udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3701
találat
lapozás: 1-30 ... 1951-1980 | 1981-2010 | 2011-2040 ... 3691-3701
Helymutató:
Sepsiszentgyörgy
1995. július 19.
Fazekas János a párt KB gazdasági titkára volt, majd 1961-től élelmezési miniszter, 1965-től 1982-ig a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja. Többször összeütközésbe került Ceausescuval, aki emiatt 1982-ben véget vetett Fazekas politikusi karrierjének. A fontosabb magyarellenes intézkedésekről nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Az első ilyen volt a Magyar Népi Szövetség vezetőinek bebörtönzése, majd a szövetség megszüntetése. A Bolyai Egyetem megszüntetéséért név szerint felelős: Ceausescu, Iliescu, Atanasiu Joja, Daicoviciu és Takács Lajos. Iliescu az egyetemisták Demokratikus Szövetségének elnöke volt, kongresszusukon Bukarestben többen kérték a román és magyar egyetem egyesítését. Takács Lajos akkor a Bolyai Egyetem rektora volt, nem állt ki az egyetem önállósága mellett. A Magyar Autonóm Tartomány 1960-as megváltoztatása /románlakta területek odacsatolása/ szintén Ceausescu műve volt. Sepsiszentgyörgyön nagy felháborodással fogadták, hogy vidéküket Brassóhoz csatolják a megyésítéskor. Fazekasnak sikerült elérni, hogy Háromszék Kovászna néven önálló megye legyen. - Ceausescu először 1968. jún. 30-án mondta ki, hogy a romániai magyarság a román nép része. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./1995. július 19.
Fazekas János a párt KB gazdasági titkára volt, majd 1961-től élelmezési miniszter, 1965-től 1982-ig a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja. Többször összeütközésbe került Ceausescuval, aki emiatt 1982-ben véget vetett Fazekas politikusi karrierjének. A fontosabb magyarellenes intézkedésekről nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Az első ilyen volt a Magyar Népi Szövetség vezetőinek bebörtönzése, majd a szövetség megszüntetése. A Bolyai Egyetem megszüntetéséért név szerint felelős: Ceausescu, Iliescu, Atanasiu Joja, Daicoviciu és Takács Lajos. Iliescu az egyetemisták Demokratikus Szövetségének elnöke volt, kongresszusukon Bukarestben többen kérték a román és magyar egyetem egyesítését. Takács Lajos akkor a Bolyai Egyetem rektora volt, nem állt ki az egyetem önállósága mellett. A Magyar Autonóm Tartomány 1960-as megváltoztatása /románlakta területek odacsatolása/ szintén Ceausescu műve volt. Sepsiszentgyörgyön nagy felháborodással fogadták, hogy vidéküket Brassóhoz csatolják a megyésítéskor. Fazekasnak sikerült elérni, hogy Háromszék Kovászna néven önálló megye legyen. - Ceausescu először 1968. jún. 30-án mondta ki, hogy a romániai magyarság a román nép része. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./1995. július 27.
A debreceni nagygyűlés megkezdésének időpontjában, délután négykor, Kovászna megye minden templomában megszólaltak és tíz percen át zúgtak a harangok. "Minden embert kötelez anyanyelvének és önazonosságának megőrzése" - így kezdődik a felhívás, amelyet Incze Sándor református esperes, Márkus András római katolikus plébános, Török Áron unitárius és Fejér Katalin evangélikus lelkész írt alá. "A tiltakozás létkérdés - írta vezércikkében Fábián Ernő, a Debrecenbe indult küldöttség egyik tagja a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapban. A Háromszék felidézte az erdélyi iskolaháború öt esztendős történetét. /Új Magyarország, aug. 4./ 1995. július 27.
A debreceni nagygyűlés megkezdésének időpontjában, délután négykor, Kovászna megye minden templomában megszólaltak és tíz percen át zúgtak a harangok. "Minden embert kötelez anyanyelvének és önazonosságának megőrzése" - így kezdődik a felhívás, amelyet Incze Sándor református esperes, Márkus András római katolikus plébános, Török Áron unitárius és Fejér Katalin evangélikus lelkész írt alá. "A tiltakozás létkérdés - írta vezércikkében Fábián Ernő, a Debrecenbe indult küldöttség egyik tagja a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapban. A Háromszék felidézte az erdélyi iskolaháború öt esztendős történetét. /Új Magyarország, aug. 4./ 1995. július 28.
Ötödik napja állnak Gelencén a Kakas Zoltán vezette néprajzi és környezetvédelmi tábor sátrai. A résztvevők a néphit világából a hiedelemlények, valamint a temetőnéprajz egyes területein végeznek gyűjtőmunkát. A táborozást a Nemere Természetjáró Kör anyagilag támogatja. A gyermekriogató hiedelemlényről elnevezett Bao-bao néprajzi tábort először 1971-ben szervezték meg. Azóta más-más néven a honismereti táborozásra többször sor került, az idei a huszonötödik. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ 1995. július 28.
Ötödik napja állnak Gelencén a Kakas Zoltán vezette néprajzi és környezetvédelmi tábor sátrai. A résztvevők a néphit világából a hiedelemlények, valamint a temetőnéprajz egyes területein végeznek gyűjtőmunkát. A táborozást a Nemere Természetjáró Kör anyagilag támogatja. A gyermekriogató hiedelemlényről elnevezett Bao-bao néprajzi tábort először 1971-ben szervezték meg. Azóta más-más néven a honismereti táborozásra többször sor került, az idei a huszonötödik. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ 1995. július 29.
A Nemzeti Jobboldal Pártja elégedetlen azzal, hogy Iliescu elnök titokban tárgyal Izraellel a Romániából származó zsidók egyes ingatlanainak visszaadásáról. A párt közleménye szerit támogatni kell a román többség érdekeit, függetlenül a külső beavatkozástól. Iliescu elnök ugyan elutasította az izraeli parlament határozatát, amely szerint Romániában módosítani kell az ingatlantörvény egyes előírásait, de az elnök elfogadta a romániai zsidó hitközség egyes ingatlanainak visszaadását célzó tárgyalások megkezdését. Aurelian Pavelescu, a Nemzeti Jobboldal Pártja elnöke azt javasolta Iliescunak, hogy alkalmazza a szokásos kétszínű magatartását, ha nem képes alkotmányos jogát gyakorolni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./ 1995. július 29.
A Nemzeti Jobboldal Pártja elégedetlen azzal, hogy Iliescu elnök titokban tárgyal Izraellel a Romániából származó zsidók egyes ingatlanainak visszaadásáról. A párt közleménye szerit támogatni kell a román többség érdekeit, függetlenül a külső beavatkozástól. Iliescu elnök ugyan elutasította az izraeli parlament határozatát, amely szerint Romániában módosítani kell az ingatlantörvény egyes előírásait, de az elnök elfogadta a romániai zsidó hitközség egyes ingatlanainak visszaadását célzó tárgyalások megkezdését. Aurelian Pavelescu, a Nemzeti Jobboldal Pártja elnöke azt javasolta Iliescunak, hogy alkalmazza a szokásos kétszínű magatartását, ha nem képes alkotmányos jogát gyakorolni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./ 1995. július 31.
Júl. 29-30-án rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetségének találkozóját, melyen Brassó, Maros és Kolozs megyék, valamint Székelyudvarhely egykori bebörtönzöttei vettek részt. Jelen volt Gagyi Balla István kolozsvári történész, aki az 1956-os forradalom miatt Romániában börtönbe vetett személyek élettörténetét rögzíti. Török József, a szövetség Kovászna megyei elnöke elmondta, hogy a diktatúra áldozatainak emlékére már 1990-ben kopjafát állítottak Sepsiszentgyörgy központjában, kopjafa őrzi Torján a kivégzett Ábrahám Árpád plébános és Kézdivásárhelyen az ugyancsak mártírhalált halt Kónya István emlékét is. Mindkettőjüket a Szoboszlay perben ítélték halálra. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen, így az oktatási törvény, az egyházi tulajdon rovására történt jogtalanságok megerősítése ellen és a magyarságot ért sajtótámadások ellen. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./ 1995. július 31.
Júl. 29-30-án rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetségének találkozóját, melyen Brassó, Maros és Kolozs megyék, valamint Székelyudvarhely egykori bebörtönzöttei vettek részt. Jelen volt Gagyi Balla István kolozsvári történész, aki az 1956-os forradalom miatt Romániában börtönbe vetett személyek élettörténetét rögzíti. Török József, a szövetség Kovászna megyei elnöke elmondta, hogy a diktatúra áldozatainak emlékére már 1990-ben kopjafát állítottak Sepsiszentgyörgy központjában, kopjafa őrzi Torján a kivégzett Ábrahám Árpád plébános és Kézdivásárhelyen az ugyancsak mártírhalált halt Kónya István emlékét is. Mindkettőjüket a Szoboszlay perben ítélték halálra. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen, így az oktatási törvény, az egyházi tulajdon rovására történt jogtalanságok megerősítése ellen és a magyarságot ért sajtótámadások ellen. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./ 1995. augusztus 18.
B. Kovács András /Sepsiszentgyörgy/ újságíró bejelentette, hogy felajánlja tulajdonszelvényét /a most kiosztott kupont/ egy magyar magánegyetem megalapítására. Amennyiben többezer ember követné példáját, összegyűlne olyan összeg, amelyből az egyetemet alapító társaság megtenné a lépéseket az ingatlanvásárlásra, a tanszékek felállítására, az összeg másik része az egyetem fenntartására szolgálna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1995. augusztus 18.
B. Kovács András /Sepsiszentgyörgy/ újságíró bejelentette, hogy felajánlja tulajdonszelvényét /a most kiosztott kupont/ egy magyar magánegyetem megalapítására. Amennyiben többezer ember követné példáját, összegyűlne olyan összeg, amelyből az egyetemet alapító társaság megtenné a lépéseket az ingatlanvásárlásra, a tanszékek felállítására, az összeg másik része az egyetem fenntartására szolgálna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1995. augusztus 13.
Aug. 13-án Gyimesközéplokon tartották a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének beszámoló és tisztújító közgyűlését a sepsiszentgyörgyi, onesti, csíkszeredai, pusztinai, klézsei, balcescui és marosvásárhelyi küldöttek jelenlétében. Módosították az alapszabályt, elnökké Erőss Pétert, alelnökké Csicsó Antalt választották, a művelődési életet Nistor Elena, az oktatási kérdéseket Horváth Miklós koordinálja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 595. sz./1995. augusztus 13.
Aug. 13-án Gyimesközéplokon tartották a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének beszámoló és tisztújító közgyűlését a sepsiszentgyörgyi, onesti, csíkszeredai, pusztinai, klézsei, balcescui és marosvásárhelyi küldöttek jelenlétében. Módosították az alapszabályt, elnökké Erőss Pétert, alelnökké Csicsó Antalt választották, a művelődési életet Nistor Elena, az oktatási kérdéseket Horváth Miklós koordinálja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 595. sz./1995. augusztus 18.
B. Kovács András /Sepsiszentgyörgy/ újságíró bejelentette, hogy felajánlja tulajdonszelvényét /a most kiosztott kupont/ egy magyar magánegyetem megalapítására. Amennyiben többezer ember követné példáját, összegyűlne olyan összeg, amelyből az egyetemet alapító társaság megtenné a lépéseket az ingatlanvásárlásra, a tanszékek felállítására, az összeg másik része az egyetem fenntartására szolgálna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1995. augusztus 18.
B. Kovács András /Sepsiszentgyörgy/ újságíró bejelentette, hogy felajánlja tulajdonszelvényét /a most kiosztott kupont/ egy magyar magánegyetem megalapítására. Amennyiben többezer ember követné példáját, összegyűlne olyan összeg, amelyből az egyetemet alapító társaság megtenné a lépéseket az ingatlanvásárlásra, a tanszékek felállítására, az összeg másik része az egyetem fenntartására szolgálna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1995. szeptember 1.
Benkő Levente /Sepsiszentgyörgy/ összefoglalta az oktatási törvénnyel kapcsolatos eseményeket és a magyar oktatásügy nehéz helyzetét. A parlament jún. 28-án elfogadta a 84/1995-ös oktatási törvényt, másnap 53 RMDSZ és ellenzéki képviselő az elfogadott törvény alkotmányellenességére hívta fel a figyelmet, és óvást nyújtott be az Alkotmánybíróságnak. Júl. 18-án döntött az Alkotmánybíróság: a törvény alkotmányos. Iliescu államelnök júl. 24-én írt alá a törvényt, szentesítve az aug. 31-én életbe lépő jogszabályt. Az RMDSZ válságstábot alakított ki, amely a polgári engedetlenség lehetséges formáit dolgozza ki. Az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4 %-a magyar nemzetiségű, azonban csak 4,9 % tanulhatott magyar nyelvű iskolában. A szórványvidéken a magyar gyermekek fele kényszerül román osztályokba. A középiskolások 5,64 %-a magyar, de csak 4,2 % tanulhat anyanyelven. Jelenleg a tantárgyak 50-71 %-át tanítják románul a névlegesen magyarnak mondott szakiskolákban. Az egyetemi oktatásban egyre csökkent a magyar hallgatók száma. A hetvenes években még a magyar hallgatók aránya 5,4-5,8 %-os volt, 1991/92-ben már csak 4,5 %, az 1993/94-es tanévben alig 3,7 %. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen szintén egyre csökken a magyar hallgatók létszáma. Az RMDSZ elnöksége júl. 20-án nyilvánosságra hozta kifogásait az új oktatási törvénnyel kapcsolatban. /Magyarország, szept. 1./ 1995. szeptember 1.
Benkő Levente /Sepsiszentgyörgy/ összefoglalta az oktatási törvénnyel kapcsolatos eseményeket és a magyar oktatásügy nehéz helyzetét. A parlament jún. 28-án elfogadta a 84/1995-ös oktatási törvényt, másnap 53 RMDSZ és ellenzéki képviselő az elfogadott törvény alkotmányellenességére hívta fel a figyelmet, és óvást nyújtott be az Alkotmánybíróságnak. Júl. 18-án döntött az Alkotmánybíróság: a törvény alkotmányos. Iliescu államelnök júl. 24-én írt alá a törvényt, szentesítve az aug. 31-én életbe lépő jogszabályt. Az RMDSZ válságstábot alakított ki, amely a polgári engedetlenség lehetséges formáit dolgozza ki. Az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4 %-a magyar nemzetiségű, azonban csak 4,9 % tanulhatott magyar nyelvű iskolában. A szórványvidéken a magyar gyermekek fele kényszerül román osztályokba. A középiskolások 5,64 %-a magyar, de csak 4,2 % tanulhat anyanyelven. Jelenleg a tantárgyak 50-71 %-át tanítják románul a névlegesen magyarnak mondott szakiskolákban. Az egyetemi oktatásban egyre csökkent a magyar hallgatók száma. A hetvenes években még a magyar hallgatók aránya 5,4-5,8 %-os volt, 1991/92-ben már csak 4,5 %, az 1993/94-es tanévben alig 3,7 %. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen szintén egyre csökken a magyar hallgatók létszáma. Az RMDSZ elnöksége júl. 20-án nyilvánosságra hozta kifogásait az új oktatási törvénnyel kapcsolatban. /Magyarország, szept. 1./ 1995. szeptember 4.
A sepsiszentgyörgyi bíróság meghozta az ítéletet az Illyefalván működő alapítványok kontra pénzügyőrség perben, ezzel alapfokon az alapítványok nyerték meg a jogi csatát. A két mintaszerűen működtetett alapítvány, a KIDA és a LAM pénzügyi tisztességéhez nem fér kétség, a pénzügyőrség által elrendelt százhúsz milliós elkobzás szabálytalan volt, melyet a bíróság nem fogadott el. Az alapítványokat támogató svájci segélyszervezet figyelemmel kísérte a bírósági ügyet. Az egyetlen elmarasztaló ítélet a KIDA ellen az volt, hogy magyarul vezeti nyilvántartását, holott erre a törvény szerint az egyházi alapítványoknak joguk van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1995. szeptember 4.
A sepsiszentgyörgyi bíróság meghozta az ítéletet az Illyefalván működő alapítványok kontra pénzügyőrség perben, ezzel alapfokon az alapítványok nyerték meg a jogi csatát. A két mintaszerűen működtetett alapítvány, a KIDA és a LAM pénzügyi tisztességéhez nem fér kétség, a pénzügyőrség által elrendelt százhúsz milliós elkobzás szabálytalan volt, melyet a bíróság nem fogadott el. Az alapítványokat támogató svájci segélyszervezet figyelemmel kísérte a bírósági ügyet. Az egyetlen elmarasztaló ítélet a KIDA ellen az volt, hogy magyarul vezeti nyilvántartását, holott erre a törvény szerint az egyházi alapítványoknak joguk van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1995. szeptember 8.
Ugyancsak ötezer ember gyűlt össze Sepsiszentgyörgy főterén, ahol Puskás Bálint, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke leszögezte: "Mi nem vagyunk sem bevándorlók, sem menekültek ezen a földön. Mi ezerszáz éve templomokat és iskolákat építettünk Erdély földjén, és azt akarjuk, hogy ezekben az iskolákban és templomban saját, magyar nyelvünkön, szabadon szólhassunk." Magyari Lajos szenátor mondott beszédet, kifejtve, hogy az új jogszabály nem tanügyi, hanem nyelvtörvény, mely az egyik törvényt a másik fölé helyezi, lefejezve egy 450 éves oktatási rendszert. Asztalos Ferenc képviselő, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke foglalta össze a törvénnyel kapcsolatos kifogásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Székelykeresztúron is volt tiltakozó gyűlés, továbbá Nagyváradon, Marosvásárhelyen ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Magyar Nemzet, szept. 11./ Marosvásárhelyen szept. 8-án a Vártemplomban tartottak ökumenikus istentiszteletet, kiállva az anyanyelvi oktatás mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./1995. szeptember 8.
Ugyancsak ötezer ember gyűlt össze Sepsiszentgyörgy főterén, ahol Puskás Bálint, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke leszögezte: "Mi nem vagyunk sem bevándorlók, sem menekültek ezen a földön. Mi ezerszáz éve templomokat és iskolákat építettünk Erdély földjén, és azt akarjuk, hogy ezekben az iskolákban és templomban saját, magyar nyelvünkön, szabadon szólhassunk." Magyari Lajos szenátor mondott beszédet, kifejtve, hogy az új jogszabály nem tanügyi, hanem nyelvtörvény, mely az egyik törvényt a másik fölé helyezi, lefejezve egy 450 éves oktatási rendszert. Asztalos Ferenc képviselő, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke foglalta össze a törvénnyel kapcsolatos kifogásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Székelykeresztúron is volt tiltakozó gyűlés, továbbá Nagyváradon, Marosvásárhelyen ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Magyar Nemzet, szept. 11./ Marosvásárhelyen szept. 8-án a Vártemplomban tartottak ökumenikus istentiszteletet, kiállva az anyanyelvi oktatás mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./1995. szeptember 14.
Bár a mesterségesen létrehozott határok több évtizede szétszabdalták a Kárpát-medence kulturális-gazdasági szempontból egységes régióját, a határokon kívül rekedt magyar milliók nem mutatnak hajlandóságot önazonosságuk feladására. Szlovákia, Románia és Szerbia politikája nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek a magyar kisebbségek hosszú távú megmaradását szavatolnák. Ellenkezőleg, a politikai igyekezet a kisebbségek eltűnését célozza. Ezen államok a magyar nemzeti közösséget ellenségként kezelik. - olvasható Borbély Imre képviselő Támpontok egy dinamikus magyar paradigmához című tanulmányából való. A dolgozat az Interconfessio Társaság Kolozsváron tartott tavalyi első tanácskozásának kiindulópontját képezte. "Tanulmányom a magyarság közös jövőjén töprengőkhöz szól" - fejtette ki Borbély Imre az interjúban, melyet Bágyi Bencze Jakab készített vele. Az anyaország társadalmi helyzetéről elmondta, hogy a "magyar társadalomban alapvető dolgokban nincs egyetértés." A magyar társadalom "politikai irányultságát a sajtó sokkal inkább meghatározza, mint a politikai pártok." Egyes csoportok hatalmas médiamonopóliummal rendelkeznek. - Az Interconfessio Társaság "civil társadalmi szerveződés, amely a magyar történelmi egyházak mentén szerveződő értelmiséget kívánja közös platformra állítani." Két konferenciájuk volt, Csíkszeredán, illetve Sepsiszentgyörgyön, Esélyeink Trianon túlélésére címmel. - A magyarországi politikai közgondolkodásba nem épült be kellő súllyal a határokon kívül rekedt magyar milliók léte, köznapi valósága. - Hosszú távú nemzeti programra lenne szükség. /Magyar Fórum, szept. 14./ 1995. szeptember 14.
Bár a mesterségesen létrehozott határok több évtizede szétszabdalták a Kárpát-medence kulturális-gazdasági szempontból egységes régióját, a határokon kívül rekedt magyar milliók nem mutatnak hajlandóságot önazonosságuk feladására. Szlovákia, Románia és Szerbia politikája nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek a magyar kisebbségek hosszú távú megmaradását szavatolnák. Ellenkezőleg, a politikai igyekezet a kisebbségek eltűnését célozza. Ezen államok a magyar nemzeti közösséget ellenségként kezelik. - olvasható Borbély Imre képviselő Támpontok egy dinamikus magyar paradigmához című tanulmányából való. A dolgozat az Interconfessio Társaság Kolozsváron tartott tavalyi első tanácskozásának kiindulópontját képezte. "Tanulmányom a magyarság közös jövőjén töprengőkhöz szól" - fejtette ki Borbély Imre az interjúban, melyet Bágyi Bencze Jakab készített vele. Az anyaország társadalmi helyzetéről elmondta, hogy a "magyar társadalomban alapvető dolgokban nincs egyetértés." A magyar társadalom "politikai irányultságát a sajtó sokkal inkább meghatározza, mint a politikai pártok." Egyes csoportok hatalmas médiamonopóliummal rendelkeznek. - Az Interconfessio Társaság "civil társadalmi szerveződés, amely a magyar történelmi egyházak mentén szerveződő értelmiséget kívánja közös platformra állítani." Két konferenciájuk volt, Csíkszeredán, illetve Sepsiszentgyörgyön, Esélyeink Trianon túlélésére címmel. - A magyarországi politikai közgondolkodásba nem épült be kellő súllyal a határokon kívül rekedt magyar milliók léte, köznapi valósága. - Hosszú távú nemzeti programra lenne szükség. /Magyar Fórum, szept. 14./ 1995. szeptember 26.
Sepsiszentgyörgyön leleplezték a harmadik román szobrot, Andrei Saguna, múlt században élt ortodox püspök négyméteres bronzszobrát. A városban van még a román katona és Mihai Viteazul lovas szobra. Az útikalauzokban is így fog szerepelni a jövőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Sepsiszentgyörgy lakosságának 74,8 %-a magyar nemzetiségű. /1992-es népszámlálás adata/1995. szeptember 26.
Sepsiszentgyörgyön leleplezték a harmadik román szobrot, Andrei Saguna, múlt században élt ortodox püspök négyméteres bronzszobrát. A városban van még a román katona és Mihai Viteazul lovas szobra. Az útikalauzokban is így fog szerepelni a jövőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Sepsiszentgyörgy lakosságának 74,8 %-a magyar nemzetiségű. /1992-es népszámlálás adata/1995. szeptember 29.
A Honti Mária közigazgatási államtitkár vezette magyar küldöttség szept. 29-én Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol Vlad Casunean Kovászna megyei prefektus azzal fogadta őket, hogy a tanügyi törvény nem fenyegeti a magyar kisebbség etnikai, kulturális és nyelvi identitását. A küldöttség ennek ellenkezőjéről győződött meg. Találkoztak Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, majd a magyar pedagógusok képviselőivel. A sepsiszentgyörgyi iskolaigazgatók, Páll Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum, Magyari Erzsébet, a Perspektíva Szakközépiskola és Kotta László, a Puskás Tivadar Szaklíceum igazgatója részletes tájékoztatást adtak a törvény kisebbségeket sújtó előírásairól. A küldöttség Brassóba utazott, ahol Lengyel István, az Áprily Lajos Líceum igazgatója és az RMDSZ helyi képviselői fogadták őket. A látogatás alapvető célja a tanügyi törvény értékelése volt, nem annak alkalmazásáról beszéltek, hangsúlyozta Honti Mária államtitkár. A magyar küldöttség kifejtette a román partnernek a törvény kisebbségi jogokat korlátozó részeit, így azt is, hogy a szakmai képzés nem végezhető anyanyelven, a 8. utáni kötelező képesítési vizsga öt tárgya közül hármat románul kell letenni, ezenkívül a történelmet és földrajzot románul kell tanulni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./1995. szeptember 29.
A Honti Mária közigazgatási államtitkár vezette magyar küldöttség szept. 29-én Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol Vlad Casunean Kovászna megyei prefektus azzal fogadta őket, hogy a tanügyi törvény nem fenyegeti a magyar kisebbség etnikai, kulturális és nyelvi identitását. A küldöttség ennek ellenkezőjéről győződött meg. Találkoztak Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, majd a magyar pedagógusok képviselőivel. A sepsiszentgyörgyi iskolaigazgatók, Páll Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum, Magyari Erzsébet, a Perspektíva Szakközépiskola és Kotta László, a Puskás Tivadar Szaklíceum igazgatója részletes tájékoztatást adtak a törvény kisebbségeket sújtó előírásairól. A küldöttség Brassóba utazott, ahol Lengyel István, az Áprily Lajos Líceum igazgatója és az RMDSZ helyi képviselői fogadták őket. A látogatás alapvető célja a tanügyi törvény értékelése volt, nem annak alkalmazásáról beszéltek, hangsúlyozta Honti Mária államtitkár. A magyar küldöttség kifejtette a román partnernek a törvény kisebbségi jogokat korlátozó részeit, így azt is, hogy a szakmai képzés nem végezhető anyanyelven, a 8. utáni kötelező képesítési vizsga öt tárgya közül hármat románul kell letenni, ezenkívül a történelmet és földrajzot románul kell tanulni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./1995. szeptember 29.
A gyergyószentmiklósi Művelődési Ház okt. 4-8-a között idén is megrendezi a már hagyományos Műkedvelő Színjátszó Találkozót. Fellépnek a következő együttesek: a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc, a fogarasi Babits Mihály együttes, a szovátai Népszínház, a dicsőszentmártoni Népszínház, a sepsiszentgyörgyi Concordia, a marosvásárhelyi Hahota és a kézdivásárhelyi Boér Géza Népszínház. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./1995. szeptember 29.
A gyergyószentmiklósi Művelődési Ház okt. 4-8-a között idén is megrendezi a már hagyományos Műkedvelő Színjátszó Találkozót. Fellépnek a következő együttesek: a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc, a fogarasi Babits Mihály együttes, a szovátai Népszínház, a dicsőszentmártoni Népszínház, a sepsiszentgyörgyi Concordia, a marosvásárhelyi Hahota és a kézdivásárhelyi Boér Géza Népszínház. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./