár. Egy ilyen lépés össznemzeti szempontból irracionális és megmagyarázhatatlan, ráadásul ellentétben áll az MSZP jelenlegi irányvonalával, mely megpróbálja határon túl is népszerűsíteni saját politikáját. Ennek köszönhetőek a sűrűsödő politikusi látogatások nemzeti ünnepeinken, de ennek szerves része egy balos erdélyi kampányhetilap /Erdélyi Riport/ létrehozása is. Különösen cinikus a pénzhiányra való hivatkozás az MTV vezetői részéről akkor, amikor olyan sokmilliós műsorokat futtatnak, melyeknek aligha lenne helye egy színvonalra építő köztelevízióban. A tulajdonképpeni célpont vélhetően az a 130 emberből álló tudósítói hálózat, melyet az Orbán-kormány idején hoztak létre a határon átívelő magyar újraegységesítés jegyében. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./

2003. augusztus 12.

Aug. 8-án tartották a Kölcsey-megemlékezést Sződemeteren, a helybéli református templom kertjében és környékén. Sződemeteren a pár száz román lakos között már csupán háromtucatnyi maradék magyar él. A szomszéd városok, Tasnád, Károly, Szatmárnémeti, Nagyvárad vissza-visszajáró vendégei az ünnepségnek. A fáradhatatlan Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke köszöntötte a megemlékezőket. Megkoszorúzták az ősi Kölcsey-kúriát (ma görög katolikus parókia) és a szerény kis emlékházat. Meleg Vilmos váradi és Marcel Mirea szatmári színművészek magyarul és románul tolmácsolták a Himnuszt, kórusszámokkal a nagykárolyi Kalazanci Szent József-templom énekkara és a Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar szolgált, a verses tisztelgésből kivették részüket a Felvidékről különbusszal érkezett Palóc Társaság tagjai is. Emlékbeszédet mondott többek között Varga Attila (RMDSZ) parlamenti képviselő, Z. Urbán Aladár elnök (Palóc Társaság) és Zubánics László választmányi elnök (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség). /D. L.: Kölcsey Ferenc: Isten, áldd meg a magyart! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./

2003. augusztus 12.

Aug. 11-én megnyílt a 14. Ady Akadémia, a debreceni nyári egyetem. A kettős állampolgársággal kapcsolatban különösen fontos a magyar politikusok felelőssége, "ne ígérjünk olyat, amiről tudjuk, hogy nem teljesíthető" - jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára Debrecenben, sajtótájékoztatón. "Nem szabad illúziót kelteni azzal, hogy a schengeni határok átjárhatók lesznek a kettős állampolgársággal" - tette hozzá. Magyarország számára az európai uniós csatlakozás az egyetlen esély a nemzet újbóli összekapcsolódására; a belépés után a "magyar-magyar kapcsolatok egy része belpolitikává válik" - hangsúlyozta az államtitkár. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök az Ady Akadémia résztvevőit köszöntve örömét fejezte ki, hogy a Kárpát-medence minden részéből érkeztek magyar értelmiségiek. Megfogalmazása szerint "elit emberekké" kell válni, akiket az jellemez, hogy amit gondol, azt mondja, s amit mond, azt teszi. Orosz István történész professzor, az Ady Akadémia elnöke elmondta: a határokon túl élő magyar értelmiségiek idei továbbképző tanfolyamának összesen 230 résztvevője van. A tíznapos kurzuson öt szekcióban - orvosi, közgazdaság-tudományi, humán tudományok, pedagógia-oktatás módszertan és Európa-tanulmányok - hallgatnak előadásokat a résztvevők. Orosz István ebben a közös nyelvet, a közös múltat és a nemzeti emlékezetet nevezte a magyarság számára összetartó erőnek. /Megnyílt a debreceni Ady Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

2003. augusztus 12.

Egyetlen szóval meghatározható Aniszi Kálmán gondolatisága: nemzetféltés. Kévekötésre tesz kísérletet a Kolozsvárról 1990-ben Magyarországra áttelepedett bihari (magyarkakucsi) születésű közíró, mert könyvének címe is mutatja, a nemzet ma Oldott kéve (Közdok, Bp., 2003). Oldott kéve, ami "egyre csak bomlik, hanyatlik, pusztul. Vészesen fogy a nemzet. A körbenyesegetett Magyarországon és kívüle egyaránt. A szórvány szinte végóráit éli. Nincs sürgetőbb teendő, kötelesség, mint nagy közös akarattal újrateremteni a nemzet egységét. Ma ez csupán álom, de ne hagyjuk szertefoszlani!" (Az olvasóhoz). Különböző periodikákban megjelent munkáit gyűjtötte kötetbe a szerző. /Molnár Judit: Kísérlet kévekötésre. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 12./

2003. augusztus 12.

Aug. 11-én bábos tábor nyílt az Esztergomi Várszínházban. A Nagyváradi Bábszínház művészeinek irányításával immár harmadik alkalommal megrendezett egyhetes programban csaknem száz gyermek vesz részt. A bábos tábor munkájában 2001-ben negyven, tavaly hatvanöt gyermek vett részt, az idén pedig több mint harminc jelentkezőt hely hiányában el kellett utasítani. /Bábos tábor Esztergomban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

2003. augusztus 13.

Az egyik román napilap a Bukarest-Brassó közötti autópálya-szakasz terveit ismertette, most pedig a román hírügynökségek arról számoltak be, hogy a hét végén Brassóban a Bukarest-Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad nyomvonalra elképzelt autósztráda Brassó megyei szakaszának megtervezésével megbízott cég és a brassói helyhatósági szervek képviselői megvitatták a nemzetközi autópálya újabb szakaszának tervvázlatát. Az előzetes tervek szerint az autópálya 73 kilométeres szakaszon vezetne át Brassó megye területén Brassó-Feketehalom-Fogaras nyomvonalon, ahonnan Marosvásárhely-Kolozsvár irányában tervezik a sztráda Nagyváradig, illetőleg a román-magyar határig haladó útvonalát. /Román-magyar autópálya-tervek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2003. augusztus 14.

A kedvezménytörvénynek annyiban van jelentősége, hogy a mindenkori magyar kormányt kötelezi a határon túli magyarság, illetve a szomszédos országok magyar nyelvhez, kultúrához kötődő állampolgárainak támogatására - jelentette ki Kovács László külügyminiszter az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilapnak adott interjújában. Kovács hangsúlyozta: a támogatásokhoz és kedvezményekhez nem lenne szükséges a kedvezménytörvény, ezekről kétoldalú megállapodásokat is lehetne kötni. Kovács László szerint a magyar diplomácia egy évig dolgozott azon, hogy a kedvezménytörvény ne okozzon gondokat a kétoldalú viszonyban, összhangba kerüljön az európai uniós előírásokkal. A kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban a magyar külügyminiszter hangsúlyozta: ez nem ügy, hiszen bármelyik vajdasági vagy romániai magyar folyamodhat magyar állampolgárságért. Az elbírálás egyénileg történik, és ha az illető megfelel bizonyos feltételeknek, így letelepedik és leteszi az állampolgársági vizsgát, megkapja a magyar állampolgárságot. - Gyermeteg elképzelés viszont, hogy egyetlen döntéssel több százezres vagy milliós magyar közösségek együtt válnak magyar állampolgárrá. Ha az állampolgárság megszerzése egyszeri döntéssel nagy tömegekre vonatkozna, katasztrofális helyzetet idézne elő. Azt jelentené, hogy mintegy hárommillió embernek kellene biztosítanunk mindazokat az ellátásokat, melyek Magyarországon állampolgári jogon járnak. Gondolkoznak azon azok, akik a határon túl vagy határon innen feszegetik ezt, hogy mit jelentene ez a magyarországi egészségügynek, a szociális ellátásnak? Szerintem az ilyen felelőtlen felvetés csak politikai hangulatkeltésre való - mondta. Kovács László visszautasította azokat a vádakat, hogy a Medgyessy-kormány lemondott volna a határon túli magyarokról. Emlékeztetett arra: a kedvezménytörvény módosításával sikerült elérni, hogy a jogszabályt nem kell majd megsemmisíteni Magyarország európai uniós taggá válása után. /Kovács László nyilatkozott az Erdélyi Riportnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 14./

2003. augusztus 15.

Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom vezetője szerint, ha Magyarország a határon túliaknak alanyi jogon megadná a magyar állampolgárságot, az nem serkentené, hanem lelassítaná a kivándorlás ütemét. A kijelentést Szilágyi aug. 11-én, a Nagyváradon megrendezett második Kárpát-medencei Nyári Egyetemen tette. Igényes szociológiai felmérés elkészítését indítványozta, amely tudományosan is prognosztizálhatná a kettős állampolgárság bevezetése esetén elinduló folyamatokat. Szerinte a kettős állampolgárság megnövelné a romániai magyarok társadalmi presztízsét "azt fogjuk tapasztalni, hogy nem 1,6 vagy 1,8 millióan vagyunk hanem 2 millióan". Lépcsőzetesen megoldható a kettős állampolgárság bevezetése, bár nehéz elképzelni, hogy a jelenlegi magyar parlament kétharmados többséggel elfogadja a kettős állampolgárság alanyi jogon kijáró intézményét, ha az a szavazati joghoz kötődik - vélekedett a képviselő. /A kettős állampolgárság lassítaná a kivándorlást? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2003. augusztus 17.

Nagybányán a Szentháromság plébánia és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület közös rendezésében idén negyedik alkalommal emlékeznek meg Szent István királyról, Nagybánya védőszentjéről. A rendezvénysorozat aug. 17-én kezdődik a Deák Endre vezette nagykárolyi Collegium Régizene Együttes előadásával. Kapnikbányán a város két jeles szülötte, Born Ignác (1742-1791) és Papp Simon (1886-1970) geológus és mineralógus előtt tisztelegtek a római katolikus templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten, majd egy emléktábla leleplezésével és a munkásságukat bemutató kiállítással. A gyűjtemény a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum, valamint a Máramaros Megyei és az Ásványtani Múzeum közreműködésével kerülhetett bemutatásra. Cantate Dominum Canticum Novum! (Énekeljetek az Úrnak új éneket!) címmel aug. 18-án rendezik meg Nagybányán, a Szentháromság templomban a már hagyományossá vált énekversenyt. Ugyanezen a napon este a templomban orgonahangverseny lesz, amelynek előadója Kristófi János Zsigmond, a nagyváradi székesegyház orgonistája, a zenepedagógiai egyetem tanársegéde. Aug. 20-án, Szent István király napján a templom Schola Rivulina ifjúsági kórusa rendez szabadtéri koncertet Czol Ernő karnagy vezetésével. Színházi előadás is lesz a Németh László Gimnázium diákszínjátszóinak fellépésével. A Magyar Házba várják Sára Sándor neves magyar filmrendezőt, akinek A vád és a Magyar nők a Gulágon című filmjeiből vetítenek részleteket a beszélgetésre is lehetőséget nyújtó közönségtalálkozón. /Rencz Gizella: Szent István-napok - 2003. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./

2003. augusztus 17.

Aug. 6. és 10. között Nagyváradon rendezték a 2-3 évente tartott országos katolikus ifjúsági találkozót, sorrendben a IX-iket. Az idei találkozónak a nagyváradi görög katolikus püspökség adott otthont, s biztosított lehetőséget az ország minden sarkából érkezett több mint 2100 fiatalnak a vidám és elmélyült együttlétre. Köztük 100-150 magyar fiatal is volt. A találkozó záró szentmiséjén részt vett Roos Márton temesvári püspök és Tamás József gyulafehérvári segédpüspök. A találkozón aug. 14-én jelen volt Jakubinyi György érsek és Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök is. Schönberger Jenő románul prédikált a fiataloknak, pár szót szólt a magyar fiatalokhoz is, egy-két mondatban összefoglalta prédikációja lényegét. Ekkor a román fiatalok soraiból morajlás hangzott fel. A négynapos találkozó folyamán egyetlen magyar nyelvű előadás sem hangzott el, így nem is csoda, hogy sok magyar fiatal inkább alternatív tábort, találkozót választott. Ezt a szervezési hibát Nagy-György Attila gyulafehérvári ifjúsági lelkész próbálta orvosolni azzal, hogy összegyűjtötte a gyulafehérvári, temesvári, váradi és szatmári egyházmegyék magyar fiataljait. Ezt a kiscsoportot megtisztelte jelenlétével Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is. /Veres Levente: Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./

2003. augusztus 17.

2003. augusztus 18.

A II. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet aug. 10. és 15. között tartották meg Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székházában a Magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának, a PKE Diákszövetségének és a Temesvári Magyar Diákszervezetnek a közös rendezésében. Magyarországról, a Vajdaságból, Kárpátaljáról és a Felvidékről is érkeztek fiatalok. A rendezvényt köszöntötte Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok, továbbá a Kovács Béla, a PKE rektora, aki úgy vélekedett: a felsőoktatási intézet dinamikusan fejlődik. Az egyetemisták tematikus előadásokat hallgathattak, a státustörvény, az autonómia és kettős állampolgárság kérdéséről beszélt nekik Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom vezetője, Tőkés László püspök és Almássy Kornél, az MDF vezetőségi tagja. /A Kárpát-medencei magyar diákság összejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2003. augusztus 19.

Több erdélyi magyar polgári szervezet adott ki az elmúlt napokban olyan nyilatkozatot, amelyben egybehangzóan üdvözlik a vajdasági magyar pártok kezdeményezését a magyar állampolgárság megszerzésének kiterjesztésére vonatkozóan. Így például az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, a Reform Mozgalom, a hivatalosan bejegyzett, nagyváradi székhelyű Magyar Polgári Egyesület megkerülhetetlennek látják a magyar állampolgársági jog kiterjesztéséről szóló különböző álláspontok egyeztetését, ezért kezdeményezik egy tanácskozás összehívását a Kárpát-medence magyar civil és politikai szervezeteinek, valamint a történelmi egyházaink elöljáróinak részvételével. Eddig tételesen csak a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének nyilatkozata tartalmazza azt az igényt, hogy az erdélyi magyaroknak alanyi jogon adassék meg a magyar állam részéről az állampolgárság, ugyanakkor az RMDSZ semminemű hivatalos közleményt nem adott ki e témában. Csupán a párt egyes reprezentánsai nyilatkoztak úgy a sajtónak, hogy nem ellenzik, sőt támogathatónak látják a határon túliak ezen igényét. Kovács László magyar külügyminiszter - aki szocialista pártelnökként korábban 23 millió román vendégmunkással riogatta a magyar szavazókat a státustörvény vitájában - a múlt az egyik balliberális lapnak nyilatkozva infantilizmussal vádolta a Délvidékről indult kezdeményezést, majd pedig a magyarországi társadalombiztosítási rendszer összeomlásával riogatta a választókat, amely rendszerre szerinte "rászabadulnának" a magyar állampolgárságot is megszerző határon túliak. Az ellenzék éles bírálatokat fogalmazott meg a budapesti kormányoldalon tapasztalható nemzetpolitikai rövidlátással, a sorozatos kommunikációs baklövésektől kísért hátráló magatartással szemben. /Kovács László megint riogatja a magyar választókat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

lapozás: 1-30 ... 4051-4080 | 4081-4110 | 4111-4140 ... 5731-5748