udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3701
találat
lapozás: 1-30 ... 3601-3630 | 3631-3660 | 3661-3690 | 3691-3701
Helymutató:
Sepsiszentgyörgy
2006. november 8.
Magyarok az olimpiai játékokon címmel nyitotta meg kiállítását november 7-én a Magyar Sporttörténeti Múzeum (MSM) a Székely Nemzeti Múzeumban, Sepsiszentgyörgyön. /Domokos Péter: Kiállítás a magyar olimpikonokról a Székely Nemzeti Múzeumban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./2006. november 10.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának két tanára vádolja egymást. Egyik testi sértésért tett panaszt, a másik rongálásért és plágiumért jelentette fel ellenfelét. Az eset nem az első az erdélyi magyar felsőoktatásban, a Tánczos Vilmos és Xántus Gábor között a Sapientia kolozsvári karán kitört, testi sértéssel végződött incidens után. A diákok szeme láttára pattant ki a dulakodás november 8-án a háromszéki főiskolán Cziprián-Kovács Loránd, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi és Közigazgatási Karának közigazgatási tanszékvezetője és Élthes Zoltán egyetemi adjunktus, a vállalatmenedzsment tanszék informatika tanára között. A hallgatók elmondása szerint a botrány a két tanszék közötti emeletcsere ürügyén tört ki, miután Élthes állítólag elvágta a közigazgatásiak internetes kábeleit. Ezután Cziprián előbb csak kiabált, majd megpofozta, földre teperte, és Éltes oldalbordáit rúgta. A dühöngő tanárt Élthes segélykérésére a diákok fogták le. /Domokos Péter: Tanárok verekedtek a BBTE-főiskolán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2006. november 10.
Egyre kevesebb pénzből és a hagyományos népzenét és néptáncot eredeti formájában őrzők egyre fogyó táborából kiválasztott meghívottak részvételével tartja meg a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és a Lajtha László Alapítvány a legátfogóbb erdélyi népzene- és néptánctalálkozót. A tizenhat év alatt tizennyolcadszor megszervezett rendezvény november 10-én lemezbemutatóval kezdődik. Könczei Árpád táncos-koreográfus kezdeményezésére azzal a szándékkal szervezték meg 1990-ben az első népzene- és néptánctalálkozót Sepsiszentgyörgyön, hogy az akkor alakult hivatásos táncegyüttes tagjai jó technikai körülmények között gyűjthessenek a meghívott hagyományőrzőktől. Tizenhat év alatt közel százórányi kép- és hanganyag gyűlt a találkozókon, s legkevesebb kilencszáz hagyományőrző zenész és táncos adta át tudását. Idén Kalotaszeg, a kalotaszegi tánc, zene és viselet a főszereplője a sepsiszentgyörgyi találkozónak, Mérából, Türéből, Magyarvistából és Szucságról érkeznek idős táncosok, zenészek. /Fekete Réka: Hagyománygyűjtés az utolsó órában (XVIII. Népzene- és néptánctalálkozó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./2006. november 10.
A sepsiszentgyörgyi Kovács Géza hatvanadik egyéni kisplasztikai kiállításán, városában, a Gyárfás Jenő Képtárban hatvan alkotása sorakozik, hegesztési technikával készültek munkái. /Fekete Réka: Hegesztett harmónia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./2006. november 11.
A sepsiszéki önkormányzatok többsége hajlandó napirendre tűzni az autonómiáról szóló népszavazást, az esetek egy részében a polgármesterek terjesztik a tanács elé a határozatot, ahol ez nem lehetséges, ott a tanácstagok egyike vállalta a feladatot. Az SZNT képviselői az MPSZ támogatásával az elmúlt hetekben mind a 14 sepsiszéki községet felkeresték. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ által irányított tanácsba az egyetlen független, MPSZ-es támogatással bejutott képviselő, Kónya Ádám terjeszti elő elfogadásra a népszavazásról szóló határozatot. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke rendkívüli jelentőségűnek nevezte, ha az alsó-háromszéki önkormányzatok megtörik a jeget, a választott polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek pedig színt kell vallaniuk. /Farkas Réka: Napirendre tűzik a népszavazást (Alsó-háromszéki áttörés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./2006. november 11.
Az V. Tiszta Forrás Népdalversenyen Sepsiszentgyörgyön több, mint 150 versenyző jelent meg, rengeteg gyermek népviseletben. Valamennyiük felkészítésére egy-egy lelkes tanárnak kellett időt kerítenie. Nagyon sok településről érkeztek. /Panek Kati: V. Tiszta Forrás Népdalverseny Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2006. november 11.
Megjelent B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Szétszabadalt Székelyföld című műve. A könyv három részre tagolódik, az első Sepsiszentgyörgy történetét mutatja be, elsősorban az impériumváltástól napjainkig, a közigazgatás átszervezését az elmúlt százhúsz esztendőben, a népesedési viszonyok alakulását a 20. század elejétől napjainkig. A visszarománosítás vitája címet viseli a második rész. A harmadik rész címe A székely önrendelkezés körül – az autonómia témáját járja körül a hajdani Maros Magyar Autonóm Tartományról, a székely autonómiáról szóló beszélgetésekben. – Háromszék története a könyv témája, és ez fogja egységbe. /Kuti Márta: Szétszabdalt Székelyföld. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./ 2006. november 13.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete rendezett konferenciát a hét végén Sepsiszentgyörgyön, 150 magyar szakos tanár és könyvtáros részvételével. „Szükség van a munkánkra, mert a mai társadalom hajlamos elfelejteni, milyen kincsek rejlenek a könyvekben” – mondta el Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Neves hazai és anyaországi szakemberek tartottak előadást a számítógép, a könyv és az olvasás kapcsolatáról. Péntek János professzor, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke kitért arra, hogy a könyv háttérbe szorulása miatt a mostani generáció sok mindent nem tud a magyar nyelvről. Nagy Attila, a Magyar Olvasás Társaság elnöke megdöbbentőnek nevezte az olvasási szokások változásait. Felmérések szerint 1964-ben a magyarországiak 41 százaléka vallotta azt, hogy egyetlen könyvet sem olvasott el 12 hónap alatt; 2005-ben már a megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozta, hogy egy év alatt egyetlen kötetet sem vett a kezébe. A tanácskozás ünnepélyes pillanata a megyei könyvtár névadó ünnepsége volt, amelyen az intézmény Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész nevét vette fel. /Kovács Zsolt: Csökkenőben az olvasási kedv. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2006. november 13.
Nagy sikere volt a november 10-11-én tartott a XVIII. sepsiszentgyörgyi néptánctalálkozónak. A fesztivál mindkét éjszakáján hajnalig tartó táncházban ropta együtt a házigazda Háromszék Táncegyüttes a vendég kolozsvári Ördögtérgye táncos csapat fiataljaival. Néptánc és népzenei gyűjtés folyt a meghívott adatközlőkkel. A gálaműsor alapját kalotaszegi táncok adták. /Stanik Bence: Néptánc szabadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2006. november 16.
„Ha a Magyar Polgári Szövetség számára fontosabb az, hogy Hiller István miniszter ne jöhessen el ide, mint egy új kulturális intézmény létrehozása Háromszéken – ez az MPSZ-es demagógia legjobb bizonyítéka” – nyilatkozta Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke. Hiller István magyar művelődési miniszter nem lesz jelen november 29-én Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális központ felavatásán. November 9-én a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete közleményben óvta a minisztert egy esetleges sepsiszentgyörgyi látogatástól. „A székely vendégszeretetnek is határai vannak, s Hiller István személye eme vendégszeretet határain kívül esik” – olvasható a közleményben, melynek aláírói leszögezik: ha a miniszter mégis megjelenik, „példa nélküli fogadtatásban” lesz része, a szövetség utcai tüntetéseket fog szervezni ellene. Hadnagy Miklós, a kulturális intézmény jövendő igazgatója cáfolta, hogy a miniszter bármitől is megijedt volna, s ezért nem menne Sepsiszentgyörgyre. Hiller István egyébként másodszor mond le sepsiszentgyörgyi látogatást. Két évvel ezelőtt az anyaországi tárcavezető a sepsikilyéni unitárius templom és a sepsiszentgyörgyi Lábasház látogatására volt hivatalos. Akkor Vass Lajos államtitkár ment el Háromszék fővárosába Hiller helyett. /Domokos Péter: Miért nem megy Hiller Háromszékre? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./2006. november 16.
Hiller István magyar kulturális és oktatási miniszter, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke lemondta székelyföldi látogatását, így nem vesz részt a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ megnyitóján – jelentette be György Ervin, Kovászna megye prefektusa. Eredetileg 2004. november 9-én kellett volna megnyitni a központot a magyar és a román kulturális miniszterek jelenlétében, de arra nem került sor. „Hiller István érzékeli az erdélyi hangulatot, és nem akarja kitenni magát egy barátságtalan fogadtatásnak. A miniszter úr valószínűleg november végén látogat majd el ide, de nem hivatalos látogatás keretén belül”, mondta György Ervin. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének vezetősége néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy a leghatározottabban tiltakoznak azon mérhetetlen cinizmus ellen, amellyel a magyar kormány tagjai viseltetnek a határon túli magyarság iránt. „Miután az október 23-i budapesti magyarverés egyik irányítója, Szekeres Imre hadügyminiszter minden szégyenérzet nélkül tette le lábát limuzinjából Háromszék földjére a bodvaji kohó újraavatóján, ezúttal úgy hírlik, hogy Hiller István pártelnök kívánja felavatni a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központot november második felében” – mondotta Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. Gazda szerint a székely vendégszeretetnek is vannak határai, s Hiller István ennek határain kívül esik. /Lemondta székelyföldi látogatását Hiller István. Utcai tüntetésekkel fenyegetőzött az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./2006. november 16.
November 15-én megnyílt Sepsiszentgyörgyön, a Gyárfás Jenő Képtárban Tomos Tünde egyéni festészeti kiállítása. A tárlat megnyitóján Sántha I. Géza művészettörténész gazdag színvilágú képsorozatról beszélt. (a. l.): Mesevilág rémálma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./2006. november 17.
Hiller István nem lesz ott Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Kulturális Intézet november 29-i felavatásán. Előzőleg ugyanis a Háromszéken aktív Magyar Polgári Szövetség jelezte, utcai tüntetésekkel fognak tiltakozni jelenléte ellen. A Népújság munkatársa Hiller minisztert védelmébe vette, mondván: a „polgáriak” fenyegetőzése önmagát minősíti. /Bálint Zsombor: Füttyfélelem, füttymánia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./2006. november 20.
Első ízben tartott ingyenes vállalkozói képzést 14-29 év közötti fiataloknak a sepsiszentgyörgyi Könczei László Egyesület, a Kovászna megyei Ifjúsági Igazgatóság támogatásával. Közel negyven egyetemista, munkavállaló és vállalkozó részvételével zajlott az a felkészítő. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának vállalkozásmenedzsment karának előadói a cégműködés pénzügyi, finanszírozási, fejlesztési vonatkozásait ismertették. A négy, hétvégén zajló képzés utolsó moduljában Králik Loránd nagyváradi vállalkozó, az ÚMSZ gazdasági szerkesztője beszélt a tőkepiacról, tőzsdézésről, tőkepiaci adózásról és befektetési alapokról. Tóth Birtalan Csaba, a Könczei Egyesület elnöke elmondta, hogy a fiatalok egyaránt értékelték az előadóktól származó, saját, konkrét tapasztalatok átadását, a 14-29 év közötti korosztályra történő odafigyelést, valamint a képzés díjtalan jellegét. /Domokos Péter: Oda kell figyelni a kezdő vállalkozókra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 202006. november 21.
A jövő héten indítja el hivatalosan is tevékenységét Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központja. A program szerint november 29-én megnyitják Kubinyi Anna textil- és Gyulai Líviusz grafikusművész tárlatát, koncertezik Szalóki Ági és a Budapest Ragtime Band. Hadnagy Miklós, a sepsiszentgyörgyi központ igazgatója elmondta, hogy a háromszéki regionális centrum feladata a magyar-magyar párbeszéd erősítése, a Kárpát-medencei kulturális kapcsolatok építése. A sepsiszentgyörgyi intézményt már felavatták 2004. novemberében Vass Lajos, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára és Markó Béla kormányfő-helyettes jelenlétében, de csak azután szabályozta jogilag a román fél a központ működését. Idén nevezték ki az intézmény élére a 35 éves, székelyudvarhelyi születésű Hadnagy Miklóst, aki 1992-től Magyarországon él, s aki 1998-2002-ben az Országgyűlés hivatalának parlamenti szakértője, 2002-2003-ban a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki tanácsadója, majd az Illyés Közalapítvány irodaigazgatója volt. /Domokos Péter: Kárpát-medencei kultkapcsolat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./2006. november 21.
Szászrégen lakosainak több mint 40 százaléka nyugdíjas. A városban három, különböző vallási felekezetek által is fenntartott szociális alapítvány létezik, amelyek felvállalták az idősek gondozását. Az egyik a radnótfáji református hitközség által létrehozott Diakónia Keresztyén Alapítvány, amelyet Székely György lelkész és felesége, dr. Székely Annamária vezetnek. Az Erdélyi Református Egyházkerület diakóniai szolgálatot létesített. A kolozsvári központ mellett három fiókszervezet is működik: az egyik Sepsiszentgyörgyön, a másik a marosvásárhelyi Bod Péter Központban, a harmadik Szászrégenben. Hatévi kitartó munka kellett ahhoz, hogy a szászrégeni fiók is megnyissa kapuit. A Szászrégeni Népszínházban tevékenykedők kezdeményezésére létrehozták a Humana Regun Egyesületet, amelynek célja a város közművelődési életének a fellendítése. Menyei Ildikó, az egyesület elnöke elmondta, működik egy színjátszó csoport, amely nemrég Kemény János nevét vette fel, ezenkívül bábjátszó és néptánccsoport is van. /Diakóniai alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./2006. november 22.
Visszavonta egymás ellen tett rendőrségi és ügyészségi feljelentését a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának két tanára, Cziprián-Kovács Loránd, a közigazgatási kar igazgatója, valamint Élthes Zoltán egyetemi adjunktus, akik három héttel ezelőtt tettlegességig fajuló konfliktusba keveredtek. /Domokos Péter: Kibékültek a verekedő egyetemi tanárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./2006. november 22.
Az elmúlt hét végén tisztújító közgyűlést tartott a Romániai Magyar Cserkészszövetség. A közgyűlés elfogadta az új alapszabályzatot, melyben módosítás történt többek között a szövetséget vezető elnökség szerkezetében is. Az elkövetkező négy évben az új – immár héttagú – elnökségben a csíkszeredai Salló Emőke is tisztséget kapott külügyi felelősként. A szövetség székhelye továbbra is Sepsiszentgyörgyön van. /Cserkésztisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./2006. november 23.
Anyám orra című, Pintér Béla által írt és rendezett előadásával november 23-án Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színház nagytermében vendégszerepel a budapesti Pintér Béla Társulat, majd november 26-án Gyergyószentmiklóson is fellépnek. /Székelyföldön az Anyám orra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2006. november 24.
Változó olvasói szokások a digitalizált világban – újabb kihívások kereszttüzében a könyvtár és az iskola címmel szervezett tanácskozást novemberben az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete /RMKE/ Sepsiszentgyörgyön. A konferencián terítékre került gondokról fejtette ki nézetét Kiss Jenő, az RMKE vezetője, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. A rendezvényen a válságként megélt olvasás volt a téma. A statisztikai mutatók az olvasás visszaesését jelzik. Gereben Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója és olvasásszociológus készített egy felmérést a Kárpát-medencéről, melyből kiderült, hogy milyen napjainkban a klasszikusok olvasottsága. Magyarországon a legolvasottabbak nem magyar, hanem külföldi szerzők. Ezelőtt úgy tíz évvel még a magyar klasszikusok vezettek. A határokon túl még a magyarok vannak a klasszikusok élvonalában, de úgy tűnik, követik a magyarországi mintát. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi tagozatának tanárai is készítettek egy felmérést. A nyelvi megértést vizsgálták, s úgy tűnik, hogy a bonyolultabb szövegnél már gondok vannak a megértéssel a kisgyerekeknél és az elemi osztályokban. Az EU-s Lisszaboni Irányelvek előírják a helyi kulturális örökség – ezen belül könyvtárak, múzeumok, más művelődési intézmények – hozzáférhetőségét digitalizáció révén. A szakmai gyűléseknek lenne feladata az Erdélyben követendő stratégia kidolgozása. Szélesíteni kell az internetes hozzáférést az állomány és az internet szempontjából legrosszabbul álló községi könyvtárak esetében. Gondoskodni kell a szórványbeliek internetes hozzáféréséről. /Domokos Péter: Beszélgetés Kiss Jenővel, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökével. Válságként megélt olvasás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./2006. november 24.
A Holló Ernő Sajtóklubnak fennállása óta nem volt akkora sikere, mint november 22-én este, mikor a sepsiszentgyörgyi városi művelődési ház boltíves pincehelyiségét zsúfolásig megtöltötte a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld folyóirat munkatársaival – Ferenczes István főszerkesztő, Lövétei Lázár László szerkesztőségi titkár, György Attila és Molnár Vilmos szerkesztők – találkozni óhajtó közönség. A csupán tízéves folyóirat hatalmas népszerűségre tett szert. A folyóiratot Sylvester Lajos méltatta. /(vop): Székelyföld a pincében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./2006. november 25.
Nem számolják fel a sepsiszentgyörgyi és zaláni katonai egységeket, mint ahogy korábban szó volt róla, sőt, felújítják, korszerű eszközökkel felszerelik azokat, hisz NATO-kompatibilis erőket képeznek ki itt jövő év októberétől – jelentette ki Sorin Frunzaverde védelmi minisztert, aki november 24-én Háromszékre és Hargita megyébe látogatott. A tárcavezető Gheorghe Marin admirális, a román hadsereg fővezérkari főnöke és Ioan Ciupei tábornok, a Constantin Prezan marsallról elnevezett erdélyi hadtest parancsnoka társaságában érkezett a sepsiszentgyörgyi Ciresoaia hegyivadász-alakulathoz. A Háromszék napilap érdeklődésére, hogy miért éppen itt, a térségben létesítik e különleges katonai egységeket, a miniszter kitérő választ adott. Arra a kérdésre, hogy nőni fog-e az állomány, azt válaszolta, körülbelül ugyanakkora marad, mint eddig volt. Arra, hogy látogatásának időzítése kapcsolatban áll-e az egyes székelyföldi önkormányzatok általi, az autonómia-referendum kiírásáról szóló határozatok elfogadásával, nemleges választ adott. A védelmi miniszter tárgyalt még Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel és György Ervin kormánymegbízottal. Előhozta, hogy egyes, a tárca tulajdonában levő területeket felajánlana lakásépítés céljára, de azzal a kikötéssel, hogy a hadsereg is részesüljön azokból: ugyanis a terület az övék. /Szekeres Attila: Virulnak a kaszárnyák (A védelmi miniszter Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./ Minden bizonnyal Székelyföldön van a lakosság számához viszonyított legnagyobb katonai jelenlét. A hadügyér tagadja, hogy ennek valami köze lenne az autonomista mozgalmakhoz, de azért tisztán látszik, a román központi hatalom bebiztosítja magát a többségében magyarok lakta vidéken. Az országban máshol katonai egységeket szüntetnek meg, s az ingatlanokat az önkormányzatok tulajdonába juttatják, Székelyföldön erről szó sincs. Egy időben még arról volt szól, hogy felszámolják a sepsiszentgyörgyi és a zaláni alakulatokat. A városháza már tervezte, mivel népesíti be az ingatlant. Háromszék megye szívében, Sepsiszentgyörgyön van a hatalmas csendőrlaktanya, amelyből a kötelező katonai szolgálat felszámolása után tiszt- és altisztképző központot varázsoltak. A helyőrségen kívül egyelőre száz idegen csendőr befogadására képes, de a jövő évi költségvetésbe belefoglalták az épületegyüttes befejezését és felszerelését, s akkor már kétszáz idegen csendőr tartózkodhat itt állandó jelleggel. A csendőrség fegyvernem katonai jellegű rendőri erő. Ezek beékelt állások, mint a csíkszeredai dandár is. A Hargita és Kovászna megyeiek a brassói dandár számára képeznek ki NATO-erőt… /Szekeres Attila: Erődemonstráció Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./2006. november 25.
Jön a tél, megszaporodnak a könyvbemutatók, író-olvasó és szerkesztőségi találkozók is. Dr. Nagy Lajos a napokban a kovásznai szabadegyetem vendége volt. A körorvos szerzővel Réty impozáns, albumméretű, gazdagon illusztrált monográfiájáról beszélgettek, amelyet példaként lehetne állítani a településtörténettel foglalkozók elé. Dr. Nagy Lajos most szülőfaluja, Nagyernye monográfiáján dolgozik, kiadásra vár Rétyi Péter XVII. századi, több erdélyi fejedelem ,,gazdasági számadójáról” írt kézirata. Czegő Zoltán Budapestről érkezett otthonról haza, legújabb köteteivel. A Csíkszeredában kiadott Székelyföld szerkesztőgárdája tulajdonképpen hazajött Sepsiszentgyörgyre, hisz a Kárpát-medencében a legnagyobb példányszámban megjelenő és Nyugaton is terjesztett folyóiratnak főmunkatársai és külső munkatársai élnek errefelé. A magyarság súlyos erkölcsi válságba került, írta Sylvester Lajos. Ebbe vezetőik, politikusaik és az őket kiszolgáló érdekcsoportosulások, a médiaszolgák vitték bele. Egyre sűrűbben emlegetik az értelmiség felelősségét, amely a szekértoló behódolásban, a cinkosságban nyilvánul meg. Vannak, akik képesek közösséget vállalni a balatonőszödi hazugságokkal, a huszonhárommilliózó politikai imposztorokkal, a nemzetrészek kitagadásával, s akik képesek az állampolgárokat kardlapozó, gumibotozó, szétverő társasággal egy húron pendülni? Sylvester tehetséges budapesti újságíró leveléből idézett: ,,Budapesten egyre nehezebb az »életben maradás«. Mindenütt liberális vezetés áll a lapok élén, sok helyütt még a nemzeti oldalon is. Illetve a legnagyobb lapokhoz nem lehet bejutni.” /Sylvester Lajos: Írók meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./2006. november 25.
Sepsiszentgyörgy és az Oltvidék kalauza után elhagyta a Charta Kiadót Török Árpád Sepsiszentgyörgyön élő földrajz szakos tanár harmadik könyve: Marosvidék útikalauza. Egy regionális sorozat része. Az új kötet százkilencvenkét települést mutat be, közel kilencven jeles személyiségről közöl adatokat. Akárcsak előbbi kiadványainál, sok benne a színes és fehér-fekete fényképfelvétel, melyet az Erdélyt szerető, német földön élő Hamburger Ferenc készített. Török Árpád negyedik, készülő könyve Észak-Erdély és Bukovina bemutatását foglalja majd magában, az utolsó pedig Erdély tematikus kalauza. /Kisgyörgy Zoltán: Török Árpád harmadik útikalauza (Könyvespolc) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./2006. november 28.
Környezetmérnöki és hulladékgazdálkodási szakkal bővül a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi fiókja a következő tanévtől, tájékoztatott Fazakas József, az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte, ez ügyben Kovászna megye és a tanintézmény elöljárói a napokban egyeztettek a gödöllői Szent István Egyetem vezetőségével, amely támogatta a két egyetem együttműködését. Fazakas kifejtette, első lépésként a sepsiszentgyörgyi egyetem infrastruktúrájának bővítésére, azaz kémia és biológia laboratóriumok létesítésére van szükség. Hozzátette, a két szakot a tervek szerint 50-50 diákkal indítják be, az oktatók pedig Gödöllőről érkeznek majd. Fazakas úgy vélte, az új szakok elindítása után a sepsiszentgyörgyi egyetem hallgatóinak létszáma pár év alatt 2500-3000 főre emelkedhet. Kijelentette, még idén leteszik a sepsiszentgyörgyi egyetemi campus alapkövét, és elkezdik a terület közművesítését. A munkálatokra a kormány idén egymillió lejt utalt ki az egyetemnek; a becslések szerint a befektetés értéke 20 millió lej. /Kovács Zsolt: Új szakokkal bővül a BBTE fiókja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./2006. november 28.
Az úthálózat helyzete elriasztja a vidéktől a potenciális befektetőket, mondta Zsuffa Levente, Kovászna elöljárója a polgármesterek találkozóján Sepsiszentgyörgyön. Az elöljáró elégedetlen azzal, hogy mindössze 30 százalékkal fordít többet a megyei költségvetés a háromszéki megyei utakra. /Domokos Péter: Befektetőriasztó utak Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./2006. november 29.
Ötödik alkalommal szervezték meg Erdélyben a budapesti székhelyű Kutató Diákok Szövetségének regionális konferenciáját, a TUDEK 2006-ot. Idén a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium adott otthont a rendezvénynek november 25-én. A 113 versenyző diák biológia, fizika–kémia, matematika–informatika, környezetvédelem, földrajz, társadalomtudományok, vallás, magyar nyelv és irodalom, néprajz és történelem kategóriákban bizonyíthatott. A díjazott diákok részt vehetnek a 2007 tavaszán, Veszprémben megrendezésre kerülő TUDOK 2007 konferencián. /Dvorácsek Ágoston: Kimagasló eredmények a TUDEK-en. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./2006. november 30.
2000. november 4–5-én Klézsén, a Szeret–Klézse Alapítvány székházában ültek össze tanácskozásra azok, akik szívügyüknek érezték a moldvai csángók ügyét. Jelen voltak a minisztérium, az RMDSZ, az EMKE, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Székelyföld, a Moldvai Magyarság folyóiratok, a Domokos Pál Péter Alapítvány, valamint a Csángó Szövetség képviselői. Ezen a tanácskozáson fogalmazták meg a „szerény felkérést egy csángó nap szervezésére”. A jelenlévők célja az volt, hogy a csángó napok révén megismertessék a moldvai magyarok ügyét. A kezdeti lelkesedés következtében sok városban, településen szerveztek csángó napokat: Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószárhegyen, Csomafalván. Azonban annyira következetesen, mint Csíkszeredában sehol nem folytatták a kezdeményezést. Itt önerőből, az önkormányzat és a helyi intézmények önzetlen támogatása segítségével szervezik minden évben a Csángó Napot – mondta el a főszervező, Borbáth Erzsébet. A december 3-án kezdődő Csángó Napon megnyitják Ignát Mónika kiállítását, találkozót szerveznek a Moldvai Magyarság szerkesztőivel, majd a pusztinai Szent István Egyesület Rómában járt tagjaival. /Takács Éva: VII. Csángó Nap Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./2006. november 30.
Hosszú várakozási idő után végre megkezdhette tevékenységét Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális fiókintézet. Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára indította útjára a központ programsorozatát. Bár a sepsiszentgyörgyi intézmény hivatalosan a bukaresti Magyar Kulturális Intézet „fiókja”, valójában tevékenységének jellege jelentősen különbözik a román fővárosban működőétől, s emiatt nagy önállósága van. Míg a bukaresti intézet román közegben igyekszik megismertetni a magyar kultúrát, addig a sepsiszentgyörgyi központ eleve magyar többségű környezetben végzi dolgát. Az intézmény magyar-magyar viszonylatban, Kárpát-medencei szinten kívánja összehangolni a különböző határon túli régiókról és a Magyarországról szóló ismeretek terjesztését, egyszersmind az erdélyi magyar kultúra külföldi „kiközvetítésével” is foglalkozna. /Magyar kulturális koordinációs központ nyílt Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A magyar államtitkár méltatta Sebestyén Márta népdalénekes tevékenységét is, aki hitelesen képviseli a magyar, román, Kárpát-medencei népzene kapcsolódási pontjait. Gyulai Líviusz erdővidéki születésű grafikusművész munkáiból álló kiállításának megnyitójával folytatódott az avatóünnepség. Markó Béla kormányfő-helyettes az épület homlokzatán lengő piros-fehér-zöld zászló kapcsán megjegyezte: „Itt van az erkélyen egy kis darab Magyarország, ez nekünk fontos, mert hosszú évtizedekig távol volt ez az ország, melynek nyelve, történelme, kultúrája, nemzeti érzelme közös a miénkével”. Demeter János megyei tanácselnök beszédében ismertette, hogy a központavatóval Sepsiszentgyörgy kulturális fővárosnak számít nemcsak Háromszéknek, hanem Székelyföldnek és Erdélynek is. „Az épületben Háromszék vármegyeháza volt, mostantól nemcsak annak az országnak a lobogója látható, melynek polgárai vagyunk, hanem az anyanemzet zászlója is. Legyünk büszkék erre, s töltődjünk fel erővel és hittel” – zárta mondanivalóját. A rendezvény végén Gazda Zoltán, a Tamási Áron Társulat színművésze, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnöke Hiller Istvánnak – az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjének – címzett levelet adott át Bogyay Katalinnak. Ebben arra kéri a minisztert, hogy a továbbiakban is kerülje Háromszéket. „Talán csak Kun Béláék bolsevik uralma idején volt olyan vezetése Magyarországnak, amelyik ilyen erőteljes nemzetrombolást teljesített volna” – olvasható a levélben. Két évvel ezelőtt Vas Lajos akkori államtitkár hivatalosan már megnyitotta a sepsiszentgyörgyi intézményt. A román parlament azonban a kétoldalú egyezményt sokáig nem ratifikálta, és az intézmény nem kezdhette meg tényleges működését. /Domokos Péter: Magyarország Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2006. november 30.
Felavatása után két évvel, november 29-én indult el hivatalosan is a Magyar Kulturális Koordinációs Központ tevékenysége Sepsiszentgyörgyön. Hadnagy Miklós, az intézmény vezetője elmondta, hogy erdélyi születésű, 18 évig élt ebben az országban, az elmúlt 14 év hiányosságait pedig most pótolja. Szinte minden átalakult Romániában, Székelyföldön is megváltozott egy picit a gondolkodásmód. A sepsiszentgyörgyi kulturális központ a már meglévő kulturális intézmények közé beékelődve tudna nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényeket szervezni. Hadnagy Miklós előzőleg az Illyés Közalapítványnál dolgozott, megismerte az összes határon túli kulturális intézmény vezető szakembereit. Hadnagy nagyon kevés együttműködésről tud Kárpát-medencei régiók között. Nincs egységes határon túli kulturális intézet, amely művelődési képzésekkel is tudna foglalkozni, amely partneri viszonyt tudna ápolni a többi régióval. /Domokos Péter: Beszélgetés Hadnagy Miklóssal, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központ igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./