Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 439 találat lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 421-439

Helymutató: Tusnádfürdő

1997. július 15.

Anda Filip külügyi szóvivő közölte: Orbán Viktor magyar kormányfő rövid, nem hivatalos romániai munkalátogatása alkalmából július 25-én találkozik Radu Vasile miniszterelnökkel – írta a Szabadság. A körvonalazódó program szerint a magyar kormányfő szombaton érkezne Bukarestbe, ahol találkozna Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és a szövetség más vezetőivel, a Cotroceni-palotában pedig felkeresné Emil Constantinescu államfőt. Ezt követően Bukarestben kerülne sor a magyar és a román kormányfő nem hivatalos baráti találkozójára. Orbán Viktor ezután rögtön Tusnádfürdőre utazik, ahol a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa és több más nem kormányzati szervezet közös nyári szabadegyetemén tartana előadást. Az oda meghívottak között Vasile miniszterelnök is szerepel. /MTI/

1997. október 28.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ célul tűzte ki a családok egyészségügyi, szociális gondjainak felmérését és lehetőség szerinti orvoslását. Ennek érdekében szakmai találkozókat rendeztek. Hagyományossá váló orvostalálkozóival a VET és Pest megye önkormányzata az együttműködés szép példáját mutatta fel, így a legutóbbival, az okt. 8-12-e között Tusnádfürdőn tartott tanácskozással, összegezte az eredményeket Patrubány Miklós, a VET elnöke, az MVSZ elnökhelyettese. Tusnádfürdőn a már hagyományos népbetegségekről volt szó, az alkoholizmusról, a meddőségről, az öngyilkosságról és a gyermekek magányáról. Magyarországi orvosok mellett a kárpátaljai dr. Oroszi Pál, a felvidéki dr. Bajnok István és a délvidéki dr. Burány Béla részvételével az egész Kárpát-medencére való kitekintésű szakmai fórum volt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

1998. szeptember folyamán

Németh Zsolt külügyi államtitkárnak a Bálványosi Nyári Egyetemen elhangzott beszédét közölte az Erdélyi Magyarság új száma. A "bálványosi-tusnádi nyári szabadegyetemek megszervezése az elmúlt kilenc év magyar-román kapcsolatrendszerének talán az egyik legjelentősebb kezdeményezése volt." Ugyanazok a személyek jöttek el éveken át. Annak az értékrendszernek a jelentősége, amit ezek a személyek hordoznak, a román-magyar kapcsolatrendszerben növekszik. "Aki nem hisz a cselekvésnek a valóságot változtató erejében, az nincs itt ebben a táborban." Nemzetállam, politikai nemzet, nemzetpolitika - ez a téma és "rendkívül komoly terminológiai zűrzavar övezi ezeket a kategóriákat." Az etnokratikus nacionalizmus sajnos meghatározó módon formálja Közép-Európa valóságát. A legkomolyabb kihívás az, hogy "ezen fogalmak mögött meghúzódó politikai törekvéseket sikerül-e" semlegesíteni. Az államok és a nemzetek határai nem esnek egybe, ezért a nemzetpolitikának össze kell hangolni az állami és a nemzeti érdekeket. - Románia nem fog tudni a gazdasági válságból kikerülni, ha nem nyitja meg gazdaságát és nem kapcsolódik be Európa vérkeringésébe. Magyarországot valószínűleg az idén felveszik a NATO-ba, Romániát még nem. "Innentől fogva Európának a biztonságpolitikai dimenziója Románia számára egyáltalán nem elhanyagolható." - Nélkülözhetetlen az új minőségű regionális együttműködés. Németh Zsolt beszélt a schengeni problémáról is. Hogyha újra határ lesz Magyarország körül, "elszigetelve Romániát, Szlovákiát, Kis-Jugoszláviát, Ukrajnát, ez a regionális kapcsolatok tekintetében nagyon káros következménnyel járhat. Nem beszélve a magyarságnak mint nemzetnek a problémájáról." - Fontos tényező az új minőségű anyaország és kisebbség közötti együttműködés. "Nem véletlen, hogy Romániában törvény születik Romániának és a határon túli románoknak a viszonyáról. Nem véletlen, hogy hasonló törekvések vannak Szlovákiában..." Az a szándék, hogy jogszabályi háttere legyen az anyaország és a kisebbségi magyarság kapcsolatainak, "fontos összetevője lehet annak, hogy a szomszédos országok közötti érdekösszehangolás akadálymentesen történjen." /Németh Zsolt: Kimozdulás a nacionalizmusok feltételrendszeréből. = Erdélyi Magyarság (Budapest), 35. sz., 1998. július-augusztus-szeptember/

2002. január 20.

Tusnád községben jan. 18-án átadták az új iskola épületét, egyben névadó ünnepséget tartottak. A korszerű iskola nagyrészt világbanki támogatással épült, mintegy 121 ezer dollár a beruházás értéke. Az iskola felvette Kós Károly nevét, akitől a következő idézetet írták ki: A mi igazságunk: a mi erőnk. Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. /Ferencz Imre: Iskolaátadás és névadás Újtusnádon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./

2002. február 11.

Bálint András Hargita megyében az egyik legtartásosabb újságíró volt, aki magatartásával, a szakmához való viszonyulásával a diktatúra legkeményebb éveiben is példaként szolgált. 1995 karácsonyán tragikus hirtelenséggel halt meg. A Bálint András-díjat az ő emlékére alapította a Székelyföld folyóirat, s azóta minden évben kiosztják egy vagy két tehetséges fiatal székelyföldi újságírónak, tájékoztatott Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője. A Székelyföld folyóirat 1997 októbere óta jelenik meg, az első két évben a Szárhegyi Alkotóközpont adminisztrálta a lapot, s voltak bizonyos nézeteltérések, nem volt eléggé átlátható pénzügyileg, hogy mennyi is jár a Székelyföldnek. Ezért is kellett létrehozni a kiadó: a Hargita Kiadóvállalatot 1999-ben hozta létre a megyei tanács. Feladatai közé tartozik a Székelyföld című folyóirat, a Moldvai Magyarság, valamint a megyei tanács kétnyelvű havilapjának megjelentetése. Ezenkívül évente három-négy könyvet is kiad, amely erkölcsi, társadalmi hatása mellett a vállalat anyagi javait is gyarapítja. Tavaly megjelentették egy Csíkszeredában élő román prózaíró román nyelvű könyvét. Idén lesz száz éve annak, hogy Tusnádfürdőn megtartották a Székely Kongresszust, ennek teljes anyagát szedték kötetbe. Kiadták a Csíki Székely Krónika eredeti szövegét, megjelenés előtt állnak a Csángó Téka című kötetek. Ezek kétnyelvű, csángókról szóló történelmi dokumentumok. Idén Zágoni Attila hajdani fiatal kolozsvári humorista hátrahagyott írásaiból adnak ki egy könyvet, továbbá egy, a múlt századelőn élt, nagy tudású kézdivásárhelyi ember munkáját szeretnék megjelentetni /A székelység története/. A csíkszentkirályi Vitos Mózes a múlt század végén egy hatalmas munkát adott ki, ezt jelentetik meg négy kötetben. /(n. i.): A csángók Európa legveszélyeztetettebb kisebbsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

2002. május 3.

Harmadszor szervezik meg a Székelyföld Konferenciát Csíkszeredában, amely méltó módon emlékezik a 100 évvel ezelőtti, tusnádfürdői Székely Kongresszusra is. Az októberre tervezetett konferenciát megelőzően máj. 3-án, a színházi alszekció ülésezik, témájuk: "Székelyföld önkormányzati színházainak helye és szerepe a régiófejlesztésben. Lehetséges jövőkép(ek)." A színházi tanácskozásra meghívták a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházat, a csíkszeredai Csíki Játékszínt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházat, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulatot, valamint a Színművészeti Egyetem képviselőit. /(Daczó Dénes): Színházak szerepéről a székelységben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2002. június 20.

A gyergyószentmiklósi Népfőiskola hagyományos történész-konferenciáját az idén a tusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulója jegyében szervezte Garda Dezső. A lap munkatársa három előadót kért meg, hogy összefoglalják előadásuk lényegét. Garda Dezső (Babes–Bolyai Tudományegyetem) leszögezte: a Székely Kongresszusról beszélni Gyergyószentmiklóson azért is helyénvaló, mert a gyergyói katolikus papság 1902 tavaszán beadványt nyújtott be a csíki székely kongresszushoz, a magyar országgyűléshez, amelyben bizonyos reformokat követelt, s ebben a beadványban fogalmazódtak meg először azok az elképzelések, amelyek később a kongresszuson is vitára kerültek. E kongresszus a székelység történelmében is határkőnek számít, ugyanis a XIX. század második felében a székelység nem tudott megfelelni a szabadpiac követelményeinek. Birtokai nagy részét elveszítette, altalajkincsekben Székelyföld nem annyira gazdag, mint Dél-Erdély, és emiatt e térség nem élvezett annyi támogatottságot, mint a szászok által lakott területek, illetve Dél-Erdély térsége, ahol a román parasztságot az Albina Bankon keresztül támogatta a mindenkori román kormány. A magyar kormány nem vette figyelembe a kedvezőtlen természeti feltételeket, amelyek között a székelység élt. A kongresszusnak voltak eredmények, többek között a székely körvasút befejezése, Gyergyószentmiklós esetében a városjog megszerzése, a gimnázium létrehozása, az állam felvállalta az iskolák támogatását. Jelenleg is egy ilyen stratégia kidolgozására lenne szükség, hiszen az I. világháború megakasztotta az ígéretes fejlődést, s ma már egy anyagilag tönkrement Székelyföld fejlődését kellene elősegíteni. A kivándorlás ma is épp olyan súllyal szerepel a gondok között, mint a XX. század elején. Egyed Ákos akadémikus Mikó Imrét, Erdély Széchenyijét mutatta be. Mikó Imre gróf intézményszervező volt. Gondjaiba vette a lepusztult intézményeket, többek mellett a kolozsvári magyar színházat, 1854-ben újjáalakította az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet. Másik nagy alapítása az Erdélyi Múzeum Egylet volt. Az értelmiséget próbálta mozgósítani, azért, hogy az EME összegyűjtse a kallódó, történelmi hagyatékot: a levéltárakat, a levelezéseket, a könyvtárakat, a tárgyi emlékeket. Egy erdélyi kis akadémiának rakja le az alapját. Az EME ez is volt, míg 1950-ben betiltották. Új intézmények alakulnak, de ne úgy alakuljanak, hogy a régiekről megfeledkezünk, figyelmeztetett Egyed Ákos Bona Gábor hadtörténész /Budapest/ Kossuth Lajosról tartott előadást. Kossuth az emigrációban több mint húsz évig foglalkozott a hadügyi kérdésekkel, tehát bepótolta a műveltségében ez irányban fellelhető hiányt. /Bajna György: Történész-konferencia Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2002. június 22.

A budapesti Fafaragók Baráti Körének részvételével a hét elején tábor kezdődött Tusnádfürdőn, amelyen a budapesti XVIII. kerület fafaragói vesznek részt. A Frech Ottó által vezetett csapat az ittlétük alatt a helyi millenniumi emlékparkba készít három egészalakos szobrot Szent Istvánról, Hunyadi Jánosról és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről. A szobrokat a tervek szerint a Hargitai Megyenapok végén állítják fel. /(Daczó Dénes): Millenniumi szobrok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2004. január 9.

Tiltakozik az "RMDSZ pénzosztó monopóliuma" ellen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete, írta a Transindex internetes erdélyi portál. Markó Béla szerint ez a nyilatkozat a "szaktestületekben tisztességesen dolgozó több mint száz értelmiségit sérti". "Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete javasolja a romániai magyar nemzeti közösségnek szánt támogatások jelenlegi elosztási rendszerének megváltoztatását. Mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások a hazai civil szervezetek, egyházak, szakmai egyesületek megkerülésével a belterjes politikai szervezetként működő RMDSZ vezetőiből létrehozott testületekhez érkeznek." – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete (kt.) nyilatkozatában, amely Szatmárnémetiben tartott polgári fórumon hangzott el. A kt. az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma és a Communitas Alapítvány gyakorlatát nehezményezi. Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke kifejtette, a pályázatokról gyakran politikai és nem szakmai alapon döntenek. Példa erre a Bálványosi Szabadegyetem támogatásának akadályozása, amely szerencsére nem sikerült, vagy a dévai gyermekotthonnal és kollégiummal konkurens iskola felépítésének pénzelése. Magyarországi közalapítványok az oktatási támogatást leszámítva mintegy 1,2 millió, a román állam költségvetése 1 millió dollárral támogatja a romániai magyarságot. Erről az összesen 2,2 millió dollárnyi összegről nincs nyilvános elszámolás, de még belső egyeztetés sem! A jelenlegi egypártrendszer azt eredményezi, hogy a magyar civil társadalom szabad fejlődésére szánt pénz politikai szűrő alapján kerül elosztásra. A kuratóriumokba a csúcsvezetés nevezi ki a tagokat. – Szívesen látnék végre egy összefoglalót a csúcsvezetés pénzügy- és támogatáspolitikájáról – fűzte hozzá a szatmári nyilatkozathoz Szilágyi Zsolt. – Az a támogatás-osztás, amelyre az RMDSZ-nek rálátása van, az a lehető legnyitottabb módon történik – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a szatmári nyilatkozatra. Azonban Markó Béla vezeti az IKA alkuratóriumát és a Communitas Alapítványt is, jegyezte meg Sipos Géza. Markó erre megjegyezte, hogy nem a kuratóriumok, nem is az RMDSZ, hanem a szaktestületek bírálják el a pályázatokat. /Sipos Géza: Lej és forint ide, oda. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./

2004. január 15.

A kolozsvári székhelyű Kőváry László Honismereti Kör dec. 13-án tartotta V. Honismereti Napját, melynek témája az erdélyi várak ismertetése volt. A Kör minden december elején rendez hasonló jellegű tudományos ülésszakot. Kiss Margit, a Kör vezetője és szervezője a kezdetre emlékezett: amikor 1992-ben elindították első honismertető tanfolyamukat, akkor nemcsak Kolozsváron, de egész Erdélyben hasonló tematikájú civil szervezet nem működött, s ma is egyedüliek ezen a területen. Az előadások mellett eddig csaknem negyven tanulmányi kirándulást szervezett a Kör a várak, udvarházak, kastélyok, múzeumok, templomok, emlékházak megtekintésére. Az előadások földrajzi, történelmi, régészeti, építészeti és vallástörténeti témákat is tárgyaltak. A legutóbbi tudományos ülésen Starmüller Géza építésztörténész Várépítészet Erdélyben címmel tartott előadást. Kalotaszeg várairól Tóth Orsolya beszélt. A csíkszeredai Mikó-várat Láng Erika, Bálványos várát Soós Zoltán, Kőhalom várát Miklós Eszter mutatta be. Az ülésen bemutatták lapjuk, a Honismereti Híradó első számát. A tervek szerint a jövőben a Híradó évente kétszer fog megjelenni. /Ajtay Ferenc, Kolozsvár: Az erdélyi várak bűvöletében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2004. március 2.

A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ febr. 28-án Marosvásárhelyen tartotta soros küldöttgyűlését. A MIT idén is részt vesz a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezésében. A küldöttgyűlésen szóba került a Magyar Ifjúsági Tanács által kezdeményezett, a civil szféra és a politikum szétválasztásáról szóló beadvány is. A MIT és megdöbbenve értesült Bayer Zsolt magyarországi újságíró, közéleti személyiség Romániából való kitiltásáról. /MIT-küldöttgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./

2004. március 3.

Idén nem szervezik egymásra a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemet, illetve a marosvásárhelyi Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivált – közölték a szervezők. A marosvásárhelyi fesztivált egy óriási bulinak tervezik, a Tusványoson a szakmai műhelymunkákra kerül a hangsúly. A két fél elásta a csatabárdot. Ilyés Szabolcs főszervező közölte: Szepessy Szabolccsal, a Félsziget egyik szervezőjével megállapodott, hogy nyilvánosan nem támadják egymást. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Félsziget szervezői idén is a magyarországi, jóval nagyobb népszerűségnek örvendő Sziget szervezőivel együttműködve készülnek kivitelezni a marosvásárhelyi bulit. Az idei Félsziget Ifjúsági és Diákfesztivál Erdély és Románia legnagyobb ifjúsági és kulturális rendezvénye kíván lenni. A Félsziget ezentúl a magyar fiatalok mellett a román ifjúsághoz is szól. Az idei eseményre júl. 28. – aug. 1. között kerül sor Marosvásárhelyen. A Tusványost júl. 18–25. között szervezik. A Kelet-Közép-Európa az EU-bővítés után című rendezvényen az előadásokon és a koncerteken kívül szakemberek által irányított szakmai műhelyek működnek majd. /B. T.: Idén Marosvásárhelyen és Tusnádfürdőn is bulizhatunk. Nem szervezik egy időben a Tusványost és a Félszigetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2004. március 3.

2004. május 13.

Tizenkét műhellyel várja a nemzetközi szintűvé nőtt júl. 18–25. között XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor az érdeklődőket. A fő téma: Közép-Kelet-Európa az EU bővítése után – jelentették be máj. 12-én tartott sajtótájékoztatóján a rendezvény szervezői. Európa egész területéről várnak résztvevőket és előadókat a Tusnádfürdőre. Bejelentették: Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, valamint Andreas Pöttering, az Európai Néppárt elnöke is részt vesz majd a rendezvényen. /Lőrincz Edina: Nemzetközivé bővül Tusványos. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2004. május 13.

2004. június 15.

Magyarországon a Fidesz nyerte az európai parlamenti választásokat Orbán Viktor nagy győzelemként értékelte pártja eredményét. „Bár már máskor is győztünk, ilyen nagyon még sohasem” – jelentette ki a Fidesz elnöke. Szlovákiában a kormánykoalícióban részt vevő Magyar Koalíció Pártja a szavazatok 13,24 százalékával két képviselői helyzet szerzett meg az Európai Parlamentben. A választási eredmények alapján azonban nemcsak a felvidéki Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád lesz a kisebbségi sorban élő magyarság szószólója a parlamentben. A Fidesz-listán bejutott Gál Kinga személyében erdélyi származású képviselője is lesz az európai törvényhozásnak. Gál Kinga Kolozsváron született, általános iskolai tanulmányait Nagyváradon végezte. Szüleivel 1984-ben telepedett ki Magyarországra, de ezt követően sem veszítette el kapcsolatát az erdélyi magyarsággal. 1994-ben Markó Béla RMDSZ-elnök külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett Bukarestben, a Fidesz-kormány idején pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke volt. Gál Kinga az MTI-nek elmondta: részt kíván venni a Románia csatlakozásával foglalkozó bizottságban. Jelentős kisebbségpolitikai tapasztalattal utazik Brüsszelbe a szocialista Tabajdi Csaba is, aki a Horn-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára volt, és a fideszes Schöpflin György, a londoni egyetem politológiaprofesszora, aki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem állandó résztvevője. – Az Európa-szerte lezajlott választások nyomán az Európai Parlamentben az Európai Néppárt alkotja a legnagyobb képviselőcsoportot 269 mandátummal. Második helyre került az Európai Szocialisták Pártja 199 képviselővel, a harmadikon a liberálisok képviselőcsoportja 63 képviselővel. /Gazda Árpád: Erősödhet a kisebbségi lobbi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2004. június 28.

A Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió címmel diákszemináriumot szervez júl. 4–10-e között Tusnádfürdőn a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya. A szemináriumon részt vesz Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök is. A szervezők szerint 100 diák Magyarországról, míg 200 Romániából érkezik. Jelen lesz még Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kéri László, a Magyar Tudományos Akadémia politológusa, Vastagh Pál, az Országgyűlés alkotmány és igazságügyi bizottságának elnöke. /Nastase és Medgyessy Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2004. június 29.

Az RMDSZ csúcsvezetősége számára régóta gond a Bálványosi Nyári Szabadegyetem népszerűsége, hiszen Tusnádfürdő immár tizenöt éve a Kárpát-medencei magyar konzervatív oldal találkozóhelye, ahol gyümölcsöző magyar–román párbeszéd is kialakulhatott. A népszerű rendezvény megfúrására tett első kísérlet a marosvásárhelyi Félsziget nevű diákfesztivál volt, amit először ugyanabban az időben szerveztek meg, mint a tusványosit. A próbálkozást mégsem övezte siker, hiszen Tusnádfürdő továbbra is a nyári politizálás centruma maradt. A XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, az igazi Tusványost júl. 18–25-e között tartják meg. A szocialista változatot júl. 5–11. között rendezik ugyanitt, minden bizonnyal komoly magyar és román költségvetési támogatással. /Makkay József: Újabb ellentábort szervez a MIÉRT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 29./

2004. június 29.

Magyar–román miniszterelnöki találkozó lesz a jövő héten Erdélyben. Nagyváradon négyszemközti megbeszélést folytat a két kormányfő. Ezután Medgyessy Péter és Adrian Nastase Tusnádfürdőn előadást tartanak a Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió című nemzetközi diákszemináriumon. Tusnádfürdőn júl. 18-án kezdődik a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelyen a tervek szerint jelen lesz többek között Orbán Viktor, Németh Zsolt és Deutsch Tamás is. /(k): Orbán Viktor később jön. Újabb Nastase-Medgyessy találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

2004. június 29.

2004. július 6.

Medgyessy Péter kormányfő jún. 5-én a Létavértes és Székelyhíd közötti határátkelő megnyitása után Tusnádfürdőre ment, ahol előadást tartott a Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió címmel szervezett diákszeminárium hivatalos megnyitóján, majd a csíkszeredai városházán Hargita és Kovászna megyei RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselőkkel találkozott. Tusnádfürdőn Markó beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság alapvető érdeke az integráció. Magyarország segítségét a csatlakozási tapasztalatok átadásában, a fiatalok képzésének támogatásában, gazdasági tekintetben pedig a visszaszerzett tulajdonok hasznosításában látja. Fontosnak tartotta azt, hogy a különböző támogatási formák egységes rendszerré álljanak össze. Medgyessy Péter reményét fejezte ki, hogy nem emelkedik újabb fal Magyarország keleti határain. Medgyessy kiemelte a magyar–magyar összefogás fontosságát. Medgyessy Péter bejelentette, hogy szept. 11-ére összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) és kezdeményezi az uniós csatlakozásból adódó tennivalók és lehetőségek megvitatását. Az azt megelőző napokban meghívja egy megbeszélésre a határon túli magyar történelmi egyházak püspökeit is. A kormányfő elmondta: nem tud érdemben válaszolni azoknak a határon túli magyaroknak, akik magyar állampolgárságot kérnek, míg meg nem fogalmazzák, hogy ez mi célt szolgálna. Medgyessy Péter és kísérete este a csíkszeredai városházán találkozott Hargita és Kovászna megyei önkormányzati tisztségviselőkkel. A találkozón részt vettek a parlamenti képviselet tagjai és az RMDSZ-tisztségviselők. A magyar kormányfővel való megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott. /Sarány István: Medgyessy Péter a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

2004. július 6.

Tusnádfürdőn júl. 5-én megnyílt a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európa Unió címet viselő diákszeminárium. Az egyhetes táborban mind egy háromszáz középiskolás és egyetemista fiatal vesz részt Magyarországról és Romániából. A megnyitón Kovács Péter, a MIÉRT elnöke és Vastagh Pál /MSZP/ országgyűlési képviselő ismertették a tábor programját, majd Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke Székelyföld európai jövőjéről tartott előadást. Demeter János előadásában kifejtette, Romániában a régiókat mesterségesen hozták létre anélkül, hogy figyelembe vették volna a helyi és történelmi sajátosságaikat. Ezért egyes régiókon belül nem létezik sem gazdasági, sem kulturális kohézió. Kifejtette, hogy Székelyföld infrastruktúrája a legfejletlenebb. /(Szász Attila): Székelyföld európai jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és magyarországi településekről érkeztek diákok különféle csoportokban. /Mészely Réka: Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2004. július 7.

Tusnádfürdőn Markó Béla kitért arra, hogy Magyarország gazdasági téren segíthet, különösen Székelyföldön, ahol ki kellene használni a helyi sajátosságokat. Szerinte Magyarországnak az általános autonómia kivívásában is segítséget kell nyújtania. Az anyaországnak támogatnia kell az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet abban, hogy ez modern egyetemmé válhassék, támogatnia kell az erdélyi magyar televíziót. Medgyessy Péter miniszterelnök leszögezte: áldozathozatal nélkül egyetlen ország sem lehet az Európai Unió tagja. A kettős állampolgárság kapcsán a magyar kormányfő arra kíváncsi, hogy miért van jelentősége a magyar állampolgárságnak, milyen célt szolgálna. Úgy vélekedett: egyesek szándékosan keltenek illúziókat a magyar állampolgárság kérdésében. Markó Béla előadásában kifejtette: azért próbálják megosztani az erdélyi magyarságot, mert ez a politizálás szavazatokat hozhat Magyarországon. A tábor megnyitása előtt többször is felvetették, hogy miért éppen a bálványosi szabadegyetem helyszínén szervezték. Erre Markó leszögezte: Erdélyben ne jussunk oda, hogy tereket kisajátítsunk, hiszen Erdély közös és a tábor hasznos. Vastagh Pál /MSZP/, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke kifejtette: nem azért jöttek, hogy a magyar belpolitikai harcot ide exportálják. A tusnádfürdői előadás után a magyar miniszterelnök, a magyar delegáció tagjai, valamint az RMDSZ elnöke és vezetőségének tagjai Csíkszeredába látogattak, ahol a városházán Maros, Kovászna és Hargita megyék RMDSZ-es képviselőivel, választott tisztségviselőivel találkoztak, zárt ajtók mögött közel másfél órás megbeszélést folytattak. A tanácskozás után Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: felmerült a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének a támogatása, a csíkszeredai konzulátus kérdése és a hősök temetőjével kapcsolatosan nyújtottak át egy anyagot. /Daczó Dénes: Először magyarnak kell lenni, utána jöhet a többi. Medgyessy Péter a tusnádfürdői táborban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2004. július 7.

2004. július 8.

A vezető román politikai napilapnak tekintett Adevarul, amely egy nappal korábban hírt sem adott Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nagyváradi találkozójáról, júl. 7-én négyhasábos, fényképes beszámolót közölt a magyar kormányfő és az RMDSZ-elnök Markó Béla tusnádfürdői szerepléséről "az RMDSZ nyári iskolájának első kiadásában". A lap szerint "a magyar és a román kormányfő – az RMDSZ két barátja". A tudósítás címében is kiemelte, hogy "a tusnádfürdői nyári iskolában Markó Béla az RMDSZ-szel rivalizáló pártok veszélyéről panaszkodott a magyar kormányfőnek". A Medgyessy-előadásból kiemelte az Adevarul, hogy a magyar kormányfő a szülőföldön maradásra, a szülőföldjükön történő boldogulásra biztatta a Magyarországot körülvevő országokban élő fiatalokat. Markó Béla tusnádfürdői előadásából a lap azt idézte, hogy az őszi választások alkalmával az erdélyi "Magyar Polgári Szövetség megakadályozhatja az RMDSZ bejutását a parlamentbe". A Cotidianul úgy látta, hogy "a magyar kormányfő az RMDSZ választási korteseként" utazott Erdélybe, ahol "támogatást ígért a Székelyföld autonómiájához". A Curentul című bukaresti napilap idézte Medgyessy Péter tusnádi előadásáról a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésre adott válaszát. Eszerint "mesterséges illúziókeltésről van szó, mert Magyarország nem nyújthat számukra többet, mint amit itt (Erdélyben) elérhetnek". A magyar kormányfő tehát "arra biztatta a magyarokat, hogy maradjanak Erdélyben" – írta a lap. A magyarellenességével kitűnő Cronica Romana című napilap szerint "Medgyessy Péter elítéli a romániai magyar közösségen belüli botrányt" és hangoztatta: "meg kell szűnnie a határon túli magyarok megosztására irányuló bármely kísérletnek". Az ellenzéki Romania Libera is azt emelte ki Medgyessy Péter marosvásárhelyi sajtókonferenciájából, hogy a magyar kormányfő hangsúlyozta: "fontos, hogy a magyarok egységes irányba szavazzanak". A Curierul National Medgyessy közvetít Markó Béla és Tőkés László között címmel számolt be rövid tudósításában a magyar kormányfő "rövid székelyföldi körútjáról". Ennek során az RMDSZ-vezetéssel lezajlott találkozója után a magyar kormányfő hangoztatta: a legközelebbi magyar-magyar találkozóra meg akarja hívni a magyar egyházi vezetőket, köztük Tőkés László püspököt is. Mert nagyon fontos, hogy az erdélyi magyarok "egységesen lépjenek fel a választásokon és egységes irányba szavazzanak". /A román sajtó szerint Medgyessy Péter erdélyi körútja az RMDSZ érdekeit szolgálta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./

2004. július 8.

Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn kifejtette, hogy a kettős állampolgárság iránti igényt esetlegesen megindokló három pontból kettő teljesíthetetlen, a harmadikat meg minek, mikor Románia amúgy is rövidesen EU-tag lesz. Közben Vastagh Pál /MSZP/ volt magyar igazságügy-miniszter kételkedett abban, hogy egyáltalán kivitelezhető-e a kettős állampolgárság kérdésének ismételt napirendre tűzése, miután Magyarország e probléma felvetése nélkül zárta le az uniós tárgyalásokat. A nemzetegyesítés gondolatával szemben a valóság az anyaországi hűvösség. /Csinta Samu: Megrekedő kettősség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

2004. július 8.

Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn, a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió táborban tartott előadása után júl. 5-én Csíkszeredában találkozott a megyeszékhely és Hargita Megye Tanácsának vezetőségével. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke a találkozón bemutatta Medgyessynek azokat a problémákat, amelyekben a miniszterelnök segítséget nyújthat a megyének. Felvázolta a megyei tanácsnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével közösen Tusnádfürdőre tervezett konferenciaközpontra vonatkozó elképzeléseit. A háromszáz férőhelyes központ létrehozása érdekében a két megye közös kft.-t hozott létre, és megvan már a területük is. A létesítmény Bunta Levente szerint nemcsak a megye, hanem egész Székelyföld számára fontos lenne. A csíkszeredai magyar konzulátus ügyéről is szó esett. /Kiss Edit: A székely gőzös problémáját is felvetették a magyar miniszterelnöknek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./

2004. július 8.

Nemzeti érdekeink és az európai integráció – téma kapcsán hangzott el előadás a tusnádfürdői diáktábor harmadik napján. Dr. Balogh András, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetközi stratégiai főtanácsadója vázolta azokat a törekvéseket, amelyeket a térség nemzetei igyekeztek elérni, ezek a demokrácia elveinek elfogadása, a jóléti társadalom megteremtése, valamint a nemzeti szuverenitás megszerzése és megerősítése voltak. A társadalmon belüli megosztottság azonban nagyobb lett, mind valaha. A rendszerváltó társadalmakra öt-hat éves gazdasági visszaesés volt jellemző. Magyarország a térségben a legjobban vette az akadályokat, de a gazdasági visszaesés ennek ellenére olyan mértékű volt, mintha háború lett volna. – A külföldi politikusok értetlenül álltak a magyar nemzet kérdésével szemben, hogy nem a magyarok több milliói lépték át a határokat, hanem a határok léptek át rajtuk. Meghatározása szerint a nemzethez való tartozás egyéni választás kérdése. Az előadást követően három szekcióban folytatódtak az előadások, politológiai, közgazdasági, valamint jogi témakörökben. /(Daczó Dénes): Nemzeti érdekeinkről és az európai integrációról Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

2004. július 9.

A magyar közélet két párhuzamos világra tagolódott. Magyarország lakossága két pártra szakadt. Magyarország határain túl is ugyanaz a folyamat zajlik a magyar közösségekben. Egymásra szerveznek rendezvényeket. Idén a tizenhatodik alkalommal szervezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort a tusnádfürdői kempingben. Kezdetben a baloldal, valamint a polgári és a nemzeti oldal magyar politikusai egyaránt megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt, később azonban szinte kizárólag a nemzeti oldal képviseltette magát. A hivatalos román fél is kikopott a szabadegyetemből, szinte tüntetőleg Marosfőn szervezett különbejáratú szabadegyetemet magának. Idén meg Tusnádfürdőre költözött Orosházáról a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszeminárium, illetve az elmúlt években a tusványosi táborral egy időben szervezték meg a Pepsi-sziget mintájára Marosvásárhelyen a Félszigetet. A szervezők váltig hangsúlyozzák, hogy ezek nem ellenrendezvények, maga Medgyessy Péter kormányfő magyarázta el, hogy „nem azonos súlycsoportban" mérkőznek. Nos, a ‘súlycsoport’ a lefitymálást, a ‘mérkőzés’ pedig a konfrontációt jelenti. /Sarány István: Párhuzamos világok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 421-439