udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
511
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 511-511
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. május 4.
A Sajtófigyelő Ügynökség szervezésében Bukarestben rendezték meg a Szólásszabadság Hetét. A rendezvénysorozat keretében máj. 1-jén nyílt napot tartottak a bukaresti szerkesztőségek. A rendezvény meghívottja volt Szondy Zoltán, a Hargita Népe munkatársa, is, akit öt megvert újságírótársával együtt kitüntettek szókimondó, a csíkszeredai közállapotok visszásságait feltáró, leleplező írásaiért. Mint ismeretes, Szondy Zoltánt három ízben is bántalmazták. A verőlegények és felbujtóik előzetes letartóztatásban vannak. /Kitüntették Szondy Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./2004. május 4.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi orvostagjaiból alakult 10–15 fős orvoscsoport évente kétszer utazik Romániába, ahol a Hargita megyei kórházban, csecsemőotthonokban, iskolákban és árvaházakban vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket. Az idei első gyógyító körúton, amelyre május 8–16. között kerül sor, Hargita megye és Kolozsvár meglátogatott intézményeit gyógyszerekkel, műszerekkel, illetve szakmai továbbképzéssel segítik. /Gyógyító körúton Erdélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./2004. május 4.
Silviu Brucan az a legtekintélyesebb román politikai elemző, akinek szavára odafigyel a mindenkori hatalom, ellenzék és egyszerű állampolgár. Azonban a sulykot mindig a hazai nemzetiségi kérdések megítélésében veti el. Legutóbbi máj. 2-án, vasárnap elhangzott tévéműsorában a választási kampány kapcsán a Kolozs megyei Alparét (Bábolna) községre hivatkozott, közbeszúrva egy zárójelet, amely szerint arról a településről van szó, "ahol 1437-ben kirobbant a románok felkelése a magyarok ellen." Ez tudatos ferdítés. /Ö. I. B.: Tanár úr, elégtelen! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./2004. május 4.
A magyarországi Baranya és Kolozs megye testvérkapcsolatának erősítését célzó együttműködési szerződést írt alá a két önkormányzat vezetősége a hét végén Pécsen. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke elmondta: az egyezmény magába foglalja a települési önkormányzatok együttműködési támogatását, az információ- és tapasztalatcserét az ipari parkok, valamint a kis- és középvállalatok területén. Az együttműködés lehetőséget teremt a közoktatási és tudományos intézmények közötti kapcsolatok támogatására, valamint a kiállításokon való részvételre. Kerekes Sándor emlékeztetett: a két megye kapcsolata 1989-re nyúlik vissza, amikor a magyarországiak segélyt küldtek Kolozsvárra. Az 1990-ben megszületett megállapodás azonban nem mozdította előre az együttműködést, és a tanács csak 2002-ben szavazta meg a szerződést, amelyet most írt alá a két önkormányzat elnöke. Baranya megyén kívül Fejér megye is együttműködik az itteni önkormányzattal. /B. T., K. O.: Együttműködési szerződést írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ 2004. május 4.
Ápr. 19-től új magyar nyelvű napilap jelent meg a máramarosi sajtópiacon, a Gutin Vidéki Friss Újság. A Szatmári Friss Újság „ikerkiadványa” független lap, valójában RMDSZ-közeli sajtóorgánum. A lap ápr. 23-i számában beszámolt arról, hogy a közélemény-kutatások szerint a magyar választópolgárok több mint 85%-a az RMDSZ jelöltjeire voksolna, míg az RMDSZ ellen indulókra csak 5% adná szavazatát. A lap szerint az MPSZ aláírásgyűjtők nem riadnak vissza az egyszerű embereket félrevezető kétértelmű üzenetek terjesztésétől sem. /Sz. L. Z.: Öndicséret és vádaskodás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 4./2004. május 4.
Inaktelke közigazgatásilag Egeres községhez tartozik, Kalotaszeg jelentős települése. Lélekszáma apadó, 413 református lakja. Jánosi Lóránt személyében új lelkipásztort kaptak Megjelentek a holland vendég-atyafiak is, akik segítettek a betonjárda elkészítésében. /Vér István: Inaktelke. Lelkipásztort avattak a reformátusok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ 2004. május 4.
Hálaadó ökumenikus istentiszteletet tartottak máj. 2-án Resicabányán, a Templom és Iskola épületében abból az alkalomból, hogy Makay Botond három évtizede lelkésze a református gyülekezetnek. Dr. Higyed István a lelkipásztor több évtizedes tevékenységét, Pál József Csaba római katolikus főesperes ökumenikus nyitottságát méltatta. Makay tiszteletes meghatottan köszönve meg a szép szavakat és szolgálataira utalva elmondta: harminc év alatt Resicabányán és Boksánbányán 2640 alkalommal prédikált, 293 keresztelést végzett, 322 lelket konfirmált, 118 párt esketett és 601 megboldogultat temetett el. /Szakmáry Károly: “Elég néked az én kegyelmem”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./2004. május 4.
Ápr. 30-án zajlott le Aradon az Aradi Gyermekpalota és a Pécsi Szivárvány Gyermekház által szervezett partnervárosok vetélkedőjének második fordulója. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport Borostyán csapata végzett az első helyen. /(Sólya): A csikysek taroltak a partnervárosok vetélkedőjén. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./2004. május 4.
Két évig tartó per után báró Daniel Mihály és testvére, Polixéna visszaszerezte a család ősi fészkének számító vargyasi kastélyt és dendrológiai parkot. /(hecser): Újra a Danieleké a vargyasi kastély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./2004. május 4.
Máj. 2-án, vasárnap – Erdélyben először – a kisborosnyói millenniumi parkban emlékjelet állítottak a magyar nőknek. A lelkész kifejtette: a Lorántffy Zsuzsannák, Bornemissza Annák és mások nemzetünk őrző angyalai voltak azáltal, hogy iskolákat építtettek, könyvtárakat hoztak létre, ösztöndíjakkal támogatták a szegény sorsú diákokat, árvákról gondoskodtak. Szabó Judit kézdivásárhelyi néprajzkutató szólt a hagyományos család nemzetmegtartó szerepéről. A millenniumi emlékparkban Szőcs László esperes megáldotta a magyar nők és anyanyelvünk emlékére állított kőtömbös kopjafát. A gránitba foglalt réztáblára vésett nyolc erdélyi nagyasszonyról (közülük hat háromszéki kötődésű) a művelődési házban Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató tartott előadást. Az emlékműn olvasható szöveg: Lorántffy Zsuzsánna (1600–1660) bibliás őrálló nagyasszony, Zrínyi Ilona (1643–1703) a Munkácsi-vár hősnője, Árva Bethlen Kata (1700-1759) a protestáns hűség nagyasszonya, Vajna Terézia (1805–1884) a székelyföldi fiatal negyvennyolcasok őrangyala, gróf Teleki Blanka (1806–1869) a magyar nőnevelés asszonya, gróf Mikó Róza (1824–1891) a nemzeti ellenállás nagyasszonya, Zathureczki Emília (1824–1905) Háromszék nagyasszonya, báró Szentkereszty Stefánia (1842–1906) a kegyes lelkű nagyasszony. /Fekete Réka: Főhajtás magyar asszonyok előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./2004. május 4.
Máj. 2-án újabb kiállítás-megnyitóra került sor Tordán az IKE-galériában. A tárlaton az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesület (EMME) tagjainak munkái láthatók. A harminc kolozsvári, nagybányai, csíkszeredai, zilahi és tordai képzőművész-tanár munkái műfaji és tematikai szempontból egyaránt változatosak. /Ladányi Emese Kinga: Művészpedagógusok tárlata Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./2004. május 4.
Jecza Péter /Temesvár/ szobrászművész csomagolja 39 alkotását. Máj. 18-án ugyanis Bécsben lesz tárlata. Jecza Péter elmondta, hogy bronzszobrait viszi a kiállításra. /Szekernyés Irén: Jecza-szobrok “indulnak” Bécsbe. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./2004. május 4.
Farkas Albert 84 éves nyugdíjas tanító Székelyudvarhelyen él. Nemrég látott napvilágot Szülőföldem, Székelyszentmiklós címen visszaemlékezéseinek gyűjteménye, amelyet fia, a költő Farkas Árpád szerkesztett, és amelynek szedését Farkas Réka, tördelését pedig Farkas Kinga /az unokák/ végezték. A könyv családi kiadvány, csupán néhány példányban készült. Egy Nyikó menti kis falu életét, történelmét, néprajzát tartalmazza. /(Ferencz Imre): Szülőföldem, Székelyszentmiklós. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./2004. május 5.
Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Brüsszelben, az Európa Parlamentben De Heer Arie M. Oostlander képviselővel folytatott tárgyalásokat, aki a Romániáról szóló országjelentéshez terjesztette be bíráló javaslatait. A holland képviselő többször is kiállt a csángók anyanyelvhasználatáért, valamint az egyházi javak visszaszolgáltatásáért. Csapó Brüsszelben több nyugati képviselővel és szakértővel is tárgyalt az SZNT elutasított autonómiastatútumának ügyében, ugyanakkor szóvá tette a Magyar Polgári Szövetségnek a helyhatósági választásokról történő kirekesztésének ügyét is. Az SZNT elnöke dr. Szájer Józsefnek, a Fidesz-MPSZ képviselőjének meghívására részt vett az Európa Parlament Néppárti Frakciója magyar csoportjának ülésén, ahol a regionalizmus és a területi autonómia kérdéskörét vitatták meg. A magyar csoport teljeskörű támogatásáról biztosította az SZNT törekvéseit. /Brüsszelben a Székelyföld autonómiastatútumának ügye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Az SZNT nem mond le határozott szándékáról, tovább küzd Székelyföld területi autonómiájáért. /G. Á.: SZNT-diplomácia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./2004. május 5.
Magyarország uniós csatlakozásakor újból kiderül: „mostohagyermekek vagyunk, pedig van szülő és van föld, van ország és van haza, s akkor mégis miért?” – kérdezte Köllő Katalin, a lap munkatársa. Mit vinne magával az Unióba, és mi az, amit mindenképpen maga mögött hagyna? – kérdésre Horn Gyula válasza: nem vinné magával a jobboldalt. Vajon nem a Horn Gyulák miatt hagyta maga mögött Európa az egyszínű Magyarországot? Sehol sem volt olyan felelet: az erdélyi magyarokat vinném. „Ha csak jelképesen is. Hogy ne érezzék magukat olyan istenverte mostoháknak.” /Köllő Katalin: Édes mostoha. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2004. május 5.
Az Amnesty International (AI) súlyosan elmarasztaló véleményt közölt a romániai elmegyógyintézetekről, felszólítva az Európai Uniót, nyújtson segítséget a balkáni országnak, hogy javíthasson a pszichiátriai kezelések színvonalán. Romániában akaratuk ellenére vetnek alá embereket elmegyógyintézeti kezelésnek, és minden orvosi alap nélkül utalnak be oda embereket, önkényesen fogva tartva őket, megtagadva tőlük a méltányos jogi eljáráshoz való jogot is. /Az AI elmarasztalja a romániai pszichiátriai kórházakat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./2004. május 5.
Kormánypárti együttműködéssel sikerült újra köztéren felállítani az aradi Szabadság-szobrot. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban leszögezte: tipikus román politikai magatartás volt a szoborügyben a húzd meg-ereszd meg taktika. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) valósította meg az aradi szobor felállítását. Ebben az ügyben az SZDP európaibb, demokratikusabb volt azoknál, akik a történelemhamisítást, a nemzeti uszítást emelik nemzet- vagy pártpolitikai rangra. „A román politikai elit arra törekszik, hogy ciklusról ciklusra minél több megoldatlan problémánk maradjon” – mutatott rá Takács Csaba. A román politika azt tekinti eredménynek, ha a magyarok minél kevesebbet valósítanak meg. Közel 200 ezer ember élt azzal a lehetőséggel, hogy az RMDSZ jelöltjeit rangsorolja. Ilyen széles belső demokráciával kevés szervezet rendelkezik, állította. Közben az RMDSZ lejáratását célzó folyamatos, agresszív kampány folyik, amelyet a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) „és annak erdélyi és magyarországi csatlósai, különböző intézmények, sőt egyházak, egyházvezetők is folytattak.” Az MPSZ nem merte vállalni a megmérettetést. Az MPSZ célja az erdélyi magyarság politikai egységének szétverése. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, egyben a Népszabadság tudósítója emlékeztetett: Az MPSZ szerint az RMDSZ képviselője kezdeményezte, az Országos Választási Iroda (BEC) ne fogadja el az MPSZ által benyújtott aláírásokat. Takács szerint az MPSZ becsapta az őket támogató aláírókat. Az RMDSZ korábban közel félmillió aláírást gyűjtött az oktatási törvény támogatására. Az RMDSZ mindezt átnyújtotta a szenátus titkárságának, 1994. szept. 19-én, az RMDSZ parlamenti képviselői és a média nyilvánossága előtt. Az aláírásgyűjtés ívei eljutottak Strasbourgba is, az ún. Ifjúsági karaván az anyanyelvi oktatásért biciklis karaván révén. Az aláírásokat tartalmazó eredeti ívek ma is a szenátus levéltárában vannak, másolatokat pedig az RMDSZ archívumában őrzik. Takács szerint aljas rágalom, hogy a Frunda György államelnök-jelöltségi kampányában gyűjtött aláírásokat az RMDSZ összekapcsolta volna a kettős állampolgárság követelésével. Takács Csaba bírálta a Fideszt: Budapestről egyik-másik politikus felszólítja az RMDSZ-t, szerezze vissza az elvett egyházi vagyont. Miközben ő maga, amikor kormányon volt, meghosszabbította a magyarországi egyházi restitúció időszakát tíz évvel. /Tibori Szabó Zoltán: Nem szerelem, közös érdek. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2004. május 5.
Az RMDSZ által, az elmúlt négy évben elért eredményekről ad képet az „Ez a mi munkánk” című kiadvány. A kiadványban külön helyet kap az RMDSZ Elnöki Hivatalának, Ügyvezető Elnökségének, parlamenti csoportjának, köztisztségviselőinek, területi szervezeteinek, önkormányzati intézményeinek, tevékenysége és megvalósításai. A kiadvány letölthető a www.rmdsz.ro honlapról is. /Ez a mi munkánk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./2004. május 5.
Egyelőre nem szűnik meg az Apáczai Közalapítvány, amelyet a határon túli magyar oktatás támogatására hozott létre a magyar kormány. Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára úgy nyilatkozott, hogy július elsejéig döntenek: megkapja-e az alapítvány azt az 500 millió forintos alapot, amelyet a magyarországi szakképzésekből befolyó költségvetési összegekből szánnának a működésére. „Továbbra is meglesz a megfelelő finanszírozása az Apáczai-alapítványnak, és folytatódhatnak a programok” – jelentette ki. /Lepedus Péter: Nem szűnik meg? = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./2004. május 5.
Felfoghatatlan, hogy Zágonban az újraindított közbirtokosságot áruba bocsátják. Ezzel nem pusztán a közbirtokosságot, hanem maga a magyar számolja fel lassan, de biztosan önmagát. A bukaresti jogászok, megtalálták a zágoni közbirtokosság szétverésének kiskapuját. /Benkő Levente: Marad-e vándorbotra? = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./