Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 439 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 421-439

Helymutató: Tusnádfürdő

1998. november 27.

Háromnapos budapesti hivatalos látogatása befejeztével együttműködési megállapodást írt alá nov. 25-én Budapesten Gheorghe Tatu, Kovászna megye prefektusa és Szabó Lajos, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője. Az egyezmény értelmében a felek - többek között - kicserélik tapasztalataikat a középszintű államigazgatási szervek koordinálásáról, illetve a köztisztviselők továbbképzésének formáiról. A két ország közigazgatási hivatalai elősegítik a gazdasági kamarák és az önkormányzatok kapcsolatfelvételét. Utóbbiak együttműködésére példa a Hargita megyei Tusnádfürdő és Budapest XVIII. kerületének szándéknyilatkozata, amelyben egy tusnádfürdői telken az önkormányzatok üdülőt készülnek építeni - tartalmazza a közlemény. /Kovászna megyei kormányhivatal prefektusa Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1998. november 28.

Gonda László a Bánságból telepedett ki Németországba. Sokszor hazalátogat. Nyáron jelen volt Tusnádfürdőn, a szabadegyetemen. Tusnádfürdőn feltette a kérdést Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének, hogy miért nem áll ki Tőkés László tiszteletbeli elnök mellett, amikor annyian támadják és rágalmazzák a püspököt. Választ nem kapott. Gonda hangsúlyozta, hogy az RMDSZ vezetőinek kötelességük lenne kiállni egymás mellett. /Az Olvasó nem érti. Miért Tőkés László? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 28. - dec. 11. - 24. sz./

1998. december 16.

Képes település- és tájmonográfia jelent meg, Cserey Zoltán-József Álmos Tusnádfürdő - Szent Anna tó /Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy sorozat/ című munkája háromnyelvű /magyar-román-angol/. József Álmos 158 képeslapot illesztett a könyvbe. /Sylvester Lajos. Képes monográfia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

2003. február 28.

Az 1999-ben létrejött Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld és a Moldvai Magyarság havonta megjelenő folyóiratok mellett olyan dokumentumok újrakiadását vállalta, mint a Csíki Székely Krónika, az 1902-es Tusnádi Székely Kongresszus, és Vitos Mózes Csíkmegyei Füzetek. A kiadó másik fő célkitűzése a Moldvában élő csángómagyarok kultúrájának, történelmének megismertetése. Duma István András, a klézsei csángó költő Én országom Moldova verseskötete kezdte a sort, majd ezt követte Az ember ott a legfájóbb magyar címet viselő, csángómagyarokról szóló versantológia. Elindítják a moldvai katolikusok történelméről szóló dokumentumok kiadását Bibliotheca Moldaviensis néven. A kötetek kétnyelvűek /magyar és román/. Az első kötet Zöld Péter jelentése, aki megírta a moldvai magyarok történetét 1420-ig visszamenően. Gh. I. Nastase Ungurii din Moldova la 1646 dupa "Codex Bandinus" (A moldvai magyarok 1646-ban a Bandinus-kódex tudósítása alapján) című tanulmányának eredeti, román nyelvű kiadása és magyar nyelvre való fordítása szerepel másodikként a tervben. Gh. I. Nastase, a iasi-i egyetem történész professzora volt, aki az 1926-os egyházi összeírások alapján elkészítette Moldva magyarlakta településeinek térképét, és adatait összevetve Bandinus püspök adataival, megpróbált fényt deríteni a moldvai magyar betelepedés folyamatára. A Codex Bandinus a legszámottevőbb jelentés a moldvai csángómagyarok sorsáról, mely Bandinus Márk marcionapolisi érsek, misszionárius főpap tollából származik, aki 1646-1647-es moldvai pasztorációs útja tapasztalatairól számolt be a Szentszéknek. A tervekben szerepel még Radu Rosetti: Despre Unguri si episcopiile catolice din Moldova (A magyarokról és a moldvai katolikus püspökségekről) című tanulmánya, Veszely-Imets-Kovács utazása Moldva-Oláhhonban; Auner Károly, Petrás Incze János, Weigand Gustav, Ioan Ferent, Veress Endre, Lükő Gábor, Bitay Árpád munkái, tanulmányai. /Mirk Szidónia-Kata: Bibliotheca Moldaviensis. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

2003. március 25.

Márc. 23-án kezdődött Tusnádfürdőn a XI. Épített Örökség-védelmi Nemzetközi Konferencia, amelynek témája ezúttal a Történeti épületek felújításának kompatibilitási kérdései. A hét országból érkezett résztvevők színvonalas előadásokat, illetve kerekasztal-beszélgetéseket követhetnek figyelemmel. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg a magyarországi világörökségi helyszíneket bemutató kiállítás. A konferencia főszervezői a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete és a Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság. /Nemzetközi műemlékvédelmi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

2003. április 30.

Az autonómia gondolatának még az írmagja is indulatot vált ki a román hatalomban - kommentálta a Krónikának Tőkés László püspök Adrian Nastase kormányfő utasítását: a főügyész indítson vizsgálatot a Székelyudvarhelyi Fórum ügyében. A Székelyudvarhelyi Fórumon részt vevő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők készek segítséget nyújtani Románia főügyészének a fórum ügyében indított törvényességi vizsgálathoz - közölte a Toró T. Tibor, aki közleményében leszögezte: "Biztosak vagyunk abban, hogy sem a fórumon részt vett embereket, sem a Kezdeményező Bizottság tagjait nem fogják zaklatni a vizsgálat ürügyén"."Adrian Nastase gesztusáról nekem két esemény jut eszembe - nyilatkozta Tőkés László püspök. - Az egyik 1996-ban történt, amikor az alsócsernátoni fórumunk után Gheorghe Funar polgármester követelte, hogy az ügyészek indítsanak vizsgálatot a szervezők ellen. A másik tavaly történt, amikor Nastase Tusnádfürdőn arra kérte az RMDSZ vezetőségét, büntessen meg engem, mert az autonómia fontosságát hangsúlyozom." Tőkés László úgy véli, azzal, hogy az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán leváltották tiszteletbeli elnöki tisztségéből, a szövetség tulajdonképpen eleget tett a román kormányfő kérésének. Az Adevarul meg nem nevezett igazságügyi forrásokat idézett, amelyek szerint Székelyudvarhelyen megsértették a román alkotmányt, a fórum a román nemzetbiztonságot veszélyeztette. /Cseke Péter Tamás: Tőkés: a hatalmat riasztja az autonómia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2003. május 9.

Nem szünetel a romániai magyarság politikai megosztása. Az RMDSZ Communitas Alapítványa pénzhiányra hivatkozva nem támogatja az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktalálkozót. A politikum úgy gondolja, hogy a szűkös anyagiakra hivatkozva ki lehet zárni a másságot, el lehet hallgattatni a hivatalostól eltérő véleményeket. Szomorú, hogy fiatalokat használnak fel az ékveréshez. A Miért idén is "teljesen véletlenül" a Tusványossal azonos időben szervezi idei nyári buliját. Nehezen hihető, hogy a Kolozsvári Magyar Diákszövetség azért nem vesz részt idén először a tusnádfürdői szabadegyetem kempingjében esedékes találkán, mert az politikai töltetű rendezvény. /Benkő Levente: Értünk egymás nyelvén? = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2003. május 9.

Idén egyszerre zajlik Tusványos és a marosvásárhelyi diáktábor .Júl. 19. és 23. között ifjúsági és diákfesztivált tervez Marosvásárhelyre a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Magyar Ifjúsági Értekezlet. Júl. 20-án kezdődik a már hagyományosnak számító, 14. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Bár a Tusványos időpontját már márciusban nyilvánosságra hozták a szervezők, a KMDSZ és a Miért ugyanakkorra ütemezte rendezvényét. A tusnádi tábor mindhárom támogatási kérelmét kerethiányra hivatkozva visszautasította a Communitas Közalapítvány. A Tusványos néven ismertté vált nyári táborban idén az Együtt vagy külön utakon? Integráció és nemzeti érdek kérdések jegyében zajlanak majd előadások és viták. Biztosnak látszik Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, Németh Zsolt Fidesz-alelnök, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnökének részvétele. A táborban idén erős lesz a kulturális vonal, a színház, író-olvasó találkozók és a szakmai kínálat is: kerekasztal-beszélgetések, vitafórumok, előadások követik egymást. A tábor szervezői a budapesti Pro Minoritate és a bukaresti Horia Rusu Alapítvány, valamint a Reform, Alternatíva és ErGo Egyesület, a szabadegyetem partnere pedig a Babes-Bolyai Tudományegyetem. Az Alternatíva és az ErGo Egyesület három pályázatot nyújtott be a tábor költségeinek részleges fedezésére a Communitas Közalapítványhoz, de mindhármat elutasították. Az elmúlt évekkel ellentétben a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) nem vesz részt a Tusványos megszervezésében, viszont az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlettel, a Miérttel közösen szervez ifjúsági és diákfesztivált Marosvásárhelyen, július 19-e és 23-a között. A marosvásárhelyi rendezvénynek nincs politikai célja, közölte a Krónikával Kovács Péter Miért-elnök. "A felállítandó tematikus sátrak közül csupán egyben zajlanak majd közéleti témájú viták, előadások, ezen részt vehetnek politikusok" - mondta Kovács. A fesztiválnak nincs ellentábor jellege, állította a Miért elnöke. Ilyés Szabolcs, a szabadegyetem és diáktábor főszervezője elmondta, kifejezetten kérte, hogy a másik rendezvényt ne szervezzék a Tusványoséval azonos időpontban. /Lepedus Péter: Ellenrendezvény vagy figyelmetlenség? = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2003. május 9.

2003. május 14.

Tőkés László püspök máj. 6-án kelt nyilatkozatában megállapította, hogy Adrian Nastase miniszterelnök meglepő gyorsasággal, kormányközleményben mondott ítéletet az április 26-ai székelyudvarhelyi fórum felett. Téves információból kiindulva, egyenesen a még meg sem alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vette célba. Gyorsan engedelmeskedett a kormányfői "utasításnak" az önkormányzati kezdeményezés kivizsgálására felszólított Legfőbb Ügyészség, mely közleményben tudatta, hogy a vizsgálatot máris beindították. Mindez az 1996-ban megtartott alsócsernátoni fórumot követő ügyészségi eljárás rossz emlékét idézi, melyet annak idején Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kezdeményezett. "isebbségpolitikai kérdésekben, íme, mennyire azonos álláspontot képvisel a magát demokratikusnak valló Szociáldemokrata Párt, valamint a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt." Az eset felidézi a román miniszterelnök 2002 nyarán, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tusnádfürdői beszéde elleni kirohanását, melyben Tőkés László tisztségéből való eltávolítását szorgalmazta. A hatalmi "utasításnak" az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán meg is lett a foganatja. A "kisebbségellenes román hatalom és az őt legitimáló RMDSZ-csúcsvezetőség közötti összefonódás megtermi gyümölcsét. Az erdélyi magyar önkormányzati kezdeményezés egyszerre találja magát szemben a többségi igazságszolgáltatással és saját - magyar - kirekesztő érdekszövetségével." Markó Béla ugyan, mint a múlt nyáron tette, ez alkalommal is elítélte Nastase igazságszolgáltatással való fenyegetőzését. Markó Béla elhallgatja, hogy az önkormányzati kezdeményezés, vagyis az erdélyi magyar autonómia az RMDSZ programján alapul; ráadásul a Székelyföldi Fórumot ő maga is elítélte. Az erdélyi fórummozgalom, valamint a nyomában felálló Önkormányzati Kezdeményező Testület viszont nemhogy az RMDSZ ellen volna, hanem az RMDSZ programját kívánja maradéktalanul megvalósítani. Ezt a célt szolgálja az Erdélyi Monitor néven megalakuló, erdélyi magyar figyelőszolgálat. /Tőkés László püspök: Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

2003. május 14.

Úgy tűnik, hogy az RMDSZ és a Polgári Mozgalom néven ismertté ellenzék útjai elválnak, írta Magyari Lajos. Az erdélyi magyar politizálásban immár két hatalmi góc van: a Markó Béla mögé felsorakozó ,,hivatalos" RMDSZ és a Tőkés László püspök köré csoportosult reformmozgalom, mely az önkormányzatiság eszményéhez való visszatérésben látja a magyar nemzeti közösség megmaradásának egyetlen lehetőségét. Magyari szerint ez veszélyes, mert magával hozhatja a parlamenti képviselet elveszítését. Ez már tavaly elkezdődött, amikor a tusnádi nyári gyülekezővel párhuzamosan és egy időben a Nyárád partján szerveztek ,,ellentábort", s így lesz idén is. A konszenzus keresése helyett a rivalizálás. Így történhet meg az a szégyenteljes eset, hogy az első köztéri Bethlen Gábor-szobor felavatásán a ,,hivatalos" RMDSZ nem képviselteti magát. /Magyari Lajos: Máról holnapra: Az utak elválnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

2003. május 14.

2003. május 27.

Tusnádfürdőn július 20-27. között Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel szervezik meg a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A szervezők a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, Budapest, a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kolozsvár, a Reform Alapítvány, Csíkszereda, a Horia Rusu Alapítvány, Bukarest, Alternatíva Egyesület, Kolozsvár és az ErGo Egyesület, Kolozsvár. Az előadások tervezett témakörei: Nemzetpolitikák az Európai Unióban, Autonómia vagy kormányzati együttműködés, Létezik-e erdélyi magyar társadalompolitika?, A társadalomszerkezetek átalakulása Romániában, a kilencvenes években, Az erdélyi magyar 50-es évek, A Magyar Autonóm Tartomány működése és funkciója, Gazdasági növekedés, monetáris stabilitás, Moldvai csángók, Beszélgetés az Illyés és Communitas Alapítványok támogatáspolitikájáról, Szegénység és etnicitás Romániában és Magyarországon, A jelenkori közép-európai média helyzetéről, Oktatás - kitörési pont, Alkotmánymódosítás és az integráció, A kilencvenes évek demográfiai átalakulása a Kárpát-medencében, Elvándorlás és migrációs rendszer alakulása Erdélyben és Magyarországon, Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője, Macska és az egér - Civil társadalom és a hatalom viszonya, Ki mit ért hatalommegosztás alatt? (konszociális modell, ill. a határon túli magyar pártok kormányzati szerepvállalása), Miről szólnak az RMDSZ-t vizsgáló politológiai kutatások, A Székelyföld autonómiája, Az erdélyi (kolozsvári) egyetemisták politikai kultúrája, Egyházi értékek és javak Európában, Regionalizmus, Nemzeti érdekek érvényesítése és politikai pártok Közép-Európában, politológusi szemmel, Minőségi intézmények? Az erdélyi magyar társadalmi, kulturális intézményrendszer hatékonyságmutatóiról, Az erdélyi kulturális örökség sorsa és a rekonstrukciós programok stb. A Szabadegyetem előadói (többek között): Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke, Németh Zsolt, országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke, Gyurgyák János politológus, egyetemi tanár (Budapest), Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT Kezdeményező Testület ügyvivője, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az erdélyi magyar közösség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Dinu Zamfirescu, az NLP vezetőségének tagja, a Horia Rusu Alapítvány társelnöke, Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, volt oktatási miniszter, Schöpflin György politológus, egyetemi tanár (London), Brendan O Leary egyetemi tanár (University of Pennsyilvania), Susanne Fuchs politológus (Berlin), Tytti Isohookana-Asunmaa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja ( Finnország) stb. Művelődési és szabadidős programok: Kis-színház, könyvbemutató: Erdélyi Magyar Írók Ligája, Magyar PEN Klub, A magyar Nobel-díj értéke és irodalmi ellentétek, "Variációk 2+2+2+egy magyar vizslára" - a Temesvári Színház előadása, Liviu Mihaiu és meghívottai (Academia Catavencu est), Filmest - erdélyi magyar filmek - Fény hull arcodra, Pro Minoritate, Régio, Magyar Kisebbség - lapbemutató, EMIL Irodalmi Kávéház, Sonkastratégia v. Gyerekszemmel - a Temesvári Színház előadása, Kultúrák közötti átmenet a néptánc és népzene tükrében: Hargita Néptáncegyüttes, zenekarok, előadók: Bandi a hegyről és a Kispál, Török Ádám és a MINI, Ákos, Nightloosers, United, Knock Out, Ladánybene 27, Nistor Ilona, Fonó Zenekar stb. /Együtt vagy külön utakon - XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2003. június 6.

Jún. 6-án Kolozsváron tartották meg a júl. 20. és 27. között Tusnádfürdőn sorra kerülő XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) sajtótájékoztatóját. Ezen részt vett Németh Zsolt, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora mint társszervező, Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Illyés Szabolcs és Kinizsi Zoltán táborszervezők. Németh Zsolt kifejtette, hogy az 1989 decemberében megfogant ötlet nyomán megvalósult Bálványosi Nyári Szabadegyetem révén olyan folyamat indult be, amely méltán nevezhető a magyar-román párbeszéd legizgalmasabb és legőszintébb megnyilvánulásának. Politikai síkon jelentkezett a román-magyar kapcsolatok rendezésének igénye. Tusványos többezer fiatal egymásra találásának színtere, akik a politikában és a kultúrában tűnnek ki. Az idei, 14. rendezvény újdonsága, hogy társszervezőként részt vesz a BBTE. Legfrissebb felméréseik szerint a BBTE-n a 40 929 diák nemzetiségi megoszlása: 30 600 román, 9500 magyar, 190 német, 114 roma stb. /Ördög I. Béla: Tovább kell élnie a "Bálványos-folyamatnak"! Nem zavar az ellentábor rászervezése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2003. június 11.

Jún. 10-én avatták fel a Jókai Mór nevét viselő tusnádfürdői Általános Iskolában a nagy író mellszobrát, Árvay Zoltán képzőművész alkotását. A szobrot Tusnádfürdő testvérvárosa, Budapest XVIII. kerülete, Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata adományozta az iskolának. Az avatóünnepségen Holló Árpád, az iskola igazgatója idézte fel Jókai emlékét. - Jókai 1853-ban Tusnádfürdőről írt levelében csodálattal írt a Sólyomkőről, most íme, itt a Sólyomkő és Jókai egymással szemben - mondta az igazgató. A iskola tanulóinak műsora következett. A szobor leleplezése után Árvay Zoltán arra biztatta a diákokat, igyekezzenek megismerni Jókai életművét, példáját. Az ünnepséget Jánosi Antal szobrászművész, Tunádfürdő szülöttje köszöntőszavai zárták. /Jókai-szobrot avattak Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

2003. június 26.

Turisztikai szakemberek elkészítették a magyarországiak által legszívesebben látogatott erdélyi helységek listáját. Felméréseik alapján az első tíz sorrendje a következőképpen alakult: 1. Szováta, 2. Torockó, 3. Békás-szoros, 4. Korond, 5. Parajd, 6. Szent Anna-tó, 7. Tusnádfürdő, 8. Tordai-hasadék, 9. Kolozsvár és Marosvásárhely, 10. Kalotaszeg. /Borbély László: Erdélyi top tíz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

2003. július 11.

Tusnádfürdőn a tavaly megkezdett munkát folytatják a fafaragók, zömében a budapesti Fafaragó Baráti Kör tagjai és a Kárpátaljáról érkezett Gergely István. A múlt évben már elkészült a történelmi szoborpark néhány szép darabja (Szent István, Hunyadi János, Bethlen Gábor alakja), most pedig a csapat néhány tagja Szent Lászlót vési jókora fatörzsbe. A "témavilág" eleve csapatmunkát, együttgondolkozást, együttalkotást feltételez. Művészek és műkedvelők egyaránt magukra találtak Frech Ottó művészeti irányító keze alatt, aki immár a sokadik táborozáson vesz részt a Kárpát-medencében. /Ferencz Imre: Legenda és történelem - szobrokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2003. július 20.

Incze Dénes szerkesztésében megjelent - az Erdély katolikus nagyjai című impozáns kiadvány. Mintegy 350 oldalon mutatja be Erdély történetéből azokat az egyéniségeket, akikre büszkék lehetünk. A könyv megrendelhető a szerző címén a tusnádfürdői plébániáról. /Könyvajánlás. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 20./

2003. július 21.

Félsziget elnevezéssel ifjúsági és diákfesztivál kezdődött júl. 19-én Marosvásárhelyen. A szervezők arra számítanak, hogy az ötnapos rendezvénysorozaton legalább húszezer fiatal vesz majd részt. Ezzel párhuzamosan Tusnádfürdőn júl. 20-án kezdetét vette a XIV. Bálványosi Diáktábor és Szabadegyetem. A Félsziget fesztivált a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezi magyarországi és romániai alapítványok, a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal támogatásával. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke elmondta: a rendezvény neve tükrözi, hogy a marosvásárhelyi esemény a budapesti Sziget fesztivál "kistestvére" akar lenni, noha nem tudja felvenni a versenyt azzal. A fesztiválon több vezető romániai és magyarországi politikus tart majd előadást. A Félsziget fesztivál rendezési költségeihez a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 4,5 millió forinttal, az Illyés Közalapítvány 1,6 millió forinttal járult hozzá. A szervezők szerint a rendezvény várható költségei 1-1,5 milliárd lejt - 6-10 millió forintot - tesznek ki. A bálványosi tábor a csíkszeredai Role együttes koncertjével kezdődött, s azt felkeresi Orbán Viktor volt magyar kormányfő is. A Tusványos egyes résztvevői azt nehezményezik, hogy míg a magyar kormány a Félszigetet hétmillió forinttal támogatta, a tusnádi tábor megrendezésére mindössze másfél millió forintot biztosított. Az RMDSZ vezetősége ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy tavaly az RMDSZ ellen fellépő ifjúsági szervezetek 48 millió forintnyi magyarországi támogatásban részesültek, miközben azokat a szervezeteket, amelyek ezt nem voltak hajlandók megtenni, csupán kétmillió forinttal támogatták. /Félsziget Marosvásárhelyen, Tusványos Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

2003. július 21.

Júl. 20-án kezdődik a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelyet mióta Tusnádfürdőre költöztettek, Tusványosnak nevezték el. A magyar–román párbeszéd legőszintébb formája valósult meg a táborban. Évek óta ezrek gyűlnek össze a kemping területén, hogy politikusokat, közéleti személyiségeket hallgassanak meg, adott esetben pedig vitába is szálljanak velük. Sokoldalú témákban jártas előadókat hívtak meg, akik a nyilvánosság előtt Romániában addig szokatlan gondolatokkal rukkoltak elő. Ilyen volt, például, több mint tíz évvel ezelőtt az a szenzáció, amikor román történészek a kontinuitás elméletének ostobaságát és tudománytalan jellegét hangoztatták. Hasonló volt az is, amikor felvetették a román alkotmány első pontjának ("nemzetállam") tarthatatlanságát. A "bálványosi folyamat" néven ismertté vált sátoros-szabadtéri magyar–román párbeszédsorozaton mindig részt vettek az RMDSZ csúcsvezetésének tagjai is. Azonban Markóék a bálványosi folyamat kisiklatását vették célba. Ellentáborozást, ellenszabadegyetemet, ellenbulit szerveztek Marosvásárhelyen, hangsúlyozta Ördög I. Béla, a lap munkatársa. Markóék neves rockegyütteseket hívtak meg, hogy azokkal a fiatalságot tartsák távol Tusványostól. Budapesten közbenjártak az anyagi támogatás megvonása érdekében. Annyit elértek, hogy a Félsziget elnevezésű marosvásárhelyi rendezvényük négyszer többet kapjon, mint a tizennegyedik alkalommal színre lépő Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A cél világos: kifogni a szelet a sikeres és közösségi szempontból hasznos tömegrendezvény vitorlájából, átszervezve a jelenlegi magyarországi baloldali politikai hatalom szájaíze szerint. /Ördög I. Béla: Meghasonlás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

2003. július 22.

A jelenlegi magyar kormány az integráció nevében kész lemondani az erdélyi magyarságról - jelentette ki júl. 21-én Tőkés László református püspök, az erdélyi Tusnádfürdőn kezdett XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott megnyitó beszédében. Ennek igazolását a kedvezménytörvény módosításában látta. Válságos helyzetben az egyház nem hallgathat, jelentette ki. Feleslegesnek és visszalépésnek nevezte a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született magyar-román megállapodást Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alelnöke, aki szerint a határon túli magyarság egy része úgy érzi, hűtlenné vált hozzá Magyarország. Ez csak részben igaz, hisz mi itt vagyunk, mindig van anyaországa a határon túli magyarságnak, még akkor is, ha nem azonos az ország és a kormány - fogalmazott. Németh Zsolt szerint fölösleges a kedvezménytörvény alkalmazására létrejött magyar-román megállapodás, mivel véleménye szerint a 2001 decemberében aláírt Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozat már megnyitotta az utat a törvény alkalmazásához. A magyarigazolvány formájának lehetséges változását visszalépésnek, az oktatási-nevelési támogatás célba érésének lehetőségét kérdésesnek nevezte. A 14. éve megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem fontosságáról szólva Németh Zsolt leszögezte: a résztvevők próbálják meghatározni a világhoz való viszonyukat, folyamatos harcot folytatnak az elzárkózás, a befelé fordulás és a butaság ellen. Szilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője beszédében kitért arra, hogy milyen nehézségekbe ütközött az idén a szabadegyetem szervezése. Ugyanakkor fontos eredménynek nevezte, hogy az idei rendezvényhez társszervezőként kapcsolódott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem is. A kolozsvári egyetem rektor-helyettese, Paul Serban Agachi a párbeszéd iskolájának nevezte a bálványosi szabadegyetemet. Nemzetpolitikák az Európai Unióban címmel tartott előadást Bába Iván, a Fidesz külügyi hivatalának vezetője és Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója. /Visszalépés a magyar nemzetpolitikában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2003. július 22.

A Partitipatio Alapítvány (elnök Szilágyi Zsolt) kiadásában jelent meg Nagyváradon, az idei Tusványosra időzítve, Az örök folyamat című kötet, amely egyfajta emlékalbuma a Bálványosi Nyári Szabadegyetem eddigi 13 évének. A 14. "tanévnyitóra" készülve tették a szerkesztők az olvasók asztalára ezt a kétosztatú képes gyűjteményt, amelynek első felében az 1990-96 közötti bálványosi őskorszakról adnak ízelítőt különböző műfajú írások, dokumentumok, anyagok közlésével. Az 1997-2002 közötti tusnádfürdői évekre hasonló tartalmú és szellemű válogatás emlékezteti az olvasókat, részvevőket. /Az örök folyamat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./

2003. július 23.

Tusnádfürdőn pótolta az áprilisban elmaradt díjátadást a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány: az idén tízéves, kutatásorientált civil szervezet többek között Kovács Péter magyarországi kisebbségjogi szakértőt tüntette ki Pro Minoritate-díjjal. A másik díjazott, a finn Tytti Ikohoona Asuunmaa a mostani rendezvényre sem tudott időt szakítani. Bakk Miklós politológus, egyetemi előadó a Szórvány Alapítvány tevékenységéről beszélt, hangsúlyozva a tudományos kutatómunkát. Bodó Barna alapítványi elnök, politológus, Temes megyei tanácsos elmondta, hogy évről évre olyan közéleti személyiségeknek ítélik oda a díjat, akik a tudomány, az egyház vagy a politikum terén végeznek méltányolandó munkát a többség-kisebbség viszony javításában. Idén Gabriel Andreescu kisebbségjogi szakértőt, a romániai Helsinki Bizottság volt elnökét, Kovács Péter magyarországi szakértőt és Tytti Ikohoona Asuunmaát, az Európa Tanács finnországi volt képviselőjét tüntette ki a nemzetközi zsűri. Méltatásában Bodó úgy fogalmazott, hogy "Kovács Péter az elmúlt negyedszázadban részese volt mindannak, amit nemzetközi kisebbségvédelemnek nevezünk". Kovács megtisztelőnek s egyben meghatónak nevezte az elismerést, s úgy vélte, hogy "a jó ügyet védeni kell az érdektelenséggel és az elutasítással szemben", a kitüntetést pedig nemcsak saját, hanem mások - szintén a szórványmagyarság ügyét szolgálók - munkája iránti figyelmességként értékelte. /Pataky Lehel Zsolt: Tusványoson pótolt díjátadás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./

2003. július 25.

A kormánypárt Kolozs megyei szervezete nemzetiségi alapú szeparatizmusként értelmezte a Tusnádfürdőn elhangzottakat, azokat a javaslatokat, amelyek a Székelyföld területi autonómiáját, illetve Erdélyben 2010-ig magyar nemzetiségi közgyűlések létrehozását szorgalmazták.. Sajtóközleményükben leszögezték: a bálványosi szabadegyetemen elhangzottak sértik a román államot és nemzetet. A közlemény szerint "a magyar szélsőségesek és meghívottaik, élükön Tőkés Lászlóval, egymást felülmúlva hirdettek szélsőséges és szeparatista gondolatokat, és a román állam ellen uszították a magyar közösséget". A Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter által irányított területi szervezet közleménye leszögezte: a Románia határain belül élő, jogokban, de kötelezettségekben is egyenlő románoknak, magyaroknak vagy más nemzetiségűeknek a jövője az európai közösségbe és a NATO-ba beilleszkedett virágzó Romániában képzelhető el. "Azok, akik egyébre gondolnak, nem ezt akarják, és olyan elbánásban kell részesülniük, mint a közösségük nevében beszélő, azok ellen cselekvő bűnözőknek, akik egyértelműen Románia kinyilvánított ellenségei is." /PSD: tusványosi uszítás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2003. augusztus 1.

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke tagadta azt a vádat, hogy még Budapestre is elutazott, csakhogy ellehetetlenítse a Tusnádfürdőn megtartott Bálványosi Nyári Egyetemet, többek között azzal is, hogy az erre szánt magyarországi pénzalapokat visszatartassa, vagy legalábbis megnyírbáltassa. Borbély kifejtette, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának tagja és a szövetségi elnök megbízásából július elején ő képviselte az alkuratóriumot a nagykuratórium ülésén. Hozzátette: az említett pályázatot egyenesen az Illyés Közalapítvány úgynevezett stratégiai alapjához juttatták el, erről a budapesti kuratórium döntött. A budapesti alapítványi gyűlésen Borbély elmondta véleményét Tusványosról, mondván, az RMDSZ tisztségviselői közül egyet-kettőt meghívnak, inkább szemkiszúrásból ahhoz, hogy utána a párbeszéd kialakítása helyett kifütyültessék őket. Amint az tavaly is történt Markó Béla szövetségi elnök előadása idején. Borbély szerint "ez az úgynevezett szabadegyetem az utóbbi években a magyar-román, a magyar-magyar dialógus színteréből zártkörű valamivé alakult át, ahol szót és tapsot csakis a magyarországi jobboldali ideológia által támogatott vélemények kaphatnak, ahol nyilvánvalóvá vált, hogy a cél nem a párbeszéd, hanem a hazai magyarság megosztása." Borbély úgy ítélte meg, hogy még vázolni sem képesek ezt az alternatívát, vagy legalábbis egy, az RMDSZ által eddig bejárt út helyett egy jobbat. Borbély állította, hogy a Félszigetet senki sem szánta ellenrendezvénynek. /Gyarmath János: A tagadásnál nem jutottak messzebbre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2003. augusztus 14.

Magyarország uniós csatlakozásának közeledtével, minthogy a Szerbiában és Ukrajnában élő - délvidéki és kárpátalji - magyarság hamarosan csak vízummal utazhat az anyaországba, ismét napirendre került a kettős állampolgárság kérdése. Tusnádfürdőn, a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen ezzel kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta: "A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amely hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni." Ennek nyomán az MSZP-t, SZDSZ-t támogató sajtó a volt kormányfőt bírálta, föltéve a kérdést, miért nem tett semmit e téren akkor, amikor hatalmon volt? A Fidesz és vezetői elleni szüntelen támadások 1998 tavaszán a Fidesz és szövetségesei kormányalakítása után kezdődtek. Voltak hibái a Fidesznek, tagadhatatlan. Például hogy nem hozta tető alá a határon túliak számára a kettős állampolgárságot. Azonban nagy lendülettel látott hozzá a sárba taposott nemzeti tudat élesztéséhez, a nemzet egységének a határok fölötti megteremtéséhez, a kádári elnemzetlenítés után felvállalta a határon túli magyarsággal való összetartást. Így került sor egyebek mellett az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására, a kedvezménytörvény kidolgozására, a csángók ügyének felvállalására, a határon túli magyarság minden eddiginél hathatósabb támogatására. A Horn-kormány idején, 1994 és 1998 között, , többször fölvetették a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, "anyagi okok" miatt a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna TV felszámolását stb. Kovács László a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette: nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és félmillió lakosát a határon túli kétmilliós (!) magyarság vélt érdekeiért. És a magyar fél egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege nem volt azonos az aláírttal. Ezek után Kovács László többször azt hangoztatta, hogy "a magyar kormány nem hagyta cserben, nem árulta el a romániai magyarságot". 1997 januárjában, amikor a romániai kormánycsere után úgy tűnt, elérkezett az idő a Bolyai Egyetem újralétesítésére, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnöke, kifejezetten ellenezte ezt. 1997 őszén a magyar kormány Kovács László külügyminisztert bízta meg azzal, hogy aláírja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által kidolgozott Európai Egyezményt az Állampolgárságról. Ennek 3. cikkében ez áll: "1. Minden állam saját joga szerint határozza meg, kik az állampolgárai. 2. Az ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel." Ezen egyezmény alapján javasolta 1998 április elején az MVSZ, hogy a magyar kormány adjon magyar állampolgárságot a határon túli magyarság részére. Az akkori MSZP-SZDSZ kormány viszont ezt ellenezte. Az egyezményt aláíró Kovács László nem átallotta föltenni a kérdést: a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, hol vesznek részt a választásokon? Mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik, ott fizet adót, ahol dolgozik. Aki tehát nem lakik Magyarországon, hiába magyar állampolgár, hiába van magyar útlevele, személyi igazolvány nélkül nem szavazhat. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Miért hátrált meg akkor a Fidesz? Az MSZP-SZDSZ bértollnokai szerint azért, mert 1998 tavaszán csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna. Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek lengyel kártyával szabad belépést, külhoni lengyel állampolgárságot biztosítottak a litvániai, a fehér-oroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia - az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével - megadta a román állampolgárságot a Pruton túli moldovaiaknak. Horvátország állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Az Orbán-kormánynak, úgy tűnik, azért kellett meghátrálnia, mert a törvénynek az Országgyűlésben való megszavazásakor nem számíthatott az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára. A kettős állampolgárság után az MSZP kezdettől ellenezte a státustörvényt is. Utólag ugyan elfogadta, de végül kiderült, csak falból, mert amikor az Orbán-Nastase egyezmény létrejött, bár előtte való nap ennek szövegét még egyértelműen támogatta, elszabadította a 23 millió románnal való ijesztgetést. És ez hozzá is járult választási győzelméhez. A tavalyi választások után ismét az MSZP-SZDSZ alakított kormányt, az új kormányfő azzal kezdte, hogy az Orbán-kormány "túlszerette" a határon túli magyarságot. Az új kormány kibelezte a törvényt, majd megígérte a román félnek, hogy az új magyar igazolványokon már nem lesz rajta a magyar korona. Most, hogy a délvidékiek ismét kiálltak a magyar állampolgárság megadása mellett, s miután a szerb kormányfő jelezte, hogy ennek semmi akadálya, Kovács László és a külügy több munkatársa sietett kijelenteni, hogy erről szó sem lehet. Néhány nap múltán azután Kovács László nagy hirtelen hajlandó tárgyalni a kérdésről. Csak nem adta föl a határon túli magyarságot leíró kádári hagyományt? Csak nem tűntek el egyszeriben az eddig hangoztatott akadályok? /Asztalos Lajos: Meddig lehet még süllyedni? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2003. augusztus 14.

A román parlament felsőháza, a szenátus tagjai júl. 1-től parlamenti vakáción vannak, a képviselőház tagjai - a rendkívüli ülésszak miatt - júl. 7-től vakációznak. A lap sorozatában arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként töltötték a nyarat a Hargita megyei szenátorok és parlamenti képviselők. Elsőként Sógor Csaba szenátor számolt be, akinek most keresztelik legkisebb gyermekét, a negyediket. A családdal Siklódon voltak, nagyszüleik házában. Együtt volt családja az Ezer Székely Leány Napja rendezvényein is, viseletben voltak valamennyien. Sógor Csaba jelen voltam a Nyergestetőn szervezett ünnepi megemlékezésen, Lázárfalván az úrnapi körmeneten és búcsúban. Korábban Gyimesfelsőlokon volt egy konferencián, ahol a csángókérdésről volt szó. A Tusnádfürdőn szervezett XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban is aktív szerepet vállalt. Ügyfélfogadást is tart: választóit fogadja. Emellett felkeresi választókerülete településeit. Ugyanakkor beterjesztette az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatait, továbbá az erdélyi magyar történelmi egyházak jogtanácsosaival találkozott. /Sarány István: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

2003. szeptember 23.

A szept. 23-án kezdődő Medgyessy-látogatás előzményei.Medgyessy Péter kormányfő szeptember 23-án Bukarestbe érkezik, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval várhatóan aláírja a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. 2003-ban ez lesz a hatodik Medgyessy-Nastase megbeszélés. A magyar- román kétoldalú kormányfői találkozók a rendszerváltás óta: 1996. szeptember 16. - Temesvárott Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő aláírta a román-magyar alapszerződést. 1997. március 12-13. - Victor Ciorbea román miniszterelnök a magyar fővárosban Horn Gyula kormányfővel tárgyalt. A román küldöttség budapesti útja során a felek több kétoldalú egyezményt is aláírtak. 1997. október 20-21. - Romániai látogatása során Horn Gyula magyar és Victor Ciorbea román miniszterelnök megvitatta egy önálló romániai magyar egyetem létrehozásának kérdését. A szakminiszterek aláírták a két ország idegenforgalmi megállapodását. 1998. július 25-26. - Orbán Viktor miniszterelnök bemutatkozó magánlátogatása során Bukarestben találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. 1999. február 8-9. - Hivatalos látogatást tett Magyarországon Radu Vasile román kormányfő, s megbeszélést folytatott magyar partnerével, Orbán Viktorral. 1999. július 23-24. - Orbán Viktor kormányfő marosvásárhelyi magánlátogatása során találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. Megbeszélésükön elvi egyetértés született arról, hogy Aradon létrehozzák a magyar- román történelmi megbékélés emlékparkját. 2000. március 18. - A Jugoszláviával szomszédos államok miniszterelnökeinek budapesti tanácskozásán kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő. 2000. április 14. - Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben tárgyalt Mugur Isarescu román kormányfővel. 2000. október 20. - Orbán Viktor és Mugur Isarescu ünnepélyes keretek között megnyitotta a Csongrád megyei Kiszombor és a romániai Csanád közötti közúti határátkelőhelyet. 2001. július 28. - Nem hivatalos látogatást tett Romániában Orbán Viktor miniszterelnök. Marosvásárhelyen tárgyalt Adrian Nastase román miniszterelnökkel, majd részt vett a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. 2001. december 22. - Budapesten Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta a két kormány közötti egyetértési nyilatkozatot a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről.2002. július 5-8. - Medgyessy Péter miniszterelnök nem hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel 2002. szeptember 14. - Medgyessy Péter a CEFTA-országok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Andrian Nastaséval. 2002. november 29. - Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a két ország stratégiai partnerségi nyilatkozatát. December 1-jén Adrian Nastase meghívására Medgyessy Péter részt vett a Románia nemzeti ünnepe alkalmából a budapesti Kempinski Hotelben rendezett fogadáson. 2003. január 31. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa alkalmával Szatmárnémetiben találkozott a magyar és a román kormányfő, Medgyessy Péter és Adrian Nastase. 2003. április 16. - Az európai uniós csatlakozási szerződést aláíró Medgyessy Péter Athénban kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Adrian Nastaséval. 2003. június 6. - Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök jelenlétében avatták fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállaj és a romániai Csanálos közötti nemzetközi személyforgalmi határátkelőt. 2003. július 1. - Budapesten megbeszélést folytatott Medgyessy Péter és Adrian Nastase, aki a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című tanácskozásra érkezett a magyar fővárosba. 2003. augusztus 17. - Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására magyarországi vadászaton vett részt Adrian Nastase román kormányfő. (MTI Sajtóadatbank) /Magyar-román kormányfői találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2003. december 9.

A napokban egy felhívás járta végig a román parlament két házát, amelyben Adrian Severin, jelenlegi kormánypárti képviselő arra kérte a honatyákat, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéséhez, és véglegesen döntsék el: az aradi Szabadság-szobrot ne az egykori Attila téren állítsák fel, ha egyáltalán erre sor kerül, mert ez csak a magyar irredenták találkozóhelyéül szolgálna. Severin eddig magyarbarátságáról volt ismert, a Tusványosokon is nem egy alkalommal maximális toleranciáját villogtatta. A románok nem akarnak emlékezni arra, hogy ezer éven át Erdélyben és a Bánságban a történelmi események főszereplői nem ők, hanem a magyarok és a szászok meg svábok voltak. Aradot például 1880-ban 44 320 fő lakta, ebből 21 148 volt magyar, tehát az összlakosság 47,7 százaléka, 10 770 fő volt német, és csak az összlakosság 21,3 százaléka román (9440 fő). 1910-ben a magyarság a városban az összlakosság 63,4, míg a románság 19,1 százalékát tette ki. Mára már Arad lakosainak döntő többsége román, a magyarság létszáma évről évre fogy. És az újonnan betelepedtek nem akarnak emlékezni arra az időkre, amikor Erdély és a Bánság városaiban a magyarság volt többségben. Mert amint Severin az említett felhívásában említi is: élénken él bennük 1940, amikor is Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, és érdekes módon a különböző etnikumok nagyvárosokbeli aránya is hirtelen megváltozott. Kolozsváron például a magyarság létszáma az 1930-beli 53,3 százalékról 1941-ben 87,1 százalékra nőtt, míg a románságé 35,6 százalékról 10 százalékra csökkent, Nagyváradon pedig ugyanebben az évben a magyarok részaránya a 67,8 százalékról 92,1 százalékra emelkedett, míg a románságé 24,5 százalékról 5,2 százalékra csökkent. Kolozsváron például ma már állítólag a 20 százalékot sem éri el a magyarok száma. És ugyanilyen változás ment végbe a többi nagyvárosban is. Még a többségben magyarok lakta székelyföldi megyékben is folyamatosan növekszik a románság részaránya. A kérdés csak az: Severin "mikor őszinte, amikor Tusnádfürdőn mosolyog ránk, vagy amikor Bukarestben ágál ellenünk?" - kérdezte cikkében Román Győző. /Román Győző: Te is fiam, Severin?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./

lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 421-439