udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
242
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 241-242
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. november 20.
Borbély Imre visszautasította Szekeres Attila cikkét /Borbély-dilemma, Háromszék, nov. 9./, aki elítélte azt, hogy független jelöltként indult. Borbély Imre kifejtette, hogy az erdélyi magyarság önállóságát képviseli. Borbély Imre írása mellett ott áll Szekeres Attila újabb válaszcikke, aki nem fogadta el az érvelést. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./1996. november 20.
Nehezen volt kiszámítható a gyökeres fordulatokat ritkán kockáztató román társadalom magatartása - írta Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője a választásokról. A háromszázalékos parlamenti túlsúly kevésnek bizonyulhat a teljes rendszerváltás végrehajtásához. A román pártok egységesen elzárkóznak a kisebbségi jogok érvényesítésétől. A választások előtt a demokratikusnak mondott pártok is elkerülték, hogy legalább üzenettel forduljanak a magyar szavazók felé. Iliescu elnök bevetette a magyar kártyát is választási küzdelmében, emlékeztetett Makkai János. /Magyar Hírlap, nov. 20./ 1996. november 20.
Aradon 1,8 milliárd lejes befektetéssel létrehozták a MOL második romániai üzemanyagtöltő állomását. A magyar MOL cég a következő öt évben legalább hetven benzinkút létesítését tervezi. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 20./1996. november 20.
1971. dec. 7-én alapította néhány lelkes fiatal Nagyváradon a Kortárs Színpad '71 színjátszó együttest, mely két évtizeden keresztül jelentős szerepet játszott a város kulturális életében. A 25. évforduló alkalmából a Kortárs Alapítvány egy igényes album kiadását tervezi. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./1996. november 20.
A normális politikai viszonyok és a stabilitás jelének tartja a Neue Zürcher Zeitung, hogy az Iliescu által kijátszott magyar kártya is hatástalan maradt. A svájci lap szerint ez egyáltalán nem magától értetődő. A magyar kisebbség elnökjelöltje békülékeny stílusával sok románt a maga oldalára állított. /Magyar Nemzet, nov. 20./1996. november 20.
A magyar fél kész akár elnöki, akár külügyminiszteri szinten is rövid időn belül felvenni a kapcsolatot a román féllel, szögezte le Szentiványi Gábor külügyi szóvivő nov. 19-én. Budapest az alapszerződést tekinti alapnak az együttműködéshez. Meg kell vizsgálni., hogy a másik három dokumentumnak van-e létjogosultsága. A politikai nyilatkozatra például a magyar fél szerint nincs szükség, az abban foglalt elvek az alapszerződésben is megtalálhatók. Göncz Árpád köztársasági elnök levélben fejezte ki jókívánságait Emil Constantinescunak. /Népszava, nov. 20./1996. november 20.
Nov. 15-17-e között tartották meg a negyedik diák-újságíró találkozót Zilahon, a Meszes-hegység menedékházában. Tíz erdélyi város diáklapjai közül jelen voltak a Tentamen /Marosvásárhely/, a Bökény /Szilágysomlyó/, az Ébredés /Székelyudvarhely/ szerkesztői, de hiányoztak a brassóiak, a nagyenyediek, a csíkszeredaiak. Köszönetet mondtak a szervező zilahi Guguc újságnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./1996. november 20.
Ha a magyarság lélekszámának alakulásáról hallunk, megszoktuk a reményt vesztett lemondásról olvasunk. Ekkor pedig előállt egy demográfus, történész és levéltáros, Dávid Zoltán, aki azt mondja, nézzünk alaposan a számok tükrébe. Dávid Zoltán jogásznak indult, de azután statisztikus és demográfus lett, a Magyar Országos Levéltár munkatársa, majd a Központi Statisztikai Igazgatóság levéltárának igazgatója. Ő adta közre az első magyarországi népszámlálás felmérését 1784-ből. Dávid Zoltán mindig figyelt a szomszédos országok demográfiai helyzetére is. Az 1910-es népszámlálás a történelmi Magyarország területén az összlakosság 54,5 %-a magyar volt. Hiába telepítettek Erdélybe legalább egymillió románt, hiába a nagy lélekvesztéseink a reszlovakizálás embertelen rohamában, hiába végeztek ki Tito partizánjai majdnem 40 ezer ártatlan magyart a Délvidéken, hiába sokszázezernyi halott a második világháború frontjain és fogolytáboraiban, a magyarság életfája nem száradt ki. A történelmi Magyarország területén 1920-ban az össznépesség 52,2 %-a magyarnak vallotta magát, 1930-ban alig csökkent a magyarok lélekszáma, 52 százalék volt az anyaországban és az elszakított részeken együttvéve. Dávid Zoltán kimutatta, hogy 1950-ben a magyarság létszáma a Kárpát-medencében az összlakosság 52,8 százaléka, 1960-ban 53,3 százaléka, 1970-ben pedig 53,6 százaléka. Minderről Dávid Zoltán a Vigilia 1996. augusztusi számában írt /Ezerszáz év a Kárpát-medencében/. Dávid Zoltán bemutatta a hullámvölgyet is, 1970-től csökkeni kezdett a magyarság lélekszáma, de még megtartottuk többségünket. - Dávid Zoltán 74 évesen halt meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./ Dr. Dávid Zoltán nyugalmazott levéltár-igazgató aug. 10-én halt meg, a temetése aug. 22-én volt a Farkasréti temetőben.1996. november 21.
Vacaroiu miniszterelnök nov. 21-i utolsó sajtóértekezletén hosszan magyarázta bizonyítványát és leckéztette az új kormányt. Csapatával minden úton-módon a nép javát szolgálta volna, ha tehette volna, de nem tehette. Ugyanis olyan örökséget vett át, hogyha nem hozza meg 1993-ban a népszerűtlen intézkedéseket, akkor csődbe jutott volna az ország. Vacaroiu kormányfő működésének négy évéről vaskos, háromkötetes /másfél kilós/ Fehér könyvet adott ki, ebben a korábban ismert érveit sorakoztatta fel /makroökonómiai stabilitás, stb./. Sajtóértekezletén számadatok halmazával próbálta meggyőzni hallgatóságát kormányzati programjának helyességéről. Minden nőtt, emelkedett, többet exportált az ország, növekedett a bruttó nemzeti termék. Vacaroiu csapatával együtt kíváncsian várja, honnan lesz pénz a hatalomra kerültek ígéreteinek beváltására, az új kormány már 1997-ben számos népszerűtlen intézkedésre kényszerül. Szerinte az új többségnek nincs igazi szakembergárdája. /Ferencz L. Imre: Magyarázta... és leckéztetett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./1996. november 21.
Teodor Melescanu négy éven át volt külügyminiszter, mérlegkészítő nov. 21-i sajtóértekezletén működése számos élményét a "magyar kapcsolathoz" fűzte. A felkészült magyar tárgyalópartnereket "felülmúlták az én kollégáim", jelentette ki. Elismerően beszélt a Horn-kormánnyal, különösen Kovács László kollégájával kialakult párbeszéd túlmutatott a "két olyan szomszéd külügyminiszterei közötti nagyon természetes viszonyon, amelynek kétezer évnyi probléma van a hát mögött..." Iliescu elnök választási beszédében, illetve választási hirdetésében "Erdély elszakadásának veszélyére" utalt. Melescanu tapasztalt ilyen veszélyeket, kérdezték az újságírók. Melescanu elismerte: minisztersége idején ilyen veszély nem fenyegette az országot, de azzal érvelt, hogy Iliescu hétéves vezetésének elején "nyílt etnikai összecsapások voltak Romániában". Erdély nem lehet probléma, fejtette i, amióta Woodrow Wilson érvényesítette a nemzeti állam gondolatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./1996. november 21.
Nov. 21-én az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában Markó Béla, szövetségi elnök meghívására megbeszélést tartott az RMDSZ újonnan megválasztott képviselőházi és szenátusi csoportja. Markó Béla tájékoztatta a jelenlevőket a kormánykoalíciós tárgyalásokról, a résztvevők is kifejtették álláspontjukat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 22., 915. sz./1996. november 21.
Nov. 21-én Gyergyószentmiklóson tisztújító közgyűlést tartott a városi RMDSZ. György Sándor leköszönő elnök áttekintette a szervezet elmúlt két évi tevékenységét. Török Zoltán indítványozta egy alapítvány létrehozását, amely a tehetséges gyergyói fiatalok továbbtanulását segítené. Megválasztották a városi RMDSZ elnökét, Kontesveller József személyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./1996. november 21.
Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntette ki Tibori Szabó Zoltánt, a kolozsvári Szabadság főszerkesztőjét, újságírói munkássága elismeréseként. Göncz Árpád a kitüntetést nov. 21-én nyújtotta át Budapesten, az Országházban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Egyetlen erdélyi újságíróként kapta a díjat Tibori Szabó Zoltán, aki előzőleg heves támadást intézett a Magyarok Világszövetsége ellen.1996. november 21.
Szokond svábok lakta falu volt, azonban a svábok áttelepültek Németországba, üres lett a plébánia is. A plébánia épületét felújították, a szatmári püspökség lelkigyakorlatos háznak használja, a ház szervezője Trepszker Erika. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./1996. november 21.
Nov. 21-én negyedik alkalommal rendezik meg Baróton az Erdővidéki Közművelődési Napokat a Gaál Mózes Művelődési Egyesület rendezésében. Nov. 21-én a helyi egyesület és általános iskola névadójára, Gaál Mózesre, másnap az 1956-os forradalomra és a megtorlásra emlékeznek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./1996. november 21.
Funar egységpárti elnök levélben szólította fel az új szenátus tagjait arra, hogy ne hagyják jóvá Ion Iliescu szenátori mandátumát. Ion Diaconescu parasztpárti elnök viszont nem ért egyet Iliescu szenátori mandátumának felfüggesztésével. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./1996. november 21.
Szept. 30-án Románia küladóssága 7 milliárd dollár volt, közölte a távozó pénzügyminiszter, ebből 5 milliárd állami, 2 milliárd pedig a kereskedelmi társaságok által állami garanciával felvett kölcsön. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./1996. november 22.
Nov. 22-én összeült az új román parlament mindkét háza. Az RMDSZ szenátusi csoportjának megválasztotta a frakció elnökének Verestóy Attilát, alelnökének Seres Dénest, titkárának Bálint Zoltánt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 22., 915. sz./ 1996. november 22.
Gheorghe Funar megírta az új hatalomhoz első levelét, figyelmeztetve az RMDSZ kormányzási szándékára, az RMDSZ ugyanis ravasz és agresszív. - Adrian Nastase szintén ostorozta az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció állítólagos titkos paktumát. /Alakulóban az új hatalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./1996. november 22.
Az RMDSZ szerepvállalásával kapcsolatban véleményt nyilvánított Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Nagy előrelépésnek tekintené az RMDSZ-nek az új kormányban való részvételét, de ehhez írásbeli egyezséget tart szükségesnek a tanügyi törvény felülvizsgálatáról, a magyar nyelvű felsőoktatás és szakképzés biztosításáról, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról és a bebörtönzött Cseresznyés Pál szabadon bocsátásáról. Tőkés László ugyancsak sürgeti a magyar-román kerekasztal összehívását. /Népszava, nov. 22./