udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
744
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 721-744
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. október 2.
Frunda György szenátor, az RMDSZ EP-választási listavezetője emlékeztetett, már tavasszal felajánlotta neki az RMDSZ a jelölést, de akkor elutasította, mondván, fontos, hogy az Európai Tanácsban maradjon, ahol 14 éve dolgozik, kiépített egy kapcsolatrendszert, alelnöke az Európai Néppártnak, a külügyi bizottságnak, rendszeresen ír ajánlásokat. Amikor azonban Tőkés László püspök elutasította a közös lista lehetőségét, úgy látta, indulnia kell. A romániai magyarságnak ott kell lennie Brüsszelben. Frunda szerint azért nem sikerült a megegyezés, mert a Magyar Polgári Szövetség most elég erősnek érzik magát, hogy ütni tudjon az RMDSZ-en. Másfél év alatt, a következő, 2009-es EP-választásokig, függetlenként mit csinálhat Tőkés László az Európai Parlamentben? Még a működési mechanizmusokat sem látja át, jegyezte meg Frunda. Oda szakemberek, jogászok kellenek. Sógor Csaba második helyével „intettek” az egyházak fele, hogy az egyházi kérdést is képviselik. Frunda szerint nem Sógor Csabával akarták ellensúlyozni a Tőkés László képviselte egyházi hatalmat. Az autonómia követelést Brüsszelben meg sem hallgatják. Frunda tudja, hogy személyes szálak fűzik Tőkés Lászlót Orbán Viktorhoz. Frunda szerint ez elfogadhatatlan, mert az Európai Néppártnak vannak alapelvei, s az egyik pontosan a kölcsönös támogatás. A mindenkori magyar kormánynak kötelessége a határokon túli magyarok politikáját támogatni úgy, hogy rábízza az ottani szervezetekre a döntést. Frunda kijelentette, nem kérik „az MSZP támogatását, nem is avattuk őket bele. Mi a Fidesz és az MDF támogatására számítunk. Velük vagyunk egy politikai családban, és erkölcsre építve tőlük várjuk el a támogatást. ” /Irházi János: “Nem lesz támadás senki ellen”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./2007. október 2.
Tőkés László püspök a vele készült interjúban kifejtette, nem tudja megszokni a bántást, a gúnyt, a gyalázatot, minden ilyen eset fájdalmat kelt benne. Ennek ellenére megszerezte azt a képességet, hogy felül tud emelkedni rajtuk. Nem tudja megszokni 17 év után sem, hogy püspök. Semmilyen különbséget nem lát egykori és mostani feladatai elvégzése tekintetében. „Az egyetemes és nemzeti keresztyén értékek képviseletére van nagy szüksége Európának és a világnak. Másfelől pedig nemzeti közösségünk teljes értékű képviseletét kellene elvégezni. ” Lehetőség adódik, hogy „a népek és a nemzeti közösségek nagy családjában mi is egyéni és alanyi jogon megjelenjünk. Ennek tudatában egy egészen új fejezet kezdődhetne erdélyi magyarságunk életében. Ezt tűztem ki magam elé az eszmények szintjén és ezt a képviseleti elvet és keretet kell megtöltenünk tartalommal. ” /Fábián Tibor: Értékek mentén haladok – interjú Tőkés Lászlóval. = Harangszó (Nagyvárad), Erdély. ma, okt. 2./2007. október 2.
Nem hívta meg az aradi vértanúk emlékére tartott október 6-i ünnepségre Tőkés László királyhágómelléki püspököt, független európai parlamenti képviselőjelöltet Király András, az aradi RMDSZ elnöke, azzal indokolva döntését, szeretné, ha a megemlékezés az eddigieknél ünnepélyesebb lenne, és a romániai magyarság egységének jegyében zajlana. „Tőkés hozzáállása igen negatív a magyar közösség számára. Mi nem hívtuk meg, ám előfordulhat, hogy eljön, ahogy az már előfordult. A megemlékezések azonban nem lehetnek politikai csatározások színhelyei” – szögezte le Király András. Az október 6-i megemlékezésre több hazai és magyarországi politikust is meghívott az eseményt szervező aradi RMDSZ. Eddig Markó Béla RMDSZ-elnök, valamint Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter jelezte, hogy ott lesz az ünnepségen. Továbbá az RMDSZ EP-képviselő listájának első helyezettjeit is Aradra várják. A szervezők Teodor Melescanu védelmi minisztert is meghívták, a liberális politikus azonban még nem jelzett vissza. /Ünnep Tőkés nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./2007. október 2.
Már beindult a Zuschlag-ügy, amikor a Fidesz elnöke, Orbán Viktor a parlamentben azzal vádolta a kormányt, hogy az európai uniós pályázatokon elnyert pénzek elosztása körül nincs minden rendben, a pénzek nagy részét... ellopják. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök élesen reagált, hazugsággal vádolta az ellenzék vezetőjét, mondván, hogy az egész magyar társadalmat sérti meg, amikor az uniós pénzek állítólagos lenyúlásáról beszél, s ezzel megingathatja az állampolgárok hitét abban, hogy megfelelő helyre kerülnek az ország fejlődése szempontjából fontos pénzösszegek. Ekkor már bilincsben vezették el Zuschlag János volt MSZP-s képviselőt, azzal vádolják, hogy nem létező alapítványok részére igényelt támogatásokat, amelyeknek további sorsa ismeretlen. A volt képviselő vagyonát zárolták, s megkezdődött a nyomozás. Ekkor robbant a másik ügy: a Hír TV nyilvánosságra hozott egy régebbi videofelvételt, amely önmagában bizonyítja, hogy a közpénzek elosztása hogyan is történt. A kistérségi megbízott, akit azóta Bajnai Gordon menesztett, és feljelentést is tett ellene, a következőket mondja egy támogatást igénylő vállalkozónak: ,,Én azt mondom neked, hogy mondjuk megcélozzuk a maximálisat, azt általában el szoktam tudni intézni, azt a 24–25 millió forintot, abból mondjuk, tekintettel, hogy már segítesz is meg minden, egy húszas marad neked (…), abból az áfa nem tudom, hogy lesz, abból még lejön az áfa, tehát l6–17 milliód marad. (…) nekem szólt a minisztérium, hogy mikor viszem a pénzt. ” Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt szeptember 26-án titokban éjszaka kihallgatta a Bács-Kiskun megyei ügyészség. Megszólalt a tárca egykori helyettes politikai államtitkára, Ocsovai Tamás. Szerinte a minisztériumban a politikai államtitkár, Mesterházy Attila s az MSZP ifjúsági és sportmunkacsoportjának vezetői vettek részt, Újhelyi István, Arató Gergely, Zuschlag János... Kihangsúlyozta, hogy ő szóban vagy telefonon kapta az utasításokat tőlük. A hvg.hu megkérdezte Topolánszky Ákost is, a drogügyekért felelős helyettes államtitkárt, aki megerősítette kollégája kijelentéseit: ,,... Ocsovai nemcsak a miniszter utasításait hajtotta végre, de az MSZP ifjúsági tagozatának (Ocsovai által említett) vezetői is dirigáltak neki, hiszen megrendelőként jelentkeztek... ” A Szonda Ipsos legújabb felmérése szerint a Fideszre a szavazók 59 százaléka szavazna, a szocialistákra 30 százalék, a két kis párt, az MDF és az SZDSZ be sem kerülne a parlamentbe. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./2007. október 2.
Országszerte közel 800 ezer hallgató kezdte meg a 2007/2008-as egyetemi tanévet Románia 56 állami és 32 akkreditált magánegyetemének egyikén. Traian Basescu elnök Jászvásáron vett részt az egyetemi tanévnyitón, ahol kikelt a felsőoktatásban honos vizsgacsúszópénzes rendszer ellen, és kifejtette, a tanintézeteknek a gerincesség és a tisztesség egyetemes értékét kellene hirdetniük. Basescu síkra szállt az ingyenes, 13 évig tartó közoktatásért is. Az évi 200 ezer friss végzős egy része igyekszik még a diplomázás előtt megfelelő munkahelyet keresni. A nagy cégek viszont vonakodnak a frissen végzettektől. /Basescu: Korrupt a hazai felsőoktatási rendszer! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2007. október 2.
Bogdan Olteanu képviselőházi elnök Marosvásárhelyen kijelentette: a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szétválasztása nem szerepel a kormány törekvései között, s az RMDSZ hivatalos nyilatkozataiban sincs szó erről. A szétválasztás csak magánbeszélgetések szintjén van jelen. /Olteanu a BBTE-ről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2007. október 2.
Üzeneteik megfogalmazására használták a felsőoktatási tanévnyitót a politikusok. Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter, aki 25 évvel ezelőtt Temesváron szerzett villamosmérnöki diplomát, a temesvári műszaki egyetem tanévnyitóján vett részt. A tárcavezető a mintegy háromszáz elsőéves egyetemistának elmondta, Romániában jelenleg annyira dinamikus a gazdaság fejlődése, hogy végre szakmailag is, anyagilag is megéri a szülőföldön maradni. A liberális párti Csibi Magor EP-képviselő jelölt (a BBTE volt szenátusi tagja) kijelentette: a BBTE szétválása nem lenne a legjobb megoldás a diákok érdekeinek szempontjából, mivel a minőségi oktatásra való összpontosítás sokkal fontosabb, mint a jelen vagy a múlt hibáinak kijavítására fordított erőfeszítések. /Pásztor Krisztina: Tanévnyitós „politikusdömping”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./2007. október 2.
Együttműködési szerződést írtak alá október 1-jén a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi tagozata, a székesfehérvári Kodolányi János Egyetem, valamint a kairói Sinai Turizmus- és Szállodavezetési Egyetem képviselői. A tanévnyitón a kihelyezett idegenforgalmi tagozat tíz éves jubileumát ünnepelték. Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke, egykori tanügyminiszter úttörőnek nevezte azt az 1997-es kezdeményezést, melynek révén létrejött Gyergyószentmiklóson a BBTE földrajz karának kihelyezett tagozata. Mint mondta, abban az időben csupán Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön és Besztercén gondolt arra a város vezetése, hogy az otthon maradó fiataloknak is biztosítsák a továbbtanulási lehetőséget. Azóta a BBTE-nek Erdély területén 18 kihelyezett tagozata működik, a gyergyószentmiklósi egyetem pedig több mint 1000 diáknak adott oklevelet. A 30 magyar és 15 román nyelven tanuló diákkal induló tagozatnak ma már több mint 300 hallgatója van, kétharmaduk magyar, egyharmaduk román nyelven tanul. /Jánossy Alíz: Jubileumi tanévnyitó Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./ 1997-ben nyitotta meg kapuit a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett, akkor főiskolai, ma egyetemi rangú részlege. Dr. Dombay István, a kihelyezett tagozat igazgatója Egyiptomból és Magyarországról érkezett kollegákat is köszönthetett dr. Nirvana Harpaz, a sínai Idegenforgalmi és Szállodaipari Főiskola dékánjának és dr. Szabó Péter, a székesfehérvári Kodolányi János Idegenforgalmi Főiskola dékánjának személyében. Dr. Andrei Marga, az egyetem akadémiai tanácsának elnöke szóba hozta az egyetem fejlesztésének terveit, illetve elképzeléseiket a multikultúra fogalmának általa értelmezett jelentéséről. Október 1-jén a Babes–Bolyai Egyetem csíkszeredai informatika kihelyezett tagozatán is elkezdődött a tanítás. Első éven 28, másodéven 11, harmadéven 15 hallgató kezdte meg, illetve folytatja tanulmányait. /Bajna György: Jubiláló felsőoktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./ Dr. Dombay István igazgató megköszönte az egyetemalapítás ötletét dr. Dézsi Zoltánnak, Pál Árpádnak, az akkori tanácsnak, a jelenlegi városvezetésnek, ugyanakkor minden volt és jelenlegi munkatársnak. A támogatóknak is köszönetet mondott. /Rancz Enikő: Megnyitották az új akadémiai évet. „Erdélyt tegyük igazi campusszá…” . = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 2. – 40. sz. /2007. október 2.
A két különböző helyszínen tartott tanévnyitón két, egymástól lényegesen eltérő helyzetelemzés hangzott el a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozata október 1-jei tanévnyitóján. Az egyetem csíki utcai székházában optimista hangvétellel szólt a főigazgató az öt szakot működtető tagozat jelenéről és jövőjéről, a megyei könyvtár Gábor Áron Termében a nehézségeket és hiányosságokat sem hallgatta el a közigazgatási szak vezetője. Dr. Fazakas József igazgató hangsúlyozta, hogy az 1300 hallgató (30–40 százaléka távoktatásban tanul) és a több mint ötven tanár egyértelműen jelzi, hogy az egyetem sokat fejlődött az 1997-es indulás óta. Az kérte a jelen lévő Sztakics Éva alpolgármestert, György Ervin kormányképviselőt, hogy biztosítsanak helyiséget az induló anyagkutatási programhoz szükséges, egyelőre a Csíki utcai székház udvarán rozsdásodó felszerelések számára. Dr. Cziprián-Kovács Loránd, a közigazgatási szak irányítója legnagyobb gondnak a szolgálati lakások hiányát nevezte, hiszen emiatt tehetséges, jól felkészült tanárok hagyják el Sepsiszentgyörgyöt. A második legnagyobb gondként a hallgatók nyelvismereti hiányosságait említette, szerinte nem csak angolul nem tudnak a fiatalok, pedig ez feltétele a licencvizsgának, hanem románból is gyengék. /Farkas Réka: Eredmények és hiányosságok (Egyetemi tanévkezdés, Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./2007. október 2.
Dr. Fazakas József professzor, Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának igazgatója szerint egy egyetem jó beindulásához akár negyven évre is szükség van. Ami azt jelenti, hogy még több tanárgeneráció munkájára lesz szükség. Az idei egyetemi tanév öt szakkal indul Sepsiszentgyörgyön, amiből három gazdasági, egy közigazgatási és egy mérnöki. Fennállásuk óta a mostani felvételi volt a legsikeresebb. Idén több mint négyszáz felvételiző jelentkezett, ami az előző évekhez képest csúcsot jelent. Épül az új egyetemi campus. Akkreditáltatták a turisztika, szolgáltatások és kereskedelem szakot idén tavasszal. Ez most már a második elismert a vállalatgazdasági után. Idén tavasszal indult a kolozsvári Lingua központ helyi fiókja, ahol a hallgatók angol, német és francia nyelvet tanulhatnak. A sepsiszentgyörgyi egyetemnek a veszprémi, a pécsi, a debreceni, a budapesti, a miskolci, valamint a gödöllői egyetemekkel van kapcsolata. Jól felszerelt informatikai laboratóriummal rendelkeznek. Könyvtáruk, még nem nagy, jelenleg hatezer kötet, szak- és szépirodalmi könyv áll rendelkezésre. /Czompó János: Évkezdés a sepsiszentgyörgyi egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./2007. október 2.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem Kézdivásárhelyre kihelyezett tagozatán, a Bod Péter Tanítóképzőben Bajcsi Ildikó igazgató megnyitóbeszédében elmondta: összesen 314 pedagógus és pedagógusjelölt kezdi meg az új tanévet, 94-en a nappali tagozaton, 144-en a távoktatáson, 76-an pedig a továbbképző központban. Az első évet 19-en nappali alapképzésben, 32-en távoktatásban kezdik. A kiegészítő egyetemi képzésre harminc főiskolát végzett pedagógus iratkozott be. /Iochom István: Kilencedik évnyitó (Egyetemi tanévkezdés, Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./2007. október 2.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen is elkezdődött az új tanév. Dr. Béres András rektor köszöntötte Bartha Kálmánt, a BRD Maros megyei kirendeltségének képviselőjét – a bank, hagyományaihoz híven, ez évben is két kétezer lejes ösztöndíjat ad át az egyetem előző évi két, legjobb eredményt fölmutató hallgatójának. Nyolc éve rektor, mondta Béres András, folyamatosan fejlődő, gazdagodó intézményt eredményezett a nyolc év menedzsmentje. A kilencvenes évek legelején az egyetemre hét diák felvételizett és összesen 26 tanult, addig most Délkelet-Európa legkisebb egyetemén 120 új hallgató kezdi az évet, mind egyetemi, mind mesterképzésen egyaránt – összegzett Béres András. /Nb. : Színházi tanoncok leendő padokban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./2007. október 2.
Bíró Béla a budapesti Népszabadság hasábjain vitába keveredett egy önmagát történelemtanárnak nevező olvasóval, aki úgy vélte, hogy Bíró Béla véleménye, miszerint Hitler, illetve Sztálin hatalomra jutásában nem csupán a fasiszta, illetve a bolsevik rohamcsapatoknak, hanem a német és az orosz közvélemény kiábrándultságának, a demokratikus értékekbe vetett hitük megingásának is meghatározó szerepe lett volna, veszedelmes gondolat. Szerinte a világháborút a németek robbantották ki. Bíró megállapította, vitapartnerét szocialista érzelmei vezérelték. „S az érzelmek közismerten nem vitathatók. ” „A mai Magyarországon a kommunizmust és az antifasizmust sokan kizárólag pozitív színekben látják, a másik oldalt meg kizárólag negatívakban. ” Megdöbbentő, hogy Magyarországon még ma is anélkül lehet kizárólag a németeket megtenni az első világháború bűnbakjaivá, hogy a szakma fölhördülne. /Bíró Béla: Érzelmes történelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./2007. október 2.
A háború borzalmai után az emberek újra felemelt fejjel járhatnak a világban – írta 1946-ban Fábry Zoltán, a „stószi remete” A vádlott megszólal című röpiratában. Olyan világban él, írta, ahol tilalmak és fenyegetések veszik körül, büntetések leselkednek rá. Miért? „Egyetlenegy tény, vádak vádja: magyarságom. Magyar vagyok, tehát bűnös vagyok. A faji kizárólagosság német barbarizmusának annyi millió ember életébe került letörése után egy újabb keletű faji kíméletlenség büntet sommásan, tehát igazságtalanul. Ez a sommázás ördögökké és angyalokká egyszerűsít nemzeteket. (...) A fasizmus bűnében leledző a magyar, és az antifasizmus erényeit reprezentáló például a szlovák. Kivételek nem tűretnek, nem számítanak. (...) Tanúk helyett vádlottak lettünk. Beszélők helyett félnémítottak: felületes egyszerűsítés és általánosítás áldozatai. A német fasizmus csehszlovákiai bűnhődésének – a német kitelepítésnek – mi vagyunk a ráadása. Potsdam ellenére. Jól jött apropó: egy csapásra két legyet agyonütni, és minden gátlástól, kötöttségtől mentesen új célt: nemzeti államot deklarálni. ” A háború folytatódott a politikában – más eszközökkel. Az egységesülő Európában a „nemzeti állam” fogalma végleg időszerűtlennek látszik. De vajon csakugyan az? /Horváth Andor: Fábry, 1946. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./; Emlékeztető: Fábry Zoltán A vádlott megszólal című, 1946-ban írt tiltakozása csak 1968-ban jelent meg nyomtatásban Pozsonyban, a Stószi délelőttök /Madách Kiadó/ című kötetében.2007. október 2.
Október 1-jén gyászlobogók jelentek meg a kolozsvári Szentegyház utca 1–3. szám alatti épület emeleti ablakaiban, valamint egy román nyelvű felirat „A román állam tulajdona” szöveggel. Az épületben lakók így kívántak tiltakozni az ellen, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség visszaköveteli az ingatlant. Kifejtették: a házat 1952-ben az egyház az államnak adományozta. 1997 óta folyik a visszakövetelési eljárás, de a bíróság szerint amit az államnak adományoztak, azt nem lehet visszaszolgáltatni. Az Állami Levéltár egyik kutatója, Vasile Lechintan kijelentette, az épületet közpénzekből építették, az soha nem volt egyházi tulajdon, a Katolikus Státus csupán adminisztrálta az ingatlant. Kapcza Mikolt ügyvédnő azonban, aki a visszakövetelési perben az érsekséget képviseli, kijelentette: közjegyzői okirattal bizonyítható, hogy az ingatlant az egyház építtette. Vasile Lechintan azt állította, hogy a telekkönyvet a 19. század végén meghamisították, ezért került a közpénzekből épült ingatlan látszólag egyházi tulajdonba. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős bukaresti bizottság egyszer már jogerősen visszaszolgáltatta az épületet. Ezt a döntést mind a polgármester, mind az ingatlan lakói megfellebbezték. Ez a tárgyalás még várat magára. Kapcza Mikolt elmondta: körülbelül 2006 nyarán következett be szemléletváltás a román igazságszolgáltatásban, azóta a visszaszolgáltatási eljárásokat jobbára akadályozzák. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Gyászlobogós tiltakozás a kolozsvári Szentegyház utcában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2007. október 2.
Számszerűsített adatok támasztják alá, hogy az erdélyi megyék uniós támogatások terén alultámogatottak. A magyarok által nagyobb számban lakott térségek az előcsatlakozási alapok vesztesei voltak. A fejlesztési régiók átrajzolásával kapcsolatban az RMDSZ valóban vádolható azzal, hogy hol előre-, hol hátratolta prioritáslistáján. A régiók 1998-as létrehozásakor az RMDSZ nem tulajdonított elég jelentőséget ennek. Közben azért a háttérben folyt a szakértői munka, készültek a felmérések. /Salamon Márton László: Politikai étlap. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./2007. október 2.
A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő lapok kapták a legnagyobb részt a Román Posta tavalyi magyar nyelvű hirdetési keretéből. A Román Posta tavaly reklámkerete 9,49 százalékát költötte el a magyar nyelvű sajtóban közölt hirdetésekre. A 700 352 lejes magyar keret több mint felét a Scripta Kiadó Rt. által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és nagyváradi Erdélyi Riport hetilap számlájára utalták. A kiadóban 84,6 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Verestóy Attila. A reklámpénzből a jelentősebb napilapok közül csupán az RMDSZ-szel szembeni kritikus hangjáról ismert Háromszék, a hetilapok közül pedig az Erdélyi Napló nem részesült. A Krónikának azt követően ajánlott a postát képviselő reklámügynökség 6811 lejes reklámszerződést, hogy tavaly októberben cikket közölt a Scripta Kiadónak egy másik, a postával kapcsolatos reklámszerződéséről. Arra a kérdésre, hogy milyen alapon választották ki a magyar hirdetőket, nem tudtak válaszolni. A szerződés megkötése idején Nagy Zsolt töltötte be a posta működését is felügyelő távközlési és informatikai miniszteri tisztséget. A politikus elismerte, van része abban, hogy 2005 óta magyar nyelven is hirdet a posta. Arra a kérdésre, hogy adott-e tanácsot, mely lapokkal kössenek reklámszerződést, a volt miniszter azt válaszolta: „ez nem az én feladatom”. A posta által közölt hirdetési statisztikát nem kívánta kommentálni. Vincze Lóránt, a Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatója azzal magyarázta a cég sikerességét, hogy a Román Posta országos szórású napilapot és hetilapot keresett. „Kézenfekvő volt az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport, mint az egyetlenek ebben a kategóriában” – jelentette ki Vincze Lóránt. A vezérigazgató szerint az Új Magyar Szó attól „országosabb”, mint például a Krónika, hogy azt a megjelenés reggelén Konstancán, Iasi-ban és Calarasi-ban is megkapják az előfizetők. Verestóy Attila szenátor is az Új Magyar Szó országos jellegére hivatkozott. Arra a kérdésre, hogy közben járt-e a Scripta Kiadó postás szerződései ügyében, kijelentette: „Nem vagyok a lapnak a menedzsere, és tudtommal ez a menedzsmentnek dolga. ” Verestóy sajtóérdekeltségeinek postás szerződéseire tavaly a Curentul című bukaresti román napilap figyelt fel. A lap birtokába került dokumentumok alapján állította, a 2006. május 9-én született egy szerződés, mely szerint a Scripta Kiadó egy éven át háromszázezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a Postcom részére. A Curentul szerint később a szerződést kiegészítették egy újabb kétszázezer eurós tétellel, és azt is papíron rögzítették, hogy a megállapodás hatálya meghosszabbítható. A lap olyan dokumentumoknak is a birtokába jutott, amelyek szerint a postások cége át is utalt a Scripta Kiadó Rt. számlájára 753 063 lejt. Vincze Lóránt cáfolta a Curentul adatait. Az állami hirdetések elosztásának a kérdése napirenden lesz a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének október közepére esedékes vezetőségi gyűlésén is. Erről Rais István, az egyesül soros elnöke tájékoztatott, aki megjegyezte, személyes véleménye szerint nem méltányos és nem igazságos a pénzek elosztása. /Gazda Árpád: Pénzutalvány a Verestóy-sajtónak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./2007. október 2.
A legutóbbi római utcai tűzharc ismételten tematizálta a külföldi vendégmunka és az ehhez kapcsolódó romák kérdését. A roma kisebbség és a többség közötti szakadék az utóbbi években folyamatosan tágult. A romániai romák száma és aránya az össznépességen belül vita tárgyát képezi. A romák önbesorolás szerinti lélekszámára vonatkozóan hivatalos adatokkal a népszámlálások szolgáltatnak. Ezek szerint 1992-ben a roma népesség lélekszáma 409 723 (1,8%), 2002-ben pedig 535 250 (2,5%) volt. A romák valós száma a hivatalos adatok fölött van. A Minority Right Group (1997) szerint a valós lélekszám akár 2,5 millió is lehet. Az Életmódkutató Központ (ICCV) korábbi szociológiai mérései szerint (1998) a romák valós lélekszáma valahol 1,4-1,6 millió között lehet. /Péter László: Romák Romániában I. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2007. október 2.
Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának főigazgatója szerint az ellenzék tisztában van azzal, hogy a nemzetpolitikai búsongás ma már nem hoz szavazatokat, mégis a határon túli magyarság megosztására törekszik, annak ellenére, hogy a Romániában és a Szlovákiában élő magyarságot már inkább saját gazdasági lehetőségei érdeklik. A 168 Óra hetilap kérdésére, érvényes-e még az etnobiznisz kifejezés, Törzsök Erika leszögezte, nem érvényes. Kijelentette: „Rájöttünk, hogy az intézményrendszer, amely a kilencvenes évek elején alakult, a két világháború közötti revíziós politika intézményrendszerének az újraélesztését jelentette. A harmincas években azt gondolták, hogy vissza fog állni a régi „rend”, és csak átmenetileg kell Budapestről támogatni a szomszédos országokban kisebbségbe került magyarságot. ‘90 után változatlanul azt vélték, hogy Magyarországról kell finanszírozni a külhoni magyarság intézményeit. A szomszédos országokban élő magyarok is – bekerülvén az Európai Unióba – velünk azonos gazdasági és politikai keretek közé jutottak. Felismertük tehát, elsősorban a kisebbségi létből eredő hátrányokat kell tompítani a magyarországi támogatási forrásokkal. Új intézményrendszert hoztunk létre, amely EU-konform, és kialakítottuk a nemzetpolitika másik pillérét: a fejlesztéspolitikát. ”Az 1990–94 közötti időszakban „bizonyos klientúrákat támogattak, és exportálták a magyarországi pártpolitikai ellentéteket, a belpolitikai háborúskodást. Sokan most is ezen fáradoznak. ”Törzsök Erika szerint az ellenzék úgy gondolja, hogy a nemzetpolitika az ő felségterülete. – Nemrégiben Párkányban a kis-Máért résztvevői azt követelték, hogy a schengeni rendszer ne jelentsen majd új vasfüggönyt. Törzsök Erika úgy gondolja, „hogy olyanfajta politikai játszmákat folytatnak jelenleg Szlovákiában, amelyek nem tesznek jót az ott élő magyarságnak. ” És Erdélyben?„Az RMDSZ nem figyelt fel idejekorán arra, hogy az etnikai pártok jövője meglehetősen véges ebben a térségben, és talán célszerű volna regionális párttá átformálnia magát. Etnikai pártként sem az RMDSZ, sem az MKP – az én megítélésem szerint – nem sokáig lesz koalícióképes ezekben az országokban. ” Közeleg december 5-e, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás bukásának évfordulója. Számít-e arra, hogy a jelenlegi ellenzék – ahogy az elmúlt években is tette – országos „búsongási kampányt” hirdet? Szili Katalin, a parlament elnöke nemrégiben nemzetpolitikai törvényt szorgalmazott. Erről Törzsök Erika kifejtette: „Magyarországon egy kisebbségpolitikai, ha úgy tetszik, megújuló nemzetpolitikai koncepció végrehajtása folyik. Működését, intézményrendszerét egyeztetjük a szomszédos országok vezetőivel. Erről lehet nem tudomást venni, lehet múltba tekingető megoldásokhoz visszanyúlni, de azt gondolom, hogy túl sok értelme nincs. A napokban elkészült e tárgyú elemzés szerint a Máért újraélesztési szándéka sokkal inkább kommunikációs üzenet, mint tényleges szakpolitikai kezdeményezés. ”Az elemzés szerint a Máértet a paternalista gondolkodás jellemezte, túlbecsülte az anyaország problémamegoldó képességét és lehetőségeit. /Forró Evelyn: Megváltozott a nemzetpolitika – Oda az etnobiznisz. = 168 Óra (Budapest), okt. 2./2007. október 2.
Énekkarok, népdalénekesek, gyerekkórus, kamaraegyüttes és citerazenekar fellépésével rendeztek zenei fesztivált Gyergyószentmiklóson, Domokos Pál Péter, Kodály Zoltán és Gyergyószentmiklós város hármas emlékünnepsége alkalmából. „Majdhogynem felmérhetetlen érték, amit Domokos Pál Péter és Kodály Zoltán tettek a népművészet fennmaradásáért” – méltatta évfordulós zenetudósok, népzenekutatók munkáinak örökségét megnyitó beszédében Kiss Portik Irén néprajzkutató. Pál Ibolya főszervező, a Domokos Pál Péter Dalkör női kórusának karvezetője köszöntötte a részt vevő kórusokat. A kórusok előadásait a Mezeiné Fazakas Magdolna népdaléneklése színesítette. A százéves város ünneplése alkalmából Bajna György újságíró Gyergyószentmiklóst mutatta be a vendégeknek. /Barabás Márti: Gyergyó: énekkarok főszerepben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ A találkozón fellépett a Vaskertes Általános Iskola gyerekkórusa, a Domokos Pál Péter Női Kar, az Ipartestület Férfikara, a Szent Miklós Kamaraegyüttes Vegyes Kara, a gyergyószárhegyi Kájoni János Vegyes Kar, a nyárádszeredai Bocskai István Női Kórus, a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerásai, továbbá a vendégek, a siaófokiak. /Baricz-Tamás Imola: „Legyen a zene mindenkié”. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), okt. 2. – 40. sz. /