udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4589
találat
lapozás: 1-30 ... 3541-3570 | 3571-3600 | 3601-3630 ... 4561-4589
Helymutató:
Székelyudvarhely
2004. április 2.
Farkas Árpád /sz. Siménfalva, 1944, ápr. 3/ író, költő és műfordító hatvanéves. Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar nyelv és irodalom szakon. Tanulmányai után 1968-ig Vajnafalván tanított, majd 1971-ig a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör munkatársa, később az Igaz Szó szerkesztőségi tagja, 1975–1989 között pedig ugyanitt félállású munkatárs volt. A Látó irodalmi folyóirat szerkesztője lett 1990-ben, 1993-tól pedig a Háromszék napilap főszerkesztője. 1968-ban jelent meg első verseskötete, a Másnapos ének, ezt követte 1971-ben a Jegenyekör című. Fordított Ana Blandianától, Marin Sorescutól, Adrian Popescu műveiből. Prózában, de a tényfeltáró újságírásban is elismerést szerzett (a Bővizű patakok mentén című riportkötet társszerzője, 1972). A vásárhelyi írói egyesület díját vehette át (1972, 1979), majd a Román Írószövetség prózadíját 1985-ben, a Magyar Művészetért Alapítvány díját 1991-ben, József Attila-díjat 1993-ban, Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat 1995-ben. A költő születésnapjára kiadták díszkiadású Határátkelés című verseskötetét. /(barabás): Hatvan évet tölt Farkas Árpád. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./ A 60 éves Farkas Árpád költőt köszöntötte a lap. /Orbán Kinga: Farkas Árpád 60 éves. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./ A lap közölte Szemlér Ferenc Farkas Árpád és Csiki László Farkas Árpádnak című versét, végül Farkas Árpád annak idején nagyhatású Avaron című versét.2004. április 2.
Farkas Árpád /sz. Siménfalva, 1944, ápr. 3/ író, költő és műfordító hatvanéves. Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar nyelv és irodalom szakon. Tanulmányai után 1968-ig Vajnafalván tanított, majd 1971-ig a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör munkatársa, később az Igaz Szó szerkesztőségi tagja, 1975–1989 között pedig ugyanitt félállású munkatárs volt. A Látó irodalmi folyóirat szerkesztője lett 1990-ben, 1993-tól pedig a Háromszék napilap főszerkesztője. 1968-ban jelent meg első verseskötete, a Másnapos ének, ezt követte 1971-ben a Jegenyekör című. Fordított Ana Blandianától, Marin Sorescutól, Adrian Popescu műveiből. Prózában, de a tényfeltáró újságírásban is elismerést szerzett (a Bővizű patakok mentén című riportkötet társszerzője, 1972). A vásárhelyi írói egyesület díját vehette át (1972, 1979), majd a Román Írószövetség prózadíját 1985-ben, a Magyar Művészetért Alapítvány díját 1991-ben, József Attila-díjat 1993-ban, Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat 1995-ben. A költő születésnapjára kiadták díszkiadású Határátkelés című verseskötetét. /(barabás): Hatvan évet tölt Farkas Árpád. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./ A 60 éves Farkas Árpád költőt köszöntötte a lap. /Orbán Kinga: Farkas Árpád 60 éves. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./ A lap közölte Szemlér Ferenc Farkas Árpád és Csiki László Farkas Árpádnak című versét, végül Farkas Árpád annak idején nagyhatású Avaron című versét.2004. április 2.
Kovách Géza – székelyudvarhelyi születésű – aradi történész bukkant rá kutatásai során az Országos Széchényi Könyvtárban, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában Orbán Balázs eddig kiadatlan leveleire. Ez jelent meg a következő címen: Mert én retirálni soha sem szoktam. Orbán Balázs 40 eddig kiadatlan levele. Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2000. /Sarány István: Orbán Balázs másik arca. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./2004. április 3.
Ápr. 2-3-án Kolozsváron folytatott megbeszélést a Duna Tv erdélyi stábja az intézmény vezetőségével, amelyből jelen volt Pekár István elnök, Mátay László, a határon túli és integrációs műsorok igazgatója, Meszleny László hírigazgató, Borsány András stratégiai igazgató, Pörös Géza kulturális igazgató, Szeles Pál kereskedelmi igazgató, valamint a főszerkesztők. Pekár István elnök elmondta, hogy egy héttel korábban Budapesten találkoztak a Kárpát-medence többi régiójának Duna-tévéseivel. Erdélyben dolgozik a legtöbb határon túli tudósítójuk, könnyebb volt megoldani, hogy a vezetőség látogasson ide. A cél a további fejlesztés, mert Dél-Erdély egy részét, a különböző szórványvidékeket továbbra sem tudják lefedni. A Duna Tv segíteni fogja az új erdélyi televíziót. Amikor a Duna Tv elindult, ellenséges légkörben kellett gyökeret vernie. Nem akarják ezt az új tévének. Egy új televízióhoz nagyon sok ember kell, sok pénz, a 200–300 millió forint rendkívül kevés. A Duna Tv-nek Erdélyben három stúdiója van, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen, 60 erdélyi munkatárssal. /Balázs Bence: Tanácskoztak a Duna Tv erdélyi tudósítói. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./2004. április 5.
„Nyolc, maximum tíz évünk van arra, hogy változtassunk a magyar oktatás, a magyar kultúra helyzetén, különben az ausztronéziai népek sorsa vár ránk: gazdasági felhajtó erő hiányában az erdélyi magyarság asszimilálódik" – hangoztatta dr. Benedek Dezső, a Georgiai Egyetem professzora a kolozsvári Centurion Társaság szervezésében megtartott előadásán. A Kolozsvárról elszármazott Benedek Dezső elmondta: hét éve figyeli az erdélyi oktatás helyzetét, s úgy érzi, most kell lépni. Programjának lényege egy, a Georgiai Egyetemen jól bevált tesztelési rendszer bevezetésében rejlik, amit minden magyar oktatási intézményben alkalmazni kellene. Személyesen eddig a BBTE vezetőivel beszélgetett bizonyos tudomására jutott kifogásolható esetekről, ápr. 6-án pedig Székelyudvarhelyen várják. A jelenlévők csak abban az esetben látják megvalósíthatónak a tervet, ha megváltozik a magyar oktatók lelkiismeretessége, s vállalnak még plusz áldozatot a közösség, gyermekeik jövőjéért. /(Borsos Lehel): Beszéd helyett tettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.5./2004. április 6.
Romániában közművelődési szakemberképzés – humán menedzsment –nincs. Ezért Balla Zoltán, a Humán Reform vezetője, valamint a Magyar Művelődési Intézet „közművelődési szakemberképzés Székelyudvarhelyen” elnevezésű projektjének szakirányítója, Bánlaki Pál vállalkoztak arra, hogy egy többfős csapattal októbertől júniusig megpróbálják elsajátítani azt, amit egy közművelődési szakembernek tudnia kell. A projektben húszan szerepelnek, jún. 11-én záróvizsgán vesznek részt. Ennek az lenne a célja, hogy létrejöjjön egy olyan egyesület, amely egyértelműen Székelyföld közművelődését hivatott támogatni. /(bb): A közművelődési szakemberek hiányáról és képzéséről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 6./2004. április 6.
Ápr. 4-én, vasárnap ötödik alkalommal rendezték meg Székelyudvarhelyen a gyermek-néptánccsoportok fesztiválját. Balánbányáról, Székelykeresztúrról, Zetelakáról, Sepsiszentgyörgyről, Szovátáról, Csíkszeredáról, Csíkmindszentről, Segesvárról, Marosvásárhelyről érkeztek a gyerekek az V. Gyermek-néptánccsoportok Fesztiváljára. A házigazda a Kékiringó Néptánccsoport volt. A csapat muzsikusa a Keleti Szél Szabad Csapat volt. /(barabás): Balánbányától a Csíki-medencéig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 6./2004. április 7.
A helyhatósági választásokra készülő RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezete ápr. 6-án bemutatta be a 2004-es helyi polgármester-választásra összpontosító etikai kódexet. A Ladányi László, a szervezet polgármester-jelöltje által összeállított szabályzat egy-egy példányát – aláírás céljából – minden székelyudvarhelyi polgármester-jelölthöz eljuttatják. Mivel független polgármester-jelöltről nincs tudomása a szervezetnek, és a Magyar Polgári Szövetség a színeiben induló polgármester-jelölt kilétét még nem hozta nyilvánosságra, egyelőre az MPSZ elnökének fogják továbbítani az egyezményt. /Szász Emese: Választási paktumot szorgalmaz a székelyudvarhelyi RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./2004. április 7.
Fey László reagált a Székelyudvarhelyen kiadott Polgári Válasz című hetilap 3. számára. A négyoldalas lap majdnem egész terjedelmét az RMDSZ elleni kampányolásnak szentelte, Fey szerint ezt jelenti a „polgári" jelző. Spielmann Attila Szavazzunk a gyávákra? című cikkében gyávasággal vádolta az RMDSZ-t. Fey kifejtette, hogy a magyarság vezetői bátran küldték a „hős" katonákat a háborúba; Isonzó, Doberdó, Piávé, Don-kanyar: mind a „magyar bátorság" szomorú emlékhelyei. – Az olyan „bátor" jelszavak, mint „Megállj, kutya Szerbia!", vagy „Mindent vissza" katasztrófához vezettek. állapította meg Fey László. Most is akadnak bőven olyanok, akik külföldről „bátorítanak" – tette hozzá. Komoróczi György írásában (Nyílt levél Verestóy Attila szenátornak – Megingott a bizalom) helyesen állapította meg, hogy „az RMDSZ országos vezetői közt a komolyabb nézeteltéréseket, súrlódásokat az úgynevezett Neptun-ügy robbantotta ki. Az RMDSZ képviseletében Borbély László, Frunda György és Tokay György […] tárgyalóasztalhoz ült a tengerparti Neptun-fürdőn Ceausescu egyik volt bizalmi emberével […]. Amikor ennek híre kiszivárgott, Tőkés László elmarasztaló nyilatkozataitól valóban hangos volt a magyar és román sajtó. […].Ma sem tudják az udvarhelyiek, sem az erdélyi magyarok, tulajdonképpen mi történt Neptunon, csak gyanítják, valami sumákolásról lehet szó". Fey László elmagyarázta, mi is történt Neptunon. 1993. elején a Project on Ethnic Relations (PER) jószolgálati kezdeményezéssel élt, és össze akarta hozni a román és magyar fél képviselőit, hogy kapcsolatot teremtsen köztük. Ezen a találkozón nem volt szó tárgyalásról, egyszerű beszélgetés volt. Erre az összejövetelre a PER Borbély Lászlót, Frunda Györgyöt és Tokay Györgyöt hívta meg. A találkozást nem hozták a nyilvánosságra. Amikor „ez a találkozás Tőkés László tudomására jutott, támadásba lendült a résztvevők ellen. Hiúságát sértette, hogy nemcsak hogy nem őt hívták meg, ráadásul, tiszteletbeli elnök létére még nem is tudott róla.” Tőkés László árulással, a hatalommal való összejátszással vádolta őket. 1995-ben Tőkés László és Csapó József is részt vett egy hasonló összejövetelen, amit a PER Atlantában rendezett meg. Fey szerint „hálásak lehetünk a PER-nek a kezdeményezésért, és helyesen jártak el azok, akik a magyar–román párbeszédet kezdeményezték”. Fey emlékeztetett 1990. fekete márciusára, az 1991-es „Har-Kov"-jelentésre, hozzátéve: amelynek kialakulásához néhány felelőtlen, forró fejű magyar is hozzájárult. /Fey László: „Polgári" válasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./2004. április 7.
Szalma Hajnalkát, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház fiatal színművészét ápr. 5-én Bukarestben, a Nemzeti Színházban sorra került UNITER-gálán debütdíjjal jutalmazták Csehov Sirály című drámájában nyújtott alakításáért. /(Szász Emese): Udvarhelyi díjazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./2004. április 7.
Megjelent Nagy Olga legújabb könyve, a Mindentudó Dongó /Erdélyi Pegazus Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. A kötet a még meg nem jelent Maros menti népmeséket tartalmazza, a szerző gyűjtésében. /Mindentudó Dongó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./2004. április 8.
A Communitas Alapítvány az RMDSZ Tájékoztatóban közzétette a sajtó szaktestület döntését a magyar lapok támogatásáról. Ezek között szerepel, hogy a Romániai Magyar Szó két mellékletére kapott támogatást: Törvénytár, 100 millió lej, Színkép 50 millió lej, a Népújság kulturális melléklete, a Múzsa 80 milliót, a Krónika Szempont melléklete 50 milliót, az Erdélyi Riport baloldali hetilap 120 milliót, az Erdélyi Napló semmit, a Művelődés folyóirat 60 milliót, a Korunk 250 milliót, a Magyar Kisebbség 120 milliót, az Udvarhelyi Híradó két melléklete is kapott támogatást /Koröltő- 10 millió, Iskolaudvar 10 millió/, a Hargita Népe – művelődési melléklete 50 milliót, A Hét hetilap 250 milliót. /RMDSZ Tájékoztató, ápr. 8. 2690. sz./ 2004. április 9.
Kevés olyan Duna Televíziós alkotás keltett akkora feltűnést, mint Csáky Zoltán műve: A hagymakupolás honfoglalás. Ez az ortodoxia térnyerését jelenti a magyar többségű területen, új ortodox katedrálisok építését akkor, mikor az évszázados, sokat megért katolikus és református műemléktemplomok állaga egyre romlik. Az erdélyi közönség 2002 őszén ismerkedhetett meg Csáky alkotásával, s a Duna Televízió közönségtalálkozó-sorozatot is szervezett a filmnek. A Püski Könyvkiadó idén jelentette meg Csáky Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című kötetét, amely a szerző legjelentősebb alkotásainak írott anyagát tartalmazza. A könyvet a szerző ápr. 13-án Székelyudvarhelyen, 14-én pedig Csíkszeredában dedikálja. /Hagymakupolás honfoglalás Székelyudvarhelyen is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./2004. április 9.
Ápr. 15-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Sesostris szekerén. Kronológia Székely Mózes életrajzához című könyvet, melyet Mihály János állított össze és a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadásában jelent meg. Az egyetlen székely származású fejedelem halálának 400. évfordulójára készült munka "Erdélyország történetének talán a legnevezetesebb, de egyszersmind legizgalmasabb és legszomorúbb" éveiről (1550–1603) nyújt áttekintést, ahogyan a szerző fogalmazta. A Székelyudvarhelyen született Székely Mózes életútját mutatja be a kiadvány. /P. Buzogány Árpád: Székely Mózes fejedelem élete a korszak tükrében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./2004. április 10.
Ápr. 8-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban kiosztották az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kritika-pályázatának díjait. Az alapítvány kilenc éve Székelyudvarhelyen azzal a szándékkal alakult, hogy a hazai tollforgatók számára kiírt pályázatokkal tehetségeket részesítsen kitüntetésekben, ezzel szolgálva az erdélyi magyar irodalom fejlődését. Eddig kisregények, esszék és novellák szerzői számára hirdettek pályázatokat, tavaly viszont a kritikaírás következett. Lőrincz György alapítványi elnök elmondta: a pályázat szülőatyjai Kántor Lajos és Pomogáts Béla. A díjazottak – valamennyien fiatal tanárok, diákok, reményteljes művészetrajongók – a következők: 1. Végh Balázs, 2. Vári Csaba, 3-4. Gál Andrea és Petres László. /Ö. I. B.: Fiatal kritikusok elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2004. április 14.
Április elején a vajdasági Zentáról szakorvosokból álló küldöttség kereste fel a székelyudvarhelyi Városi Kórházat, mely alkalommal a két egészségügyi intézmény vezetői együttműködési szerződést írtak alá. Dr. Venczel László, az udvarhelyi kórház sebészeti osztályának vezető főorvosa elmesélte, hogy tizennégy évvel ezelőtt Magyarországon rendezett orvosi konferencián ismerkedett meg dr. Farkas Emil sebészkollégával, elhatározták, tartani fogják egymással a szakmai és személyes kapcsolatokat. Zenta Udvarhelyhez hasonló nagyságú, csaknem teljesen magyar város, kórháza is sok mindenben hasonló. Dr. Farkas Emil, a zentai kórház sebészeti osztályának vezetője hozzátette, egymásra találtak az udvarhelyiekkel, vagyis az ezeréves határon belüli magyarok. Az azonos szakma mellett összeköti őket a hit és a magyarságtudat. /Komoróczy György: Növelni kell a szociális érzékenységet. Zentai orvosok Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./2004. április 14.
Zepeczaner Jenő harminc éve, 1974 óta vezeti a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumot. Zepeczaner 1964-ben érettségizett Szovátán, 1969-ben végzett Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyetemes történelem szakán, vizsgadolgozatát a két világháború közötti egységes európai, pán-európai mozgalmakból írta. A hetvenes évek elején Ferenczy Géza volt a múzeum igazgatója. A múzeumnak nagy veszteséget jelentett az, hogy a levéltári anyag (Udvarhelyszék levéltára a 20-as években Kolozsvárra került) maradványait Csíkszeredára, a megyeszékhelyre vitték. Gyűjteményeit tekintve a székelyudvarhelyi múzeum Erdély második legrégebbi ilyen létesítménye, a nagyenyedi múzeum előzi meg a sorban. A kollégiumok gyűjteményei mellett többféle kategóriában kerültek tárgyak a múzeumba: néprajzi gyűjtemény mellett kegytárgyak, éremgyűjtemény, de ritkaságok is találhatók, mint például adományozók vagy fenntartók címerei. A múzeum gondozása alá tartoznak a helyi neves írók, költők hagyatékaiként felfogható gyűjtemények, többek között a Tompa László- vagy a Tamási Áron-emlékszoba. A múzeum 1986-tól a csíkszeredai múzeum alegységeként működött, egészen 1994-ig. Múzeumi tárgy vásárlására soha nem volt elkülönített, beruházási pénz, idén először szavazott meg a tanács 700 milliót a múzeumnak. A kilencvenes évek elején alakult meg a Haáz Rezső Alapítvány, mely a támogatások megpályázásánál kap szerepet. Ilyen támogatások révén jöhetnek létre különböző rendezvények, kiadványokat adhatnak ki – ilyen az Erdélyi Magyar Restaurátor, vagy a Múzeumi Füzetek, vagy a sorozatok (pl. Kovács Piroska Orbán Balázs kapui című könyve), illetve katalógusok (például egy tavalyi kiállítás alkalmára késztett, Az udvarhelyiek kávéznak című kiadvány). /(bb): Zepeczaner harminc éve a múzeumnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 14./2004. április 16.
Ha én ma Orbán Balázs lennék… témakörben, egy hónappal ezelőtt pályázatot hirdetett az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezete. Az eredményhirdetés ápr. 15-én volt a Városi Könyvtárban. Péter Pál alpolgármester elmondta, a Székelyudvarhely az idei évet Orbán Balázs-emlékévnek nyilvánította, ennek jegyében került sor a pályázat meghirdetésére udvarhelyi általános iskolás tanulók számára. Az első díjat Gál István nyerte el. /Szász Emese: Díjazták a pályamunkákat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./2004. április 16.
Kóka Rozália előadóművész, érdi néprajzi gyűjtő meséket, mondákat, anekdotákat tartalmazó kötetének /Mátyás király rózsát nyitó ostornyele. Mesék, mondák, anekdoták. Timp Kiadó, Budapest, 2003/ második kiadása is napvilágot látott. Megjelent Kós Károly kis munkája /Mátyás király születési háza, Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2004/ is. Kós Károly tanulmánya élethű képet fest a királyról, családjáról és koráról. /Sarány István: Mátyás király fényből és mesékből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./2004. április 19.
Több mint ötvenezer aláírást számolt össze hétvégi székelyudvarhelyi munkaülésén az MPSZ. Jelenleg csak Bukarestben nem gyűlt össze kellő számú aláírás, a gyűjtés azonban folytatódik (nemcsak Bukarestben), és az MPSZ vezetői biztosra veszik, hogy teljesül a helyhatósági választásokon való induláshoz támasztott valamennyi feltétel. /Zilahi Imre: Ötvenezer MPSZ-aláírás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./2004. április 20.
Megnyílt Kalló László egyéni tárlata Székelyudvarhelyen, a városháza esketőtermében. /Kalló László egyéni tárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./2004. április 20.
Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban ápr. 18-án megnyílt a Paletta 5 alkotócsoport ötödik tárlata. A csoport festőművészei – Kalló László, Kóbori László, Moldován Gyula, Nagy Péter és ifj. Sztojka Ferenc – 64 munkával jelentkeztek. A kiállítást Kolumbán Imola nyitotta meg. /F. B. Z .: A Paletta 5 alkotócsoport tavaszi tárlata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 20./2004. április 20.
Megjelent Ráduly János Siratóim lesznek az égi madarak. Székely népballadák. /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyudvarhely, 2004/ című, saját gyűjtését tartalmazó munkája. Eljött az "összesítő válogatások" ideje is – mondja a szerző az előszóban. – Meg kell említeni két címet: Ószékely népballadák (1998); Csángómagyar népballadák (2002). Mindkettő Faragó József gondozásában jelent meg. A két könyv Székelyföld, illetve a csángók balladaköltészetének teljességéről nyújt átfogó képet. Ráduly János balladakönyve is szövegközpontú, mint a két Faragó-kiadvány, célja hírt adni a Kis-Küküllő felső folyása vidékének balladavilágáról. Ráduly János 1962 óta Kibéden él. Eddig megjelent huszonhét önálló kötetéből tizenhét kibédi népköltészeti anyagot tartalmaz. Legújabb kötete elsősorban a magyar balladakincs legrégebbi rétegének, az úgynevezett klasszikus balladáknak a népszerűsítését szolgálja. /b. d.: Siratóim lesznek az égi madarak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./ 2004. április 21.
Székelyudvarhely polgármesteri hivatala 13 alkotásból álló szoborcsoport, Székely Panteon felállítását tervezi a Nyugdíjasok parkjában. Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Wesselényi Miklós, Bem József, Nyírő József, Kós Károly, II. Rákóczi Ferenc, Bethlen István, Bethlen Gábor, Fráter György, valamint Csaba királyfi szobra – fog helyet kapni Udvarhely Székely Panteonjában. A tizenharmadik a vándor, bujdosó székelynek a szobra lesz. A szoboregyüttes – melynek avatóünnepségére az előrejelzések szerint májusban kerül sor – több alkotó már elkészült munkájából áll. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Szoboregyüttes a városközpontban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./2004. április 22.
Folytatódik Romániában a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Az EU házhoz jön kis- és középvállalkozásokat felkészítő programsorozata. A konferenciasorozat részeként Pongorné Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára ápr. 21-én Csíkszeredán tartott előadást, a következő napon pedig Székelyudvarhely. A rendezvénysorozat ebben az évben összesen tíz erdélyi városban ismerteti meg a vállalkozókkal az unió belső piaci működését. A konferencián a résztvevők többek között információt kapnak a GKM uniós ismereteket megalapozó és elmélyítő programjairól, az ITD Hungary, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány vállalkozásokat segítő lehetőségeiről. A GKM Felvidéken és Kárpátalján is tart hasonló előadásokat. /Folytatódik a magyar uniós felkészítés programja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2004. április 23.
Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal Székely Panteont akar felállítani. /Oláh István: Székely Panteon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./2004. április 26.
Gróf Széchenyi István mellszobrát, Kampfl József szobrász alkotását leplezték le ápr. 24-én Székelyudvarhelyen, a Művelődési Ház előtti téren. Beszédet mondott Harragh Péter, az Országgyűlés alelnöke, dr. Rubovszky András, a Budapesti Széchenyi Társaság főtitkára, valamint dr. Mitnyán György, Budapest XII. kerületének polgármestere. A házigazdák nevében Szász Jenő polgármester, a Magyar Polgári Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket. A rendezvény az újonnan felavatott szobor koszorúzásával, valamint – a Balázs Ferenc Vegyes Kar és a Székely Dalegylet közreműködésével – a Szózat és Székely Himnusz előadásával zárult. /Szász Emese: Széchenyi-szobor Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2004. április 26.
Ápr. 24-én ismét rangos nemzetközi tudományos rendezvény színhelye volt a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház: az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) immár tizenkettedik alkalommal szervezte meg az OGÉT 2004 elnevezésű Nemzetközi Gépész Találkozót. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntését követően a több mint 140 külföldi (svájci, magyarországi és szlovákiai) és hazai (köztük székelyudvarhelyiek és csíkszeredaiak) szakember plenáris ülésen vett részt. Délután a szekciók – számítógépes tervezés és gyártás, minőségbiztosítás és környezetvédelem, finommechanika, optika, mechatronika, illetve általános gépészet – keretében mintegy 80 előadás hangzott el. A hagyományokhoz híven a szervező, az EMT az idén is a konferenciát megelőzően – ápr. 23-án – ismerkedő jellegű egész napos kirándulást szervezett a résztvevők számára Csíksomlyó – Gyimesek – Sósmező – Ojtoz-szoros – Kézdivásárhely – Csíksomlyó útvonalon. /Hecser Zoltán: Rangos tudományos találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2004. április 28.
Az RMDSZ tagságának mintegy fele járult hozzá a szövetség előválasztásán az önkormányzati képviselő-jelöltek, valamint a polgármester-jelöltek kiválasztásához – jelentette be Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Közvetett és közvetlen módon majdnem 185 ezer ember adta le voksát a rangsoroló közgyűléseken, valamint az urnás választásokon. Az RMDSZ-nek több mint 350 ezer tagja van, ez azt jelenti, hogy a tagság mintegy fele járult hozzá a jelöltek kiválasztásához. A szövetség 781 romániai magyar településen 612 polgármester-jelöltet és 6135 önkormányzati képviselő-jelöltet indít. Nagy Zsolt szerint a hatóságokat nem tudta becsapni a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), hamis igazoló iratokkal álltak eléjük. Az MPSZ aláírásaiba azért kötött bele a választások szabályosságát felügyelő iroda a múlt hét végén, mert néhány megyében nem egyezett meg az aláírást gyűjtő, valamint a listát igazoló személy neve. Ladányi László Székelyudvarhelyen az RMDSZ polgármester-jelöltje, ahol nyolc éve Szász Jenő, az MPSZ elnöke a polgármester. /Borbély Tamás: Az RMDSZ tagságának fele választott. Ladányit az udvarhelyiek 60 százaléka támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./2004. április 28.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság szervezésében továbbképzést tartottak Maros, Beszterce és Szeben megyei közművelők részére. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke kitért a hasonló rendezvények rendszeressé tételének a jelentőségére. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke az erdélyi egyesületi közművelődés múltjáról és jelenéről tartott előadást. Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány igazgatója a felnőttoktatás formai és módszertani eszköztáráról értekezett. A marosvásárhelyi Agora Iroda munkatársai, Budai Sándor és Peti András az irodahálózat által működtetett tíz programcsomagról beszéltek. A résztvevők közös állásfoglalást fogalmaztak meg, hangsúlyozták a kultúra prioritásának a fenntartását. /Közművelők találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./