udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4589
találat
lapozás: 1-30 ... 2581-2610 | 2611-2640 | 2641-2670 ... 4561-4589
Helymutató:
Székelyudvarhely
2003. július 9.
Székelyudvarhelyen érettségi találkozóra jött el dr. Sass Huba főiskolai docens, csillagász, Komoróczy György /Székelyudvarhely/ nyelvész gyermekkori barátja. Mindkettőjüket kitelepítették, deportálták, Sass Hubát 1959-ben, Komoróczyt 1949-ben; mindkettőjük édesapja 54 éves korában meghalt. Dr. Sass Huba az 1956-os forradalom ürügyén hazaárulással vádolt, majd kivégzett érmihályfalvi református lelkipásztor, néhai Sass Kálmán legkisebb fia. Sokan összetévesztik az érmihályfalvi 56-osok perét a szintén 56-os Szoboszlay-perrel. Ma már van ennek a kérdésnek megbízható irodalma. Elég, Balaskó Vilmos, Péterszabó Ilona és Tófalvi Zoltán kutatásaira, könyveire gondolni. Balaskó Vilmos cellatársa volt Sass Kálmánnak. Az ő könyvében található az egyetlen hiteles dokumentum másolata Sass Kálmán kivégzéséről (Élet a föld alatt, Nagyvárad, 2002; kiadja a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Sajtóosztálya). A kivégzés dátuma: 1958. december 2. Sass Kálmánt az úgynevezett érmihályfalvi csoport perében ítélték halálra, mint a csoport vezetőjét, a Szoboszlay-perben egy másik, bánsági csoportot ítéltek el. Az előbbit Nagyváradon, utóbbit Temesváron szinte azonos külsőségek mellett. És mindkét csoportnak egyforma bűne volt: az, hogy tagjai magyarok voltak. Semmi más. Az igazságszolgáltatás és annak végrehajtói elé egy célt tűzött ki a kommunista párt: minden olyan embert, aki az erdélyi magyarságot valamilyen formában össze tudja fogni, önazonosságtudatát ébren tudja tartani, el kell tüntetni, meg kell semmisíteni fizikailag.Sass Kálmánt 1957 februárjában letartóztatták le. A családja soha nem kapott értesítést arról, hogy hová vitték és mi történt vele. Sass Kálmán családját kitelepítették, csak 1964-ben jöhettek el a kényszerlakhelyről, a Baraganból. Sass Kálmán egyik gyermekét, Bélát szintén elítélték három év börtönre, agyba-főbe verték, megjárta Jilava, a Braila környéki hírhedt Duna-szigetének poklait. Dr. Sass Huba hangsúlyozta, hogy a mai napig tapasztalhatják a hátrányos megkülönböztetésnek bizonyos jeleit, ugyanis Romániában még nem volt igazi rendszerváltozás. Sok régi magas beosztású vezető ma is vezető. Ma is él a döntéshozók egy részében a gyűlölet például a volt történelmi osztály, a volt gazdagok, sőt az értelmiségi elit iránt is. A család például még nem kaptunk vissza semmit az elkobzott vagyonból, Sass Kálmán nincs rehabilitálva jogi értelemben. /Komoróczy György: A véndiák a küszöbről még egyszer visszanéz... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./2003. július 9.
Székelyudvarhelyen érettségi találkozóra jött el dr. Sass Huba főiskolai docens, csillagász, Komoróczy György /Székelyudvarhely/ nyelvész gyermekkori barátja. Mindkettőjüket kitelepítették, deportálták, Sass Hubát 1959-ben, Komoróczyt 1949-ben; mindkettőjük édesapja 54 éves korában meghalt. Dr. Sass Huba az 1956-os forradalom ürügyén hazaárulással vádolt, majd kivégzett érmihályfalvi református lelkipásztor, néhai Sass Kálmán legkisebb fia. Sokan összetévesztik az érmihályfalvi 56-osok perét a szintén 56-os Szoboszlay-perrel. Ma már van ennek a kérdésnek megbízható irodalma. Elég, Balaskó Vilmos, Péterszabó Ilona és Tófalvi Zoltán kutatásaira, könyveire gondolni. Balaskó Vilmos cellatársa volt Sass Kálmánnak. Az ő könyvében található az egyetlen hiteles dokumentum másolata Sass Kálmán kivégzéséről (Élet a föld alatt, Nagyvárad, 2002; kiadja a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Sajtóosztálya). A kivégzés dátuma: 1958. december 2. Sass Kálmánt az úgynevezett érmihályfalvi csoport perében ítélték halálra, mint a csoport vezetőjét, a Szoboszlay-perben egy másik, bánsági csoportot ítéltek el. Az előbbit Nagyváradon, utóbbit Temesváron szinte azonos külsőségek mellett. És mindkét csoportnak egyforma bűne volt: az, hogy tagjai magyarok voltak. Semmi más. Az igazságszolgáltatás és annak végrehajtói elé egy célt tűzött ki a kommunista párt: minden olyan embert, aki az erdélyi magyarságot valamilyen formában össze tudja fogni, önazonosságtudatát ébren tudja tartani, el kell tüntetni, meg kell semmisíteni fizikailag.Sass Kálmánt 1957 februárjában letartóztatták le. A családja soha nem kapott értesítést arról, hogy hová vitték és mi történt vele. Sass Kálmán családját kitelepítették, csak 1964-ben jöhettek el a kényszerlakhelyről, a Baraganból. Sass Kálmán egyik gyermekét, Bélát szintén elítélték három év börtönre, agyba-főbe verték, megjárta Jilava, a Braila környéki hírhedt Duna-szigetének poklait. Dr. Sass Huba hangsúlyozta, hogy a mai napig tapasztalhatják a hátrányos megkülönböztetésnek bizonyos jeleit, ugyanis Romániában még nem volt igazi rendszerváltozás. Sok régi magas beosztású vezető ma is vezető. Ma is él a döntéshozók egy részében a gyűlölet például a volt történelmi osztály, a volt gazdagok, sőt az értelmiségi elit iránt is. A család például még nem kaptunk vissza semmit az elkobzott vagyonból, Sass Kálmán nincs rehabilitálva jogi értelemben. /Komoróczy György: A véndiák a küszöbről még egyszer visszanéz... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./2003. július 9.
Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ legújabb, 13. számában Sümegi György budapesti művészettörténész Felezőidők - évtized-metszet címmel többek között az Ernst Múzeumban 2002 júliusában romániai magyar képzőművészek 1965-75-ös termését felölelő alkotásaiból megrendezett tárlatról írt és sürgette egy Romániai Magyar Művészeti Múzeum létrehozását. Festőnők az erdélyi művészetben című sorozatában Murádin Jenő Csoma Ilona (1868-1938) életéről és munkásságáról közölt tanulmányt. /Erdélyi művészetről az Erdélyi Művészetben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./2003. július 9.
Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ legújabb, 13. számában Sümegi György budapesti művészettörténész Felezőidők - évtized-metszet címmel többek között az Ernst Múzeumban 2002 júliusában romániai magyar képzőművészek 1965-75-ös termését felölelő alkotásaiból megrendezett tárlatról írt és sürgette egy Romániai Magyar Művészeti Múzeum létrehozását. Festőnők az erdélyi művészetben című sorozatában Murádin Jenő Csoma Ilona (1868-1938) életéről és munkásságáról közölt tanulmányt. /Erdélyi művészetről az Erdélyi Művészetben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./2003. július 10.
Falusi székely emberek lesznek a Kőlik-legenda alapján íródó passiójáték, a Máréfalvi Mirakulum szereplői. Tömöry Péter, a júl. 11-én hatvanadik születésnapját ünneplő rendező, aki egyben a bonni színház művészeti vezetője, elmondta, hogy lélekben sohasem költözött el Székelyudvarhely környékéről, bár több állam polgára is volt. Kolozsváron született, de egyéves korától Udvarhelyen nevelkedett. Az elmúlt 35 évet a színházban töltötte. Máréfalvával kapcsolatos gyermekkori emlékei, a Kovács Piroska tanítónő által könyvben bemutatott máréfalvi székely kapuk, az itteni sajátos közösségi kultúra mindig is vonzotta őt. Másrészt csodálattal követte az Artera Alapítványt létrehozó Lőrincz család szinte heroikus munkáját, amint egy devalválódó világban valódi értékeket igyekeznek felmutatni, megmenteni. Ehhez a családhoz tartoznak közeli munkatársai, Lőrincz Melinda színésznő és Horváth Károly zeneszerző, nemzetközi sikereket is értek már el közösen. Horváth Károllyal már Bukarestben is együtt dolgoztak, a közszolgálati tévéadó magyar adásában, utóbb Magyarországon, Németországban, Jugoszláviában is. Egyébként három évvel ezelőtt Magyarpolányban a polgármester kérésére egy passiójátékot rendezett, most is nagy sikerrel játsszák, a mű tavalytól az Europassio szövetség tagja. Az előadásban a falu lakói játszanak. Máréfalván szintén a helyiek fognak játszani. Társrendezője Szabó K. István, az udvarhelyi Tomcsa Sándor Színház rendezője. A bemutatót augusztusra tervezik. /Zilahi Imre: Lélekben nem költöztem el Udvarhelyről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./2003. július 10.
Falusi székely emberek lesznek a Kőlik-legenda alapján íródó passiójáték, a Máréfalvi Mirakulum szereplői. Tömöry Péter, a júl. 11-én hatvanadik születésnapját ünneplő rendező, aki egyben a bonni színház művészeti vezetője, elmondta, hogy lélekben sohasem költözött el Székelyudvarhely környékéről, bár több állam polgára is volt. Kolozsváron született, de egyéves korától Udvarhelyen nevelkedett. Az elmúlt 35 évet a színházban töltötte. Máréfalvával kapcsolatos gyermekkori emlékei, a Kovács Piroska tanítónő által könyvben bemutatott máréfalvi székely kapuk, az itteni sajátos közösségi kultúra mindig is vonzotta őt. Másrészt csodálattal követte az Artera Alapítványt létrehozó Lőrincz család szinte heroikus munkáját, amint egy devalválódó világban valódi értékeket igyekeznek felmutatni, megmenteni. Ehhez a családhoz tartoznak közeli munkatársai, Lőrincz Melinda színésznő és Horváth Károly zeneszerző, nemzetközi sikereket is értek már el közösen. Horváth Károllyal már Bukarestben is együtt dolgoztak, a közszolgálati tévéadó magyar adásában, utóbb Magyarországon, Németországban, Jugoszláviában is. Egyébként három évvel ezelőtt Magyarpolányban a polgármester kérésére egy passiójátékot rendezett, most is nagy sikerrel játsszák, a mű tavalytól az Europassio szövetség tagja. Az előadásban a falu lakói játszanak. Máréfalván szintén a helyiek fognak játszani. Társrendezője Szabó K. István, az udvarhelyi Tomcsa Sándor Színház rendezője. A bemutatót augusztusra tervezik. /Zilahi Imre: Lélekben nem költöztem el Udvarhelyről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./2003. július 10.
A romániai magyarok keresztneveit tömegesen az 1950-es években írták át román változatra: ezért az akkori politikai rendszer a felelős. A kommunizmus egyik legsötétebb periódusában a rendőrség és a Securitate módszeresen dolgozott ezen, megpróbálták az összes születési bizonyítványba beírt nevet megváltoztatni. Kivételek persze voltak, de az ebben a periódusban iratcserére kényszerült személyek nem nagyon úszták meg. A románul írt nevek magyarra való átírását az 1968-ban megjelent 975-ös törvény 19. cikkelye alapján lehet megtenni. Az illetőnek ki kell cserélnie az összes igazoló aktáját: születési bizonyítványát, házasságlevelét, személyi igazolványát, útlevelét, katonakönyvét, vezetői engedélyét, ugyanakkor gyerekei születési bizonyítványát, személyijét - gyakorlatilag a család minden olyan hivatalos aktáját, amelyen neve szerepel. Ezek kicserélésének ideje (az utánajárás, ügyintézés miatt) jó esetben egy fél vagy egy egész évbe beletelik, a költségek mintegy kétmillió lejre rúgnak. Keresztnév-változtatást csak a magyar nemzetiségű lakosok kérhetik: akit születésekor román nemzetiségűnek jelentettek be, az nem kérheti a magyarra való átírást. /Katona Zoltán: István lehet a Stefanból. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./2003. július 10.
A romániai magyarok keresztneveit tömegesen az 1950-es években írták át román változatra: ezért az akkori politikai rendszer a felelős. A kommunizmus egyik legsötétebb periódusában a rendőrség és a Securitate módszeresen dolgozott ezen, megpróbálták az összes születési bizonyítványba beírt nevet megváltoztatni. Kivételek persze voltak, de az ebben a periódusban iratcserére kényszerült személyek nem nagyon úszták meg. A románul írt nevek magyarra való átírását az 1968-ban megjelent 975-ös törvény 19. cikkelye alapján lehet megtenni. Az illetőnek ki kell cserélnie az összes igazoló aktáját: születési bizonyítványát, házasságlevelét, személyi igazolványát, útlevelét, katonakönyvét, vezetői engedélyét, ugyanakkor gyerekei születési bizonyítványát, személyijét - gyakorlatilag a család minden olyan hivatalos aktáját, amelyen neve szerepel. Ezek kicserélésének ideje (az utánajárás, ügyintézés miatt) jó esetben egy fél vagy egy egész évbe beletelik, a költségek mintegy kétmillió lejre rúgnak. Keresztnév-változtatást csak a magyar nemzetiségű lakosok kérhetik: akit születésekor román nemzetiségűnek jelentettek be, az nem kérheti a magyarra való átírást. /Katona Zoltán: István lehet a Stefanból. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./2003. július 11.
Az erdélyi magyarság nem vette figyelembe a romániai valóságot, és olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyek a közeljövőben elérhetetlenek. Rá kellett jönni arra, hogy a magyar kormánynak nincs eszköze jogos követelések valóra váltására. A szakmai felkészültségben is tapasztalhatók hiányosságok, nemrégiben 500 állást ajánlottak fel magyar szakembereknek, akik majd az EU-csatlakozás során akár Brüsszelben, akár Bukarestben, akár a helyi közigazgatási egységben dolgozhatnak. Négy hónap alatt csak húsz jelentkezőt találtak, akik megfeleltek a követelményeknek. "Jelenleg a magyarországi minta alapján megpróbáljuk kissé fejre állítani a romániai magyar közösség értékrendjét" - mondta Takács. Szerinte az RMDSZ-nek a Székelyföldön elsősorban nem az ellenjelöltek az ellenfelei, hanem a demagógia, amivel megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy az RMDSZ nem tett értük semmit. Nem lehet települést fejleszteni, miközben patikamérlegen állapítják meg, hogy ki a jó és ki a rossz magyar. "Az udvarhelyieknek megígérték a kettős állampolgárságot, a csereháti épület visszavásárlását, de egy dolgot elfelejtettek megmondani nekik: hogy Romániában élnek, és nem lesz légifolyosó Székelyudvarhely és Budapest között." /Borbély Tamás: Túl sok vitát közvetített az RMDSZ. Interjú Takács Csabával a szövetség régi-új ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2003. július 11.
Az erdélyi magyarság nem vette figyelembe a romániai valóságot, és olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyek a közeljövőben elérhetetlenek. Rá kellett jönni arra, hogy a magyar kormánynak nincs eszköze jogos követelések valóra váltására. A szakmai felkészültségben is tapasztalhatók hiányosságok, nemrégiben 500 állást ajánlottak fel magyar szakembereknek, akik majd az EU-csatlakozás során akár Brüsszelben, akár Bukarestben, akár a helyi közigazgatási egységben dolgozhatnak. Négy hónap alatt csak húsz jelentkezőt találtak, akik megfeleltek a követelményeknek. "Jelenleg a magyarországi minta alapján megpróbáljuk kissé fejre állítani a romániai magyar közösség értékrendjét" - mondta Takács. Szerinte az RMDSZ-nek a Székelyföldön elsősorban nem az ellenjelöltek az ellenfelei, hanem a demagógia, amivel megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy az RMDSZ nem tett értük semmit. Nem lehet települést fejleszteni, miközben patikamérlegen állapítják meg, hogy ki a jó és ki a rossz magyar. "Az udvarhelyieknek megígérték a kettős állampolgárságot, a csereháti épület visszavásárlását, de egy dolgot elfelejtettek megmondani nekik: hogy Romániában élnek, és nem lesz légifolyosó Székelyudvarhely és Budapest között." /Borbély Tamás: Túl sok vitát közvetített az RMDSZ. Interjú Takács Csabával a szövetség régi-új ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2003. július 11.
Elkezdődött a református középiskolák találkozója Székelyudvarhelyen, harmincegy magyar református felekezeti iskola képviselteti magát a júl. 9-13. között Székelyudvarhelyen megszervezett Kárpát-medencei Magyar Református Középiskolák VIII. Találkozóján. Hét erdélyi, négy kárpátaljai, két felvidéki és tizennyolc magyarországi iskola három-három diákból és egy-egy kísérő tanárból álló küldöttséget érkezett meg a városba. A szervezést vállaló székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium igazgatója, Tőkés Zsolt a Krónikának elmondta, a találkozók sorozata hozzájárul a különböző országokban sajátos gondokkal szembesülő felekezeti oktatási intézmények kölcsönös megismeréséhez, valamint fóruma lehet a közös gondolkodásnak. /Zilahi Imre: A közös gondolkodás fóruma. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./2003. július 11.
Elkezdődött a református középiskolák találkozója Székelyudvarhelyen, harmincegy magyar református felekezeti iskola képviselteti magát a júl. 9-13. között Székelyudvarhelyen megszervezett Kárpát-medencei Magyar Református Középiskolák VIII. Találkozóján. Hét erdélyi, négy kárpátaljai, két felvidéki és tizennyolc magyarországi iskola három-három diákból és egy-egy kísérő tanárból álló küldöttséget érkezett meg a városba. A szervezést vállaló székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium igazgatója, Tőkés Zsolt a Krónikának elmondta, a találkozók sorozata hozzájárul a különböző országokban sajátos gondokkal szembesülő felekezeti oktatási intézmények kölcsönös megismeréséhez, valamint fóruma lehet a közös gondolkodásnak. /Zilahi Imre: A közös gondolkodás fóruma. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./2003. július 11.
Beke György Budapestről mindent ismer, rendszeresen olvassa az erdélyi lapokat, folyóiratokat, találkozik, beszélget erdélyiekkel. A legjobb jövőt jósolja az erdélyi magyarságnak, mert egy másfél milliós nemzeti közösséget nem lehet kalap alá rejteni. 1989-ben 1 153 000 fő vallotta magát mordvinnak, közülük 67% beszélte anyanyelvét, és ma már önálló államuk van, a Mordvin Köztársaság. Székelyudvarhely a legmagyarabb terület egész Romániában. Ennyire magyar jellegű más város ma már nincsen. Mindenütt felhígult a magyarság, de ott valahogy a történelem jobban benne van az emberekben. Beke György újrakezdte a Barangolások Erdélyben-t, amelyet annak idején a diktatúra megszakított a bihari kötettel, és most már megjelent a sorozat ötödik kötete. Az első, az itteni szerkesztésben a Szigetlakók. Az Fehér, Beszterce-Naszód és Szilágy megyét mutatja be. A Boltívek teherbírása Szatmár és Máramaros megyéről szól. Az Értől a Kölesérig Bihar megyéről. A sorozat negyedik kötete a Bartók szülőföldjén című volt, Arad, Temes, Szörény megyéről. Most jött ki a Déva vára alatt című könyve, mely Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyét mutatja be. És a befejezés a Székelyföld lenne. Ez érzelmileg sokkal telítettebb, hiszen szülőföldje. A háromszéki Uzonban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tanult, tehát az egész Székelyföld az otthona. Ez jó vaskos kötet lesz. Emellett a tervek szerint szeptemberben jelenik meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál Sütő András fülszövegével az Advent a kaszárnyában című novelláskötetem. Beke az írói szociográfiát műveli, nem törekedik a teljességre. Az írói látásmód és szemlélet adja meg az egységét. Bekének van egy könyve a moldvai csángókról, címe: Csángó passió. Az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1988-ban. Ha hozzáadjuk, hogy a bukaresti magyarságról is van egy családregénye, a Fölöttük a havasok, mely 1980-ban jelent meg, akkor elmondható, hogy Beke György a mai romániai magyarság képét rajzolta meg az írói szociográfia eszközeivel. Hátravan még egy Kolozsvárról szóló könyv. Erről a városról egy lírai képet akar festeni, mert annyira szereti. Annak a városnak a történelmi bukásáról, amely 1945-ben 94%-ban magyar ajkú, és ma már a 20%-ot sem éri el a magyarság, ahol a történelem leggroteszkebb román nacionalista figurája, Funar nyugodtan packázhat ezer év történelmével, Mátyás királlyal - ez történelmi dráma! Elmondhatatlan tragédia! Nem lehet tudni, a román kormány és Funar között hol lehet meghúzni a határt. Beke 1989 óta egyebet sem hallott, hogy a demokratikus kibontakozás a romániai magyarság helyzetét majd megoldja. "Én nem látom ezt a demokratikus kibontakozást sem", jegyezte meg az író. A szórványban már katakombákba vonul a nemzeti érzés, a történelmi tudat. "Csak Erdélyről tudok írni" - hangsúlyozta. Kiírták a gyergyói falvakban: "Vándor, ne felejtsd, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad!" /Bán Péter: Hajbókolással, megalázkodásokkal nem lehet jogokat elérni. Könyvhéti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./2003. július 11.
Beke György Budapestről mindent ismer, rendszeresen olvassa az erdélyi lapokat, folyóiratokat, találkozik, beszélget erdélyiekkel. A legjobb jövőt jósolja az erdélyi magyarságnak, mert egy másfél milliós nemzeti közösséget nem lehet kalap alá rejteni. 1989-ben 1 153 000 fő vallotta magát mordvinnak, közülük 67% beszélte anyanyelvét, és ma már önálló államuk van, a Mordvin Köztársaság. Székelyudvarhely a legmagyarabb terület egész Romániában. Ennyire magyar jellegű más város ma már nincsen. Mindenütt felhígult a magyarság, de ott valahogy a történelem jobban benne van az emberekben. Beke György újrakezdte a Barangolások Erdélyben-t, amelyet annak idején a diktatúra megszakított a bihari kötettel, és most már megjelent a sorozat ötödik kötete. Az első, az itteni szerkesztésben a Szigetlakók. Az Fehér, Beszterce-Naszód és Szilágy megyét mutatja be. A Boltívek teherbírása Szatmár és Máramaros megyéről szól. Az Értől a Kölesérig Bihar megyéről. A sorozat negyedik kötete a Bartók szülőföldjén című volt, Arad, Temes, Szörény megyéről. Most jött ki a Déva vára alatt című könyve, mely Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyét mutatja be. És a befejezés a Székelyföld lenne. Ez érzelmileg sokkal telítettebb, hiszen szülőföldje. A háromszéki Uzonban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tanult, tehát az egész Székelyföld az otthona. Ez jó vaskos kötet lesz. Emellett a tervek szerint szeptemberben jelenik meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál Sütő András fülszövegével az Advent a kaszárnyában című novelláskötetem. Beke az írói szociográfiát műveli, nem törekedik a teljességre. Az írói látásmód és szemlélet adja meg az egységét. Bekének van egy könyve a moldvai csángókról, címe: Csángó passió. Az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1988-ban. Ha hozzáadjuk, hogy a bukaresti magyarságról is van egy családregénye, a Fölöttük a havasok, mely 1980-ban jelent meg, akkor elmondható, hogy Beke György a mai romániai magyarság képét rajzolta meg az írói szociográfia eszközeivel. Hátravan még egy Kolozsvárról szóló könyv. Erről a városról egy lírai képet akar festeni, mert annyira szereti. Annak a városnak a történelmi bukásáról, amely 1945-ben 94%-ban magyar ajkú, és ma már a 20%-ot sem éri el a magyarság, ahol a történelem leggroteszkebb román nacionalista figurája, Funar nyugodtan packázhat ezer év történelmével, Mátyás királlyal - ez történelmi dráma! Elmondhatatlan tragédia! Nem lehet tudni, a román kormány és Funar között hol lehet meghúzni a határt. Beke 1989 óta egyebet sem hallott, hogy a demokratikus kibontakozás a romániai magyarság helyzetét majd megoldja. "Én nem látom ezt a demokratikus kibontakozást sem", jegyezte meg az író. A szórványban már katakombákba vonul a nemzeti érzés, a történelmi tudat. "Csak Erdélyről tudok írni" - hangsúlyozta. Kiírták a gyergyói falvakban: "Vándor, ne felejtsd, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad!" /Bán Péter: Hajbókolással, megalázkodásokkal nem lehet jogokat elérni. Könyvhéti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./2003. július 12.
Vofkori László Brassóban született, Székelyudvarhelyen lakik, Csíkszeredában gazdaságföldrajzot tanít a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Jelentős munkája Székelyföld útikönyve, melyet Budapesten adtak ki. Legújabb könyve A földrajztudomány rendszertana /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda/. Ez a könyve lexikon és enciklopédia keveréke: témakörönként leírta a földrajz mai állását, végül szókincsét is bemutatta. A szerző a mai földrajztudományt 17 diszciplínában határozta meg aszerint, mi a viszonya a rokon területekhez. Így a klasszikus földrajzon kívül létezik iparföldrajz, vallásföldrajz, ezen kívül katonai, történeti, politikai, geoinformatikai, regionális, politikai, turisztikai, természettani, gazdasági stb. földrajz is. /Barabás István: Más földrajz. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./2003. július 12.
Vofkori László Brassóban született, Székelyudvarhelyen lakik, Csíkszeredában gazdaságföldrajzot tanít a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Jelentős munkája Székelyföld útikönyve, melyet Budapesten adtak ki. Legújabb könyve A földrajztudomány rendszertana /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda/. Ez a könyve lexikon és enciklopédia keveréke: témakörönként leírta a földrajz mai állását, végül szókincsét is bemutatta. A szerző a mai földrajztudományt 17 diszciplínában határozta meg aszerint, mi a viszonya a rokon területekhez. Így a klasszikus földrajzon kívül létezik iparföldrajz, vallásföldrajz, ezen kívül katonai, történeti, politikai, geoinformatikai, regionális, politikai, turisztikai, természettani, gazdasági stb. földrajz is. /Barabás István: Más földrajz. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./2003. július 14.
Székelyudvarhely környéke ezen a hétvégén bővelkedett a változatos szabadidős programkínálatból. Legnagyobb látogatottságnak a II. Székelyföldi Rockmaraton örvendett. A Szejkefürdő szabadtéri színpadán naponta kilenc fellépő zenekar szórakoztatta a közönséget. A három nap alatt 13 magyarországi és 14 hazai együttes lépett színpadra. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettek a hang- és fénytechnika minőségére is. Megkezdődött a Mesefalu Máréfalván népművészeti jellegű alkotótábor is. /Szász Emese: Színes hétvége Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./2003. július 14.
Székelyudvarhely környéke ezen a hétvégén bővelkedett a változatos szabadidős programkínálatból. Legnagyobb látogatottságnak a II. Székelyföldi Rockmaraton örvendett. A Szejkefürdő szabadtéri színpadán naponta kilenc fellépő zenekar szórakoztatta a közönséget. A három nap alatt 13 magyarországi és 14 hazai együttes lépett színpadra. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettek a hang- és fénytechnika minőségére is. Megkezdődött a Mesefalu Máréfalván népművészeti jellegű alkotótábor is. /Szász Emese: Színes hétvége Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./2003. július 16.
Az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány a többi romániai nemzeti kisebbséget képviselő szervezetekkel együtt évente jelentős pénzösszeggel részesül a román költségvetésből. Az alapítvány idén a tavalyi összeghez képest a dupláját kapta, összesen 37,3 milliárd lejt (1,14 millió dollárt). Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Communitas elsősorban a magyarországi támogatások aránytalanságának kiegyensúlyozására törekszik. Példaként Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét említette, aki több milliós nagyságrendű pénzösszeget kapott Magyarországról. Takács szerint azok az ifjúsági szervezetek, amelyek mindig az RMDSZ ellen léptek fel 2002-ben 48 millió forintot kaptak a magyarországi támogatásokból, míg azokat, amelyek nem voltak hajlandók ezt tenni, csak 2 millió forinttal támogatták. A Székelyudvarhelyért Alapítványnak tavaly szeptemberben 39 850 000 forintot ítéltek oda a székelyföldi Civil Központ és Médiacentrum vételárának támogatására a 2002-es központi keretből. Takács Csaba elmondta, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány tavaly 144,4 millió forint támogatást kapott az Illyés Közalapítványtól, és hozzátette, hogy ez a székelyudvarhelyi polgármester által pályázati úton Magyarországról elnyert összegek csak egy része. A Transindex romániai magyar internetes újság szerint a román költségvetésből a Communitas Alapítványon kívül jelentősebb összeghez jut a Szociáldemokrata Roma Párt, amely 24 milliárd lejt kap, ezt követi a Romániai Ukránok Szövetsége 17 milliárd lejjel, míg a Német Demokrata Fórumnak 16,6 milliárd lej jár. A román költségvetésből legkevesebbet, 4 milliárd lejt a rutének és az olaszok kapnak. A Communitas Alapítvány a többi romániai kisebbséget képviselő szervezetekkel ellentétben pályázati rendszer alapján támogatja a romániai magyar ifjúságot, a romániai magyar művelődési és kulturális életet. Így az alapítványnak van sajtó, művelődési, ifjúsági, szórvány, könyvkiadás és ösztöndíj-bizottság szaktestülete, amelyek elbírálják a beérkezett pályázatokat. A sajtószaktestület 2 964 300 000 lejből, az ifjúsági szaktestület 1 067 500 000 lejből, a művelődési szaktestület 2 492 000 000 lejből, a szórvány szakbizottság 1 158 000 000 lejből, az ösztöndíj-bizottság 432 000 000 lejből, a könyvkiadás szaktestület 1 493 000 000 lejből gazdálkodott. A pénzalapból az EMKE is kapott 500 millió lej normatív támogatást. A szaktestületek által pályázat útján kiutalt összegek elérik a 10,1 milliárd lejt. A fennmaradó 27,2 milliárd lejből a Communitas ingatlanépítések és felújítások árát, illetve a szövetség működési költségeit fedezi, emellett a belső pályázaton a kuratórium által megítélt pályázatokat támogatja. A Transindex szerint az ingatlanberuházásokra körülbelül 10 milliárd lejt költ az alapítvány. Jelenleg a legjelentősebb beruházás Marosvásárhelyen a Majális utcai elnöki hivatal mögött épülő ingatlan, amelyet szeptemberben terveznek átadni. Az épület költségei körülbelül 6 milliárd lejt tesznek ki. A földszinten 35-70 személy befogadására alkalmas tárgyalóterem lesz, az emeleten pedig irodák. Ide költözik majd az RMDSZ művelődési, oktatási, szórvány- és ifjúsági főosztálya. A pénzalapból a marosvásárhelyi elnöki hivatal felújítását is finanszírozzák mintegy 1,5 milliárd lejjel. /Borbély Tamás: /Kifogásolják a támogatások aránytalanságát. Takács Csaba sokallja a Szász Jenőnek ítélt pénzösszeget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/2003. július 16.
Az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány a többi romániai nemzeti kisebbséget képviselő szervezetekkel együtt évente jelentős pénzösszeggel részesül a román költségvetésből. Az alapítvány idén a tavalyi összeghez képest a dupláját kapta, összesen 37,3 milliárd lejt (1,14 millió dollárt). Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Communitas elsősorban a magyarországi támogatások aránytalanságának kiegyensúlyozására törekszik. Példaként Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét említette, aki több milliós nagyságrendű pénzösszeget kapott Magyarországról. Takács szerint azok az ifjúsági szervezetek, amelyek mindig az RMDSZ ellen léptek fel 2002-ben 48 millió forintot kaptak a magyarországi támogatásokból, míg azokat, amelyek nem voltak hajlandók ezt tenni, csak 2 millió forinttal támogatták. A Székelyudvarhelyért Alapítványnak tavaly szeptemberben 39 850 000 forintot ítéltek oda a székelyföldi Civil Központ és Médiacentrum vételárának támogatására a 2002-es központi keretből. Takács Csaba elmondta, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány tavaly 144,4 millió forint támogatást kapott az Illyés Közalapítványtól, és hozzátette, hogy ez a székelyudvarhelyi polgármester által pályázati úton Magyarországról elnyert összegek csak egy része. A Transindex romániai magyar internetes újság szerint a román költségvetésből a Communitas Alapítványon kívül jelentősebb összeghez jut a Szociáldemokrata Roma Párt, amely 24 milliárd lejt kap, ezt követi a Romániai Ukránok Szövetsége 17 milliárd lejjel, míg a Német Demokrata Fórumnak 16,6 milliárd lej jár. A román költségvetésből legkevesebbet, 4 milliárd lejt a rutének és az olaszok kapnak. A Communitas Alapítvány a többi romániai kisebbséget képviselő szervezetekkel ellentétben pályázati rendszer alapján támogatja a romániai magyar ifjúságot, a romániai magyar művelődési és kulturális életet. Így az alapítványnak van sajtó, művelődési, ifjúsági, szórvány, könyvkiadás és ösztöndíj-bizottság szaktestülete, amelyek elbírálják a beérkezett pályázatokat. A sajtószaktestület 2 964 300 000 lejből, az ifjúsági szaktestület 1 067 500 000 lejből, a művelődési szaktestület 2 492 000 000 lejből, a szórvány szakbizottság 1 158 000 000 lejből, az ösztöndíj-bizottság 432 000 000 lejből, a könyvkiadás szaktestület 1 493 000 000 lejből gazdálkodott. A pénzalapból az EMKE is kapott 500 millió lej normatív támogatást. A szaktestületek által pályázat útján kiutalt összegek elérik a 10,1 milliárd lejt. A fennmaradó 27,2 milliárd lejből a Communitas ingatlanépítések és felújítások árát, illetve a szövetség működési költségeit fedezi, emellett a belső pályázaton a kuratórium által megítélt pályázatokat támogatja. A Transindex szerint az ingatlanberuházásokra körülbelül 10 milliárd lejt költ az alapítvány. Jelenleg a legjelentősebb beruházás Marosvásárhelyen a Majális utcai elnöki hivatal mögött épülő ingatlan, amelyet szeptemberben terveznek átadni. Az épület költségei körülbelül 6 milliárd lejt tesznek ki. A földszinten 35-70 személy befogadására alkalmas tárgyalóterem lesz, az emeleten pedig irodák. Ide költözik majd az RMDSZ művelődési, oktatási, szórvány- és ifjúsági főosztálya. A pénzalapból a marosvásárhelyi elnöki hivatal felújítását is finanszírozzák mintegy 1,5 milliárd lejjel. /Borbély Tamás: /Kifogásolják a támogatások aránytalanságát. Takács Csaba sokallja a Szász Jenőnek ítélt pénzösszeget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/2003. július 16.
Az előző években Szentegyházán, idén Székelyudvarhelyen tartják a műszaki tantárgyakat oktató pedagógusok továbbképzőjét. A Dr. Bányai János Műszaki Szakközépiskolában szervezett tanfolyamon tudományos előadás-sorozatot iktattak a programba. Idén negyvenkét, Erdély különböző településéről érkezett műszaki tárgyat oktató tanár vesz részt a tanfolyamon, előadást tart König Sándor, az Apáczai Alapítvány elnöke is. /Szász Emese: Műszaki továbbképzés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./2003. július 16.
Az előző években Szentegyházán, idén Székelyudvarhelyen tartják a műszaki tantárgyakat oktató pedagógusok továbbképzőjét. A Dr. Bányai János Műszaki Szakközépiskolában szervezett tanfolyamon tudományos előadás-sorozatot iktattak a programba. Idén negyvenkét, Erdély különböző településéről érkezett műszaki tárgyat oktató tanár vesz részt a tanfolyamon, előadást tart König Sándor, az Apáczai Alapítvány elnöke is. /Szász Emese: Műszaki továbbképzés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./2003. július 18.
Azoknak a külföldieknek, akik gazdasági tevékenységet kívánnak folytatni Romániában, rendelkezniük kell egy olyan banki kivonattal, amely tanúsítja, hogy legkevesebb 100.000 euró van a számlájukon. Mindez azért szükséges, hogy elnyerhessék a Külföldi Befektetők Romániai Ügynöksége (ARIS) engedélyét - áll az intézmény elnöke által kiadott legújabb rendeletben. A számlakivonatot legkevesebb 30 nappal azt megelőzően kell dátumozzák, mielőtt a befektető beadta volna az engedélyhez szükséges dokumentációt az ARIS-hoz. A befektetőnek ezenkívül rendelkeznie kell egy üzleti tervvel, mely tartalmazza a telephely megnevezését és a befektetés várható időtartamát, valamint a munkaerőköltségeket is. Továbbá igazolnia kell, hogy saját hazájában is azonos vagy hasonló tevékenységet folytat. A befektetési projekt időtartama minimálisan egy év. Ezzel pedig újból elijeszthetik a külföldi befektetőket. /Újabb rendelkezés. Románia elijeszti a befektetőket? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./2003. július 18.
Azoknak a külföldieknek, akik gazdasági tevékenységet kívánnak folytatni Romániában, rendelkezniük kell egy olyan banki kivonattal, amely tanúsítja, hogy legkevesebb 100.000 euró van a számlájukon. Mindez azért szükséges, hogy elnyerhessék a Külföldi Befektetők Romániai Ügynöksége (ARIS) engedélyét - áll az intézmény elnöke által kiadott legújabb rendeletben. A számlakivonatot legkevesebb 30 nappal azt megelőzően kell dátumozzák, mielőtt a befektető beadta volna az engedélyhez szükséges dokumentációt az ARIS-hoz. A befektetőnek ezenkívül rendelkeznie kell egy üzleti tervvel, mely tartalmazza a telephely megnevezését és a befektetés várható időtartamát, valamint a munkaerőköltségeket is. Továbbá igazolnia kell, hogy saját hazájában is azonos vagy hasonló tevékenységet folytat. A befektetési projekt időtartama minimálisan egy év. Ezzel pedig újból elijeszthetik a külföldi befektetőket. /Újabb rendelkezés. Románia elijeszti a befektetőket? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./2003. július 18.
A Csíki Székely Múzeumnak augusztus elsejétől új igazgatója lesz a székelyudvarhelyi Gyarmati Zsolt személyében, aki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett diplomát 1997-ben. Budapesten, ösztöndíjasként doktori képzésen vett részt, ezzel párhuzamosan pedig jogi tanulmányokat is végzett. Gyarmati a múzeum és a kinti világ kapcsolatának szeretné javítani. Vonzóbbá kell tenni ezt az intézményt a turizmus számára, hiszen itt vannak sűrítve a Csíki-medence történelmi és kulturális értékei. /Bágyi Bencze Jakab: Udvarhelyi igazgató a Csíki Székely Múzeum élén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./2003. július 18.
A Csíki Székely Múzeumnak augusztus elsejétől új igazgatója lesz a székelyudvarhelyi Gyarmati Zsolt személyében, aki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett diplomát 1997-ben. Budapesten, ösztöndíjasként doktori képzésen vett részt, ezzel párhuzamosan pedig jogi tanulmányokat is végzett. Gyarmati a múzeum és a kinti világ kapcsolatának szeretné javítani. Vonzóbbá kell tenni ezt az intézményt a turizmus számára, hiszen itt vannak sűrítve a Csíki-medence történelmi és kulturális értékei. /Bágyi Bencze Jakab: Udvarhelyi igazgató a Csíki Székely Múzeum élén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./2003. július 18.
Huzella Péter s építészként kezdte pályafutását, majd zenésszé avanzsált, később a Kaláka együttesben töltött húsz esztendőért átvehette a Kossuth-díjat. A közönség, a gyerekek Zenegér nevű sikeres tévésorozata nyomán is ismerhetik. A Kaláka zenészeként 15 albumban működött közre. Huzella 1995 óta szólóénekes, ezenkívül több nagy sikerű gyermekműsor kitalálója, vezetője. A Zenegér televíziós műsorban minden vasárnapra kellett írni egy dalt. Mára kétszáz ilyen dal van, melyet ő írt. /Barabás Blanka: A szó énekelve erőteljesebb. Beszélgetés Huzella Péterrel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./2003. július 18.
Huzella Péter s építészként kezdte pályafutását, majd zenésszé avanzsált, később a Kaláka együttesben töltött húsz esztendőért átvehette a Kossuth-díjat. A közönség, a gyerekek Zenegér nevű sikeres tévésorozata nyomán is ismerhetik. A Kaláka zenészeként 15 albumban működött közre. Huzella 1995 óta szólóénekes, ezenkívül több nagy sikerű gyermekműsor kitalálója, vezetője. A Zenegér televíziós műsorban minden vasárnapra kellett írni egy dalt. Mára kétszáz ilyen dal van, melyet ő írt. /Barabás Blanka: A szó énekelve erőteljesebb. Beszélgetés Huzella Péterrel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./2003. július 19.
Andrei Marga, a Babes–Bolyai Egyetem (BBTE) rektora úgy vélte, hogy a magyar karok létrehozásának elsősorban anyagi gondjai vannak, de technikai szempontból sem könnyű a kivitelezés. Marga megaegyetemet szeretne, amely a jelenleg Kolozsváron működő egyetemeket egy óriási felsőoktatási intézménybe tömörítené. Romániában ma több egyetem működik mint Németországban, Olaszországban vagy Angliában.
Marga szerint a minisztériumnak kell vállalnia a magyar oktatók kéréséből fakadó jogi és pénzügyi következményeket. 1993-ban - amikor Marga rektor lett - összesen 14 576 diák iratkozott be az egyetemre, a tavalyi tanévben pedig 40 900 diákot tartottak számon. Javulás jellemezte a magyar tagozatot is, hiszen míg ezelőtt tíz évvel csak 772 diák tanult magyar nyelven, jelenleg a számuk eléri az 5 ezret. 1993-ban 19 szakképesítés létezett, ma már 51 van. Magyar tagozatú főiskolákat létesítettek Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Jelenleg összesen több mint 9500 magyar diák tanul az egyetemen. A BBTE-nek nagyon jó kapcsolatai vannak a magyarországi egyetemekkel.
Hivatalosították a magyarországi vendégtanárok korlátlan jelenlétét Kolozsváron, sikerült közös kiadványokat megjelentetni és tudományos üléseket szervezni. /Borbély Tamás: Régi óhajok, új megoldások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./2003. július 19.
Andrei Marga, a Babes–Bolyai Egyetem (BBTE) rektora úgy vélte, hogy a magyar karok létrehozásának elsősorban anyagi gondjai vannak, de technikai szempontból sem könnyű a kivitelezés. Marga megaegyetemet szeretne, amely a jelenleg Kolozsváron működő egyetemeket egy óriási felsőoktatási intézménybe tömörítené. Romániában ma több egyetem működik mint Németországban, Olaszországban vagy Angliában.
Marga szerint a minisztériumnak kell vállalnia a magyar oktatók kéréséből fakadó jogi és pénzügyi következményeket. 1993-ban - amikor Marga rektor lett - összesen 14 576 diák iratkozott be az egyetemre, a tavalyi tanévben pedig 40 900 diákot tartottak számon. Javulás jellemezte a magyar tagozatot is, hiszen míg ezelőtt tíz évvel csak 772 diák tanult magyar nyelven, jelenleg a számuk eléri az 5 ezret. 1993-ban 19 szakképesítés létezett, ma már 51 van. Magyar tagozatú főiskolákat létesítettek Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. Jelenleg összesen több mint 9500 magyar diák tanul az egyetemen. A BBTE-nek nagyon jó kapcsolatai vannak a magyarországi egyetemekkel.
Hivatalosították a magyarországi vendégtanárok korlátlan jelenlétét Kolozsváron, sikerült közös kiadványokat megjelentetni és tudományos üléseket szervezni. /Borbély Tamás: Régi óhajok, új megoldások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./