udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4589
találat
lapozás: 1-30 ... 3511-3540 | 3541-3570 | 3571-3600 ... 4561-4589
Helymutató:
Székelyudvarhely
2004. március 1.
A magyar hatóságok megvizsgálják annak lehetőségét, hogy rövidítsék a vízumbeszerzés idejét – közölte Magyarkapuson Lamperth Mónika. A Krónika kérdésére a magyar belügyminiszter elmondta, román részről érdeklődés mutatkozik a magyar önkormányzati modell iránt. Budapest megvizsgálja a vízumbeszerzés ideje rövidítésének lehetőségét. A tárcavezető az érintettek személyiségi jogaira hivatkozva nem válaszolt arra, hogy kérte-e a román állam a Magyarországon élő, a kézdivásárhelyi Agache-, illetve a székelyudvarhelyi Cserehát-perben elítélt Orbán Daniella, valamint Bardócz Csaba kiadatását. /R. Sz.: Vizsgálják a vízumkibocsátási idő csökkentésének lehetőségét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./2004. március 1.
Feltartóztatták a román határon és nem engedték belépni az országba Bayer Zsolt magyar újságírót a borsi határállomás román határőrei február 28-án hajnalban. Szemtanú elmondása szerint hajnali fél négykor Bayer Zsoltot a határátkelő hely román oldalán a határőrök feltartóztatták és közölték vele: nagyon sajnálják, de nem engedhetik be Romániába, mert neve ott szerepel az ő számítógépes tilalmi listájukon, amely a Romániából kitiltott személyekről készült. Székelyudvarhelyi forrásból az MTI úgy értesült, hogy Bayer Zsolt magánlátogatásra érkezett volna Romániába, ahol ismerőseivel, barátaival akart találkozni. – Politikai megfontolásból senkinek sem lehet megtiltani, hogy beutazhasson Románia területére – szögezte febr. 28-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban, miszerint Bayer Zsolt újságírót a román határőrség nem engedte belépni az országba. Lamperth Mónika belügyminiszter Magyarkapuson közölte, nem tud érdemben nyilatkozni a hivatalos helyen meg nem erősített hírrel kapcsolatban, előbb alaposan kell tájékozódnia. Az újságírói kérdés elhangzásakor román hivatalos részről még nem erősítették meg a hírt Bayer Zsolt feltartóztatásáról. Markó Béla az újságíróknak elmondta: az RMDSZ is csak nem hivatalos forrásból értesült az esetről, ezért tájékoztatást kért a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a vezetőitől. Ez utóbbiak ígéretet tettek, hogy informálják majd a magyarok politikai szervezetét. Markó leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy valakit politikai álláspontja miatt ne engedjenek be a határon, legalábbis politikai megfontolásból senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy Romániába beutazzon. Ami Bayer Zsolt politikai nézeteit illeti, maga Markó sem ért egyet azokkal, de az RMDSZ elnöke szerint politikai álláspontokkal szemben csak politikai eszközökkel szabad fellépni. /Bayer Zsoltot feltartóztatták a román határon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./ Az, hogy Bayer Zsolt kitiltását Tőkés Lászlótól Markó Béláig és Smaranda Enachéig politikai érzelmeitől függetlenül mindenki elítéli, annak a jele, hogy az alapvető szabadságok és a méltányos eljárások tekintetében immár létezik valami egyetértés-minimum, írta Bakk Milklós. Azonban Bayer Zsolt kitiltása a szerző autonómiával kapcsolatos állásfoglalására vezethető vissza, ez a román politikai elit gondolkodásmódjának változatlanságát mutatja. A kilencvenes évek elején Romániából kitiltott Eva Maria Barki és Doru Braia szintén az autonómia kulcsszavával vétett az ellen, amit nemrégiben Adrian Nastase a „románok sértegetésének” nevezett. Minderre akkor kerül sor, amikor Adrian Nastase kormánya az uniós tárgyalások felügyeletét egy titkosszolgálati múlttal rendelkező államminiszterre bízza. /Bakk Miklós: Egy kitiltás olvasata. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./2004. március 3.
Nyílt levélben fordult Markó Béla szövetségi elnökhöz Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke. Mint írta: „noha erre kongresszusi döntés kötelezi, az RMDSZ Székelyudvarhely városi meg udvarhelyszéki szervezetének jelenlegi vezetése „idén sem kíván előválasztást tartani", hanem exponenseiknek uralmát ún. elektoros színjátékkal szándékozik meghosszabbítani". A helyzet orvoslására az RMDSZ csúcsvezetésének beavatkozását kérte. Katona Ádám levelében felrótta az RMDSZ-nek, hogy lemondott a „belső önrendelkezésünk megteremtése érdekében folytatandó küzdelemről, továbbá a számunkra hasonlóképpen létfontosságú ún. kettős állampolgárság kialakítása érdekében folytatandó küzdelemről". /Előválasztást szorgalmaz az EMK. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./2004. március 4.
Tűrhetetlen az a mód, ahogyan a román állam által a magyar nemzetközösségnek szánt adólejeket a Communitas Alapítvány elköltötte. Az alapítványt irányító RMDSZ pártkasszaként kezelte az állami támogatást – nyilatkozta márc. 3-án székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Szász szerint új testületet kell megalakítani a romániai magyaroknak szánt állami pénzek adminisztrálására, amelynek a történelmi magyar egyházak, valamint a civil szféra képviselői volnának tagjai. „A politikusoknak ki kellene maradniuk az új testületből, ha azonban az RMDSZ mindenáron ragaszkodik, hogy képviseltesse magát, úgy a Magyar Polgári Szövetség is részt kér ebből a munkából” – mondta az MPSZ elnöke. Bejelentették, hogy az elmúlt napokban több MPSZ-szervezet is megalakult. Székelykeresztúron Farkas Csabát, Felsőhomoródmentén Lázár Lászlót választották a helyi szervezetek elnökévé, a március 2-án megalakult udvarhelyszéki területi szervezet elnöke pedig Szakács István Péter író lett. A helyhatósági választásokra készülő MPSZ országos vezető tanácsa március 6-án Székelyudvarhelyen ülésezik, ahol többek között az SZNT által előkészített, és hat RMDSZ-es parlamenti képviselő által iktatott autonómiatervezetről is szó esik majd. Bukarestben. /Z. I.: Részt kérnek a pénzosztásból. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./2004. március 8.
Márc. 6-án Székelyudvarhelyen ülésezett a Magyar Polgári Szövetség országos elnökségének vezetőtanácsa. Az ülés során a jelenlevők meghallgatták a területi szervezetek képviselőinek beszámolóját, ugyanakkor döntés született a választásokon való induláshoz szükséges 25 ezer támogató aláírás összegyűjtésének menetrendjéről. A Magyar Polgári Szövetség elnöksége döntött arról, hogy egy memorandumot állít össze, amelyet eljuttatnak az Európai Tanácshoz és a nyugati országok kormányaihoz. A memorandum tartalmazza az erdélyi magyar közösség aktuális, megoldásra váró problémáit, így szerepel benne az autonómiakérdés, az egyházi ingatlanok és emberi jogok helyzete. /Memorandumot készít az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./2004. március 8.
Márc. 6-án tartották az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének választmányi ülését Székelyudvarhelyen, a Digital 3 Televízió stúdiótermében. Antal István parlamenti képviselő rámutatott, célszerű lenne, ha azok a személyek, akik eddig is betöltötték a tisztségeket, továbbra is vállalnák a megmérettetést. Ugyanakkor néhány hiányosságra is felhívta a figyelmet: a külföldi, illetve testvérmegyei kapcsolatok hiányára, valamint arra, hogy a megyei tanács apparátusa nem tájékoztatja kellőképpen tevékenységéről a közvéleményt. /Szász Emese: Készülődés az előválasztásokra. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./2004. március 8.
Életének 78. évében Budapesten elhunyt Fazekas János /Lupény, 1926. febr. 16. – Budapest, 2004. márc. 8./ politikus és történész. Fazekas János 1945 és 1980 között vezető állami és pártfeladatokat látott el előbb Székelyudvarhelyen, majd Brassóban, Marosvásárhelyen és Bukarestben. A román párt- és állami vezetésben volt KB-titkár, belkereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes, de a nyolcvanas éveket már belső ellenzékben töltötte. „Ténykedésének legjellemzőbb jegye mindvégig a kisebbségi jogvédelem volt” – írta róla Sütő András. Az 1989-es decemberi változások után mint nemzetiségi politikusnak még többször kikérték a véleményét, de magyarságához, s egyúttal szocialista elképzeléseihez is ragaszkodó emberként nem jutott szerephez. Egy ideig az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkapártban kereste a helyét, de amikor az 1992-es pártkongresszuson a magyar kisebbség védelmében szólalt fel és kifütyülték, kilépett e szervezetből. /Elhunyt Fazekas János. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./ Utolsó éveit Budapesten töltötte, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából végzett kutatómunkát. Fazekas János szülei szülőfalujában, Magyarandrásfalván nevelkedett. 1943-tól tagja a Kommunista Ifjak Szövetségének és részt vett az antifasiszta mozgalom megszervezésében a Székelyföldön. 1944-ben a Maniu-gárdisták letartóztatták, szabadulása csak a véletlenen múlt. 1945-ben Székelyudvarhelyen volt KISZ-titkár, majd Brassó és Maros tartományi KISZ-titkár lett. 1950–84 között nagynemzetgyűlési képviselő. 1954-től 61-ig a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, 1965–82 között a kormány alelnöke, illetve a minisztertanács alelnöke volt, időközben az élelmiszeripari, illetve a belkereskedelmi tárcát vezette a kormányban. 1989 januárjában Fazekas Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz fordult az Erdélyi Magyar Nemzeti Kisebbség Szövetsége nevében, felsorolva az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, kérve a kisebbségi kérdés nemzetközi szintű rendezését. /Elhunyt Fazekas János. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./2004. március 9.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a vele készített interjúban emlékeztetett, hogy a 2000. decemberi egyházkerületi közgyűlésen történt megválasztása előtt munkatársaival, az egyházkerületi főjegyzővel és a missziói előadóval együtt, akik lelkipásztorok, úgy vállalták a jelölést, hogy csapatban fognak dolgozni, megosztva az egyházi vezetés különböző területeiért való felelősséget. Ez azóta így történik. Tapasztalniuk kellett, hogy több területen alábbhagyott az egyházi fegyelem. Romániában a kommunista rendszerben sem alakult ki olyan szekularizáció, mely aláásta volna az értékrendet. Pap Géza abban látja a veszélyt, hogy a Nyugat felől beáramló vallásos mozgalmak és tanítások bomlasztóan lépnek fel. A két romániai református egyházkerület, az erdélyi és a királyhágómelléki közös törvényhozó testülettel /Zsinattal/ működik, de igazgatásában önálló és egyik sem avatkozik be a másik sajátos ügyeibe. A zsinati elnökséget évenként váltakozva tölti be a két egyházkerület vezetősége. A két kerület viszonya jó, jobb mint bármikor volt az elmúlt évtizedek folyamán.. A lelkészképzés terén legnagyobb gond a Teológiai Intézet anyagi fenntartása. A lelkész-utánpótlás területén semmilyen gondjuk sincs. Az erdélyi egyházkerületben a 90-es években gyakran öt-hatszoros volt a felvételre jelentkezők száma a szükség szerint megállapított helyekhez képest. A rendszerváltás után az akkor még bőven áramló külföldi támogatással építési hullám indult. Új templomok, gyülekezeti központok, házak és termek, parókiák és más épületek gomba módra jelentek meg. Az erdélyi egyházkerületben több mint harminc templom épült. Jelenleg is folyamatban van néhány templom építése. A 90-es évek elején az erdélyi egyházkerületben hat református gimnázium nyílt meg hosszas utánajárás eredményeként: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Ezek az intézmények állami iskolák, részben a volt református kollégiumok épületeiben működtek és működnek ma is. Eddig csupán a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium és a kolozsvári régi Református Kollégium épülete került újra egyházi birtokba. Kolozsváron és Marosvásárhelyen egészségügyi posztliceális iskola, ugyancsak Marosvásárhelyen kántor-tanítóképző főiskola nyílt. Az egyházkerülethez tartozik még egy általános iskolai tagozat Sepsiszentgyörgyön, valamint két óvoda Sepsiszentgyörgyön, illetve Kolozsváron. Ezeken kívül működik még négy egyházközségi óvoda, valamint 16 diákotthon, szórványiskolai bentlakás egyházkerületi, egyházközségi és alapítványi kezelésben. Egyetemi szinten a Teológiai Intézeten kívül a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében református Tanárképző Kar működik. Eddig elenyésző számú iskolaépület került vissza egyházi tulajdonba, de csak a két említett kollégium működik régi helyén. Az igazgatótanács nem tiltja ugyan, hogy a lelkipásztorok politikai vagy érdekvédelmi szervezet tagjai legyenek, de megtiltja, hogy helyi, megyei vagy országos szervezetben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek. /Takács Éva: A közélet minden területe Isten Igéjének ítélete alatt áll. Interjú Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./2004. március 9.
Székelyudvarhelyen megnyílt Kelemen Albert művészettörténész, rajztanár grafikai és kisplasztikai tárlata a Tourinfo Galériában. Megnyitóbeszédet Roth András, a Dokumentációs Könyvtárának vezetője mondott. /(barabás): A hetyke, a virtuskodó és a dandy. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 9/2004. március 10.
Jelentősen megfogyatkozott a diáklétszám az iskolavárosban, Székelyudvarhelyen. Bondor István megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a 2002– 2003-as tanévben 393 első és 512 ötödik osztályos diák iratkozott be az udvarhelyi iskolákba, négy év alatt tehát több mint százzal csökken az évfolyamonkénti létszám. 2003– 2004-ben pedig 387 első és 465 ötödik osztályos jár iskolába Székelyudvarhelyen. Jelenleg 16 első osztály működik, ez iskolánként 2-3 osztályt jelent, ezelőtt négy-öt évvel az öt-hat párhuzamos osztály volt a szokványos a tanintézetekben. Az óvodások létszáma az utóbbi időben stabilizálódott – 2002–2003-ban 1378-an, 2003– 2004-ben 1371-en voltak. Külön veszélyt jelentenek a Tamási Áron Gimnáziumban, illetve a Benedek Elek Tanítóképzőben indított ötödik osztályok. /Rédai Attila: Leépítéseket hozott a csökkenő születésszám. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 10/2004. március 11.
Nagyszalontán tíz épületből laktanyát és földterületet juttatott a kormány a nagyváradi ortodox apácáknak. Részben a Belügyminisztérium, részben pedig a nagyváradi Szent Kereszt kolostor hatáskörébe utalt a román kormány egy nagyszalontai laktanyát. A kormány a szalontaiak feje fölött döntött, az önkormányzat és az RMDSZ városi szervezete tiltakozott a határozat ellen. Székely Ervin Bihar megyei képviselő jelezte, márc. 15-én interpellál a parlamentben az ügyben. A nagyszalontai magyarság attól tart, könnyen a székelyudvarhelyiek sorsára juthat. A székely anyaváros melletti Csereháton felhúzott hatalmas ingatlanegyüttest máig tisztázatlan körülmények között juttatta az építtető Aris Industrie Rt. a bukaresti Szeplőtelen Szív kongregáció apácáinak. Az ügyben jelenleg is perel az udvarhelyi polgármesteri hivatal. /Rostás Szabolcs: Cserehát szelleme kísért Nagyszalontán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./2004. március 12.
Szász-Köpeczi István székelyudvarhelyi tanár hozzászólásában az RMDSZ mellett állt ki. Kinek áll érdekében, hogy felszámolódjon az erdélyi magyarság törvényes képviselete? – kérdezte. / Szász-Köpeczi István székelyudvarhelyi tanár: „Ki tudja merre…?” = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./2004. március 13.
Pálfi Géza lelkipásztorra emlékeztek, akinek márc. 13-án van halálának 20. évfordulója. Székelyudvarhelyen volt katolikus pap, 1984-ben halt meg – máig tisztázatlan körülmények között. Pálfi Géza unokaöccse, Pálfi János szintén pap, Csíkszentgyörgy lelkipásztor elmondta, hogy Pálfi Géza kórházba került Marosvásárhelyen. Nem mondta el, hogy volt a Szekuritátén, hogy vallatták. Pálfi Géza éveken keresztül tanított a gyulafehérvári teológián, volt diákjai közül Gergely István és Pálfi János egyaránt csak dicsérő szavakkal emlékeznek meg róla. 1983 karácsonyán Székelyudvarhely templomában a hívek előtt Pálfi Géza feltette a kérdést: vajon mikor jön el az idő, amikor szabadon ünnepelhetjük karácsonyt, Krisztus születését? Karácsonyi beszéde után elindult a megtorló gépezet. Kínozták? Verték? A szóbeszéd szerint igen. Halálának okai mai napig tisztázatlanok. Temetésén 1984. márc. 15-én több ezer ember vett részt, az ottlevők szerint a rendszer elleni néma tüntetés volt akkor Székelyudvarhelyen. /Szondy Zoltán: Pálfi Géza lelkipásztorra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./2004. március 13.
Márc. 12-én bemutatták a csíkszeredai Corvina Könyvesházban Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész Náció és nemzet /Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ című tanulmánykötetét. Ebben a szerző a nemzet fogalmának időbeni jelentésváltozását vizsgálta a rendi nemzettől a politikai, avagy kulturális nemzetig. /Könyvbemutató a Corvinában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./2004. március 16.
Székely ruhás lovasok felvonulásával vette kezdetét a márc. 15-i ünnepi megemlékezés Székelyudvarhelyen. A Márton Áron téren Szász Jenő polgármester köszöntötte a szép számban összegyűlt városlakókat, meghívottakat. Az autonómia-igényről, az aktuális politikai helyzetről is szólt a Magyar Polgári Szövetség elnöki tisztségét betöltő polgármester. A rendezvény díszvendége, Schmitt Pál, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség alelnöke Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta. Az RMDSZ részéről Antal István parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Szövetség részéről dr. Szakács István Péter, a szövetség udvarhelyszéki elnöke szólt az ünneplőkhöz. Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája üdvözlőszavait felvételről hallgatták meg a jelenlévők. /Szász Emese: Együtt ünnepeltek Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./2004. március 16.
Szentegyháza fotómonográfiáját készítették el udvarhelyi, csíkszeredai fotográfusok az Orbán Balázs szemével Szentegyházán elnevezésű fotótábor ideje alatt. A fotókból készült tárlat márc. 13-án nyílt meg tárlat Székelyudvarhelyen. /(bb): "Orbán Balázs szemével". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./2004. március 16.
Szentegyháza fotómonográfiáját készítették el udvarhelyi, csíkszeredai fotográfusok az Orbán Balázs szemével Szentegyházán elnevezésű fotótábor ideje alatt. A fotókból készült tárlat márc. 13-án nyílt meg tárlat Székelyudvarhelyen. /(bb): "Orbán Balázs szemével". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./2004. március 16.
Márc. 7-én nyitották meg a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban a székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola IX-XII. osztályos tanulóinak képzőművészeti kiállítását. /L. M.: Diákok tárlata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./2004. március 22.
Márc. 22-én Kézdivásárhelyen Erdély hét református kollégiumának csapatai mérték össze bibliaismereteiket, felkészültségüket. A vetélkedőn, Szatmárnémeti, Zilah, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely egy-egy, Kézdivásárhely két csapattal vett részt. /(Iochom): Erdélyi bibliaismereti vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./2004. március 23.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a romániai magyarságnak egységesnek kell maradnia, nem egymással kell konfrontálódnia. A lap néhány megyei szervezet vezetőjét kérdezte az újkeletű magyar-magyar viszonyról. Ráduly Róbert, Hargita megye: Ez váltakozó. Jó néhány éve Székelyudvarhelyen kemény törésvonalak alakultak ki. Gyergyóban már 2000-ben az elöljárók egy része liberális színekben szerzett mandátumot, Csíkban pedig a vita most van kibontakozóban. Lakatos Péter, Bihar megye: Bihar megyében az RMDSZ-nek jó eredményei voltak az elmúlt négy évben. Töretlen az igény, az egységes képviseletre. Azért van ez, mert elérték, arányosan történik a költségvetési leosztás Bihar megyére. Márton Árpád, Kovászna megye: a megyében elsősorban Alsó-Háromszéken, hangsúlyozottan Sepsiszentgyörgyön van egy csoport, amely nem akar az RMDSZ-szel szót érteni. Kabai István, Szatmár megye: az egyházak egyes képviselőivel van baj, akik úgy gondolják, hogy híveik táborát politikailag is képviselhetik. Seres Dénes szenátor, Szilágy megye: Szilágy megye szórvány is. A magyar-magyar viszonyt jónak minősíti. Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megye: Az RMDSZ-szervezet mellett nem merülnek fel azok a megosztottsági gondok, mint más megyékben. /Mózes Edith: Hogyan értékeli a magyar-magyar viszonyt? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./2004. március 24.
Tanúkihallgatásokkal folytatódott márc. 23-án Kolozsváron az a per, amelyet Csibi István csíkszeredai vállalkozó a Krónika napilap ellen indított. Csibi azt követően perelte be a Krónikát, Csinta Samu főszerkesztőt és Rostás Szabolcs újságírót, hogy a lap az utóbbi időben Csíkszeredában elkövetett erőszakos cselekmények hátteréről szóló A félelem pszichózisa – ki fia a csíkszeredai maffia című cikket közölte. A tanúként beidézett Ráduly Róbert parlamenti képviselő a bírósági meghallgatáson elmondta, hogy a csíkszeredai erőszakos cselekmények mögött Csibi István áll. Szerinte a Krónika objektíven írt a székely városban történt erőszakos cselekményekről. A képviselő már tavaly interpellált a parlamentben, és felrótta a hatóságoknak, hogy nem tettek semmit azért, hogy tisztázzák a közrendet veszélyeztető súlyos cselekedeteket. Hasonló tartalmú politikai nyilatkozatban ítélte el a történteket Eckstein-Kovács Péter szenátor is, az alperes jogi képviselője, aki szemrehányást tett a hatóságoknak amiatt, hogy közel fél éve nem sikerült fényt deríteni az erőszakos cselekmények elkövetőinek kilétére. A csíkszeredai vállalkozó a Hargita Népe, a Romániai Magyar Szó, a Krónika és az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője mellett az Adevarul című központi román lapot is beperelte. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elítélte az újságírókra kifejtetett nyomást. /B. T.: Egyre gyakoribb az újságírók megfélemlítése. Kolozsvári szerkesztők a bíróság előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./2004. március 24.
A székelyudvarhelyi Romániai Magyar Gazdák Egyesületének fiókszervezete önállóvá alakult, és ezután az országos egyesület társult tagjaként szerepel – összegezte Bodó Géza elnök a márc. 23-án megtartott udvarhelyszéki gazdagyűlés eredményét. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke kifejtette: – Az RMGE máj. 15-én ünnepli megalakulásának 160. évfordulóját. Az egyesület 1844-ben alakult, Erdélyi Gazdasági Egylet néven. Az 1990. márciusi újjáalakulás óta 13 megyei szervezettel működik. A gazdakörök bejegyzése EU-s követelmény, hiszen csak ezáltal lehet igénybe venni a támogatásokat. /bágyi: Megalakult az udvarhelyszéki RMGE. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 24./2004. március 24.
Székelyudvarhelyen új hetilapot indítottak Polgári Válasz címen, fejléce szerint a székelyudvarhelyi polgárok hetilapja. A polgári jobboldal híreiről, eseményeiről akarnak tájékoztatni. Az új lap Bayer Zsolt írását közli (Fehér hó a Hargitán), és interjút Schmidt Pállal, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnökével, aki Székelyudvarhely díszvendége volt március 15- én „A Fidesz támogatja az erdélyi magyarság autonómia törekvéseit, mert meggyőződésünk, hogy ez szolgálja legjobban a magyarság megmaradását és gyarapodását szülőföldjén, erre lehet felépíteni az erdélyi magyar jövőt." – olvasható az első számban. /(oláh): Mire Válasz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ 2004. március 25.
Szakács István Péter, a márc. 16-án megalakult Székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség elnöke bemutatta a sajtónak a szervezet héttagú vezetőtanácsát. Ugyanakkor közölte, bármelyik udvarhelyi lakhellyel rendelkező személy jelöltetheti magát MPSZ-színekben a helyi vagy megyei tanácsosi választási listára. Az udvarhelyi szervezet vezetőtanácsában több olyan személy is jelen van, aki a négy évvel ezelőtti választásokon az RMDSZ-szel szembeni polgári alternatívát első ízben megjelenítő Udvarhelyért Polgári Egyesület listáin nyert helyi vagy megyei tanácsosi mandátumot. Tőkés Zsolt a vezetőtanácsban főként tanügyi, Péter Péter önkormányzati kérdésekkel foglalkozik, Bíró Edit a civil szféra, Lőrinczi Csaba az egészségügyi, Orbán Árpád a szociális, Szakács István Péter a művelődési, László János pedig a gazdasági témakör szakértőjeként vállal munkát a helyi MPSZ-szervezet vezérkarában. /Zilahi Imre: Bemutatkozott az udvarhelyi MPSZ vezérkara. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./2004. március 25.
Márc. 24-én Székelyudvarhelyen nagy sikerrel léptek föl a békéscsabai bábszínházasok, Berényi Nagy Péter és Gulyás Levi pedagógusok. Az előadópáros a tavalyi gyergyószárhegyi falunapokon lépett fel először Erdélyben. A tervek szerint júniusban egy erdélyi turné keretében ismét találkozhatnak a gyerekek velük. A mostani előadás előtt a gyergyói és csíkszeredai közönségnek mutatkoztak be. /(bb): Tücskös-hangyás gyermekelőadás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 25./ 2004. március 25.
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó immár hetente egy kötetet ad ki, tájékoztatott Tőzsér József igazgató az irodalmi délutánon Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A kiadó vendégeként Egyed Péter, Sebestyén Mihály és Nagy Miklós Kund találkozhatott a közönséggel. Nagy Miklós Kund Maszelka Jánosról, a nemrég elhunyt székelyudvarhelyi festőművészről készült kismonográfiáról, a Műterem sorozat legutóbbi kötetéről beszélt. Sebestyén Mihály kötete, a Csütörtöki kimenő a Népújságban megjelent publicisztikai írásaira épül. Egyed Péter kolozsvári költő és egyetemi oktató „A szabadság a filozófiában” című filozófiatörténeti kötettel jelentkezett. /(nk): Hetente egy könyv. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./2004. március 25.
Megjelent Albert Ernő legújabb, a madéfalvi veszedelemről írt könyve A halál völgye /Albert Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ címen, alcíme: A határőrség szervezése 1762–1764-ben. A könyvet márc. 25-én Székelyudvarhelyen, Gidó Csaba történész mutatja be. /Könyv a madéfalvi veszedelemről. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25/2004. március 26.
Márc. 25-én a Nyíregyházi Főiskolán bemutatkozott a csíkszeredai Pallas–Akadémia és a kolozsvári Polis Könyvkiadó. Ez a nyíregyházi kapcsolat a szétszóratásunk gyümölcse, hisz Az erdélyi kultúra ma című rendezvény kezdeményezője és létrehozója a székelyudvarhelyi származású Vofkori Mária, a Kriterion Kiadó volt kolozsvári szerkesztője, a Polis Kiadó alapító tagja, jelenleg a kisvárdai Rétközi Múzeum vezetője. Tőzsér József kiadói igazgató beszélt a Pallas–Akadémia Kiadóról, melynek könyvei Magyarországra is szép számban jutnak el. Néhány hónapja Szegeden és Debrecenben vettek részt a mostanihoz hasonló rendezvényen. A jelen levő szerzők – Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, Dávid Gyula irodalomtörténész –az erdélyi tudományosság, szellemi élet, oktatás gondjaiból is felvillantottak néhány kérdést. A magyarság egyesítésének sikere a kölcsönös megismerés sikerén áll vagy bukik – fejezte be gondolatait Dávid Gyula. Dávid Gyula beszélt az általa vezetett Polis Kiadóról is, amely fennállása alatt mintegy százötven könyvet jelentetett meg. Meghívott szerzői – Angi István zenetörténész, Demény Péter publicista, Tamás Tímea költő, Nagy Levente politológus – is szóltak munkásságukról. /Máriás József: Az erdélyi kultúra ma. Erdélyi könyvkiadók bemutatkozása a nyíregyházi tanárképző főiskolán. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/2004. március 29.
A költségvetés megváltoztatása érdekében nemzeti aláírásgyűjtő akcióra szólította fel híveit Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke a szervezet első szövetségi gyűlésén, márc. 27-én, a Budapest Sportarénában. Orbán Viktor közölte, hogy lezárult a Fidesz szövetséggé alakulásának folyamata, és megszületett az első magyarországi európai néppárt, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, „az európai néppárt”. A meghívottként jelen lévő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke kijelentette: „Magyarország szabadabbá válik, ha ismét Orbán Viktor lesz a miniszterelnöke”. A gyűlés elején köszöntötték a határon túli magyar szervezetek meghívott képviselőit, köztük Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, valamint a társszervezetek vezetőit. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke szót emelt a kettős állampolgárság lehetőségéért a határon túli magyarok számára. A politikus elítélően szólt Románia „demokráciadeficitjéről” is, amiért az erdélyi magyarság „mindig megfizette az árat”. /Szövetségi gyűlésen jelentették be a Fidesz néppárttá alakulásának befejezését. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./2004. április 2.
Krisztus szeretete sürget minket" – vallják, és ennek megfelelően is cselekszenek a mahlersdorfi ferences nővérek, akik lassan tíz éve élnek Székelyudvarhelyen. 1991-ben érkeztek az első nővérek a városba, az itteni rend pedig kerek tíz évvel ezelőttre teszi alapítási évét. Jelenleg 24 nővér tevékenykedik a városban. Az évek során az udvarhelyi lett az erdélyi központ, itt van például a nevelési ház, vagyis itt zajlik az újoncképzés is. Jelenleg a székelyudvarhelyi apácarend keretein belül egy óvoda működik, körülbelül 100 gyerekkel. Többnyire szociálisan hátrányos gyerekekről van szó. Az óvoda mellett van egy iskoláscsoport is, ide csak a szegény gyermekek kerülhetnek. A papi öregotthon is az apácákhoz tartozik. Ugyanakkor napi rendszerességgel körülbelül 30 rászoruló kap ebédet. A rendnek Csíkszépvízen van árvaháza, gyerekotthona, Nagyváradon fogyatékos gyermekek számára óvodája, Déván iskola utáni foglalkoztató központja. /Máthé László Ferenc: Látogatóban a székelyudvarhelyi Mahlersdorfi ferences apácarendnél. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./