udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
333
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 331-333
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. augusztus 2.
A Magyar Rádió mégsem csökkenti sugárzási teljesítményét, és visszaállítja az eredeti műsorrendet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3., Magyar Nemzet, aug. 2./ 1995. augusztus 2.
Kolozsváron a történelmi emlékmű, a Kálvária-templom most visszakerült a római katolikus egyházhoz, mert lejárt a bérleti szerződés, melynek alapján ideiglenesen az ortodox egyháznak engedték át a templomot. Ismeretlen tettesek súlyos pusztítást, rombolást végeztek: lebontották a templom kerítését, lefejezték a kápolna szobrait, sírkövetek törtek össze, ledöntötték és szétverték a keresztút keresztjeit. Mindezt bejelentették a rendőrségnek. Most fémkorlátot állított az egyház a lépcsőkhöz, hogy az idősek kapaszkodni tudjanak. Funar aláírásával felszólítás érkezett Kádár István plébánoshoz, ebben kétmillió lejjel büntették meg őket a korlát felállításáért. A plébános megkapta a törvényszéki idézést. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./1995. augusztus 2.
Romániában 11 állami orvosi egyetem mellett az 1989-es változások óta 49 magánegyetem is alakult. Ezek közül egyet sem ismertek el, ezek a magánegyetemek minisztériumi jóváhagyás nélkül működnek. A legtöbb helyen az oktatás színvonala alacsony. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./1995. augusztus 2.
Az első félévben hatvanhét fővel csökkent Háromszék lakossága, ennyivel többen haltak meg, mint ahányan születtek. Az öngyilkosok magas száma is hozzájárul a halálozások számának növekedéséhez. /Záróra rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./ 1995. augusztus 2.
Nyárádszeredán öt éve kérvényezik, hogy felállíthassák Bocskai István fejedelem mellszobrát. Nem is kellene kérvényezni, a helyi tanácsok dönthetnek ebben a kérdésben. Inkább óvatosságból várják a választ a kérvényekre, írta Pakot Fülöp. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./ 1995. augusztus 2.
A Magyarok Világszövetsége közösség elleni izgatás alapos gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik a debreceni nagygyűlésen 1920-as években készült irredenta térképet árusítottak és elhatárolja magát a provokációtól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3., Magyar Nemzet, aug. 2./ 1995. augusztus 2.
Az újjászülető Bolyai Egyetem a romániai kisebbségek tudomány-egyeteme legyen, javasolja Szász János, vagyis a magyar nyelv és irodalom, az újságírói, színművészeti, jogtudományi, gazdaságtudományi, filozófiai, lélektani, idegen nyelvek tanszéke mellett germanisztikai, szlavisztikai is működne, mely a német, szerb, ukrán, szlovák kisebbség tanárképzését szolgálná, a román tanszék a romántanárokat képezné. Ilyenformán a Bolyai a világ egyetlen kisebbségtudományi egyeteme lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./1995. augusztus 2.
Aug. 2-án immár 21. alkalommal nyitotta meg kapuit Gyergyószárhegyen a Barátság művésztelep. Az aug. 20-ig tartó rendezvényre harminc művészt hívtak meg, köztük határon túliakat is, Magyarországról, az Egyesült Államokból és Kárpátaljáról is. A tábor művészeti vezetői Kákonyi Csilla és Mátyás József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./ 1995. augusztus 2.
Az elmúlt héten a dollár árfolyama elérte a 2000 lejes szintet. Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója megmagyarázta, hogy az infláció ezután sem növekszik az eddiginél gyorsabban. Közben a dollár már 2015 lejt ér. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./1995. augusztus 2.
A parlament két háza fiókjaiban 243 törvénytervezet porosodik, köztük néhány olyan is, amelynek elfogadását különböző nemzetközi politikai, gazdasági szervezetek, illetve pénzintézetek követelnek már hosszabb ideje, s amely véglegesítésére Románia ígéretet is tett. Ilyen például a nemzetiségi törvény tervezete. A kormány lapja, a Vocea Romaniei erről a tervezetről érdeklődött a parlamenti bizottság egyik tagjánál. Az RMDSZ készítette az első nemzetiségi törvénytervezetet még a múlt évben, a másodikat a kormány mellett működő Kisebbségi Tanács. A tervezet parlamenti előterjesztését novemberre halasztották. A kormány augusztusban fogja beterjeszteni saját tervezetét, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, aug. 2./1995. augusztus 2.
Az Alkotmánybíróság elutasította az államosított házakról rendelkező törvényt. Korábban már az amerikai szenátus és az izraeli knesszet tagjai jelezték felháborodásukat a törvény diszkriminatív cikkelyei miatt, amelyek megfosztják a kivándoroltakat ingatlanaiktól. Ősszel tehát újra napirendre kerül a törvény. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ 1995. augusztus 2.
A magyar kormány a költségvetés 0,7 ezrelékével támogatja a határon túli magyarságot, fejtette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, majd részletezte: az Illyés Alapítvány 300 millió forintot, az Új Kézfogás Közalapítvány 200 milliót kap, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál levő összegekből a határon túli könyvkiadás támogatása 51,6 millió, a szomszédos országok diákjainak segítése 167 millió, a pedagógusok továbbképzése 75,4 millió, a kulturális támogatás 8,3 millió forint, az egészségügyi támogatás /a Népjóléti Minisztérium kezelésében/: Mocsáry Lajos Alapítvány 25 millió, a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány 110 millió forint, végül a Magyarok Világszövetségének költségvetése 180 millió, a Határon Túli Magyarok Hivataláé pedig 175 millió forint. Az interjút készítő Tardos János kifogásolta, hogy a Magyarok Világszövetségében /MVSZ/ egyetlen politikai párt, az MDF és egyetlen irányzat, a konzervatív jobboldal képviselteti magát. Ebben "van igazság", felelte Tabajdi Csaba. Tardos azt is kifogásolta, hogy a Duna Televízióban sokszor látható Csoóri Sándor. A Duna Televízió létrehozásában Csoóri elvitathatatlan érdemeket szerzett, válaszolta Tabajdi. Timkó Iván távozásával az "egészséges tendenciák felülkerekedhetnek" az MVSZ-en belül -tette hozzá. /Magyar Hírlap, aug. 2./1995. augusztus 1.
Másfél éve alakult meg a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága /RMNKT/, ismertette tevékenységüket Dáné Tibor Kálmán, az RMNKT titkára. Ez modern felnőttképző forma, az oktatás a közösség igényein alapszik. A találkozókat a sárospataki népfőiskola és az Illyés Alapítvány fedezte. Egyed Ákos elvállalta a társaság elnöki tisztségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.1995. augusztus 1.
Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete júl. 28-i ülésén Boros Géza kiemelte, hogy az erdélyi magyarság 60 %-a falun él, ennek ellenére az RMDSZ mindeddig nem foglalkozott kellőképpen a falu problémáival, fontosnak tartja mezőgazdasági és falupolitikai főosztály létrehozását az Ügyvezető Elnökségen belül. Erre vonatkozó javaslatát az Ügyvezető Elnökség nem támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1., 586. sz./1995. augusztus 1.
Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire. Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke és Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./1995. augusztus 1.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ idei vándorgyűlését Brassóban tartotta. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./1995. augusztus 2.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ által létrehozott Tanügyi Válságtanács aug. 2-án tartott ülésén ajánlást fogadott el, hogy szept. 2-án Székelyudvarhelyen a polgári fórumon legyenek jelen az egyházak vezetői, az RMDSZ vezetői testületei, küldjék el képviselőiket a Bolyai Társaság és a többi civiltársadalmi szerveződések. Szept. 8-án pedig helyi tiltakozó akciókat szervezzenek. A román sajtó félretájékoztatásának ellensúlyozására román nyelvű szórólapot adnak ki. Tanácskoztak az oktatási törvény negatív hatásait ellensúlyozó alternatív oktatási formák létrehozásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 3., 588. sz./1995. augusztus 1.
A LADO, az Emberi Jogokat Védő Liga félreérthetetlenül állást foglalt a tanügyi törvény kérdésében. A LADO Buletin informativ című kiadványában konkrét eseteket felsorakoztatva figyelmeztette a román hatóságokat, hogy "Romániában egyesek mind gyakrabban követik el Büntetőtörvénykönyv 317. paragrafusába ütköző nacionalista-soviniszta propaganda vétségét." Válaszában a főügyész saját szájíze szerint értelmezte ezt a törvénycikket: "a 317. cikkely értelmében nem számítanak nacionalista-soviniszta propagandának, illetve faji vagy nemzeti gyűlölet szításának azok a megalapozott állásfoglalások vagy kritikák, melyek bármely módon /konferenciákon, sajtóriportban, politikusok nyilatkozataiban stb./ kisebbségi személyek vagy szervezetek címére fogalmazódnak meg olyan cselekedetek kapcsán, melyek tiszteletlenek vagy szembeszegülnek bizonyos etnikumokkal vagy azon egységes nemzetállamnak a törvényeivel, illetve alkotmányával, melynek polgárai és melynek területén élnek." Ezen az alapon C. V. Tudor vagy Paunescu szókimondó patrióták, Markó Béla vagy Cs. Gyimesi Éva viszont magyar szélsőségesek, mert nem elégszenek meg az államnyelvvel, hanem anyanyelvű oktatást követelnek., írja Bíró Béla. /Magyar Hírlap, aug. 1./ 1995. augusztus 1.
A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómia-törekvésekért az RMDSZ vezetőit, tudósított Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./1995. augusztus 1.
Romániában 1994-ben, az előző évek csökkenése után, 3,4 %-kal emelkedett a nemzeti össztermék, emiatt megjelentek az országban a régen várt befektetők. A craiovai Oltcit autógyárban 51 %-os részesedést szerzett a dél-koreiai Daewoo. Jelenleg ez a 156 millió dolláros befektetés a legnagyobb az országban. Azt tervezik, hogy 150 ezer autót gyártanak évente. A pitesti Dacia autógyárba a Peugeot fektetett be. A Mercedes a Brassó közelében levő Codleában fogja gyártatni az autó utasterében levő faburkolatot. Az olcsó román munkaerő is szerepet játszott az üzletkötésben. /Magyar Nemzet, aug. 1./