udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
711
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 691-711
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. november 7.
Székelyudvarhelyen november 8-án nyílik Bodó Károly Városunk tegnap és ma című képzőművészeti kiállítása, melyen Udvarhely olyan helyszínei, utcái, házai láthatók, amelyek mára már eltűntek, átalakultak. A dokumentumok alapján megrajzolt régi helyszínek mellett a mai állapotot fényképfelvétel illusztrálja. /Székelyudvarhely egykor és ma. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./2007. november 7.
Kiállítással tisztelegtek Kolozsváron Andrásy Zoltán /1910-2006/ tavaly januárban elhunyt festőművész emléke előtt, aki élete végéig a kolozsvári festők, grafikusok bátorítója, támogatója volt. „Külön színt jelentett a mester az erdélyi képzőművészeti életben” – mondta a megnyitón Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke Andrásy Zoltánra emlékezve. Andrásy Zoltán harminc évig a Napsugár ifjúsági folyóiratnál dolgozott, jelentős tárlatszervezési munkát is folytatott, házát testamentumában a Barabás Miklós Céhnek – melynek egyik alapítója volt – hagyományozta, ezzel is támogatva a város képzőművészeit. /Nánó Csaba: Mester-művek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./2007. november 8.
Calin Popescu-Tariceanu kormányfő november 7-én Rómába utazott, tárgyalt Romano Prodi olasz miniszterelnökkel, hogy enyhítse a román bevándorlók kitoloncolása miatt a két ország viszonyában kialakult feszültséget. A román és olasz kormányfő közös levélben szorgalmazták José Manuel Durao Barrosónál, az Európai Bizottság elnökénél a roma közösség integrációját elősegítő intézkedéseket. Sürgették a menekültáradat megfelelő kezelését, amelyhez a strukturális alapokból folyósíthatnák a szükséges anyagi forrásokat. Tariceanu felajánlotta, hogy Olaszországba vezényelt román rendőrök segítenék a helyi bűnüldöző szerveket, később pedig közös akciócsoportot hoznának létre. Az olasz kormány nemrégiben gyorsított eljárással fogadta el azt a – parlamenti megerősítésre váró – törvényerejű rendeletet, amely lehetővé teszi európai uniós állampolgárok azonnali kiutasítását is. Olaszországban a kitoloncolások már a múlt héten megkezdődtek. Az országban becslések szerint több mint félmillió román vendégmunkás dolgozik. Tariceanu miniszterelnök a Vatikánban köszönetet mondott XVI. Benedek pápának a bevándorlók védelmében mondott szavaiért. /Roma integráció: az EU-tól várják a megoldást. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./2007. november 8.
Nincs már akadálya annak, hogy azonos időpontban, november 25-én rendezzék meg az egyéni választókerületekről sorra kerülő népszavazást és az európai parlamenti választásokat. Az Alkotmánybíróság ugyanis elutasította a Nagy-Románia Párt elnökének fellebbezését a két esemény egyidejűségét szentesítő államfő rendelet ellen. /B. T. : Nincs már jogi akadálya a 25-i referendumnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./2007. november 8.
Az Olaszországban kialakult helyzettel párhuzamot vonva Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök az utóbbi hetekben Romániában elharapódzó magyarellenességre hívta fel a figyelmet: „A térségben már sokszor lehettünk tanúi a nacionalizmus és xenofóbia térnyerésének, ezért le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket, és megoldást kell találnunk. ”Traian Basescu államfő az Il Messaggero nevű olasz lapnak adott interjút, rámutatva, a romák szociális felzárkóztatásának kérdése nem román probléma, „egész Európáé, és mint ilyen kell a megoldásán gondolkodni”. /M. L. : Markó: teret nyer a xenofóbia. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./2007. november 8.
Arad megyébe érkezett november 7-én az RMDSZ kamánykaravánja. Nagyzerénden a helyi képzőművészeti kiállító teremben elhelyezett alkotásokat tekintette meg Frunda György szenátor, Feketegyarmaton meglátogatta a helyi magyar iskolát. – A szórványban történő magyar nyelvű tanítás pedig fokozott figyelmet kell kapjon, mert – sajnos – itt egyre kevesebb a magyar gyermek – mondta a szenátor. Ágyán a magyar iskola tanári karával találkozott az RMDSZ listavezetője, majd Simonyifalván lakossági fórumon vett részt. Köröskisjenőn az óvodát és a református lelkészi hivatalt látogatta meg. /A szórványban is meg kell tartanunk, védenünk a magyar oktatást. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 8./2007. november 8.
Az RMDSZ számára kiemelt feladat a román környezetben élő magyar közösségek támogatása – mondta Borbély László kormányzati tevékenységekért felelős RMDSZ-alelnök október 7-én a csángóknál, diószéni, illetve forrófalvi látogatásán. Az előcsatlakozási alapokból, illetve a Regionális Operatív Program keretében a falusi infrastruktúrát támogató kormányrendelet által előírt program keretén belül Ágas, Diószén, Gyimesbükk, Gyimespalánka részesült támogatásban. /Feladatunk a román környezetben élő magyarok támogatása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 8./2007. november 8.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) becslése szerint Tőkés László független EP- jelölt 50 ezer szavazatra számíthat Maros megyében a november 25-én esedékes európai parlamenti választásokon, jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András, az MPSZ helyi elnöke. Szerinte félrevezető Frunda György kijelentése, miszerint Tőkés Lászlónak nincs esélye bejutni az európai törvényhozásba. Nem igaz, hogy 285 ezer szavazat kellene a független jelöltnek a mandátumszerzéshez, mert ha a választási részvétel nem haladja meg a 40%-ot, ami a korábban csatlakozott új tagállamokban a legutóbbi EP-választásokon jegyzett átlagos részvétel volt, akkor 200 ezer szavazat kell Tőkés László bejutásához. Ez elérhető eredmény. Csalástól viszont tart az MPSZ, mivel a polgáriaknak egyetlen képviselőjük és megfigyelőjük sem lesz az EP-választási körzetekben. Tőkés András félrevezetésnek minősítette Frunda György korábbi kijelentését is, miszerint Tőkés László lenne a hibás a közös EP-választási jelöltlista meghiúsulásáért. A választókkal való találkozók szervezésénél nehézségeket okoz az MPSZ-nek, hogy az RMDSZ-es polgármesterek miatt nem könnyű helyiséget találni a kampányrendezvények lebonyolítására. /(benedek): Az MPSZ 50 ezer szavazatra számít a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./2007. november 8.
Dan Voiculescu konzervatív pártelnök személyében, románságot mentő hazafiban az 1920-as évek derekán hírhedt Anghelescu reinkarnációját láthatjuk, írta Sylvester Lajos. A román képviselőház elfogadta Voiculescu pártjának két módosító törvényjavaslatát, amely azt is tartalmazza, hogy az óvodai előkészítő csoportokban románul kell tartani a foglalkozásokat. Az iskolában a románokéval egységes tanterv és tankönyvek alapján kell tanítani a román nyelvet. Ennek célja a magyar oktatás megnyomorítása, az erőszakos románosítás újabb kivándorlási hullámokat indít majd el. Voiculescu Hargita és Kovászna megyékben dolgozó nemzettársainak egy havi nettó bérkiegészítést is ígér, amennyiben Székelyföldön vállalnak missziós megbízatást. Szellemi elődje, Anghelescu, az országos bérezés háromszorosát juttatta a két világháború között a románosítást vállaló hazafiaknak. Anghelescu nevéhez fűződik a kultúrzónák kialakítása is. Háromszék – ugye milyen természetes? – Ploiesti-hez tartozott. Az egész románosítási folyamat alkalmazásában az abszurdum az, hogy hazai magyar honatyáink az európai parlamenti választásokban az ,,Új honfoglalás” jelszavával kampányolnak. Ennél még abszurdabb, hogy a magyar kormány a nemsokára sorra kerülő harmadik közös kormányülésen meg sem említi az erdélyi magyar egyetem vagy az autonómia kérdését. Ilyen körülmények között nem csodálkozunk, ha a szlovákok szorongatják az ottani magyarokat, Délvidéken a szerbek telepednek rá a vajdasági magyarokra. Az Új honfoglalás egyes erdélyi kieszelői azzal vannak elfoglalva, hogy a volt magyar kormányfőt, Orbán Viktort kikergessék az országból. /Sylvester Lajos: Kultúrzónás gyarmatosítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./2007. november 8.
Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen folytatta kampánykörútját. Alsócsernátonban a Haszmann Pál Múzeumot látogatta meg, majd a zsúfolásig telt alsócsernátoni református templomban tartott istentiszteletet. A fórumot Sánta Imre bikfalvi református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke vezette. Tőkés László püspök az 1998 szeptemberében tartott alsócsernátoni autonómiafórum főbb mozzanatairól, következményeiről szólt, amikor a négy magyar történelmi egyház képviselőinek jelenlétében a székelység kinyilvánította autonómiaigényét. Tőkés László Kézdivásárhelyen a Vigadó nagytermében tartott fórumot. Tőkés László párhuzamot vont az egykori Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ vezetői között, akik a mindenkori román hatalom érdekeit képviselték, képviselik. A püspök a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszust említette, ahol Markó Béla egy sorban ült Medgyessy Péterrel és Andrian Nastaséval, az akkori magyar és román miniszterelnökkel. Az Új honfoglalás RMDSZ-es jelszó kapcsán kifejtette: valóban zajlik honfoglalás, de nem magyar, hanem román honfoglalás Erdély-szerte. Tőkés László két pártfogoltjáról, Tamás Sándor parlamenti képviselőről és Sógor Csaba szenátorról is szólt, akiknek karrierjét támogatta, s most köszönetképpen ellene fordultak. Tőkés László még Rétyen, Illyefalván, Málnásfürdőn és Málnáson találkozott a választópolgárokkal. /Iochom István: Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./2007. november 8.
November 20-a előtt nincs esély arra, hogy bejegyezzék a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet, miután az ügyészség kérésére a bíróság ismét elhalasztotta a döntést az ügyben. A következő tárgyalást november 20-ra tűzték ki. Demeter János tanácselnök reményét fejezte ki, hogy az lesz az utolsó tárgyalás, és sikerül végre bejegyeztetni az egyesületet. Az egyesület létrehozását majdnem egy éve, tavaly december 7-én döntötte el Sepsiszentgyörgyön közel kétszáz Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megyei polgármester és RMDSZ-es politikus. /Farcádi Botond: Szövetség a Székelyföldért: Csak november végén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./2007. november 8.
Árpád vezetésével a magyarságnak sikerült az egész Kárpát-medencét uralma alá vonnia. Új nép, új összefüggő műveltség jelent meg Európában. 2007-et írunk, és megjöttek az „új” honfoglalók, írta Papp Kincses Emese. Új honfoglalást hirdetnek: „vissza kell foglalnunk házainkat, földjeinket, erdeinket és a zászlót” és mellesleg Európát. És méltóságunkat! Markó Béla a meghirdetés hevületében elfelejtkezett arról, hogy lassan, nehézkesen, de elkobzott javaink nagy része visszakerült jogos tulajdonosaihoz és tizenhét éve lobogtathatjuk a piros-fehér-zöld zászlót. Mint tette ő is, kicsi papírzászlócskát forgatva a kezében egy székely kisvárosi ünnepségen. Akinek menet közben elveszett emberi méltósága, ne most próbálja visszaszerezni! – olvasható a cikkben. Új honfoglalás – új reménység-szimbólum – hordozható ajándéktárgyak a választóknak: C-vitamin, tulipánhagyma, naptár, notesz, golyóstoll. „Párducos” Frunda és (jobbra) „nyilazó” Sógor keresztüllovagol a kiöregedett, tradicionalista, balkáni (sic!) egyénen, „avíttas gondolkodásmódján” (ez lenne a független jelölt által hangoztatott autonómia, nemzeti egység- és identitástudat), az „Ószövetség dinoszauruszán”. /Papp Kincses Emese: Új (hon?)foglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./2007. november 8.
Régóta lappangó belső feszültségek törtek felszínre a Krónika-karaván nagyernyei állomásán. Korábban a Krónika beszámolt arról, hogy Nagyernyén Komáromi István lelkész Jánosi Ferenc polgármester fenyegetése miatt volt kénytelen lemondani Tőkés László fogadásáról. A polgármester tagadta a vádakat, de elismerte, régi vitája van a lelkésszel. A Krónika olvasótalálkozójára Jánosi Ferenc polgármester támogatói körével érkezett, akik hangerővel demonstrálták igazukat. Jánosi Ferenc felelősségre vonta a Krónikát, hogy miért nem kérdezték meg őt is a történtekről. Amikor felolvasták neki a Krónikának adott nyilatkozatát, ismerte el, hogy valóban válaszolt a kérdésekre. A polgármester és társai haragja azonban elsősorban Komáromi István lelkész ellen irányult, bomlasztónak, hazudozónak titulálta a tiszteletest. Komáromi István a hangzavarban be sem tudta fejezni mondatait. A Krónika-karaván Gyergyóalfaluban szervezett olvasótalálkozója kiegyensúlyozott, véget érni nem akaró vitafórummá alakult. A „Választunk vagy szavazunk?” vitaindító kérdés kapcsán az RMDSZ kampánystábja képviseletében fellépő Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke kifejtette: Székelyföldön 1996 óta biztosított az előválasztás lehetősége, ahol a vezetői funkciókra aspiráló magyar jelöltek egymás között megmérkőzhetnek. Most viszont a két tábor jelöltjei egyenlő mértékben mérettetnek meg a román jelöltekkel, ami azt is eredményezheti, hogy a két esedékes magyar képviselői helyre egy vagy két román képviselő juthat be. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke szerint jót tett volna a székely közösségeknek a magyar–magyar megmérettetés már a 2004-es helyhatósági választásokon. Gyergyócsomafalván a Krónika-találkozón Petres Sándor kijelentette: a brüsszeli parlamenti vitákban csak ütőképes csapatmunkával lehet érdemben lobbizni a magyarság érdekében. Gyergyócsomafalván szó esett a kettős állampolgárság kérdéséről, a székelység saját képviseletéről és az autonómiáról is. /Krónika-karaván: Előtörtek a belső feszültségek Nagyernyén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./2007. november 8.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke Nagyváradon állt elő újabb politikai blöffjével: példátlanul megerősödött a magyarellenes diskurzus – mondta a pártelnök. A magyarellenesség nem előzménytelen, hiszen kilencven éve tapasztaljuk hullámzó intenzitását, írta Dénes László. Soha nem volt olyan év vagy hónap 1989 után, amikor nem volt száz és száz példa a nyílt vagy látens magyarellenességre, azonban az RMDSZ-nek nem állt érdekében – politikai és üzleti érdekről lévén szó – ezeket nagy dobra verni. Most rádöbbentek arra, hogy „politikai partnerek” kibabrálnak velük. Az RMDSZ felszisszen, amikor valamelyik hatóság borsot tör az orra alá, miközben ő maga a hatalom. Hát ha ő van hatalmon, akkor viselkedjék is úgy! A pártelnök „aggasztó folyamatnak” nevezi azt, hogy saját korábbi és jelenlegi politikai partnerei alkalmanként és esetenként hátat fordítanak neki. Az egyre népszerűtlenebb RMDSZ-szel már nem számolnak komolyan. Az RMDSZ főemberei rövid idő alatt mind nagyon gazdagok lettek, az istenadta nép meg nem annyira... /Dénes László: A diskurzus nem magyarellenes, hanem RMDSZ-ellenes. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 8./2007. november 8.
György Ervin, Kovászna megye prefektusa elégedetlen a restitúció ütemével. Ezután hetente nyilvánosságra hozza a megkésett önkormányzatok feketelistáját, és figyelmeztető levelet is küld az érintett polgármestereknek. A Kovászna megyei prefektúra szakemberei az elmúlt hetekben végigjártak valamennyi települést, és a helyszíni tapasztalataik alapján állították össze az első feketelistát. Erre Nagyborosnyó, Sepsiillyefalva, Kovászna, Barót, Réty és Zágonbárkány került fel. Ha a lista közzétételét követően sem gyorsítják fel a visszaszolgáltatások ütemét, a második alkalommal pénzbírságot szabnak ki, figyelmeztetett György Ervin. Hozzátette: Sepsiillyefalva a statisztikák alapján ugyan rosszul áll, viszont a valóságban ezen a településen a legigazságosabb a föld-visszaszolgáltatás. Benedek Huszár János polgármester ugyanis újraméreti a településhez tartozó földterületeket, és ennek alapján osztja újra a földeket. Ez a folyamat azonban időigényes, és éppen emiatt került feketelistára a település. Nagyborosnyón nincsenek szabad földterületek, ezért a kérések többségét kénytelenek kárpótlásra javasolni. Hasonlókép a helyzet Kovásznán, Rétyen. Kovászna megyében eddig csak Árkoson zárult le a föld-visszaigénylési folyamat. A megyében a föld- és erdőterületek visszaszolgáltatása közel 80 százalékban történt meg. /Kovács Zsolt: Bírság a restitúció késlekedéséért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./2007. november 8.
Marosi Péter és Márkos Albert is írt jelentéseket Könczei Ádámról – áll a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ értesítésében. Marosi Péter, az Utunk irodalmi hetilap egykori vezető szerkesztője „Szabó Tibi”, Márkos Albert hegedűművész-zenetanár pedig „Tóth Rudi” fedőnéven írt jelentéseket az erdélyi magyar táncházmozgalmat elindító Könczei Ádám néprajzkutatóról. Könczei Csilla, Könczei Ádám lánya mindkét értesítést nyilvánosságra hozta blogján. „Gondoltam arra, hogy ez így lesz. Hogy a halottakkal kezdik (Marosi Péter 1998. szeptember 13-án, Márkos Albert pedig 1981. június 11-én hunyt el.)” – olvasható Könczei Csilla blogjában, aki elmondta, Marosi Péterrel nem találkozott, a jelentéseket „Tóth Rudi” álnéven aláíró Márkos Albertet azonban személyesen is ismerte. A kolozsvári Könczei családot besúgó ügynökök egy része Marius Tabacuról is írt jelentéseket. Tabacu elmondta: szekuritátés megfigyelési dossziéjában a Könczei családról az 1970-es, 1980-as években jelentéseket író Bíró Ferencen kívül Szabó Tibi, Adam, valamint Lazarescu fedőnevű ügynökök is „megbízható forrásként” szerepelnek. /Gyergyai Csaba: Felfedtek két ügynököt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./2007. november 8.
Terrorista cselekedetek gyanújával bűnvádi feljelentést tett a bukaresti Kommunizmus Bűncselekményeit Feltáró Intézet Nicolae Plesita nyugalmazott tábornok, valamint öt egykori román diplomata ellen. A kormány által két évvel ezelőtt létrehozott intézmény azzal vádolja a Szekuritáté Külföldi Hírszerzésének (DIE) volt parancsnokát és a öt volt bonni diplomatát, hogy közreműködtek a kommunista rezsim ellenállóinak meggyilkolásában, valamint megfélemlítésében. Az intézet szerint Nicolae Plesita, Dan Mihoc, Constantin Ciobanu, Ion Constantin, Ioan Lupu és Ion Grecu szervezte meg többek között 1981-ben a Ceausescu-diktatúra három nagy ellenállója, Paul Goma, Nicolae Penescu és Serban Orescu ellen irányuló – végül sikertelennek bizonyult – merényletet, amelynek során csomagba rejtett pokolgépet küldtek a célszemélyeknek. Másokat Plesitáék mérges gázzal, illetve bérgyilkosok alkalmazásával igyekeztek eltenni láb alól. Különben a feljelentést a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS), a CIA-tól, a kelet-német (STASI), valamint a magyar titkosszolgálattól (BM) származó dokumentumokra és tanúvallomásokra alapozták. A Marius Oprea történész vezette intézet korábban hasonló eljárást kezdeményezett 210 egykori börtönparancsnok és a gyermekeket beszervező szekustiszt ellen is. Augusztusban arra is javaslatot tett, hogy a volt szekusok és a politikai rendőrséggel közvetlenül együttműködő személyek nyugdíját csökkentsék a szakképzetlen munkásokéval egyenértékű szintre. Ez a rendelkezés egyebek mellett Nicolae Plesita szekustábornokra is vonatkozna, aki jelenleg ötezer lejes nyugdíjban részesül. A bukaresti katonai ügyészség által véglegesített bűnügyi dossziéban azzal gyanúsítják a DIE volt parancsnokát, hogy Ceausescu utasítására legkevesebb hét merénylet végrehajtásával bízta meg a Sakálként elhíresült nemzetközi terroristát. Carlos, azaz Iljics Ramirez Sanchez 1981. február 21-én például a Szekuritáté megrendelésére robbantott a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztőségében. /Rostás Szabolcs: Szekusok célkeresztben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./2007. november 8.
Szederhát katolikus templomában kéthetente mond szentmisét Máthé Lóránd arad-ségai káplán, melyre néhány hívő megy el. Az 1938-ban épült, Szűz Mária nevére felszentelt templomot két éve Király Árpád marosi főesperes jóvoltából felújították. A néhány idős hívő maréknyi maradékát képezi a valamikor szebb napokat megért faluközösség és a környező tanyavilág magyarságának. A tanyavilágot elnyelte a kollektivizálás, a faluközösséget elcsábította az iparosítás. Az évszázaddal ezelőtt közel 100 diákot oktató anyanyelvű elemi iskola épületében immár régóta kihalt a magyar szó, a kultúrházban csak emlék a 30-40 évvel ezelőtti művelődési élet, a templomban csak temetéskor harangoznak, a közelmúltban elhunyt az utolsó kántor-mindenes, Lázár László, aki több mint fél évszázadig szolgálta a közösségét. A szederháti magyarság sorsában, mint cseppben a tenger tükröződik az erdélyi magyarság leépülésének forgatókönyve, ezért megérdemelne egy, a szemtanúk, a visszaemlékezéseit is magába foglaló falumonográfiát. /(balta): Szederhát, az elmúlás mementója. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./2007. november 8.
November 8-án kezdődik a XII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub megbízott igazgatója elmondta, a könyvklub hat éve történt megalakulása óta részt vesz a vásáron. Jelenleg körülbelül húsz magyarországi kiadóval tartják a kapcsolatot, a könyvvásáron nyolcszáz címmel jelentkeznek, köztük CD-s nyelvkönyvekkel is. Bemutatják a 2007/4-es, azaz téli katalógusukat. /Nagy Botond: Könyvvásáros Könyvklub. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./2007. november 8.
Életének 79. évében elhunyt Csiha Kálmán /Érsemlyén, 1929. szept. 17. – Marosvásárhely, 2007. nov. 7./, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke. 1949-től, miután szüleit kényszerlakhelyre vitték, maga kereste kenyerét, amellett végezte tanulmányait. Lelkészi képesítést 1954-ben nyert Kolozsváron. Megszervezte az Arad-Gáj-i egyházközséget, amelynek első lelkipásztora lett. 1957 decemberében koncepciós perben 10 évi börtönre ítélték, ahonnan hat és fél év után, 1964-ben szabadult az általános amnesztiával. Megjárta Kolozsvár, Marosvásárhely, Szamosújvár, Jilava börtöneit, Periprava, Luciu-Giurgeni, Salcea munkalágereit, melynek következtében kislányát 6 éves korában látta először, szabadulása után. Fogva tartása után szolgált Gogánváralján és Marosvásárhelyen, ez utóbbi városban 20 évet töltött. 1975-ben teológiai doktorátust szerzett, emellett öt önálló gyülekezetet szervezett. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspökévé választották 1990. május 4-én, 2000. januárjában nyugalomba vonult. Több könyvet írt, legismertebbek önéletrajzi kötetei: Fény a rácsokon /1992/, Börtöntől a püspökségig /2005/, Harangszó az elsüllyedt világból /2006/. /Elhunyt Csiha Kálmán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./