udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
333
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 331-333
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. augusztus 9.
Adrian Nastase képviselőházi elnök, a Szociális Demokrácia Pártjának elnöke kifejtette, hogy a románoknak agresszívebb módon kell megmutatniuk a világnak, hogy mit tesznek a kisebbségi kérdésekben, és határozottabban rá kell mutatni, hogy "mások mit kell mulasztanak el megtenni" az említett kérdésekben. Szerinte Románia az európai normák fölötti szinten garantálja a kisebbségi jogokat, ennek ellenére a romániai magyarság egyre több gondot okoz Bukarestnek. Nastase felsorolta a romániai magyarság számára adott anyanyelvű oktatási feltételeket, a sok ezer magyar tannyelvű osztályt, a magyar intézményeket, szerveződéseket. Szerinte Románia számára a többi országtól eltérő kisebbségi normákat szabtak. Amennyiben az Európa Tanács nem képes őrködni a normák egységes alkalmazásán, akkor e szervezetnek nincs létjogosultsága. /Új Magyarország, aug. 9./1995. augusztus 9.
Romániában a Bucsecs hegységben, a Padina menedékház mellett megtartották a háború utáni első fasiszta ideológiát valló vasgárdista tábort. A sajtó és a tévé is beszámolt gyűlésükről, a megjelent ifjak bőven idéztek az egykor legionárius vezérek, Horia Simonnak és Corneliu Zelea Codreanunak az utóbbi időben tucatszám megjelent munkáiból. Feltámad, feltámadhat-e a Légió és a Vasgárda, teszi fel a kérdést a Jurnalul National cikkírója, és úgy látja, a holtnak hitt ideológia tudatos feltámasztásáról van szó. 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett román fasiszta erők és anyagi segítséggel, fiatalok képzésével kezdték újraéleszteni a legionárius mozgalmat. Az 1990-es bukaresti diáklázadás vezetője, Marian Munteanu az egyetemistákat akarta összefogni Mozgalom Romániáért nevű pártjával és 1991 végén kijelentette: a legionárius vezér, Corneliu Zelea Codreanu eszméi ihlették pártja ideológiája kidolgozásában. Hitler Mein Kampfját is kiadták román nyelven, majd egymás után jelentek meg a fasiszta mozgalom régi munkái, különösen egy temesvári kiadónál. A Nemzeti Jobboldal Pártja felvállalja a legionárius hagyományokat, Cornel Branas a parlamentben felvállalta ennek a pártnak a képviseletét. A román fasizmus újjáéledése ellen fellépett Iliescu is, majd nyíltan elítélte több szervezet, köztük az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./ A több folytatásban napvilágot látott tanulmány szerint ideje lenne, hogy az igazságszolgáltatás, a pártok, nem utolsó sorban az ortodox egyház, amely némán tűri, hogy papjai részt vegyenek a vasgárdista és a Ion Antonescu tiszteletére rendezett ünnepségeken, nagyobb eréllyel lépjenek fel a veszély ellen. /Magyar Nemzet, aug. 9./ 1995. augusztus 8.
A NATO és Románia együttműködéséről tárgyalt Bukarestben, aug. 8-án Robin Beard, a NATO főtitkárhelyese és Gheorghe Tinca védelmi miniszter. Románia csatlakozása hosszú, kölcsönös tanulási folyamat lesz, mondta Robin Beard. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10., Magyar Nemzet, aug. 10./1995. augusztus 8.
Kovászna megye tanácsa aug. 8-i ülésén elfogadták az Iliescu elnökhöz és Vacaroiu miniszterelnökhöz címzett, az oktatási törvénnyel kapcsolatos tiltakozó levelet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./ 1995. augusztus 8.
A protokollalap kezelésére létrehozott új kormányszerv, mint új tulajdonos Kolozsváron is működésbe lépett, hogy egyes ingatlanok rendeltetését megváltoztassa. Funar polgármester aug. 4-én találkozott az RMDSZ képviselőivel, mert a prefektúra, a protokollalap meg akarja szerezni az RMDSZ Fürdő utcai székházát. Funar nem ajánlott fel cserébe más épületet. Az RMDSZ-nek öt évre szóló bérleti szerződése van a Fürdő utcai székházra. Funar hallani sem akar arról, hogy esetleg az RMDSZ átköltözne a Deák Ferenc utcai kaszinó-épületbe. /A piszkos munkát Funarra bízták. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./1995. augusztus 8.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 8-án ülésezett Kolozsváron, elemezték a Székelyudvarhelyen szept. 2-ára tervezett polgári fórummal kapcsolatos kérdéseket. A RMGE állásfoglalást juttatott el az Ügyvezető Elnökséghez a búzafelvásárlásról. A felvásárlásra szánt összeg a kínálat felét sem éri el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 592. sz./1995. augusztus 7.
Olyan emlékezetőt írtak alá, amely 55 pontban részletezi a magyar-román kapcsolatokat, emlékeztetett Szőcs Ferenc, az új bukaresti magyar nagykövet, aki a napokban foglalja el állomáshelyét. A két ország közötti kereskedelmi forgalom 199-től évente húsz százalékkal nőtt, az idei első félévben az emelkedés negyven százalékos. Jelenleg 1600 román-magyar vegyesvállalat működik, a Romániába befektetett magyar tőke 18 millió dollárra tehető. /Népszabadság, aug. 7., átvette: /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./1995. augusztus 7.
A Romániából Származó Zsidók Egyesülete - jelenti az Izrael Hangja rádióállomás román nyelvű műsora - központi irodát hoz létre azzal a céllal, hogy leltárba vegye azokat a javakat, amelyeket a román kommunista rezsim elvett a zsidóságtól. Az összes etnikai és vallási kisebbségtől elvett javak visszaszolgáltatásáról van szó, pontosított a Romániai Zsidók Közössége /Fedrom/ főtitkárhelyettese, Iulian Sorin, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, aug. 7./ 1995. augusztus 7.
Korondon aug.12-én rendezik meg a hagyományos fazekasvásárt, aug. 13-án pedig a helyi unitárius templom udvarán állandó kopjafa-kiállítás nyílik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./ 1995. augusztus 7.
Verestóy Attila szenátor és Asztalos Ferenc, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke megbeszélést folyatott Sorin Ionescu tanügyi államtitkárral, illetve Ovidiu Ianculescu vezérigazgatóval, a minisztérium Főiskolai Vezérigazgatósága vezetőjével az idei felvételi vizsgákról, előzőleg pedig Verestóy Attila tárgyalt Liviu Maior oktatásügyi miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 590. sz./ Az RMDSZ oktatási válságtanácsa közbenjárására aug. 7-én Liviu Maior oktatási miniszter engedélyezte azt, hogy idén még anyanyelven lehet felvételezni azokból a tárgyakból, amelyeket anyanyelven tanultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./1995. augusztus 5.
Az ellenzéki erők nem hívták meg az RMDSZ-t a rekord búzatermés okozta botrány miatt a parlament rendkívüli összehívásáról történt tanácskozásra. Ez is mutatja, hogy az oktatási törvény elleni tiltakozásával mennyire egyedül maradt a magyar érdekvédelmi szervezet. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa által létrehozott válságstáb kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a román lapok félretájékoztatásának ellensúlyozására román nyelvű szórólapot kell kiadni. Ennek már van annyi eredménye, hogy az Adevarul - igaz, elhatároló bevezetővel - közölte a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének a románsághoz írt levelét, amelyben kifejtették, hogy mi az, ami jogsértő a tanügyi törvényben, olvasható Gyarmath János (/gyarmath/ szignóval) bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, aug. 5./1995. augusztus 5.
Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ elnöke nyilatkozatában elítélte a tanügyi törvényt, amely alapvető emberi jogot sért. Ez nem lehet Románia belügye, ez egyetemes jogi kérdés. /Magyar Nemzet, aug. 5./1995. augusztus 6.
Aug. 6-án a Kolozs megyei Kövenden felavatták a két világháború áldozatainak emlékére emelt kopjafát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 590. sz./1995. augusztus 6.
Az RMDSZ nemzeti keresztény platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés meghívására aug. 5-6-án a Madarasi Hargitán a Székely Egyeztető Tanács, az RMDSZ több területi szervezetének képviselője, önkormányzati képviselők és parlamenti tagok vettek részt a tanácskozáson. Elemezték az autonómia-statútum tervezetének véglegesítését és alkalmazásának feltételeit. A megjelentek kezdeményezték az autonómia-statútum tervezetének véglegesítését, ezért egy rendkívüli SZKT összehívását. A résztvevők tiltakozást fogalmaztak meg a tanügyi törvény anyanyelvi oktatást sújtó részei ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./1995. augusztus 5.
Igor Szmirnov, a Moldovai Köztársaság területén levő, önmagát Dnyeszter-melléki Köztársaságnak /Transznisztria/ kikiáltó szakadár övezet vezetője kijelentette, hogy nem mondanak le az állami státusról: a Moldáviai Köztársaság határain belül léteznének, föderatív állami struktúrával, külön jogi státussal. /Új Magyarország, aug. 5./1995. augusztus 5.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ szociáldemokrata tömörülése /Nagy Károly kolozsvári egyetemi tanár képviselte/ aug. 5-én Békésen találkozót tartott. A megbeszélésen a Petre Roman vezette Demokrata Párt Arad és Temes megyei vezetősége is részt vett. /Új Magyarország, aug. 7./1995. augusztus 5.
Aug. 5-én több százan sereglettek össze Sződemeteren, a református templom kertjében, hogy Kölcsey Ferencre emlékezzenek, halálának 205. évfordulója alkalmából. Tizennégy szervezet helyezte el koszorúit Kő Pál tavaly felállított Kölcsey-szobrának talapzatára. A megjelenteket a Szatmár megyei RMDSZ és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ nevében Muzsnay Árpád köszöntötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 591. sz./ Előzmény: Kő Pál szobrát 1994. aug. 6-án avatták fel. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. aug. 9./1995. augusztus 5.
Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa azt állítja, hogy az RMDSZ választási csalással jutott be a parlamentbe 1992-ben, ugyanis szerinte az RMDSZ etnikai szövetség, nem párt. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ A Nagy-Románia Párt pedig azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy polgárháborús hangulatot gerjeszt a tanügyi törvény elleni tiltakozó akcióival. /Népszava, aug. 5./ 1995. augusztus 5.
Vécsei Károly a népszámlálási adatok alapján bemutatta Erdély etnikai viszonyainak alakulását. 1910 és 1992 között az Erdélyben élő románok lélekszáma megduplázódott /2 823 494-ről 5 815 425 főre, ez 206 %-os növekedés/, miközben Románia lakossága 1930 és 1992 között 62,6 %-kal nőtt. Erdélyben a román és magyar lakosság közötti szaporulat terén mindössze 0,5-1 ezrelékkel magasabb a románoké, tehát Erdély román lakosságának növekedése a Kárpátokon túli régióból való bevándorlás, betelepítés eredménye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5-6./1995. augusztus 4.
Az Értelmiség`95 szegedi nemzetközi nyári egyetemről számolt be Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki részt vett a rendezvényen. 1990 óta határon túli magyarok is megjelennek ezen a nyári egyetemen, melynek idén Kultúra és/vagy üzlet volt a címe. Bemutatták a Kárpát-medence valamennyi régiójában a magyarság helyzetét, így a kisebbségi magyar közművelődés állapotát. Az anyaországi segítség mértéke a költségvetésnek mindössze 67 ezreléke. Kántor Lajos előadásában /Útban a többség felé/ az önrevízió igényével összefoglalta az elmúlt 75 év kisebbségi politikusai, elsősorban Krenner Miklós és Németh László munkái alapján azokat az elgondolásokat, amelyek eredményesen szervezhetik a nemzeti közösségeket és segítenek a megmaradást szolgáló módszerek kidolgozásában. Az erdélyiek beszámoltak a népfőiskolai rendszerről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ A nyári egyetem résztvevői júl. 28-án nyilatkozatot adtak közre, amelyben szolidaritásukat fejezik ki a kárpát-medencei, az anyaország határain kívül élő magyarsággal, mindazokkal, akiket az elnemzetlenítő, beolvasztó politika újabb súlyos támadása fenyeget az iskolarendszer, a magyar nyelv oktatása és használata, a kisebbségi kultúra terén. A Szlovákiában és Romániában hozott legújabb tanügyi és nyelvtörvények a magyar nyelv teljes elsorvasztására irányulnak, a nyilatkozat elítéli ezeket és nyelvhasználati demokráciát követel a Kárpát-medencében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1., 586. sz./