udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 4411-4440 | 4441-4470 | 4471-4500 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
1997. november 25.
Abszurd drámát adtak elő a kolozsvári Magyar Nyelvű Színművészeti Tanszék végzős hallgatói. Osztályvezető tanáruk Bíró József, a tanársegéd Salat Levente. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./1997. november 25.
Miközben a romániai magyar sajtó sorvadozik a kinyomtatott példányszámok tekintetében, újabb és újabb lapok látnak napvilágot. Megjelent a Székelyföld, Hargita Megye Tanácsa által indított kulturális folyóirat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./ Ugyanerről: nov. 8.1997. december 2.
A Bocskai Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy Horn Gyula miniszterelnök megegyezett az RMDSZ-szel abban, miszerint az önálló magyar egyetemet nem Kolozsváron kell felállítani, hanem valahol máshol, olvasható a szövetségnek a miniszterelnökhöz írt nyílt levelében. Ez a bejelentés elkeseredettséget váltott ki az erdélyi magyarság körében. Az RMDSZ programjában félreérthetetlenül rögzítette a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem visszaállításának szándékát, ezt az RMDSZ kongresszusa megerősítette. Senkinek sincs joga megkérdőjelezni az erdélyi magyarság szándékát. Az RMDSZ Operatív Tanácsa nyilatkozatban cáfolta, hogy a kolozsvári magyar egyetem ügyében bármilyen más megállapodás született volna. A Bocskai Szövetség felszólította Horn Gyulát, nevezze meg az RMDSZ vezetőségéből azt a személyt, akivel megállapodott. Amennyiben viszont nem történt megállapodás, elvárják a miniszterelnöktől, hogy kövesse meg az erdélyi magyarságot és biztosítsa őket arról, hogy ilyen fontos kérdésekben nem döntenek megkérdezésük nélkül. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./1997. december 2.
Horn Gyula miniszterelnök rábólintott arra, olvasható az Erdélyi Naplóban, hogy Kolozsváron nincs helye magyar állami egyetemnek. "Horn Gyula hithű internacionalistaként helyeselte Victor Ciorbea miniszterelnök Victor Ciorbea multikulturális blabláját." A "militánsan balliberális" Bíró Béla kifejtette a Brassói Lapokban: "Ha ma a Bolyairól lemondunk, egykor talán a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozata is visszanyerheti egykori súlyát és szerepét." A budapesti kormánykörökhöz közel álló publicista írása azt látszik igazolni, hogy a magyar miniszterelnök lemondó beleegyezése korántsem volt elszólás. Az Erdélyi Napló főszerkesztője ugyanígy elítéli Horváth Alpárt, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő főszerkesztőjét, aki szerint nem kell magyar egyetem Kolozsvárra, inkább Székelyföldön kellene megindítani azt. /D. L [Dénes László]: Gyanús csönd. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./ Bíró Béla cikke: Brassói Lapok, okt. 31.1997. december 2.
Egy szatmárnémeti lakos, Chila Zsolt Mihály az Erdélyi Napló szerkesztőségéhez írt levelében segítséget kért ügyében. Kétnyelvű utcafelirat került házuk falára és egyes románok felszólították őt arra, hogy vegye le a feliratot, azonban ő ezt nem tette meg. Erre megfenyegették őt, mondván: Romániában nem mindenkit azért ítéltek el, amit elkövetett. Két ember olcsó áron csempét adott el nekik. Másnap megjelent a rendőrség és letartóztatta Chila Zsoltot lopásban való bűnrészességért. Később szabadlábra helyezték, de az eljárás folyamatban van. Azoknak a szomszédoknak, akik a névtáblánál pártját fogták, kikapcsolták a villanyvilágítást, a másikat bezárták. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./1997. december 2.
Romániának kötelessége az Európa Tanács javaslatára az egyházi javak visszaadásának kérdését legkésőbb jövő év áprilisáig megoldani, jelentette ki Puskás Bálint RMDSZ-szenátor. Átfogó rendezés még nincs a láthatáron. Az RMDSZ többször kérte a kormánytól a vallásügyi államtitkárság átszervezését, eredménytelenül. Még az államfő is megerősítette, hogy a magyar történelmi egyházaknak "túl sok visszakapnivalójuk van". /Több szó, mint vagyon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./1997. december 3.
Fejes Rudolf Anzelm, a nagyváradi premontrei prépostság általános helynöke dr. Csapó József szenátor közbenjárását kérte, hogy a rend visszakapja Váradszentmártonban levő volt rendházát és Félixfürdőn levő elkobzott vagyonát. Néhány szélsőséges lap adott erről valótlan tájékoztatást, C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke pedig sajtótájékoztatóján azt állította, hogy magyarországi rend akar itt vagyont szerezni. Ez szándékos félremagyarázás, nagyváradi székhelyű premontrei rendről van szó és nem vagyonszerzés a cél, hanem az elkobozott javak visszaszolgáltatása. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 3./1997. december 4.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ szervezésében de. 4-én Nagyváradon kétnapos médiakonferencia kezdődött, melynek résztvevői a magyar egyházi sajtó képviselői voltak. Tőkés László püspök megnyitójában az egyházi sajtóról elmondta: igényesebbnek kellene lennie a felekezeti lapok munkatársainak. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Tájékoztató szerkesztője a hasonló tavalyi, Illyefalván tartott találkozó folytatásának tartotta ezt a konferenciát. Cseke Péter, a Korunk szerkesztője folyóirata legújabb, egyházi vonatkozású írásokat tartalmazó tematikus számát ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./1997. december 6.
Nem készült még tanulmány Székelyföld románosításáról, főleg nem a kommunista évtizedekről. Sorra készülnek a Har-Kov-jelentések a románság üldözéséről, hamis információk alapján. A magyarellenes diszkriminációról közöl Szilágyi Aladár néhány adatot. Az "ellenjelentés" kiinduló alapja lehetne Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkárnak az 1994 és 1997 közötti időszakról szóló jelentése és a javasolt kormánystratégiája. Az államtitkár jelentéséből kitűnt, hogy ezekben az években a két megyében kétszeres szubvencióval támogatták az ortodox papokat, ugyanígy növekedtek évről évre a két székely megyében az új ortodox templomok építésére, illetve a meglevők felújítására adott költségvetési összegek /négy év alatt 2,5 milliárd lej/. Ugyancsak az állam fedezte a Bukarestben beindított szemináriumi osztály költségeit, az osztály a jelentés szerint misszionárius ortodox papokat képzett a két székely megye számára. Állami költségvetésből hozták létre Sepsiszentgyörgyön a Román Szellemiség Múzeumát az ortodox katedrálisban, Maroshévízen a Szent Illés Kolostor Múzeumát, és a Nicolae Colan metropolita nevét viselő Egyházi Dokumentációs Központot. Az államtitkár pontokba szedte a két magyar többségű megye román kisebbségének megerősítését szolgáló kormányzati teendőket. Ezek között szerepel, hogy az állam vállalja fel az itteni román ortodox püspökség minden költségét, a személyzet fizetését, biztosítsanak állást a lelkészek feleségeinek, hozzák létre a Keleti-Kárpátok Régészeti, Történelmi és Néprajzi Múzeumát egy- egy részleggel Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Maroshévízen, Kovásznán és Berecken. /Szilágyi Aladár: Ellenjelentés a Har-Kov-ból. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6-7./1997. december 7.
Az anyaország szellemi egységéhez ragaszkodunk, jelentette ki a vele készült interjúban Tempfli József. Minden évben megrendezik Nagyváradon a Szent László ünnepségeket. "Minket nem lehet leradírozni a történelem térképéről olyan tanításokkal, hogy Erdélyben nincsenek magyarok, csak elmagyarosított románok." /Új Ember (Budapest), dec. 7./1997. december 9.
Szakáts Mara nagyváradi szociológus tíz erdélyi megyében végzett felmérésének eredményeit ismertette N. O. /Neumann Ottó/, kiemelt címben jelezve: Tőkés püspök radikalizmusát sokan elvetik. A felmérés részletes kiértékelés még nem történt meg, a kutatásról készített gyorsjelentés szerint az erdélyi magyarok visszautasítják az anyaország beavatkozását a romániai magyar politizálásba. Tőkés László kitartását, bátorságát tisztelik, de sokan károsnak tartják a püspök átgondolatlan megnyilvánulásait. /Magyar Hírlap, dec. 9./1997. december 12.
Dec. 12-én Nagyváradon mutatták be Tóth Sándor tanulmánykötetét /Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából - Gaál Gábor sorsa és utóélete Romániában 1946-1986, Polis, Kolozsvár, 1997/ . Tóth Sándor elmondta, hogy soha nem volt konjuktúra-téma Gaál Gáborral foglalkozni, 1989 előtt a hatalom tiltotta, a fordulat után pedig baloldaliság miatt vált gyanússá. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./1997. december 16.
Nagyváradon az Ady Körben bemutatták Dénes László verseskötetét /Búcsú a Majomszigettől, Literator Kiadó, Nagyvárad, 1997/. Szűcs László, az est házigazdája mondta a bevezetőt, majd Fábián Imre, a mű kiadója méltatta a kötetet. A szerző is beszélt verseiről. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./1997. december 20.
Magyarországnak érdeke, hogy Románia megfeleljen a NATO-tagság követelményeinek, jelentette ki Keleti György honvédelmi miniszter dec. 20-án a Nagyvárad melletti Félixfürdőn, ahol Victor Babiuc román védelmi miniszterrel találkozott. A rendszeresnek mondható találkozón áttekintették a katonai együttműködés időszerű feladatait. Mindketten úgy látják, hogy az együttműködés példaértékű. A két miniszter katonai szállítási intézményt írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./1998. szeptember 1.
Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese a vele készült interjúban a kolozsvári egyetem sokat emlegetett multikulturalitását elemezve kifejtette: a romániai magyarságnak saját intézményekre van szüksége, melyek fenntartják a romániai magyar kultúrát: "nem lehetünk másodhegedűsök egy intézményben". A multikulturalitást "igen hangzatos szó"-nak nevezte, ami a BBTE-n tulajdonképpen nem valósult meg. A rektor-helyettes szerint a magyar egyetemnek Kolozsváron a helye, azért, mert "a kincses város Erdély és az itteni magyarság központja". Ugyanakkor Kolozsváron van az a tanári gárda, itt vannak olyan szakmai feltételek, melyek az egyetem zökkenőmentes működését biztosítanának. A mai helyzetben, állapította meg Szilágyi Pál, a romániai magyar fiatalok kisebb arányban jutnak be az egyetemekre, mint a románok. Ezen az előnytelen helyzeten a főiskolai hálózat kiterjesztésével lehetne segíteni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./1998. szeptember 1.
A központi költségvetésből Maros megyének kiutalt összegek országos szinten igen kevésnek minősíthető. Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke szerint ennek két oka van: az 1992-es helyhatósági választások következtében a Maros Megyei Tanács a helyi politikai erőviszonyok okozta "patt-helyzet" miatt nagyon későn, csak 1993 februárjában alakult meg, így a tanács a már leosztott központi költségvetés megmaradt összegeiből gazdálkodhatott. A második ok egyszerűen az, hogy Marosvásárhely polgármestere magyar. Az alelnök úgy véli: a kényszeregyensúly megteremtése érdekében lett a megyei tanács elnöke román nemzetiségű. Kényes helyzet alakult ki a megyei tanácsban, mert "a mai napig bizalmatlanul, gyanakvással fogadnak bármely olyan javaslatot, ami RMDSZ-oldalról fogalmazódik meg". A megyei prefektusok többsége úgy viselkedik, mint a hajdani első titkárok. A jelenlegi hatalom is központosító jellegű, a parasztpárti prefektusok lemondással fenyegetőznek, ha nem ruházzák fel őket szélesebb hatáskörrel. /Szentgyörgyi László: Kényszeregyensúly és hátrányos megkülönböztetés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./1998. szeptember 1.
Napvilágot látott a meghívó Alsócsernátonba, a fórumra, ezután megindult a nyilatkozatosdi. Az RMDSZ vezetése "úgy reagált, mint akit bolha csípett meg. Hogy jön ahhoz egy tiszteletbeli elnök", hogy a mellény újragombolására szólítson föl az RMDSZ-ben? "Markót megint Tőkésre uszította a politbüró, Tőkésnek is magyarázkodnia kellett, de Csernáton immár valósággá vált." /Dénes László: Kis magyar nyilatkozatháború. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./1998. szeptember 1.
Gazda József kiállt a magyar egyetem mellett, rámutatva, hogy a román koalíciós pártok és az ellenzékiek egyaránt az erősítik: nem kell magyar egyetem. Azonban ez az ellenkezés segít, írta Gazda József, mert segít fenntartani a kérdést, felhívja a világ figyelmét, hogy itt valami nincs rendben a kisebbségi jogok körül. /Gazda József: Az egyetem ellen, az egyetemért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./ Ugyancsak a magyar egyetem problémáját feszegette Ujj János is: mindegy, melyik párt lesz többségben a parlamentben, a homogén nemzetállam óhaja egy táborba sodorja őket. /Ujj János: (Eredeti) román demokrácia és magyar egyetem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./1998. szeptember 2.
Varga Gábor államtitkár rangú vezérigazgató otthon járt, Nagyváradon. Ezt az alkalmat kihasználta a helyi lap, megkérdezte, mi a véleménye az alsócsernátoni meghívóról. Fájdalmas volt végigolvasni a nyilatkozatháborút, jelentette ki. Szerinte sokban került az agyagfalvi és a hasonló kezdeményezés. Varga Gábor az agyagfalvi kezdeményezés hatásának tudja, hogy az alkotmányba nem került be az, hogy a kisebbségiek használhatják anyanyelvüket az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Varga mindent meg fog tenni, hogy az egység megmaradjon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./1998. szeptember 2.
Az Országos Közútigazgatóság alkalmazottai eltávolították Kőrösfő és Sárvásár kétnyelvű helységnévtábláit, miközben a Kolozsvár-Nagyvárad közötti útszakasz átadásának ünnepsége zajlott. Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa pedig felszólította Antal Jánost, Kőrösfő polgármesterét, hogy azonnal távolítassa el a három évvel ezelőtt Vasvári Pál emlékére Kőrösfőn felállított kopjafát. Erről értesítették Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét, Tokay György kisebbségügyi minisztert és Demeter János kormányfőtitkár-helyettest. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./1998. szeptember 4.
Az RMDSZ jó ideje csak sodródik, kénytelen belenyugodni a koalíciós partner színeváltozásaiba, álláspontváltozásaiba, állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Az RMDSZ mondja, hogy kilép a kormányból, azután nem lép ki, újabb haladékot ad. Jó precedens volt viszont az RMDSZ Kolozs megyei tanácsának ülése, amikor kezdeményezőleg lépett fel a magyar nyelvű egyetem kérdésében. - A Székelyföldi Fórum egy folyamat kezdete lehet, Partiumi Fórummal szeretné folytatni, még ebben az évben. Éppen ezért "meggyőződésem, hogy a konfliktus, a vita, a Markó-vita helytelen." Azért volt kénytelen ezt a rendhagyó formát választani, "mert az SZKT-n belül minden erre vonatkozó próbálkozást letörtek." Azzal vádolják az RMDSZ-t, hogy kizárólag a magyarság érdekeivel törődik, Ezzel a váddal meg akarják terhelni az RMDSZ-t pszichikailag, el akarják terelni a figyelmet a kisebbségi kérdés megoldatlanságáról. - Tőkés László nem tart attól, hogy az RMDSZ szétszakad, házon belül kell megoldani a problémákat, hangsúlyozta, hogy "mindent az RMDSZ legitim struktúráiban akarunk megvalósítani." /Máté Zsófia: Házon belül oldjuk meg a gondolat. Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./1998. szeptember 5.
Az őszi egyházmegyei, egyházkerületi választásokról tartott szept. 4-én sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, Szilágyi Aladár főgondnok és Borzási Gyula előadótanácsos. Az 1989 decemberi változások óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben harmadízben kerül sor általános tisztújításra. Az egyházközségi, presbiteri választásokat 1997 őszén bonyolították le. Tőkés László püspökségének időszaka alatt a közösségi felelősségvállalás szellemének hiányát nevezte a legnagyobb gondnak. Az idei tisztújítás újdonsága, hogy a megmérettetést vállaló lelkészeknek és világi vezetőknek politikai nyilatkozatot kell tenniük. Ennek tartalmaznia kell a Securitatéval 1990 előtt, illetve a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ 1990 után fennállt kapcsolatokat. A nyilatkozatokat bizalmasan kezelik. A Harangszó (Nagyvárad) munkatársa megkérdezte, hogyan fogadja a több oldalról jövő támadásokat és vállalja-e az újabb püspöki jelölést. Nyilvánvaló, felelte Tőkés László, ha vele szemben felerősödik az ellenséges propaganda, az előbb-utóbb az egyházba is begyűrűzik. Megemlítette a Romániai Magyar Szóban megjelent leveleket, így Károlyi Kovács Imre paptamási lelkész nevében ismeretlen személy által írt rágalmazó levelet és a resicabányai lelkipásztorét, aki lemondásra szólította fel őt. Immár nem is a tisztségért, hanem a becsületért fontos a megmérettetés, válaszolta. Tőkés László a lejárató kampánnyal kapcsolatban közölte, hogy négy peres ügy van folyamatban. Az Aderavul főszerkesztője, illetve egyik munkatársa, Dorin Suciu ellen, továbbá a bukaresti anyagokat ellenőrizetlenül átvevő AP-hírügynökség, valamint a londoni The Times napilap ellen. Előbbivel szemben Kincses Előd, az utóbbi esetében Mark Harvey angol ügyvéd képviseli a püspököt. A The Times egyébként egy régi ügyet rángatott elő, azét a húszezer lejes elismervényét, melyet a püspök 1989 őszén teljes elszigeteltségben adott önzetlen barátai adományának igazolásául, s amit utóbb külföldi kémszervezetekkel való együttműködés honoráriumaként próbáltak feltüntetni. - Tőkés László a magyar egyetemet elutasító parlamenti bizottsági döntéssel kapcsolatban leszögezte: a hatalom gesztusértékű magatartásra sem volt hajlandó az anyanyelvi oktatás vonatkozásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 5-6./ Resicai lelkész: Makay Botond Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz /Romániai Magyar Szó, jún. 23/ című írásáról van szó.1998. szeptember 5.
Új szenátora van az RMDSZ-nek Németh Csaba személyében. Kozsokár Gábor szenátort alkotmánybírónak választották, ezért meg kellett válnia szenátori tisztségétől. A helyébe választották meg Németh Csabát, aki 1974-ben végezte el a filozófia szakot Kolozsváron. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 5-6./1998. szeptember 5.
Mihályfalva a múlt évben saját lapot indított. Egy ideig szünetelt az Érmihályfalvi Figyelő kiadása, majd 1998 januárjában újraindult. Anyagiak hiánya miatt a szeptemberi szám nem jelent meg. Kovács Zoltán, a városi RMDSZ elnöke elmondta, nincs pénzük a lapra. Abban viszont mindenki egyetért, hogy szükség van a tájékoztatóra. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 5-6./1998. szeptember 6.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ szept. 5-6-án tartotta ülését Kolozsváron. Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában elemezte a kialakult helyzetet. 1996 novemberében az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem volt hibás döntés, hiszen ez a koalíció akkor egyértelműen az európai utat választotta. Az utóbbi időszak történései viszont azt bizonyítják, hogy a partnerek letértek erről az útról. Ez mind a kisebbségi kérdés kezelésében, mind pedig a gazdasági reform halogatásában egyértelműen kimutatható. Amennyiben ez a koalíció nem képes a szükséges korrekciókat végrehajtani, az RMDSZ nem tudja követni szövetségeseit. Megállapította, hogy a képviselőház oktatási szakbizottságának döntése része az utóbbi hetekben felerősödött kisebbségellenes, magyarellenes támadássorozatnak, és ez érthetetlen módon épp akkor történt, amikor a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az RMDSZ egy olyan alternatívát igyekezett kidolgozni, amely kivezet a válságból. Markó Béla beszámolt a Cotroceni-palotában szeptember 4-re összehívott koalíciós csúcsról: tekintettel arra, hogy nem született megnyugtató döntés a magyar egyetem ügyében, az RMDSZ nem szavazott bizalmat a Radu Vasile-kabinetnek. "Addig, amíg ebben a kormányban olyan miniszterek vannak, mint Andrei Marga, aki fő akadályozója volt a magyar egyetem ügyének, ebben a kormányban nem lehet bizalmunk" - szögezte le. A szövetségi elnök szerint a koalíciós pártvezérek a találkozó során elismerték azt, hogy egyetértettek az önálló magyar egyetem létrehozásában. Egyetértettek abban is, hogy képviselőház tanügyi szakbizottsága által javasolt szöveg elfogadhatatlan, de a multikulturális intézményeknél, egy esetleges magyar-német egyetem gondolatánál tovább nem lehetett jutni, Kolozsvár székhelyről pedig hallani sem akartak - jegyezte meg az elnök. Mint mondotta: a koalíciós vezetők újabb ülést terveznek keddre, amelynek egyetlen témája lesz: a magyar felsőoktatás sorsa. A meghívást el kell fogadni - vélte az elnök, aki viszont nem sok esélyt lát a továbblépésre. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke vitára bocsátotta az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból tervezett kilépésről szóló határozattervezetét, amelyet az SZKT bizonyos módosításokkal elfogadott. A Szabadságnak nyilatkozva Takács megerősítette: az SZKT lényegében az ügyvezető elnökség határozattervezetét fogadta el, azzal a kiegészítéssel, hogy a döntés érvénybelépésének időpontjául szeptember 30-át jelölte meg. Mindez nem befolyásolja a kilépés eldöntött tényét, az SZKT határozat lényegét, csupán "technikailag" lehetővé teszi a kilépéssel felmerülő gyakorlati problémák időbeni megoldását. "Tudjuk, hogy nehéz döntést javasoltunk az SZKT-nak, és felmértük azt is, hogy e döntést követően nagyon sok olyan intézkedésre is sor kerül, amely negatívan érinti közösségünket" - mondta az ügyvezető elnök. "Koalíciós partnereink egyértelműen bebizonyították, hogy nem hajlandók támogatni egy olyan fontos kérdésben, mint az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása. Itt nem csupán egyetemről, hanem sokkal súlyosabb kérdésről van szó: egy kétmilliós közösség nemzeti identitása megőrzését szavatoló teljes oktatási rendszer kiépítéséhez való alapvető jogának a megtagadásáról - mutatott rá Takács Csaba. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője beszámolójában kifejtette: a koalíciónak nem sikerült még a minimális konszenzust sem kialakítani a kisebbségi kérdésben. Véleménye szerint a koalíciós partnerek gyakorlatilag kitaszították az RMDSZ-t a koalícióból. A szövetségnek a kormányból való kiválása elsősorban a román partnerek döntése - hangsúlyozta. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke szerint a szeptember 30-i határidő megalapozott, körülbelül ennyi időre lenne szükség ahhoz, hogy a képviselőház olyan formában módosítsa a tanügyi törvényt, hogy ez összeegyezethető legyen a koalíció programjában leszögezettekkel, ez csakis a koalíciós partnerek akaratán múlik - szögezte le a szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: nem szabad elkövetni ugyanazt a hibát, mint 1996 novemberében, amikor "egy szóra beléptünk". Haladékot kért a kilépésre. Szerinte két hetet kell adni a kormánynak és megszabni azokat a feltételeket, amelyek az RMDSZ-t a koalícióban tarthatják. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./ Az SZKT az ülésről kiadott határozata szerint RMDSZ szeptember 30-i határidővel kilép a kormányból, amennyiben eddig az időpontig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában. Az elfogadott határozat értelmében szeptember 7-től kezdődően az RMDSZ nem tekinti a maga számára kötelezőnek a koalíciós egyezségeket, következésképp szenátorai, képviselői, valamint vezetői parlamenti, illetve politikai döntésekben az RMDSZ programját tartják önmaguk számára mérvadónak. A határozat kimondja: az RMDSZ a továbbiakban is aktív partnerséget vállal, saját törvénytervezeteket, módosító indítványokat fog előterjeszteni, illetve támogatni fogja a kormányzati többség minden olyan javaslatát, amely megegyezik a szövetség programjával. Az RMDSZ ugyanakkor továbbra is nyitott marad egy olyan koalíciós együttműködés előtt, amely pontosan kidolgozott új koalíciós megállapodáson alapul - áll az SZKT határozatában. /Határozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tokay György kisebbségvédelmi miniszter elmondta, ő volt az első, "akit a tiszteletbeli elnök úr gazembernek vagy baleknek nevezett", mert vállalta a kormányszereplést. Emlékeztetett rá, hogy az általa vezetett hivatal nemcsak a magyarság, hanem Románia 17 kisebbségének sorosával foglalkozik. A koalíciós partnerek rendszeresen megszegték az eredeti kormányprogramban rögzítetteket. Az SZKT ülésén megkérdezték azt, hogy az RMDSZ miért "cserélte el" az idegenforgalmi tárcát az egészségügyire. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter megjegyezte, a lényeget úgyis csak az emlékirataiban közli, ha valaha is megírja azokat. Az 1996-os kormánykoalícióban egyedül az RMDSZ vette komolyan a közös programot. A kabinet átszervezésekor Birtalan azt javasolta Markó Bélának, hogy az RMDSZ a gazdasági minisztériumot vegye át, nem az egészségügyit javasolta. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./ A lapok újabb "zsarolásként" (Transivania Jurnal), "ultimátumként" (Adevarul, Ziarul de Cluj, "példátlan radikalizálódásként" értékelik az RMDSZ lépését, figyelemre méltó viszont az, hogy a "kész helyzet" elé állított sajtó ez esetben a kilépés következményeire, a kormánykoalíció további sorsára is utal elemzéseiben. A Szabadság két teljes oldalon elemezte a helyzetet, közölte az RMDSZ-vezetők felszólalásait. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./1998. szeptember 6.
Medgyesen egy évtizeddel ezelőtt még tízezer főnyi volt a szászok lélekszáma, ma már alig akad hírmondó közülük. A város magyarjainak új katolikus templomát /Szent István templom/ aug. 23-án szentelte fel dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Beszédében emlékeztetett arra, hogy Szent István király tíz egyházmegyét alapított, köztük volt Gyulafehérvár, Várad és Csanád alapítása. A templomépítés a reménység jele, hangsúlyozta az érsek. A templomszentelés alkalmával a kolozsvári Szent Cecília kamarakórus énekelt Geréd Vilmos karnagy vezetésével. Szent István éneket adott elő Nyisztor Ilona moldvai csángó népdalénekes. A templom még nem készült el teljesen, világosított föl Harai Pál esperes-plébános, a főoltárra kerül majd a Szent Istvánt ábrázoló szobor, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész fába faragja a mintegy 2 méter 20 centi magas, egész alakos szobrot. Az oltár felszentelését 1999. aug. 20-ra tervezik. /Schuller Mária: A templomépítés a reménység jele. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 6./ Ugyanerről: Új templom a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26.1998. szeptember 6.
Medgyesen egy évtizeddel ezelőtt még tízezer főnyi volt a szászok lélekszáma, ma már alig akad hírmondó közülük. A város magyarjainak új katolikus templomát /Szent István templom/ aug. 23-án szentelte fel dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Beszédében emlékeztetett arra, hogy Szent István király tíz egyházmegyét alapított, köztük volt Gyulafehérvár, Várad és Csanád alapítása. A templomépítés a reménység jele, hangsúlyozta az érsek. A templomszentelés alkalmával a kolozsvári Szent Cecília kamarakórus énekelt Geréd Vilmos karnagy vezetésével. Szent István éneket adott elő Nyisztor Ilona moldvai csángó népdalénekes. A templom még nem készült el teljesen, világosított föl Harai Pál esperes-plébános, a főoltárra kerül majd a Szent Istvánt ábrázoló szobor, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész fába faragja a mintegy 2 méter 20 centi magas, egész alakos szobrot. Az oltár felszentelését 1999. aug. 20-ra tervezik. /Schuller Mária: A templomépítés a reménység jele. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 6./ Ugyanerről: Új templom a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26.1998. szeptember 7.
Idei vándorgyűlését Gyulán tartotta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. A részvevők szept. 5-én Nagyszalontára zarándokoltak, mert kiemelt célkitűzésük a magyar irodalom kegyhelyeinek megismerése. A megjelentek a városban Dánielisz Endre vezetésével megtekintették a Csonka-tornyot, majd Arany János, Sinka István és Zilahy Lajos szülőhelyét keresték fel, megkoszorúzták Arany János szobrát, majd a református templomban megkezdődött a tanácskozás. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./1998. szeptember 8.
Új hetilap látott napvilágot, néhány próbaszám után aug. 21-én jelent meg az első "hivatalos" száma a 16 oldalas Udvarhely Szék /Székelyudvarhely/ hetilapnak, az Impar Kft. gondozásában. Molnos Zoltán, Szőke László, Majla Sándor, Fosztó Zoltán és Majorossy Géza az ismertebb közreműködők. Ugyancsak újdonság az Elit Magazin /Marosvásárhely/ "független, kéthetenként megjelenő közéleti lap", bulvárlap, jellemzi az új lapokat ismertető D. L. /Dénes László/. Suba Júlia a főszerkesztő, a munkatársi gárdából a költő Vitus K. György neve ismert. Ötödik évfolyamába lépett a Tabu Magazin /Marosvásárhely/. /D. L. /Dénes László/: Nő a fű a sajtóprérin. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 8./1998. szeptember 8.
Az MVSZ-küldöttgyűlésről tájékoztatott Toró T. Tibor. Megoldódott az eddigi probléma, ezzel megszűnt a feszültség, ami Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között volt, törölték azt a pontot, hogy az alelnöknek ellenjegyezni kell a döntéseket. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ terjesztette elő azt a javaslatot, hogy hozzák létre a Bolyai Internetes Egyetem Tanácsát /BINET/, a tudományos eredmények hozzáférhetősége érdekében. Toró T. Tibor javasolta, hogy az 1989-es események tízéves évfordulójának ünneplés kerüljön be az MVSZ által támogatott programok közé. A kézidvásárhelyi 1989-es események nyomán elindított magyarellenes koncepciós perre is ráirányították a világ magyarjainak figyelmét. /MVSZ-küldöttgyűlés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 8./