udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
242
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 241-242
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. november 16.
Az Evenimentul Zilei okt. 24-i száma szerint "Tegnap Baróton Frunda György, Markó Béla, Takács Csaba és Borbély László részt vett a magyarok erdélyi honfoglalásának 40. évfordulójára szervezett Koszorúzáson." /Történelemhamisítás. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./ 1996. november 16.
Nov. 16-án, halálának 220. évfordulóján Ajtai Abod Mihályra, a falu nagy fiára emlékeztek Szárazajtán. Ajtai Abod Mihály /sz. Szárazajta,1776. szept. 29. - Nagyenyed, 1776. nov. 16./ élete és tanári pályája példamutató, mert a keleti nyelvek, a régiségtan és a történelem jeles tanára külföldi egyetemeken szerzett tudását itthon, az erdélyi iskola javára kamatoztatta, hangsúlyozta Bartalis Szélyes Pál szárazajtai református lelkész. A helyi iskola 1990-ben felvette Ajtai Abod Mihály nevét. Az ünnepség keretében az iskola homlokzatára helyezték Bartha József sepsiszentgyörgyi kőfaragómester munkáját: "Falunk szülöttje Ajtai Abod Mihály Árva Bethlen Kata udvari papja, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatótanára, tudós, orátor, tankönyvszerkesztő, iskolánk névadója. Készítette halálának 220. évfordulójára a szárazajtai Ajtai Abod Mihály Általános Iskola tantestülete és diákjai." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./1996. november 16.
Klebelsberg Kunó Pécska szülötte, kultuszminiszter volt. Nagyvonalú kultúrpolitikát folytatott, ösztöndíjak és intézetek alapításával megszervezte a magyar szellemi élet külföldi kapcsolatait. Számos népfőiskolát alapított. A magyar történelemtudomány igazi mecénása, nevéhez fűződik a Magyarország újabbkori történetének forrásai című forráskiadvány sorozat megindítása. Mindennek ellenére az 1962-ben kiadott Új Magyar Lexikon reakciós kultúrpolitikusnak minősítette. - Az EMKE és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének rendezésében nov. 16-án Aradon és Pécskán Klebelsberg Kunó emléknapot tartottak. Aradon tudományos ülésszak kezdődött, melyet Matekovits Mária megyei EMKE-elnök nyitott meg. Az előadók között volt Gyulay Endre szeged-csanádi püspök és Egyed Albert művelődési minisztériumi főosztályvezető, a Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. Ugyanezen a napon Pécskán, szülőfalujában a római katolikus templom falára Heinrich József plébános, főesperes elhelyezte a Klebelsberg Kunó-emléktáblát, Grünwald Ernő kőfaragó alkotását, majd Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke és dr. Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke méltatta az esemény jelentőségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 911. sz./ Gróf Klebelsberg Kunó /Magyarpécska,1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./, 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.1996. november 16.
Az Európai Idő kiadta első évkönyvét, az 1997. évit. A lap közli az évkönyv tartalomjegyzékét. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./1996. november 16.
Egyre gyakrabban hallani, amint "anyaországról", valamint a "határon túli magyarokról" /akiknek hivatalát a magát ideiglenesen magyarnak nevező kormány éppen megszüntetni készül/ - írja Csiby Károly. De "milyen anya az, aki a tőle erőszakkal elszakított és árvaházba zárt gyermekéről önként lemond?" Ha "valakit lecsonkolnak, még nem kell ezért mostohává válnia." /Csiby Károly: Csonkolt anyaország. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./1996. november 16.
Sepsiszentgyörgyön két katolikus templom épül, az Őrkő alatti cigánytelep lakosainak lelki gondozására pedig Márkus András, eddigi Csíki utcai plébános vállalkozott. Márkos András elmondta, hogy 1992-ben felépült a városban a Teréz Anya Leányai temploma, akkor felfigyelt a cigánygyerekekre, foglalkozni kezdett velük. Engedélyt kért, hogy csak a cigányok pasztorációjával foglalkozzon, ezt idén megkezdhette. Építik a lelkipásztori központot, ahol tervei szerint iskola is lesz, a felnőttek oktatására is gondol. 1993-ban nyolcvan gyermekből álló első áldozó csoportot gyűjtött össze, közben rádöbbent arra, hogy a legtöbb gyermek írni-olvasni sem tud. Ketten jöttek a segítségére, hitoktatónők, akik azóta is tanítják a cigánygyermekeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./1996. november 16.
Hajdú János, az MSZP országgyűlési képviselője szerint: "Amikor a magyar társadalom 1994-ben nemzeti történelmünkben korában még soha nem tapasztalt józansággal és éberséggel a hatalomból nem kiszavazta az Antall-Csurka-Boross-Lezsák-Giczy-Csoóri-féle politikai sarlatánokat, illetve részben kalandorokat, hanem a szó szoros értelmében elzavarta őket az államügyeknek a közeléből is, akkor az emberek voltaképp azt juttatták kifejezésre, hogy értik a veszélyt." /Hajdú János: Quo vadis, MSZP? = Népszava, nov. 16./ Hajdú Jánosnak volt egy hírhedt cikke: Utószó egy előszóhoz /Élet és Irodalom, 1983. szept. 16./, ebben feljelentette Csoóri Sándort, mert előszót írt Duray Miklós Kutyaszorító című könyvéhez. Durayt "önjelölt kisebbségi érdekvédőnek" nevezte, továbbá Hajdú szerint Duray neve "teljességgel érdektelen". Tudni kell, hogy Duray ekkor már börtönt szenvedett, éppen kisebbségi érdekvédő kiállásáért /1982. nov. - 1983. febr./ Mindezt tudva írta Hajdú János - ha felkérésre is - 1983-ban ezt a cikket. Hajdú feljelentésének hatására Csoóri Sándort egy éves publikációs tilalommal sújtották. Duray Miklós kálváriája sem ért véget, 1984. máj. 10-én újból letartóztatták. Jelenleg a Népszava főmunkatársa Ungvári Tamás, rendszeresen publikál a lapban Szabó Miklós, Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós.1996. november 17.
Gyergyószentmiklóson a Szent Erzsébet Öregotthon ünnepélyes megnyitása szept. 18-án volt, az épület megszentelése pedig nov. 17-én. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta az ünnepi szentmisét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./1996. november 17.
Nov. 17-én ünnepi istentisztelet keretében Bibarcfalván kopjafát állítottak a református templomkertben a honfoglalás 1100. évfordulója, s egyben a második világháborúban elesettek emlékére. A hat méter magas kopjafán elhelyezett plaketten sorakozik a háborúban meghalt 24 bibarcfalvi neve, a fába vésett felirat pedig: "Itt vagyunk 1100 éve - 896-1996". /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./1996. november 18.
Emil Constantinescu nyerte a romániai elnökválasztás második fordulóját, a szavazatok 54,4 %-át szerezte meg, Iliescu eddigi államfő pedig 45,6 %-át. Nagy tömeg gyűlt össze Bukarestben és más városokban, ünnepelték Emil Constantinescu győzelmét. Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára sajtóértekezletén elmondta, hogy Constantinescuhoz máris számos üzenet érkezett német és olasz politikusoktól. Bernard Boyer, Franciaország bukaresti nagykövete a sajtóértekezleten felolvasta Jacques Chirac Constantinescuhoz intézett üzenetét, miszerint a mostani győzelem új távlatokat nyit a francia-román együttműködés előtt. - A 66 esztendős Ion Iliescu kijelentette, hogy szenátorként folytatja politikai pályafutását, valószínűleg a jelenlegi kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártjának elnöke és szenátusi frakcióvezetője lesz. /Magyar Hírlap, nov. 19./1996. november 18.
Lőrincz Gyula /sz. Zsibó, 1929. szept. 3./ Giurgiu megye magyar szenátora nyugdíjas, a Bolyai Egyetem matematika szakán végzett, tanított a bukaresti Műszaki Katonai Akadémián, majd átment az 19966-ban megalakult Informatikai és Csapatvezetés-Automatizálási Kutatóintézetbe, ahol a matematikai modellező osztály vezetője és matematikus ezredes volt. 1991-től választott elnöke a megalakuló bukaresti Petőfi Művelődési Társaságnak. A társaság hetente rendez összejöveteleket, valamint támogatja a bukaresti magyar nyelvű oktatást. Az RMDSZ úgy döntött, hogy a déli megyékben is állít jelölteket, így Lőrincz Gyulát Giurgiu megyében. A számítógép a töredékszavazatokat összesítve hozta ezt az eredményt, hogy Lőrincz Gyula az RMDSZ egyik szenátora lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1996. november 18.
Kijev bízik benne, hogy Emil Constantinescu rendezni kívánja viszonyát Ukrajnával, és a két ország közötti alapszerződés aláírását fogja szorgalmazni - jelentette ki nov. 18-án Volodimir Vaszilenko, aki az alapszerződésről folyó tárgyalásokon az ukrán küldöttséget vezeti. - A New York Times szerint a romániai választások is bizonyítják, hogy "az új demokráciák új ideológiát találtak: a szakértelmet". Az utóbbi időben a hatalmon levők, volt kommunisták csaknem minden választást elvesztettek. /A választás külföldi visszhangja. = Magyar Hírlap, nov. 19./ 1996. november 18.
Négy magyarországi és két romániai megye önkormányzati, illetve tanácselnökei Aradon nov. 14-én együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá, amely a PHARE-programnak megfelelően lehetővé teszi a határ menti települések közvetlen kapcsolatainak sokoldalúbb fejlesztését. Román részről Arad, Temes, Bihar és Szatmár, magyar részről Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye vesz részt a programban. A megállapodás szerint a szomszédos határ menti települések polgármesterei évenként találkoznak, hogy kidolgozzák a cserelátogatások programját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ 1996. november 18.
Nov. 12-én első ízben sugárzott magyar nyelvű adást a Transilvania Rádió nagyváradi stúdiója. Az új adó egy erdélyi hálózat része, amely Szatmárnémetiben, Tordán, Zilahon és Besztercén működik, Nagyváradon kívül. A stúdió szerkesztői között van Dajka Attila és Márton Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1996. november 18.
A nagyenyedi Bethlen Kollégium egyik osztálya Bethlen Gábor marosillyei szülőházát látogatta meg, hazafele Déva váránál jártak, megtekintették az éppen akkor helyreállított Dávid Ferenc-emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1996. november 18.
A lej árfolyama folyamatosan romlott és a temesvári feketepiacon november közepén a dollár elérta az 5000 lejes "álomhatárt, amit a legpesszimistább gazdasági szakértők sem feltételeztek. A német márkáért 3300 márkát kérnek a valutaüzérek, a magyar forintért 30 lejt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1996. november 18.
Magyarországon parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az ellenzék, mert szeretné feltárni a júl. 4-5-i magyar-magyar csúcs kedvezőtlen nemzetközi visszhangjának okait. A vizsgálóbizottság létrehozásához összegyűlt a szükséges 78 aláírás. /Népszabadság, nov. 18./1996. november 19.
A nov. 19-én közzétett végleges adatok szerint Emil Constantinescu, az ellenzék közös jelöltje megszerezte a szavazatok 54,4 %-át Ion Iliescu volt elnök 45,6 %-ával szemben. /A 12 972 485 érvényes szavazatból Emil Constantinescu professzor 7 057 906-ot szerzett meg, Ion Iliescu pedig 5 914 579-et./ Az Emil Constantinescura leadott szavazatok ranglistáján a magyarlakta megyék állnak az élen: az első Hargita megye, ahol a demokratikus erők jelöltje a szavazatok 91,6 %-át kapta, második Kovászna megye /86,8 %/, a harmadik Szatmár megye /77,7 %/. Az egyetlen erdélyi megye, ahol Iliescu győzött, ha csekély különbséggel is /50 %/, Hunyad megye. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19., 912. sz./1996. november 19.
Emil Constantinescu életrajza: 1939. nov. 19-én született Tighina városban, a mai Moldovai Köztársaság területén. Apját a Regátból helyezték át az akkor Romániához tartozó Besszarábiába. A háború után visszaköltöztek Arges megyébe, Bradet faluba. Emil Constantinescu Bukarestben végezte az egyetemet, jogi diplomát szerzett. Bíróként kezdte működését, de elégedetlen volt a jogrendszerrel, elhatározta, hogy geológus lesz. 1966-ban végezte el Bukarestben a geológiai fakultást, irodalmi tárgyakkal kiegészítve. Geológusként bejárta az országot, tudományos tevékenységének eredménye hét könyv és 67 tudományos közlemény. Bukarestben egyetemi előadó, 1991-től tanár, 1992-től a Bukaresti Egyetem rektora. 1996-ban politikai működése miatt lemondott rektori tisztségéről. Az 1990 júniusi "bányászjárás" után egyik kezdeményezője a Polgári Szövetségnek, ennek képviselőjeként a "Román Antitotalitárius Fórum" ellenzéki pártcsoportosulás ügyvezető elnöke. 1992-ben nagy meglepetést keltett, hogy a Demokratikus Konvenció /DK/ az akkor még ismeretlen Emil Constantinescut választotta elnökjelöltjének. Corneliu Coposu parasztpárti elnök ugyanis benne látta az új nemzedék képviselőjét. 1992 végén őt választották a DK elnökének.. Constantinescu 1995 őszén belépett a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártba. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./1996. november 19.
A Moldovai Köztársaság jelenlegi elnöke, Mircea Snegur szerezte meg a legtöbb szavazatot /38,75 %/ az elnökválasztás első fordulójában, a második helyen Petru Lucinschi parlament elnök végzett /27,67 %/, a harmadik - meglepetésre - Vladimir Voronyin kommunista jelölt /10,24 %/, míg a negyedik az esélyesnek tartott Andrei Sangheli miniszterelnök 9,44 %-kal. A második fordulót dec. 1-jén tartják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25., Új Magyarország, nov. 19./