Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 4441-4470 | 4471-4500 | 4501-4530 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

1998. szeptember 10.

Végh Ferenc magyar honvédség vezérkari főnöke szept. 9-én Aradra látogatott, ahol megbeszélést tartott Constantin Degeratu altábornaggyal, a román vezérkari főnökkel. Degeratu megelégedéssel állapította meg, hogy már negyedízben találkoznak. A román-magyar békefenntartó alakulat létrehozásának részleteiről tárgyaltak. A két vezérkari főnök szept. 10-én Nagyszalontára látogatott, ahol Tódor Albert polgármester fogadta őket. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 10., 11./

1998. szeptember 12.

Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

1998. szeptember 12.

A szenátus napirendre tűzte és megszavazta az 1996-ban elkészült idegenrendészeti törvényt, amelyet akkor a képviselőház visszautasított. A szenátus által elfogadott törvény szerint az idegeneket vendégül látó személyek 48, a szállodák 24 órán belül kötelesek jelenteni a rendőrségen külföldi személyek befogadását. Egyedül Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor javasolta, hogy enyhítsenek a törvény szigorán, de módosítását elvetették. /Szilágyi Aladár: Rend a lelke mindenkinek. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12-13./

1998. szeptember 12.

Szept. 8-án végül a képviselőház elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy a Hivatalos Közlöny magyar nyelven is megjelenjen. Sürgetni szeretnék a Securitate dossziéinak hozzáférhetőségéről szóló Ticu Dumitrescu-féle parlamenti tárgyalását, közölte Rákóczi Lajos képviselő. Nem tudja elfogadni azt a szenátusi változatot, hogy a szekus dossziékat továbbra is a titkosrendőrségnél, az SRI-nél tárolják. /Dérer Ferenc: Törvényhozási munka belülről. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12-13./ Képviselőház szept. 8-án elfogadta a Hivatalos Közlöny szervezéséről és működéséről szóló törvényt. A lapok szerint igen éles vitát váltott ki a 18. cikkely tárgyalása, amely a közlöny első részének magyar nyelvre való fordítását írja elő. A lapok többsége idézi Petre Turleat, Kovászna megyei Nemzeti Egységpárti képviselőjét, aki a román nyelv hivatalos nyelvi státusának megsértését látja a törvényben, alkotmányellenesnek nevezvén azt. Ioan Gavra azért ellenezte a cikkelyt, mivel a fordítás folyamata igen költséges lenne. A Cronica Romana Marcu Tudor véleményét idézi, aki úgy látja, a törvény elfogadásával az RMDSZ egy lépéssel "közelebb került az ország föderalizálához". A vita folyamán felmerült az a javaslat is, miszerint a többi, nem magyar kisebbségek nyelvére is fordítsák le a közlönyt. Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek (nem magyar) frakciójának vezetője elutasította a javaslatot, úgy vélekedve, hogy "a mi a nemzeti kisebbségeink ismerik a román nyelvet", "feltalálják magukat", "nincs szükség a fordításra" - írják a lapok. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 12./

1998. szeptember 14.

Szept. 14-én volt az általános iskolákban a tanévnyitó. Nagyváradon a Szent László Római Katolikus Gimnáziumban ünnepi szentmisével kezdték a tanévet, melyet Tempfli József megyéspüspök celebrált. Összesen nyolc osztályban folyik a tanítás. A református középiskolában, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban az istentisztelet után Popperné Cserepes Zsófia igazgatónő köszöntötte a diákokat. A nagyváradi Iosif Vulcan Tanítóképzőben Bardóczi Erzsébet aligazgató magyarul köszöntötte a tanulókat. A képző 1500 növendékéből 150-en járnak magyar tagozatra. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

1998. szeptember 14.

Sajtó és turizmus címmel nemrég háromnapos konferenciát tartottak Nagybányán házi és külföldi újságírók és idegenforgalmi szakemberek. A jelenlegi helyzetet illusztrálta a helyi Hotel Sport szolgáltatása: repedések a falakon, ágynemű nincs az ágyon, nincs törülköző, az ajtón nincs kilincs, de meleg vízre is hiába várnak. Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ ügyvezető elnöke nyitotta meg a konferenciát Boros Zoltán, a Román Televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztője a sugárzott sajtó szerepéről tartott előadást. Ajtay Ferenc, a 2600 példányban megjelenő Erdélyi Gyopár főszerkesztője lapjáról beszélt: a munkatársak társadalmi munkában készítik az egyes számokat, megjelenése egyre bizonytalanabb. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./

1998. szeptember 15.

A házszabály értelmében a képviselőházban a sürgősségi kormányrendeletet kötelezően gyorsított eljárással, 48 órán belül kell a képviselőknek megtenni módosító javaslataikat és ezt követően három napon belül a szakbizottságnak véglegesítenie kell a jelentést. Ennek ellenére - saját házszabályát figyelmen kívül hagyva - hét hónapja ül az oktatási kormányrendeleten az oktatási bizottság. A házbizottság egyetlen esetben sem figyelmeztetett a mulasztásra. Mindezek miatt szükséges volt az, hogy az RMDSZ szept. 30-ig adjon időt a döntéshozatalra, magyarázta Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke. A koalíciós pártelnökök még mindig nem beszélnek önálló magyar egyetemről. Asztalos politikai cinizmusnak nevezte azt a módosítást, hogy állami költségvetésből nem engedélyeznek önálló magyar egyetemet, ugyanakkor magánerőből megengedik ezt. A koalíciós partnerek az időhúzásra törekednek, így Diaconaescu Brassóban létesítendő magyar egyetemről beszélt /senkivel sem konzultálva/, más Marosvásárhelyen multikulturális egyetem javaslatát vetette fel. Céljuk: megfoghatatlanná tenni a valamikori egyértelmű ígéretet. Nemzetállamban gondolkodnak, ebben nincs helye a kisebbségnek. Jól tudják, ha egy közösséget sikerül megfosztani szellemi elitjétől, akkor manipulálható tömeggé válik. Szükség van a magyar kormány segítségére. Az új magyar kormány beiktatása óta több egyértelmű politikai üzenet érkezett: az egyetemalapításban "támogatnak bennünket". /Rostás Szabolcs: Akkor is, azért is! Beszélgetés Asztalos Ferenccel, a képviselőház oktatási bizottságának alelnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 15./

1998. szeptember 15.

Az egyház mennyei gyökerű, de földi érvényességű közösség, ezért kötelessége részben karitatív tevékenységével, részben társadalmi munkával, akár munkahelyteremtéssel szolgálni azt a népet, amelynek lelki gondozását rábízta az Isten." - határozta meg a feladatokat Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Példákat mondott, így Illyefalvát vagy Zsobokot, az utóbbi esetében utat építettek, megmentve a falut a pusztulástól. A nemzetközi egyházi szervezetek segítik őket, továbbá az Illyés Alapítvány. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 15./

1998. szeptember 15.

Adrian Severin volt külügyminiszter, akit a Demokrata Párt vezetőségéből is kiebrudaltak, szókimondásával tükröt tartott a román politikai elit elé. Ezt mutatja a Ziua szept. 9-i számában megjelent cikke is. Románia a gazdasági krízis mellett politikai válságot él át, írta. Egy parlamenti felmérés kimutatta, hogy a honatyák 75 százaléka inkább a kézi vezérlésű gazdaság, "az autarchia, az idegengyűlölet, a nacionalizmus és az Európa-ellenesség híve, mint a piacgazdaságé, a másság tiszteletéé, az euroatlanti csatlakozásé." "Románia megbízhatósága romhalmaz lett." Az országban a politikai osztályt került válságba. Ennek a politikai osztálynak ki kell cserélődnie, át kell alakulnia. /Válságban a politikai elit. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 15./

1998. szeptember 19.

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi körútja első állomásaként szeptember 19-én kétnapos látogatásra érkezett Marosvásárhelyre, az RMDSZ meghívására. A Bernády Házban találkozott az RMDSZ területi elnökeivel, este pedig részt vett az RMDSZ által az árvízkárosultak megsegítésére szervezett Gálaesten. Elmondta, hogy ez bemutatkozó látogatás. "Erdélyben viszonylag kevésszer jártam, kevesebben ismernek, s úgy tartottam jónak, hogy magam mutatkozzak be, és ismerkedjek meg az utazás során mindazokkal, akik érintettek a közös ügyben. Tehát egyrészt kifejezetten tájékozódni akartam, másrészt a közös gondolkodás a látogatásom célja". Marosvásárhelyről Korond és Farkaslaka érintésével és egy kis megállóval Székelyudvarhelyre, majd ezt követően Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre látogatnak. Onnan továbbutaznak Csíkszeredába, majd Kolozsvárra, ahol az ügyvezető elnökkel, valamint az ügyvezető elnökség tagjaival találkoznak. Gyulafehérváron találkoznak Jakubinyi György érsekkel, majd a Fehér megyei RMDSZ-szel. Zsobokon meglátogatják a gyermekotthont. Nagyváradon részt vesz a 200 éves váradi magyar színjátszás egyik rendezvényén, s találkozik az RMDSZ tiszteletbeli elnökével is. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. szeptember 19.

1998. szeptember 20.

A kommunista diktatúra idején több pap - köztük Márton Áron püspök - szenvedett Nagyenyed börtönében. Gajdátsy Béla gyulafehérvári teológiai rektor és dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök ebben a börtönben halt meg. A mártírok emlékét szeretnék megörökíteni az okt. 4-én leleplezésre kerülő emlékművön. Az emlékmű felirata: In memoriam qui tempore dictaturae communiste mortuit sunt. Név szerint feltüntetik a gyulafehérvári egyházmegye vértanú papjainak a nevét. Ugyancsak szeretnék felírni a történelmi egyházak elítélt, elhunyt papjainak számát, ha sikerül megbízható adatot találni. /Papp László: Az áldozatok emlékére. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./ Bogdánffy Szilárd /Feketetó, 1911. febr. 2. - Nagyenyed, 1953. okt. 1./

1998. szeptember 22.

Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő pozitívan értékelte az Alsócsernátonban lezajlott fórumot: rendezvény "nyitottsága és nyilvános volta által rendelkezik azzal a kisugárzással, amely - reményeim szerint - erőt ad majd közösségünknek." Az RMDSZ-ben nem mindenki osztja a Székelyföldi Fórum részvevőinek álláspontját. "Abban bízom viszont, hogy az egyeztetés, a megegyezés és a konszenzusorientált belső munkastílus eredményekre vezethet." Szilágyi Zsolt fogalmazta meg a fórumnak az erdélyi románsághoz intézett felhívását, mert fontosnak tartja, hogy "a központosítás leépítéséért és a helyi autonómia kiterjesztéséért vívott harcunkban szövetségesekre találjunk az erdélyi románok körében" - nyilatkozta a képviselő. /Vissza a programhoz! Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő Csernátonról, a hogyan továbbról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 22./

1998. szeptember 22.

Erdélyi bemutatkozó körútján Szabó Tibor HTMH-elnök szept. 22-én érkezik Kolozsvárra, ahol az RMDSZ ügyvezető elnökségével, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, és az alelnökökkel folytat megbeszélést. Szept. 23-án látogatást tesz a zsoboki Bethesda gyermekotthonba, majd délután a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségével, önkormányzati képviselőkkel, a civil, illetve az ifjúsági szervezetek vezetőivel találkozik. Körútjának következő állomása: Nagyenyed, Gyulafehérvár, végül pedig Nagyvárad, ahol részt vesz a 200 éves Váradi Magyar Színjátszás rendezvénysorozat szept. 24-i esti előadásán: Kodály Székelyfonóját a kolozsvári opera társulata adja elő a bicentenáriumi ünnepségek tiszteletére. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

1998. szeptember 22.

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. szeptember 29.

Fey László ismét közölte Tőkés Lászlót elítélő írását, ezúttal Alsócsernáton ürügyén: "Ne képzeljük azt, hogy Alsócsernáton, de akár Székelyudvarhely, Kolozsvár vagy Nagyvárad a világ közepe. Bármely kis településen össze lehet hívni egy falugyűlést..." "Békaperspektívából nem lehet jól tájékozódni, kellő rálátás nélkül nagyon eltájolhatjuk magunkat." Sokan mondogatják, hogy az RMDSZ vezetősége eltávolodott a tömegektől. Ezt azok hangoztatják, "akik mindent megtettek, hogy a vezetőség tekintélyét lejárassák". /Fey László: A nagypolitikát nem Csernátonból irányítják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1998. szeptember 29.

Katona Ádám ismertette az 1992 márciusában megalakult Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja tevékenységét és célkitűzéseit. Az EMK elérte, hogy "önmegnevezésünk a romániai magyar nemzeti közösség" legyen, továbbá azt, hogy az RMDSZ programja tartalmazza a három szintű autonómia követelést. Az EMK úttörő szerepet vállalt a közösségi jogsérelem orvoslása, a rendőrgyilkosságok ürügyén igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Elérték, hogy az SZKT támogassa Székelyudvarhely magyarságát az ún. csereháti botrányban. Az EMK mindeddig szövetségesek nélkül küzd a Székelyföldnek román rendőrökkel, katonákkal való betelepítése ellen. - Az RMDSZ-ben egyazon "ernyő alá kerültek "az egykori áldozatok és hóhéraik". Rontotta az RMDSZ hatékonyságát, hogy anyaországi hatásra létrehozták Kolozsvárott az erdélyi szocliberál paktumot. /Katona Ádám: Az erdélyi magyarság cselekvési egységéért! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 29./

1998. szeptember 30.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt az RMDSZ kormánytiszt-ségviselőinek hozzá írt nyílt levelére. Rendkívül sajnálja, írta, hogy a hivatkozott interjúból idézett minősítést /a legazemberezést/ Hajdú Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula, Birtalan József, Demeter János, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kötő József, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal, Pete István és Varga Gábor államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, valamint Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhardt Árpád, Czédly József, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv és Segesvári Miklós alprefektusok magukra vették. "Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy »Akinek nem inge, ne vegye magára«. A nyílt levél aláírói idézett kijelentését szövegösszefüggéséből kiragadva, tévesen vonatkoztatták magukra. Az inkriminált szöveg, a megfelelő kiegészítéssel, így hangzik: "Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is azt vetettem fel, hogy ha már annak idején nem volt stratégiánk arról, hogy miként lépjünk be a kormányba, most talán kidolgozhatnánk egy stratégiát arra nézve, hogy hogyan lépjünk ki belőle. - Hogyan léptek be? - A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." (Kiemelések tőlem — T. L.) A bővítve idézett szövegrészből értelemszerűen kiolvasható, hogy minősítésem nem a kormányzati tisztségek viselőinek szól, hiszen ezen tisztségeiket valamennyien csak a kormánybalépés után nyerték el, tehát a kormányzati szerepvállalásért, illetve annak mikéntjéért őket nem lehet okunk bírálni." Tőkés László sajnálja hogy "olyan, általam nagyra becsült, jeles közéleti személyiségek sorakoztak fel velem szemben, akiknek nagy többségével soha semmi bajom nem volt, vagy éppenséggel jó viszonyban vagyunk egymással." Ugyanakkor furcsának tartotta, hogy az augusztus 6-i interjúra a nevezettek csupán másfél hónap múltán, szeptember 21-én reagáltak. A nyílt levél - időzítését tekintve, közvetett módon - inkább az alsócsernátoni fórumnak szól. "Ezt támasztja alá Borbély László államtitkár azon, szeptember 22-i nyilatkozata is, mely szerint az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa szeptember 19-i, marosvásárhelyi ülésén "egybehangzó vélemény volt", hogy a Székelyföldi Fórumot "nem lehet másként értelmezni, mint megosztási kísérletet" (kiemelés tőlem - T. L.). Márpedig a vásárhelyi megbeszélésen a szövetség alulíró kormánytisztviselői, az RMDSZ prefektusai és alprefektusai is részt vettek. Az alsócsernátoni fórum, az ott elhangzott építő jellegű bírálatokkal együtt, felelős módon őrködött az RMDSZ egységén. Nagyon remélem, hogy az interjúmmal kapcsolatos félreértések tisztázásával ez az egység továbbra is fennmarad és tovább erősödik." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./ A felsorolásból Tőkés László kihagyta Tokay György minisztert és Borbély László államtitkárt, tehát tőlük nem kért elnézést. Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.

1998. szeptember 30.

Az ellenzéki pártok Bihar megyei vezetői szept. 29-én Nagyváradon rendkívüli sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy a Vatra Romaneasca és az Avram Iancu Szövetség bevonásával éles hangú nyilatkozatot fogadtak el, amelyet megküldenek az államelnöknek és a kormánynak. Ebben hevesen támadták az RMDSZ-t, amely - szerintük - elfogadhatatlan követelésekkel állt elő és törekvéseink célja a román nemzetállam megsemmisítése. A nyilatkozatban elvetik az önálló magyar egyetem gondolatát és fölszólították az ország vezetőit: tegyenek meg mindent "azok ellen, akik Erdély függetlenségét hirdetik". Gheorghe Damian, a Vatra Romaneasca megyei vezetője bejelentette, hogy minden erdélyi megyében tüntetni fognak "a román egység megtartásáért". /Szeghalmi Örs: Tüntetésre készülnek a nacionalisták. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./

2002. január 4.

A kedvezménytörvény alkalmazása a romániai magyarokra vonatkozóan is hamarosan megkezdődik. Székely István, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Iroda vezetője tájékoztatott a pillanatnyi helyzetről. A központi, illetve a megyei területi irodák az RMDSZ struktúrájára épülnek, helységeket és infrastruktúrát az RMDSZ biztosít számukra, de mindenhol új munkatársakat alkalmaztak. Például Bihar megyében, ahol a magyarság százezres nagyságrendű, elképzelhetetlen, hogy a nagyváradi területi, vagy akár egy szalontai, mihályfalvi helyi irodához nyújtsa be mindenki a kérvényét, ezért főleg községközpontok szintjén is létesítenek 30-40 időszakos irodát. Az egész rendszer január 15–20. körül kerül beindításra. /Wagner István: Célegyenesben a felkészülés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2002. január 4.

Tizenkét éve, 1990. jan. 4-én jelent meg a Bihari Napló első évfolyamának első száma. Sokat változott a Napló e tizenkét évben, arcok jöttek és távoztak. Volt papírhiány, nyomdasztrájk és külső támadás is. /Sz. L.: Tizenkét éve Bihari Napló. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2002. január 6.

Tavaly nov. 24-én Nagyváradon ünnepelte a Partiumi Közlöny, a királyhágómelléki református egyházkerület hivatalos lapja tízéves fennállását. Írott szóval, felelősséggel folytatott egyházi szolgálatnak mondta Tőkés László püspök a Közlöny megjelentetését, majd a "Ne félj, hanem szólj, ne hallgass" illetve a "Sionért nem hallgatok" bibliai gondolatát kifejtve aláhúzta, túl azon, hogy az egyházi sajtó azáltal illeszkedik a szolgálat rendjébe, hogy az evangélium hirdetésének egyik csatornája. A rendezvényen a testvéregyházak (katolikus, unitárius) sajtója is jelen volt. Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó felelős szerkesztője szerint az erdélyi katolikus és protestáns sajtó feladata megegyezik: a felekezetek között felmerülő kérdések rendezésének eszközévé (is) kell válniuk, hiszen a keresztény sajtónak nem feladata az "udvari tájékoztatás". Szilágyi Zsolt, Bihar megye képviselője arról értekezett, hogy milyen a politikus és a (egyházi) sajtó helyzete, milyen irányba mutatnak a beindult belső önépítkezés jelei. Szintén ő vetette fel egy egységes egyházi évkönyv kiadásának ötletét, amelyet a konferencián jelen lévő egyházi újságírók és a világi sajtó képviselői támogattak. /Tüzes Bálint: Váradi tanácskozás. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

2002. január 6.

2002. január 7.

Egy fél évszázad van a Nagyváradon élő Tüzes Bálint mögött, akinek nemrég jelent meg első verskötete, az Életfaárnyék. E könyv élettapasztalat. Válaszadás régen keresett, kutatott kérdésekre, eszmélés az élet értelmetlenségére, hiábavalóságára. A kötethez egy CD- hanglemez is tartozik, amely a szerző költeményeit tartalmazza. /(nagyálmos) [Nagyálmos Ildikó]: Életfaárnyékban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

2002. január 8.

Ki hallott a külföldön élő horvátok kettős állampolgárságára vonatkozó törvényről vagy a szlovák nemzetiségi igazolványok kibocsátásáról? – kérdezte Nits Árpád. Magyarországnak van néhány szomszédja, amely az új évezredben is minden alkalmat megragadva acsarkodik ellene. Egy NATO-tagország ellen. És az acsarkodók is NATO-tagok akarnak lenni, és ehhez kérik, sőt megkövetelik a minden alkalommal ócsárolt Magyarország segítségét. Az újabb szlovák ötlet szerint Magyarországra erős nemzetközi nyomást kell gyakorolni. Ami szabad a határon kívüli szlovákoknak, az nemzetközileg elítélendő bűncselekmény a magyarok esetében. Jobboldalról indult el az első kezdeményezés a határon kívüli nemzetrészek támogatására, amelyet baloldalról állandó ellenszél kísér. A liberálisnak nevezett balszél meg sem szavazta, a szocialista pedig a szavazás napján is rázendített, hogy "de azonban". A teljes akadékoskodási lajstrom összeállítása immár a történészek dolga, elég a karácsonyi ünnepeket kísérő "kitalálmányokra" emlékeztetni. A cirkuszi fejszámolók újra az olcsó munkások milliós tételeivel ijesztgették a magyarországi munkavállalókat, a szakszervezeti vezetők (lenini áttételi szíjak) sietve felkapták a "gondolatot". – "A horvátországi és szlovákiai viszonyok alapos ismerete nélkül is állíthatjuk, hogy ott nincs meg az MSZP és az SZDSZ pontos mása. Mert ha létezne, akkor a horvát kettős állampolgárság, illetve a szlovák nemzetiségi igazolvány törvénye nem születhetett volna meg olyan szép csendben. Ellenkezőleg, a horvát és a szlovák balliberósok úgy összeüvöltözték volna a világot, hogy a szomszédok is felfigyelnek a készülődésre, és elkezdődik a vég nélküli magyarázkodás külföld és belföld előtt egyaránt." /Nits Árpád: Cirkuszi fejszámolók és egyéb vaklármázó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

2002. január 8.

Időnként kiátkozzák a betolakodott kisebbségi jöttment társaságot. Nemrégiben Besztercén a városi stadionban két idegen A-osztályos csapat játszott. A nézők kiáltozták: " ki az országból a magyarokkal". Képességi vizsgán, sőt érettségin is egyre gyakrabban fordul elő: a román szakos tanár, miközben elvágja a magyar gyermeket, ráförmed, hogy "mit keresel itt, ha nem vagy képes rendesen megtanulni az állam nyelvét? Kotródj innét a szomszédba, egész fajtáddal együtt!" És mindez tanúk, kollégák jelenlétében! Az elit frakciót ez nem zavarja. /Kádár Ferenc: Csodavárók nyomorúsága. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

2002. január 8.

Az Erdélyi Napló körinterjút készített marosvásárhelyi közéleti személyiségekkel az elmúlt esztendő legfontosabb politikai történéseiről. Minden megkérdezett szívesen nyilatkozott, kivéve az RMDSZ szövetségi elnökét. Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanára, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke: "A 2001-es esztendő legfontosabb, korszakalkotónak tekinthető megvalósításainak tekintem az egyetemalapítást és a státustörvény kidolgozását, elfogadtatását… A státustörvény megléte, úgy tapasztalom és érzem, jelentősen javított az erdélyi magyarság közérzetén." Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az új közigazgatási törvény – minden hiányossága ellenére – a helyi autonómia megteremtéséért folytatott küzdelem igen fontos állomása lehet. Kiemelte a diakóniai központ megnyitását, valamint a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak a beindítását. Szeretné, ha az RMDSZ-ben megvalósulna a pluralizmus. Kerekes Károly képviselő: "A nemzetben gondolkodók számára az elmúlt év legjelentősebb eseménye kétségtelenül a magyarországi státustörvény volt… Ezért köszönet illeti a jelenlegi magyar kormányt, mindazokat a politikai erőket, akik a törvény megszületésében közreműködtek. " Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke: "Az elmúlt esztendőben a romániai politikai életre igencsak rányomta bélyegét az a kettősség, amely az Iliescu– Nastase hatalmi tandem megnyilvánulásait jellemzi. Másképpen nyilatkoznak külföldön és a nyugati politikusok előtt, és megint másképpen a határokon belül. " Szeretné, ha az RMDSZ végre képessé válna valódi érdekképviseleti szerepének ellátására." Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke: "A közigazgatás terén dolgozóként visszatekintve egyértelmű, hogy az elmúlt esztendő legjelentősebb eseményének a 215-ös törvény elfogadását tartom." Romániában a gazdasági reform nem történt meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője megtagadta, hogy az Erdélyi Naplónak nyilatkozzék. Döntését azzal indokolta, hogy a hetilapban számos olyan, személyét érintő írás jelent meg, amelyek szerinte akár a becsületsértés fogalmát is kimerítik. /Szentgyörgyi László: Markó Béla nem nyilatkozik az Erdélyi Naplónak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

2002. január 8.

Hagyományos újévi fogadást tartott Nagyváradon, jan. 6-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök hangsúlyozta: egy pinceteremből indultak e fogadások, később a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban tartották meg, hogy most méltó helyen, a püspöki palotában ülhessék meg az újesztendő első magyar közéleti eseményét. A püspök felolvasta Orbán Viktor ünnepi köszöntőjét is, majd Tempfli József római katolikus megyéspüspök beszédében szóvá tette az egyházi ingatlanok ügyét. Hivatalosan is megnyitották az idei Ady Endre emlékévet. Tavaszy Hajnal könyvtáros a költőről való megemlékezés közigazgatási határok nélküli voltára hívta fel a figyelmet: Nagyvárad, Érmindszent, Zilah és Csucsa is bekapcsolódtak a rendezvényekbe. /(Balla Tünde): Újévi fogadás a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2002. január 8.

A Bíró Lajos Ökológiai Társaság 2001-ben ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Komsa József, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökhelyettese kifejtette, hogy egyesületük három jelentősebb kisrégióban működik: a Tasnád, Nagykároly és Szatmárnémeti központú kisrégiókban. Az egyesületi összetartást egyrészt Bíró Lajos (Tasnád, 1856. aug. 29.- Budapest, 1931. szept. 2.) zoológus, utazó és néprajzi gyűjtő ország-világot befogadó szellemisége éltette. A tasnádi közgyűlések és találkozások az összetartozás ünnepségeivé váltak. Szatmárnémetiben erősebb a szakmai háttér. A Túrterebes alatt lévő holtágak Patkólaposnak nevezett részén tavaly kb. 1500 tölgyfát ültettek, a tájrehabilitációs program keretében, egy angol cég támogatásával. Tervezik az iskolai tudományos diákkörök beindítását és a diákok kutatási, innovációs tevékenységének ösztönzését. A másik programjavaslatuk az alapönellátó kistájszerveződés. Ehhez januárban egy kiadványt szerkesztenének. /K. A.: Tízéves múlt a BLÖT – hogyan tovább? Beszélgetés Komsa Józseffel, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökhelyettesével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

lapozás: 1-30 ... 4441-4470 | 4471-4500 | 4501-4530 ... 5731-5748