udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3701
találat
lapozás: 1-30 ... 1921-1950 | 1951-1980 | 1981-2010 ... 3691-3701
Helymutató:
Sepsiszentgyörgy
1995. május 8.
Márton Árpád képviselő a Sepsiszentgyörgyön szokatlanul nagyszámú csendőr jelenlétének okát firtatta máj. 8-án a parlamentben, és arra kért választ a belügyminisztertől, hogy hány csendőr állomásozik a városban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 9., 527. sz./1995. május 8.
Márton Árpád képviselő a Sepsiszentgyörgyön szokatlanul nagyszámú csendőr jelenlétének okát firtatta máj. 8-án a parlamentben, és arra kért választ a belügyminisztertől, hogy hány csendőr állomásozik a városban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 9., 527. sz./1995. május 10.
A kormány lapja, a Vocea Romaniei máj. 10-i száma közölte Doru Ioan Taracila belügyminiszternek a szenátus előtt tett kijelentését. A sepsiszentgyörgyi városi tanács elutasította a csendőrlaktanya építésének jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy ezzel megbontanák a város etnikai összetételét. A belügyminiszter kijelentette, hogy a törvény által előírt engedélyezés nélkül is felépítik a laktanyát, mert "Romániában élünk". /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ 1995. május 10.
A kormány lapja, a Vocea Romaniei máj. 10-i száma közölte Doru Ioan Taracila belügyminiszternek a szenátus előtt tett kijelentését. A sepsiszentgyörgyi városi tanács elutasította a csendőrlaktanya építésének jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy ezzel megbontanák a város etnikai összetételét. A belügyminiszter kijelentette, hogy a törvény által előírt engedélyezés nélkül is felépítik a laktanyát, mert "Romániában élünk". /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ 1995. május 17.
A Vállalkozni jó elnevezésű program öt éve terjed Magyarországon. Szerzőjeként a Durham University Business Scool szerepel, eredeti és újabb anyagait a budapesti SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány bővítette tovább. Jelenleg Magyarországon hétszáz középiskolában oktatják, hogy vállalkozói ismeretekkel rendelkező fiatalokat képezzenek. A XXI. Század Alapítvány jóvoltából a Vállalkozni jó program Erdély tíz városára terjed ki: Csíkszeredába, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Nagybányán és Marosvásárhelyen léteznek tanfolyamok. A hálózatot más városokra is kiterjesztik, mondta György Béla Zsolt, a XXI. Század Alapítvány elnöke. Azt oktatóképzés máj. 23-26- között zajlott Hargitafürdőn. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./1995. május 17.
A Vállalkozni jó elnevezésű program öt éve terjed Magyarországon. Szerzőjeként a Durham University Business Scool szerepel, eredeti és újabb anyagait a budapesti SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány bővítette tovább. Jelenleg Magyarországon hétszáz középiskolában oktatják, hogy vállalkozói ismeretekkel rendelkező fiatalokat képezzenek. A XXI. Század Alapítvány jóvoltából a Vállalkozni jó program Erdély tíz városára terjed ki: Csíkszeredába, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Nagybányán és Marosvásárhelyen léteznek tanfolyamok. A hálózatot más városokra is kiterjesztik, mondta György Béla Zsolt, a XXI. Század Alapítvány elnöke. Azt oktatóképzés máj. 23-26- között zajlott Hargitafürdőn. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./1995. május 24.
A Romániai Magyar Dalosszövetség /RMD/ 1994. szept. 17-én alakult meg Kolozsváron, az 1921-1947 között működött Romániai Magyar Dalosszövetség, valamint az 1948-ban született Bartók Béla Dalosszövetség hagyományainak utódja szeretne lenni, kezdeményezője Guttmann Mihály nyugalmazott kolozsvári zenetanár. A szövetség központja Sepsiszentgyörgyön található, tíztagú operatív vezetőségük van. Az RMD elnöke László Attila sepsiszentgyörgyi zenetanár. Az aradi Vox Juventutis gyermekkórus 39. tagként lépett be a szövetségbe. A Vox Juventutis részt vett a 14. Nyárádmenti Találkozón, mert a szórványban nincs kivel összemérni tudásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./1995. május 24.
A Romániai Magyar Dalosszövetség /RMD/ 1994. szept. 17-én alakult meg Kolozsváron, az 1921-1947 között működött Romániai Magyar Dalosszövetség, valamint az 1948-ban született Bartók Béla Dalosszövetség hagyományainak utódja szeretne lenni, kezdeményezője Guttmann Mihály nyugalmazott kolozsvári zenetanár. A szövetség központja Sepsiszentgyörgyön található, tíztagú operatív vezetőségük van. Az RMD elnöke László Attila sepsiszentgyörgyi zenetanár. Az aradi Vox Juventutis gyermekkórus 39. tagként lépett be a szövetségbe. A Vox Juventutis részt vett a 14. Nyárádmenti Találkozón, mert a szórványban nincs kivel összemérni tudásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./1995. május 31.
Kolozsváron májusban megjelent a Kontó /alcíme: piacgazdasági lap/ első száma. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság támogatásával a Median Consulting Kft. adja ki, főszerkesztője Krajnik-Nagy Károly. A főszerkesztő beköszöntőjében kiemelte, hogy "a két világháború között mintegy 170-re tehető a hosszabb-rövidebb ideig megjelent közgazdasági szaklapok és körülbelül 130-ra az egyesületi, munkaadói, érdekképviseleti vagy szakszervezeti lapok száma. Utána viszont gazdasági-pénzügyi lap magyar nyelven tudomásunk szerint nem jelent meg az utolsó négy évtized alatt." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./1995. május 31.
Kolozsváron májusban megjelent a Kontó /alcíme: piacgazdasági lap/ első száma. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság támogatásával a Median Consulting Kft. adja ki, főszerkesztője Krajnik-Nagy Károly. A főszerkesztő beköszöntőjében kiemelte, hogy "a két világháború között mintegy 170-re tehető a hosszabb-rövidebb ideig megjelent közgazdasági szaklapok és körülbelül 130-ra az egyesületi, munkaadói, érdekképviseleti vagy szakszervezeti lapok száma. Utána viszont gazdasági-pénzügyi lap magyar nyelven tudomásunk szerint nem jelent meg az utolsó négy évtized alatt." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./1995. június 6.
A legfontosabb az iskolakérdés, az egyházak vezetői már sokszor kérték az iskolák visszaadását, de eredménytelenül. A görög katolikusok részben visszakapták ingatlanaikat. Engedélyezték az úgynevezett katolikus szemináriumok létét, Gyulafehérváron berendezkedett egy katolikus gimnázium, amelynek filiáiként osztályokat hoztak létre Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes elmondta, hogy 35 ezer lelkes városában 22,5 ezer katolikus él /57 %/, a katolikus szemináriumot az egyetlen kilencedik osztály jelenti. Csíkszeredában a Márton Áron Gimnáziumban van egy-egy párhuzamos osztály, a városban működik a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. Kolozsváron a Báthoryban van 9-10. osztály. A katolikus óvoda - ferences nővérek vezetik - magánóvodaként ősztől indul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./1995. június 6.
A legfontosabb az iskolakérdés, az egyházak vezetői már sokszor kérték az iskolák visszaadását, de eredménytelenül. A görög katolikusok részben visszakapták ingatlanaikat. Engedélyezték az úgynevezett katolikus szemináriumok létét, Gyulafehérváron berendezkedett egy katolikus gimnázium, amelynek filiáiként osztályokat hoztak létre Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes elmondta, hogy 35 ezer lelkes városában 22,5 ezer katolikus él /57 %/, a katolikus szemináriumot az egyetlen kilencedik osztály jelenti. Csíkszeredában a Márton Áron Gimnáziumban van egy-egy párhuzamos osztály, a városban működik a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. Kolozsváron a Báthoryban van 9-10. osztály. A katolikus óvoda - ferences nővérek vezetik - magánóvodaként ősztől indul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./1995. június 6.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 6-án - erdélyi körútján - Székelyföldre indult. Megbeszélést folytatott többek között Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Adrian Moruzival, Brassó polgármesterével, továbbá a történelmi magyar egyházak helyi vezetőivel. Tabajdi Csaba, akit útjára elkísért Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa, látogatást tett az illyefalvi keresztény ifjúsági központban. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ helyi vezetőivel tanácskozik, Kovásznán a tanügyi szakemberekkel, jún. 7-én Csíkszereda, Szováta és Marosvásárhely következik, ahol Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 7./1995. június 6.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 6-án - erdélyi körútján - Székelyföldre indult. Megbeszélést folytatott többek között Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Adrian Moruzival, Brassó polgármesterével, továbbá a történelmi magyar egyházak helyi vezetőivel. Tabajdi Csaba, akit útjára elkísért Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa, látogatást tett az illyefalvi keresztény ifjúsági központban. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ helyi vezetőivel tanácskozik, Kovásznán a tanügyi szakemberekkel, jún. 7-én Csíkszereda, Szováta és Marosvásárhely következik, ahol Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 7./1995. június 7.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár székelyföldi körútján Sepsiszentgyörgyön tárgyalt az RMDSZ vezetőivel, gazdasági és tanügyi szakembereivel, akik felvetették a főleg jogászokat és közgazdászokat képző főiskola alapításának tervét, a készülő alapszerződéshez fűződő aggodalmakat, Székelyföld fokozódó militarizálását, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erőtlenségét. Tabajdi Csaba nem osztotta az alapszerződést illető kételyeket. Kiemelten fontosnak a gazdasági önépítést tartotta. Az államtitkár Illyefalván az alapítványok összegyűlt képviselőitől tájékoztatást kért a kisebbségi ügyekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ 1995. június 7.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár székelyföldi körútján Sepsiszentgyörgyön tárgyalt az RMDSZ vezetőivel, gazdasági és tanügyi szakembereivel, akik felvetették a főleg jogászokat és közgazdászokat képző főiskola alapításának tervét, a készülő alapszerződéshez fűződő aggodalmakat, Székelyföld fokozódó militarizálását, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erőtlenségét. Tabajdi Csaba nem osztotta az alapszerződést illető kételyeket. Kiemelten fontosnak a gazdasági önépítést tartotta. Az államtitkár Illyefalván az alapítványok összegyűlt képviselőitől tájékoztatást kért a kisebbségi ügyekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ 1995. június 12.
Ismét Illyefalván /jún. 6-8./ tartották meg a száznál több erdélyi magyar alapítvány képviselőinek találkozóját. A házigazdák bejelentették, hogy a pénzügyőrök valóságos bírságözönt zúdítottak a KIDA és a LAM alapítványokra, sőt 120 millió lej értékű berendezést akarnak elvenni. Kifogásolták, hogy miért adta el a KIDA a segélyszállítmánnyal érkezett ruhák tíz százalékát, holott erre törvényes joga volt, továbbá kifogásolták, hogy a KIDA könyvelését magyarul vezeti, közben ehhez az egyházi alapítványnak joga van. A LAM-nál pedig abba kötöttek bele, hogy miért vezeti könyvelését három nyelven, miért van Brassóban is kirendeltsége, azt el fogják kobozni. Az alapítvány bírósághoz fordult, a per folyamatban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ 1993-tól Svájc, Kelet-európai Fejlesztési Irodáján keresztül, belépett a LAM Alapítványba és azt a román-svájci kormányközi egyezmény keretében technikai és managament-tevékenységgel támogatja. Az alapítványok ügyében a bírósági tárgyalás jún. 22-23-án tartják Sepsiszentgyörgyön. A tárgyalást követő bírósági határozat példa értékű lehet, írta Udvardy Zoltán, az alapítványok anyagi tönkretétele után nem kizárt, hogy a többi erdélyi magyar alapítvány is hasonló sorsra kerülhet. /Új Magyarország, jún. 19./ Kató Béla sajtónyilatkozatban kérte, hogy a közvélemény kövesse figyelemmel az ügyet. Az ügy egyértelműen politikai, nem gazdasági jellegű. /MTI, jún. 15./1995. június 12.
Ismét Illyefalván /jún. 6-8./ tartották meg a száznál több erdélyi magyar alapítvány képviselőinek találkozóját. A házigazdák bejelentették, hogy a pénzügyőrök valóságos bírságözönt zúdítottak a KIDA és a LAM alapítványokra, sőt 120 millió lej értékű berendezést akarnak elvenni. Kifogásolták, hogy miért adta el a KIDA a segélyszállítmánnyal érkezett ruhák tíz százalékát, holott erre törvényes joga volt, továbbá kifogásolták, hogy a KIDA könyvelését magyarul vezeti, közben ehhez az egyházi alapítványnak joga van. A LAM-nál pedig abba kötöttek bele, hogy miért vezeti könyvelését három nyelven, miért van Brassóban is kirendeltsége, azt el fogják kobozni. Az alapítvány bírósághoz fordult, a per folyamatban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ 1993-tól Svájc, Kelet-európai Fejlesztési Irodáján keresztül, belépett a LAM Alapítványba és azt a román-svájci kormányközi egyezmény keretében technikai és managament-tevékenységgel támogatja. Az alapítványok ügyében a bírósági tárgyalás jún. 22-23-án tartják Sepsiszentgyörgyön. A tárgyalást követő bírósági határozat példa értékű lehet, írta Udvardy Zoltán, az alapítványok anyagi tönkretétele után nem kizárt, hogy a többi erdélyi magyar alapítvány is hasonló sorsra kerülhet. /Új Magyarország, jún. 19./ Kató Béla sajtónyilatkozatban kérte, hogy a közvélemény kövesse figyelemmel az ügyet. Az ügy egyértelműen politikai, nem gazdasági jellegű. /MTI, jún. 15./1995. június 12.
Zsibón a Wesselényi kastélyban jún. 12-én műsoros könyvbemutatót tartottak. A sepsiszentgyörgyi Castrum Kiadó a romániai magyar líra immár háromkötetes antológiáját mutathatta be. A köteteket Lisztóczky László egri főiskolai tanár válogatta. Az első az Isten kezében című versantológia 1992-ben jelent meg, azóta a harmadik kiadása is elfogyott, összesen húszezer példányban. A szülőfölről való vallomásokat tartalmazza a második kötet /Hazahív a hűség/ kilencven költő háromszáz versével, ennek idén látott napvilágot a második kiadása, a harmadik válogatás Arany és kék szavakkal címmel a szerelmes verseket fogalja magába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ 1995. június 12.
Zsibón a Wesselényi kastélyban jún. 12-én műsoros könyvbemutatót tartottak. A sepsiszentgyörgyi Castrum Kiadó a romániai magyar líra immár háromkötetes antológiáját mutathatta be. A köteteket Lisztóczky László egri főiskolai tanár válogatta. Az első az Isten kezében című versantológia 1992-ben jelent meg, azóta a harmadik kiadása is elfogyott, összesen húszezer példányban. A szülőfölről való vallomásokat tartalmazza a második kötet /Hazahív a hűség/ kilencven költő háromszáz versével, ennek idén látott napvilágot a második kiadása, a harmadik válogatás Arany és kék szavakkal címmel a szerelmes verseket fogalja magába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ 1995. június 14.
Megjelent Balogh László sepsiszentgyörgyi író Négerek a szekrényben című regénye, melyet Visky Árpád sepsiszentgyörgyi színész letartóztatása idején, 1983-ban kezdett írni. A regény első változatát 1983-ban fejezte be, de akkor nem adták ki. A könyvet barátjának, Visky Árpádnak ajánlotta, a tábornoknak, ahogy barátilag hívta a tisztázatlan körülmények között meghalt művészt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./1995. június 14.
Megjelent Balogh László sepsiszentgyörgyi író Négerek a szekrényben című regénye, melyet Visky Árpád sepsiszentgyörgyi színész letartóztatása idején, 1983-ban kezdett írni. A regény első változatát 1983-ban fejezte be, de akkor nem adták ki. A könyvet barátjának, Visky Árpádnak ajánlotta, a tábornoknak, ahogy barátilag hívta a tisztázatlan körülmények között meghalt művészt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./1995. június 21.
Székelykeresztúr lakóinak régi álma egy művelődési ház létrehozása. 1994-ben létrehozták a Petőfi Sándor Művelődési és Kulturális Alapítványt. A leendő épület alapját az a Kós Károly-terv képezné, amely a fehéregyházi kutatóközpont számára készült, amely akkor nem készült el. Az épületegyüttes mögé kerülne a sepsiszentgyörgyi Zakariás Attila műépítész által tervezett szárny. A tervek szerint színházterem, stúdióterem és 40 személyes szállodai részleg kapna helyet az épületegyüttesben. Közadakozásból szeretnék előteremteni a szükséges összeget. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./1995. június 21.
Székelykeresztúr lakóinak régi álma egy művelődési ház létrehozása. 1994-ben létrehozták a Petőfi Sándor Művelődési és Kulturális Alapítványt. A leendő épület alapját az a Kós Károly-terv képezné, amely a fehéregyházi kutatóközpont számára készült, amely akkor nem készült el. Az épületegyüttes mögé kerülne a sepsiszentgyörgyi Zakariás Attila műépítész által tervezett szárny. A tervek szerint színházterem, stúdióterem és 40 személyes szállodai részleg kapna helyet az épületegyüttesben. Közadakozásból szeretnék előteremteni a szükséges összeget. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 21./1995. június 22.
Jún. 22-én a sepsiszentgyörgyi bíróság júliusra halasztotta az illyefalvi KIDA és LAM alapítványokkal kapcsolatos tárgyalást. A bíró kiegészítő dokumentumokat kért a pénzügyőrségtől. A svájciak érdeklődéssel követik az ügy alakulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1995. június 22.
Jún. 22-én a sepsiszentgyörgyi bíróság júliusra halasztotta az illyefalvi KIDA és LAM alapítványokkal kapcsolatos tárgyalást. A bíró kiegészítő dokumentumokat kért a pénzügyőrségtől. A svájciak érdeklődéssel követik az ügy alakulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1995. június folyamán
A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/1995. június folyamán
A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/1995. július 11.
Sepsiszentgyörgy központjában a bank helyi fiókjának irodáit a kormány átadta az ortodox püspökségnek. Ez a felekezet négy méteres szobrot akar állítani a városban Adrei Saguna püspöknek és az ún. "elmagyarosított" görögkeletiek román nemzeti tudata megerősítését meghirdetett céljának tekinti. Kézdivásárhelyen új ortodox templomot kezdtek építeni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./ 1995. július 11.
Sepsiszentgyörgy központjában a bank helyi fiókjának irodáit a kormány átadta az ortodox püspökségnek. Ez a felekezet négy méteres szobrot akar állítani a városban Adrei Saguna püspöknek és az ún. "elmagyarosított" görögkeletiek román nemzeti tudata megerősítését meghirdetett céljának tekinti. Kézdivásárhelyen új ortodox templomot kezdtek építeni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./