udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4589
találat
lapozás: 1-30 ... 4141-4170 | 4171-4200 | 4201-4230 ... 4561-4589
Helymutató:
Székelyudvarhely
2005. december 29.
Idén a Hargita Megyei Szaktanácsadói Hivatal kilenc tanfolyamot indított a gazdáknak, melyből hét képzés befejeződött. Öt képzés az általános mezőgazdász szakterülettel kapcsolatos, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban, és összesen 195 hallgató végezte el – mondta Balázs Rudolf igazgató. A méhészet szakterületét érintető tanfolyamot 120-an végezték el. Gyergyóalfaluban jelenleg is folyik még két mezőgazdászképzés. A jövő évi programban tíz továbbképző tanfolyam szerepel. /Fekete B. Zoltán: Farmerprogram: az európai igények jegyében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 29./2006. január 4.
Több gyermeket megvert december 31-én este Szentegyházán a termálfürdő közelében egy székelyudvarhelyi csendőr és társa, akik mobiltelefonokat és zsebkést is elvettek áldozataiktól. A csendőrt őrizetbe vették. Hat 14–16 éves kiskorú, öt fiú és egy lány a szentegyházi termálfürdő felé tartottak gyalogosan. Sétálás közben eldobtak egy tűzijáték-rakétát az útszéli sáncba, miközben egy mellettük elhaladó Dacia rájuk dudált. Az autó visszafordult, ketten kiugrottak és feléjük futottak. – Mondták, hogy Politia, ce faci, ce faci? (Rendőrség, mit csinálsz, mit csinálsz?) – mesélték a gyermekek. Az egyik férfi két gyermeket kezdett ütlegelni, a többiek elszaladtak. Az egyik gyermeket a két férfi felnyomta a motorháztetőre, kiürítették zsebeit, egy mobiltelefont, pénzt és zsebkést is elvettek tőle. – Szedd össze a barátaidat, és 15 perc múlva a szelterszi útkereszteződésnél találkozunk, és visszaadunk mindent – mondta a férfi, aki társával autóba ült és elhajtott. A gyermekek közben telefonálni kezdtek, és az elvett telefon számát is felhívták. A magát rendőrnek kiadó férfi azt mondta, a csíkszeredai rendőrségen vannak, de jönnek, és visszaadnak mindent. Közben újabb gyermekek érkeztek a strandról. Amikor szirénázva megérkezett az autó, és kiszállt a két férfi, megkérdezték: ki hívott telefonon? A jelentkező kapta az első ütést, majd még egyet, amitől a földre esett. A nagydarab férfi ezután még két fiút megütött, majd a harmadikat több ütéssel földre döntötte, aztán a földön a gyomrát, hátát és oldalát kezdte rúgni. A támadó leütötte a fiút, és tovább rúgta. Egy másik fiútól is elvették a mobiltelefonját és a zsebkését, majd hazaküldték, két másik a derékig érő jeges patakon átszaladva menekült el. Még elcsattant egy-két pofon, végül a két ismeretlen elhajtott. A rendőrség azonosította a támadókat, egyikük, a 27 éves A. C. szakaszvezető a székelyudvarhelyi csendőralakulatnál, társa pedig a 23 székelyudvarhelyi K. I. S., az előbbi szomszédja. A csendőr munkaszerződését felbontották, a Hargita Megyei Törvényszék utasítására pedig január 2-ától 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték rablás gyanújával. – Ezt a viselkedést nem tűrhetjük a csendőrségnél, nem ez jellemző ránk – mondta Dumitru Pavel ezredes, megyei csendőrparancsnok. Ha nincs vastagon öltözve a fiam, súlyosabb következményekkel is járhatott volna a verés – vélte Gábos József, az egyik megvert gyermek apja. A tavalyi gyergyószentmiklósi eset után, amikor hiányos romántudása miatt fenyegetett meg és vitt magával egy lányt egy csendőr, ez a második, immár súlyosabb incidens, ahol szintén csendőr a főszereplő. /Kovács Attila: Letartóztatták a gyermekverő csendőrt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./2006. január 5.
Az utóbbi esztendőkben szokássá kezd válni, hogy egyre többen vesznek részt egy-egy kulturális rendezvényen. Székelyudvarhely kórusai, a Székely Dalegylet, az Alla Breve és a Balázs Ferenc Vegyeskar felléptek más városokban és nem ritkán kicsi falvakban is. A Székely Dalegylet és az Alla Breve májusban rendezte meg a Székelyudvarhelyen működő felnőtt kórusok seregszemléjét – jelen volt a Camerata leánykórus, a szombatfalvi református egyházközség, a belvárosi református egyházközség, a Bethlen-negyedi református egyházközség, a Szent Miklós-hegyi plébánia, a NYÖP, az unitárius egyházközség kórusai. A legsikeresebb tavalyi eseménynek a minősítő koncert volt, mely Székely Dalegyletnek és az Alla Breve Vegyeskarnak „Aranykoszorús hangversenykórus” – minősítést eredményezett. A dalegylet júniusban részt vett a Baróton megrendezett kórustalálkozón, augusztusban pedig II. Nemzetközi Férfikórusok Találkozóján, Gyergyószentmiklóson. /Gellért Géza, elnök: Eseményekben gazdag év van mögöttünk. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./2006. január 5.
Székelyudvarhelyen az óévet a Tomcsa Sándor Színháznak köszönhetően az érdeklődők Hyppolit, a lakáj című, Zágon-Nóti-Eisemann-féle darabbal búcsúztatták. /Barabás Blanka: Értékrendek találkozása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./2006. január 5.
Hetvenöt évvel az Erdélyi Helikon által kiírt magyar irodalomtörténeti pályázat után – amelynek nyertese a fiatal Szerb Antal lett – ismét elérkezett az erdélyi magyar irodalomtörténet megírásának ideje. A székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) pályázatán kiválasztott két nyertesnek 2007 végéig kell az irodalomtörténetet elkészítenie. „Többszörösen is időszerű egy új mű megszületése, hiszen nem csupán lényegesen új nemzedék robbant be a ‘90-es években, hanem a Láng Zsolt, Kovács András Ferencék pályáját sem dolgozta még fel eddig senki egyazon, átfogó, irodalomtörténeti igényű műben” – mutatott rá az EMIA kuratóriuma képviseletében Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész, kritikus. Kántor Lajos reménykedik abban, hogy a két díj közül legalább egyiket erdélyi tollból született munka nyeri el. Az EMIA által kifejezett igény előzményének tekinthető Vida Gábor író 1998-ban, mintegy a romániai magyar irodalom történetének megírására biztató, kortársakat megmozgató, vitát generáló kísérlete. /Gergely Edit: Erdélyi irodalomtörténet-író kerestetik – 75 évvel a budapesti Szerb-mű után. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./2006. január 6.
Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei elnöke sikerként értékelte, hogy az MPSZ-en belül megalakult a Partiumi Egyeztető Tanács, amely a szórványterületeken élő magyarság érdekeinek védelmét látta el. Csuzi elmondta, hogy szinte megszakadt a kapcsolat a székelyudvarhelyi vezetőséggel. A megfelelő tájékoztatás hiányában a Bihar megyei MPSZ nem gyűjt aláírásokat. /Máté Zsófia: Nem gyűjt aláírásokat az MPSZ Biharban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 6./2006. január 9.
Az izlandi Prentsmidjan Oddi Csoport megvásárolta Románia legnagyobb nyomdáját, az udvarhelyi Infopress Rt.-t. A rendszerváltás évében kisvállalkozásként indult székelyföldi nyomda tíz év alatt meghódította a hazai piacot, 2000-ben már az ország színes magazinjainak 80 százalékát nyomtatta. Albert András igazgató, legfőbb kisrészvényes elmondta: szűk körű árverést hirdettek, amelyen 5-10 nyugat-európai cég vett részt, és ő az új tulajdonosokkal kötött szerződés értelmében „bizonyos ideig” megtartja funkcióját. /Pintér István: Elkelt Románia egyik legnagyobb és legmodernebb nyomdavállalata. Izlandiak Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2006. január 9.
Székelyföldet járták a napokban a dévai Szent Antal Házban tanuló gyermekek. – Negyvenen indultunk útnak, hogy néhány településen bemutassák a Pistike karácsonya című betlehemest – számolt be Kovács Antal dévai plébános. Először a tavaly árvíz sújtotta Malomfalván léptek fel nagy sikerrel, majd Székelyszentkirályon és Székelyudvarhelyen. A gyermekeket annál is inkább örömmel látták, mert sok közülük nyáron ott segédkezett a helyieknek az árvíz okozta károk helyrehozatalában. Előadást tartottak Gyergyószárhegyen is, útközben pedig lerótták kegyeletüket a madéfalvi veszedelem emlékére emelt obeliszknél. /(GBR): Pistike karácsonya Székelyföldön. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./2006. január 11.
Két bűnügyi feljelentést is tettek 2005-ben Dobricza István, a székelyudvarhelyi bíróság elnöke ellen, mert az általa vezetett tárgyalásokon magyarul beszélt a felekkel és a tanúkkal. Mindkét esetben a perben állók mindegyike magyar volt, a bíró nyelvhasználatát kifogásoló, ellene bűnvádi feljelentéssel élők a pervesztes felek. Románia alkotmánya szerint az állam hivatalos nyelve a román, de törvények biztosítják a szabad anyanyelvhasználatot. „A peres ügyek első fokon kerülnek nálunk tárgyalásra, ami azt jelenti, hogy az ügyeink nagyobb hányada helyi, tehát magyar anyanyelvű a felek és a tanúk majdnem száz százaléka” – ismertette az udvarhelyi bíróság sajátos helyzetét az elnök. Az ügyiratok természetesen románul készülnek. A hiteles tolmács alkalmazása elvileg könnyítené a helyzetüket, de ennek költségeit a vesztes félnek kell felróni az ügy lezártával. Most fordult elő először, hogy a bírót a magyar nyelv használatáért jelentsék fel a szintén magyar felek. A marosvásárhelyi ügyészség bűntény hiányában nem kezdeményezett eljárást, és az ügyeket lezárta 2005. november 15-én. „Szakmailag a kérdés rendeződött, emberileg viszont nehéz megérteni, hogy milyen utakra tévednek egyesek vélt igazukért” – zárta le a maga részéről az ügyet Dobricza István. /Kovács Csaba: Beszélhet-e anyanyelvén egy magyar bíró? Bűnvádi feljelentés a magyar nyelvhasználatért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 11.
Szakáts Béla temesvári szobrászművész nyerte az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Kolozsváron felállítandó szobor pályázati kiírását. A Kolozsvár Társaság ötlete nyomán kezdeményező bizottság alakult, amely meghívásos pályázat kiírása mellett döntött. Október 28-án küldték szét a körlevelet tizenkét szobrászművésznek: a pályázaton Bocskay Vince, Deák Árpád, Gergely Zoltán, Hunyadi László, Jecza Péter, Kocsis Rudolf, Kolozsi Tibor, Sánta Csaba, Szakáts Béla, Tőrős Gábor, Varga Mihály és Vetró András vett részt, névtelenül, jeligés rendszerben. A 3–4 méteresre tervezett emlékművet Kolozsváron, Sétatér Szamos melletti sétányán állítanák fel. A szoborállítás anyagi fedezete, illetve a városháza engedélye még hiányzik. Szakáts Béla munkája, a „napszimbolikus” kapu a szabadságvágy szimbóluma, délibáb. Az 1956-os forradalom bukása fájdalmat, börtönt, halált jelentett. Így a kapu, a szabadság napszimbolikus kapuja átfordulva börtönkapuvá válik, – értékelte munkája jelképes értelmét a tervező. Szakáts Béla 1938-ban született Székelyudvarhelyen, Temesváron él, egyetemen tanít. /F. I.: Temesvári képzőművész terve nyert. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 11.
Megnyílt Bíró Gábor festőművész legújabb kiállítása Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban. Bíró Gábor kiállítása jelentős képzőművészeti esemény. Azzá teszi Bíró Gábor rangja, tehetsége. Absztrakt festő, de nem absztrakt festőként kezdte. /Lőrincz György: Színekben gazdag, absztrakt. Bíró Gábor meg-megújuló festészete. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./2006. január 12.
Dr. Baranyai Tündének, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia és pedagógiai tudományok kara Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatának adjunktussá minősítő vizsgájára jött Szatmárnémetibe dr. Dezső Gábor, a kolozsvári egyetem közgazdasági karának docense, akit a lap munkatársa a kihelyezett egyetemi tagozatok működéséről kérdezett. A BBTE-nek több mint húsz kihelyezett tagozata van. Ezek között hat magyar tannyelvű tanítóképző tagozat, ezek közé tartozik a szatmárnémeti is. Egyetemi előadást csak doktorátussal rendelkező személyek tarthatnának. Ezt nem mindig tudják betartani, mivel sok esetben a líceumi képzésből nőtték ki magukat ezek a tagozatok. Ez a probléma elsősorban a magyar karokon, tagozatokon jelentkezik. A székelyudvarhelyi és a szatmárnémeti tagozatok ezen a téren jól állnak, itt a tanárok többsége doktorátusi végzettséggel rendelkezik. A többi tagozattal vannak nagyobb gondok. Dr. Dezső Gábor szerint a jelenlegi egyetemi oktatási rendszer rejtett munkanélküliség, ugyanis ezzel próbálják kitolni a munkavállalás kezdési időpontját. /Bodnár Gyöngyi: Az egyetemi képzés rejtett munkanélküliség. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./2006. január 14.
Másodfokon, így jogerősen is elvesztette a pert az Illyés Közalapítvány a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szemben az úgynevezett Vánky-ház ügyében, számolt be a Magyar Nemzet január 13-i száma arról az ügyről, melyben csalással vádolták Szász Jenő udvarhelyi polgármestert. /Pert nyert Szász Jenő. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./2006. január 17.
2006-ban a magyarság több jelentős évfordulót ünnepel, ezek közül kiemelkedik az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója. Ugyanakkor három jelentős személyiségnek lesz kerek évfordulója: ebben az évben van Hunyadi János halálának 550. évfordulója, szintén Bartók Béla születésének 125. évfordulója és Bolyai Farkas halálának 150. évfordulója. Idén Székelyudvarhelyen is több jeles helytörténeti személyiségnek van évfordulója – Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatójának gyűjtése nyomán. A Székelyudvarhelyen 1620-ban született Lakatos István halálának 300. évfordulója van (Csíkkozmáson halt meg 1706. március 14-én). Lakatos István 1674-től haláláig csíkkozmási plébános volt. Jelentős nagyságú telek adományozásával tette lehetővé a Ferenc-rendi szerzetesek székelyudvarhelyi letelepedését. Történetíró, Székelyföld első leírója volt, és az első székely, aki elkészítette Székelyföld térképét, valamint közölte a székely rovásírás 33 betűjét. Latin nyelven írt munkája a Siculia delineata et descripta accuratius quam hactemus nunc ad lucem data dedicataque (Az eddiginél nagyobb pontossággal lerajzolt és leírt Székelyföld). Nyomtatott példánya nem maradt fenn, kéziratban több példányt őriznek. Székelyudvarhelyre vonatkozó részét Jaklovszky Dénes (1884– 1968) tanár fordította és adta ki Kolozsváron, 1942-ben (Székelyudvarhely legrégebbi leírása). /Katona Zoltán: Helytörténeti évfordulók 2006-ban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 17./2006. január 18.
„Nem volt amit a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal (SZA) szemben elveszítenünk, mivel nem is álltunk perben vele. Mind a Fővárosi Bíróság, mind az Ítélőtábla illetékesség hiányában elutasította a keresetlevelet, másodfokon is” – reagált Fritz Péter, az Illyés Közalapítvány (IKA) Felügyelő Bizottságának elnöke arra a Magyar Nemzetben megjelent hírre, amely szerint az IKA pert vesztett az SZA-val szemben. Szász Jenő, az udvarhelyi alapítvány elnöke kárpótlást vagy bocsánatkérést igényel. Szász Jenő és az általa elnökölt Székelyudvarhelyért Alapítvány 2002-ben közel 40 millió forintra pályázott az IKÁ-nál, civil központ létrehozása céljából. A pályázatban szereplő határidőig azonban nem valósult meg a cél, ezért az IKA vizsgálatot indított az SZA ellen, majd úgy döntött, visszakéri, ha pedig kell, visszapereli a megítélt összeget. Az IKA azonban végül nem fordult a romániai bírósághoz. A Székelyudvarhelyért Alapítvány két és fél évvel ezelőtt már perben állt a róla cikkező Erdélyi Riporttal. Az alapítvány elnöke, Szász Jenő, azért perelte be a hetilapot, mert tényfeltáró riportjukban csalással gyanúsították őt. Szász Jenő elvesztette a pert, ezzel az Erdélyi Riport állításai nyomatékot nyertek. Szász Jenő azzal védekezik, hogy a pályázati cél megvalósult, hiszen felavatták a központot, ezért nem érti, miért támadja őt az IKA. Szász Jenő korábban azt nyilatkozta: „Saját pályáján, magyarországi bíróságon másodfokon is veszített az IKA. Kiderült, hogy politikai ügy volt az egész. Én a Székelyudvarhelyért Alapítvány nevében kárpótlást vagy legalábbis bocsánatkérést igénylek a meghurcoltatás miatt.” /Mihály László: Továbbra sem pályázhat IKA-pénzekre a Székelyudvarhelyért Alapítvány. Nem létező pergyőzelmet ünnepel Szász Jenő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./2006. január 18.
Székelyudvarhelyen egy csendőralakulat főleg a középiskolák közelében lévő bárokat, vendéglőket ellenőrizte délelőtt, ahonnan az ott tartózkodó iskolásokat az igazoltatás után a csendőrautókba terelték, majd azokba az iskolákba szállították őket, ahol abban az órában lenniük kellett volna. Mintegy negyven középiskolás diákot találtak a vendéglőkben. A csendőrök nem büntették meg a diákokat, az már az iskolaigazgatók, osztályfőnökök feladata lesz. Megbírságoltak viszont egy bárt, mivel a csendőrök belépésének pillanatában két diákot azon kaptak, hogy sört fogyasztottak. /Katona Zoltán: Csendőrök szállították vissza az iskolába a diákokat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./ Romániát a rendőrállam kísértete járja be. Normális helyeken nem tartozik az iskolai fegyelmezés bevett eszközei közé a csendőrség mozgósítása, a lógós diákok karhatalmi erővel történő összefogdosása, és az sem éppen megszokott helyzetkép, ha egy osztályfőnöki órán a nebulók között egyenruhás csendőr üldögél. A közállapotok romlása, a diák-diák és diák-tanár viszonyok drasztikus átalakulása valóban aggasztó jelenség. Kérdés azonban, hogy ezt mennyiben lehet iskolarendszeren kívüli jelenségként megoldani. Megdöbbentő az egyik gimnázium igazgatóhelyettesének kijelentése, miszerint a pedagógus vagy a szülő (!) nem mászkálhat állandóan a gyerek után, más megoldást kell találni a problémára. /Papp Attila Zsolt: Iskola, túl a határon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./2006. január 18.
A Kolozsváron felállítandó 1956-os emlékmű szobortervét tizenkét erdélyi képzőművész pályázatából választotta ki a bíráló bizottság, Szakáts Béla Temesváron élő szobrász munkáját ítélve a legsikerültebbnek. Az emlékművet az 1956-os forradalom félszázados évfordulóján tervezik felállítani. Szakáts Béla /sz. Székelyudvarhely, 1938/ 1962-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Főiskolán. Kihelyezéssel került Temesvárra, a képzőművészeti líceum tanárának. Itt dolgozott 30 évig, majd a rendszerváltás után újraalakult Temesváron a képzőművészeti főiskola, ahol tanszékvezető volt nyugdíjazásáig. Jelenleg is vannak órái az egyetemen. /Farkas Imola: „Személyes 56-os élményeimből építkeztem” Beszélgetés Szakáts Béla szobrászművésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./2006. január 23.
A magyar kultúra napja rendezvénysorozata keretében Székelyudvarhelyen gálaműsor keretében osztották ki az Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjakat. Ezüst-plakettet, valamint díszoklevelet vehetett át Gergely János zenetanár, Bodurian János, a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola igazgatója, valamint a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes. Az életműdíjat Szőcs Lajos nyugdíjas pedagógus, a post mortem díjat pedig id. Hermann Gusztáv kapta. A négy nap során változatos programot kínáltak a szervezők: filmvetítések, koncertek közül lehetett válogatni, de szerepelt a programban a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely fellépése is. Megnyitották az Orbán Balázs szemével Homoródszentmáron községben című kiállítást. Csíkszeredában január 21-én ért véget a rendezvénysor a Codex Kvartett által a Mikó-vár kápolnájában tartott koncerttel. Gyergyószentmiklóson szintén gálaműsorral zárták a kulturális rendezvények sorát. /Szász Emese: Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./2006. január 24.
„Az életjáradék bevezetése teljesen megváltoztatja a romániai, ezen belül a székelyföldi felaprózódott birtokrendszert, és hatékonyabb, versenyképesebb mezőgazdaságot kell eredményezzen” – nyilatkozta Csíkszeredában Tánczos Barna, az Állami Birtokok Ügynökségének vezérigazgatója. Január 23-tól Csíkszeredában is működik az életjáradék-iroda. A megyében Csíkszereda mellett hetente egy-egy alkalommal Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is fogadják majd az ügyfeleket. Antal István képviselő szerint az elkövetkező időkben arra is fény fog derülni, hogy az elmúlt években hamis statisztikai adatokról számoltak be a prefektúrák a birtoklevelek kibocsátásáról, hiszen ezeknek legfeljebb 30-40 százalékát adták ki. /Daczó Dénes: Átalakul a székely birtokrendszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./2006. január 24.
Év elején a vagyonbevallások ideje van. Az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai közül természetesen Verestóy Attiláé a legterjedelmesebb bevallás. A politikus a szenátus honlapján közzétett nyilatkozata szerint zetelaki termőföldje, két vladiceascai és egy bukaresti erdőterülete mellé 2005-ben újabb 2500 négyzetméter erdőt vásárolt az Ilfov megyei településen. Épületeinek listája nem változott: három tömbházlakást és egy hétvégi házat vallott be, kettő Bukarestben van, egy Udvarhelyen, a víkendház pedig Vladiceascán. Egy 2001-es Audi S8-as gépkocsi van a nevén, 2005 májusához viszonyítva pedig 10–10 ezer euróval nagyobb értékű ékszereinek és festményeinek összessége, 30.000, illetve 20.000 eurót kóstálva. Folyószámláinak, bankbetéteinek értéke is növekedett 2005-ben, ebben az évben 1.980.000 eurót helyezett letétbe, 1.200.000 eurót a bécsi Kathrein & Co. Banknál, 150.000 eurót a genfi Clariden Banknál, 75.000 eurót pedig idehaza, a Raiffeisen Banknál. Több részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyesületnél rendelkezik tulajdonrésszel. Legnagyobb piaci értéke a Junior Com Kft.-ben tulajdonolt részének van (1.615.000 új lej), ezt azonban mindjárt az egyesületi tulajdonrész követi (1.072.585 új lej). Magyarországon százszázalékos tulajdonosa a Sajó-Hor Kft.-nek, résztulajdonosa a Sajó 2005 Kft.-nek és a General Kémia Kft.-nek, ezek a tulajdonrészek azonban bevallása szerint „mindössze” 5,3 millió forintot érnek. A bukaresti részvénytőzsdén jegyzett vállalatoknál tulajdonolt értékpapírjait külön mellékletben tüntette fel a szenátor, ezek piaci értéke január 10-én közel 47,5 millió új lej volt. Verestóy Attila szenátusi fizetése 2005-ben 40.395 új lej volt, ugyanakkor 36.946 új lej a Hungastro Rt. területi igazgatójaként, 11.000 új lej a SIN-Bukarest, 2,4 millió forint a Sajó-Hor Kft. adminisztrátoraként, 7500 új lejben részesült a Famos Rt. cenzoraként. A Hungastro Rt. osztalékaként 6.170.180 új lej adózás utáni jövedelemben részesült 2005-ben, ugyanezen társaság részvényeinek eladásából 3.685.100 euró érkezett számláinak egyikére. A tőzsdés portfólió 5.385.345 új lejt hozott a konyhára részvénytranzakciókból, 26.235 új lejt osztalékból. A Famos Rt.-től 35.970 új lejnyi osztalékot vett fel. A Transilvania Bank és a Siretul Pascani Rt. ingyenrészvényei nyomán 487.000 illetve 2327 új lej bevételt tüntetett fel. Banki tranzakciók 1.040.058 új lejjel és 27.335 euróval gyarapították az udvarhelyi szenátort. Mellette csíki kollégája, Sógor Csaba vagyona szinte említésre sem méltó. Antal István mezőgazdasági és erdőterületekkel, vízfelülettel, négy épülettel vagy épületrésszel, két gépkocsival rendelkezik, bankbetétei is vannak, mintegy 10.000 euró és 90 millió régi lej értékben. Asztalos Ferenc 2005-ös bevallásának tanúsága szerint mindössze egy székelyudvarhelyi lakóház, egy 11.000 dolláros és egy 5000 eurós bankbetét tulajdonosa. Kelemen Hunor csíki képviselő egy 50.000 új lej értékű bankbetétet, valamint a csíkszeredai Medianet Kft.-ben birtokolt 1,8 millió lej tulajdonrészt vallotta be. /Rédai Attila: Képviselői, szenátori vagyonbevallások megyénkben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./2006. január 25.
Nem vesztett pert az Illyés Közalapítvány (IKA) a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal (SZA) szemben – közölte Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumi elnöke. Az ügy előzménye, hogy a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester az általa vezetett SZA nevében közel 40 millió forintos támogatást kért az IKÁ-tól egy civil központ létrehozására. A terv az előírt határidőig nem valósult meg, ezért a közalapítvány bírósági eljárást kezdeményezett a szervezettel szemben, amely később mégis befejezte a beruházást. A magyar bíróság az IKÁ-val azt közölte: nem illetékes az ügyben, és a román igazságszolgáltatáshoz lehet fordulni. Pomogáts Béla sajtótájékoztatón elmondta: nem kívántak romániai bíróság előtt eljárást folytatni egy határon túli civil magyar szervezettel szemben, ezért elálltak a kereset benyújtásától. Nem pervesztéstől, hanem lemondásról van szó tehát – összegzett a kuratóriumi elnök. /Lemond az IKA Szász Jenő bepereléséről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2006. január 25.
Több mint félévszázados múltja van a nagyenyediek kolozsvári opera és színház látogatásainak. Lőrincz Zoltán ny. református tiszteletes visszaemlékszik, hogy diákkorában 1948–50-ben diákok és tanárok népes csoportja vonattal járt be Kolozsvárra, az előadásokra. Később a diktatúra éveiben megfordult a helyzet: a színielőadások vándoroltak Enyedre. Színészek teljes felszereléssel együtt, nagy autóbusszal érkeztek. Rendszerint két előadást tartottak, délután a Kollégium diákságának, este a felnőtteknek. Mindig teltház előtt játszottak. Legtöbbször a kolozsváriak, néhányszor a marosvásárhelyiek, temesváriak, udvarhelyiek látogattak a színházszerető Nagyenyedre. Akkoriban az amatőr színjátszás is szépszámú közönséget vonzott. Az 1990-es fordulat után változott a kép, amihez hozzájárult a televíziózás gyors elterjedése. Ennek ellenére nem halt ki a színházlátogatás igénye. Az éppen megalakult RMDSZ a tagság igényét figyelembe véve autóbuszokat indított az előadásokra. Ezt kezdetben a kolozsvári országos RMDSZ-vezetőség, személyesen Kötő József is támogatta. Később már csak az iskola szervezte a látogatásokat. Jelenleg Kóbori Anikó matematika szakos tanárnő szervezésében havonta egyszer, a tanulók tanáraikkal együtt megnéznek egy-egy előadást, és néhány órát Kolozsváron töltenek. /Bakó Botond: Enyediek opera és színházlátogatásai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2006. január 25.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Wilhelm Hauff Orros, a törpe című mesejátékával vendégszerepel Székelyudvarhelyen. A darabot rendezte, a díszletet és jelmezt, a zenei válogatást készítette Dézsi Szilárd. /(bb): Orros, a törpe: még két napig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./2006. január 26.
Az országot szinte megbénító nagy hidegben mínusz 32,5 Celsius fokot mértek Csíkszeredában, a háromszéki Komandón -32 fokot, ezek országos szinten az idei tél eddigi legalacsonyabb hőmérsékleti értékei. Maroshévízen -28, Gyergyóalfaluban -26, Székelyudvarhelyen pedig -23 Celsius fokot mértek. /Hidegrekordok Hargita és Kovászna megyében. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./2006. január 26.
Székelyudvarhelyen a Budvár utcai hajléktalan-szálló már így is tele van, újabb hajléktalanokat nem tudnak fogadni. A Budvár Szociális Központban 11 hajléktalant tudnak fogadni, tájékoztatott Vormair Szilárd irodavezető. A támogatók jóvoltából néha egy kevés élelmet is tudnak adni nekik. Székelyudvarhelyen 1998 karácsonyán volt az utolsó olyan eset, amikor egy hajléktalan férfit megfagyva találtak. A városi kórház sürgősségi osztályán is jelentkeznek hajléktalanok. /Katona Zoltán: Megtelt a hajléktalan-szálló. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 26./2006. január 28.
Öt hónapos kényszerszünet után újraindult a tevékenység Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén. A könyvtár alagsorában jelentős károk keletkeztek a tavaly augusztusi árvíz nyomán. A román kormánytól nem érkezett semmilyen támogatás – mondta el Szabó Károly, az audiovizuális részleg vezetője. Magyarországi civil szervezetek, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyújtottak segítséget. /Szász Emese: Látogatható a könyvtár audiovizuális terme. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./2006. január 31.
Egyelőre még csak kevesen döntöttek úgy, hogy évi 100 vagy 50 eurós életjáradék fejében megválnának földjeiktől. “A termőföld évszázadokon keresztül éltette és eltartotta a küküllő-menti embereket, s ez maradt az egyetlen lehetőség a jövőre, az uniós körülmények között is, hogy megmaradjanak ezen a földön. Bűn lenne elherdálni őseink véres verejtékével megszerzett földjeinket egy kétes és bizonytalan ügyletekkel kecsegtető életjáradék reményében” – vélekedik a küküllő-menti Hármasfalu gazdakörének elnöke, Nemes József. A társult gazdálkodás, a földek tagosítása lehetőséget nyújt arra, hogy egymást segítve az új körülmények között is kihozhassák a földből azt, amire képes. Dr. Scholcz Béla, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatal igazgatója szerint a szegényebb vidékek lakói válnak meg könnyebben a földjüktől életjáradék reményében. A Nagykároly környéki falvak lakói azonban nem adják el a földet. Ott a határszélen különösen nagy értéke van a jó földnek. Egy év múlva, mikor Románia az EU tagja lesz, a föld is felértékelődik. Gotthárd Béla székelyudvarhelyi ügyvéd szerint a törvényt nem ismertették kellőképpen, kevés információ jutott el a falun élő idős földtulajdonosokhoz. A közbirtokosságoknak lehetőségük lenne, hogy az eladó földeket megvásárolják. Rajtuk áll, hogy a székelyföldi termőföld ne kerüljön ebek harmincadjára. /Mi lesz veled, erdélyi föld? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./2006. január 31.
Bölöni Domokos újságíró volt a tordai Aranyosvidéki Népfőiskola vendége az elmúlt hét végén. Az előadó a marosvásárhelyi Népújságtól érkezett, az 1990 utáni gyülekezési szabadságról és a kulturális egyesületek létesítéséről tartott előadást. A vendéget Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke köszöntötte. Bölöni Domokos munkásságát Korondon kezdte, mint könyvtáros, tanár, iskolaigazgató, valamint a Firtos Irodalmi Kör pártfogója. Kifejtette: 1990 után megalapozták az azóta is élő, évente négyszer megjelenő Hazanéző helybeli lapot, amelyben magyarságtanítás, irodalom, történelem, gyermekoldal, hungarológia egyaránt megfért. Előadásában Székelyföld városainak – Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda – kulturális szervezeteiről, egyesületeiről, csoportosulásairól adott képet. Bemutatta a Baróton megjelenő Erdőszentgyörgyi Figyelőt, a segesvári és medgyesi Nagy-Küküllő, a dicsőszentmártoni Kis-Küküllő folyóiratot, az évente megjelenő Fehéregyházi Emlékeztetőt, a marosszentgyörgyi Harangszót, a székelyudvarhelyi Keddet, valamint a Moldvai Magyarság, Szászrégen és Vidéke, a Hétfalu és a Bábel című lapokat. Az előadó hangsúlyozta: a lapok terjesztése és ismertetése még a megyék között sem működik. /Ladányi Emese Kinga: Székelyföldi vendégelőadó Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./2006. február 2.
Az RMDSZ Országos Segélybizottsága és a Hargita Megyei Katasztrófa-elhárító Bizottságának tudomására jutott, hogy a székelyföldi súlyos károkat okozó árvizeket követően, Székelyudvarhely polgármesteréhez, Szász Jenőhöz, valamint az általa irányított Székelyudvarhelyért Alapítványhoz érkező segélyek nyilvántartásának és elszámolásának helyzete tisztázatlan. Ezért az RMDSZ felszólítja Szász Jenőt, hogy az udvarhelyszéki árvízkárosultak megsegítésére érkező, és az általa fogadott támogatásokról nyújtson áttekinthető elszámolást. Az RMDSZ szerint több mint 230 milliárd lej (azaz több, mint 1,6 milliárd forint) értékű kormánytámogatást juttattak a Hargita megyei árvízsújtotta településeknek. Magyarországról, az RNDSZ kapcsolatai révén érkező pénz, élelmiszer, – gyorssegélyek értéke meghaladja a 80 millió forintot, az RMDSZ területi szervezeteinek és a civil szervezetek segélyakcióinak értéke meghaladja a 10 milliárd lejt, azaz a 69 millió forintot. /Szász Jenőt elszámolásra szólították fel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2006. február 2.
Évek óta mérföldkőnek számít a székelyudvarhelyi tanács életében a város éves költségvetésének elfogadása. Az RMDSZ- frakció – egyfős fölényét kihasználva – rendre át tudta vinni az általa eszközölt módosításokat az eredeti, a polgármesteri hivatal szakosztályai által előterjesztett határozat-tervezetek helyett. Idén súlyosbodott a testületen belüli konfliktus, Péter Pál RMDSZ-tanácsos lemondása után ugyanis kiegyenlítődtek az erőviszonyok. A Polgári Frakció szorgalmazta, hogy a két frakció néhány hónapig próbáljon meg a várost érintő kérdésekben közös nevezőre jutni, együtt dolgozni. Az RMDSZ-frakció tanácsosai ellenben, arra hivatkozva, hogy a törvény értelmében jár nekik a megüresedett hely, nem hajlandók jelen körülmények között határozatokat hozni. Január 31-én volt a negyedik tanácsülés, amelyen érdemi munka nem történt. A polgári oldal továbbra is úgy véli, egyetlen járható út, ha megpróbálnak kompromisszumra jutni. /Szász Emese: Patthelyzet a tanácsban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./