udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2001. április 10.
Dávid Gyula tanulmánykötetében /Erdélyi irodalom - világirodalom (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000/ a kisebbségi irodalmak közös fejlődési irányának bemutatásával a nemzeti egységesülés lehetséges útjait keresi. Dávid Gyula kiemelte, hogy a felmerült kérdésekre választ kell keresni ahhoz, hogy "Schengen árnyéka" ne mélyítse el a magyar szellemiség megosztottságát. Dávid Gyula /a kor közhangulatával dacolva - vetette közbe Győrffy Gábor/ hisz a magyarság értéképítő irodalmában, az egyetemes magyar nemzettudat létrehozásában. /Győrffy Gábor: Erdélyi irodalom határon innen és túl. = Helikon (Kolozsvár), ápr. 10./ Győrffy nem magyarázta meg, mit ért azon, hogy hogy a kor közhangulatával dacolva.2001. április 11.
Mircea Geoana külügyminiszter egy napra Magyarországra látogatott. Mi volt az eredménye, tette fel a kérdést Fodor Sándor. Magyarország kormánya, mind az RMDSZ, mind pedig a Székelyföld népe szorgalmazta a magyar konzulátus megnyitását Csíkszeredában. Geoana elzárkózott ettől. /Ugyanakkor két német konzulátus is van az országban, Erdélyben, az egyik Szebenben, a másik Temesvárott. - A romániai magyar tannyelvű állami magyar egyetem kérdése már szóba se került Budapesten. A magánegyetemről Geoana azt mondta, a kérdést az akkreditációs bizottság vizsgálja. - Az olcsó és jó minőségű magyar élelmiszereket nem engedik be Romániába. Tulajdonképpen mi szükség is volt erre a kommunista időkére emlékeztető, semmitmondó külügyminiszteri vizitre? Az, hogy Románia jelezze Európa felé: mindent elkövet, hogy jó viszonyban legyen szomszédaival. /Fodor Sándor: Mi is volt az értelme? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11.2001. április 11.
A Csíkszeredai Tudomány és Technika Központ tevékenységének támogatásáról írt alá stratégiai együttműködési szerződést Michelberger Pál akadémikus, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke és Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Az MTESZ elsősorban szellemi támogatást nyújt, amelynek első lépéseként a Csíkszeredai Tudomány és Technika Központtal való együttműködés szorosabbá tétele. Michelberger Pál szerint az MTESZ határon túli programja - a műszaki szakemberek, a kutatók, a fejlesztők, azaz a tudásipar aktivizálásával - a regionális innovációt szolgálja. A magyarországi tudomány és technikaházak gyakorlatára alapozva egy olyan program elindítását tűzték ki célul, amelynek végeredményeként a határon túl technológiai ügynökségek jönnek létre, s különféle szolgáltatásokkal járulnak hozzá az adott térség gazdasági, műszaki, tudományos fejlesztéséhez. Bíró Zoltán, a Csíkszeredai Tudomány és Technika Központ szervezője, a humánantropológiai műhely vezetője azt emelte ki, hogy az együttműködés keretében a csíkszeredai és a város környéki műszaki szakemberek magyar nyelven juthatnak hozzá a nélkülözhetetlen szakmai ismeretanyaghoz. /Tudásiparral a regionális innovációért. MTESZ-Hargita megyei együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./2001. április 11.
Megjelent Vargyas Antal földrajztanár könyve, a Székelyföld (útikalauz) /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/. Ugyanennél a kiadónál látott napvilágot Komán János Maroshévízen élő költő második verseskötete: Kalózok hajóján (versek). /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./2001. április 12.
A Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet 1996-ban alakult (korábban Junior Bussines Club néven volt ismert) Brassó, Kovászna, Hargita, Maros megyékből származó fiatal egyetemisták és diplomások kezdeményezésére. A szervezet fő tevékenysége, hogy segítse a különböző intézményeket és vállalkozásokat céljaik elérésében. Ehhez több programot is beindítottak a fiatalok, mint a Karrier Pont Hálózatot (www.karrier.ro), befektetővonzási programot (www.investhere.ro), illetve a vállalkozásfejlesztési programot. A Karrier Pont Hálózat program eredményeként több városban, egyebek mellett Csíkszeredában is beindult a karriertanácsadás szolgálat. A Hargita megyében élő vagy itt megtelepedeni szándékozó diplomások számára jelenleg 32 betöltetlen állást tartanak nyilván. Csíkszeredában ápr. 25-én szervezik meg az álláskereső diplomások és a diplomást kereső munkáltatók fórumát. Vállalkozásfejlesztési programjával a Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet általános vállalkozási tanácsadást működtet, kedvezményes hitelkonstrukciókról, kereskedelmi és munkaügyi jogszabályokról, helyi, országos és nemzetközi vásárokról. /Fiatalok a gazdaságfejlesztésben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./2001. április 12.
A Figura Stúdió Színház idei évadja igazolja, figyelnek a színház tevékenységére, hiszen összesen 4,5 millió forint támogatásban részesítette 2001-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a Nemzeti Kulturális Alap. A juttatások előadás-támogatásokra, színpadtechnikai eszközök vásárlására, jelmezek előteremtésére szolgálnak. A Figura Színház nagy lépésre is készül: ha sikerül, ezután Gyergyószentmiklóson szerveznék meg a romániai kisebbségi színházak kollokviumát. /4,5 millió forint a Figurának. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./2001. április 12.
Ápr. 8-13-a között immár negyedik alkalommal szervezett bútorfestő tábort a szentegyházi Gyermekfilharmónia. Haáz Sándor zenetanár elmondta, főleg Hargita megye iskoláinak pedagógusai és tanulói vesznek részt az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő bútorfestő táborban. Eljöttek a csernátoni Haszman-lányok is, mint oktatók. Az első csoport tanulói a vargyasi és az almási népi festett bútorok technológiájával ismerkednek, a többiek a háromszéki bútorok tanulmányozásával töltik idejüket. /Bútorfestő tábor negyedszer Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./2001. április 12.
Tisztújítás volt az Írók Marosvásárhelyi Egyesületénél. A Romániai Írószövetség titkára, Balogh József vezette az ülést. Az Írószövetség vezetőtanácsába Gálfalvi Györgyöt és Mihai Sint küldte el a tagság. A marosvásárhelyi egyesület héttagú vezetőséget választott, ebben Zeno Ghitulescu és Káli Király István a két társtitkár, a tagok pedig: Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), Ferenczes István (Csíkszereda), Nistor Eugen, Dumitru Muresan (Marosvásárhely), Lőrincz György (Székelyudvarhely). /Beszámoló nem volt...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./2001. április 12.
A 2001. esztendő a XX. századi egyetemes magyar szellemi élet és irodalom egyik legnagyobb alakjának, Németh Lászlónak születési centenáriuma. A jeles eseményt az író nevét viselő társaság rendezvényekkel köszönti. Németh László s Erdély sokoldalú, több évtizedes kapcsolatát mutatja be az író és Veress Dániel /Sepsiszentgyörgy/ több évtizedes /1959-197/ levélváltása, melynek kiadását tervezi a Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ a Bibliotheca Transsylvanica sorozatában. Veress Dániel tervezte, hogy kismonográfiát ír Németh László munkásságáról, felajánlva munkáját az Arcok és vallomások sorozatnak. Ekkor, 1969-ben, Németh László egy terjedelmes levelében felvázolta életcélját, melyet A minőség forradalma című munkájában fejtett ki: a minőség igényét akarta "értelmiségünkön át népünk közkincsévé tenni." Illés Endre, a Szépirodalmi Kiadó igazgatója azzal hárította el Veress Dániel jelentkezését, hogy a magyar irodalom örök szégyene lenne, ha az anyaországban nem találnának senkit, aki megrajzolná Németh László pályaképét. A művet végül Vekerdi László írta meg /Németh László alkotásai és vallomásai tükrében /Budapest, 1970./ /Száz éve született Németh László. Veress Dániel: Erdélyi levelek. = A Hét (Bukarest), ápr. 12./ Vekerdi László pozitív pályaképet rajzolt, ezért a kommunista kultúrpolitika annak idején kirohant ellene. Tamás Gáspár Miklós Az éleslátó vak. Száz éve született Németh László /Népszabadság, ápr. 14./ címmel a tőle megszokott durva hangon elutasította az író életművét.2001. április 13.
Hargita Megye Önkormányzata a gyergyószárhegyi Kulturális Központtal és a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szerkesztőségével máj. 10-12. között Irodalom az utódállamokban címmel rendezi meg az erdélyi magyar írók találkozóját. A találkozót a hargitafürdői Ózon Szállóban rendezik meg. Tavaly Gyergyószentmiklóson 32 erdélyi és Erdélyből elszármazott, de ide kötődő író és irodalmár A romániai/erdélyi magyar irodalom 1980-2000 között és tovább... címmel tanácskozott. "Az eltelt húsz esztendő óta irodalmunk helyzetében alapvető változások következtek be - fogalmazták meg közös nyilatkozatukban a tavalyi találkozó résztvevői -; a mai világban más - és másképpen nehéz - helyzetbe került a kultúra, változott az irodalomban az értékrend, átalakult az írók egymáshoz és az irodalom intézményeihez való viszonya. Súlyos gondokat okoz az irodalom és az azt hordozó könyv sorsát meghatározó anyagi feltételek hiánya vagy esetlegessége, megváltoztak az olvasók szokásai, átalakultak a velük való kommunikáció formái." A megjelentek elhatározták, hogy a tábort rendszeresítik. A májusi írótáborban a mai magyar irodalom és a határokon kívüli magyar irodalomrészek kapcsolatának/viszonyának kérdését kívánják megvitatni felkért előadók vitaindítói alapján, minél bővebb részvétellel. A tábor anyagi hátterének előteremtését nyolcvan százalékban az Alkotóközpontnak a magyarországi Nemzeti Kulturális Alapnál való sikeres pályázata biztosítja. A programmenedzseri teendőkkel Fekete Vincét, a Székelyföld és a Helikon laptestében megjelenő Serény Múmiák szerkesztőjét bízták meg. A találkozó vitaprogramjait Egyed Emese, Egyed Péter, Gál Éva Emese, Gergely Edit, Kinde Annamária, László Noémi, Máthé Adél vezetik. /Irodalom az utódállamokban. Írótalálkozó Hargitafürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./ 2001. április 13.
Tíz erdélyi kiadót képvisel a Romániai Magyar Könyves Céh az április végén nyíló budapesti nemzetközi könyvvásáron. A Kriterion, Pallas - Akadémia, Pro Print, Polis, Mentor, Tinivár, Komp Press, Literator, Koinónia és Impress kiadók ingyen vehetnek részt a budapesti könyvvásáron, ahol a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének köszönhetően a főpavilonban biztosított területen kapnak helyet. A vásáron a Mentor Kiadó az Erdély emlékezete című történelmi sorozattal mutatkozik be. Ebben a sorozatban jelentetik meg a könyvvásárra az Erdélyi panteon harmadik kötetét, Tüdős Kinga Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Kovács Kiss Gyöngy Rendtartás és kultúra, valamint Egyed Ákos Erdély 1848-ik évi utolsó rendi országgyűlése című köteteket. - A marosvásárhelyi székhelyű Romániai Magyar Könyves Céhnek jelenleg huszonhat romániai magyar kiadó a tagja. A Céhnek nem tagja minden erdélyi magyar könyvkiadó, de állandó jellegű a tagfelvétel, jelenleg az Erdélyi Híradó és a Charta kérte a felvételét a tagság közé. A könyves céh koordinálja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett pályázatokat. Idén összesen 223 támogatást igénylő kézirat érkezett. A támogatások értéke mintegy 27 millió forintra várható, ami körülbelül száz könyv kiadását jelenti. - Ettől az évtől kezdve a romániai magyar könyvkiadók és terjesztők érdekvédelmi szövetsége adja ki a Könyvjelző című, negyedévente jelentkező szakfolyóiratot, melynek kiadásával eddig a csíkszeredai Corvina Könyvposta foglalkozott. /Erdélyi kiadók a budapesti nemzetközi könyvvásáron. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./2001. április 13.
Botár László Csíkszeredán, a Virág utcai galériában rendezett tárlatának anyagát korábban Marosvásárhelyen, a Bernády-ház galériájában állították ki. Botár Lászlót nem kellett bemutatni, hiszen itt él a városban, festményeit, grafikai lapjait ismerik a művészetbarátok. Művészetének bővebb bemutatása a Pallas-Akadémia Kiadó és a Kriterion Alapítvány közös kiadványában, az azóta sorozattá terebélyesedett Műterem-kötetek első kiadványában látott napvilágot. /Szatmári László: Festői analízis. Botár László csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./ Botár László (sz. Csíkszereda, 1959. júl. 20.) Kolozsváron, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola formatervezés szakán szerzett oklevelet 1984-ben. A csíkszeredai Traktorgyár formatervezőjeként az 1984-1989-es időszakban négy mezőgazdasági, valamint ipari traktortípus tervét készítette el. Nagy Ödönnel közösen készített játszótéri elemei Csíkszeredában, Zsögödön, valamint a parajdi sóbányában találhatók; ugyancsak Nagy Ödönnel közösen készített hegesztett réz-térplasztikája a csíkszeredai új takarékpénztár előtt található. Az 1999-ben alakult Hargita Visual Art művészegyesület elnöke. 2001. április 13.
Dézsi Zoltán Remény /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete válogatás a szerző 1989. dec. 22.-2001. márc. 15. közötti időszakban tartott ünnepi beszédeiből és a vele készült interjúkból. /Dézsi Zoltán: Remény. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./2001. április 14.
Kilencedik alkalommal rendezik meg az Országos Diákszínjátszó Fesztivált /április 17-22. között/, s ezúttal is Csíkszereda vállalta el a házigazda tisztjét. A fesztivál évek óta a színművészeti főiskolákra felvételizők fóruma is. Hasznosnak ítélt kezdeményezés, hiszen színművészeti főiskola nulladik évének is minősíthető a fesztivál. /Merni és kockáztatni. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./2001. április 18.
Ápr. 17-22. között tartják Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ rendezésében a X. Országos Diákszínjátszó Fesztivált. Idén 13 diákszínjátszó csoport vetélkedik, 2 csapat pedig versenyen kívül szerepel. Az idei ODIF koncepciójának kidolgozásába fiatal szakembert, Csíky Csengele színművészt és drámapedagógust vontak be. Ezúttal nem a seregszemle-jellegre, hanem a profizmus felé közeledésre helyezik a hangsúlyt. A diákcsapatok delegált tagjai Kovács Levente dékán vezetésével műhelymunkákon vesznek részt, és az itt elkészített előadást a fesztivál utolsó napján közönség elé viszi. Az ODIF héttagú, színházi szaktekintélyekből álló zsűrijének elnöke Lohinszky Loránd érdemes művész. /X. Országos Diákszínjátszó Fesztivál - ODIF. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A fellépők között van a Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, Orbán Balázs Gimnázium, Székelykeresztúr, Krasznai Ipari Iskolacsoport, Szilágysomlyó gimnáziuma, Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely, Áprily Lajos Gimnázium, Brassó, Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós, Szilágycsehi Iskolacsoport, Kölcsey Ferenc Kollégium, Szatmárnémeti, Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy és az Árpád Szakképző Iskola, Székesfehérvár színjátszó csoportja. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Egész napos színjátszás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./ Ápr. 17-én tartották Csíkszeredában az Országos Diákszínjátszó Fesztivál ünnepélyes megnyitóját. A tavalyi fesztiválhoz képest idén kétszeres költségvetésből tudják lebonyolítani a diákszínjátszók találkozóját, s ezért is - a korábbi fesztiváloktól eltérően - a jelen rendezvény nem a seregszemle-jellegre, hanem a profizmus felé való közeledésre helyezi a hangsúlyt. Megnyitóbeszédet mondott Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke, illetve Béres András rektor. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Életképes színházi rendezvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./2001. április 18.
A Hargita Visual Art /Csíkszereda/ képzőművészeti csoport március eleji, kolozsvári kiállítása az újdonság erejével hatott. A sikeren felbuzdulva ápr. 14-én a csíkszeredai alkotók festményeiből, grafikáiból, kisszobraiból, kerámiáiból újabb kiállítás nyílt Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában, melyen huszonkilenc művész alkotása tekinthető meg. Máj. 4-én a kincses város művészei mutatkoznak be csoportkiállításon Csíkszeredában. /Csíkszeredai művészek a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./2001. április 19.
Ápr. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei Budapesten megbeszélést tartottak Orbán Viktor kormányfővel. Egyetértettek abban, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának ügye jó irányba halad, a Sapientia Alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, a püspökök pedig tényleges szerepet kívánnak vállalni az egyetemügyben. Tonk Sándor, a Sapientia kuratóriumának elnöke elmondta, minőségileg új stádiumba került az egyetemalapítás ügye, hiszen a magyar kormányfővel folytatott találkozó lezárta a szervezés első, bizonytalanság jellemezte szakaszát. /Sapientia: nemzetpolitikai kérdés. Orbán Viktor kormányfővel egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ Szót ejtettek az erdélyi történelmi egyházak helyzetéről, a magyar nyelvű tudományegyetem létrehozásáról, valamint a státustörvényről. A találkozón részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Reizer Pál szatmárnémeti megyéspüspök, Martin Ross temesvári püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök és Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök. Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a magyar kormány támogatja az erdélyi magyar történelmi egyházak azon igényét, hogy kapják vissza a kommunista időszakban elkobzott ingatlanjaikat. Ez a kérdés szerepel az RMDSZ és az RTDP között létrejött megállapodásban is. Bizonyossá vált, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek négy helyszínen - Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán - lesznek kihelyezett fakultásai. Megindult a szabályzatok kidolgozása és már komoly ingatlan-beruházásokra is sor került. A magyar kormány ugyanakkor reméli, hogy a román tudományos akkreditációs bizottság már a következő ülésén pozitívan bírálja el a magyar egyetem számára benyújtott akkreditációs kérelmet. Tonk Sándor szorgalmazta, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem koordinálásával bízzanak meg kormánybiztost, de erről egyelőre nem született döntés. Arra kérte Orbán Viktort, hogy a magyar diplomácia gyakoroljon nyomást az erdélyi magyar tudományegyetem létrehozása ügyében. Véleménye szerint ugyanis a magyar egyetem kérdése átkerült a politikum területére, a kuratórium pedig kimerített minden szakmai lehetőséget és érvet. /Erdélyi püspökökkel találkozott Orbán. Elemezték a Sapientia tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2001. április 19.
Ápr. 17-én ünnepélyesen megnyitották Csíkszeredában a IX. Országos Diákszínjátszó Fesztivált (ODIF), amelynek főszervezője ez évben a Hargita Megyei Kulturális Központ (MKK), anyagi támogatója pedig Hargita Megye Önkormányzata. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem rektora köszöntőjében a színházkedvelő közönség kialakításának fontosságáról beszélt. A találkozó során tizenegy csapat mutatja be előadását a verseny keretében, két csapat pedig versenyen kívül szerepel. Az ODIF-nak héttagú, színházi szaktekintélyekből álló zsűrije van: elnöke Lohinszky Loránd érdemes művész. /A játszás öröme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Ápr. 17-én kezdődött a fesztivál, mely évek óta a színművészeti főiskolákra felvételizők fóruma is. A rendezők deklaráltan a profizmus felé való közeledésre helyezték a hangsúlyt. Idén 13 diákszínjátszó csoport vesz részt a találkozón. A diákcsapatok delegált tagjai Kovács Levente, a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem dékánja vezetésével műhelymunkákon vesznek részt. A rendezvény szakmai fővédnöke Béres András egyetemi rektor, színházigazgató; társadalmi fővédnök Zsombori Vilmos, Hargita Megye Önkormányzatának elnöke. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. A színművészeti egyetem nulladik évének is nevezhető a fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./2001. április 19.
Jelenleg ezer és tizenkétezer amerikai dollár közötti támogatást nyújt Szatmár megyei kis- és középvállalkozások számára a magyarországi Új Kézfogás közalapítvány, kamattámogatás címén. A Szatmár megyei Kis- és Középvállalkozások Fejlesztő Központ (KKVFK) máig három cég kamattámogatási kérvényét közvetítette a közalapítvány kuratóriuma felé. Mikrohitelekre eddig öt környező megye jelentette be igényét, Kovászna és Hargita esetében egy csíkszeredai vállalkozás-élénkítő központ közvetít, Szilágy, Máramaros és Szatmár megyében a KKVFK összesíti a kérvényeket. A legtöbb cég azért kapott elutasító választ kérelmére, mert nem volt hitelképes, a bizottság nem találta indokoltnak az igénylést, ellentmondásos adatokat tartalmazott az üzleti terv, vagy ez nem volt életképes. Az üzleti terveket, illetve a kamattámogatási kérelmeket a Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ szatmárnémeti székhelyére kell eljuttatni. /Támogat az Új Kézfogás közalapítvány. Száznegyvenezer dollár a Szatmár megyei vállalkozásoknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 19./2001. április 19.
Gyimesbükk nagyközséget az 1960-as években politikai okokból elválasztották a két másik gyimesi községtől, és a tiszta román Bákó megyéhez csatolták. Ez azzal járt, hogy itt nem működhetett magyar nyelvű oktatás. Jól számított a román politika, mára teljesen beérett a bomlasztó munkája! Ma, amikor járhatnának magyar iskolába, magyarórákra a gyermekek, a szülők nagy része román osztályokba íratja gyermekeit. Emlékezetes, hogy Gyimesbükkön létezett egy Dani Gergely pap, aki a hetvenes, nyolcvanas években, amikor ezért meghurcoltatás járt, a templomban írni-olvasni tanította a gyimesbükki gyermekeket. Vannak emberek, akik már belefáradtak ebbe a harcba, akik többet vártak a helyiektől. Hány fenyegetést kellett elhallgatnia Deáky András tanárnak, amíg belefáradt és más utakat keresett arra, hogy szolgálja ezt a közösséget? Félő, hogy egyszer majd elfárad Berszán Lajos felsőloki esperes is, aki megteremtette a gyimesi középiskolai oktatást, ahol sokan tanulnak magyarul a moldvai gyermekek közül is. - Amikor Amerikában összegyűltek a lángész magyar kutatók, elterjesztették róluk, hogy valamilyen idegen bolygóról származnak. Szilárd Leó, Teller Ede, később Kemény János (a Basic megalkotója), Oláh György, Angliában Gábor Dénes, és a sor itt nem ér véget, ámulatba ejtették a világot, pedig mind egy szálig magyarul tanultak és mindnyájan abból az iskolából rajoztak ki a világba, amelyet még Eötvös Loránd indított! /Tankó Gyula: A csángók elcsángálódása Gyimesbükkön... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./2001. április 20.
Ápr. 19-én Orbán Balázs kopjafájánál, emlékeztek a legnagyobb székelyre, halálának 111. évfordulója alkalmából. A megemlékező ökumenikus istentisztelet után koszorúzás következett. /Orbán Balázsra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./2001. április 21.
Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását felügyelő Sapientia Alapítvány tulajdonába került a csíkszeredai Hargita Szálloda. Az adásvételre az elmúlt héten került sor. Az elképzelések szerint itt folyik majd az egyetemi oktatás (természetesen, ehhez megfelelő helyiségeket kell kialakítani, s azokat felszerelni), de lesz itt adminisztrációs részleg, szobák a vendégtanárok fogadására, campus (szálláshely és étkezde a diákok számára) stb. /Ingatlant vásárolt a Sapientia. = Hargita Népe (Csíkszereda ápr. 21./2001. április 21.
Az elmúlt évek talán legnagyobb közoktatási eszköztámogatását adták át ápr. 20-án Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában. A magyar Oktatási Minisztérum (OM) nem kevesebb, mint 79 millió forint értékű számítástechnikai felszerelés tulajdonjogával ruházta fel a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét, a támogatás a Magyarországon több éve működő Sulinet-program része. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Ríz Ádám, az OM - Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke elmondta, hogy a felszerelést Temesvártól Gyimesközéplokig, összesen 18 tizennyolc erdélyi magyar iskola kapja meg. Ápr. 20-án Csíkszeredában tárgyalások folytak arról, hogy ősztől esetleg új, földmérési és kataszteri mérnöki távoktatási képzés indul a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványnál. A megbeszélésen jelen volt a Székesfehérvári Földmérési és Földrendezési Főiskola főigazgatója, dr. György Antal, a csíkszeredai alapítvány elnöke és Zsombori Vilmos megyei tanácselnök is. /Sulinet Erdélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ Az elkövetkező két hétben befejezik a berendezések szétosztását az iskolák között. A támogatott iskoláknak a közeljövőben városukban, illetve az annak környékén lévő iskolákban kell biztosítaniuk az internet-szolgáltatást. /Számítógépek erdélyi magyar iskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./2001. április 21.
Egész napos programot szerveztek Gyergyócsomafalván, a medence polgármestereinek hagyományossá vált találkozóján. Először a jelen levő közbirtokossági vezetőkkel tárgyaltak a községvezetők egy létrehozandó magánerdészetről. A polgármesterek elhatározták, hogy a meglévő két kistérségi társulás (a Bucsin - Libán - Délhegy KT és az Északkelet- Hargita KT), valamint Gyergyószentmiklós szövetségre lép, s gyergyószentmiklósi székhellyel (a Fejlesztési Központban) erős tömörülést hoz létre. Ezután megalakították a Gyergyói Polgármesterek Tanácskozó Testületét, a jövőben havonta találkoznak. /Polgármesterek tanácskozó testülete. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./2001. április 21.
Csíkszeredában ápr. 20-án tartották az Országos Diákszínjátszó Fesztivál eredményhirdetését. Az idei fesztivál első díját a brassói Áprily Lajos Gimnázium Grimasz nevű csoportja kapta; második díjas lett a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Mágamaszk csoportja, a harmadik helyezést pedig a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium Vitéz lelkek csoportja érdemelte ki. A fesztivál 1-3. díjazottja részt vehet a balassagyarmati diákszínjátszó fesztivál döntő szakaszán, 2002 márciusában. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. A fesztivál díjazottjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./2001. április 21.
Budapesten, ápr. 11-én a Magyarok Házában a Lakatos Demeter Egyesület, a Magyar Néprajzi Társaság és az Erdélyi Szövetség rendezésében kiállítással egybekötött emlékülést tartottak Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója tiszteletére. A nagy néprajztudós munkásságáról, népzenegyűjtésének jelentőségéről, a moldvai csángómagyarok között végzett kutatásairól hangzottak el értekezések. Szőcs János csíkszeredai történész Domokos Pál Péter és a Csíki Székely Múzeum címmel tartott előadást. Az előadók között volt Kónya Ádám /Sepsiszentgyörgy/ nyug. múzeumigazgató, Almási István /Kolozsvár/ népzenekutató, Halász Péter /Budapest/ és Jáki Teodóz /Győr/ bencés tanár. Ez alkalommal újból levetítették az a videofelvételt, mely a nagy tudós 90. születésnapi ünnepségén készült. /Domokos Pál Péter- emlékünnepség Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21., Meghívó/2001. április 21.
Ápr. 20-án Sepsiszentgyörgyön Kányádi Sándor dedikálásával kezdődött meg az Erdélyi Magyar Könyvklub hivatalos bemutatkozása. Szerzői délutánt tartanak Bogdán László, Farkas Árpád, Ferenczes István részvételével, este a Táncházban fellép Sebő Ferenc és zenekara. Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) néven Csíkszeredában hamarosan új erdélyi könyvterjesztő kezdi el tevékenységét. Az Erdélyi Magyar Könyvklub kft. hivatalosan bejegyzett vállalkozás, melyben 90 százalékos tulajdonjoggal a tízéves múltú Magyar Könyvklub rendelkezik. A Magyar Könyvklub jelenleg több mint kétszázötvenezer magyar olvasót tömörítő szellemi közösség. Az EMK létrehozásával lehetőség lesz arra, hogy az erdélyi olvasók is tagjai lehessenek ennek a határokon átnyúló szellemi közösségnek. Az EMK idei első katalógusa, a Tavasz-Nyár 2001 című, 150 ezer példányban jelenik meg. A katalógus csaknem kétszáz könyvcímet, tucatnyi klasszikus magyar játékfilmet, valamint a Duna Televízió produkcióit tartalmazza. Klubtag lehet mindenki, aki a katalógusból rendel és át is veszi a küldeményt, ezáltal élvezheti a klubtagsággal járó előnyöket: otthoni választást, a kedvező árakat és a megbízható kiszolgálást. A katalógus ingyenes, postán megküldik minden egyes klubtagnak és valamennyi érdeklődőnek. A megrendeléseket elfogadják postán, telefonon és e_mail-en, postafordultával hazaküldik a megrendelt könyveket, amelyeket a klubtag utánvétellel átvehet. /Nyugaton több évtizedes, nálunk most indul. Erdélyi Magyar Könyvklub. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./2001. április 21.
Közbirtokossági Hírvivő (a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Módosítás előtt az erdőrendtartásról szóló törvény (dr. Birtalan Ákos), A modern közbirtokosságok az első világháborúig (dr. Garda Dezső), Beszámoló az Udvarhelyszéki Közbirtokosságok Szövetségének megalakulásáról (Szilágyi Ferenc). A lap bemutatta a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosságot és a szovátai székhelyű Maros (másik nevén: ősmarosszéki) Közbirtokosságot. - Kedd (Székelyudvarhely, ifjúsági hetilap, "2001. kikelet") - a lapszámban Lázár Nóra írt a húsvéti ünnepkör magyar vonatkozású szokásairól, Seprődi Attila a vajdasági Csalóka népzene-együttes tagjaival beszélgetett. - Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye, márciusi szám): Kereskedelmi Akadémia Aradon (Matekovits Mihály), Kereskedelmi iskolák Szatmárnémetiben (Bóra László), A Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet (Dénes Judit). - Civil Fórum (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, Kolozsvár, március-áprilisi szám): Tudásalapú társadalom (Dáné Tibor Kálmán), A tudásalapú civil társadalom (T. Kiss Tamás), Tudás és szakmai kompetencia (Somai József), Iskola Alapítvány (Piskolti Éva), Az EMT (Biró Károly), Humán Reform Alapítvány (Balla István), A csíkszeredai Regionális Képzési Központ (Koszta Csaba János), Az RMDSZ oktatáspolitikája (Deák Gyöngyi). - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, márc.28-i és ápr. 4-i szám) - összeállítás a régióban lezajlott március 15-i ünnepségekről, dr. Németi János tudományos kutató sorozata (Mezőfény község története a középkori falu kialakulásáig). - Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti havilap, márciusi szám) - beszámolók a régió március 15-i ünnepségsorozatáról, közéleti hírek a megyéből, Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő parlamenti krónikája. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./2001. április 23.
Ápr. 21-én kolozsvári székhelyén tisztújító közgyűlést tartott az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság. A szavazás eredménye: társelnökök Raff Mária és Bálint Kovács Júlia, vezetőségi tagok Fegyveresi István és Anikó, Dániel Gusztáv, Kiss Tibor, Hermann Mária, Flórián László, Bogdán Imre, ifj. Kirkósa Gyula. A hét hazai civil szervezet (EKE, Csíkszeredai Szentháromság Alapítvány, Szamosújvári Téka, Szamosújvári Pro Armenia, Erzsébetvárosi Örmény Alapítvány, Szülőfalum Alapítvány, Armenia Örménymagyar Baráti Társaság) elhatározta egy örménymagyar érdekeket képviselő szervezet létrehozását. Elnevezése: Magyarörmények Romániai Szövetsége, székhelye: Kolozsvár. Megválasztották a vezetőségi tanácsot: Sebesi Karen Attila (elnök), Magyarossy Margit (ügyvezető elnök), Raff Mária (főtitkár), Lengyel Mária, Ajtony Gábor, Kiss Ferenc, Calinescu János (területi elnökök). A szövetség előreláthatólag már a szeptemberre Kolozsvárra tervezett 4. örmény konferenciáig hivatalosan is megalakul. A találkozón dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke a 91 éves Veress István egyetemi tanárnak, a csombordi mezőgazdasági szakiskola megalapítójának, sok évtizednyi eredményes oktatómunkájáért átnyújtotta a jeles magyarországi kutatóról, Újhelyi Imréről elnevezett emlékplakettet, melyet most első ízben kapott külhoni személyiség. - Gergely Zsuzsa bemutatta a magyarörmények 1999-es szamosújvári konferenciájának kötetét. Fegyveresi Anikó Gudenus József: Az örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája című könyvét ismertette. A kötetet 53 nemesi család címerrajza és részletes leszármazási táblázatai teszik teljessé. A közgyűlés végén az Armenia székházának otthont adó Bálint Tibor dedikálta Új Erdélyi Trilógia című és más, régebbi köteteit. /Ördög I. Béla: Megalakulóban a Magyarörmények Romániai Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2001. április 24.
Ápr. 13-án azt olvashattuk, hogy az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt a költségvetési vitában a kormánypárttal szavazott. Az RMDSZ szavazataiért cserébe tízmilliárd lejjel növelték az etnikumközi tanács költségvetési támogatását, a kézdivásárhelyi szülészet építésére szánt összeget és az ifjúsági és sportminiszter rendelkezésére álló összegből hatmilliárd lejt különítettek el a csíkszeredai műjégpálya felújítására. Olyan támogatások megadásáról van szó, amelyek megkerülhetetlen állami feladatot jelentenek, állapította meg Kincses Előd. A Balázs Ferenc Intézet felmérést készített arról, hogy ki döntse el, ki a státusmagyar. Valamennyi határon túli politikai-társadalmi szervezet közül az erdélyi kapta a legkisebb bizalmat, 26,7 százalékot, a felvidéki 32,7, a kárpátaljai 33,1 és a vajdasági 30,2 százalékkal szemben. Erdélyben a legtöbben (41,3 százalék) történelmi egyházainkra bíznák a kérdés eldöntését. Ezeknek a számoknak az ismeretében nem lehet csodálkozni azon, hogy a 131 tagú SZKT mindössze 60 tagjának szavazata mellett - tehát határozatképtelenül! - 31 "közjegyzői" szavazattal döntött a belső választások évekkel való elhalasztása mellett. Egy olyan szervezet, amelynek vezetői sorozatosan megsértik az alapszabályzatot és mit sem törődnek programjának életbeléptetésével, nem lehet a romániai magyarság hiteles érdekképviselete, szögezte le Kincses Előd. /Kincses Előd, Marosvásárhely: Adtak-e egy tál lencsét? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./