udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
344
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 331-344
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. június 9.
Egy régióba külön utakon?
?ssze kellene ülniük a három székelyföldi megye önkormányzatainak, és ezen az együttes tanácskozáson a népképviseleti demokrácia elve alapján ki kellene mondaniuk: nem egyeznek bele, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyét bármilyen más megyével közös régióba próbálják sorolni - javasolta Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke, a háromszéki megyei testület tagja.
Fazakas felhívással fordult Kelemen Hunorhoz, az RMDSZ elnökéhez is, hogy támogassa az együttes ülés összehívását, és biztassa arra az RMDSZ-es többségû tanácsokat, fogadják el a javaslatot. Emlékeztetett: egy évvel ezelõtt is az egy régióba tartozás akaratának kinyilvánítását javasolta, amikor Kovászna és Hargita megye közös tanácsülését tervezték. Végül a politikai ellentétek miatt az az ülés elmaradt, az RMDSZ az MPP-t, a polgáriak pedig a szövetséget okolták ezért. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a Háromszék kérdésére leszögezte, nem értenek egyet a demokrata-liberálisok javaslatával, ám még nincs végleges képlet arról, pontosan mit és hogyan gondolnak. Azt is hozzáfûzte, nem Fazakas Tibor mondja meg, mit tegyen az RMDSZ. Az a Fazakas Tibor osztogat tanácsokat, akinek a cégénél egyetlen magyar felirat sincs? Kivel fogjunk össze, a baróti polgármesterrel, aki a magyarellenes Dan Suciut veszi maga mellé tanácsadónak? Vagy Kézdivásárhely városvezetõjével, aki csak románul teszi ki az irányjelzõ táblákat? - tette fel a szónokinak szánt kérdést Tamás Sándor. Elmondta, sokszor, sok formában kinyilvánították: egységes, különálló régióban képzelik el a három székelyföldi megyét, és most is megfogalmazták, hogy nem tartanak elfogadhatónak más regionális átszervezési megoldást. Tamás Sándor leszögezte, az RMDSZ foglalkozik a kérdéssel, tegnap Marosvásárhelyen a három tanácselnök találkozóján ez is napirendre került.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 9.
Keddtõl pénzt kérnek a vizsgálatért a háziorvosok
Kudarcba fulladtak tegnap a háziorvosok képviselõi és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS), illetve az egészségügyi minisztérium közötti tárgyalások, így az orvosok keddtõl pénzt kérnek a vizsgálatokért. A háziorvosok zöme ugyanis továbbra sem hajlandó aláírni a 2011-re szóló keretszerzõdést a CNAS-val, így az általuk ellátott betegek - hiába fizetik az egészségbiztosítást - nem jogosultak az ingyenes alapellátásra. A tárgyalások kedvezõ kimenetelében bízva, a héten még ingyen látták el a betegeket, tegnap azonban kijelentették, ha június 14-éig nem oldódik meg a helyzet, kénytelenek lesznek pénzt kérni a vizsgálatokra.
Rodica Tãnãsescu, a Háziorvosok Országos Társaságának elnöke elmondta, eredetileg mától vezették volna be a vizitdíjat, és csak azért halasztották keddre, mert azt remélik, addig megoldódik a probléma.
A háziorvosok képviselõi tegnap kora délután az egészségügyi minisztériumban találkoztak Cseke Attila tárcavezetõvel és Lucian Duþã CNAS-elnökkel, akiktõl azt kérték, hogy újabb 200 millió lejjel egészítsék ki a rendelõik fenntartására szánt összeget, a hatóságok azonban azt mondták, erre nincs lehetõségük. Lucian Duþã kifejtette, nem áll módjukban az alapellátásra kiutalt összeg 30 százalékos növelése, hiszen a CNAS így is 2,5-3 milliárd lejes hiánnyal küzd.
Cseke Attila az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban úgy nyilatkozott, ha az állam több pénzt fordít az alapellátásra, azt máshonnan, a kórházaktól vagy a gyógyszerellátástól kell elvenni, így az intézkedésnek szintén a beteg látja kárát. Holott a miniszter szerint õt illeti meg az elsõbbség. A tárcavezetõ szerint a minisztérium megoldottnak tekinti a keretszerzõdés problémáját, hiszen az orvosok kérésére módosították azt. Kifejtette, bár a fejkvóta 4,5 lejrõl három lejre csökkent, a szolgáltatásért járó pontérték 1,8 lejre nõtt, hiszen a betegnek az az érdeke, hogy az orvost az általa nyújtott szolgáltatásért, és ne a páciensek száma alapján fizessék. Míg 2009-ben az orvosok jövedelmük 90 százalékát a páciensek után kapták, júniustól ez csak 50 százalékot tesz ki, a szolgáltatásért kapott összeg növelésével azonban a munka is több lett, figyelmeztetett. Cseke Attila úgy véli, a háziorvosi rendelõk fenntartását az önkormányzatoknak is támogatniuk kellene, hiszen ezek sokszor emelik a bért, tovább nehezítve a szakemberek és az állam dolgát.
Hiába írták alá, nem érvényes
Mint ismeretes, a háziorvosok többsége megtagadta a keretszerzõdés aláírását, miután szerintük 40 százalékkal csökkent az alapellátásra kapott pénz, így június elsejétõl nem írnak recepteket ingyenes és ártámogatott gyógyszerekre, de és beutalót sem adnak. Az orvosok kis hányada - Lucian Duþã CNAS-elnök szerint több mint 2000-en - a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére ellátta kézjegyével a dokumentumot.
Láng László, a Szatmár Megyei Háziorvosok Egyesületének alelnöke a Krónikának elmondta: a 178 háziorvos közül tegnapig mindössze 8 írta alá a szerzõdést. ?gy véli azonban, ezek a dokumentumok nem érvényesek, ugyanis lényegében a tavalyi szerzõdések meghosszabbításai. Arról is beszámolt, hogy 15-20 kollégája bíróságon támadta meg a szerzõdést. Az ügyben már volt egy tárgyalás, döntés azonban még nem született. Láng László szerint mivel nem írták alá a keretszerzõdést, lényegében egy hete ingyen dolgoznak. Ennek ellenére eltökélt szándékuk, hogy nem engednek. Ez tulajdonképpen segélykiáltás a részünkrõl, mellyel a román egészségügyi rendszer egyre romló állapotára kívánjuk ráirányítani a figyelmet - fejtette ki Láng. - Míg a többi európai országban a bruttó nemzeti terméknek (GDP) legalább 6 százalékát fordítják az egészségügyi ellátás támogatására, nálunk ez mindössze 3,7 százalék. Hozzátette: mivel egyre kevesebb a pénz, egyre kevesebb beteg jut szakorvosi ellátáshoz, illetve tud mûszeres vizsgálatokat végeztetni. A háziorvosok többek között azt is kifogásolják, hogy megszabták számukra: egy betegség esetén legfennebb három kivizsgálást végezhetnek, jobban mondva ennyit számolhatnak el.
Lucia ªereº, a Kovászna Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke szerint a megyében a 108 háziorvos közül csupán 9 írta alá a tavalyi keretszerzõdés meghosszabbítását, a többség kitart. Elmondta, ha nem teljesítik követeléseiket, kénytelenek lesznek bezárni a rendelõiket, és külföldön keresni munkát. Hiszen ha elfogadják a jelenlegi feltételeket, néhány hónap alatt a háziorvosi rendelõk közel fele csõdbe jut, tette hozzá Kerekes Jenõ háziorvos, az orvoskamara megyei elnöke. Rámutatott, a CNAS évek óta ugyanazt a stratégiát alkalmazza, húzza az idõt, majd utolsó pillanatban ujjal mutogat az orvosokra, hogy miattuk nem mûködik a szolgáltatás. Kerekes Jenõ megalázónak és felháborítónak tartja az ajánlott feltételeket és a bánásmódot.
Kénytelenek kilépni a rendszerbõl
Hargita megyében a háziorvosok 85 százaléka nem kötött szerzõdést a CNAS-val, de Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Országos Szövetségének megyei elnöke szerint a fennmaradó 15 százaléknak sem érvényes a szerzõdése, hiszen egy hatályon kívül helyezett szerzõdés kiegészítését akarták aláíratni velük. Remélem, hogy vannak még felelõsen gondolkodó kompetens politikusok, akik a 12. órán túl is képesek lesznek helyes döntést hozni az ügyben - mondta a doktornõ, aki szerint a konfliktus megoldása a biztosító hozzáállásán múlik. Az orvosnak a betegeit kell szolgálni, nem az egészségügyi biztosítót és a minisztériumot - szögezte le a Krónikának Soós Szabó Klára, hozzátéve, ha ezt a szolgálatot nem tudják a rendszeren belül megvalósítani, kénytelenek lesznek azon kívül dolgozni, hiszen a konfliktus válaszút elé állította õket: vagy bezárják rendelõiket, vagy pénzt kérnek a szolgáltatásaikért. Hosszú távon nem vállalhatjuk, hogy ingyen rendeljünk - érvelt, hozzátéve, kénytelenek lesznek azokat a tarifákat alkalmazni a biztosítottakkal is, mint a biztosítást nem fizetõkkel szemben, azaz 35-50 lejt kérni az alaprendelésért.
A háziorvos is vállalkozó
Több mint egy hete saját zsebébõl költ pénzt arra, hogy dolgozhasson - mondta el a Krónikának Kóródi László nagyváradi háziorvos, aki szintén nem írta alá a szerzõdést a CNAS-val. Mint magyarázta, a rendelõt fenn kell tartani, ki kell fizetni a személyzetet, a papírokat, a közköltséget. A minisztériumnak és a biztosítónak is meg kell értenie, hogy a háziorvos is épp olyan vállalkozó, mint bárki más. Senkitõl nem várható el, hogy pénz nélkül dolgozzék - jelentette ki a szakember, aki fõként azt kifogásolja, hogy az új szerzõdés megköti a háziorvosok kezét. Ha egy nap csak húsz beteget láthatok el ingyen, a többitõl pénzt kell kérnem. De naponta harmincöten állnak a rendelõm elõtt, hogyan választom ki, kinek jut és kinek nem? - tette fel a kérdést Kóródi, aki rossznak tartja azt a kitételt is, amely szerint a krónikus betegeknek csak harmadévente egyetlen rendelést és vényt fedez a biztosító. Mint magyarázta, egy magas vérnyomásban szenvedõ páciensnek sokáig akár heti háromszor is meg kell fordulnia a háziorvosánál, amíg az beállítja neki a megfelelõ gyógyszereket.
Aggódnak a betegek
Miközben az orvosok és a biztosító között tovább tart a patthelyzet, a betegek amiatt aggódnak, hogy nem futja majd orvosi rendelésre és gyógyszerekre. A párommal együtt havonta 16-féle gyógyszert íratunk fel rendszeresen, ebbõl mindössze a két legdrágább ártámogatott. Így is több mint 100 lejt fizetünk havonta orvosságra - panaszolta lapunknak Mezei Mária gyergyószentmiklósi nyugdíjas. A két idõs ember nyugdíjának összege alig éri el az ezer lejt, és ha többet kell majd költeniük az orvosi ellátásra és gyógyszerekre, félõ, hogy nem marad pénzük élelemre. G. Gyöngyvér sepsiszentgyörgyi lakos elmondta, édesanyjának a hónap elején felíratta az ártámogatott gyógyszereket, így júniusra megvannak az orvosságok. Saját zsebbõl azonban nem tudná kifizetni az életmentõ készítményeket, hiszen csak a különbözet több mint 200 lejbe kerül havonta. Hozzátette, nem hibáztatja az orvosokat, de úgy véli, minél hamarabb kompromisszumot kell kötni a betegek érdekében.
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Nagy Orsolya, Pap Melin2011. június 9.
Bãsescu nyolc megyét akar, Florea fogyatékosokhoz hasonlította Hargitát és Kovásznát
Arra kérte a tegnapi kormányülésen Traian Bãsescu államfõ a Boc-kabinet tagjait, vizsgálják meg annak a lehetõségét, hogy a régióátszervezés nyomán nyolc megye vagy hét megye és önálló státussal Bukarest maradjon a jelenlegi negyvenegy helyett. Az államelnök szerint az 1968-ban kijelölt megyék nem tudnak hatékonyan hozzájutni az európai uniós pénzalapokhoz, s ezek ugyanakkor meglátásában a korrupció melegágyai.
Bãsescu leszögezte, a kevesebb megye lehetõvé tenné a bürokrácia visszaszorítását, és felgyorsítaná a decentralizáció folyamatát. Nem lehet racionális fejlõdésre számítani ilyen apró közigazgatási egységekkel, az pedig ahogyan az uniós pénzeket a megyék kis projektjeire felhasználják, nem hatékony - véli az államfõ. A bürokráciát meglátásában azzal lehetne visszaszorítani, hogy a kevesebb megyében kevesebb intézményre lenne szükség, hiszen - mint mondta - jelenleg 41 megyei rendõr-fõkapitányság, 41 mezõgazdasági igazgatóság, 41 közegészségügyi hatóság, 41 területi adóhatóság van, ezek helyett pedig csak hét vagy nyolc maradna.
Az államelnök a kormányülés kezdetén ugyanakkor arról is beszélt, tudatában van annak, hogy a pártokat érzékenyen érinti a közigazgatási rendszer átalakítása, mivel valamennyien azt hiszik, hogy ha az õk pártjuk adta a megyei önkormányzat elnökét, akkor õk uralják a megyét. Bãsescu szerint a megyékben eluralkodott a korrupció, pártokon átívelõ családok jöttek létre. Hozzátette: az elkövetkezõ napokban jelenik majd meg egy olyan jelentés, amelybõl kiderül, hogyan használták fel a megyék a lehívott európai uniós pénzeket.
Amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, hivatalos kormányverzió még nincs. A nyolc megyérõl szóló PDL-javaslat kapcsán azonban kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lapunknak azt mondta, hogy ez nem járható út. Az RMDSZ benyújtotta saját közigazgatási átszervezésre vonatkozó tervezetét - fogalmazott Kelemen Hunor. - A szövetség számára nagyon fontos, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba, vagy Dél-Tirolhoz hasonlóan egy alrégióba tartozzon, és a Partium is egy entitás legyen. A magyar közösség érdekeit a helyi közigazgatásban kell érvényesíteni, ám ha a helyi közigazgatásban megszûnik a magyar többség, ellehetetlenül az érdekérvényesítés.
Floreának nem kellenek a magyar szomszédok
Nem támogatja Dorin Florea azt, hogy egy régióba tömörüljön Hargita, Kovászna és Maros megye. Marosvásárhely polgármestere szerint a két megyével együvé tartozni olyan, mintha úgy látnál hozzá a munkához, hogy két fogyatékost odatennél, hogy felássa a kertet. Tegnapi sajtótájékoztatóján az elöljáró leszögezte, szerinte is szükséges a közigazgatási térkép újrarajzolása, azonban szerinte ebben a kérdésben a kormánynak nem szabadna felelõsséget vállalnia a parlament elõtt.
A székelyek kitartanak
A háromszéki MPP újra elõrukkolt eközben tegnap tavalyi javaslatával, hogy a három székely megye önkormányzata együttesen ülésen mondja ki, hogy ragaszkodnak a Kovászna, Hargita és Maros megyéket magában foglaló Székelyföld régióhoz. Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke Sepsiszentgyörgyön úgy nyilatkozott, az önkormányzati képviselõket szavazataikkal hatalmazták fel a döntésre a választópolgárok, ezen elv alapján kinyilváníthatják akaratukat, hogy egy régióhoz akarnak tartozni, és nem fogadnak el semmilyen más változatot. Fazakas Tibor felkérte a három megye tanácselnökét, hogy szervezzék meg az együttes ülést, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt is arra kérte, támogassa ezt a kezdeményezést. Fazakas Tibor tavaly már levélben is elküldte javaslatát a Kovászna megyei közgyûlésnek, hogy a három megye együttes ülésen fogalmazza meg, hogy egy fejlesztési régióba kívánnak tartozni. Akkor azt a választ kapta, hogy törvény szabályozza, mirõl dönthet a tanács, és politikai döntéseket nem hozhat. Az MPP-s politikus kifejtette, az alakulatban aggodalommal figyelik, hogy a nagyobbik kormánypárt megpróbálja ellehetetleníteni a székelyföld régió létrehozását. Ha a Székelyföldi magyarokat kisebbségbe taszító nagyrégió megalakul, a felelõsség az RMDSZ-t terheli, mert évekkel ezelõtt megszavazta a jelenlegi fejlesztési régiók megalakulását - szögezte le Fazakas Tibor.
Krónika (Kolozsvár)2011. június 9.
M?RE: nem etikus Szepessy panasza a Krónika ellen
Felmentette a Magyar ?jságírók Romániai Egyesülete (M?RE) etikai bizottsága a Krónika vezetõ szerkesztõjét a Szepessy Elõd, az Erdélyi Magyar Televízió ügyvezetõ igazgatója által megfogalmazott vádak alól. A marosvásárhelyi székhelyû csatorna ügyvezetõje annak megállapítására kérte a M?RE becsületbíróságát, hogy összeegyeztethetõk-e az ?jságírói Etikai Kódex elõírásaival Rostás Szabolcs március 31-én megjelent, Monopolpénzek címû vezércikkében, valamint április 8-án a Szepessy közleményére írt válaszában a televízióval kapcsolatban megfogalmazott állítások és sugalmazások.
A M?RE döntése itt olvasható.
Az indoklás szerint a Monopolpénzek címû írás olyan publicisztika, amelyben a szerzõ elmondja véleményét és kételyeit, anélkül, hogy ténynek állítaná be. Az újságírónak a sajtószabadság és -etika szellemében joga van véleményét elmondani, még akkor is, ha az érintettek ezt nehezményezik, vagy nem értenek vele egyet.
Az újságíró, és különösen a felelõs újságíró dolga a kételyek és vélemények nyilvánosságra hozása. Mivel a replika jogán a Krónika helyt adott Szepessy Elõd sajtóközleményének, ezzel teljesítette az Etikai Kódex elõírásait. Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy a Rostás-cikk az Erdélyi Tévét csak mellékesen említi - szerepel a határozatban, amely emlékezteti az érintetteket a következõ közös etikai alapelvekre is: ?rizni kell a sajtó szabadságát, az újságírói függetlenséget és pártatlanságot a tulajdonossal szemben is, akár magántulajdonosokról, akár közösségi tulajdonosokról van szó. A tömegtájékoztatási eszköz árucikk, de a benne közölt, újságírótól származó információ nem az informátor, nem az újságíró, nem a tömegtájékoztatási eszközt birtoklók tulajdona, hanem része az állampolgárok alapvetõ jogainak.
Az etikai bizottság a továbbiakban megállapítja azt is: Szepessy Elõd személyes érintettség okán tett panaszt, ami a testület szerint nem nevezhetõ etikusnak.
Közügyekbõl nem lehet hiúsági kérdést kreálni, mert sajtóetika mezében saját személyes érzékenységet közügyként feltüntetni, ellenkezik a sajtóetikával - szögezi le a bizottság.
A felek a kézhezvételtõl számított tizenöt napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhetnek, ellenkezõ esetben a M?RE alapfokú határozata jogerõssé válik.
Kapcsolódó cikkek
Monopolpénzek
.
Sajtóközlemény: Azonnali közlésre!
.
Válasz Szepessy Elõdnek: A hír szent, a vélemény szabad
.
Az Erdély Tv feljelentette a Krónikát a M?RE becsületbíróságánál
Krónika (Kolozsvár)2011. június 9.
Magyar-magyar konszenzus kell a kisebbségi törvény kapcsán
Torz és valós adatok a Demokrácia Központok anyagi helyzetérõl
A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásával kapcsolatos álláspontjukról és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által létrehozott Demokrácia Központok finanszírozásáról tájékoztatta tegnap Kolozsváron a sajtó képviselõit Toró T. Tibor ügyvezetõ alelnök és Gergely Balázs közép-erdélyi régió-elnök. Toró T. Tibor a kisebbségi törvény kapcsán - amelynek megszavazását még ebben az ülésszakban meg kellene ejteni az RMDSZ és a PD-L közti megállapodás értelmében - úgy vélekedett: meg kell teremteni a magyar-magyar konszenzust a jogszabályt illetõen. Ugyanakkor Gergely Balázsal együtt reagáltak arra az Evenimentul zilei román napilapban megjelenõ írásra, amely a Demokrácia Központok anyagi helyzetét, illetve munkatársainak jövedelmét firtatja. Az EMNT képviselõi konkrét adatokkal cáfolták meg a cikkben megjelenõ egyes valótlan adatokat. Továbbá tiltakoztak az ellen, hogy a pénzügyõrség magánjellegûnek számító információkat szolgáltat ki a sajtónak.
A kisebbségek jogállásáról szóló törvény kapcsán Toró T. Tibor elmondta: a jogszabály elfogadása nagyon fontos a romániai magyar közösség számára. Az EMNT ügyvezetõ elnöke emlékeztetett arra, hogy a törvénytervezet 2005-tõl szerepel a parlament és a közbeszéd napirendjén, idõnként elõkerül, s politikai bokszmeccsek témájává válik.
?gy vélem, most van esély arra, hogy pontot lehessen tenni a történet végére, de csakis akkor, ha erre tényleges politikai akarat létezik - mondta Toró T. Tibor, aki azonban kételyeinek adott hangot ezzel kapcsolatban.
Véleménye szerint a kisebbségi törvény elfogadásának a kérdése egyrészt a román-magyar kapcsolatokat terheli, másrészt pedig mindmáig nem sikerült magyar-magyar konszenzust kialakítani az ügyben.
A kamarilla egyezségek nem jelentenek megoldást
Ilyen horderejû kérdésekben nem lehet kamarilla-egyezségekkel eredményre jutni, hiszen ez elõbb-utóbb megbosszulja magát - hangsúlyozta Toró T. Tibor.
Az EMNT ügyvezetõ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának a tagjaként módosító javaslatokat nyújtott be a tervezet kapcsán, amelyek ott vannak ugyan a törvényhozás asztalán, de azokat nincsen, aki képviselje.
Toró felhívta a figyelmet a jogszabály néhány kitételére, amelyek szerinte változtatásokat igényelnének. Egyebek mellett ilyen például a kisebbségi politikai szervezetek státusára vonatkozó rész, amely szerinte kétszeresen is diszkriminatív. Egyrészt azért, mert a többség meg próbál akadályokat gördíteni a kisebbségi szervezetek létrehozása ellen, másrészt pedig a jelenleg létezõ parlamenti képviselettel rendelkezõ szervezetek nem akarnak maguknak konkurenciát, s letörnek minden olyan kísérletet, amely az õ monopolhelyzetüket veszélyeztetné.
Ez a román politikai elitnek is érdeke lehet, hiszen ha kialakít egy klientúra-rendszert valamilyen szervezettel, akkor annak az érdekeit próbálja védeni. Itt találkozik a román politikai elitnek az érdeke a jelenleg parlamentben lévõ kisebbségi szervezetekével. Akik fent vannak a fán, felhúzták a létrát, s nem engednek mást felmászni a fára, ami kedvez az etnobiznisz jelenségének - mondta.
Körülbelül négyest adnék a kisebbségi tervezetre
Toró T. Tibor hangsúlyozta: kisebb módosításokkal elfogadhatóbbá lehet tenni a törvényt, ehhez körülbelül tíz cikkelyt kellene módosítani.
Ha egy tízes skálán kellene osztályozni a tervezetet, nálunk elbukik, körülbelül 4-est adnék rá. Kis erõfeszítéssel és egyeztetéssel azonban ez 7-8-ra feltornázható. ?gy vélem, a jelenlegi politikai konjunktúrában, amikor az RMDSZ-en múlik, hogy áll vagy bukik ez a kormány, akkor az érdekvédelmi szövetségnek legalább 8-asra fel kellene emelnie a törvényt ahhoz, hogy meglegyen mögötte a szükséges magyar-magyar konszenzus - fejtette ki a politikus.
Elmondása szerint levélben fordultak Kelemen Hunorhoz, az RMDSZ elnökéhez, amelyben egyeztetést szorgalmaztak az ügyben. Toró úgy véli, kõkemény közösségi érdekrõl van szó, ezért egyebek mellett a kisebbségi törvény kérdését politikamentessé kell tenni, s egyezségre kell jutni.
A pénzügyõrségtõl származhatnak az adatok
Az EMNT vezetõi kitértek az Evenimentul zilei címû központi román napilapban a hét elején megjelenõ írásra is, amely az EMNT által létrehozott Demokrácia Központok mûködését és anyagi hátterét taglalja, illetve adatokat közöl az intézmény munkatársainak a jövedelmérõl.
Toró T. Tibor és Gergely Balázs az ügy kapcsán kifejtették: alapos a gyanú, hogy a cikkben foglalt számok a pénzügyõrségtõl szivárogtak ki, ugyanis a hivatal munkatársai az elmúlt idõszakban négy héten keresztül napi rendszerességgel a vendégeik voltak. Alig fejezõdött be az ellenõrzés, és az információk - amelyek közül bizonyos adatok hitelesek, mások viszont torzak - máris napvilágot láttak.
Amúgy a pénzügyõrség jelenlegi vezetõje az RMDSZ képviselõje (Ladányi Árpád - szerk. megj.), akitõl kérjük, hogy folytasson belsõ vizsgálatot az ügyben, s nézzen utána, hogyan szivároghattak ki egy jogállamban ilyen adatok - mondta Toró T. Tibor.
Közölte: az EMNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom Egyesület nem állami intézmény, hanem civil szervezet, tehát belsõ pénzügyei nem tekinthetõk közérdekû információknak.
A törvény szerint a pénzügyõrségnek joga van kutakodni, és szívesen is láttuk õket, de ahhoz nincs, hogy magánjellegû adatokat szivárogtasson ki - szögezte le az EMNT ügyvezetõ elnöke.
Kifejtette: a Demokrácia Központok magyar állami és egyéb jó szándékú támogatók finanszírozásával mûködnek, amely összegek azonban nem a Bethlen Gábor Alapban elkülönített pénzekbõl származnak. Elmondása szerint megfelel a valóságnak az az adat, amely szerint 2,25 millió lejt biztosítottak a Demokrácia Központok mûködésére.
Száztíz szerzõdéses alkalmazott van
Toró T. Tibor tájékoztatott, hogy a 30 Demokrácia Központban 110 munkaszerzõdéses alkalmazott dolgozik. Az ügyintézõk bére 870-1100 lej, az irodavezetõk, igazgatók fizetése 1200-2000 lej, a központi koordinátoroké (6 személyrõl van szó) pedig 2000-2900 lej közé tehetõ.
Köszönöm szépen az Evenimentul zileinek, hogy 30 százalékos fizetésemelésben részesített- mondta Gergely Balázs, aki bankszámla kivonattal támasztotta alá, hogy a hálózat igazgatójaként nettó havi 2900 lejes jövedelme volt, és nem 4100 lej, amint az a cikkben megjelent.
Szerintem vállalható, hogy mint a rendszer igazgatója, ennyi volt a fizetésem. Nyugodtan össze lehet vetni akár más - magán, üzleti és politikai - szférában nyújtott fizetéssel - mondta Gergely Balázs.
Közlése szerint az eltelt öt hónap alatt a Demokrácia Központok munkatársai 20 ezer könnyített honosítási iratcsomót állítottak össze, ami 42 ezer személyt jelent. Ugyanakkor 118 ezer embernek nyújtottak tájékoztatást a magyar állampolgárság igénylése kapcsán.
Csak három rokoni kapcsolat létezik
Toró T. Tibor cáfolta, hogy Tamás nevû fia a Demokrácia Központ munkatársa lenne. Az egész rendszeren belül három esetben fordul elõ, hogy az illetõ alkalmazott az EMNT-hez közel álló valamely személy rokona. Egyikük közülük Gergely Balázs, aki Tõkés László unokaöccse, de aki nem ilyen jogon kapta a fizetését, hanem mint aki az egész hálózatot létrehozta, és irányította - mondta Toró.
Az EMNT ügyvezetõ elnöke szerint a cikk az új magyar párt bejegyzésével hozható kapcsolatba, ugyanis nem véletlenül emelték ki az írásban azokat a személyeket, akik a leendõ politikai alakulatban szerepet játszanának.
PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)2011. június 9.
Átadták az Orbán Balázs-díjakat
A II. Székelyföld Napok keretében Hargita, Kovászna és Maros Megye Tanácsa elsõ ízben adományozza az önkéntesség jegyében az Orbán Balázs-díjat azoknak a személyiségeknek, akik a Székelyföld fejlõdéséért tevékenykedtek.
Az elismerést a kitüntetettek a június 8-án, szerdán 17 órakor kezdõdõ ünnepi eseményen vették át a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Az Orbán Balázs-díjat olyan személyiségeknek ítélték oda, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységesSzékelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában.
Orbán Balázs-díjat kaptak
Így Hargita megye díjazottja Kovács Piroska nyugalmazott pedagógus, a székelykapuk felújításának kezdeményezõje és lelkes szorgalmazója, Kovászna megye Váncsa György önkéntes tûzoltóparancsnokot, Maros megye pedig Simon Juditot, a HIFA Egyesület vezetõjének ítélte oda az Orbán Balázs-díjat.
erdon.ro2011. június 9.
MaNDA, a kultúrkincsért
Megalakult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA), amelynek legfontosabb feladata az lesz, hogy a magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítse és egy központi felületen elérhetõvé tegye.
Az Országgyûlés hétfõn fogadta el a filmtörvény és a múzeumi törvény módosítását, így a Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakulásával létrejöhet a MaNDA, teljes nevén Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet - jelentette be hétfõn Budapesten Szõcs Géza.
A Nemzeti Erõforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelõs államtitkára hangsúlyozta: a napjainkban zajló digitális forradalom hasonló jelentõségû a korábbi kommunikációs paradigmaváltásokhoz: a nyelvek kialakulásához, az írás elterjedéséhez vagy a nyomtatás térhódításához. Nagy kihívás elõtt állunk, hogy megelõzzük a változásokat, követjük õket vagy leszakadunk - mutatott rá.
Mint Szõcs Géza kiemelte, az elmúlt években a hazai közgyûjtemények jelentõs mennyiségû kulturális tartalmat digitalizáltak állami támogatásból, a dokumentumok többsége azonban jelenleg a nagyközönség számára elérhetetlen, zárt rendszerekben található, melyek ráadásul többnyire nem is kompatibilisek egymással. A MaNDA feladata ezért az lesz, hogy ezeket a tartalmakat egy gazdag és szórakoztatva informáló központi felületen keresztül elérhetõvé tegye, tárolja, és a frissen keletkezõ vagy még nem rögzített alkotásokat digitalizálja - sorolta.
Az államtitkár beszámolója szerint a jogdíjakkal nem terhelt mûvek esetén a hozzáférés ingyenes lesz, a többi tartalomnál pedig lehetõség nyílik majd az online fizetésre. Fontos feladat lesz, hogy a közös európai kulturális adatbázisba, az Europeanába is minél több magyar tartalom kerüljön fel, hiszen a jelenleg ott található 14 millió dokumentumnak csak 9 ezreléke magyar - közölte Szõcs Géza. Mint a fõigazgatói pályázat kiírásáig a MaNDÁ-t miniszteri biztosként irányító Lovas Lajos, a NEFMI Digitális Archívum Fõosztályának vezetõje elmondta, a központi internetes felület béta-verziója 2011 második félévében készül el.
Elmondása szerint a MaNDA-projekt elsõ lépése egy nemzeti digitális kataszter létrehozása, majd egy intelligens metaadat-keresõ kifejlesztése, amely képes lesz a különbözõ adatbázisokban keresni, és a találatokat a központi felületen megjeleníteni. A MaNDA a jövõben módszertani központként is mûködik, így létrejönnek majd a digitalizáció egységes sztenderdjei.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 10.
?jabb csángó faluban indult magyar nyelvû oktatás
Immár a Szõlõhegy községhez tartozó Bahánán is anyanyelvükön tanulhatnak a diákok, az 500 lelkes településen hetente két alkalommal tartanak magyarórát. A foglalkozásokon mintegy 30-an vesznek részt.
Egyelõre a szomszédos Szitás tanítónõje oktatja õket, de remélik, hogy õsztõl külön pedagógus foglalkozik majd velük. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a mostani 16 mellett további 40 településen szeretné, ha állami keretek között oktatni a magyar nyelvet, városon pedig kétnyelvû napközi otthonokat, míg a falvakban magyar magánóvodákat létesítenének.
bukarestiradio.ro
Erdély.ma2011. június 10.
Kis Szlovákia lett Kolozsvár - A magyarellenesség tetõfoka
A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) piros lapot küld ma Sorin Apostu polgármesternek. Ugyanis a tegnap a kolozsvári Polgármesteri Hivatal szóvivõje, Oana Buzatu azt nyilatkozta az egyik kolozsvári napilapnak, hogy megbüntetik az RMDSZ-t, illetve az RMDSZ megbízásából óriásplakátokat elhelyezõ céget, mivel magyar nyelvû plakátokat helyezett ki Kolozsváron, annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal nem ad engedélyt kizárólag idegen nyelvû szövegeket tartalmazó plakátokra.
- Az utóbbi hetek történései, illetve a Polgármesteri Hivatal tevékenysége súlyosan sértik a kolozsvári magyar közösséget, amely továbbra is megdöbbenéssel figyeli, hogy az a város, amely 2020-ban az Európai Kulturális Fõváros címre pályázik pár hét alatt feltámasztotta a Funar-i idõk légkörét és hangulatát. Három hete levágták a város határain az ?dvözöljük Kolozsvárt! feliratot is tartalmazó táblákat; újra kihelyezték Sorin Apostu eleinte hallgatólagos, majd nyílt támogatásával a Iorga-táblát a Mátyás szoborcsoportnál; a Városnapok alatt a nemrég felújított Mátyás király szoborcsoportot a városi rendõrök szeme láttára használták folyamatosan kilátóként, játszótérként a lakósok; a magyar énekesek fellépésének programját pedig az utolsó pillanatban megváltoztatva beékelték az U szurkolótábor ünnepségét is, amely azért nem vezetett nagyobb problémához, mivel az egészet elmosta az esõ - áll a KIFOR közleményében.
A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum felhívja a kolozsvári Polgármesteri Hivatal figyelmét, hogy ez az intézmény nem csak a 79%-os román közösségnek a képviselete, hanem az itt élõ magyar közösségé is, aki igen is használja a magyar nyelvet, plakátokon, üzletekben, utcán és otthon is. Errõl a jogárról pedig nem fog lemondani! Egyben elvárja a Polgármesteri Hivataltól, hogy ne tekintse a magyar nyelvet idegen nyelvnek, illetve tetteiben és nyilatkozataiban vegye figyelembe, hogy a város több nemzetiségû és több kultúrájú település. Ezen felül felszólítják Sorin Apostut, hogy mihamarabb tegyen meg minden lépést a helyzet rendezésére és a választási év elõtt ne gerjesszen mesterséges etnikai súrlódásokat politikai célból a kincses városban.
Erdély.ma2011. június 10.
Tõkés: a jövõ a székely autonómiáé
Politikai hisztéria és hecckampány folyik - így reagált Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd címû mûsorában arra, hogy Romániában összeesküvés és alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedet vádjával jelentették fel õt és két EP-képviselõtársát, méghozzá a Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása miatt.
Feljelentõsdi folyik lépten-nyomon a Székelyföld területi autonómiája kapcsán és ürügyén, mert ezzel akarják letörni a nemzeti önrendelkezés ügyét. Lényegében politikai hisztéria és hecckampány folyik, az állampolgárságomat is meg akarják vonni, az alelnökségrõl is le akarnak váltani - nyilatkozta Tõkés László az ellene és képviselõtársai ellen tett legutóbbi feljelentés kapcsán. Kijelentette: nem a feljelentés jogi állagáról van szó, hanem egy politikai hadjáratnak vagyunk tanúi. A kérdésre, hogy mire számít az ügy kapcsán, avagy õ maga milyen lépéseket tervez, Tõkés azt mondta: semmi különös nem várható, mivel ami történt, az anakronizmus az egyesült Európában, a régiók Európájában, ahol Románia schengeni övezetbe való felvételéért megy a küzdelem, és ahol a multikulturalitás, a nyelvek és kultúrák sokszínûsége alapvetõ érték.
Egy ilyen Európában azt jelentik ki, hogy a Székelyföld márpedig nem létezik, és románellenességgel vádolnak mindenkit, aki az egységes román nemzetállam dogmájának nem hódol be. Természetesen Európában a jövõ a Székelyföld autonómiájáé. Tovább haladunk töretlenül azon az úton, amelyiken elindultunk, és amelyben a régiók megtalálják helyüket; hogy mindannyian otthon érezhessük magunkat a saját térségünkben, a Székelyföldön vagy a Partiumban, itt, Európában - hangoztatta érveit Tõkés László EP-alelnök.
A politikus hozzátette: nem fogy ki a feljelentésekbõl az utóbbi idõben, mivel tavaly a szervezett bûnözést és terrorizmust vizsgáló igazgatóságnál jelentette fel õt egy posztkommunista politikus amiatt is folyik a vizsgálat. Késõbb a vagyongyarapodást vizsgáló ügynökségnél tettek ellene feljelentést, és az is baj volt, hogy tavaly Tusnádfürdõn Traian Bãsescu és Orbán Viktor társaságában a székelyföldi autonómia mellett szólalt fel. A sort folytathatnám, mindenféle színû politikusok feljelentést tettek ellenem Jerzy Buzek EP-elnöknél, Barroso elnöknél, Joseph Daulnál, a néppárti frakcióvezetõnél a székelyföldi képviseleti iroda miatt - mondta Tõkés László.
Krónika (Kolozsvár)2011. június 10.
Ballagási ünnepség
?vó- és tanítóképzõ szakon, távoktatáson 25-en végeztek
Szatmár megye - A Babeº-Bolyai Tudományegyetem Pszichológiai és Neveléstudományi Kar ?voda- és Iskolapedagógiai Szak Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozatának távoktatáson végzett 25 hallgatója a szatmárnémeti Szakszervezetek Mûvelõdési Házban június 10-én tartotta ballagási ünnepségét. Elsõként Végh Balázs Béla igazgató üdvözölte a végzõsöket és a megjelenteket, majd közel másfél órás ünnepi programmal következett. A program természetesen az alma matertõl búcsúzók dalával, a Gaudeamus-szal kezdõdött, majd a II. évfolyamon tanuló diáktársak búcsúmûsorral kedveskedtek végzõs társaiknak. A ballagáson alkalomhoz illõ bohózat, ének, vers, paródia, tánc is szerepelt, az ünnepség keretében a szatmárnémeti 10-es Számú Általános Iskola Fekete gyöngyszemek és Lady Girls mazsorett csapata is fellépett. A mûsor végén Stark Gabriella, pedagógia szakos tanár, évfolyamvezetõ röviden felelevenítette a három éves tanulmányi idõ fontosabb történéseit, megköszönve mindenkinek a szép tanulmányi eredményeket, azt, hogy a nehezebb napokon is kitartottak, majdszerencsét kívánt mindannyiuknak. A ballagási ceremónia zárásaként a jó tanulmányi eredményeket elért hallgatók átvehették az elismerésként járó oklevelet.
erdon.ro2011. június 10.
Ballagási ünnepség a PKE-n
Szombaton tartották meg a Partiumi Kersztény Egyetem hagyományos ballagási ünnepségét a nagyvárad-újvárosi református templomban. Az alapszakon végzett hallgatók mellett a templom padjaiban a magiszteri képzésben részesült végzõsök is helyet foglaltak.
A ballagási ünnepség szombaton a reggeli órákban kezdõdött. A végzõsöket az egyetem épületében szakonként más-más teremben búcsúztatták el, majd 11 órakor a hallgatók tanáraikkal közösen átballagtak az újvárosi templomba. Idén is zsúfolásig megtelt a templom szülõkkel, rokonokkal és barátokkal. A Szózat eléneklése után a ballagókat és az egybegyûlteket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Tõkés László a PKE elnöke Ámos könyvének 9 részében foglalt igerész (Ámos 9, 11-15) alapján hirdetett igét. Ámos az idézett igerészben elmondja mit történik a néppel, mivel letértek a követendõ útról: büntetés helyett az ítélet súlyát feloldó kegyelemrõl szól Ámos próféta. Tõkés László hozzáfûzte, hogy az igerészre a nemzeti összetartozás napján talált rá. Elmondta, hogy ez a nap nem gyásznap kell legyen. Trianon a megmaradásra figyelmeztet minket, nem a gyászra. Trianon siratása helyett, a gyógyításra van szükség, amelyhez a mai napon Isten segítségét kérjük. Ti alanyai lehettek a változásnak, a gyógyulásnak. A végzõs hallgatók Partium, Erdély és Székelyföld örökségét hozták magukkal, és ez az örökség kötelez-emelte ki Tõkés László. A továbbiakban az emigráció okozta problémákra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy nem kell máshova idegennek menni, ha Isten adott hazát nekünk.
?nnepi köszöntések
Az igehirdetést követõen dr. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora tartotta meg ünnepi évzáró beszédét. Elmondta, hogy a ballagók igazolják azt, hogy az egyetem munkája nem hiábavaló. Legyen a mai nap az ünnepé, egy sikeres év lezárásának ünnepe-tette hozzá. A továbbiakban értékelte az egyetem elmúlt évi munkáját, ismertette az elért eredményeket, az induló mesteri szakokat, az újonnan akkreditált szakokat. Az ünnepi köszöntések során dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora is megosztotta jókívánságait a végzõsökkel: Ne a diplomának, hanem a megszerzett tudásnak örüljenek. A továbbiakban Bakos István, a Partiumi Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait. A beszédeket követõen sor került az érdemoklevelek átadására, majd a végzõsök képviselõi átadták az egyetem jelképes kulcsát és a Váradi Biblia mását a következõ, jövõre végzõ évfolyamnak. A Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa színvonalas szolgálattal járult hozzá a tanévzáróhoz, amely a Himnusz eléneklésével zárult. Az ünnepség után a hozzátartozók és a barátok virággal és ajándékokkal halmozták el a ballagókat.
Nagy Noémi
erdon.ro2011. június 10.
?rtelmiségképzésünk állapotáról - a tehetségváró Temesváron
Temesköz (ma Bánság, Bánát) magyarsága, egy rövid ideig - a kiegyezéstõl az I. világháborúig - tartó számbeli gyarapodást követõen, napjainkra aggasztóan megfogyatkozott.
A még Ceauºescu által bevezetett adminisztratív beosztás szerint ezen a területen két teljes megye, Temes (Temesvár székhellyel) és Krassó-Szörény (Resicabánya székhellyel), valamint az ó-romániai Mehedinþi megyéhez csatolt Kazán-szoros, Vaskapu vidéke található. Utóbbiak: Karánsebes, Herkulesfürdõ, Orsova városaiban magyar ajkú csak elvétve, mutatóban akad. Temes megyében azonban az utolsó, 2002-es népszámlálás adatai szerint még 51.412 magyar élt, azaz 6,78 százaléka a 677.744-es összélekszámnak.
Temesvár 317.651 fõs lakosságából ugyanakkor 25.131 magyart említenek, vagyis 7,91 százalékot. Itt a magyarság tíz év alatt, az elõzõ népszámlálás óta, körülbelül hatezerrel csökkent, az 1992-es adat még 31.788 fõvel (9,51 százalékkal) számolt. Ennek egyik következményeként a 2004-es helyhatósági választások után megszakadt a magyarság addigi három-négy fõs jelenléte a megyei önkormányzatban, bár 2008-ban, a városi önkormányzatba sikerült egy képviselõt bejuttatni.
A többi Temes megyei város, amelyekben ezer fõ felett él(t) magyar: Lugos (Teller Ede szüleinek városa) 4.262 (9,56 százalék), Zsombolya 1.649 (14,84 százalék), Nagyszentmiklós (Bartók Béla szülõvárosa) 1.224 (9,46 százalék), Detta 1.143 (17,80 százalék).
Oktatás magyarul
Magyar nyelvû középiskola, ami elõfeltétele a magyar értelmiségiképzésnek, egyedül Temesváron található: a római katolikus Szt. Gellért egy osztállyal, valamint a világi Bartók Béla Gimnázium évfolyamonként két-három párhuzamos osztállyal. Ezek állandó létszámhiánnyal küzdenek, a magyar szülõk egy része nem érzi elégé motiváltnak magát ahhoz, hogy gyereküket magyar iskolába írassa.
Idéntõl a Szt. Gellért Gimnázium meghirdette a beiratkozást magyar tannyelvû elemi I. osztályba. Ez a tanintézet a római katolikus egyháznak néhány éve visszaszolgáltatott nagy múltú Piarista Gimnázium épületében mûködik. Kérdés, hogy lesz-e jelentkezõ. Az új tanügyi törvény a szórvány számára kedvezõtlen rendelkezései miatt két kerületi, általános iskolai magyar tagozatot a Bartók Béla Gimnáziumba vontak össze. Temesvár magyarsága igen elszórtan lakik a városban, így még jobban megnehezült a megnövekedett távolságok miatt fõleg a kisebbek magyar iskolába járatása.
A tehetséggondozás intézménye jelen van a Bartók Béla Gimnázium tevékenységében: regisztrálták a tehetségpont-hálózatba, ahol pályázatokat nyert, gyakorlati természettudományos tábort indított, Játszóházat tart fenn. Indul az idei Tálentum e-tanulásos verseny, illetve az idei tábor szervezése is folyamatban van. A középiskolai osztályokban tehetségicsoportok beindításával próbálkoznak; különbözõ területeken azonos érdeklõdésû, bár különbözõ életkorú és különbözõ típusú osztályokban tanuló gyerekek bevonásával.
A szórvány körülményeinek megfelelõen a cél nem néhány rendkívüli adottságokkal rendelkezõ tanuló szerepeltetése, hanem a jó képességû középréteg minél magasabb színvonalra történõ felemelése.
?rtelmiséggé válás
A vázolt helyzetbõl emelkedhet ki a régió magyarsága az értelmiségivé válás felé. ?rtelmiségiekrõl, mint a köztudat által többé-kevésbé elfogadott réteghez tartozókról a továbbiakban, vagyis a felsõfokú diplomásokról beszélek, bár valójában nem minden ilyen személy érdemli meg ezt a besorolást.
Diplomát Temesváron négy nagy állami egyetemen lehet szerezni: a tudomány-, a mûszaki-, az orvosi- és a mezõgazdasági egyetemen, valamint két-három magánegyetemen. Temesközben, illetve a peremén található még a resicabányai-, a petrozsényi, az aradi, a vajdahunyadi egyetem, valamint a lugosi magánegyetem, az itt diplomázottak egy része a temesvári értelmiséget gyarapítja.
Az egyetemi hallgatók nagyobb hányada nem temesvári illetõségû, és ez igaz a magyar hallgatókra is. A négy temesvári állami egyetemen körülbelül 40 ezren tanulnak, ebbõl - a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) becslése szerint - körülbelül 500-600 magyar anyanyelvû, azaz 1,25-1,5 százaléka a hallgatóknak.
A Mûszaki Egyetem
A továbbiakban a mûszaki egyetemre szorítkozom, onnan sikerült adatokat szereznem. Magyarország második mûszaki egyetemének megnyitását már az 1877-ben megalapított Temes-vidéki Magyar Mérnök- és ?pítészegylet a kétnyelvû közlönyében szorgalmazta, megszerezve a városvezetés támogatását is. Kérvényezés, elemzések, jóváhagyások sora után, alig 1917. november 23-án került sor a városvezetés és Apponyi Albert oktatási miniszter találkozására. Sajnos impériumváltás következik. A román értelmiségiek egyetem-alapítási közbenjárása már hamarabb hozza a sikert, és Ferdinánd király jóváhagyja Románia második mûszaki egyetemének beindítását Temesváron, 1920. november 15-tõl.
Ilyenformán az akkori magyar idõhúzás miatt az egyetem kezdettõl fogva román nyelvûként mûködött, lehetetlenné téve a magyarság számára a kolozsvári Ferencz József, késõbbi Bolyai Tudományegyetem mintájára megfogalmazható visszaállítási igényeket.
Jelenleg a mûszaki egyetem kilenc karán a 13.380 egyetemi hallgatót 764 oktató - ezekbõl körülbelül 150 a professzor - tanítja csak nappali, látogatásos tagozaton (ezen belül, a Villamosmérnöki és Villamosenergetika Karon: 885 hallgató, 42 oktató). A magyar középiskolát végzettek kérhetik, hogy magyarul felvételizzenek, de ezzel elenyészõen kevesen élnek - abból a téves meggondolásból kiindulva, hogy így kisebb a bejutási valószínûségük. Felsõfokú vagy doktori képzés, sajnos magyar nyelven nincs! Pillanatnyilag több mint 800 doktorandus van.
Mi a helyzet magyar részvétel szempontjából? Mivel a nyilvántartásokban semmiféle nemzetiségi lebontás nem létezik, a telefonkönyv-módszert alkalmazva (azaz sorra véve a tanszékek személyzetének listáját és kiválasztva a magyar hangzású nevûeket, azokon kívül, akikrõl tudtam, hogy a nevük ellenére nem tartják magyarnak magukat), 37 oktatót (4,8 százalék), ezen belül 12 professzort (8 százalék) és még három látogatásos doktoranduszt azonosítottam.
Mivel az oktatók temesvári lakosok, arányaikat össze lehet hasonlítani a temesvári lakosságnál említettekével (7,91 százalék). Bár a professzorok aránya csak kevéssel különbözik ettõl, az összes oktatóé annál inkább, a doktoranduszokról, vagyis a jövõ kutató generációjáról, nem is beszélve! Figyelembe véve a mûszaki egyetemen tanuló, ismét a TMD becslése szerinti 100-150 fõs (0,74-1,12 százaléknyi) alacsony hallgatói számot, magyar értelmiségképzés szempontjából a helyzet nem megnyugtató.
Egyébként a mûszaki egyetem nem zárkózik el az egyéni kezdeményezésû hivatalos magyarországi kapcsolatoktól. Doktoranduszi képzésre a Gödöllõi Egyetemmel, partnerségre a Veszprémi, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi-, a Debreceni Egyetemmel, az ?budai Egyetemmel, a Szegedi Akadémiai Bizottsággal, valamint Ceepus, Socrates/Erasmus, Erasmus-Proguc programokban való részvétellel. A felsoroltakban alkalmanként egy oktató és két hallgató vett átlagban részt, ami viszont nem sok. Az egyetem vezetõsége ez idáig okvetetlenkedés nélkül jóváhagyta a tudományos diákkonferenciák (TDK) lebonyolításához szükséges elõadótermeket, menzát, kollégiumi szállást, fizetség ellenében.
?nszervezõdés - támogatás
Mit tesz ez az arányaiban kicsiny oktatói-hallgatói csoport önszervezõdés szempontjából, hogy elõsegítse a magyar értelmiségképzést, identitástudatunk megtartását?
Az 1990-ben megalakult Temesvári Magyar Diákszövetségnek jelenleg a Temesváron tanuló magyar hallgatók egyharmada a tagja, azaz mintegy 200 fõ. Rendszeresen küld Magyarországra nyári egyetemi vagy diplomamunkához szükséges részképzésre hallgatókat. Szervezi, idén tizenharmadik éve, a magyar mûszakis TDK-t Kárpát-medencei részvétellel.
Másik ilyen irányú tevékenységet is lebonyolító szervezet, a magyar egyetemi oktatók és tudományos kutatók Techné Egyesülete (2000). Célja egymás megismerése, részvétel magyar nyelvû szakmai rendezvényeken, együttmûködés a magyar egyetemi hallgatókkal, a magyar nyelvû szakmai képzés, oktatás, könyvkiadás támogatása.
A 2011. június 11.
Zászlódíszbe öltözve fogadta a Székely gyorsot Nagyvárad
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében ma délelõtt a nagyváradi vasútállomás zászlódíszbe öltözött. ?s nem is akármilyen zászlók voltak, hanem a számunkra kedves magyar lobogók. Megbecsülni sem tudom hányan vártuk a magyar címerrel ékesített tûzpiros Nohab mozdonyt és a vonaton utazó magyar testvéreinket, csak az biztos, hogy nagyon sokan voltunk. Rengeteg virág, magyar lobogók, magyar zene és ének. Az állomáson elég különös látvány lehettünk. Hát még, amikor nagyváradi zenész barátainkkal elkezdtük az Ott, ahol zúg az a négy folyó címû éneket. Teli torokból énekelni ezt fényes délben a nagyváradi vasútállomáson, nem mindennapi élmény.
A vonat fél órát késett. Ez alatt a tömeg magyar énekekkel harsogta a péntek déli nagyváradi zsibongásba, hogy ebben a városban van magyar élet, bármilyen is legyen jelenleg a lobogó a polgármesteri hivatalon.
Végre megérkezett a vonat. Kedvünket az sem vette el, hogy a román vasutas testvérek egy kék, koszos, olajos, poros vonatot fogtak a Nohab mozdony elé. Hatalmas üdvrivalgás, taps, könnyes szemek fogadták a vonattal érkezõket. Elmondani, leírni nem lehet, milyen látvány és érzés volt, amikor nyolcvanéves néni csókolta, simogatta meg a gyönyörûen hímzett magyar lobogót, amikor a vonatból integetõk és a peronon állók szólni sem tudtak könnyeiktõl.
?s a vonat meg is állt. Most elõször, hiszen tavaly, tavalyelõtt átrobogott az állomáson a vonat. A tömeg egy nagy közös érzés és egy gondolat volt: összetartozunk, itthon vagyunk, otthon vagyunk!
Többszáz torokból zúgott a Vesszen Trianon! és a Ria-Ria-Hungária! biztatás. A virágokat, a magyar nemzetiszín szalaggal ékesített friss kalácsot átadtuk a vonaton érkezõknek, akik között nem volt olyan férfi és nõ, aki ne zokogott volna.
Elképesztõ volt az érzések hullámzása, a fényképek, filmek, amik a helyszínen készültek, talán valamit visszaadhatnak ebbõl, de csak az tudja milyen érzés volt magyarnak lenni Nagyváradon, aki részt vett benne.
?s itt rögtön le kell szögezni. Bár rendkívül fontos a vallási töltet, ami a Csíksomlyóra igyekvõ zarándokokat, a pünkösdi ünnepet körüllengi, de a nagyváradi állomáson elõbb mindenki magyar volt és csak azután pünkösdi zarándok. Mindenki nemzetét, Kárpát-medencei magyar hazáját, honfitársait köszöntötte az állomáson!
A székely és a magyar himnuszt már tényleg nem lehetett könnyek nélkül végigharsogni. Végül a vonat, néhány perc várakozás után, a jelen lévõk tapsától és jókívánságaitól kísérve elindult az erdélyi zarándoklatra.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete nevében megköszöntük a jelenlévõknek, hogy eljöttek, majd mindenki elindult, nemzeti érzésekkel feltöltekezve, hétköznapi munkáját folytatni.
Nagyváradon ma délben mindenki megtapasztalhatta azt, amit az EMNT jelmondatául tûzött ki:
Magyarnak lenni jó!
Nagy József Barna az EMNT megyei ügyvezetõ elnöke
Erdély.ma2011. június 11.
Elfogadhatatlan a régióátszervezés (Kilépéssel fenyegetõzik az RMDSZ)
Elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ háromszéki területi szervezete a Demokrata Liberális Párt által elõterjesztett, Románia közigazgatási felosztására vonatkozó javaslatot. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kormányból való kilépés lehetõségét is felvetette, ha koalíciós partnereik ragaszkodnak a nyolc megyérõl szóló elképzelésükhöz.
Az RMDSZ háromszéki területi szervezetének állásfoglalása szerint elfogadhatatlan a nyolc megyérõl szóló javaslat. Szükséges ugyan a közigazgatási reform, de azt tárgyalásoknak, széles körû társadalmi konzultációnak kell megelõznie. Emlékeztetnek: az RMDSZ által a parlament elé terjesztett törvény a régiók történelmi, kulturális, szociális és gazdasági sajátosságait figyelembe véve javasolja az átszervezést. A DLP tervét azért tartják elfogadhatatlannak, mert az gyakorlatilag a jelentõs magyar lakossággal rendelkezõ megyék beolvasztását jelentené. Az egyetlen elfogadható változatnak azt tartják, hogy Dél-Tirolhoz hasonlóan Székelyföld különleges státussal rendelkezõ régiót alkosson, és különálló entitás legyen a Szilágyság és a Partium is. Nemzetpolitikai kérdésrõl lévén szó, felkérnek minden székelyföldi politikai és civil szervezetet, csatlakozzék az állásfoglaláshoz, és a következõ idõszakban egységesen lépjenek fel.
Elutasítja a nyolc megamegye ötletét az RMDSZ országos vezetõsége is. Kelemen Hunor elnök a háromszéki önkormányzati vezetõkkel tartott ojtozi találkozóján leszögezte: visszautasítják a demokrata-liberálisok azon szándékát, hogy a kisebbségi törvényhez csatolt áruként hozzáteszik a közigazgatási felosztás tervezetét. Ezt a közigazgatási reformot az RMDSZ nem tudja felvállalni, ha a koalíciós partnereink ehhez ragaszkodnak, akkor nekünk újra kell gondolnunk a közös kormányzás jövõjét. Mi csak olyan felosztást látunk elképzelhetõnek, amelyben Kovászna, Hargita és Maros megye, valamint a Partium és a Szilágyság megyéi egységet alkotnak - fogalmazott a szövetségi elnök.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 11.
RMDSZ-esek ellenõrzik az EMNP aláíróit
Az RMDSZ tisztségviselõi vizsgálták át az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési dokumentumait, aláírási íveit. A Háromszékhez eljutott dokumentumokból kitetszik, a pártbejegyzést megóvó magánszemély, Adrian Drãghici közjegyzõnél hatalmazta fel Novák Leventét, Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter és RMDSZ-elnök miniszteri tanácsadóját és Budai Richárdot, a szövetség bukaresti szervezetének elnökét a dokumentumok tanulmányozására. A hivatalos meghatalmazásban az is szerepel, hogy nemcsak tanulmányozni, de fénymásolni is joguk van a bukaresti törvényszéknél iktatott 2011/3/32654-es iratcsomót, és átvizsgálhatják a támogató aláírásokat is.
A két érintett nem tagadta, hogy járt a törvényszéken, és megvizsgálta az EMNP bejegyzési iratcsomóját. Novák Levente elmondta, azért kérte ügyvédkollégája, Adrian Drãghici felhatalmazását, mert testvérét Nyárádszeredában megvezették, azt hitte, más dokumentumot ír alá, amikor kézjegyét adta az új párt bejegyzéséhez. A testvéremet a barátja kérte, írja alá az ívet, azt hitte, így azt támogatja, hogy az illetõ megõrizheti állását a Demokrácia Központban. Félrevezették, és õ jóhiszemûen aláírta. Ezt akartam ellenõrizni, és valóban ott volt a kézjegye - mondta el Novák Levente. Kétszer is bent járt két-három héttel ezelõtt, de tagadta, hogy másolatot készítettek volna az ívekrõl. Novák Levente megkerülte a választ arra a kérdésre, hogyan került kapcsolatba Drãghici-csel, ki kit keresett meg. Budai Richárd, az RMDSZ bukaresti elnöke elmondta, õt a kíváncsiság vezette Drãghici-hez, gyakran járt a bukaresti magyarok közé templomba, a Petõfi-házba, iskolába, de aláírásgyûjtésrõl nem hallott, ezért akarta látni, kik támogatták az új pártot. Megkereste ügyvédkollégáját, és meghatalmazást kért tõle - mondta el a Háromszék érdeklõdésére -, kétszer is bement a törvényszékre, fõleg a bukaresti aláírásokat tanulmányozta, és azt állapította meg, hogy alig akad magyar a támogatók között, no meg véleménye szerint a kézjegyek is eléggé egyezõek. Fénymásolatot a párt alapszabályzatáról, programjáról készített, az aláírásokról nem, de azt nem is tehette, mert a törvény nem engedi - mondotta. Meg is feddtek fentrõl, hogy miért kellett nekem odamennem, de felnõtt ember vagyok, és szabad akaratom van. Kíváncsi voltam, ezért néztem meg a dokumentumokat, és ez szerintem természetes - magyarázta, igaz, nem akarta pontosítani, milyen fentrõl és ki feddte meg. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezetõ elnöke - aki megbízottként irányítja az új párt bejegyzését - megdöbbenéssel értesült arról, hogy a jelek szerint az RMDSZ-nek mégis köze van az EMNP elleni óvásokhoz. Szerettük volna elhinni, amit Kelemen Hunor, Borbély László és Kovács Péter nyilatkozott, hogy nincs közük ehhez - mondta el Toró megkeresésünkre. Kiemelte, elemzik a helyzetet, látni kívánják a dokumentumokat, és azt követõen állást foglalnak az ügyben. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését június 16-án tárgyalja érdemben a bukaresti törvényszék. Hárman, két párt és Adrian Drãghici magánszemélyként nyújtott be óvást, akkor mutathatják be bizonyítékaikat. A jogi személyként be nem jegyzett Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlõség és Egy Jobb Társadalomért Pártja az Európa Tanács alapjogi chartájának elõírásait kérte számon az EMNP-tõl. A Néppárt (Partidul Popular) azt kéri, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Múlt héten már felröppent a hír, hogy RMDSZ-esek próbálják aláírásuk visszavonására biztatni a párt támogatóit, ám a szövetség legfelsõbb vezetõi akkor tagadták a vádakat, elhangzott, nem állt módjukban hozzáférni az aláírási ívekhez.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 11.
Nem a PDL álláspontja?
Markó Béla kormányfõhelyettes pénteken közölte a Mediafax tudósítójával, hogy tárgyalt Emil Boc kormányfõvel Ioan Oltean adminisztratív átszervezéssel kapcsolatos nyilatkozatáról, és megtudta, hogy az nem a PDL álláspontját tükrözi, valószínûleg Oltean javaslata.
Markó Béla azt mondta, megkérdezte Emil Boc miniszterelnöktõl, hogy a PDL egyeztetett-e az ország átszervezési tervezetérõl, amelyet a PDL fõtitkára, Ioan Oltean ismertetett a nyilvánosság elõtt, és amely nyolc régióról szól.
Velünk nem konzultáltak, megkérdeztem Emil Boc kormányfõt, hogy egyeztetett-e a PDL. Megtudtam, hogy nem a PDL álláspontjáról van szó, Oltean úr valószínûleg saját javaslatát közölte. A koalícióban nem egyeztettünk, a PDL-nél sem tudnak ilyen koncepcióról. Létezik a szándék, amellyel egyetértünk, hogy Románia jelenlegi adminisztratív felosztását meg kell változtatni, hogy új szervezési formára van szükség. Egyelõre meg kell vitatnunk a dolgokat, hogy kikristályosodjék bizonyos koncepció - mondta Markó.
Az RMDSZ képviselõi azt a javaslatot támogatják, mely 16 adminisztratív egység létesítését tervezi - hangsúlyozta Markó, hozzátéve, hogy pillanatnyilag nem létezik jól átgondolt és egyeztetett tervezet errõl.
A felelõsségvállalás csak abban az esetben lehetséges, ha a koalícióban erre a következtetésre jutunk. Egyelõre nincs errõl döntés. Ha a koalíció által jól átgondolt és egyeztetett tervezetünk lenne, megfontolhatnánk a felelõsségvállalás lehetõségét. Nem merül fel a kormányzásból való kilépés, nincs konfliktus az RDMSZ és a PDL között. Némelyek javaslatokat tesznek, nekünk is vannak javaslataink. Csak közösen fogadhatunk el bármilyen tervezetet - hangsúlyozta Markó Béla, és megjegyezte, a kormányfõvel nem tárgyalt az Oltean ellen hozandó esetleges intézkedésekrõl.
Ioan Oltean pénteki sajtóértekezletén elmondta, a mai kormányzat által javasolt változat 41 helyett nyolc megyére osztaná az országot, ami megfelel az európai irányzatoknak, és lehetõvé teszi az uniós alapok ütemesebb felhasználását, sokkal hatékonyabb értékesítését.
Kérdésre válaszolva közölte, hogy a nyolc megyeszékhely Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Konstanca, Iaºi, Ploieºti és Bukarest lesz.
Ioan Oltean pénteken azt is bejelentette, hogy a kormány felelõsségvállalással készül elfogadni az ország nyolc megyére való felosztását elõíró jogszabályt, megjegyezve, hogy a 2012-es helyhatósági választásokat már az új törvény szerint szeretnék lebonyolítani.
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)2011. június 11.
Hadjárat a Szent Kamill Szociális Otthon ellen?
Egy évtizede végzi feladatát az intézmény, az õt ért vádak ellenére
Botrányt keltõ cikket közölt a Szent Kamill Szociális Otthonról május 29-én a Gazeta de Cluj hetilap, amelyben egy korábbi alkalmazott, Varga Ernõ embertelen tettekrõl számol be: az intézet vezetõje, vitéz Tokay Rozália Anna kisemmizi a beutaltakat, és aki oda bekerül, élve nehezen jut ki - állítja. Megkerestük az otthon igazgatóját - aki alapítója és elnöke a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának -, ugyanakkor megszólaltattuk Varga Ernõt is, és sikerült korábbi alkalmazottakkal, beutaltakkal is felvennünk a kapcsolatot. A vélemények eltérõek: akik hosszú idõt töltöttek el a Szent Kamillban, vagy jelenleg is az otthonban élnek/dolgoznak, azok általában jó véleménnyel szolgáltak, de akik rövid ideig tartózkodtak az intézetben, azok keserû emlékeket õrizgetnek. Sokan inkább nem nyilatkoznak, mások úgy érzik, túljártak az eszükön. Sokan tisztelik az intézményvezetõt, mások fondorlatossággal vádolják.
Vitéz Tokay Rozália Anna teljes mértékben cáfolja a hetilapban közölteket, és felháborítónak tartja a román kiadvány hozzáállását: Határozottan kijelenthetem, hogy egy betû sem igaz, a teljes cikk hazugságon alapul. Azt hittem - bármilyen rosszindulatú lapról is legyen szó - lehetetlen ilyen hangvételû cikk közlése az intézmény felkeresése vagy az én megkérdezésem nélkül.
A hetilap újságírója, Sabin Ripan - aki a sajtókiadvány honlapja szerint elsõsorban bírósági ügyekkel foglalkozik - kizárólag Varga Ernõ terapeuta szavaira hivatkozik, aki annak idején a mobilizálás (tolószékek tologatása, betegek és terhek emelése), esetenként etetés feladatkörét látta el. ?t évvel ezelõtt, 2006-ban mindössze néhány hónapig dolgozott az intézetben, és mindamellett, hogy - Tokay Rozália szerint - nem szakember (és így nem juthatott a közölt információk birtokába), az igazgató véleménye alapján nem is beszámítható: ?gy tûnt, hogy értelmileg zavaros, sérült ember, akit anyagi javakért könnyedén felhasználhattak arra, hogy valótlan információkat szerezzenek tõle. Neki fogalma sem lehetett arról, hogy az anyagiak hogyan gyûlnek össze.
Sajtótájékoztató süket fülekkel, egészségügyi ellenõrzéssel
Tokay Rozália elmondta, hogy ezen az eseten nem lehetett átlépni, mert nemcsak õt rágalmazták, hanem az ott dolgozókat, sõt az egyházat is. Saját és az általa vezetett intézmény nevében ezért bírósági pert készít elõ, és a vádakat a tervek szerint ezen a héten be is nyújtja.
A jogi útra terelés elõtt azonban sajtótájékoztatót tartott, amelyet az elmúlt péntekre hirdetett meg. Az eseményen a román sajtó egyáltalán nem képviseltette magát, a román újságírókkal ellentétben azonban egészségügyi ellenõrök tisztelték meg látogatásukkal az intézményt: Reggel 9 óra után néhány perccel ellenõrök jelentek meg, akik ellenünk benyújtott súlyos panaszok miatt jöttek. Nem árulták el, ki vagy kik nyújtották be a panaszt - nyilatkozta lapunknak Tokayné. Mûködésünk tíz éve alatt sosem adtunk pénzbírságolásra való okot. Minden, az újságban megjelent problémát kivizsgáltak, és azonnal nagy baj lett volna, ha az újságcikkben megfogalmazottakkal találkoznak.
Csupán apróságokba kötöttek bele a létesítmény irányítója szerint, mint például a román nyelvû kiírások hiányára. Ez azonban magyar intézmény - hangsúlyozta Tokayné -, amely a beutaltakat és az alkalmazottakat segíti. Ha diszkriminálnánk a román idõseket, akkor már régen kiabált volna a világ! De ez nem így van! Legelsõsorban keresztényi emberként viszonyulunk egymáshoz. A Szent Kamill-otthon azért jött létre, hogy a környékbeli idõs emberek életét könnyítse, méltó körülményeket biztosítson életük alkonyára, ahol azt a nyelvet és azt a vallást gyakorolhatja mindenki, amelyet az ?r elrendelt számára. Kevés a román beutalt, de hozzá is felmehet a görög katolikus vagy az ortodox pap, és végtisztességet vehet tõle - részletezte Tokayné.
Az öregotthonban nagy hangsúlyt fektetnek a vallásosságra. Katolikus tanokat hirdetnek, de - mint már említettük - nem zárnak ki más felekezetûeket. Az emberek az otthoni lakásukban nem akarnak kibékülni azzal a gondolattal, hogy most már lassan-lassan készülni kell az örök hazába. Mi - erõszak nélkül - próbáljuk tudtukra adni, hogy nem kell félniük a haláltól. Felkészítjük õket.
Az iratcsomó összeállítása folyamatban van, hamarosan benyújtják, és elindítják a rágalmazási pert a Gazeta de Cluj, Sabin Ripan újságíró, illetve a forrás, Varga Ernõ ellen.
Tokay Rozália a reformátusok pártfogására is számít: Elvárnám, hogy a reformátusok is - akik vasárnaponként istentiszteletet tartanak a bentlakók és a környékbeliek számára - tiltakozzanak két szóban, mert ennyit megérdemelnénk. Sok protestáns él az intézetben.
Isten nem az erszények után szeret
A Szent Kamill Szociális Otthon több mint 30 dolgozót foglalkoztat. Köztük találunk portást, konyhai és mosodai személyzetet, karbantartót, takarítót, ápolót, egészségügyi asszisztenst, orvost, szociális munkást, gyógytornászt, irodást. Szociális otthonként és panzióként egyaránt szolgál: 50 beteg és ugyanennyi vendég befogadására alkalmas az intézet.
Pillanatnyilag 46 beteget szolgálnak ki, de további négyet hamarosan átszállítanak a kórházból, így mondhatni teltház van. Idén alacsonyabb volt a vendégek szállásigénylésének aránya, ez pedig csökkentette az anyagi bevételeinket - jelezte az elnök.
Az intézmény kevés támogatást kap: többnyire a beutaltak és a vendégek hozzájárulásaiból, illetve adományokból tartja el magát. A városi tanács támogatása hasznos, de háromhavi gázszámlára sem elegendõ. Amit lehet, értékesítenek: így például az adományokból származó ruházati cikkeket monostori használtruha-boltban árusítják.
Tokay Rozália elmondja, hogy az intézmény vezetése mellett fafaragó mûvész. Az alkotásai értékesítésébõl származó bevételbõl indította el a mozgássérültek szervezetét, majd ugyanebbõl a forrásból létesítette a Szent Kamill-otthont. A Szent Kamill felépítésébe nem kevés pénzt fektetett - mondja -, mert a külföldi segítség többsége természetben jött: elsõsorban ágynemûk, edények, bútorok, nem pedig anyagiak képezték az osztrákok támogatását.
Mindenki kap egy blúzt, ad egy lejt érte. Sok egy lejbõl lesz valami. A tenger sem lenne, ha nem lenne a sok vízcsepp - vallja az intézmény vezetõje, aki a betegek hozzájárulását az esetekhez mérten számítja. Megkérdeztük, mennyit kell fizetnie egy ápoltnak az ellátásért havonta. Isten nem az erszények után szeret! Senki sem tudhatja, hogy ki mennyivel jött be, és ment el - nyilatkozta Tokayné. Ebbõl a gondolatból kiindulva a csúszópénz alkalmazása szigorúan tilos: aki ezt megszegi, annak távoznia kell - mind a beutaltnak, mind az ápolónak.
Magas ugyanakkor a kiadások aránya - mutatott rá Tokayné: a beutaltak minõségi ellátásban részesülnek, naponta ötször étkeznek, és fokozottan figyelniük kell rájuk. Az alkalmazottak fizetése mellett az intézmény az államnak is mintegy 15 ezer lejt adózik havonta, illetékek és járulékok formájában. Európa fejlettebb országaiban a szociális otthonok alkalmazottait felvállalja az állam, nem kell százalékot fizetni utánuk - ecsetelte az alapító.
A vendéglátás sem jelent állandó bevételt, mert a vendégek adakozó szándékától függ, hogy mennyit hagynak ott: Ha valakinek nincs pénze, elõfordul, hogy nem ad semmit, ha 10 lejt ad, akkor annyinak is örvendek - mondta Tokayné. Ugyanakkor a vendégfogadás ösztönzi, mi több, kötelezi az intézményt arra, hogy tisztaságot, rendet tartson. Tokay Rozália szánalmasnak tartja ilyen tekintetben, hogy bárki is Auschwitz-nak nevezi a Szent Kamillt.
Tokay Rozália úgy véli, a rágalmazás ellen vall az is, hogy olyan közismert személyek szavaztak bizalmat az intézménynek, mint az RMDSZ korábbi elnöke, Markó Béla - akinek az anyósa mintegy három évet töltött az otthonban -, vagy a neves operaénekes, Lya Hubic. Mindketten 2006-ban hunytak el, vagyis abban az évben, amikor Varga Ernõ ott dolgozott.
Az Auschwitz-ügy nem az elsõ hadjárat
A Szent Kamill szociális otthont már annak építése óta támadások érik - közölte Tokayné. Próbálkoztak a személyzet bánt2011. június 11.
Szemet szúró a magyar plakát Kolozsváron
Pénzbírsággal sújtotta a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal azt a reklámcéget, amely az RMDSZ-szel kötött szerzõdést a szövetség által lebonyolított Erdélyi Konzultáció nevû országos kampány óriáspannókon való népszerûsítése érdekében. Kolozsváron két ilyen, a konzultációt népszerûsítõ óriáspannót helyeztek el. A polgármesteri hivatal szóvivõje, Oana Buzatu azt nyilatkozta: a pannó törvénytelen helyen volt kiállítva, majd egy törvényre hivatkozott, miszerint tilos csak idegen nyelvû feliratos pannókat elhelyezni. Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára szerkesztõségünkbe eljuttatott tiltakozó közleményében kifejti: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal újabb magyarellenes megnyilvánulásának lehetünk tanúi. A hivatal jogi kiskapukat keresve, képzelt vádak megfogalmazása által, a magyar nyelvû hirdetések eltávolítására törekedik.
- A kolozsvári polgármester attól fél, hogy az RMDSZ közvetlen kapcsolatot tart fenn a magyar családokkal, a magyar közösség tagjaival! Veszélyt lát abban, hogy ezáltal megerõsödik nemzeti közösségünk, folyamatos párbeszéd alakul ki a magyar családok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között! Meg akarja akadályozni, hogy az erdélyi, romániai magyar emberek sajátos gondjai, elvárásai, céljai a politika napirendjén szerepeljenek! Gáncsoskodik, amikor az RMDSZ választott tisztségviselõi, munkatársai, önkéntesei 250 000 magyar emberrel kívánnak közvetlen párbeszédet folytatni! Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Ebben az esetben miért huny szemet az egyértelmû törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvû hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki? Végezetül a legnagyobb tisztelettel felkérjük a polgármester urat, hogy ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmû, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe - áll Kovács Péter közleményében, aki lapunknak az ügy kapcsán azt is elmondta: az RMDSZ a pannók elhelyezése érdekében szerzõdést kötött az Amprenta Advertising reklámügynökséggel, amely jelentõs szakmai tapasztalattal rendelkezik e téren. Nem tehetünk egyebet, minthogy tiltakozzunk, hiszen a 148/2000-es romániai reklámtörvény nem tartalmaz semmilyen megszorítást a reklámanyagok nyelvére vonatkozólag - összegzett Kovács Péter.
Román vagyok, de nem zavar a magyar szöveg
Az Amprenta Advertising reklámcég képviselõje megkeresésünkre elmondta: igaz, hogy a pannót törvénytelenül állították fel, de ezért vállalják a felelõsséget. - A városban elhelyezett reklámpannók 90 százaléka törvénytelenül van ott, ahol van. A polgármesteri hivatal ugyanis annak és ott ad engedélyt reklámpannó elhelyezésére, ahol és akinek akar. Az említett pénzbírságról szóló értesítést még nem kaptuk kézhez, de ahogy ez megtörténik, tanácskozunk a cég ügyvédjével. Cégünk elhelyezett már a város területén kizárólag angol és német nyelvû pannókat is, de ezért soha nem volt semmi gond. Kíváncsi vagyok, milyen törvény alapján mondja a városháza azt, hogy törvénytelen a nem román nyelvû pannó elhelyezése? ?n román nemzetiségû vagyok, de akkor sem értem: a városvezetést miért zavarja ez a magyar nyelvû pannó? - nyilatkozta a reklámcég egyik vezetõ beosztású munkatársa, aki szerint az is elképzelhetõ, hogy beperelik a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt.
A városháza a magyarokat is képviseli?
Tiltakozásának adott hangot a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) kolozsvári szervezete is. Piros lapot küldünk a mai nap folyamán Sorin Apostu polgármesternek, ugyanis a tegnap a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal szóvivõje, Oana Buzatu azt nyilatkozta, hogy megbüntetik az RMDSZ-t, illetve az RMDSZ megbízásából óriásplakátokat elhelyezõ céget, mivel magyar nyelvû plakátokat helyezett ki Kolozsvárt, annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal nem ad engedélyt, csak idegen nyelvû szövegeket tartalmazó plakátokra. Biztos vannak, akik emlékeznek, hogy Gheorghe Funar egykori polgármesternek is 1992-ben az elsõ intézkedései között volt megbüntetni az Apáczai Csere János Líceumot és a belvárosi Római Katolikus Plébániát, amelyek magyarul is kiírták az intézmény megnevezését. Az utóbbi hetek történései, illetve a Polgármesteri Hivatal tevékenysége súlyosan sértik a kolozsvári magyar közösséget, amely továbbra is megdöbbenéssel figyeli, hogy az a város, amely 2020-ban az Európai Kulturális Fõváros címre pályázik, néhány hét alatt feltámasztotta a funári idõk légkörét és hangulatát. Három hete eltüntették a város határain az ?dvözöljük Kolozsvárt! feliratot is tartalmazó táblákat; újra kihelyezték - Sorin Apostu elõbb hallgatólagos, majd nyílt támogatásával - a Iorga-idézetet a Mátyás szoborcsoportnál; a Városnapok alatt a nemrég felújított Mátyás király szoborcsoportot a városi rendõrök szeme láttára használták folyamatosan kilátóként, játszótérként a polgárok; a magyar énekesek fellépésének programját pedig az utolsó pillanatban megváltoztatva ékelték be az U szurkolótábor ünnepségét is a Fõtérre. Ez azért nem vezetett nagyobb problémához, mivel az egészet elmosta az esõ. Felhívjuk a kolozsvári Polgármesteri Hivatal figyelmét, hogy ez az intézmény nem csak a 79%-os román közösségnek a képviselete, hanem az itt élõ magyar közösségé is, amely igen is használja a magyar nyelvet, plakátokon, üzletekben, utcán és otthon is. Errõl a jogárról pedig nem fog lemondani! Egyben elvárja a Polgármesteri Hivataltól, hogy ne tekintse a magyar nyelvet idegen nyelvnek, illetve tetteiben és nyilatkozataiban vegye figyelembe, hogy a város több nemzetiségû és több kultúrájú település. Ezen felül felszólítjuk Sorin Apostut, hogy mihamarabb tegyen meg minden lépést a helyzet rendezésére, és a választási év elõtt ne gerjesszen mesterséges etnikai súrlódásokat politikai célból a kincses városban! - olvasható a KIFOR sajtóosztálya által kibocsátott közleményben.
(N.-H.D.)
Szabadság (Kolozsvár)2011. június 11.
Négy nap a kisebbségi törvénytervezetre
Egy hét áll a kormánykoalíció rendelkezésére, hogy megszavazza a képviselõház emberjogi szakbizottságában a kisebbségi törvénytervezetrõl szóló jelentést. A vita az évekkel ezelõtt félbeszakadt cikkelytõl folytatódik kedden.
Már februárban megállapodtak a kormánykoalíciót alkotó pártok a kisebbségi törvénytervezet elfogadásáról, mostanig azonban érdemi elõrelépés nem történt.
Az utolsó órában próbálják menteni a helyzetet, és meglehetõsen szûk határidõt szabtak maguknak arra, hogy átvigyék a tervezetet a szakbizottságon.
A vita kedden folytatódik attól a cikkelytõl, amelynél évekkel ezelõtt félbeszakadtak a tárgyalások. Az utolsó pillanatban a nemzeti kisebbségek frakciója is elõállt módosító javaslatokkal, ami kissé meglepte az RMDSZ-t, de végül a felek megállapodásra jutottak, és most már a szakbizottságban dõl el, hogy van-e kellõ akarat a koalícióban a tervezet elfogadására, vagy nincs. A jelentésnek péntekig kell megszületnie. Ezt követõen már csak felelõsségvállalással fogadható el a tervezet a parlamentben az ülésszak végéig.
Az ellenzék részérõl a kormány szinte biztos, hogy nem számíthat segítségre. A demokraták sem kedvelik a tervezetet, hiszen 2006-ban és 2007-ben õk voltak annak egyik legfõbb ellenzõi.
Szabadság (Kolozsvár)