udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 1921-1950 | 1951-1980 | 1981-2010 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2001. április 24.
Ápr. 23-án Csíkszeredán tartott tájékoztatót a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány képviselője. Dr. Zöld Sándor, a kuratórium titkára leszögezte: a közalapítvány által nyújtott különböző támogatások üzleti, piacgazdasági alapokon nyugszanak, s mindenekelőtt a határon túli magyar közösségek gazdasági helyzetének gyarapodását, fejlesztését helyezik előtérbe. Hozzátette: mások helyett nem vállalkozhatnak, a kockázatot másoknak is (tehát az itteni vállalkozóknak) vállalniuk kell, saját befektetéseikkel. Az idei pályázati (támogatási) lehetőségek: kamattámogatás, ISO MR (minőségbiztosítási rendszer kiépítése, vissza nem térítendő támogatással); mikrohitelek; EU-forrást kiegészítő támogatás; EU oktatási támogatás; vissza nem térítendő támogatás; visszatérítendő támogatás. /Támogatás üzleti alapon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./2001. április 24.
Az 55 éves Lőrincz Györgyöt /Székelyudvarhely/ az erdélyi, Kárpát-medencei és összmagyarság sorskérdése írói eszmélése óta mindig érdekelte. Bizonyítják ezt eddig megjelent könyvei. A rendszerváltozás előtt is kényes(ebb) kérdéseket feltáró Lőrincz György, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány létesítője és elnöke soha nem kapott semmilyen kitüntetést, elismerést. /Ne csüggedj el, kicsiny sereg. Lőrincz György író köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./2001. április 24.
Díjkiosztással ért véget a kilencedik Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Jó hírű diákszínjátszó csoportok hiányoztak a fesztiválról, nem képviseltették magukat például Arad, Kolozsvár, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyvárad, Temesvár, Zilah iskolái. Nem a diákok miatt szerepeltek a hiánylistán a hagyományos magyar iskolák színjátszó csoportjai, sokkal inkább a vezetőtanárok között kialakult konfliktusok okán. A hiányzó iskolák tanárai időben értesültek a fesztivál rendezéséről, mégis távolmaradásukkal tüntettek. /Hiánylistás diákszínjátszás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./2001. április 24.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szilágysomlyói találkozóján megalakult a Magyar Könnyűzenei Szerkesztők Erdélyi Szakosztálya (MAKESZ). Alapító tagok: a kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári közszolgálati adók, három csíkszeredai és egy-egy szovátai, nagyváradi, udvarhelyi magyar nyelvű kereskedelmi rádió, valamint a Román Televízió magyar nyelvű adása. Tiszteletbeli elnök Boros Zoltán, a magyar adás főszerkesztője. A MAKESZ elnöke, Zilahi Csaba, a kolozsvári rádió magyar adásának zenei szerkesztője elmondta: a szakosztály fő célja a hazai magyar könnyűzenei előadók népszerűsítése. /Nánó Csaba: MAKESZ - az erdélyi magyar könnyűzenéért. Megalakult a MÚRE könnyűzenei szakosztálya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./2001. április 25.
Megvette a Sapientia Alapítvány Csíkszeredában a Hargita Szállót, s pályázatot hirdetett egyetemépületté való átalakítására, tudósított a Krónika. /Szállodából egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./2001. április 25.
Április 22-én nyílt meg Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban Kalló László festészeti kiállítása. Ez a művész 17. egyéni kiállítása. Jelenleg Mosonmagyaróváron is megtekinthetők alkotásai. /Hangulatok erősebb folthatásokkal. Kalló László kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 25./2001. április 25.
Ápr. 24-én avatták fel Marosvásárhelyen a polgármesteri hivatal turisztikai- információs irodáját, a TourInfót. Az iroda létrehozásához szükséges anyagi fedezet PHARE-alapokból származik. A turistáknak román, magyar, angol, svéd és francia nyelven nyújtanak tájékoztatást. Hasonló irodák működnek Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában valamint Székelyudvarhelyen. /Turisztikai- tájékoztatási iroda nyílt Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./2001. április 26.
Ápr. 24-én a Gyergyó Területi RMDSZ-szervezet küldött-tanácsa Beder Tibor megyei főtanfelügyelőt hallgatta meg a gyergyói és a szórványmagyar iskolák helyzetéről. A főtanfelügyelő vázolta a helyzetet és kihangsúlyozta, hogy nincs szó a megye északi részén működő magyar nyelvű szórványiskolák megszüntetéséről. A küldöttgyűlésen vázolták a hágótői magyar diákok helyzetét is, akik a rossz útviszonyok miatt 15 kilométert kell gyalogolniuk a tölgyesi központi iskoláig. A helyzet tarthatatlansága mindhiába szerepel évek óta a megye vezetőihez benyújtott panaszok élén. A Ditrót Tölgyessel összekötő cengelléri út javítása még mindig késik, emiatt egy nagy gyergyói település elszigetelése tovább tart. /(Bajna György): Megmaradnak a szórványiskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2001. április 26.
Ápr. 27-30-a között lesznek Szentegyházán az immár hagyományos filharmónianapok. Az első napon a helyi Canticum Novum, majd a hódmezővásárhelyi zene- és táncművészeti iskola tart előadást, 28-án zenei vetélkedőkre kerül sor, majd a rétyi ifjúsági fúvószenekar, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző kamarakórusa lép fel. A helyi gyermekfilharmónia díszelőadást tart. /Filharmónia-napok Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./ 2001. április 26.
A magyar kormány által támogatott Új Kézfogás Közalapítvány az idén 540 millió forintot oszthat ki pályázat útján a határon túli vállalkozásoknak - közölte Zöld Sándor, a közalapítvány titkára. A hozzájárulás formái: kamattámogatás, mikrohitel, forráskiegészítő vagy vissza nem térítendő támogatás. A hét elején három székelyföldi városban, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatták be a közalapítvány stratégiáját és prioritásait, valamint a konkrét támogatási konstrukcióknak megfelelő pályázati űrlapokat és útmutatókat tartalmazó füzetet. Az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy a kis- és közepes vállalkozóknak szánt mikrohitel-támogatások lebonyolításával határon túli intézményeket bíz meg. Erdélyben a Bethlen Gábor Alapítványt kérték fel erre, amelynek a székelyudvarhelyi önkormányzat két évvel ezelőtt székházat adott. /Az Új Kézfogás Alapítvány stratégiája. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./2001. április 26.
A múlt év novemberében nyílt meg a Felcsíki Kistérségi Társulás irodája Csíkszentdomokoson. Azóta a négy nagy felcsíki község (12 falu) számítógépes adatbázisa is elkészült. Az iroda segít a pályázások elkészítésében. A községi tanácsok közti kommunikáció is felgyorsult az iroda közvetítő szerepe folytán. Mihály József irodavezető összegezte: jó pár pályázatot készítettek el. Idén 15 pályamunka vár elbírálásra az Illyés, az Új Kézfogás, a Bethlen Gábor stb. alapítványoknál. Egyházi ingatlanok renoválására, felcsíki ifjúsági szervezetek segítésére készültek pályamunkák, ugyanakkor 6 vállalkozó is próbálkozik terveinek pályázati úton történő kivitelezéséhez. A faluturizmus kiépítése is fontos. /Féléves a Felcsíki Kistérségi Társulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2001. április 26.
Aug. 21-én Gyergyócsomafalván dr. Kulcsár László, a magyarországi Vidékfejlesztési Intézet vezetője a mezőgazdaságot érintő európai uniós elképzeléseket. Kifejtette, hogy - többek között a Sapard-terv is - nem a közép- és kelet-európai országok mezőgazdaságának támogatását célozzák, hanem annak versenyképessé tételét. Fontosnak tartja támogatni a vidék alapvető kultúrtáj-fenntartó szerepének biztosítását. Dr. Kulcsár László professzor megígérte, hogy segítséget nyújt azok számára, akik a Sapard-tervek lehetőségeit ezen a vidéken is kamatoztatni óhajtják. /A Sapard-terv és társai. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2001. április 26.
Kellő számú munkáltató, a vártnál viszont jóval kevesebb diplomás érdeklődött munkalehetőség után az ápr. 25-én Csíkszeredában megrendezett karrierbörzén. Tizenhat vállalkozás összesen 76 munkahelyet kínált felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek. Az előzetesen bejelentkezett 30 érdeklődőből mindössze 14-en voltak kíváncsiak az ajánlatokra, további 65-en a börze napján jelentkeztek be, és mintegy 45-en regisztráció nélkül vettek részt - jelentette be Dénes István a szervező Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet elnöke, a rendezvényt követő sajtótájékoztatón. - A karrierbörze keretében konferenciát tartottak, amelyen előadást tartott többek között Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Tagozatának kinevezett dékánja; Bara Gyula, a Free Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke, volt munkaügyi államtitkár; Mircea Dusa prefektus; Papp Előd alpolgármester; Bogos Zsolt, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - A karrierbörze rendezvényei Sepsiszentgyörgyön majd Brassóban folytatódnak. /Állásbörze diplomásoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2001. április 26.
A Kárpát-medence tizenhat, Szent László nevét viselő településének képviselőit hívták meg az idei /máj. 30.-jún. 1. közötti/ Lármafa-találkozóra - közölte Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke, a Magyarok Székelyföldi Társasága elnöke. A találkozóra olyan településekről is várnak résztvevőket, ahol még megvan, illetve bizonyíthatóan volt templomi freskóábrázolása a Szent László-legendának - fűzte hozzá, mondván, hogy a Kárpát-medence mintegy negyvennyolc településéről van szó. A legtöbb Szent László-freskó a Felvidéken és Erdélyben - 21-21 - található, Magyarországon 5 településen, míg Burgenlandban 1 településen őriznek, avagy őriztek Szent László-ábrázolást. A Szent László nevét viselő települések közül öt Erdélyben, egy Szlovéniában, tíz pedig Magyarország területén található. A Julianus Alapítvány idén negyedik alkalommal szervezi meg a Lármafa-találkozót. Idén a Kolozs megyei Tordaszentlászló, a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke, valamint a háromszéki Maksa és Gelence látja vendégül a találkozó résztvevőit. Cegőtelkén a Julianus Alapítvány 1998-ban emelt emlékművet a cserhalmi ütközet emlékére. A legenda szerint Cserhalomnál ütköztek meg az 1068-ban Moldvából betört uzok Szent László seregeivel. Az emlékművet a mezőségi szórványmagyarság, de az erdélyi, a Kárpát-medencei magyarság zarándokhelyévé kívánja tenni - hangsúlyozta a szervező. A maksai, gelencei rendezvények díszvendége a tervek szerint Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, a 2000. évi Julianus-díj kitüntetettje lesz. /Szent László nevű települések találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2001. április 26.
A Fonó Budai Zeneházban átadták a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) képviselőinek azt a CD-ROM-csomagot, amely az eddigi legbővebb, legteljesebb válogatás a magyar népzenei anyagból. Dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke elmondta, hogy az Utolsó Óra program keretében az utóbbi öt év során számos erdélyi zenésszel, együttessel készült stúdiófelvétel a magyar fővárosban. A digitalizált anyaggal kapcsolatosan már korábban felvetődött a gondolat, hogy azt Magyarország határain kívül is hozzáférhetővé kell tenni. Így esett a választás a kolozsvári székhelyű KJNT-ra, amelynek képviseletében az elnök vette át a CD-re írt anyagot. - A szerződés szerint mindebből az erdélyi együttesek ingyen másolhatnak át oktatási célra. Eljuttatják a másolatot a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi néptáncegyütteseknek és az Udvarhely Néptáncműhelynek is, amelyek oktatási célra használhatják a felvételeket. A zenei anyagot válogatta és szerkesztette Pávai István népzenekutató, az MTA Népzenetudományi Intézete Népzenei Archívumának vezetője, aki székelykeresztúri születésű. Korábban a csíkszeredai Népi Alkotások Háza, a Maros Művészegyüttes zenei szakirányítója és utóbbi igazgatója, a Marosvásárhelyi Rádió zenei szerkesztője volt. /"Visszaadták" Erdélynek. Kolozsváron a magyar népzenei archívum anyaga. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./2001. április 27.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznak, mely a Városi Művelődési Ház egyik szaktagozataként működik, jelenleg 14 alkalmazottja van. Elekes Gyula, Művelődési Ház igazgatója beszélt a színház működéséről és nehézségeiről. A Tomcsa Sándor Színházra szükség van. Minden kezdet nehéz, főleg a jelenlegi történelmi, gazdasági helyzetben, amikor valahány romániai magyar színház anyagi gondokkal küszködik, olyannyira, hogy néha csak hónapos késésekkel tudják kifizetni a színészeknek a gázsit. A Művelődési Minisztérium a színházak fenntartását átruházta a megyei önkormányzatokra, azok pedig a városi önkormányzatokra hárították a költségeket. A városi önkormányzatok költségvetése pedig kevés ahhoz, hogy fenntarthassák a színházakat. - Az igazi mecenatúra még nem alakult ki. Támogatók azért már vannak. Például a Mat Plast Részvénytársaság felajánlott egy hosszabb távú támogatást is, azzal a kitétellel, hogy tartsunk előadásokat azokon a településeken, ahol a magyarság szórványban él. Az első ilyen próbálkozásuk Segesváron lesz, majd Medgyesre is el szeretnének jutni előadásaikkal. Györfi András, a marosvásárhelyi színház művésze javasolta, hogy ebben a szűkös anyagi helyzetben jó megoldás lenne, ha a székelyudvarhelyi színház használhatná a marosvásárhelyiek jóval gazdagabb díszlettárát, közös vagy csereelőadásokat is lehetne szervezni. Együttműködést már több színházzal sikerült kialakítaniuk, így a sepsiszentgyörgyi, a zalaegerszegi és az egri színházakkal. A szarvasi Weöres Sándor Regionális Színházzal kötöttek közös együttműködési szerződést. /Szükség van a színházra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./2001. április 27.
Berszán-Márkos Zsolt és Ferencz S. Apor festményeit Székelyudvarhelyen mutatta be. Munkáikat székelyföldi vándorkiállításra szánják: a kiállítás anyagát Gyergyószentmiklóson, Székelykeresztúron, Kézdivásárhelyen is be kívánják mutatni. Geometrikus hangsúlyok és félabsztrakt kompozíciók, festői látomás, szimbolikus megjelenítés, transzcendens álomkép - így jellemezhetők az alkotások. Berszán-Márkos Zsolt festményeivel Csíkszeredán már több ízben bemutatkozott. /Emblematikus művészet. Berszán-Márkos Zsolt és Ferencz S. Apor székelyudvarhelyi kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./2001. április 27.
A régiók átjárhatóságát eredményezte a Hargita Visual Art művészegyesület és a Velum Kft. együttműködése. Váli Csongor az intézményesített műkereskedés beindítása kapcsán rendezett kiállítást a csíkszeredai képzőművészeknek Kolozsvárott, előbb az Állami Magyar Színház előcsarnokában, majd legutóbb a Reményik Sándor Galériában. Egyféle viszonzásként, a kolozsvári képzőművészek is bemutatkoznak Csíkszeredában, május 4-én nyílik kiállításuk. Előzőleg a Hargita Visual Art művészei a marosvásárhelyi képzőművészek tárlatára voltak hivatalosak. A kiállítás kezdeményezője, Váli Csongor elmondta, a közeljövőben Budapesten kíván kiállítást rendezni a csíkszeredaiaknak. /Egymásra talált régiók. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./2001. április 28.
Ápr. 28-án rádiós-biciklis karaván kel útra Marosvásárhelyről. Mint ismeretes, a Marosvásárhelyi Körzeti Rádióstúdió adásait négy megyében (Maros, Hargita, Kovászna, Brassó) lehet hallani. Az egyik szervező, Kádár Zoltán sport-, ifjúsági és hírszerkesztő beszámolt arról, hogy elmennek oda, ahol hallgatják őket. Így szeretnék reklámozni adásaikat. - Marosvásárhelyről a Maros völgyén felfele haladnak, megállnak a nagyobb településeken, mint Szászrégen, Maroshévíz, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, és mennek tovább Tusnád, Sepsiszentgyörgy irányába. Visszafele ugyancsak Csíkszereda érintésével jutnak el Székelyudvarhelyre, majd Szovátára, Nyárádszeredába. - Kilenc napon át 550 kilométert szeretnének megtenni. Számításaik szerint 97 településen haladnak át. /Hat rádiós - tizenkét keréken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28-29./2001. április 28.
Öt esztendeje április utolsó péntekén Cseres Tibor-napot tartanak Gyergyóremetén, a Fráter György iskolában. Az idén anyanyelvi vetélkedő, versmondó verseny, író-olvasó találkozó is lesz. /Cseres Tibor szelleme Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./2001. május 2.
A Mol az idén mintegy 7 millió dollárt tervez befektetni hálózatának bővítésére Romániában - tájékoztatott Kosza Aliz, a Mol Romania vezérigazgatója. Ebben az évben négy új benzinkutat épít Romániában a Mol, ahol jelenleg 36 saját és 4 franchise rendszerben működő kútja van. Ezzel együtt a Mol romániai befektetései az év végére megközelítik a 85 millió dollárt. A Mol romániai leányvállalata továbbra sem nyereséges. A romániai Mol-kutak havonta átlagosan 200 ezer tonna üzemanyagot forgalmaznak, amelyet alapvetően a Petrom és a LukOil romániai finomítóitól szereznek be. Ezt Magyarországról szállított üzemanyag egészíti ki. A Mol - akárcsak a Romániában tevékenykedő többi külföldi társaság - elsősorban a Petrom sajátos árképzési politikájában látja annak okát, hogy tevékenysége nem nyereséges. A hazai piac nagy részén uralkodó állami kőolajipari társaság átlagosan 20 százalékkal olcsóbban árulhatja az üzemanyagot kútjainál, mint külföldi versenytársai. A romániai leányvállalatnál tavaly jelentős átalakításokat hajtott végre a Mol. A cég központját Bukarestből átköltöztették Kolozsvárra, megszüntették az aradi igazgatóságot. Az év második felétől a korábbi vezérigazgató, Kónya László helyett a csíkszeredai származású Kosza Aliz került a Mol Romania élére. - A mintegy 600 alkalmazottat foglalkoztató Mol Romania a harmadik legnagyobb üzemanyag-forgalmazó az országban a Petrom és a Shell mögött. A Mol később Románia egész területét átszövő, korszerű, sokrétű szolgáltatást nyújtó töltőállomás-hálózatot és kiszolgáló rendszert akar kiépíteni, és ezzel 8-10 százalékos piaci részesedést igyekszik szerezni. /A Mol romániai beruházásai. Az idén hétmillió dollár. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./2001. május 2.
Lelkes pedagógusok, zenészek segítettek abban, hogy Haáz Sándor és a szentegyeházai gyermekfilharmónia ápr. 27-30. között zenei napokat rendezhessen. A hagyományos szentegyházai filharmóniai napok keretében udvarhelyi, szentgyörgyi, csíkszeredai, rétyi, hódmezővásárhelyi iskolák, kórusok és zenekarok tartottak előadást. A gyermekfilharmónia díszelőadást tartott, bemutatták a közelmúltban kiadott, Haáz Sándor vezényletével készült CD-jüket és kazettájukat. /Filharmónia-napok Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./2001. május 2.
Ápr. 28-án ünnepélyes átadták Csíkszeredán a Csibész Alapítvány legújabb létesítményét, az autószerelő- és oktatóműhelyt. Német segítséggel, félmillió márka beruházással épült fel a műhely, derült ki Gergely István alapítványi elnök beszédéből. A jövőben a Csibészek mellett a Székely Károly Szakközépiskola autószerelő osztályának növendékei is itt gyakorolnak. Jakubinyi György érsek felszentelte és megáldotta a létesítményt. /Újabb műhely a Csibészeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./2001. május 3.
Marosvásárhelyre szállt ki az akadémiai akkreditációs bizottság szakcsoportja, hogy megvizsgálja, biztosítottak-e a megfelelő körülmények a Sapientia Alapítvány kérte szakok beindítására a magyar tannyelvű erdélyi magánegyetemen. Tonk Sándor, az alapítvány elnöke jelezte: Csíkszeredában, Marosvásárhelyen biztosított a megfelelő infrastruktúra (épület, tanterem) a kért szakok beindítására. Jóllehet a tanszemélyzet is nagyrészt kialakult, a versenyvizsga mindaddig nem hirdethető meg, amíg az akkreditációs bizottság nem hagyja jóvá az ideiglenes működési engedélyt. Kolozsváron többek között, egy környezettudományi, egy közgazdász és egy média szak beindítását helyezték kilátásba. Tervezik ugyanakkor egyetemi könyvtár létrehozását Kolozsváron, jelenleg az erre megfelelő ingatlant keresik. /Papp Annamária: Marosvásárhelyen az akkreditációs bizottság Könyvtár létrehozását tervezik Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./2001. május 3.
Romlik a magyar nyelv helyzete az oktatásban, állapította meg Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) elnöke, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár Kovásznán, a Magyar Nyelv Napjai rendezvényen. Péntek professzor bírálta a forgalomban lévő nyelvtankönyvek színvonalát is, beszélt a szakterminológia egységesítéséről, és más nyelvi bajokról. Murvai Olga bukaresti egyetemi docens a nyelvi másságról, a nyelvekről beszélt, Benő Attila egyetemi adjunktus az államnyelv és kisebbségi nyelvek érintkezéséről, a jogfosztott nyelvi helyzetről, Gazda József kovásznai tanár a Kárpát-medence nyelvi helyzetét a vegyes házasságok tükrében vizsgálta. Vremir-Veress Márta kolozsvári egyetemi adjunktus az erdélyi kétnyelvűség helyzetét elemezte. - A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny országos döntőjén az általános iskolások alsó tagozatosai közül a brassói Áprily Lajos iskola csapata volt a legjobb, a felső tagozatosok első helyezettje a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium csapata lett, a középiskolások versenyét a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata nyerte. /Komoróczy György: Romlik a magyar nyelv helyzete az oktatásban. A Magyar Nyelv Napjai Kovásznán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./2001. május 3.
Az enyedi börtön nyolcvanas évekbeli politikai elítéltjeiről forgat dokumentumfilmet a Pro Demokratia Egyesület csíkszeredai szervezete, európai uniós PHARE-támogatással. A szervezők fő célja a közvélemény elé tárni a nyolcvanas évek ellenállási mozgalmát, amelynek megismertetése a román társadalom öntudatában is nagy űrt tölt ki. A program szerint mintegy húsz volt elítélt vallomását rögzítenék, ami összesen ötven-hatvan óra terjedelmű nyersanyagot eredményez. Az anyagot bérmentesen bocsátanák történészek és különböző intézmények rendelkezésére. Ugyanakkor a felgyűlt anyagokból dokumentumfilmet állítanak össze, melyet szintén bérmentve adnak át az érdekelt televíziós társaságoknak. Mindezek mellett könyv formájában is kiadják, mind magyar, mind román nyelvre lefordítva. A Heltai Alapítvány székhelyén tartott beszélgetésen jelen volt Borbély Ernő, Doina Cornea és Iulius Filip, mindannyian az enyedi börtön egykori foglyai. Mint elmondták, a köztudatban csak a diktatórikus rendszer ötvenes évekbeli áldozatai élnek elevenen, bár az ellenállás a rendszer összeomlásáig fennállt. Borbély Ernő szerint ennek oka, hogy a kommunista rendszer volt bírái, ügyészei és egyéb magas rangú köztisztviselői ma is vezető pozíciókat töltenek be az államapparátusban. A jelenlevők nehezményezték, hogy a román állam nem kitüntetésre, de kézfogásra sem tartotta érdemesnek őket. /Lázár Lehel: Börtönbeli élmények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./ 2001. május 4.
Dr. György Antal egyetemi docens, a Pro Hargitae Universitas Alapítvány elnöke bemutatta a Csíkszeredában folyó oktatást. A tíz tanterem egyike a számítógépes terem 20 géppel, képkivetítő berendezéssel. Csíkszeredában beül ebbe a terembe az egyetemista, és látja, hallgatja a Gödöllői Szent István Egyetem professzorának előadását. Két ilyen teremmel rendelkeznek. Háromszéki egyetemisták is járnak át, évfolyamonként öt-hat. Idén vadgazdamérnöki szakot indítanak a Soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki karával közösen, 40 hallgató felvételére lesz lehetőségük. Csíkszeredában a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatain jelenleg négy évfolyamon 73-an tanulnak, ezek közül 17-en tandíjfizetők, 19-en tanulmányi ösztöndíjasok, négyen részesülnek szociális segélyben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatai körül sok volt a vita, az RMDSZ egyes képviselői úgy látták, hogy ez az önálló állami magyar egyetem megteremtését gyengíti. A feltételezett igény, a román szak indítása egybeesik azzal a törekvéssel, hogy a Hargita megyében több mint hétszáz szakképesítetlen és elsősorban a román nyelvet és irodalmat tanító pedagógus diplomát szerezhessen. A helyzet az ugyanis, hogy a román nyelv tanítása Székelyföldön valóban problematikus, éppen a szakemberek hiánya miatt. És hiába neveznek ki az itteni iskolákhoz moldvai, havaselvi román szakos tanárt, aki egy mukkot sem tud magyarul, nem érzékeli az itteni helyzet specifikus voltát. - Csíkszeredában alapképzésben részesült és oklevelet szerzett eddig: a mezőgazdasági gépészmérnökin, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tagozatán 30 fő (két évfolyam, 1991-97 között), mezőgazdasági üzemmérnökin 12 fő, agrár-közgazdaságin 92 fő (3 évfolyam, angol, földrajz, biológia), az Egri Tanítóképző Főiskolán 48, a Jászberényi Tanítóképző főiskolán 81, az egri szociálpedagógián 31, a Soproni Egyetem erdőmérnöki karán 13, angol-földrajz, biológián 54 fő. A folyamatban lévő képzésekben az agrárközgazdász szak öt évfolyamán 122-en tanulnak. A soproni környezetmérnöki két évfolyamán 37-en, ugyanennek az egyetemnek a vadgazdamérnöki szakán 73-an. A Csíkszeredai Oktatási Központ biztosít otthont a Babes-Bolyai Tudományegyetem Informatikai Főiskolájának, amelyen 73-an tanulnak (I-II. évfolyam). /Sylvester Lajos: Szellemi ködoszlatás Csíkban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./ 2001. május 5.
Az RMDSZ javaslatot dolgozott ki arról, hogy miként bővítsék a közszolgálati rádió magyar nyelvű adását az országnak azon területein, ahol jelentős számban élnek magyar nemzetiségűek - közölte máj. 4-én Kelemen Hunor Hargita megyei parlamenti képviselő. Ez a tavalyi választásokra kidolgozott programjában is szerepelt. A kormányzó Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjával (PDSR) kötött megállapodásba is bekerült az, hogy megvizsgálják a közszolgálati rádió 24 órás magyar nyelvű adásának lehetőségét. A javaslat kidolgozására az RMDSZ munkacsoportot hozott létre, amelynek munkáját Kelemen Hunor koordinálta. Az RMDSZ elképzelését eljuttattatta Adrian Nastase miniszterelnöknek. Az elképzelés lényege a román rádió jelenlegi négy magyar nyelvű területi adásának összekapcsolása, ennek eredményeként Romániában azokon a területeken, ahol jelentős számban élnek magyarok, egész nap hallható lenne magyar nyelvű rádióadás. /Egész napos magyar (nyelvű) rádióadás készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./2001. május 5.
Balázs János, a Román Televízió brassói munkatársa riportot készített a moldvai csángókról, bemutatta a magyar nyelvű adásban. A film hatására Nistor Ilona, az egyik szereplő hálálkodó levelet írt a szerzőnek, ezt a Brassói Lapok (április 20-án) betűhíven közölte, így: "Kedves Balázs János ur Hamarébes szárátném meg koszonnii a szép áldodást a csángöröl. Az a igaz hogymásokes kisziteták riportot a csángökröl dá a lág jökokot Ön kiszitii mánem mait nám az agész fel van vévál video kaszetára. Nagyon örvántám hogy a néproiziinok es a béláményit meg kérta. Jo idöbá jott az áléodás lág oláb lásák meg az ágész hogy milián magyarok vagyunk munk, hagy meg láhát értenii mit mondunk. A gyármekek már a tánkotes tanöliák nám csok az énákeket. Es nagyon rámélem hogy egy év mulval ha igy haladunk akör nagy árádményt érunk. Örvendem hogy nám hogynok abba és idönként hirdetik a csángö élátet es. Még ecer nagyon szépen köszönyuk és köszönöm kévánunk ágéséget hogy még tudyon készétenii ilyán jo riportokot rölunk. Nistor Ilona."A csángók előtt a janicsár szellemben nevelt papok a magyart az ördög nyelvének nevezték. Nistor Ilonának köszönhetően látható, hogyan is hangzik az ördög nyelve. A gyimesbükki szülőknek lehetőségük van gyermekeiket anyanyelvükön taníttatni, mégis román iskolába íratják őket. Milyen lesz évek múltán a gyimesbükki iskola? Barabás István szerint keresett, virágzó iskola lesz, mint amilyenné a szórványok minden magyar oktatási intézménye is válik. Ilyen csodát művel Moldvában és Erdélyben a státustörvény, illetve a velejáró magyar igazolvány, amellyel ma még nyomorgó családok magyarországi keresetükkel hazatértük után emberhez méltó életkörülményeket teremthetnek maguknak őseik földjén. /Barabás István: Nyelves ördög. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./2001. május 7.
Máj. 4-én Marosvásárhelyen a Deus Providebit katolikus házban mutatták be Markó Béla negyedik verskötetét, mely a gyermekekhez szól, címe: Ha varázsló lennék (Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda). Gyermekhallgatóság is volt: mintegy 100-120 óvodást és kisiskolást hoztak az óvó- és tanító nénik az eseményre. A marosvásárhelyi Kővirág együttes László József fizikatanár vezetésével megzenésített Markó- és Kovács András Ferenc-verseket adott elő. /Markó, a "varázsló" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./