Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34

Helymutató: Heves megye

1991. április 14.

Ápr. 13-14-én Erdély múltja és jövője címen tanácskozást tartottak Egerben, melyet az Erdélyi Szövetség szervezett. Előadást tartott többek között Beke György, az Erdélyi Szövetség elnöke, Murvay Sámuel, az Erdélyi Szövetség Heves megyei elnöke, Tőkés László püspök, Borbély Imre /Temesvár/, Köteles Pál, az Erdélyi Magyarság /Budapest/ főszerkesztője, Nagy Béla /Nagyvárad/, dr. Kapcza Imre /Kolozsvár/, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Balla D. Károly /Ungvár/, Konthur Bertalan, a Nyugat-Európai Erdélyi Világszövetség elnöke, Eva Maria Barki, a bécsi Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke, Sebestyén Teleki István /Svájc, Erdélyi Világszövetség/, dr. Jónás Endre /Németország/, Pomogáts Bála, Székelyhidi Ágoston és Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Titkársága/. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, ezt Tőkés László nem írta alá. A tanácskozásról hírt adott a Romániai Magyar Szó is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), (Bukarest), ápr. 15./ A következő napokban a román sajtóban heves elítélő kampány indult meg a tanácskozás miatt, elsősorban Tőkés Lászlót vádolták. /MTI/

1991. április 14.

1992. november 5.

Csirák Csaba, a Szatmárnémetiben hagyományossá vált népdaléneklési és szavalóversenyek, valamint a Szent-Györgyi Albert Társaság lelkes szervezője elmondta, hogy egy éves előkészítő munka után okt. 2-án Kassán, a Csemadok székházában aláírták a Kapcsolatok Művelődési Alapítványt. A tizennégy alapító tagból tízen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar és Heves megye önkormányzatának képviselői, ketten, Gál Sándor költő és dr. Máthé László felvidékiek, ő pedig erdélyi. Az alapítvány célja a történelmi régiók, ezen belül a magyar kulturális kapcsolatok bővítése, hogy a békediktátumok által leszorított érrendszerben újból meginduljon a vérkeringés. Cserelehetőségeket szeretnének biztosítani, szakmai továbbképzést szervezni és gondozni a történelmi emlékhelyeket. /Gál Éva Emese: "Kapcsolatok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1992. november 5.

1993. október 14.

Dr. Újvári Ferenc kifejtette, hogy nem lehet nemzeti kisebbségnek nevezni a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki magyar nemzetrészeket, mert tíz évszázadon át alkotmányos jogrenddel kormányozták az említett térséget, magyar nemzetként voltak jelen. Szerinte az államukat elhagyó, más államba bevándorlók a nemzeti kisebbségek. A megbékélés gesztusa lesz, ha elismerik, hogy társnemzetként él együtt a magyarság. /Dr. Újvári Ferenc: Az Erdélyi Szövetség Heves megyei értekezlete elé /Eger, 1993. X. 16-17./ Még egyszer és utoljára jogi státusunkról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1993. október 14.

2000. szeptember 13.

A Romániai Megyei Főjegyzők Egyesülete a Magyarországi Főjegyzők Kollégiumának vendége volt szept. 5-8. között. A romániai megyék közül 23-nak a főjegyzője vett részt a tapasztalatcserén. Meglátogatták Hajdú-Bihar megye (Debrecen), Heves megye (Eger) és Pest megye (Budapest) önkormányzatát. A Romániai Megyei Főjegyzők Egyesületének elnöke, Romeo-Paul Postelnicu elmondta, hogy egy évvel ezelőtt, Romániában együttműködési programban állapodott meg. Kifejezetten értékelik magyar kollégáik megvalósításait, tevékenységét, elsősorban a helyi közéletben betöltött szerepük tükrében. Magyarországon már a '90-es évek elején meghozták a közigazgatási reform megvalósítását szolgáló törvényeket. Románia ebben hétéves késésben van. Hasznosnak ítélte meg ezt a tapasztalatcserét. Személyes élményként mesélte el, hogy debreceni látogatásukkor értette meg, hogy például március 15. miért olyan fontos nap Magyarország történelmében. Egyed Árpád, Hargita Megye Tanácsának főjegyzője, a Romániai Főjegyzők Egyesületének vezetőségi tagja elmondta, hogy a tanácskozáson együttműködési tervezetet fogalmaztak meg, amelyet hamarosan alá is fognak írni. /Guther M. Ilona: Romániai főjegyzők Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2000. szeptember 13.

2001. június 25.

Székelyudvarhelyen, júl. 7-15-én nemzetközi tánctábort és zenei találkozót szervez a Zene- Tánc-Mozgás Kulturális Egyesület, abból a célból, hogy a magyarság fiataljai megismerhessék egymás zenei és tánckultúráját, tanuljanak egymástól. Cél továbbá a kulturális hagyományok megismerése, ápolása, tapasztalatcsere, új kapcsolatok és barátságok kialakítása. Különböző táncok lesznek: néptáncok (tiszaháti, hevesi, erdélyi, moldvai, csángó, kárpátaljai, felvidéki), népek táncai (görög, ír népi, skót, zsidó körtáncok), társasági társastáncok (rumba, cha-cha-cha, keringők, salsa), modern táncok (bingo, summer dance). /Nemzetközi tánctábor és zenei találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2001. augusztus 7.

A Hargita Megyei Kulturális Központ és a Heves Megyei Kulturális Központ képviselői öt évre szóló együttműködési keretmegállapodást írtak alá Csíkszeredában. A Heves Megyei Kulturális Központ vezető munkatársai háromnapos csíkszeredai munkalátogatásuk alatt intenzíven részt vettek a Hargita Megyei Kulturális Központ legújabb projektjének előkészítésében. A tervezet olyan közművelődési értékkataszter, illetve ehhez kapcsolódó számítógépes és internetes adatbázis kialakítását célozza meg, amely részletességében és átfogó jellegében példa nélküli Erdélyben. Az egri Megyei Művelődési Központ vállalja a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) által a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatok lebonyolítási feladatait is. /Simon Attila: Ötéves megállapodás. Együttműködnek a megyei kulturális központok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 7./

2001. október 13.

Szorosabb környezetvédelmi együttműködést javasol a horvát, a román, a szlovén, a szlovák és az ukrán környezetvédelmi hatóságoknak a magyar környezetvédelmi miniszter, ennek érdekében legkésőbb tavasszal szükségesnek tartja egy többoldalú találkozó összehívását - jelentette be Turi-Kovács Béla okt. 11-i, Gyöngyösön tartott sajtótájékoztatóján, amelyre a második alkalommal megnyílt Kárpát-medencei környezetgazdálkodási konferencia alkalmából került sor. A magyar miniszter szerint ma is érvényben vannak a Magyarország és a szomszédos országok között létrejött, környezetvédelemi-együttműködési szerződések, ám ezek egy része nem működik. A legjobb az együttműködés a szlovák féllel, kiválónak nevezte a Horvátországgal való együttműködést is, amelyre csak a drávai vízi-erőmű terve vet árnyékot. Romániával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy három alkalommal is találkozott román kollégájával, ám az ígéretes megbeszélés folytatása még ezután következik. Ukrajnával pillanatnyilag szintén szünetelnek a szoros környezetvédelmi együttműködésről folytatott korábbi tárgyalások. A tanácskozás nyitónapján a megállapodást írt alá a kolozsvári, illetve a gyöngyösi városgondozási társaság vezetője; eszerint a jövőben felváltva ad otthont a konferenciának az erdélyi, illetve a hevesi város. /Kárpát-medencei környezetgazdálkodás Szorosabb együttműködést javasol a magyar fél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2002. november 5.

Marosludason nov. 8-10. között megszervezik a Kárpát-medencében található, Ludas nevet viselő három település találkozóját. Eljön a vajdasági Ludas és a Heves megyei Ludas település küldöttsége. Megkoszorúzzák a dr. Buday Árpád régész-történész professzor szülőházán elhelyezett emléktáblát. Megtekintik Marosvásárhely történelmi nevezetességeit is. Kováts Zsuzsanna tanítónő, a Petrőczi Kata Szidónia Kulturális Egyesület elnöke köszönti a vendégeket. Marosludasról Szekeres Adél történelemtanár, a vajdasági Ludasról Engi Péter polgármester, a Heves megyei Ludasról pedig Somlai György polgármester beszél. /(m. s.): Kárpát-medencei Ludasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

2002. november 5.

2002. november 11.

Marosludas magyarjai meghívták a Kárpát-medencében található két hasonló nevű - a Heves megyei és a vajdasági - település küldöttségét. Nov. 7-én mindkét településről megérkeztek a vendégek. Másnap Marosludason a Magyar Házban előadást hallhattak a város és a környező falvak nevezetességeiről, majd Marosvásárhelyre, Székelyföld fővárosába látogattak. Nov. 9-én a művelődési házban ünnepi közgyűlést tartottak. Marosludast Szekeres Adél, míg a másik két települést a polgármesterek mutatták be. A vajdasági Ludason jelenleg 1400-an élnek, a lakosság 90 százaléka magyar, a Heves megyei település mindössze 880 lelket számlál, a lakosság 6 százaléka roma nemzetiségű. Marosludason 4500 magyar él. /Mezey Sarolta: Ludasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2002. november 11.

2003. március 10.

Kovászna megye és a magyarországi Heves megye közös történelmi múltját, a két régió közös jövőjét szimbolizáló Európa-kaput avattak márc. 9-én a Heves megyei Detken. A kapuszárnyak között keresztet formázó köztéri szobrot, sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművész alkotását közösen leplezte le Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke és Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés vezetője. Az emlékműállításra az szolgáltatott alkalmat, hogy éppen egy éve írt alá a két régió testvérmegyei szerződést. Az Egri Nemzetközi Vásáron kovásznai üzletembereket és cégeket láttak vendégül, illetve Heves megye bemutatta turisztikai lehetőségeit a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Turisztikai Expón. /Európa-kapu a közös jövőért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

2003. június 16.

Az Európai Unióban a határokon átnyúló rendszerek újraegyesíthetik a Trianonban szétszakított országrészeket, ily módon enyhíthetik a magyarságot 83 évvel ezelőtt ért igazságtalanságot - mondta a magyarországi Heves megyei Ludas polgármestere jún. 15-én a Kárpát medencében található, Ludas nevű települések második találkozóján. A találkozón a Heves megyei, 800 lakosú község mellett az erdélyi Marosludas, illetve a vajdasági, Szabadkához közeli Ludas képviselői vettek részt. A 25 százalékban magyarok lakta, 13 ezer lakosú Marosludast képviselő Ballai Ágnes arról beszélt, hogy honfoglaláskor a magyarság egységes népcsoportot alkotott, amelynek bizonyítéka az összmagyarság által használt rovásírás. Mint mondta, az ebből kifejlődött kopjafa-motívumok ma is használatosak szerte a Kárpát-medencében, ami a nemzet egységét jelképezi. Aladics Tibor, az 1200 lakosú, többségében magyarok lakta vajdasági Ludas önkormányzati képviselője hangsúlyozta, hogy a település lakossága az elmúlt 83 évben mindvégig megőrizte magyarságát. A Ludasok találkozója keretében táncegyüttesek, hagyományőrző zenekarok mutatták be műsorukat. /Az új magyar egységért. Ludas nevű helységek találkozója Heves megyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

2003. október 29.

Bővült Háromszék testvérmegyéinek sora: Veszprém, Békés és Heves mellé felsorakozott Zala megye is. Demeter János megyei tanácselnök részt vett a Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára szervezett ünnepségen, s egyúttal aláírta a Kovászna és Zala megye közötti együttműködési szerződést - közölte. Veszprém megyével novemberben véglegesítik a franciaországi Maine-et-Loire-ral kötendő hármas együttműködési szerződés szövegét, és december folyamán mindhárom önkormányzat elfogadja az erről szóló határozatot. Az ünnepélyes aláírásra január végén kerül sor. November elején Heves svédországi testvérmegyéje, Verbland küldöttsége látogat Háromszékre. Szintén hármas együttműködés kialakításán dolgoznak. Nemrég az angliai East Sussex megyében vett részt a megyeháza és Veszprém megye képviselete a harmadik alkalommal tartott természetvédelmi és hulladékgazdálkodási konferencián. A hármas együttműködés fejlesztése érdekében Háromszékre várják East Sussex elnökét. /(sz.): Újabb testvérmegye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2003. október 29.

2002. március 13.

Együttműködési megállapodást kötött Heves és a Kovászna megye — az erről szóló dokumentumot márc. 10-én Detken látta el kézjegyévek Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés, valamint Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. A felek segíteni kívánják a Kovászna és a Heves megyei könyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkatársainak közös munkáját, és kezdeményezik a kovásznai kulturális és művészeti csoportok bemutatkozását Hevesben, illetve hevesi előadók, művészek fellépését a székelyföldi megyében. /Magyarok egymás között. Határon átívelő megyeközi megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2002. március 13.

2002. április 3.

Március végétől kezdődően a Hargita Megyei Kulturális Központ nagyszabású programot indított, amelynek során tizenegy amatőr színjátszó csoport turnézik a megyében. Összesen 45 településen lépnek fel, amelyek legtöbbje évek óta hiába vár arra, hogy színielőadást nézhessenek falujukban. A programot a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Heves Megyei Művelődési Központ is támogatja. A legtöbb csoport Székelyudvarhely környékéről való. A Ludas Matyitól Karinthy, Rejtő Jenő vidám jeleneteiig, a klasszikus népszínműtől Tomcsa Sándor néha fanyar humorú írásainak színreviteléig sok minden színpadra kerül. /HMKK ? Udvarhelyszéki Iroda: Az egész megyét érinti. Műkedvelő színjátszók fellépéseiről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

2002. április 3.

2004. február 19.

A magyarországi Békés, Heves, Zala és Veszprém megyével közös vállalkozás, a Székelyföldi Expo létrehozásában állapodott meg a Kovászna megyei önkormányzat. Az expószervezéssel, illetve -fejlesztéssel foglalkozó céget valószínűleg áprilisban jegyzik be. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, a jogászok már dolgoznak a cég dokumentumainak összeállításán. A tervek szerint Sepsiszentgyörgy Csíkszereda felé vezető kijáratánál választanak telephelyet a cégnek. A Székelyföldi Expo létrehozása régi álma a háromszéki vezetőknek. Az ötlet 2000 szeptemberében került először nyilvánosság elé, ám akkor még Hargita megyével közösen szerették volna megvalósítani a vásárközpontot. Mindez azonban csak ötlet szintjén maradt, a két megye vezetősége ugyanis végül nem tudott megegyezni. /Farkas Réka: Székelyföldi Expót létesítenek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2004. november 20.

A határon túli magyarság ügyéről és az egészségügyről a parlamentben kellene vitát folytatni, nem népszavazáson dönteni, rosszul feltett kérdésekre adott válasszal – mondta hatvani sajtótájékoztatóján Oláh Lajos, az MSZP pártigazgatója, hozzátéve: nem szabadna „pártpolitikává silányítani" ezeket a kérdéseket. Az MSZP szerint kettős nemmel kell szavazni december ötödikén – fogalmazott. Sós Tamás, Heves megyei MSZP pártelnök, országgyűlési képviselő. /December 5-én Mikulás-estet ünnepelnek? Az MSZP kitart a kettős nem mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2005. június 26.

Fasang Árpád volt UNESCO-nagykövet az Új Ember /Budapest/ hetilapban folytatásokban megjelent írásában foglalkozott a 2004. december 5-i népszavazás eredményének okaival. Arra a következtetésre jutott, hogy „ahol a létbizonytalanság nagy, ott a határon túli magyarokkal szembeni szolidaritás is mérsékelt volt. A Dunántúlon az igenek erős többségben voltak, a délalföldi megyékben úgyszintén. Ellenben Borsod–Abaúj–Zemplén, valamint Szabolcs–Szatmár, Heves, Jász–Nagykun–Szolnok megyékben sok helyen a nem szavazatok taroltak.” A szerző következtetése: „ahol a polgárosodás folyamata lényegesen előbbre tart, mint a szegény és elhagyott vidékeken, ott a magyar nemzeti sorskérdések iránt is nagyobb az érzékenység”. A szégyenteljes nem szavazási eredményhez a lakosság nagy részének a közömbössége is hozzájárult. A lényeget így foglalta össze: „a magyar társadalom beteg, s erről 2004. december 5-e óta papírja van”. A budapesti katolikus hetilap a cikkhez mellékelte a kormánypártok nemre biztató plakátját is, amellyel a tájékozatlan és anyagi gondokkal küszködő embereket megtévesztették. /(–): Munkanélküliség és nemzettudat.= Vasárnap (Kolozsvár), jún. 26./

2005. augusztus 10.

Közel hárommillió forint értékű segélyt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyének a Heves Megyei Közgyűlés. A 2,15 millió forintnyi készpénzt és a 780 ezer forint értékű tartós élelmiszert, tisztító és fertőtlenítőszert a megyében működő cégek, önkormányzatok és kistérségek ajánlották fel az erdélyi testvérmegye számára. A segélycsomagokat egy teherautó szállítja Sepsiszentgyörgyre. /Árvízi segély Hevesből Kovásznának. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

2005. augusztus 24.

Jelképesen letették az árkosi volt Agronómusházban létesítendő Székelyföldi Fejlesztési Kutatások Intézete és Európai Uniós Képzőközpont alapkövét. A magyarországi Heves testvérmegye küldöttsége a helyszínen átadta hárommillió forintos adományát. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke fontosnak tartja, hogy Kovászna megye felkészüljön az uniós csatlakozásra. Az ő közvetítésükkel jött létre a svéd Värmland tartománnyal kötött hármas együttműködés. Ennek folytatásaként a Kovászna–Heves–Värmland Kereskedelemfejlesztési Egyesület létrehozásán munkálkodnak. /Szekeres Attila: Letették az alapkövet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

2006. május 2.

Idén is változatos programmal várta az érdeklődőket Erdőszentgyörgy a város névadójának, Szent György ünnepségére, melyre a város testvértelepüléseinek a küldöttségei is ellátogattak. Erdőszentgyörgy magyarországi testvértelepüléseinek a köre bővült a Heves megyei Bélapátfalvával. /Mészely Réka: Erdőszentgyörgyi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2006. június 5.

Rendkívül furcsa elhelyezésű székely kaput avattak június 4-én Sepsibodokon: két kiskapuval, az őket összekötő ív alatt a falu emlékművével; és a kapuk funkcionálisak, a kívülről felújított József Attila Kultúrotthonhoz engednek bebocsátást; és a kiskapuk fölött a község és testvértelepülése, a Heves megyei Detk címerével. Olyan kapu ez, mely összeköt Trianonban szétszabdalt nemzetet, hétköznapot és kultúrát, Erdélyt és Európát – nem, nem túlzás ez, egy másik székely kapu, Sepsibodok ajándéka Detken éppen az Európa-kapu nevet viseli. A detkiek ígérték a József Attila Kultúrotthon belső munkálatainak támogatását. /(vop): Kapu, mely összeköt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

lapozás: 1-30 | 31-34