udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3701
találat
lapozás: 1-30 ... 3571-3600 | 3601-3630 | 3631-3660 ... 3691-3701
Helymutató:
Sepsiszentgyörgy
2006. október 19.
Október 17-én ezer gyertya fénye világított Sepsiszentgyörgyön, az Erzsébet-parkban a Bolyai Egyetemért. Alig ötvenen-hatvanan gyűltek csak össze. Hol voltak a szülők, hol voltak a pedagógusok, az eltulajdonított és vissza nem szolgáltatott szellemi javak miatt felháborodva tiltakozó sokaság? Ez a park a 90-es évek elején látott már többezres tömeget is, amint az anyanyelvi oktatásért gyertyát gyújtva és könyvet kebeléhez szorítva a teljes körű magyar nyelvű oktatás visszaállításáért vonult fel. /Sylvester Lajos: Ezer gyertya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./2006. október 19.
Leendő háromszéki művészeti közösségként mutatták be Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei Kulturális Központ szárnya alatti Telep 1 csapatot a munkáikból megnyílt tárlaton. Idén nyáron Uzonkafürdő mellett húsz magyar és román fiatal részvételével lezajlott a diák-alkotótábor. /Domokos Péter: Telep – „kisistenek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./2006. október 19.
Megújult formában jelent meg a Sepsiszentgyörgyön kiadott Cimbora diáklap. Színes fedőlappal és színes képekkel frissült a Cimbora. A lap főszerkesztője Farkas Kinga, kiadja az Erdélyi Híradó és a Cimbora Alapítvány. /(bb): Új Cimbora Cimbivel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 19./2006. október 20.
A Kovászna megyei demokrata parlamenti képviselő, Petre Strachinaru elmondta, hogy jövő hét végén Sepsiszentgyörgyön vagy Csíkszeredában találkoznak a székelyföldi román helyi választottak, hogy tárgyaljanak a területi autonómia ügyében. „Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozatai a területi autonómia kapcsán a román közösség körében nyugtalanságot váltottak ki és mindez az erdélyiekre is átsugárzik. A szövetségi elnök nagyon sokat árt az együttélésnek, mivel radikálisabbá válnak bizonyos román körök” – mondta Strachinaru. /A székelyföldi románokat nyugtalanítja a területi autonómia gondolata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./2006. október 20.
Sylvester Lajos Török Józseffel, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnökével áttekintette az 1956-os forradalom és szabadságharc háromszéki emlékjeleit. Az előző években elhelyezett emlékjelek: Kézdivásárhelyen, a református temetőben a Szoboszlay-per áldozatainak állítottak kopjafát, Torján ugyancsak kopjafa emlékeztet Ábrahám Árpád római katolikus pap mártírhalálára, Sepsibükszádon kopjafás kőtömb örökíti meg Ábrahám Árpád emlékét, és az egykori iskola – ma óvoda – is a kivégzett forradalmár nevét viseli. Az idei félszáz éves évfordulóra legelőször Kisborosnyón emlékeztek kőtömbös, kopjafás emlékállítással. Ez az első olyan emlékmű, amely a háromszéki származású, halálra ítélt és kivégzett forradalmárokról és a börtönben elpusztult emberek emlékére állítottak. Kisborosnyó, a nem egészen négyszáz lelkes falu többnyire önerőből egy egész magyar történelmi emlékjel-parkot hozott létre. Damó Gyula nyugalmazott tanító és falusfelei a Kárpát-medence magyarsága egészének állított ,,emberségből példát, vitézségből normát”. A budapesti turulmadár-ellenes balliberálisokat kellene ebbe az apró falucskába invitálni, hogy a magyar történelem jelképeiről és jelképszemélyiségeiről valamit megtudjanak, írta Sylvester Lajos. 1956-ra emlékeztető térplasztikai alkotás készül, és emlékparkot építenek Sepsiszentgyörgyön. Az emlékmű Vargha Mihály szobrászművész díjnyertes pályázata alapján készül el. A harmadik emlékművet Vetró András tervei alapján Felsőcsernátonban fogják elhelyezni. A szervezők elsősorban a jogászok támogatására számítanak, a felsőcsernátoni, koncepciós perben kétszer elítélt Rákossy Árpád a Kárpát-medence legnevesebb, 1956-ért is szenvedő jogásza volt, aki először Rákosi Mátyás pribékjeinek karmai közé került, majd az 1956-ot megtorló kádáristák börtönébe. /Sylvester Lajos: 1956-os emlékjelek Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./2006. október 20.
A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) közös szervezésében október 18-án megnyílt Sepsiszentgyörgyön a veszprémi és a háromszéki alkotók kiállítása Paletta című témakörben. Olyan alkotások szerepelnek a tárlaton, melyeken a festékkeveréshez használt paletta látható. /Domokos Péter: Székely-veszprémi kontraszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./2006. október 21.
Markó Béla RMDSZ-elnök találkozott Csapó Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérésére került sor erre a találkozóra, de ezt a megbeszélést Markó beleérti abba a párbeszédsorozatba, amelyet az RMDSZ meghirdetett. A párbeszédet Tőkés Lászlóval szeretné folytatni, de az egyházak vezetőivel, ifjúsági és civil szervezetekkel is szeretne konzultációt folytatni az autonómiáról, az erdélyi magyarság helyzetéről. A találkozó után a politikusok külön-külön nyilatkoztak a sajtónak. Csapó József elmondta, tájékoztatást adott azokról az eszközökről és megoldásokról, amelyeket a Székely Nemzeti Tanács javasol az autonómia kivívására. Markó felsorolta azokat a kérdéseket, amelyekben úgy érzi, hogy egyetértenek, és azokat is, amelyekben egyelőre különbözik a véleményük. „A Székely Nemzeti Tanács jónak tartaná, ha november 4-én kezdeményeznék a Székely Nemzetgyűlés összehívását Sepsiszentgyörgyön. Markó Béla leszögezte, egyetértettek abban, hogy a Székelyföldnek szüksége van a területi autonómiára. Azonban ennek kivitelezési módjában vannak véleménykülönbségek. Az RMDSZ nem tudja támogatni a népszavazásról szóló kezdeményezést, mert Romániában a törvény ezt nem teszi lehetővé. Ezért az RMDSZ azon fog dolgozni, hogy olyan törvény legyen Romániában, amely ilyen referendum megszervezését megengedi. Azonban van közös cselekvésre lehetőség: a Csíkszeredában elfogadott polgármesteri nyilatkozat a területi autonómiáról elegendő alapot képez arra, hogy kimondhassák, ez a székelyföldi népakarat kifejezése. Markó hangsúlyozta, hogy létre akarják hozni a Székelyföldi Szövetséget. /Mózes Edith: Markó Béla fogadta Csapó Józsefet, az SZNT elnökét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./2006. október 21.
A magyar forradalom kirobbanásának idején Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt első titkára Jugoszláviában tartózkodott. Ezért 1956. október 28-ig Romániában a biztonsági intézkedések foganatosítása a Politikai Bizottságra hárult. Már 24-ére eldöntötték, hogy teljes hírzárlatot léptetnek életbe a szomszéd országot illetően. Ezenfelül lezárják a határt, és kerülnek minden olyan intézkedést, ami ingerelhetné a magyar vagy a német lakosságot. Ugyanakkor teljhatalmú megbízottakat küldtek ki a határ menti, vegyes lakosságú és a politikailag „érzékenyebbnek” tartott tartományokba: Fazekas Jánost Marosvásárhelyre, a Magyar Autonóm Tartomány székhelyére küldték, Miron Constantinescut Kolozsvárra. Másokat, főként magyar származásúakat Nagyváradra, Nagybányára és Temesvárra. Október 26-án a Politikai Bizottság kidolgozott egy akciótervet. Ebben előírták a munkahelyi gyűlések összehívását és a magyarországi események „feldolgozását”, azonnali intézkedések foganatosítását a lakosság jobb élelmiszerellátása érdekében. Gheorghiu-Dej hazatérte utáni elemzéskor a Román Munkáspárt vezetősége a helyzetet válságosnak ítélte és különleges intézkedéseket hozott. Október 30-án vezérkari csoportot állítottak fel Emil Bodnaras vezetésével, azzal a feladattal: „megtegyenek minden szükséges lépést, hogy biztosítsák a legnagyobb rendet a Román Népköztársaság területén”. A Magyar Autonóm Tartomány központjában, Marosvásárhelyen október 26-tól Fazekas János koordinálta a politikai akciókat. Fazekas egy 1989 után készült interjúban említette, hogy Gheorghe Pintilie tábornok, aki 1948-tól a Securitate irányítója volt, titkos parancsot küldött neki, amely mintegy ezer névből álló listát tartalmazott, akiket előzetes letartóztatásba akart helyeztetni. A listán a Magyar Autonóm Tartomány fontos személyiségeinek, számos írónak és értelmiséginek, tanároknak és az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet mintegy 150 diákjának a nevét azonosította. Azonban Fazekasnak a Kolozsváron hasonló utasításokat kézhez kapó Miron Constantinescuval együtt sikerült hatályon kívül helyeztetni a rendelet végrehajtását. Fazekas november első napjaiban számos nagygyűlés megtartását rendelte el, amelyeknek egyedüli célja a Román Munkáspárt politikájának helyeslése és a magyarországi események elítélése volt. Az ülésen többnyire kényszerűségből munkások szólaltak fel a forradalmat elítélően, őket megfenyegettek, nehogy visszautasítsák a „felkérést”. Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában gyűlést tartottak az írókkal és szerkesztőkkel. Fazekas János minden résztvevőt nyílt állásfoglalásra kötelezett, ami nem lehetett más, mint a forradalom elítélése. Az összejövetel után, hűséglevelet készítettek, amelyet „aláírt” tizenhat író, három szerkesztő és három szerkesztőségi dolgozó. A levél november 4-én jelent meg a Vörös Zászlóban Lelkiismeretünk parancsszava. A Magyar Autonóm Tartományban élő írók és a marosvásárhelyi irodalmi intézmények dolgozóinak levele az RMP Központi Vezetőségéhez címmel. Visszaemlékezéseiben Fazekas János úgy magyarázta, hogy ez a nyilatkozat „védőpajzs volt évtizedeken keresztül, lehetőséget biztosított az alkotómunkához.” Következett a nyilatkozatnak az Előrében történő közzététele. Ezt megelőzően Sütő András és három társa (Gálfalvi Zsolt, Oláh Tibor és Nagy Pál) felhívta Robotos Imrét, a központi magyar napilap, az Előre főszerkesztőjét, hogy nevüket törölje az aláírók közül, mivel ők nem értenek mindenben egyet annak tartalmával és „szolidaritást vállalnak a magyar ifjúsággal”. Robotos a kérdést úgy oldotta meg, hogy a felhívást nem közölte le, ami súlyos következményekkel járt számára. Fazekas az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet összejövetelén arra kötelezte annak tanárait, hogy ők is egy nyílt levélben fejezzék ki hűségüket a rendszer iránt. A nyilatkozat 42 aláírással november 5- én jelent meg a Vörös Zászlóban. A marosvásárhelyihez hasonló nagygyűléseket tartottak Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és máshol. /Pál-Antal Sándor: Preventív retorzió – nagygyűlések, hálanyilatkozatok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./2006. október 21.
Balladákkal lépett fel október 20-án az ország tizenkilenc magyar középiskolájának negyvenkilenc diákja Sepsiszentgyörgyön, az országos versenyen. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által tizenegyedik alkalommal megszervezett vetélkedőn Háromszékről a legnépesebb csapat a Baróti Szabó Dávid Gimnáziumból érkezett, de volt résztvevő a kézdivásárhelyi Gábor Áron és Apor Péter Szakközépiskolából, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumból, a Kós Károly Szakközépiskolából és a Református Kollégiumból is. /Fekete Réka: Balladás diákok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./2006. október 21.
Találkozót szervezett október 13-15-e között a nagybányai Németh László Líceum Diáktanácsa a magyar iskolák diáktanácsai számára. A nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, besztercei, nagyenyedi, marosvásárhelyi és kolozsvári diáktanácsok képviselői vettek részt a találkozón. A megjelentek bemutatták saját diáktanácsaikat. Gyárfás Zsuzsa tartott előadást a pályázatírásról, Szilágyi László pedig az Európai Unió által felkínált lehetőségekről. /Albert Emese: Diáktanácsok találkozója Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2006. október 23.
Történelmi parkot és 1956-os emlékművet avattak Sepsiszentgyörgyön a Városi Művelődési Ház udvarán, október 22-én, vasárnap. A szervezők, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság a helyi tanács és a prefektúra támogatásával állították fel Vargha Mihály alkotását. Megnyitóbeszédében Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke az ember olthatatlan szabadságvágyáról szólt. Az emlékművet Hajdó István plébános szentelte meg. /Simó Erzsébet: Emlékművet avattak Sepsiszentgyörgyön (1956-ra emlékezünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./2006. október 24.
A Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Hivatal adatai szerint 330 kiskorút bíztak a rokonok felügyeletére a külföldön dolgozó szülők. Vass Mária, a hivatal igazgatója szerint több olyan kiskorú is van, aki nem szerepel a nyilvántartásban. Az itthon maradt kiskorúak gyakran rossz társaságba keverednek, nem járnak iskolába. Kovászna városában 105, Bodzafordulón 55, Hídvégen 11, Lemhényben 40 kiskorúról tudnak, akiknek szülei külföldön vállaltak munkát. A hivatalos statisztika szerint Sepsiszentgyörgyön mindössze két család felnőtt tagjai vállaltak munkát a határon túl, hátrahagyva kiskorú gyermekeiket. Bizonyára ennél több „otthon hagyott” gyermek van, de nehezebb őket megtalálni. A bukaresti gyermekjogvédelmi hatóság adatai szerint az év első harmadában 18 754 gyermeket hagytak otthon a vendégmunkások, az otthon maradt kiskorúak jelentős részét pedig szociális és pszichológiai szempontból állandó veszély fenyegeti. Mintegy 3500 gyermeket folyamatos állami felügyelet alá kellett vonni. /Kovács Zsolt: Közel húszezer kiskorút hagynak hátra külföldön dolgozó szüleik. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./2006. október 27.
Mihail Hardau tanügyminiszter határozottan ellenzi, hogy azokban az osztályokban, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás, a román nyelvet másképpen oktassák, mint a román tannyelvű osztályokban. Ennek ellenére elismerte: tudomása van arról, hogy az elemi és a középiskolában a román és a magyar tagozaton valamelyest különbözik az állam nyelvének tanterve. – Úgy véljük, a román nyelv az állam nyelve, amelyet minden állampolgárnak jól kell ismernie. Ezért a megfelelő tisztelettel kell kezelni a kérdést, a román nyelv nem nevezhető idegen nyelvnek a romániai térségben – hangsúlyozta a tanügyminiszter. Sepsiszentgyörgyi látogatása alkalmával a tanügyminiszter nyilatkozott az önálló Bolyai Egyetemről is: – Jelenleg e kérdés megoldása nem rám tartozik, hanem a törvényhozókra. Semmilyen szegregációnak nem vagyok a híve – mondotta Hardau. /N.-H. D.: Hardau: nem tanítható a román idegen nyelvként. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2006. október 27.
A nem megfelelő előkészítés és a Székelyföld-,,mumustól” ezúttal is megriadt román nemzetiségű képviselők gáncsoskodása miatt október 26-i ülésén Sepsiszentgyörgy önkormányzata elnapolta a Szövetség a Székelyföldért egyesülethez való csatlakozási szándék kinyilvánítását. A székelyföldi RMDSZ-es polgármesterek csíkszeredai találkozóján felvetett egyesületi forma a térség gazdasági fellendítését szolgálná, a románok ellenben az etnikai alapú területi autonómiához vezető út kezdeteként értelmezik. /Váry O. Péter: Sepsiszentgyörgy kísérlete elsőre elbukott (Szövetség a Székelyföldért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./2006. október 27.
Dr. Nagy Endre Székelykeresztúrtól Edelényig című első kiadásban 2004-ben megjelent könyve igen meggyőző tanúságtétel volt a kötődésről, ragaszkodásról. Könyvében említést tesz arról a folklórgyűjtő munkáról, amelyet – Konsza Samu Háromszéki magyar népköltészet című könyve hatására, példájától felbuzdulva – a székelykeresztúri gimnázium irodalomtanára, Farkas Jenő kezdeményezett 1957 őszén. A dr. Faragó József professzor útmutatásával a Fehér-Nyikó falvaiba kirajzott több mint százötven diák 200 népmesét, 11 mondát, 8 balladát, 70 népdalt, 3 halottas búcsúztatót, 1597 népszokást és babonát, 32 sírfeliratot és 1500 húsvéti öntözőverset jegyzett le. A tekintélyes anyag kéziratban maradt. 1990-ben Magyarországra áttelepült dr. Nagy Endre – a valamikori gyűjtők egyike – elhatározta, ki kell adni ezt a gyűjtést. Megjelent a Vadrózsa ága /(Székelykeresztúri diákok népköltészeti gyűjtéséből) Edelény, Sepsiszentgyörgy /a magyarországi edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, valamint a sepsiszentgyörgyi Proserved Cathedra Könyvkiadó kiadásában/. A kötet hátsó borítóján a gyűjtést kezdeményező és irányító Farkas Jenő (1908–2000) életrajza olvasható. A könyv válogatás a diákok által gyűjtött anyagból: 74 népmesét, háromezernél több szólást, illetve közmondást, 1220 húsvéti locsolóverset, 110 rigmust, táncszót, csujjogatót, 14 balladát tartalmaz. /Máriás József: Vadrózsa ága. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./2006. október 28.
Csapó I. József lemondott a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöki tisztségéről. Döntésének okairól nem tájékoztatta az SZNT Állandó Bizottságát. Az elnöki hatáskört a továbbiakban Tulit Attila alelnök látná el. Az SZNT 2003 szeptemberében alakult meg Sepsiszentgyörgyön azzal a céllal, hogy kivívja Székelyföld önrendelkezési jogát. /(pam): Lemondott elnöki tisztségéről Csapó? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ 2006. október 28.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum október 27-én nyitotta meg új, állandó régészeti kiállítását. Létrejötte egy egész múzeumi közösség, régészek, látványtervezők, restaurátorok, gyűjteménykezelők és más szakmabeliek csaknem kétesztendei, összehangolt munkájának eredménye. Az egyes korszakokhoz magyarázó szövegek, a kiállított tárgyak lelőhelyét jelző térképek járulnak. A kiállítást a korai Árpád-kor, pontosabban a XII. század fegyverei, agyagművessége, valamint ékszerei és viseleti tárgyai zárják, külön teret szentelve a korai határőrnépesség székelypetőfalvi és zabolai temetőinek leleteire. /Bordi Zsigmond Loránd, Méder Lóránt László, Sztáncsuj Sándor József: Délkelet-Erdély régészeti emlékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./2006. október 30.
Hármas ünnepre ült össze október 28-án Sepsiszentgyörgyön a művészeti oktatást, valamint Plugor Sándor képzőművész munkásságát értékelők tábora a Művészeti Líceum udvarán és kiállítótermében. Felavatták Plugor Sándor mellszobrát, Jecza Péter alkotását, iskolakeresztelőt tartottak, és emlékeztek a száz évvel ezelőtt kaput nyitó első sepsiszentgyörgyi állami elemi iskola megalakulására, a zenei oktatás 1968-as indítására, valamint a képzőművészeti, tánc- és drámaosztályok 1990 utáni alapítására. Akárhová mész és akárhol alkotsz, szűk közösségedet képviseled, eszerint kell élned és dolgoznod – ezzel az utókorra hagyott Plugor Sándor-i üzenettel nyitotta meg Ütő Gusztáv az emlékkiállítást az iskola dísztermében, amelynek anyagát a néhai művész felesége, Miklóssy Mária válogatta, majd a jelen lévő képzőművészek, művész tanárok Plugor emlékeztek egykori kollégájukra. /Fekete Réka: Dolgozz, míg tart a nap (Iskolát neveztek el Plugor Sándorról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./2006. október 31.
Október 30-án Sepsiszentgyörgyön rendkívüli ülésen elfogadta képviselőtestület, hogy társul a Szövetség Székelyföldért Egyesülethez. A határozat szerint az egyesület jogi személyiséggel rendelkezik majd, és a régió gazdasági, szociális, kulturális fejlődését célozza. A határozat felhatalmazza Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, hogy a megyeszékhely és a helyi tanács nevében vegyen részt az egyesület statútuma kidolgozásában. Albert Álmos elmondta, hogy ennek haszonélvezője nemcsak Sepsiszentgyörgy lakossága lesz, hanem az érdekszférájába tartozó települések is. /Domokos Péter: Szentgyörgy szövetséget köt a Székelyföldért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./2006. október 31.
Jogi útra terelné a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a magyar diákok románnyelv-oktatásában tapasztalható diszkrimináció ügyét, amennyiben e téren továbbra sem tapasztalható előrelépés az Oktatási és Kutatási Minisztérium részéről – olvasható a BKB hétvégi sajtóközleményéből. A bizottság tagjai nyilatkozatukban Mihail Hardau oktatási miniszter múlt heti, sepsiszentgyörgyi kijelentéseire válaszolnak. A tárcavezető kijelentette, hogy „a már működő marosvásárhelyin kívül nem szükséges másik, önálló magyar egyetem létrehozása”, illetve ellenezte, hogy a románt idegen nyelvként oktassák a magyar iskolákban. A BKB tagjai többek között arra emlékeztetnek, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács úgy ítélte meg: a román nyelv oktatása és számonkérése során sérül a magyar diákok esélyegyenlősége, és felkérte a minisztériumot a probléma mielőbbi orvoslására. A nyilatkozat szerint Hardau csupán felületes ismeretekkel rendelkezik a hazai felsőoktatási intézményekről, hiszen az állami egyetemek közé sorolja a marosvásárhelyi Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amelynek fenntartási költségeit a magyar állam fizeti. A miniszter hasonló nézeteket vall a „kisebbségi kérdésekben érzéketlen, intoleráns” politikai vezetőséggel, amely nem tett semmit a Bolyai Egyetem újraindításáért – áll a sajtóközleményben. /Jogi útra terelné a BKB a románnyelv-oktatás ügyét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./ 2006. október 31.
Alig háromszáz lelket számlál Ikafalva. A faluban öt éve lelkes és tevékeny fiatal református lelkész szolgálja egyházát és Ikafalva népét. Sánta Imre lelkészi és népnevelői teendői mellett a Kézdiszéki Székely Tanács elnöki tisztségét is ellátja. A teológia elvégzése után visszakerült szülővárosába, Sepsiszentgyörgyre, majd egy féléves kanadai missziós szolgálat következett. Lényegében Kanadából érkezett e kis faluba. Meggyőződése, hitvallása, hogy a megtartó egyetlen lehetőség Székelyföld területi autonómiája. Azt is vallja, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet. A falu lélekszáma folyamatosan csökken. A legnagyobb gond az út, néha feltöltik kaviccsal, más nem történik. A templom tatarozásra szorul, a legutóbbi földrengés nyomai még mindig láthatóak. Az idei szilvesztert, akárcsak az előző években, az ikfalvi ifjúsággal közösen fogják megszervezni a hollandok segítségével felújított és az egyház tulajdonába visszakerült művelődési otthonban. /Iochom István: Az RMDSZ-en kívül is van élet (Emberek a közjóért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./2006. november 1.
Közönyös, fáradt, kiábrándult lett a magyar közösség, pár ezren jelennek meg egy-egy népgyűlésen, az ünnepeken is egyre kevesebb a résztvevő. Szemmel láthatóan közömbösebben fogadják mind a román, mind a magyar politikai élet főszereplőinek időnként visszatetsző nyilatkozatait. Az elmúlt immár tizenhét esztendő azt az érzést alakította ki az emberekben, kevés értelme van annak, hogy megpróbáljanak beleszólni a közéletbe. A romániai magyar politikai elitről is el lehet mondani, hogy az elmúlt hat-nyolc esztendő alatt befelé fordult. Például a feddhetetlenségi törvénytervezet kizsigerelésében elévülhetetlen érdemeket szerzett az RMDSZ-frakció. Más: eljön Sepsiszentgyörgyre Mihail Hardau tanügyminiszter, és kijelenti, hogy a román nyelvet – félredobva a módszertani, pedagógiai eredményességi szempontokat – csakis anyanyelvként lehet tanítani, mert a román nyelv, az román nyelv. Felháborodás hullám nem követi méltatlan kijelentését. Csak a Bolyai Kezdeményező Bizottság tiltakozott, írta a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: A hallgatás ára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./2006. november 1.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége idén tizenegyedik alkalommal szervezte meg a már hagyománnyá vált rendezvényét, a Kriza János Országos Balladamondó Versenyt, melyre október 19–22. között került sor Sepsiszentgyörgyön. /Bogos Róbert, Csíkszereda: A magyar népballada ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./2006. november 2.
Újraszentelte Sepsiszentgyörgyön Dezső András református lelkész az 1693-ban Daczó János által adományozott és 1971-ben a bukaresti Történelmi Múzeumba elvitt konfirmációs ezüstserleget. Három és fél évvel ezelőtt kezdte meg a visszaszolgáltatási procedúrát a Sepsi Református Egyházközség. A serleg szeptember végén került vissza eredeti helyére, amikor Bukarestből Sepsiszentgyörgyre Dezső András kísérte el a város elöljárójával és Incze Hunor református lelkésszel együtt. /D. P.: Hazatért az avatatlan kezekből az úrvacsorakehely. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./2006. november 3.
Megoldják a tanév második félévétől a faluhelyen élő és településükön osztálylétszám-hiány miatt ingázni kényszerülő román nemzetiségű diákok szállítását Háromszéken. A minisztérium megtéríti a lakóhelyüktől legtöbb 50 kilométeres távolságra lévő iskolába járó tanulók buszbérletét. A törvény két RMDSZ-es képviselő kezdeményezésére született. Kovászna megyében 393 elemi, 1380 gimnazista és 3466 líceumi diák – a háromszéki tanulók 17 százaléka – ingázik lakóhelyéről közelebbi vagy távolabbi iskolába. Eddig vita tárgya volt a diákokat ingáztató jármű üzemanyagának elszámolása. Múlt heti sepsiszentgyörgyi látogatása során Mihail Hardau tárcavezető elismerte a diákok jogát az oktatáshoz, de visszautasította az előírt minimális létszám alatti osztályok fenntartását. /Domokos Péter: Megoldódik a diákingázás. Román tanulókon is segít az RMDSZ-kezdeményezés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./2006. november 4.
Incze László örömmel értesült arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a Művészeti Líceum felvette Plugor Sándor, az egyik legkiválóbb művész nevét. Több mint három évtizeddel ezelőtt, 1971-ben, a múzeum szervezése idején Sylvester Lajos gondolata volt: jelezzék egy plakáttal, hogy múzeum nyílik Kézdivásárhelyen. A plakát elkészítésére Plugor Sándort kérték föl. Sylvester Lajossal egy albumot is szerkesztettek, amelyben felidézték a város múltját, az 1848-49-es szabadságharcban vállalt szerepét, céhes hagyományait. A szép plakát kisebbített változata lett az album borítója. /Incze László, Kézdivásárhely: Névadó ünnepségre a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./2006. november 6.
November 4-én Sepsiszentgyörgyben, az Erzsébet-parkban emlékeztek az ’56-os forradalom leverésének ötvenedik évfordulójára. A kommunista diktatúra áldozatainak emlékét őrző kopjafa előtt az ötvenhatos bajtársak, illetve a volt politikai foglyok nevében Török József emlékeztetett, Háromszéken is vannak, voltak bajtársak, akiket kivégeztek, és jó pár olyan per volt, melynek következtében nagyon kemény ítéletet róttak ki. Koszorúzás, gyertyagyújtás után a főhajtás Incze Sándor nyugalmazott lelkipásztor imájával ért vége. A megyeszékhely több helyszínén is volt hasonló megemlékezés. /Mózes László: Koszorúztak a bajtársak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./2006. november 6.
Negyedszer tartották meg a hét végén a román-szerb határ közelében fekvő Zsombolyán a magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozóját. A találkozón részt vett Albert Álmos sepsiszentgyörgyi és Bekó Tamás nagykárolyi polgármester, Ludescher István nagybányai és Béres István László máramarosszigeti alpolgármester, Marossy Zoltán temesi alprefektus és Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, Temes megyei RMDSZ-elnök és Dunaszerdahelyről Garay László alpolgármester. A városatyák bemutatták településüket, majd a továbbiakban helyi, országos és uniós források felkutatásáról cseréltek eszmét. Kiderült, a nyugati határ menti régióban számos Phare-tükörprojektet sikerült megvalósítani; 2001 óta Zsombolyának például már egymillió eurót sikerült pályázatokkal különböző forrásokból megszereznie. /Pataki Zoltán: Városatyák Zsombolyán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./2006. november 6.
Krizsovánszkyné Nagy Olga néprajzkutató, író 85 éves korában visszaadta lelkét Teremtőjének. Temetése november 6-án lesz a sepsiszentgyörgyi új ravatalozóban. Nagy Olga folklorista, író /Nagyernye, 1921. jan. 2.- Sepsiszentgyörgy, 2002. nov. 2./ a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen magyar–néprajz szakon szerzett oklevelet 1950-ben. Tanító volt Kisiklódon 1940-től, majd Széken 1945-től. Később tanár volt Széken, 1952-től szerkesztőként dolgozott, majd a Kolozsvári Folklór Intézet tudományos munkatársaként (1958–1974). Szűkebb szakterülete a népmesekutatás volt, e témakörből cikkei jelentek meg a szakfolyóiratokban. Szépírói munkásságot is folytatott. Számos népmesegyűjteményt jelentetett meg. /Elhunyt Nagy Olga. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./ Legfontosabb kötetei: Lüdércsógor. Erdélyi magyar népmesék; Széki népmesék; Hősök, csalókák, ördögök. Esszé a népmeséről; A táltos törvénye. Népmese és esztétikum; Táltos és pegazus; Asszonyok könyve. Népi elbeszélések; A törvény szorításában. Paraszti értékrend és magatartásformák.2006. november 8.
Januártól indul a Duna Televízió regionális „stúdiója” Sepsiszentgyörgyön, erősítette meg Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Erről is tárgyalt a napokban Cselényi László, a Duna TV elnöke Kereskényi Áronnal, a sepsiszentgyörgyi Aktív TV igazgatójával. Demeter azzal indokolta az új regionális stúdió tető alá hozását, hogy székelyudvarhelyi társa „2000-től folyamatosan mellőzte Háromszéket” a Dunának készült hírösszeállításokból. /Domokos Péter: Régiós Duna-egyensúly. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./