udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 711 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 691-711 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. november 6.

Táncház indult Déván november 3-án. A kilencvenes évek elejétől az Erdély-szerte újraéledő táncházmozgalom csak érintőlegesen jutott el a Hunyad megyei szórványba. 1990-ben volt némi próbálkozás a néptánctanításra, a Maros együttes (részben dévai kötődésű) táncosa oktatgatta az erre kapható diákságot. Aztán jött néhány év szünet, majd 2000 táján a Segesvári Miklós Pál Egylet a Karda házaspár vezetésével indított be tánccsoportot a kisiskolások körében. Ebből nőttek ki az időközben megalakult Téglás Gábor Iskolacsoport néptáncosai, akikkel immár Kocsis Attila iskolaigazgató foglalkozik. Idén a Dél-Erdélyért Kulturális Egyesület nem tánccsoport szervezését indítványozta, hanem táncházét, melynek keretében kicsik, nagyok, fiatalok, idősek egyaránt elsajátíthatják az erdélyi magyar tánckultúra elemeit. A tánctanításra ezúttal is Karda Imelda tanárnőt kérték fel. /Gáspár-Barra Réka: Táncház indult Déván. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

2007. november 6.

Rüsz Károlynak versmondó körökben annyira ismert a neve, hogy természetszerűen érte a meghívás: vegyen részt a Rokon Népek Költészete VII., október 13-i budapesti fesztiválján, melynek szervezője a Magyar Versmondásért Alapítvány. A jelentkezőknek az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek irodalmából kellett felkészülniük egy nép- és egy műköltészeti alkotással (vers vagy próza). Rüsz Károly dicsérő oklevelét nem kisebb tekintély írta alá zsűrielnökként, mint Bánffy György színművész. Rüsz Károly /sz. Nagykend, 1937. ápr. 27./ népművelő, közösségszervező egészségügyi technikumot végzett, majd asszisztensként dolgozott 1962-től nyugdíjazásáig szülőfalujában. Gyermekkora óta szerepel egyházi, templomi rendezvényeken, országos és nemzetközi szavalóversenyeken. Az EMKE helyi népkönyvtára és a falumúzeum egyik alapítója. Feleségével, Rüsz Terézia tanárnővel színdarabokat rendeznek és mutatnak be a helyi műkedvelőkkel. Szegedre is elutazott, ahol október 21-22-én zajlott a IX. Dr. Kardos Albert nemzetközi vers- és prózamondó verseny. Ott a szépkorúak kategóriájában első díjat nyert. November 18-án a Súrlott Grádics nyárádszeredai könyvbemutatóján működik közre, Székely-Benczédi Endre verseit szavalja. December 1–2-án Szatmárnémetiben a Gellért Sándor költő emlékét idéző versünnepen lép fel, 15-én pedig a Mensáros László színművész nevével fémjelzett, negyedik vers- és prózamondó verseny élmezőnyébe jutás a cél. Hetvenedik születésnapján senki hivatalosság nem köszöntötte. Ehelyett a magyar kulturális életet sok év óta figyelemmel követő Bölöni Domokos írt róla elismeréssel, szeretettel, pótolva a köszöntést. /Bölöni Domokos: Kéretlen laudáció. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

2007. november 6.

Magyarország és Erdély feltérképezésének szükségessége a XVI. századra ért meg, noha Nicolaus Cusanus (1401–1464) püspök 1458-ban megjelent Magna Germania térképének 1491 évi kiadása az első, amelyen Erdélyt Transylvania néven jelölte meg. A magyar kartográfia büszkesége, Lázár diák térképe 1528-ban jelent meg. A korabeli leírásokból tudjuk, hogy már a Dózsa György vezette felkelés idején Lázár diák és segítői dolgoztak az ország felmérésén. Erdély első önálló térképe Johannes Honterus (1498–1549) brassói tudós reformátor kiadásában jelent meg Bázelben, 1533-ban. Lázár deák és Honterus térképei egyedülállóak az egyetemes kartográfiatörténet kezdetén. Abraham Ortelius 1570-ben megjelent kötete 53 térképe közül 3 a magyar királyság területét ábrázolja. Közülük egy lap Zsámboky János Transilvania térképe volt. A székelykeresztúri Molnár István Múzeum és a Magyar Köztársaság Sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja közös szervezésében nyitották meg Székelykeresztúron a Tamás Sándor gyűjteményéből származó régi erdélyi térképek kiállítását. Ezekből legelőször Sepsiszentgyörgyön, majd Székelyudvarhelyen szerveztek kiállítást. /László Miklós: Régi erdélyi térképek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

2007. november 6.

Ősi ösztön, ősi tudás – jegyezték meg Ferencz Zsolt bőrműves kiállításának megnyitóján a honfoglalás korának szellemét életre keltő tárgyak szemlélői. Marosvásárhelyen az unitárius egyházközség tanácstermében láthatók a kereszténység előtti magyar hiedelemvilág szimbólumait magukon viselő műalkotások. A régi anyagot a modern korban új életre keltő, hagyományújító bőrművész a tarsolylemezek mintáit átviszi magára a tarsolyra, mondta el Barabás László néprajzkutató. Ferencz Zsolt, a gépészmérnöki végzettségű fiatalember igazi értelmiségi kézműves, aki szakértelemmel rekonstruálja a népművészet alkotásait. Ferencz Zsoltnak ez az első önálló kiállítása. /Nagy Székely Ildikó: Életfák új élete. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

2007. november 6.

Nagyernyén a hét végén zsúfolt házas érdeklődéssel fogadták dr. Nagy Lajos és Nemes Gyula szülőhelyükről írt falukönyvét. /Dr. Nagy Lajos – Nemes Gyula: Nagyernye/. A könyv szerzőit Bölöni Domokos marosvásárhelyi író-újságíró és Sylvester Lajos, a Háromszék munkatársa mutatta be. /(csernátoni): Falukönyv-bemutató Nagyernyén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

2007. november 6.

Új sorozatot indít a Magvető Kiadó a kortárs magyar kispróza bemutatására. A Novellárium első négy kötetében Bánki Éva, Erdős Virág, valamint az erdélyi Nagy Koppány Zsolt és Vida Gábor írásai látnak napvilágot. Vida Gábor kisprózakötete Nem szabad és nem királyi címmel már elhagyta a nyomdát. A Kisjenőn született, a Látó prózaszerkesztőjeként is ismert író – aki a Magvető szerzője is – novelláinak hősei erdélyi emberek, akik saját körülményeik, saját történetük foglyai. A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő Nagy Koppány Zsolt Nagyapám tudott repülni novelláskötete tematikáját és stílusát tekintve is újszerű a kiadó szerint. /Magvető erdélyiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2007. november 7.

Történetében először az Európai Unión belüli hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatott vitát az Európai Parlament november 5-én Brüsszelben: az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség, illetve a Szlovákiában nemrégiben megerősített Benes-dekrétumok miatt kialakult helyzet volt a téma. Az előterjesztők nevében előadó Gál Kinga (Fidesz–MPSZ), valamint Kósáné Kovács Magda (MSZP), a szlovákiai magyar Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád, továbbá a bizottságot elnöklő Jean-Marie Cavada egyaránt méltatták a kialakult közös álláspontot arról, hogy a kisebbségi kérdésben folytatódik a vita az EP-ben. A vitán főként a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének romlását ecsetelő magyar képviselők mellett a pozsonyi kormánypolitikát védelmező szlovák EP-tagok szólaltak fel, míg néhány más nemzetiségű képviselő a romániai romák olaszországi kiutasítását is szóba hozta. A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos fejleményekről eddig csupán napirend előtti felszólalások formájában esett szó az Európai Parlamentben. Gál Kinga hangsúlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozás után is nyomon kell követni a nemzeti kisebbségek helyzetét, különösen az új tagállamokban, hiszen egyes területeken az utóbbi években egyértelmű visszafejlődés tapasztalható. /Brüsszeli vita a Benes-dekrétumokról. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2007. november 7.

November 7-én tárgyal Rómában Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Romano Prodi olasz miniszterelnökkel a kitoloncolt román állampolgárok kérdéséről. Eközben Romániában ismét hevesen bírálták Adrian Cioroianu külügyminisztert azért a kijelentéséért, miszerint az olaszországihoz hasonló bűncselekményeket elkövető személyek számára büntető munkatáborokat kellene létesíteni az egyiptomi sivatagban. A tárcavezető bocsánatot kért az érintettektől nyilatkozatáért, hozzátette, egyetlen etnikai kategóriára vagy nemzetiségre sem utalt. A politikus kijelentését közleményben ítélte el az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Traian Basescu államfő szerint Cioroianunak nyomban nyilatkozata elhangzása után le kellett volna mondania. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke szintén a miniszter lemondását sürgette „fasiszta színezetű kijelentéséért”. Több nem kormányszervezet – így a Sajtófigyelő Ügynökség, a Közpolitikai Intézet, a Pro Europa Liga, a Romani Criss Egyesület –szerint a miniszter mélységesen sérti a román és az európai törvénykezést, javaslata a nácizmust idézi. Az aláírók ugyancsak a tárcavezető lemondását követelik. A tárcavezetőt egyetlen politikus védte meg: Calin Popescu-Tariceanu. A kormányfő pillanatnyi tévedésnek minősítette Cioroianu szavait, egyben pedig visszafogottságra intette Basescut. Szerinte ugyanis az államfő semmiképpen sem adhat leckét, miután ő maga is többször használt sértő kifejezéseket, amelyekért – Cioroianutól eltérően – még csak bocsánatot sem kért. Olaszországban egymást érik a románellenes incidensek, s folytatódnak a letartóztatások. Rómában eközben újabb kilenc romániai romát tartóztattak le amiatt, hogy lopták az elektromos áramot. A hatóságok több lopott holmit is felfedeztek a romák barakkjaiban. /B. T. : Össztűz Adrian Cioroianura. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2007. november 7.

Traian Basescu államelnök nem ért egyet a referendumtörvény módosításával, ezért a jogszabályt visszaküldte a parlamentnek felülvizsgálatra. Az elnök azt a cikkelyt kifogásolta, amely szerint az önkormányzati, általános vagy europarlamenti választásokat a kormánynak el kell halasztania, ha egy napra tűzték ki az államelnök által kiírt népszavazással. /P. E. É. : Tologatják a referendumtörvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2007. november 7.

Nem működött együtt Tőkés László püspök a kommunista rendszer politikai rendőrségével – állapította meg november 6-án a Szekuritáté Archívumát Vizsgáló Bizottság (CNSAS). A püspök megírt ugyan egy együttműködési nyilatkozatot, de a dokumentumot nem írta alá. A nyilatkozatról – aminek másolata egyébként még a kilencvenes években már a sajtót is megjárta – hiányzik Tőkés kézjegye, szerepel rajta a kihallgatást folytató tiszt feljegyzése, amely szerint a református lelkész nem volt hajlandó aláírni a nyilatkozatot. A beszervezési kísérlet Brassóban történt 1975-ben, a püspököt Vasile Brasoveanul fedőnév alatt akarták a besúgói hálózatba bevonni. Tőkés püspökkel ellentétben a Szociáldemokrata Párt etikai bizottságának vezetőjéről, Doru Giuguláról megállapította a testület, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. /Isán István Csongor: CNSAS: Tőkés nem volt besúgó. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2007. november 7.

A román pártok kampányából magyarellenesség érezhető ki – fejezte ki aggodalmát Nagyváradon Markó Béla RMDSZ-elnök. „A hét végén Marosvásárhelyen, úgy tűnik, a polgármester nyomására festették le az RMDSZ kampányplakátjait, persze ezt nehéz bizonyítani“ – mondta Markó. Hozzátette: az országos útügyi hatóság azzal az indoklással vette le az RMDSZ egyik óriás kampányplakátját, hogy az magyar nyelven íródott. „Soha, még a kommunista rezsimben sem volt ilyen, hogy a magyar nyelvű plakátokat ezzel az indokkal távolították volna el” – háborgott Markó. A Konzervatív Párt (PC) két olyan törvénytervezetet is elfogadtatott az alsóházzal, amelyben az anyanyelven tanuláshoz való jogokat szűkíti. Igaz, a tervezetet még meg kellene szavaznia a szenátusnak is, és Markó reméli, erre már nem kerül sor. A politikus nagyon veszélyesnek tartja ezt a fajta magyarellenességet, ami „biztosan nem tesz jót a romániai román–magyar együttműködésnek“. /Both Abigél: Markó: erősödő magyarellenesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2007. november 7.

Nagyváradi sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a szövetség EP- képviselőinek egyik prioritása a régióátszervezés, és az egyik új régió Székelyföld lesz. Hozzátette: a brüsszeli fogadtatáson múlik majd román politikusok magatartása is az RMDSZ tervezetével kapcsolatban. „Brüsszelből nem lehet diktálni Romániának, hogyan szervezzük át a régiókat. A döntést itt, Romániában kell meghozni. Így a romániai politikusokat is meg kell győznünk az intézkedés hatékonyságáról” – mondta Markó. /Markó: az új régiók egyike Székelyföld lesz. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2007. november 7.

Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa a budapesti kormánypárti Népszavában megjelent cikkében élesen támadta Orbán Viktort és a Fideszt. A Fidesz Erdély-politikáját megosztó, írta. Orbánék a kilencvenes évek elején leginkább a Bálványosi Szabadegyetemmel írták be magukat Erdély történetébe. A fő rendező a Fidesz közeli Pro Minoritate Alapítvány volt és a pártot Bálványoson már 1990-ben is Orbán Viktor és Németh Zsolt képviselte. Németh Zsolt már 1993 márciusában megvédte az Antall-kormányt az SZDSZ-es Bauer Tamás azon (csakugyan alaptalan) vádjával szemben, mely szerint területi revízióra törekszik. A Fidesz később a státustörvényt szorgalmazta, de vétót emelt ellene Románia és Szlovákia. A cikkíró mentegette az MSZP-t: Kovács László 23 millió román munkavállalót emlegető érvelése szemben állt az MSZP hangsúlyozottan európai irányvonalával. /Kovács László akkor az MSZP elnöke volt. / A cikkíró szerint Orbán Viktor 2002-es választási veresége után állt ki teljes mellszélességgel a kettős állampolgárság mellett. „Ennél mélyebbre már nem lehet süllyedni” – mondta például 2003-ban, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök nem voltak hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a témát illetően fogadókészségét hangoztató szerb kormánnyal. 2004-ben a népszavazási kampányában a Fidesz az „igen” táborának legfőbb zászlóvivője volt – mindhiába. A kettős állampolgárság ügye nem kapott elegendő támogatást. A 2004-es Bálványosi Szabadegyetemen Orbán összekapcsolta a román EU-tagság kérdését az erdélyi magyarság autonómiájának ügyével. Végül a Fidesz a többi párttal együtt megszavazta Románia uniós felvételét. Orbán Viktor Erdélyben Tőkés László oldalán korteskedett az europarlamenti választási kampányban. A cikkíró megkérdezte Markó Béla RMDSZ-elnöktől, lát-e esélyt arra, hogy megjavuljon az RMDSZ viszonya a Fidesszel? Nekünk az az érdekünk, hogy a Fidesszel és más magyarországi pártokkal is jó viszonyban legyünk, felelte Markó. Tudomásul vette, hogy a Fidesz hozott egy nagyon rossz döntést. /Lokodi Imre (Marosvásárhely): Erdély és a Fidesz, avagy egy politika színeváltozásai – Orbán Viktor útja a be nem avatkozástól az aktív kampányolásig. = Népszava (Budapest), nov. 7./

2007. november 7.

Az EP-kampány során a Tőkés László püspök mellett részt vevő Orbán Viktort is támadássorozat érte. A napokban Frunda György a Népújságnak adott interjúban kijelentette: ,,Véleményem szerint felháborító, több mint cinikus kijelentés, nyájnak, hülyének nézi az erdélyi magyarságot. Kampányutunk során tapasztaltam, hogy mindenki, még azok is, akik a Fidesszel vagy Orbánnal szimpatizálnak, sértve érzik magukat. Amit Orbán csinál, erkölcstelen. Ne jöjjön ide, ne kampányoljon az RMDSZ ellen. Elítélem, és határozottan fellépek ellene. Én nem akarom, hogy Erdélyben a magyar a magyarral ne beszéljen miatta. A problémákat oldják meg otthon, ne hozzák ide a magyarországi viszályokat. Hagyják, hogy az erdélyi magyarság maga döntse el, mit akar. Kérdem én, mit tud Tőkés László az Európai Unióról? Ezért itt és most egy nyilvános tévévitára provokálom. ” Ezt a hangot évtizedekkel ezelőtt, a vészkorszakban hallhattuk, amikor ,,a más ügyeibe való be nem avatkozás” volt, írta Sylvester Lajos. A 2004. december 5-i népszavazás kudarca a világtörténelem szégyeneként rögzült. Akik a határokon kívüli magyarok ellen kampányoló és negatív népszavazást kikényszerítő erőkkel szövetkeznek, azok itthon maguk alatt vágják a fát, állapította meg a cikkíró, ugyanis a december 1-jei koccintások, a Dobolyi Alexandra-féle erdélyi ,,egyetemalapítók”, a határon túli magyarok magyarországi képviseletét tönkretevő és felszámoló társasághoz sorolják őket. Sógor Csaba szenátor kijelentette: ,,Nem értek egyet kollégáimmal. Velük ellentétben én nem találom cinikusnak vagy tisztességtelennek Orbán Viktor Erdélyben elhangzott kijelentéseit, és nem is aggódom amiatt, hogy Magyarország egykori miniszterelnöke a független jelöltnek kampányol. ” /Sylvester Lajos: Ki néz hülyének bennünket? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

2007. november 7.

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, független európai parlamenti képviselőjelölt háromszéki kampánykörútját Torján indította, ahol november 5-én a zsúfolásig telt templomban előbb istentiszteletet tartott, majd a Székely házban lakossági fórumon vett részt. A püspököt Torjára elkísérte többek között Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Gazda József kovásznai közíró és Sánta Imre református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. A püspök kifejtette, ha megválasztják, Brüsszelben a közösségi önrendelkezést, a Székelyföld területi autonómiáját fogja képviselni. Tőkés László kemény hangon ítélte el az RMDSZ csúcsvezetőségét, mely ma már nem annyira a magyarok, hanem inkább a román és saját politika érdekeit képviseli Bukarestben. Az RMDSZ-nek két-három éve már ott van Brüsszelben három képviselője, s nagyon kevesen mondanák meg, kik ők, és mit csinálnak. Ozsdolán helyi fiatalok műsorral, verssel és dallal köszöntötték a romániai forradalom fáklyáját – ahogy Kónya Ádám nevezte a püspököt. Tőkés arra emlékeztette a jelenlevőket, az RMDSZ szenátorai és képviselői 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban a négy erdélyi magyar történelmi egyház képviselői előtt esküdtek meg, hogy hűségesek lesznek nemzetünkhöz, és megvalósítják a Székelyföld területi önrendelkezését. Esküjüket hamar elfelejtették – mondta Tőkés László. A nagy célok – az önálló magyar oktatási rendszer, a Bolyai Egyetem visszaállítása, a Székelyföld területi autonómiája – nem valósultak meg. A püspök közölte: Garda Dezső Hargita megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő felhatalmazta arra, hogy elmondja, nemrég felfedezte, négymillió köbméter fának kelt lába hatmillió euró értékben, s hiába jelenti az esetet, konkrét bizonyítékokat is felsorakoztatva, a politikai és gazdasági érdekek összefolyása miatt szinte tehetetlen. A fás maffia erősebbnek bizonyul, és ebben a nagy lopásban, sajnos, RMDSZ-es politikusok is benne vannak. Tőkés László még Csernátonban és Kézdivásárhelyen vett részt lakossági fórumon. /Iochom István: Tőkés László Torján és Odzsolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

2007. november 7.

Kós András Apáczai Csere Jánost mintázó szobrát avatta fel Tőkés László királyhágómelléki református püspök október 30-án Nagyváradon. Hermann János előadótanácsos a felavatás előtt álló szobrot méltatta. Tőkés László püspök köszönetet mondott az alkotónak, előrebocsátva, hogy az egyházkerület méltó helyén lel hamarosan otthonra a szobor. Ezt követően a püspök Czeglédy György-díjat adott át a nagyváradi gyülekezetek megbecsült presbitereinek. A Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség és a Nagyváradi Református Presbiteri Szövetség hozta létre a Czeglédy György-díjat. A névadó Nagyvárad reformációjának kiemelkedő alakja, az itteni egyházi élet vezéralakja volt. A díjat minden évben a tíz nagyváradi gyülekezet egy-egy presbiterének osztják ki. Most volt az első díjátadás. A szoboravatás után Nagykárolyban ünnepelte a reformáció évfordulóját Tőkés László október 31-én. Az istentiszteleten a püspök a reformációra emlékezett. Az ünnepség keretében köszöntőbeszédet mondott Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök, aki régi barátjaként üdvözölte Tőkést. Székelyföldi körútra indult november 2-án Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelölt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Szászrégenben vett részt közéleti fórumon, majd marosszéki falvakba látogatott el, november 4-én pedig Udvarhelyszéken vett részt fórumon. Tőkést elkísérte Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Fodor azon véleményének adott hangot, hogy szemléletváltásra van szükség az erdélyi magyar politikában, ezt pedig csak Tőkés László indíthatja el. Nagyernyén Jánosi Ferenc RMDSZ-es polgármester megfenyegette Komáromit István helyi református lelkészt: ha nem mondja vissza a meghívást, bezáratja a templomot és elhelyezteti a lelkészt. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke november 2-án a Duna TV-ben beszélt. Szó esett arról, hogy az RMDSZ tiltakozik Orbán Viktor jelenléte ellen Tőkés kampányában. Szilágyi Zsolt természetesnek tartotta egy európai politikus jelenlétét az európai parlamenti választási kampányban, mint mondta, Wilfried Martens is tiszteletét tette Romániában. Az MSZP és az SZDSZ világossá tette, hogy az RMDSZ-t támogatják az europarlamenti választásokon. Tőkés László mellett állt ki a budapesti Összmagyar Testület elnöksége. Nyilatkozatukban arra kérték az erdélyi magyarokat, hogy az európai parlamenti képviselőválasztáson szavazatukkal Tőkés László támogassák. Budapesten újságírók megkérdezték Orbán Viktortól, nem tart-e attól, hogy Tőkés László támogatásával megoszlanak majd a szavazatok és végül az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete Brüsszelben. A Fidesz elnöke azt mondta, az EP-választás nem belpolitikai, hanem európai kérdésekről szól, ezért a be nem avatkozás gondolata a régi idő rossz reflexe. Hozzátette: a Fidesz erdélyi szerepvállalása is azt célozza, hogy minél több magyar menjen el választani és szavazzon politikai ízlése szerint. /Erdélyi körúton Tőkés László. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./

2007. november 7.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök négyszemközti beszélgetést folytatott Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökével; a találkozón egyebek mellett a határon túli magyarság támogatási rendszerét tekintették át. A két fél eredményesnek értékelte a Szülőföld Alap elmúlt időszakbeli tevékenységét, olvasható a kormányszóvivői iroda közleményében. Csáky elismerően nyilatkozott arról, hogy a 2008. évi magyar költségvetés a kormány tervei szerint nagyobb összeget irányoz elő a határon túli magyarság programjaira. /Gyurcsány–Csáky-megbeszélések a határon túli magyarság támogatásáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2007. november 7.

Jól haladnak a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszán, a tervek szerint 2010-ben adják át a Berettyószéplaktól Borsig, a magyar határig húzódó autópálya-szakaszt – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök azt követően, hogy Tánczos Barna államtitkárral megtekintette a pálya nyugati szakaszán zajló munkálatokat. Markó közölte, az RMDSZ számára nagy elégtétel, hogy többéves küzdelem nyomán ma már minden akadály elhárult a beruházás elől és megfelelő ütemben zajlanak a munkálatok. Az RMDSZ-vezetők megbeszélést folytattak a Bechtel vállalat vezetőivel, akik a munkálatok során felmerült nehézségekről is tájékoztattak. /Helyszíni szemle az észak- erdélyi autópálya bihari szakaszán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2007. november 7.

A marosvásárhelyi tanács elfogadta a város utcáinak magyar névváltozatát, egy utca kivételével. Halogatják a Kossuth utca visszaadását, azzal még várni kell más döntésre, jobb időkre, Strasbourgra. Florea polgármester el akarja vonni a magyarok erejét a továbblépéstől. /Sebestyén Mihály: Egy utcafelelős tapasztalataiból. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2007. november 7.

Hiába fejlődnek a gazdasági és diplomáciai kapcsolatok, „szubjektív hiányérzetei” vannak a román–magyar kapcsolatok terén – jelezte Adrian Iorgulescu román kulturális miniszternek Terényi János bukaresti magyar nagykövet. November 12-én rajtol az első bukaresti magyar filmhét volt. Iorgulescu szerint a filmhét beharangozó a november 14-i magyar–román kormányüléshez. A nagykövet szerint a kultúra pedig „nem pántlika” a hivatalos politikai kapcsolatokon – saját fontossága van. /Gergely Edit: Terényi: a kultúra nem pántlika. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 691-711




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék