udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 3121-3150 | 3151-3180 | 3181-3210 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
2003. július 11.
Tusnádfürdőn a tavaly megkezdett munkát folytatják a fafaragók, zömében a budapesti Fafaragó Baráti Kör tagjai és a Kárpátaljáról érkezett Gergely István. A múlt évben már elkészült a történelmi szoborpark néhány szép darabja (Szent István, Hunyadi János, Bethlen Gábor alakja), most pedig a csapat néhány tagja Szent Lászlót vési jókora fatörzsbe. A "témavilág" eleve csapatmunkát, együttgondolkozást, együttalkotást feltételez. Művészek és műkedvelők egyaránt magukra találtak Frech Ottó művészeti irányító keze alatt, aki immár a sokadik táborozáson vesz részt a Kárpát-medencében. /Ferencz Imre: Legenda és történelem - szobrokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./2003. július 12.
Románia több mint 265,5 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kap az Európai Bizottságtól a Phare 2003 program keretében. A Phare 2003 projekt keretében hat alprogram kap finanszírozást: politikai kritériumok - 34,9 millió euró; gazdasági kritériumok - 11,4 millió euró; a közigazgatási kapacitás megerősítése - 27,395 millió euró; jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése - 56,4 millió euró; gazdasági és társadalmi kohézió - 112,005 millió euró, valamint részvétel az uniós programokban és ügynökségek tevékenységében - 23,4 millió euró. /265 millió euró Romániának. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./2003. július 12.
Vofkori László Brassóban született, Székelyudvarhelyen lakik, Csíkszeredában gazdaságföldrajzot tanít a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Jelentős munkája Székelyföld útikönyve, melyet Budapesten adtak ki. Legújabb könyve A földrajztudomány rendszertana /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda/. Ez a könyve lexikon és enciklopédia keveréke: témakörönként leírta a földrajz mai állását, végül szókincsét is bemutatta. A szerző a mai földrajztudományt 17 diszciplínában határozta meg aszerint, mi a viszonya a rokon területekhez. Így a klasszikus földrajzon kívül létezik iparföldrajz, vallásföldrajz, ezen kívül katonai, történeti, politikai, geoinformatikai, regionális, politikai, turisztikai, természettani, gazdasági stb. földrajz is. /Barabás István: Más földrajz. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./2003. július 12.
Egyedülálló Nemzet és felekezet Erdélyben a modernitás kezdetén című kiállítás nyílt meg júl. 10-én Gyulafehérváron, az Egyesülés Múzeumban. Erdély történelmi egyházai fogtak össze, hogy a tulajdonukban lévő, felbecsülhetetlen értékű könyveket, kegytárgyakat és festményeket bemutassák a közönségnek. Az egyházi tulajdonban lévő tárgyakon kívül különféle erdélyi múzeumok és közgyűjtemények is kölcsönöztek anyagot a kiállításhoz, így a Román Akadémia Könyvtárának kolozsvári fiókja, a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtára, az Erdélyi Református Egyházkerület gyűjtőlevéltára, a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum, a kolozsvári Nemzeti Művészeti Múzeum, illetve a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum. /Tibori Szabó Zoltán: Történelmünk hiteles bizonyítékai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12/2003. július 12.
Megkezdődtek a beiratkozások a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által a következő tanévre meghirdetett felvételi vizsgákra. A Csíkszeredában meghirdetett szakok ismertetése, a felvételivel kapcsolatos összes tudnivaló megtalálható a kar honlapján, a www.sapientia.siculorum.ro. Az EMTE változatos képzési lehetőségeket nyújt a továbbtanulni kívánó diákok számára Marosvásárhelyen is. A Műszaki és Humántudományi Kar hét szakra várja a jelentkezőket: pedagógia-szociálpedagógia szakirány, informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok, valamint kertészet. További információk a www.emte.ro honlapon. Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen az immár második évfolyamát indító környezetföldrajz - környezettudomány szakirány mellett, felvételit hirdetnek a fotóművészet, filmművészet, média szakra is. Bővebb információk: www.emte.ro. /Megkezdődtek a beiratkozások az EMTE-re. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12/2003. július 14.
Kívánatos lenne minél hamarabb lezárni a valóban működőképes kedvezménytörvényről szóló megbeszéléseket a határon túli magyarság érdekében - mondta júl. 13-án Londonban Medgyessy Péter magyar miniszterelnök, aki előzőleg négyszemközt tárgyalt Adrian Nastase román kormányfővel. A két politikus a Haladó kormányzás címmel összehívott, a nemzetközi baloldal előtt álló feladatok kijelölésére hivatott négynapos nagy-britanniai rendezvénysorozaton vesz részt. Medgyessy Péter a megbeszélés után magyar újságíróknak megerősítette: a kedvezménytörvény ügyében a napokban külügyminiszteri szinten folytatódnak a kétoldalú megbeszélések. A két miniszterelnök tárgyalt a csíkszeredai konzulátus kérdéséről is. Medgyessy Péter megerősítette, hogy Magyarország meg akarja nyitni a képviseletet. Adrian Nastase kijelentette, hogy a kérdést komolyan vizsgálják. /Medgyessy és Nastase négyszemközt tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14/2003. július 14.
Többnapos erdélyi látogatásra érkezett Szabados Tamás, a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. Az államtitkár júl. 14-én megnyitja a csíkszeredai Művelődési Házban a XI. Bolyai Nyári Akadémiát. A politikai államtitkár találkozik továbbá Markó Béla RMDSZ-elnökkel, és meglátogatja a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karát, valamint a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szovátai Oktatási Központját. /Szabados Tamás Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14/2003. július 14.
Az RMDSZ és a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium közötti együttműködési megállapodás értelmében először vettek részt romániai magyar középiskolások a szaktárca által Baján, júl. 7-10-e között szervezett szemléletformáló, az információs társadalom témakörét és aktuális társadalmi témákat feldolgozó táborban. A Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) által kijelölt 35 csíkszeredai, kolozsvári és nagyváradi gyerek közül közel száz magyarországi társával együtt a különböző csoportok szerepét vizsgálta a társadalomban, illetve Magyarország kapcsolatait a környező országokkal és az Európai Unióval. /Erdélyi gyerekek informatikai táborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14/2003. július 14.
Gyergyóremetén a falunapokat idén a világban szétszóródott remeteiek találkozásának szentelték. Jöttek Görögországból, Ausztriából, Németországból is, többen Magyarországról. A sportrendezvények, a kisiparosok munkáinak kiállítása mellett előadásokra is sor került. Az előadók Papp Mihály, dr. Garda Dezső, Laczkó Szentmiklósi Endre, Laczkó Albert Elemér, Komlóssy József (Svájc) Gyergyóremete és a térség múltját, jelenét és jövőjét vizsgálták. Laczkó Szentmiklósi Endre, Nagy Bulcsú József és dr. Garda Dezső ez alkalomra megjelent könyveiket mutatták be. Júl. 13-án, vasárnap két harangot szentelt fel Bálint Lajos ny. érsek. Az egyik harang Orbán László pápai prelátus ajándéka, a másik az Amerikában élő Szotyori Melinda Zsuzsanna és lánya, Orsolya adománya. Pro Remete-díjat Nagy Ágnes és férje, Nagy Dezső kapott 11 vállalt és felnevelt gyermekéért. /Bajna György: Gyergyóremetei Falunapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./2003. július 14.
Székelyudvarhely környéke ezen a hétvégén bővelkedett a változatos szabadidős programkínálatból. Legnagyobb látogatottságnak a II. Székelyföldi Rockmaraton örvendett. A Szejkefürdő szabadtéri színpadán naponta kilenc fellépő zenekar szórakoztatta a közönséget. A három nap alatt 13 magyarországi és 14 hazai együttes lépett színpadra. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettek a hang- és fénytechnika minőségére is. Megkezdődött a Mesefalu Máréfalván népművészeti jellegű alkotótábor is. /Szász Emese: Színes hétvége Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./2003. július 14.
A győri Regió Art Kiadó gondozásában megjelent Murádin Jenő művészettörténész Gyergyó művészeti topográfiája című könyve. A kiadvány rövid történelmi áttekintés után a gyergyói tájat - ismereteink szerint - először megfestő Szathmári Pap Károlytól a gyergyói születésű Köllő Miklóson és Siklódy Lőrincen át, a műgyűjtő Gál család bemutatásáig veszi számba a vidék képzőművészeti vonatkozású emlékeit. Külön fejezetet szentelt Nagy István festőútjaira, majd Karácsony Jánosról, az első, életét végig Gyergyóban eltöltő festőről rajzolt képet. /(Bajna György): Újabb kiadvány a gyergyói képzőművészetről. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./2003. július 15.
Sokan megkérdezik, hogy a magyar vezetők gyermekei itthon avagy külföldön tanulnak, továbbá hol telepedtek le, idegenben élnek-e vagy hazatértek-e szülőföldjükre. A romániai magyar nemzeti közösség lélekszáma fogyott, az apadás oka pedig nagyrészt a kivándorlás. Az emigrációt választók többsége értelmiségi, akik az erdélyi magyarság szellemi vezetői lehetnének. Eközben az itthon maradottak úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, sokan úgy vélik: helytállásuk többnyire értelmét veszti. Sokszor azon személyek gyermekei távoznak, akiknek itthon kellene példát mutatniuk. Az újságírók megkérdezték a magyar parlamenti képviselőket és szenátorokat, a történelmi magyar egyházak vezetőit és közéleti személyiségeket. A vezetők közül sokak gyermeke jelenleg itthon tartózkodik, esetenként fordul elő az, hogy ösztöndíjjal külföldön tanul, de azzal a szándékkal, hogy tanulmányai elvégzése után itthon szeretne gyökeret ereszteni. Szabó Árpád unitárius püspök fia Kolozsváron él, magánvállalkozóként dolgozik, unokái is itt végzik tanulmányaikat. Mózes Árpád evangélikus püspök fia Gyulán dolgozik fizikusként, két unokája szintén Gyulán él és tanul. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke három gyermek édesapja, mindannyian kiskorúak még, és Nagyváradon tanulnak. Pap Gézának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének öt gyermeke van, közülük egy Budapesten tanul holland szakon, tekintettel arra, hogy Romániában nem létezik ilyen szak, egyik a kolozsvári teológia hallgatója, három kisebb gyermeke pedig érettségi előtt áll, Kolozsváron járnak iskolába. Az RMDSZ parlamenti képviselői közül Antal István egyik fia a kolozsvári Zeneakadémián tanul, másik gyermeke Kolozsváron végzett, sikerült hároméves ösztöndíjat szereznie az Egyesült Államokban, de a továbbképzés után hazatér Erdélybe. Asztalos Ferenc mindkét fia egyetemet végzett, itthon próbálnak meg boldogulni. Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő két gyermek édesanyja, egyikük Nagybányán végezte a tanulmányait, ott is él, másik gyermeke Budapesten tanul, de szándékában áll hazatérni. Erdei István képviselő mindkét gyermeke Szatmárnémetiben tanult és a városban él. Kerekes Károly gyermeke tanárként Marosvásárhelyen dolgozik. Kovács Zoltán gyermekei Nagyváradon, illetve Érmihályfalván dolgoznak. Márton Árpád képviselő két gyermeke Kolozsváron tanul. Ráduly Róbert képviselőnek két kiskorú fia van, mindkettő a csíkszeredai magyar óvodába jár. Pécsi Ferenc egyetlen fia Bukarestben doktorandus. Tokay György mindkét fia az országban dolgozik. Vida Gyula képviselő két gyerekeitthon dolgozik. Varga Attila képviselő gyermekei magyar iskolába járnak. Winkler Gyula képviselő kisfia magyar nyelvű óvodába jár. Borbély László képviselő lánya a bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem hallgatója. Vekov Károly Kolozs képviselőnek négy gyermeke van, mindegyikük az országban él. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő két gyermek apja, akik itthon vannak. A szenátorok közül Markó Béla szövetségi elnöknek három gyereke van. Egyik tanársegéd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, lánya gyakornok ügyvéd Bukarestben, legkisebb fia hároméves. Frunda György szenátornak két lánya van, itthon tanulnak. Verestóy Attila szenátor fia Bukarestben dolgozik. Sógor Csaba szenátor négy gyermeke itthon van. Az RMDSZ ügyvezető elnökének, Takács Csabának két gyermeke szintén. Mikó Lőrinc tanácsos négy gyermeke sem távozott külföldre, ugyanúgy Molnos Lajos tanács fia sem. /Borbély Tamás, Köllő Katalin, Ördög I. Béla, Papp Annamária: Hol élnek vezetőink gyermekei? Mindenki itt van, de mégis fogyunk... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/2003. július 15.
Nem az a kérdés, hogy a magyar állam folyósítja-e továbbra is az évi kétmilliárd forint támogatást a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára, hanem az, hogy mennyivel növelhető ez az összeg - jegyezte meg az egyetem csíkszeredai karának vezetőit Szabados Tamás, a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. Szabados júl. 14-én megbeszélést folytatott a kar vezetőivel. Egy hónap leforgása alatt immár másodszor látogatott Erdélybe az államtitkár. Szabados Tamás a következő évek feladataként a minőség biztosítását jelölte meg az EMTE számára, és e feladat megvalósításához felajánlotta a magyar oktatási tárca szakmai segítségét. /Sarány István: Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./2003. július 15.
Júl. 14-én ünnepélyes keretek között megnyílt a XI. Bolyai Nyári Akadémia Csíkszeredán. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Szabados Tamás államtitkár, a magyar Oktatási Minisztérium képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány részéről a határon túli magyarságnak nyújtott támogatás fő célja az oktatás segítése, hiszen ez az a terület, amely segít megtartani a kultúrát, a közösséget. Pomogáts Béla az Illyés Közalapítvány elnökeként tette fel a kérdést: egységes-e a magyar nemzet? Bár fájó, hogy a kedvezménytörvényből kimaradt az egységes magyar nemzet fogalma, a tavalyi választások tükrében a válasz, sajnos, nemleges. A pártpolitikán kívüli intézmények - köztük az iskola - feladata, hogy megőrizzék, kiteljesítsék a magyar nemzet, a magyar kultúra egységét. Az Illyés Közalapítvány is a nemzeti szolidaritás őrzőjeként igyekszik segíteni. Az egymilliárd forintos keretösszegnek, amellyel gazdálkodhatnak az idén, növekednie kell, hogy megfelelően tudják feladatukat betölteni. Kőnig Sándor az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnökeként mondta el, hogy céljuk a határon túli magyarság otthoni érvényesülésének támogatása. A Nagy István Művészeti Iskola zenekarának és kórusának koncertje zárta a megnyitót. /Takács Éva: Kultúra- és közösségmegtartó intézmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./2003. július 15.
Tizedik alkalommal szervezték meg Korondon a nemzetközi irodalmi és folklórtábort, amelyen most a centenáriumhoz méltó rangos programon vehettek részt győri, kiskőrösi, kiskunfélegyházai, biharkeresztesi, felvidéki, csíkszeredai, kárpátaljai és helyi csapatok. Az egyhetes tábor Kultúrtörténeti, irodalmi helyismereti jellegű találkozókon vesznek részt a hét folyamán. /Ferencz Imre: Hazanéző irodalmi és folklórtábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./keretében hangzott el Szekeres Sándor előadása, aki Székely Mózes emlékét idézte. Miholcsa József nemrég felavatott szoborkompozícióját értelmezték a jelen lévő fiatalok. 2003. július 15.
Nyárádremetén bemutatták a nyolcvanöt éves dr. Birtók Kovács Ferenc: Nyárádremete monográfiája /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című munkáját. A monográfia ötlete dr. Kakucs Lajostól származik. A Németországban élő történész szintén Nyárádremete szülötte, ő kérte meg a falubelieket az adatgyűjtésre. A könyvet Bíró János szerkesztette. Háromszáz darabot nyomtak belőle, ebből több mint százötven még a bemutató előtt elkelt. /Nagy Botond: Remete az iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./2003. július 16.
A 802/2003-as kormányhatározattal jóváhagyták 2 milliárd lej kiutalását az állami költségvetési tartalékalapból a Kovászna-Hargita Ortodox Püspökségnek, a maroshévízi Sfantul Ilie kolostor, valamint más, Hargita és Kovászna megyei ortodox kolostorok és templomok munkálatai befejezésének finanszírozása céljából. Nem az első eset, hogy jelentős pénzösszeggel támogatja a kormány ezt a püspökséget. /Pénz a kolostoroknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./2003. július 16.
Júl. 13-án Felsősófalván kilencedik alkalommal került sor a Székelyföldi Tánctábor megnyitóünnepségére. Az egyhetesre tervezett tábor a résztvevőinek száma 250-re tehető. A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes szervezésében, annak vezetője, László Csaba irányításával a kultúrotthon két termében folytak a táncpróbák. A tánctábor vezetője, László Csaba jelezte, hogy anyaországi, felvidéki, lengyel, osztrák, amerikai, német, belga résztvevők óhajtanak megismerkedni a magyar néptánc-hagyományokkal. Barabás László az erdélyi farsangi dramatikus szokásokról tart előadást, Szalay Zoltán disszertációja is sok érdekességet ígér, Pávai István előadásának címe: Mi az, ami nem tartozik a hagyományhoz?, Szabó Tibor a székelyföldi népesedési mutatók változásairól értekezik. Esténként a különböző táncegyüttesek mutatkoznak be. /Kristó Tibor: Székelyföldi tánctábor Felsősófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./2003. július 16.
Az előző években Szentegyházán, idén Székelyudvarhelyen tartják a műszaki tantárgyakat oktató pedagógusok továbbképzőjét. A Dr. Bányai János Műszaki Szakközépiskolában szervezett tanfolyamon tudományos előadás-sorozatot iktattak a programba. Idén negyvenkét, Erdély különböző településéről érkezett műszaki tárgyat oktató tanár vesz részt a tanfolyamon, előadást tart König Sándor, az Apáczai Alapítvány elnöke is. /Szász Emese: Műszaki továbbképzés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./2003. július 16.
Veress Dávid felkérte városa, Csíkszereda demokratikusan megválasztott színmagyar tanácsát, hogy találjon méltó helyet a Szent Kereszt-plébániához tartozó, lebontott deszkatemplom újrafelépítéséhez. Ez a deszkatemplom nyílt kihívás volt Kelet-Európa legelnyomóbb diktatúrája, annak terrorja ellen. Ennek a templomnak a szelleme, a lelkülete tartotta az emberekben a hitet, a reményt. Amennyiben a tanácsa nem talál megfelelő helyet az újrafelépítendő deszkatemplomnak, Veress Dávid nyilvános tiltakozásba kezd a városháza előtt. /Veress Dávid, Csíkszereda: Nyilvános kérelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./2003. július 17.
A Bolyai Nyári Akadémián a magyar szakosak idei témája a hagyomány. Az előadók a hagyomány értelmezését próbálják megfogalmazni. Két Kolozsvárról érkezett szakember, Szilágyi N. Sándor nyelvész és Keszeg Vilmos néprajzkutató tartott előadást, majd Budapestről érkezett irodalmárok irodalmi szempontból közelíti meg a témát. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./2003. július 18.
Szentmisével kezdődött a jubileumi X. Borsos Miklós Alkotótábor megnyitója júl. 16-án Gyergyószárhegyen. A tíz éve működő gyermekrajztáborba összesen 28 gyermek érkezett a vajdasági Tótfaluból, a magyarországi Balatonenyingről, Szigetszentmiklósról és Gödöllőről, valamint Marosvásárhelyről, Pusztináról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról. A résztvevő gyermekek kiválasztása régiónként pályamunkák révén történt, melyek témája a Rákóczi évfordulóhoz kapcsolódva egy kuruc dal illusztrálása volt, "A jó lovas katonának de jól megyen dolga" idézettel. /(Gál Éva Emese): A X. Borsos Miklós Alkotótábor gyermekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2003. július 18.
Száznyolcvan éve írta Bolyai János apjának azt a levelet, amelyben tudatja: "semmiböl egy ujj más világot teremtettem". Az évforduló kapcsán jelent meg a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Magister Kiadója gondozásában Toró Tibor akadémikus Bolyai János temesvári "új, más világa" (1823. november 3.) emlékére című kötete. A könyv bemutatja a temesvári Bolyai-levél és Babits Bolyai-szonettje genezistörténetét, közli a szonett 36 változatát 30 nyelven, illetve bő válogatást tartalmaz erdélyi magyar költők Bolyai-verseiből. /Könyv Bolyai Jánosról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./2003. július 18.
Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége volt Füzesi Magda Beregszászról. A költő, újságíró beszámolt a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetéről. A Táncsics-díjas Füzesi Magda idén tavasszal erdélyi kiadónál is jelentkezett, Ketten a kabátban című gyermekverses kötetét a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozta. /Füzesi Magda Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./2003. július 18.
2001-ben Ukrajnában 156,6 ezren vallották magukat magyarnak, közülük 151 500 fő Kárpátalján él. Ukrajnai magyar irodalomról valójában csak az 1950-es évek elejétől beszélhetünk, amikor Balla László és Kovács Vilmos első könyvei megjelentek. Balla László (1927) regényíróként vált ismertté Ukrajnában, művei orosz, ukrán, német, azerbajdzsán, csuvas, komi és oszét nyelven is megjelentek. Kovács Vilmos (1927-1977) verseit, regényeit, novelláit erő, szenvedély, igazságkereső bátorság, a népiesség és az egyetemesség-igény jellemzi. Az Ukrán Nemzeti Írószövetségnek Balla László, Szalai Borbála (1926), Füzesi Magda (1952) és Balla D. Károly (1957) személyében négy magyar tagja van. Balla László, Balla D. Károly, Dupka György (1952), Horváth Sándor (1957), Kőszeghy Elemér (1960), Füzesi Magda, Vári Fábián László (1951), Nagy Zoltán Mihály (1949), Fodor Géza (1950) a Magyar Írószövetség tagja. Tagja volt a Magyar Írószövetségnek Sütő Kálmán (1910-1996), Kecskés Béla (1941-1996) és Skrobinec Jurij (1927-2001) is. Balla D. Károly és Vári Fábián László József Attila-díjas, Füzesi Magda Táncsics-díjas alkotó, Nagy Zoltán Mihály regény kategóriában a Sátán fattya című regényével 2000-ben Magyarországon elnyerte Az év könyve díjat. Az említetteken kívül szólni kell Penckófer János (1959) író, lapszerkesztő, Tárczy Andor (1954) író, lapszerkesztő, Zselicki József (1949) költő, Gortvay Erzsébet (1935) és Keresztyén Balázs (1949) irodalomtörténész, Fedinec Csilla (1968) pedagógiai és Zubánics László (1971) helytörténeti szakíró munkásságáról. Fogynak a kárpátaljai magyarság szellemi frontját alkotó értelmiség sorai, sokan az anyaországba költöznek. (Megjelent 2003-ban, a Veress Zoltán - Stockholm - és Dávid Gyula - Kolozsvár - szerkesztette, A szétszórtság arénája című kötetben.) /Füzesi Magda Magyar irodalom Ukrajnában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./2003. július 19.
Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára erdélyi látogatása során részt vett a Csíkszeredában szervezett Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján, felkereste a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem csíkszeredai karait, meglátogatott több székelyföldi iskolát és tárgyalásokat folytatott Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével. Az államtitkár elmondta, hogy az Oktatási Minisztérium határon túli főosztályán most állítják össze a jövő évi költségvetést. A hangsúly a szórványban élő magyar családok gyermekeinek oktatásán van, létre kell hozni egy olyan kollégiumot, ahol összegyűjthetik a tehetséges fiatalokat és megfelelő szakoktatásban részesítik őket. Az államtitkár azt a reményét fogalmazta meg, hogy jut majd pénz a felsőoktatásban dolgozók fizetésének kiegészítésére, a pedagógusok továbbképzésére. A határon túli magyar pedagógusokra is kiterjesztik az évi 14 ezer forintos szakkönyv-vásárlási támogatást és a háttérintézményeken keresztül nyújtanak támogatást a magyar tannyelvű állami oktatásának. A Sapientia egyetemmel kapcsolatban hangsúlyozta: remélhetőleg több jut majd az eddigi évi 2 milliárd forintos költségvetési támogatásnál. Idén a határon túli magyar oktatás támogatására valamivel több mint 5 milliárd forintot fordítanak, ebből 3,5 milliárd forint a romániai magyar oktatásra jut. Mindent megtesznek azért, hogy a gyermekenként járó évi 20 ezer forint Romániában a családokhoz jusson el. /Szabados Tamás a romániai magyar oktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./2003. július 19.
Júl. 18-án Csíkszeredán bemutatták A mi utcánk című, Csíkszereda lebontott utcáinak emlékére készült képeskönyvet. A katalógust a Csíki Műemlékvédő Egyesület adta ki, szerkesztette Daczó Katalin és Máté Klára. A könyvből megismerhető Csíkszereda építéstörténeti vázlata, a hetvenes évek utcái, a kisajátítások, bontások ideje, a városrendezés kronológiája. Több mint kétszáz lakóház, több száz emberi lélek és egy történelmi városrész esett áldozatul a hetvenes-nyolcvanas évek városrendezésének. /Ferencz Imre: Emlékkönyv Csíkszeredáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./2003. július 19.
Gyergyóremetén a Fráter György nevét viselő általános iskola és a Balás Gábor nevét viselő könyvtár előterében levő Cseres Tibor emlékmű a község neves szülötteire hívja fel a figyelmet.
Cseres Tibor Hideg napok című munkája 1964-ben megjelent, amelyben a magyar csapatok bácskai véres cselekedeteit írta le. Várta a szerb írók részéről az 50 ezer magyar életet elpusztító szerb vérbosszú hasonlóan őszinte feltárását. Ez nem történt meg, ezért ezt elvégezte Cseres Tibor az 1991-ben megjelent Vérbosszú Bácskában című művében. Haláláig, 1993-ig hét regénye és elbeszéléskötete jelent meg. Emlékét a Gyergyóremetén 1995-ben alakult Cseres Tibor Közművelődési Egyesület őrzi. Az emlékművet 1995. ápr. 1-jén, az író születésének 80. évfordulóján leplezték le. Balás Gábor történész, író Gyergyószentmiklóson született, de a család remetei származású. Budapesten, Párizsban és Berlinben tanult, ügyvédi diplomát szerzett, de legjelentősebb munkája, A székelyek nyomában /Budapest, 1984/ történelmi jellegű. Társszerzője a Panoráma sorozatban megjelent Utazások Erdélyben útikönyvnek. Könyvtárát a községi könyvtárra hagyta, ezért viseli a nevét. Remete kirajzása Csutakfalva, neve arra utal, hogy kiirtott erdő helyén települt. Az általános iskola Balás Jenő bányamérnök nevét viseli. Balás Jenő elemi iskoláit Remetén végezte, Budapesten és Selmecbányán mérnöki diplomát szerzett. A bauxit kutatásával foglalkozott. 1919-ben a román hatóságok kiutasították Erdélyből. Magyarországon ő indította el a bauxit bányászatát. Emlékét a magyarországi Gant községben emlékszoba és emléktábla, Csutakfalván az iskola épületén elhelyezett emléktábla őrzi. /Pomjánek Béla: Gyergyóremete Cseres Tibor emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./
Balás Gábor jelentős összegzése Erdély jókora jogtörténete című háromkötetes munkája, az egyes kötetek 1977-ben, 1979-bn és 1982-ben jelen meg Budapesten. Ennek rövidített összefoglalója
Balás Gábor-Domokos Andrea: Erdély rövid jogtörténete 1947-ig /Budapest, 1991/2003. július 19.
Júl. 20-án nyílik meg Gyergyóholló kultúrotthonában tíz fotóművész által Borszéken és környékén készített képekből válogatott kiállítás. A fotókiállítás a májusban szervezett második fotótábor anyagának bemutatása. /Fotókiállítás Gyergyóhollón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./2003. július 21.
Államfőként harmadszor utazott júl. 20-án Pekingbe Ion Iliescu. Látogatásának célja a román-kínai gazdasági kapcsolatok megélénkítése. Jelenleg 5000 kínai tulajdonú cég működik Romániában, 41 millió dollár alaptőkével, de a két ország kétoldalú forgalma messze elmarad az 1979-es rekordszinttől, amikor meghaladta az 1079 millió dollárt. Elutazása előtt Iliescu Cosma bányászvezér kegyelemben részesítését helyezte kilátásba. Szerinte túl szigorú büntetéssel sújtották, mivel nem lehet egyedül őt tenni felelőssé a történtekért. - Iliescu kitüntette Adrian Paunescut. - A Pro Európa Liga Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora mentelmi jogának felfüggesztését kérte. /Iliescu Pekingbe utazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./ Ion Iliescu elnök 1991-ben és 1994-ben is tett látogatást a kínai fővárosban. Iliescu 1971-ben szintén Pekingben járt, a Nicolae Ceausescu által vezetett román küldöttséget tagjaként.Ceausescu hazatérve számos területen megkísérelték közvetlenül is átültetni a román gyakorlatba a "kínai tapasztalatokat", egyfajta román "kulturális forradalomként". A bennfentesek szerint Iliescu tiltakozott, ami részleges kegyvesztését eredményezte: először vidékre helyezték át, megyei párttitkárnak, majd egy könyvkiadóhoz küldték. Mint "belső száműzöttet", sokan őt kezdték a román politika reménységének tekinteni - ez alighanem hozzájárult ahhoz, hogy amikor 1989 decemberében a népharag elsodorta a Ceausescu-diktatúrát, ő tűnt annak a személynek, aki a diktatúrából képes átvezetni az országot egy posztkommunista reformkorszakba. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu kivégzését. A kínai vezetők már 1989. dec. 27-én üzenetben biztosították az új román vezetőket arról, hogy tiszteletben tartják a román nép választását. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, kivéve Romániát. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, és nem érdektelen, hogy mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. A miniszterelnöki és egyéb magas szintű kölcsönös viziteket összeszámlálni is nehéz lenne. 2000-ben a román-kínai kereskedelem volumene 298 millió dollárra emelkedett. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./