udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
744
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 721-744
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. október 2.
Az első moldvai magyar prózaíró, Demse Márton újabb könyvét, a Somoskai tél című önéletrajzi fogantatású kötetét ismerhette meg nemrégiben a csíkszeredai, majd a székelyudvarhelyi közönség. A Bákó megyei Somoskán (Klézse község) született Demse Márton miután elvégezte a tanítóképzőt, otthon tanított, azonban az akkori hatóságoknak szemet szúrt, hogy a román történelmet túlságosan magyar szellemben tanítja, eltessékelték a tanügytől. Ezt követően mozdonyvezetőként kereste meg kenyerét, majd Csíkszeredába költözött, jelenleg Magyarországon él. Erről mondta, „én úgy készültem oda, mint a Kánaánba, s bizony csalatkoztam”. A 70-es évektől 89-ig ha Csíkba, Kézdire vagy Brassóba indult, be-bevitték a Szekuritáté emberei. Vallatták, kérdezgették. A sok megaláztatással és kiszolgáltatottsággal járó sérelmét pedig papírra vetette, szót fogadva Kányádi Sándornak, aki azt tanácsolta, „Marci fiam, meg kell írni mindent, ami fáj”. A 2005-ben napvilágot látott Csángó küzdelem című kötetét követi a Zelegor Kiadó gondozásában most megjelent Somoskai tél, az író pedig állítja, több zsáknyi feljegyzése lenne még. „Nem volt nekem más fegyverem, csak a saját bodzafapuskám” – mondja képletesen. A bodzafapuskának nevezett népi játék pedig találó hasonlat, hisz úgy törnek fel belőle a vallomások, mint a kézzel gyártott szerkezetből a levegő – pukkanva. A könyvbemutatón, melyet a kötet szerkesztője, Sántha Attila nyitott meg, Demse szavait a jelen levő klézseiek is meg- megerősítették, majd elmondták, örülnek, hogy immár írva vagyon a sok sérelmük egy-egy szeletkéje. 1986-ban fogalmazott így Demse: „Könnyhulláson járok. A jégverések számát nem róttam lajstrom-lécre. Számtalan volt. Feljegyzésükre nem elég egy élet. Lassan magunkra esteledünk”, – de a moldvai magyarság helyzete ma is szomorú. /Antal Ildikó: Bodzafapuska. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./2007. október 3.
Általános politikai káosz kezdődhet október 3-ától abban az esetben, ha a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt. Ez a PNL–RMDSZ összetételű kormány megbukását jelentené, s egyben azt is, hogy egy hónapon keresztül szövevényes egyezkedések zajlanak majd. Október 2-án ismét nyilvánosság elé állt Traian Basescu államfő, s közölte szándékait arra az esetre, ha a parlament megbuktatja a kormányt. Megpróbálja visszaállítani a D. A. Szövetséget egy demokrata párti kormányfő vezetése alatt. Kifejtette, hogy B tervként a nemzeti egységkormány megalakítását javasolja majd, s mindössze harmadik lehetséges megoldásként veszi csak figyelembe az előrehozott választások kiírását. /Borbély Tamás: Általános politikai káosz fenyeget? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2007. október 3.
A szegénység-vizsgálatok szerint Romániában, akárcsak a térség többi országában a roma népesség jelentős hányada szegény. Az aktív romák 49 százaléka 1989 előtt mezőgazdasági munkás volt az állami gazdaságokban vagy a termelő szövetkezetekben. Az erőltetett iparosítás, a kötelező munkavállalás miatt a romák előtt megnyíltak a felfele való társadalmi mobilitási pályák. A rendszerváltás nyomán a már korábban is hátrányos helyzet tovább romlott. Mindezek együttesen abba az irányba hatottak, hogy számottevő roma is külföldre utazott, leginkább Olaszországba. /Péter László: Romák Romániában II. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2007. október 3.
Külföldön dolgozó szüleik távollétében kénytelen felnőni a romániai általános iskolások 18 százaléka, mintegy 170 ezer diák, miközben országszerte közel 300 ezerre rúg a vendégmunkások által hátrahagyott kiskorúak száma – derül ki a romániai Gallup Intézet tanulmányából. A felmérés rácáfol a román hatóságok által az elmúlt időszakban közzétett, 82 ezer „kényszerű árváról” szóló adatokra. A vendégmunkás szüleik hiányában felnövő gyermekeknek rosszabb a tanulmányi átlaguk, sőt depresszióra is hajlamosabbak. A 170 ezer kisdiák 27 százaléka a bánsági, partiumi és észak-erdélyi megyékben él, negyede pedig Moldvában. A kényszerű árvák körében nagyobb azoknak az aránya, akik dohányoztak, alkoholt fogyasztottak vagy összetűzésbe kerültek a hatóságokkal. /Rostás Szabolcs: Árvahagyó szülők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2007. október 3.
„Akkor lehet polgárközelivé tenni a nemzetpolitikát, ha van egy olyan platform, ahol kérdéseket és javaslatokat bárkinek meg lehet fogalmazni” – jelentette ki október 2-án Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, aki bemutatta a külhoni kapcsolatok megerősítése céljából létrejött Közkapcsolati Irodát Budapesten. Itt napi szinten megjelennek a külhoni magyarság számára fontos információk és szereplők. „Ezért október 1-jétől létrehoztuk a gyakorlati kérdések megoldásában is segítő, személyes panaszokat is fogadó Közkapcsolati Irodát” – közölte a szakállamtitkár. A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságán belül létrejött Közkapcsolati Iroda legfőbb feladata a gyors, szakszerű és közvetlen tájékoztatás a szakállamtitkárság hatáskörébe tartozó kérdésekről. Valamint – a tervek szerint – aktív kapcsolatban áll majd a határon túl működő információs irodákkal, melyek a valós panaszokkal, a helyi hírekkel ismertetik meg a magyar szakminisztereket. „Több határon túli városban is bemutattuk a magyar kormány megújult nemzetpolitikájának két pillérét és éreztük, hogy nagyon sok esetben nem is a forráshiány, hanem inkább az információ hiánya okoz nehézséget” – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője. Az iroda és a hivatal internetes oldala a pályázatok megírásában is segítséget nyújt majd, valamint az új pénzügyi források feltárására, megismerésére is lesz lehetőség. A jelenleg két főt foglalkoztató Közszolgálati Iroda a hét öt napján teljes munkaidőben áll rendelkezésre, heti egy alkalommal pedig a szakállamtitkárság egyik vezető munkatársa személyes ügyeletet tart. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Ügyfélszolgálat határon túliaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2007. október 3.
„Pragmatikus, gyakorlatias kormányülésre készülünk. A Nagyszebenben tartandó immár harmadik román–magyar kormányülés ezúttal elsősorban közös fejlesztési projektekre fog koncentrálni” – mondta Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter október 2-án tett budapesti hivatalos látogatása során. /Egyeztetés Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2007. október 3.
A múlt héten a képviselőház oktatási bizottságában a román pártok képviselői úgy akadályozták meg az RMDSZ javaslatainak bevitelét a készülő közoktatási törvénybe, hogy kivonultak a bizottságból. Asztalos Ferenc, az oktatási bizottság alelnöke szerint javaslataikat a bizottság elnöke azzal a cinikus szöveggel utasította vissza, hogy: „Ugyan már, az RMDSZ nem képviseli az erdélyi magyarságot, mert Tőkés László vagy Szász Jenő egészen mást akar, mint ti!”. A bizottság elnöke, a hírhedt magyarellenes, nagy-romániásból szociáldemokratává vedlett Anghel Stanciu, ürügyül Markó Béla egyik nyilatkozatát használta fel, hogy megtorpedózza az erdélyi magyarság számára létfontosságú cikkelyek elfogadását. Asztalos Ferenc felháborítónak nevezte, hogy a szakszervezetek vehemensen tiltakoztak a román nyelv speciális oktatása, illetve az ellen, hogy a kisebbségek nyelvén működő iskolák igazgatóit az illető kisebbségek közül nevezzék ki. Az RMDSZ-en kívüli tanácsoknak, szakszervezeteknek most kellene felsorakozniuk az RMDSZ mellé. /Mózes Edith: Jól jön a megosztottság! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./2007. október 3.
Tiltakozik a tanügyi törvénytervezet ellen az RMPSZ. Nem biztosít megfelelő feltételeket a kisebbségek általános iskolai és gimnáziumi oktatása számára az új tanügyi törvénytervezet – jelentette be Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Az új törvényt az EU-s jogharmonizáció tette szükségessé, ennek ellenére az RMPSZ szerint diszkriminatív a kisebbségekkel szemben, és ellentétes az EU-szabványokkal, mivel nem tesz különbséget a román és magyar anyanyelvű tanulók között az oktatás és az ismeretek felmérése tekintetében. Az RMPSZ elnöke felháborítónak tartja a törvénytervezet azon megfogalmazását, amely kötelezővé teszi, hogy azokban az iskolákban, ahol az oktatás valamely kisebbség anyanyelvén folyik, az igazgatói állás betöltéséhez románul és az iskola oktatási nyelvén is nyelvvizsgát kell letenniük a pályázóknak. „Ez elfogadhatatlan olyan körülmények között, hogy nem biztosítják a feltételeket a román nyelv elsajátításához” – fogalmazott Lászlófy. A minisztériummal folytatandó egyeztetések során olyan tanterv és tankönyv kidolgozását kérik majd, amely a nem román anyanyelvűek számára is biztosítja a román nyelv elsajátítását. Az RMPSZ további javaslata, hogy ne vonják meg azokat a feltételeket, melyeket a 84-es törvény biztosított. „Az 1995-es törvény szerint azokban az oktatási intézményekben, ahol a kisebbségek nyelvén is zajlik oktatás, biztosítani kell a nemzetiségek arányos részvételét az intézmény vezetőségében. Az új tervezetben nem szerepel az a rendelkezés sem, amely szerint a történelemoktatásnak reflektálnia kell a kisebbségek történelmére és hagyományaira. Korábban biztosított volt, hogy a nemzetiségek történelmét és hagyományait tantárgyként oktassák, s hogy mindenki azon a nyelven vizsgázhat, ahogyan az adott tantárgyat tanulta” – ismertette a készülő tanügyi törvény főbb hiányosságait Lászlófy Pál. /Székely Zita: Marad a diszkrimináció. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2007. október 3.
Ifjúsági karavánt indított a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak és az Országos Magyar Diákszövetség, hogy felhívják a nemzetközi közösség figyelmét a romániai felsőoktatásban uralkodó diszkriminációra, valamint hogy népszerűsítsék az önálló állami magyar egyetem visszaállításának gondolatát. Mint ismeretes, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen oktató tanárok körében több aláírásgyűjtés mérte fel az önálló karok létrehozására való igényt, valamennyi egyértelműen a részleges függetlenedés mellett foglalt állást. A karaván az 1995-ös, a Magyar Ifjúsági Tanács nevéhez fűződő IKAO (Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért) folytatása. Az RMDSZ semmilyen formában nem támogatja a karavánt. /Bagoly Zsolt: Most sem állt az egyetem ügye mellé az RMDSZ. Ifjúsági karaván ment Európába a magyar egyetemért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./2007. október 3.
Az Árkosi Európai Tanulmányi Központ volt a nyitóállomása az október 2-án Erdélyben bemutatkozó Kexport-roadshow nevű magyarországi környezetvédelmi programnak. Dióssy László, Magyarország környezetvédelmi tárcája szakállamtitkára a környezetvédelmi technológiák jelentőségét hangsúlyozta, melyhez ma már Magyarország felzárkózott. /Illyés Judit: „Környezettudat” Árkoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2007. október 3.
Levédetné a Transilvania márkanevet hat erdélyi megye, a tervek szerint reklámcéget bíznak meg a térség arculatának megalkotásával. A kezdeményezők: a 7-es számú központi fejlesztési régiót alkotó megyék – Kovászna, Hargita, Brassó, Szeben, Maros és Fehér – önkormányzati vezetői és turisztikai szakemberei október 2-án Sepsiszentgyörgyön tartott tanácskozásukon elhatározták, hogy október végéig közös pályázati tervet dolgoznak ki. A részt vevő hat megye vezetői eldöntötték, hogy Transilvania néven létrehoznak egy regionális turisztikai egyesületet, amely a térség fejlesztését és népszerűsítését szolgálja. /Kovács Zsolt: Turisztikai imázsterv. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2007. október 3.
Hivatali hatalommal való visszaélés alapos gyanújával emelt vádat a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) Ferenczy Ferenc, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság ügyvezető igazgatója ellen. Székelyudvarhely egykori polgármestere ellen azért indított bűnvádi eljárást a nyomozóhatóság, mert állítólag megtiltotta, hogy ellenőrizzenek egy olyan maroshévízi céget, amelynek bezárásáról korábban már döntött az igazgatóság. Ferenczy Ferenc cáfolta a vádat. /Gyergyai Csaba: DNA-vád Ferenczy ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2007. október 3.
Befejeződött a magyarországi Létavértes és a Bihar megyei Székelyhíd közötti közúti határátkelőhely felújítása. A 491 ezer eurós költséggel készült beruházást október 2-án adták át a magyar hatóságok. A határforgalom ellenőrzését a magyar és a román határőrök közösen, magyar területen végzik. /Felújították a Létavértes és Székelyhíd közötti átkelőt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2007. október 3.
Harmincmillió lejt adományoz a kormány az ortodox egyháznak a bukaresti Nemzet Megváltása katedrálisának fölépítésére. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök egyúttal adakozásra szólította az állampolgárokat, az üzletembereket és a civil szervezeteket is. /Balogh Levente: Harmincmillió lej az ortodoxoknak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2007. október 3.
Két magas rangú ortodox egyházi vezetőről is megállapíthatja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), hogy a rendszerváltás előtt együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel. A Rompres hírügynökség szerint Pimen Zainea, Suceava és Radauti érseke, valamint Calinic Argatu, Arges és Muscel püspöke tartozott 1989 előtt a Szekuritáté kötelékébe. Más egyházak vezetőinek a neve is szerepel egy jegyzőkönyvben, amely a Szekuritáté által 1989 decemberében megsemmisített dossziékról szól. Ezek egyike Ioan Robu római katolikus érsek. A CNSAS kihallgatásra hívta Andrei Andreicutot, Gyulafehérvár ortodox érsekét, aki megtámadta a testület döntését, amelynek értelmében együttműködött a Szekuritátéval. /Balogh Levente: CNSAS: kollaboráns ortodox egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2007. október 3.
Nyilvánosságra hozta Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a rendelkezésére bocsátott öt szekus dossziéjának tartalmát. Ebből nem derül ki, hogy 1972 és 1986 között Frunda György is az őt megfigyelő tisztek és besúgók között lett volna. A jelenleg Szatmárnémetiben élő Ioan Maries volt Szekuritáté-parancsnok tavaly nyilatkozta azt, hogy Frunda György a kommunista rendszer idején a politikai rendőrségnek jelentett ügyvédkollégájáról, Kincses Elődről. Frunda György RMDSZ- szenátor és a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke akkor határozottan cáfolta a vádakat. „A nagyon hiányos okiratokból nem derül ki, hogy 1986-ig Frunda besúgott volna. Az is igaz, hogy az utána lévő időszakot tartalmazó okiratok nem kerültek a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz /CNSAS/ – nyilatkozta Kincses. – A 80-as években valóban figyelmeztettek, hogy nagyon ügyeljek, mit mondok Frunda előtt. Ez jelenthette azt is, hogy tartani kell tőle, mert bármikor beköphet, de azt is, hogy a Szekuritáté a bizalmatlanság táplálásával próbált éket verni közénk. ” A marosvásárhelyi jogásznak abban az időben Frunda György jó barátja volt, azonban a kettőjük közötti viszony az 1990 utáni politikai csatározások miatt megromlott. Arra a kérdésre, hogy besúgói közül felismer-e valakit, Kincses határozott igennel válaszolt. Tudomása szerint fiatalkori munkahelyén ketten is írtak jelentéseket róla, sőt egyik kollégája névvel is vállalta ezeket, de ő egyetlen besúgójának sem hozta nyilvánosságra a nevét. A dossziékban lévő fotókon többek között az öccse, Kincses Elemér, és az apósa, Ajtay Mihály is szerepelnek, és a jelentések Kincses ügyfeleiként tüntetik fel őket. „Hogy tudtunk mi ezektől a hülyéktől félni, akik hol a testvéremet, hol az apósomat nézték úgymond ügyfelemnek?!” – csodálkozott el Kincses. Meggyőződése szerint a legtöbb jelentés a családi házban elhangzottakról készült, a telefonkészülékbe rejtett mikrofonok segítségével. A Kincses-dossziékból kiderül, hogy a Szekuritáté rendelte el a jogász eltávolítását a Maros Megyei Ügyvédi Kamara alelnöki tisztségéből. /Szucher Ervin: Felismert besúgók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./ Kiki és Cornea úr – e két nevet adta a volt Szekuritáté dr. Kincses Elődnek, legalábbis ez derült ki abból a hat dossziéból, amelyeket a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) az ügyvéd rendelkezésére bocsátott. Kincses Előd mindössze az 1972-1986 közötti időszakra vonatkozó iratcsomókat kapta meg. „Hat dossziét adtak ki, de ezek sem teljesek, hiányoznak belőlük lapok. Megtudtam, a dosszié tartalma mikrofilmen is létezik, de mikrofilmeket, úgy tudom, nem adnak ki. Volt rá gondjuk, hogy bizonyos iratok ne kerüljenek elő. A CNSAS közölte velem, hogy az 1986 utáni időszakra nem találtak semmiféle dokumentumot, ha viszont menet közben ilyenre bukkannak, rendelkezésemre bocsátják. Valószínűleg vannak olyan személyek, akiket a SRI ma is véd, emiatt nem kerülnek elő a dossziék. Nem vagyok naiv, mindaddig, míg nem érdekük, hogy megtudjam, ki súgott be a Szekuritáténak, nem is fogom megkapni az 1986 utáni dossziékat” – jelentette ki az ügyvéd. Újságírói kérdésre válaszolva, hogy Frunda György szenátorra gyanakszik-e, Kincses elmondta, 1985–86-ban egy volt szekus – aki ma már „nem emlékszik” – figyelmeztette, vigyázzon, mit beszél Frundával. Az ügyvéd szerint előfordulhat, a Szekuritáté célja az volt, hogy bizalmatlanságot keltsen a két ügyvéd között, de az is előfordulhat, hogy reális alapja volt a figyelmeztetésnek. A hat dosszié közül öt felvett beszélgetéseket tartalmaz, a többi viszont besúgói jelentés. /A megfigyelés tárgya: Kiki. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./2007. október 3.
A budapesti Fővárosi Bíróság döntése értelmében Barabás Ernő Magyarországon maradhat – hangzott el Kincses Előd ügyvéd sajtótájékoztatóján. A marosvásárhelyi 1990-es márciusi események egyik áldozataként tíz év börtönbüntetésre ítélt Barabás ellen januárban adott ki európai letartóztatási parancsot a Maros Megyei Törvényszék. Tette ezt annak ellenére, hogy Kincses Előd, az elítélt ügyvédje szerint az említett ítéletnek már 2007. január 21-én el kellett volna évülnie. Barabás 1990 óta Magyarországon él, állampolgárságot is nyert, elítélése után a román hatóságok hét alkalommal kérték kiadatását. Kincses július 21-én, azaz védence büntetésének elévülése napján, beadvánnyal fordult az európai letartóztatási parancsot kiadó Maros Megyei Törvényszékhez, kérvén annak visszavonását. Az ügyet november 15-én tárgyalják. /Véget ér Barabás Ernő kálváriája? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2007. október 3.
Ötvenhét szakon több mint 2500 magyar diák kezdte meg tanulmányait anyanyelvén a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) – közölte tanévnyitó beszédében Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese. A tavalyi évhez képest majdnem tíz százalékkal nőtt az egyetemre jelentkező diákok száma. A lesújtó romániai demográfiai előrejelzések ellenére a következő években a BBTE-n összességében várhatóan nem fog csökkenni az egyetemre beiratkozó magyar hallgatók száma, vélte Magyari. Magyari rámutatott: az önálló magyar karok ügyét, de általában az egyetem szerkezetének reformját a mostani vezetőség januárig nem tűzi napirendre, ugyanis ekkor általános választást szerveznek az oktatási intézményben, a jelenlegi mandátum ideje alatt pedig az idő rövidsége miatt nem indíthatnak el ilyen nagyszabású tervet. /(borbély): Több „gólya” a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2007. október 3.
Az egyetemen a tanár értékközvetítő munkája egyfajta misszió, ami valójában bevégezhetetlen, írta Cs. Gyimesi Éva. Örömmel látta Kolozsváron a Bölcsészkar homlokzatán „ízléses dizájnban” a háromnyelvű feliratot, először magyarul is, hogy „Isten hozott a Babes-Bolyai Tudományegyetemre!”, és a Bölcsészkar előcsarnokában a többnyelvű programon Gábor Csilla professzor nevét, aki dékán-helyettes, a magyar tagozat vezetője: ő tartott ma tanévnyitó előadást az összes elsőévesnek román nyelven. Első ízben történt, hogy a román kollégák és diákok „rendkívüli tisztelettel hallgatták végig és tapsolták meg” színvonalas előadását. A magyar szakosok ezután tartották külön megnyitójukat. Az irodalomtudományi tanszék új vezetője, Berszán István docens tartotta meg évnyitó előadását. /Cs. Gyimesi Éva: Gaudeamus – nem hiába. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2007. október 3.
A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon erkölcsi elégtételt szolgáltattak az Agache-perben meghurcolt kézdivásárhelyieknek. 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén a 43 éves Aurel Agache milicista a számtalan ütésbe és rúgásba belehalt. 1993-ban Ion Iliescu akkori államfő elnöki rendelettel forradalmi mártírhőssé nyilvánította néhai Aurel Agachét, és post mortem az ezredesi rangot is megkapta. Az ún. Agache-ügyben bűnvádi eljárás indult 1991-ben. A kirakatper a Kovászna megyei törvényszéken kezdődött el 1998-ban. 2001. július 9-én letartóztatták Héjja Dezsőt. Augusztus 4-én az időközben Magyarországra menekült Reiner Antal váratlanul hazatért Esztelnekre. Őt másnap tartóztatták le és vitték a csíkszeredai börtönbe. Héjja Dezső 253 napos börtönbüntetés letöltése után, 2002. március 18-án elnöki kegyelemmel szabadult. Reiner Antal összesen 557 napig raboskodott a csíkszeredai és feketehalmi börtönben. Elnöki kegyelemmel szabadult 2003. február 12-én. Elhunyt esztelneki otthonában 2006-ban. /Iochom István: Az Agache-ügyről kereken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./