udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4589
találat
lapozás: 1-30 ... 4171-4200 | 4201-4230 | 4231-4260 ... 4561-4589
Helymutató:
Székelyudvarhely
2006. február 2.
A civil szervezetek helyi önkormányzatokkal való kapcsolatáról, közösségre gyakorolt hatásukról tárgyaltak Kisbaconban a Demokratikus Állampolgárság című program keretében. A megyei tanács művelődési, sport-, ifjúsági és egyházügyi osztályának vezetője, Ördög Gyárfás Lajos becslése szerint (hivatalos statisztikai adatok nincsenek) az országban mintegy negyvenezer egyesület, alapítvány vagy más nem kormányzati szervezetnek tekinthető intézmény működik, ebből mintegy 2500–3000 magyar érdeket vállal fel. Háromszéken a már meglévő 350 magyar szervezet mellé az elmúlt év folyamán továbbiak sorakoztak fel, de érdekes lenne megvizsgálni, hány működik folyamatosan. A megyei tanács pályáztatási rendszeréről szólva elmondta, hogy eddig közel 625 programot támogattak, s az összeg évről évre nő, de a jelenleg elosztásra váró 250 000 lej mégsem elég. Az adóalapból felajánlható egy százalékból 76 665 lej jutott Kovászna megyének, s ezzel országos szinten a tizenötödik helyen állnak. A Civitas Alapítványt képviselő székelyudvarhelyi Csáki Rozália az önkormányzatokon belül létrehozott helyi fejlesztési ügynökségek fontosságát hangsúlyozta. Benedek Márta, a Bodvaj Ifjúsági Egyesület elnöke szerint az egyesületeknek azon feladatokat kellene átvállalniuk, amelyekre az önkormányzatoknak nincs megfelelő szakemberük, szervezési kapacitásuk, idejük és energiájuk. Farkas Vilmos kisbaconi lelkész szerint az egyház közösségben játszott szerepe folytonosan csökken. Demeter László a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület /Barót/ honlapját (www.erdovidek.ro) mutatta be. A Dobó-Valál Egyesület /Barót/ elnöke, Derzsi Sámuel a szervezetek erőösszevonásában, Hoffmann Edit pedig az egymás közötti kommunikációban és együttműködésben látja a jövőt. /(hecser): Együtt gondolkodnak a civil szervezetek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./2006. február 2.
A Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ diáktanácsa szervezte meg február 1-jén a középiskolások irodalmi kreativitás versenyének helyi szakaszát. Megjelentek a házigazda gimnázium diákjai mellett a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium, a székelyudvarhelyi Backamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium és a balánbányai Liviu Rebreanu Szakközépiskola tanulói is. /Takács Éva: Középiskolás diákok versenyei. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./2006. február 2.
Az elmúlt évtizedben nemcsak Székelyudvarhely, hanem a környező települések többsége is ízléses, szép helységnévtáblát állított fel a bejáratoknál. Ezek leginkább kopjafás vagy székely kapus kis építmények, egyfajta vendégüdvözlők, ugyanakkor néhány helyen a testvértelepülések névsorát is tartalmazzák. A nagyobb városokban, illetve a megyehatároknál olyan táblákkal is lehet találkozni, amelyek az adott város vagy megye címerét is tartalmazzák. A vegyes lakosságú településeken még mindig megfigyelhető, hogy vagy a magyar feliratot bemázolták. Ezeken 15 év elteltével már rég túl kellett volna jutni. Az új helységnévtáblák legelterjedtebb formája a kopjafa: a legtöbb helységben kopjafa vagy kopjafák tartják a feliratot. /Katona Zoltán: Településjelző kopjafák, székely kapuk az utakon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 2./2006. február 2.
A Szobraink Székelyudvarhelyen néven ismert rendezvénysorozaton egy olyan szoborról esett szó, mely már nem látható. Az előadáson Kápolnási Zsolt, az Eötvös József Szakközépiskola történelemtanára Petru Grozáról beszélt, életéről, pályafutásáról. Gróza Péter avagy a nagy átverés címen vezette be előadását. Petru Groza Hunyad megyében, egy Bácsi nevezetű faluban született 1889-ben. Egyetemi tanulmányokat Budapesten, Lipcsében és Berlinben végzett, jogi doktori címet is szerzett. 1919-ben részt vesz a román alkotmányozó nemzetgyűlésben, képviselő lett, majd Erdély és a kisebbségekért felelős tárca nélküli miniszteri státuszt kapta. 1933-ban létrehozta a magyarul Ekés Frontnak nevezett pártot (Frontul Plugarilor), a neki tulajdonított, az Antonescu-diktatúra elleni véleménye miatt bezárták – két-három hétre. Szovjet nyomásra 1945-ben a Groza lett a miniszterelnök, úgynevezett demokratikus kormányt alakított. 1948 után Groza már csak szimbolikus státust képviselt, 1952-ben pedig Gheorghiu Dej lett a kommunista miniszterelnök. Groza 1958-ban halt meg és szülőfalujában temették el. Groza közös sorsról, közös jövőről beszélt, légies határokról, s az volt a véleménye, hogy a nemzetiségi kérdés magától megoldódik. 1946–1947 között rengeteg rendszerellenes letartóztatást, kivégzést hajtottak végre, és magyarellenes atrocitásokról is voltak. Székelyudvarhelyen 1974. március 9-én leleplezték dr. Petru Groza szobrát a Tamási Áron Gimnáziumhoz vezető út bal oldalán. A szobrot 1990-ben eltávolították. /(bb): Petru Groza, akinek Arany János a kedvence volt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 2./2006. február 2.
Az Orpheusz zenekar 1996-ban alakult Székelyudvarhelyen. Több mint ötven dalt írtak, és ezekből legalább harmincat rendszeresen játszottak. Vass István „Pistike”, a szólógitáros, énekes írta a dalok nagy részét, Gothárd „Csövi” Csaba a zenekarba lépése óta aktívan részt vett a szövegírásban. Sima Endre, az egyik alapító tag szerint zenekaruk nem bomlik fel, csak egy kicsit leáll. /Csáki Emese: Fordulóponton az Orpheusz zenekar. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 2./2006. február 2.
Klasszikus bohózatot – Kész átverés címen – láthatott Székelyudvarhely közönsége a marosvásárhelyi Hahota Színtársulat előadásában. Fennállásának huszadik évét ünnepli a Hahota, ezért az előadást megelőzte egy interjú, melyben az alapító, Puskás Győző az elmúlt évtizedekről beszélt, videó-felvételek közbejátszásával is dokumentálták az eltelt időszakot. Hajdú Jenő szolgáltatta a zenét a táncos előadásokhoz (az Apollo tánccsapat tagjai mutatkoztak be). /(bb): Négy bohózat szilveszteri fényben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 2./2006. február 3.
A Székelyudvarhelyi Városi Tanács RMDSZ-frakciójának pár képviselője a Polgári Frakció kilenc tagja ellen tett feljelentést az ügyészségen. Az ügy előzménye: a tavaly december 20-i, rendes tanácsülés kudarcba fulladt az RMDSZ-frakció távozása után. Annak ellenére, hogy kvórum nélkül maradt a testület, a Polgári Frakció mégis döntött két kérdésben. A döntéseket a jegyző nem láttamozta, a hivatal ennek ellenére végrehajtotta a kifizetéseket. Marossy György tanácsos szerint, ha akkor nem fogadják el a két határozatot, a város 1300 tanügyi alkalmazottja maradt volna bér nélkül, illetve nem lehetett volna elkölteni az év végéig a különleges útalapból kapott pénzösszeget. Eddig a hivatal két alkalmazottja kapott rendőrségi idézést a kérdés tisztázására, a testület tagjai még nem. A Polgári Frakció nevében Marossy György bejelentette: a nyomozószervek rendelkezésére állnak, vállalva a következményeket. Ugyanakkor felszólítják Borbáth István RMDSZ-frakcióvezetőt, mondjon le tanácsosi tisztségéről. /Szász Emese: Eljárás a Polgári Frakció ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./2006. február 6.
Február 5-én Székelyudvarhely központjában Orbán Balázs születésének 177. évfordulójára emlékeztek. Orbán Balázs főtéri szobránál Finta Béla, a Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár (NYÖP) elnöke köszöntötte a megjelenteket, beszédet mondott Kedei Mózes unitárius esperes, valamint Róth András Lajos történész. A megemlékezést a Balázs Ferenc Kar műsora, valamint szavalatok színesítették. /Szász Emese: Orbán Balázsra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./2006. február 6.
Február 4-én ismét papszentelés színhelye volt a csíksomlyói kegytemplom, akárcsak 1994-től kezdve évente (a tavalyi esztendő kivételével), a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány két fiatal pappal gazdagodott rendjük. Két ferences testvért szenteltek pappá, a Székelyudvarhelyről származó Gegő Juliánuszt és a gyergyószentmiklósi Nagy Endrét. A két felszentelt tavaly tett örök fogadalmat, Szegeden végezték a teológiát. Gegő Julianusz Vajdahunyadon, Nagy Endre pedig Désen folytatja szolgálatát, immár papként. /Székely Judith: Kézföltételnek voltunk tanúi. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./2006. február 8.
Közel kétórás politikai csatározás után ismét eredménytelen maradt a Székelyudvarhely tanácsának február 7-i ülése. Szász Jenő polgármester meghívójában egyetlen napirendi pont, a város éves költségvetésének tárgyalása szerepelt. Borbáth István, az RMDSZ frakcióvezetője közölte, hogy a jogi szakbizottság negatívan véleményezte a költségvetés-tervezetet. Ezt követően az RMDSZ-frakció testületileg elhagyta a tanácstermet. /Szász Emese: Költségvetés nélkül Székelyudvarhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./2006. február 8.
Idén ötödik alkalommal szervezi meg a pannonhalmi bencés főapátság és a Rákóczi Szövetség a középiskolás diákok Cultura Nostra elnevezésű történelmi vetélkedőjét. A két fordulóban – helyi és nemzetközi szakasz – megrendezett versenyen a résztvevőknek az Anjou-kort, azaz Magyarország 1301–1437 közötti történelmét kell nagyon jól ismerniük. A helyi szakaszt, amelyre mintegy 450 diák jelentkezett a Kárpát-medencéből, február 7-én tartották. Magyarországon 8, Erdélyben és Felvidéken 2-2, Kárpátalján és Vajdaságban 1-1 színhelyen versenyeztek a diákok. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen két-két csapat jelent meg a versenyen. A döntőre, amelyet április 22–23-án tartanak Pannonhalmán, a legjobb teljesítményt elérő 10 csapatot hívják meg. /Cultura Nostra ötödször. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./2006. február 9.
A négy évvel ezelőtt megválasztott vezetőséget erősítették meg tisztségében az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának február 4-én tartott tisztújító közgyűlésén. A szakosztályt az elkövetkező négy év során is Kovács Dezső szájsebész professzor vezeti, alelnökök Egyed Zs. Imre és Gyéresi Árpád professzorok. A titkári teendőket Sipos Emese előadótanár látja el, a jegyző Szilágyi Tibor lesz. Az egyetlen változás, hogy a sepsiszentgyörgyi Albert István alelnök, kardiológus főorvos helyébe Borsa István csíkszeredai bőrgyógyász főorvos került. Kovács Dezső úgy látja, sikerült aktívabbá tenni az egyesületi tevékenységet. A 2002-es év során sikerült a központi EME keretén belül az autonómiát megvalósítani. Szakosztályuk az EME 7 szakosztálya közül a legnagyobb, jelenleg 900 taggal dicsekedhet. 15 területi csoportjuk közül a legaktívabb a szilágysomlyói, a székelyudvarhelyi, a nagyváradi, és a sepsiszentgyörgyi. A legeredményesebb munkát a családorvosok,(dr. Pongrácz Mária és dr. Kovács Beatrix) a fogorvosok (dr. Pongrácz Antal), a kardiológusok (dr. Benedek Imre) és a gyógyszerészek (dr. Péter H. Mária vezetésével) végezték. Az évente megtartott vándorgyűlések helyszíne 2002-ben és 2005-ben Marosvásárhely, 2003-ban Sepsiszentgyörgy, 2004-ben pedig Kolozsvár volt. A külföldi kollégák közül is évente 100–120-an részt vesznek a rendezvényeiken. 2002- től az Orvostudományi Értesítő szakmai kiadvány évente négy alkalommal megjelenő, országosan akkreditált folyóirattá vált. Ez azt jelenti, hogy az Értesítőben közölt dolgozatokat elfogadják a versenyvizsgákon, és a doktorandusok számára is pontot jelentenek. A vándorgyűléseken elhangzott dolgozatok mellett a Tudományos Diákköri Konferencián díjazott munkákat is közlik, s külföldi kollégáik is felajánlják dolgozataikat közlésre. Az elmúlt évben megalapították a Lencsés György Ars Medica-díjat. Az első plakettel és oklevéllel Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kimagasló szakmai és tudományos tevékenységét ismerték el. Ebben az évben a Csőgör Lajos nevét viselő díjat és plakettet terveznek átnyújtani minden évfolyamról egy-egy végzősnek. Négy évvel ezelőtt a Stúdium Alapítvánnyal, a Bolyai Társasággal valamint a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel közösen pályáztak egy orvosi és gyógyszerészeti szakkönyvtár megalapítására. Az EME tagsága kedvezményesen jut hozzá a könyvtári szolgáltatásokhoz, amibe az internet-hozzáférhetőség és az audiovizuális anyagok előkészítése is beletartozik. Az EME gondozásában az elmúlt négy évben jelentős szakkönyvek jelentek meg: Ferencz László: A belgyógyászati diagnosztika kézikönyve I-IV. kötet, Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai, Kelemen Hajnal, Gyéresi Árpád: Szervetlen gyógyszerészeti kémia. /Bodolai Gyöngyi: Centenáriumra készülnek. Tisztújítás az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi szakosztálya élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./2006. február 10.
A temesvári Csiky Gergely Állami Színház igazgatói állására kiírt versenypályázatra hárman jelentkeztek, Horányi László, Szabó K. István és Szász Enikő. Horányi László magyarországi színész, rendező, az Esztergomi Várszínház művészeti vezetője, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke. A temesvári társulattal többször is játszott. Szabó K. István a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház rendezője, ideiglenesen kinevezett igazgatója volt, novembertől a temesvári magyar színház főrendezője. Szász Enikő színművész évtizedek óta a Csiky-társulat tagja, jelentős közéleti-közművelődési tevékenysége révén is ismert: az RMDSZ színeiben megyei kulturális alelnöke és a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke. /Pataky Lehel Zsolt: Hárman az igazgatói székért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./2006. február 11.
Február 10-én Marosvásárhelyen tartott kihelyezett ülést az Illyés Közalapítvány kuratóriuma, az alkuratóriumokkal együtt. Jelen voltak a magyarországi, erdélyi, ukrajnai, szlovákiai, szlovéniai, ausztriai, szerbiai alkuratóriumok tagjai. A tanácskozás után Pomogáts Béla, az IKA elnöke, Markó Béla, az erdélyi alkuratórium elnöke és Kiss Elemér, a Szülőföld Alapítvány elnöke tartott sajtótájékoztatót. Pomogáts Béla elmondta, hogy az IKA 15 éve működik, és tekintélyes összegeket áldoz a magyar kormány költségvetéséből a határon túli magyar közösségek kultúrájának, oktatási rendszerének, egyházainak a támogatására. Jelenleg 800 millió forintos IKA-keret, de ez nem csökkentheti a román kormány felelősségét a Románia területén élő kisebbségi kultúrák támogatásában. Hozzátette, örömmel észlelik, hogy Erdélyben a magyar kultúra és oktatás egyre nagyobb támogatásban részesül a román kormánytól is. A tanácskozáson meghallgatták a határon túli alkuratóriumok véleményét, majd meghatározták azokat a támogatási kereteket, amelyeket az IKA biztosítani képes. Az idén 13,5 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a kisebbségi kultúrákat, ebből az IKA 800 millió forinttal rendelkezik. Ez 200 millió forinttal kevesebb, mint az elmúlt években, ami elégedetlenséggel tölti el, tette hozzá Pomogáts. A Kárpát- medencei magyar kisebbség létszáma kb. 3 millió, ennek a fele Erdélyben él, a keretösszeg 45%-át kapják. Az eltérés azért van, mert vannak területek, például Ukrajna vagy Szerbia, ahol a magyar kisebbség nehéz helyzetben van, ezért fokozottabb támogatásra szorul. A Népújság munkatársa nem a támogatás csökkenésével foglalkozott, hanem a Székelyudvarhelyért Alapítvány viselt dolgaival „szembeni elnéző magatartást” kérte szánon. Pomogáts Béla elmondta, hogy megindult Magyarországon egy peres folyamat a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szemben, erről a perről azonban időközben letettek. Nem akartak egy erdélyi magyar alapítványt perelni bukaresti bíróság előtt. Időközben Székelyudvarhelyen felépült egy olyan kulturális központ, amelyet én Pomogáts is látott, és meggyőződhetett arról, hogy a pályázó valóban fektetett be elég nagy összegeket ennek a központnak a kiépítésébe. Azonban a Székelyudvarhelyért Alapítvány vezetője a jogi elvek fölé az immoralitás elvét helyezte. Megjelent a Magyar Nemzetben, „amely közel áll a székelyudvarhelyi polgármesterhez”, miszerint az Illyés Alapítvány pert vesztett a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szemben. Valójában nem volt tárgyalás. Kiss Elemér, a Szülőföld Alapítvány elnöke elmondta, hogy egymilliárd forint a költségvetésük. A romániai magyarságnak 440-450 millió forint jut egy évre. Kizárólag pályázatok alapján adnak támogatást a magyar közösségeknek. /Mózes Edith: Pomogáts Béla: Székelyudvarhely polgármestere magát a jog és erkölcs fölé helyezi. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./2006. február 13.
„Udvarhely érdekeit csak összefogással lehet képviselni, ehhez alázatra, szolidaritásra van szükség” – foglalta össze Markó Béla az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetével folytatott tájékozódó megbeszélésének eredményét. Markó elmondta, tájékoztatást kapott a város vezetésében uralkodó áldatlan, káros állapotokról is, amelyet az okoz, hogy Szász Jenő polgármester nem hajlandó figyelembe venni a helyi tanács többségi RMDSZ-frakciójának a véleményét. Markó figyelmeztette a városvezetőt, hogy a törvényeket be kell tartani. /Markó: Udvarhelyen is be kell tartani a törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./2006. február 13.
Kolumbán Sándor legújabb, Kiáltó kövek című kötetét – novellák, karcolatok, elbeszélések, tárcák – mutatták be február 8-án Székelyudvarhelyen, a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola dísztermében. A szerzőnek ezt megelőzően két könyve jelent meg, Gyűlölve az önkényt és a Romániában a helyzet változatlan címmel. A Székelyudvarhelyen élő Kolumbán Sándor Olasztelken született 1944-ben. Tudatosan írni 1987-től kezdett, jelenleg az Udvarhelyen havonta megjelenő Sóhajok Hídján kisújságot szerkeszti. A bemutató előtt Gidó Gábor és Sándor Mária a szerző dalaiból adott elő, Kolumbán eddig több mint 80 könnyűzenei számot írt. Új könyvet Kész Csaba Levente ismertette. A kötet írásai visszatekintenek a 20. század kegyetlen eseményeire, de elkalandoznak a honfoglalásig is. Írásaiban Kolumbán Sándor egyéni emberi sorsokat is felvillant. /Fekete B. Zoltán: Kiáltó kövek – emberi sorsok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 13./2006. február 14.
A három magyar nyelvű kar beindítását szorgalmazzák nyílt levelükben az erdélyi magyar egyházfők és azon polgármesterek, akiknek városában a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) kihelyezett tagozatai működnek. Az aláírók tagjai a BBTE bővített szenátusának, amely az intézmény chartája szerint évente kétszer ülésezik, és javaslatokat tehet az egyetem követendő stratégiáját, valamint a helyi közösséggel való viszony jobbá tételét illetően. A levelet Pap Géza református, Adorjáni Dezső evangélikus, Jakubinyi György római katolikus és Szabó Árpád unitárius püspök, továbbá Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármesterei írták alá. Ebben arra kérik a BBTE vezetőségét, hogy hagyja jóvá a magyar oktatók által kért három magyar kar beindítását – tájékoztatott Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. A múlt héten több magyar oktató is találkozót kért a BBTE vezetésétől a karok kérdésének megtárgyalására, a beszélgetésen azonban az egyetem vezetősége ugyanazt a határozott álláspontot képviselte: az önálló magyar karok létrehozását nem tartják szükségesnek. A magyar oktatók javaslatát az egyetem szenátusa február 20-án tárgyalja, a matematika és informatika karon kialakult helyzettel együtt. Itt a magyar informatika kar létrehozásának javaslatát a kari tanács többszöri előterjesztéskor is elnapolta, ezt Kása Zoltán dékán-helyettes elutasításként értelmezte, és bejelentette a vezető tisztségről való lemondását. Ugyanakkor a kari tanács magyar oktatói is felfüggesztették tevékenységüket a testületben. /Lázár Lehel: Püspökök a magyar karokért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./2006. február 14.
Stockholmban január 18-án rangos, magyar képzőművészeti kiállítás nyílt meg. Tamás György, az ismert műgyűjtő és felesége Tamás Mária, Stockholm belvárosában magyar képzőművészek munkáiból rendezett nagy sikerű kiállítást. A bemutatkozó művészek közül a legnagyobb sikere Tompos Opra Ágota, kolozsvári művész Phoenixmadár című festményének volt. A kiállítás anyaga zömmel erdélyi alkotók munkáiból állt össze, de más magyarlakta vidékek, városok képzőművészeinek alkotása is szerepelt. Erdélyi kiállítók: Benczédi Sándor – Kolozsvár, Bokor Ernő – Kolozsvár, Dudás Gyula – Nagybánya, Cs. Erdős Tibor – Kolozsvár, Fekete Pál – Marosvásárhely, Ferenczy Béla – Nagyvárad, Gaál András – Csíkszereda, Imecs László – Kolozsvár, Incze István – Marosvásárhely, Incze István Botond – Marosvásárhely, Molnos Zoltán – Székelyudvarhely, Nagy Melinda – Csíkszereda, Németh G. Katalin – Sepsiszentgyörgy, Takács Gábor – Kolozsvár, Tompos Opra Ágota – Kolozsvár, Tolnay Tibor – Nagyvárad, Vass Csaba – Tasnád, Vassy Erzsébet – Nagyvárad, Veress Endre – Kolozsvár, Wéber Mária – Kolozsvár, Zoltán Katalin – Kolozsvár. A Tamás család ősszel is rendez kiállítást. /Tatár Zoltán: A „Phoenixmadár” szárnyalása Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./2006. február 15.
A Székely Nemzeti Tanács felhívást adott közre: a székelyek március 15-ét ünnepeljék együtt Székelyudvarhelyen. Székedi Ferenc, a lap munkatársa ellenkezett. Miért éppen Székelyudvarhelyen? Miért nem Sepsiszentgyörgyön vagy Marosvásárhelyen? Miért nem másik székelyföldi városban? Abban a városban, kellene ünnepelni, amelynek színmagyar vezetősége lassan egy évtizede vitatkozik egymással? /Székedi Ferenc: Udvarhelyre kéne menni? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2006. február 15.
Négy erdélyi magyar püspök és öt város polgármestere nyílt levélben kérte a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket az önálló magyar karok létrehozásáért. Az aláírók között van Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is, aki általában tartózkodni szokott az ilyen közéleti megnyilvánulásoktól. A levelet kézjegyével ellátta Albert Álmos Sepsiszentgyörgy, Ilyés Gyula Szatmárnémeti, Pap József Gyergyószentmiklós, Szász Jenő Székelyudvarhely és Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere is. Ők mind tagjai a felsőoktatási intézmény bővített szenátusának. A levél szerzői leszögezték: minden helyi, regionális, nemzeti vagy etnikai közösség életképességét az határozza meg, hogy milyen mértékben rendelkezhet saját élete és sorsa felett. Meglepődéssel tapasztalták, hogy az egyetemen megakadályozták az informatika tanszék létrehozását. Minden döntési jogosítvány a román vezetés kezében összpontosul, bizonyítékául annak, hogy a magyar kollégák iránt nincs meg a kellő bizalom. A levél aláírói arra szólították fel az egyetem vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket a kérelmezett három magyar kar megalakulása érdekében. Kovács Lehel, a BKB alelnöke szerint az egyetem vezetősége ezt a nyílt levelet nem engedte, hogy felolvassák sem a bővített szenátus január 27-i, sem a rendes szenátus január 31-i ülésén. Kovács Lehel beszámolt arról a február eleji megbeszélésről, amelyen az egyetem magyar és román vezetőin kívül a dékánok is részt vettek. Itt megvitatták a 149 magyar oktató aláírásával beterjesztett, a magyar karok létrehozására vonatkozó tervezetet. Kovács szerint az egyetem vezetői arrogánsan és paternalista módon viszonyultak a kérdéshez. /B. T.: Magyar konszenzus, román ellenállás a karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./2006. február 16.
Székelyudvarhelyen a Városi Tanács polgári frakciójának tagjait elkezdték beidézni a rendőrségre. A testület RMDSZ frakciója két héttel ezelőtt bűnügyi feljelentést tett kilenc kollégája ellen a székelyudvarhelyi ügyészségen, valamint a Belügyi és Közigazgatási Minisztériumnál amiatt, hogy a múlt év december 20-i tanácsülésen a polgári frakció képviselői kvórum hiányában döntöttek néhány kérdésben, a polgármesteri hivatal pedig végrehajtotta a törvénytelen határozatokat. A polgári frakció nevében Marossy György jogász közölte, meghurcoltatásként értékelik a történteket, azonban a nyomozószervek rendelkezésére állva, felvállalják a következményeket. /Szász Emese: Beidézték a polgári frakció tagjait. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./2006. február 16.
Rendezvénysorozattal ünnepli meg a Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület (CSIKISZ) megalakulásának negyedik évfordulóját. Február 18-án tisztújító közgyűlést tart az egyesület, majd a marosvásárhelyi Madártej kabarétársulat lép fel. Ezt követően reggelig tartó mulatság lesz, zenél a székelyudvarhelyi Dzsungel Band. /Négyéves a CSIKISZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./2006. február 16.
Maszelka János nevét viselné a Képtár Székelyudvarhelyen, írta az Udvarhelyi Híradó két éve, Maszelka János /Máramarossziget, 1929. jan. 24. – Székelyudvarhely, 2003. dec. 20./ ismert udvarhelyi festő halála után. Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója tett lépéseket, hogy a névadás megtörténhessen. A művész fiát kérték, adományozzon a múzeumnak, a képtárnak Maszelka-festményeket. Ezek a megbeszélgetések elhúzódnak. Zepeczaner a Haáz Rezső Múzeum nevében szívesen venné, ha akár az olvasók, magánemberek adományoznának Maszelka-festményeket. /(bb): Felvenné a Képtár Maszelka János nevét. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 16./2006. február 16.
Kós Károly életművének bemutatásával folytatódott Székelyudvarhelyen az Ergo Egyesület, az UFF és a Művelődési Ház által szervezett előadássorozat. A sokoldalú Kós Károly – építészként, íróként, újságíróként, politikusként egyaránt jelentős volt – pályafutását Tifán Magdolna, az Eötvös József Szakközépiskola tanára ismertette. A jeles életművet három szakaszra osztotta. Tifán Magdolna előadását Kós-hangfelvétel színesítette, melyen a művész két regényének születéséről beszélt. Az utolsó Kós-alkotás 1994-ben született meg, a siklódi templom ugyanis a nagy építész tervei alapján készült, így joggal mondható, hogy Kós Károly még halála után is alkotott. /Kápolnási Zsolt: Aki halála után is alkotott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 16./2006. február 16.
Megjelent a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum két munkatársa, Demeter István restaurátor és Miklós Zoltán néprajzos Nyikó menti díszített tetőcserepek – Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó völgyében című munkája. A szakirodalom sem foglalkozott tüzetesen a tetőcserepek díszítésének okával, módjával. A kiadvány a Múzeumi Füzetek sorozat huszonötödik darabja. Említésre érdemes, hogy korábban Orbán Balázs kiadatlan fényképeit vagy a Szovátáról összeállított monográfiát is megjelentették a többségében történeti tárgyú sorozatban. /P. Buzogány Árpád: Nyikó menti díszített tetőcserepek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./2006. február 17.
Csakis ügyvéd jelenlétében hajlandók részt venni a rendőrségi meghallgatáson azok a székelyudvarhelyi, polgári frakcióhoz tartozó tanácsosok, akiket okirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel vádolnak az RMDSZ-es tanácsos-társaik. Három tanácsos február 15-re kapott idézést, de egyikük sem jelent meg a rendőrségen. Az RMDSZ-frakció bűnvádi feljelentése alapján a városi ügyészség vizsgálatot rendelt el, közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélés és okirathamisítás ügyében a polgári frakció kilenc tanácsosa és Szász Jenő polgármester ellen. A feljelentés előzménye, hogy a decemberi rendes tanácsülésen a polgáriak az RMDSZ-es városatyák hiányában döntöttek a pedagógusok bérének kifizetéséről, erre pedig nem volt joguk, hiszen hiányzott a döntéshozatalhoz szükséges tanácsos létszám. Balázs Piroska, az egyik beidézett arra panaszkodik, hogy az RMDSZ-esek folyamatosan levegőnek nézik a polgáriakat, egyetlen javaslatukat sem hajlandók figyelembe venni. A kivizsgálás során a polgármesteri hivatal négy alkalmazottját meghallgatta már a rendőrség, tőlük a tanácsülésről és a határozathozatal módjáról érdeklődtek. /Kovács Csaba: Emberbaráti szempontokkal magyarázzák tettüket a székelyudvarhelyi polgári frakció tagjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./2006. február 17.
Negyvenkét EU-s témájú kézikönyvet tartalmazó csomagot adtak át Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. Az adományokat Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nevében Szabó Béla, csíkszeredai magyar főkonzul nyújtotta át. Hasonló adományban részesül további harminc erdélyi, horvátországi és vajdasági közgyűjtemény. /Daczó Dénes: Főkonzuli könyvadomány. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2006. február 20.
Bozóki András magyar kulturális miniszter nyolc pályázó közül a bírálóbizottság javaslatát figyelembe véve Hadnagy Miklóst találta a legalkalmasabbnak a sepsiszentgyörgyi kulturális fiókintézet leendő vezetőjének. Hadnagy Miklós 1974. május 19-én született Székelyudvarhelyen, középiskolai tanulmányai befejezése – 1992 – óta Magyarországon él. Nős, angolul és románul beszél. Hadnagy Miklós 2003-tól az Illyés Közalapítvány irodaigazgatója, 2002–2003 között elnöki főtanácsadó volt a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, azt megelőzően négy évig parlamenti szakértője volt az Országgyűlés hivatalának. Hadnagy kinevezéséhez még szükséges az oktatási miniszter véleménye illetve a külügyminiszteri egyetértés. /Udvarhelyi Szentgyörgyön. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./2006. február 20.
A 44 éves Molnos Zoltán székelyudvarhelyi szürrealista festő rendszeresen három helyen állít ki, Székelyudvarhelyen, Bukarestben és Stockholmban. Molnos idén is meghívást kapott a svéd Képzőművészeti Egyesülettől egy januári, stockholmi tárlatra. A svéd–magyar énekes, Tamás Gábor bátyja, György a svédországi egyetemes magyar képzőművészeket bemutató egyesületnek a lelke. A svéd közönség kedvenc januári magyar alkotása a Csíkszeredában élő, kolozsvári születésű Tompos Opra Ágota Főnixmadár című festménye lett. /Máthé László Ferenc: Hazai szürreál Stockholmban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./2006. február 21.
A magyar kormány azt ígérte: a határon túli magyarokat nem használja majd eszközként a választási kampányban. Ennek ellenére az utóbbi hetekben elszaporodtak Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elleni támadások. A jelenlegi kormánypártok célja: a „Fidesz-barát” Szász Jenő elleni vádakkal árnyékot vetni a polgári ellenzékre is. Az Erdélyi Napló szerint azért esett a választás Marosvásárhelyre, hogy alkalmat nyújtsanak Pomogáts Bélának arra, hogy – a Székelyudvarhelyért Alapítvány immár négy esztendeje szabályszerűen elszámolt pályázata ürügyén – támadja Szász Jenőt. Pomogáts kifejtette, azért álltak el a pertől, mert nem akartak „egy erdélyi magyar alapítványt bukaresti román bíróság előtt perelni”. Valójában perelni akartak, olvasható a hetilapban, de budapesti keresetüket, megalapozatlanként, két ízben is visszautasították. Pomogáts Béla gyaníthatóan politikai megrendelésre tette ezt. „A napokban olvastam a Népszabadság egyik erdélyi tudósításában, hogy az udvarhelyi árvízkárok enyhítésére befolyó, a magyar társadalom adakozásából összegyűlt magyarországi segélypénzek nem az árvízkárosultak otthonainak, templomainak a felépítését szolgálták, hanem egyszerűen a polgármester magánszámlájára kerültek, és az udvarhelyi sportcsarnok renoválására használták fel” – mondta Pomogáts, majd a következőképpen folytatta: „Helytelen lenne, ha a közvélemény egyszerűen szemet hunyna ezek fölött a tények fölött, csak azért, mert egy olyan emberről van szó, akinek befolyásos helyzete van a román politikai életben és a magyar politikában is.” /Szentgyörgyi László: Erdélyben kampányolnak a magyar kormánypártok. Szász Jenőt mondanak, Fideszt gondolnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./