udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
356
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-356
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2012. március 27.
Változások az erdélyi magyar sajtóban
Megannyi romániai magyar szerkesztőségben történt vezetőváltás az utóbbi időben.
Csinta Samut nevezte ki az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztőjévé a lapot megjelentető Udvarhelyi Híradó Kft. Az új főszerkesztő az MTI-nek elmondta, elvileg március 19-től érvényes a kinevezése, de április elsejétől veszi át Makkay József leköszönő főszerkesztőtől a hetilap irányítását. Hozzátette, nemcsak személyi változás történik az Erdélyi Naplónál. Egy olyan színes magazin kialakítására kapott megbízást, amilyen még nem létezett az erdélyi magyar sajtópiacon. Hozzátette, az új lap a jobboldali konzervatív értékek mentén szeretne igényes, tartalmas olvasnivalót nyújtani az erdélyi magyar közönségnek. Csinta Samu 2008-ig a Krónika napilap főszerkesztője volt, azóta a Háromszék napilap újságírójaként dolgozott.
Kijelentette, több hónapos átmeneti időszak következik az Erdélyi Napló életében, ősz elején jelenik meg az A4-es formátumú színes magazinná alakult Erdélyi Napló, amely a Heti Válasz példáját szeretné követni Erdélyben.
Az Udvarhelyi Híradó Kft. – amely eredetileg az azonos nevű udvarhelyszéki napilap kiadására alakult – az elmúlt évek során a legjelentősebb erdélyi magyar lapkiadóvá nőtte ki magát. Kiadja az Udvarhelyi Híradó, a Csíki Hírlap, a Vásárhelyi Hírlap és Gyergyói Hírlap napilapokat, az Erdélyi Napló hetilapot és januártól a Krónika napilap kiadását is átvette. A kiadóhoz tartozik ugyanakkor a Székelyhon hírportál is. A kiadóvállalatban 2011 júniusában a Magyarországon bejegyzett Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány szerzett többségi tulajdonrészt.
Március 19-én a kiadóvállalat Dénes Lászlót nevezte ki az Udvarhelyi Híradó napilap lapigazgatójává. Dénes korábban az Erdélyi Naplónak és a Nagyváradon megjelenő Reggeli Újságnak volt a főszerkesztője. Az Euromédia Kiadó és Sajtóház Rt. Dénes után Borsi Balázst bízta meg a Reggeli Újság főszerkesztői teendőinek ellátásával. A Reggeli Újság az egyetlen olyan romániai magyar lap, amelyet román nemzetiségű vállalkozók hoztak létre és működtetnek 2004 óta. Borsi Balázs főszerkesztő az MTI-nek elmondta, a tulajdonosok csupán a kiegyensúlyozott tájékoztatást várják el a szerkesztőségtől.
Vezetőváltás történt a Népújság Maros megyei napilapnál is. A Nagy Miklós Kund nyugdíjba vonulásával megüresedett főszerkesztői tisztséget március elsejétől Karácsonyi Zsigmondra, a lap korábbi főszerkesztő-helyettesére bízta az Impress Kft, a lap kiadója. Karácsonyi – aki a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét (MÚRE) is vezeti – a szerkesztőség tagjai által 1990-ben alapított kiadó elnöki tisztségét is ellátja.
Küszöbön áll a vezetőváltás az Új Magyar Szó bukaresti napilapnál is. Salamon Márton László felelős szerkesztőt ugyanis Románia szaloniki főkonzuljává nevezték ki. Salamon az MTI-nek elmondta, a lapot megjelentető Scripta Kiadó Rt. nem nevezte még meg az utódját.
MTI
Erdély.ma2012. március 27.
Székely István: nem mondtam, hogy „Vásárhely elveszett!”
Nem maradt visszhangtalan a Krónika hétfői lapszámában a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt-állításról, annak esélyeiről közölt, Vásárhely elveszett! című írásunk. Mint ismeretes, ebben megírtuk, hogy az EMNP és az RMDSZ között újabb nézeteltérések támadtak dr. Vass Levente választási koalíció formájában történő indítása kapcsán. Másrészt ismertettük Székely Istvánnak, az RMDSZ főtitkárhelyettesének egy kolozsvári konferencián elhangzott helyzetértékelését, miszerint magyar szempontból nem jók a kilátások a marosvásárhelyi polgármester-választáson.
Ennek kapcsán hétfőn a szövetség társadalomszervezési főtitkárhelyettese pontosítást juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben cáfolja, hogy a március 24-én Kolozsváron megtartott Tájoló című erdélyi közéleti konferencián kijelentette volna a címünkben kiemelt megállapítást, miszerint „Vásárhely elveszett!”
„Kijelentem, hogy ezt a megfogalmazást előadásomban nem használtam, ugyanis nem gondolom, hogy egy város magyar mivolta az önkormányzati választásokon megszerezhető tisztségektől függ, hanem az ott élő polgárok hitétől, tenni akarásától. Ha pedig választásokon megszerezhető mandátumokban gondolkodnánk, Marosvásárhelyen sajnos már 12 éve, 2000-óta nem magyar a polgármester” – szögezte le állásfoglalásában Székely István.
„Marosvásárhelyen nem lehet nyerni”
A lapunkban a főtitkárhelyettesnek tulajdonított kijelentés helyreigazításra szorul, hiszen Székely István valóban nem mondta ki, hogy „Vásárhely elveszett!”
Az elhangzottak tisztázása végett az alábbiakban közöljük a Reconstructio Egyesület, valamint az Integratio Alapítvány által a kincses városban rendezett konferencia panelbeszélgetésén Székely István előadásának idevágó, hangfelvétel alapján leírt szövegét.
„Marosvásárhelyen született három felmérés az elmúlt fél évben. A helyzet a következő: a szavazóknak 44 százaléka magyar, a választásokon való részvételi hajlandóságuk több mint 10 százalékkal elmarad a románokétól, a fiatalok 15-17 százaléka átszavaz a jelenlegi polgármesterre. A jelenlegi polgármester – ugye, egy román személyről van szó – az egyik magyar üzletfelét indítja a választásokon magyar jelöltként. Az hab a tortán, hogy ezt a Magyar Polgári Párt jelöltjeként teszi. Ugyanakkor az összlakosság 3 százalékát kitevő magyar nyelvű romákat kiszervezték, magyarul megvásárolta a polgármester. Tehát összefoglalva: Marosvásárhelyen nem lehet nyerni, sem összefogással, sem anélkül. Ennek mindenki tudatában van. Annak is tudatában van, hogy a lakosságnak körülbelül 82 százaléka megegyezés párti. Marosvásárhelyen 90 százalék feletti a megegyezéspártiak aránya, innentől kezdve teljesen természetes, hogy mindenki akarja a megegyezést. Ami most Marosvásárhelyen folyik, az már az őszi parlamenti jelölésekre való hangolás, annak tudatában, hogy Marosvásárhelyt sajnos visszaszerezni nem lehet.”
A hangfelvétel elérhető itt.
Kovács Péter: „a végsőkig küzdünk Vásárhelyért”
Cikkünk kapcsán tegnap közleményt bocsátott ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára is, leszögezve: „az RMDSZ a végsőkig küzd annak érdekében, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen. „Különböző közvélemény-kutatások eredményei valóban nem biztatóak, azonban az utolsó szavazatig fogunk harcolni annak érdekében, hogy dr. Vass Levente irányíthassa a várost. Meggyőződésünk: a marosvásárhelyi magyar és román közösség érdeke, hogy váltás legyen a városvezetésben. Háztól házig, embertől emberig megyünk annak érdekében, hogy hangsúlyozzuk: dr. Vass Levente fiatal, tapasztalt, jó menedzseri kvalitásokkal rendelkezik, szakmájában többszörösen bizonyított, irányításával Marosvásárhely elindulhat egy valós fejlődés útján” – mondta Kovács. A jelölt mögötti politikai összefogással kapcsolatosan a főtitkár leszögezte: az RMDSZ továbbra is fenntartja, hogy „az ajtót kivette a helyéből, a zárat leszerelte, a kulcsot eldobta, és vár mindenkit, aki hajlandó ezen bejönni”. „Dr. Vass Levente személyével kapcsolatosan senki nem fogalmazott meg kifogásokat, ezért bízunk abban, hogy támogatását illetően az EMNP és az MPP jobb belátásra bírható, ugyanakkor a 2009-es európai parlamenti választásokhoz hasonlóan Tőkés László is rávehető arra, hogy az összefogás útját válassza” – zárta nyilatkozatát Kovács Péter.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2012. március 27.
Összefognak a rektorok
Az elkövetkező öt évben nem kivitelezhető a teljes körű magyar egyetemi hálózat létrehozásának terve, egy rendszeresen összehívott rektori konferencia viszont komoly szolgálatot tenne a magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények közti szorosabb együttműködés érdekében – hangzott el a Tájoló közéleti konferencián, Kolozsváron, A magyar felsőoktatás jövője című panelbeszélgetésen.
Dávid László professzor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora felszólalásában hangsúlyozta, jelentős előrelépésnek számít, hogy az új tanügyi törvény szavatolja a magyar karok létrehozását, melyek – ha nem is tudtak megalakulni mindenhol – lehetőséget biztosítanak arra, hogy fejlődni tudjon a magyar oktatás.
Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese szerint azzal, hogy a magyar rektorok – magyarországi mintára – eldöntötték, hogy létrehoznak egy rektori konferenciát, melynek keretében a magyar diákok számára nyújtott kínálat összehangolása mellett a háttérintézmények együttműködési lehetőségeit is megvizsgálják. Szabó Béla, a MOGYE professzora úgy látja, a jelenleg működő magyar vonalak megerősítése sokkal fontosabb ma, mint egy önálló állami magyar egyetem létrehozása.
A Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) állami finanszírozási lehetőségei kapcsán felmerült kérdésre János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora elmondta, mindkét egyetem közszolgálatinak számít, mindkét intézmény hiánypótlónak számít egy adott régióban, ezért reális elvárás lenne a kormánytámogatás. Dávid László rámutatott: a román és a magyar kormány közti egyezményben szerepel az is, hogy a Sapientia EMTE kérhet és kaphat állami támogatást, amennyiben az intézményt akkreditálják, ami már megtörtént.
Krónika (Kolozsvár)2012. március 27.
Új színházi portál létesült
Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen rendezett sajtótájékoztató keretében mutatták be tegnap délben Erdély új magyar nyelvű színházi portálját, a www.szinpad.ro-t. A kulturális kezdeményezésről, mely a már évek óta működő www.hamlet.ro-t követi, Mihály I. Csaba projektmenedzser és Kardos Kinga főszerkesztő beszélt, mondván, hogy ennek elsődleges célja a közösségépítés, a szakmabeliek közötti párbeszéd megteremtése, a kommunikáció elősegítése és nem utolsósorban a közönség tájékoztatása a színházi hírekről, eseményekről.
Emellett az új portál egy adatbázist is készül létrehozni az erdélyi magyar társulatokról és művészeikről, valamint interjúkat, tudósításokat, kritikákat készül közölni. A szerkesztők ugyanakkor fórumot szeretnének biztosítani azon színházkedvelők számára, akik hozzászólnának az előadásokhoz, és nyíltan vállalnák a véleményüket.
A www.szinpad.ro tervei között szerepel, hogy maga is szervezzen különböző szakmai rendezvényeket, képzéseket. „Mindannyian egy közösségnek a tagjai vagyunk. Valahogy itthon elmaradt az a kezdeményezés, hogy a színpadon, a színpadért élőket egy csapatba, virtuális közösségbe fogja. Mi megpróbáljuk.
Ennek a csoportnak és a mögötte levő www.szinpad.ro portálnak célja a közösségformálás mellett a mesterségről beszélni, azokat elérni, akik a szakmát tanulják vagy gyakorolják” – hangsúlyozták a kezdeményezők. Az on-line média képviselői kapcsolatba léptek valamennyi erdélyi színházzal, beleértve az alternatív társulatokat, bábszínházakat és mozgásszínházakat is.
A portál szerzői elsősorban a kolozsvári és a marosvásárhelyi drámaképző szakos hallgatók vagy ott végzett újságírók, színikritikusok közül kerülnek ki. „A függöny felment, a reflektorok felgyúltak, kérlek, tegyétek a dolgotokat..., olvassatok bennünket, írjatok..., adjatok hírt rólunk, hogy létezzünk” – fordultak a színházbarátokhoz a frissen útjára indított intenetes újság szerkesztői.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2012. március 27.
Képes könyv-jelző Erdélyből
Noblesse oblige, azaz a nemesség kötelez – ötlött föl bennem a Kántor Lajos szerkesztésében a kolozsvári Korunk Komp-Press kiadónál 2011-ben megjelent Könyv, grafika – Könyvművészet Erdélyben (1919–2011) című kötetet lapozgatva. Nem kis merészség szükségeltetik ugyanis ahhoz, hogy ilyen tartalmi, formai, tér és időbeni mélységet sejtető, átfogó címhez igazodó kötet kerülhessen az olvasó asztalára. Hogy a külcsín megfeleljen a belbecsnek. Merthogy ez a mindenkori szép könyv és jó könyv ismérve.
A külcsín első szempillantásra vételezhető is: a kötet visszafogottan, nemesen elegáns külalakjával, tipográfiájával a nagy elődök nyomdokaiba lépett, de természetesen a modern kor követelményeivel, technikai lehetőségeivel is számoló Könczey Elemér hozzáértését, ízlését, ötletességét dicséri.
Ami pedig a belbecset illeti, a szerkesztő mindjárt a bevezetőben tisztázza: a kötet Korunk és Kriterion központú, tehát elsősorban a folyóirat és a könyvkiadó vonzáskörzetére helyezi a hangsúlyt, a két szerkesztőség holdudvarához tartozó könyves embereket, grafikusokat, írókat, műkritikusokat helyezi előtérbe. „Grafikus életművek, egykori Tóth Samu-tanítványoké, kerülnek a figyelem középpontjába”.
A múlt század eleji eseményekre, többek között a Kós Károly-féle, Sztánához kötődő manufakturális, darabonkénti „könyvtermelésre”, valamint a könyvtervezés és illusztráció két világháború közti látványos fellendülését elősegítő művészgárda tagjainak tevékenységére Murádin Jenő utal történelmi visszatekintőjében. És az Előzmények fejezethez tartozik Székely Sebestyén György színes helyzetképe is arról, miként estek a hozzá nem értés és politikai dogmák áldozatául Incze János Dénes meseillusztrációi. Majd a Kriterion műhelyébe nyerünk bepillantást Domokos Géza, Dávid Gyula, Árkossy István, Kántor Lajos és Csapodi Miklós Deák Ferencet, Cseh Gusztávot, Paulovics Lászlót, Tóth Lászlót, Árkossy Istvánt, Bardócz Lajost és Kancsura Istvánt bemutató méltatásai révén. Az írottak igazolásául szolgálnak a főként Kriterion munkatársak által készített színes könyvborítók.
A Korunk-közelben fejezet az 1960–2002 közötti Korunk számok könyvről, tervezésről, grafikusokról szóló anyagaiból nyújt ízelítőt, Kántor Lajos pedig a folyóirat arculatváltozásait és képanyagát elemzi: „...sorozatok, rovatok tördelésében, lapszámok vizuális tervezésében – mondhatni könyvgrafikai ötletek megvalósításában – sietett segítségünkre mindenekelőtt Deák Ferenc, mellette Cseh Gusztáv, Paulovics László, Árkossy István, Unipán Helga. A Korunk Galéria működése (1973 márciusától) erősítette ezeket a kapcsolatokat, a «honorálás» így válhatott jelentőssé.”
A könyvművészet és képzőművészet szimbiózisáról Deák Ferenc fejti ki nézeteit. Majd a Korunkban napvilágot látott illusztrációk (Árkossy István, Balázs Péter, Bencsik János, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc, Kopacz Mária, Paulovics László, Simon Sándor, Sipos László, Soó Zöld Margit, Surány Erzsébet, Tóth László, Unipán Helga munkái) kaptak helyet a kötetben, valamint többek között Gy. Szabó Béla, Szervátiusz Tibor, Plugor Sándor, Damó István, Unipán Helga, Buday György, Bencsik György, Sipos László könyvgrafikáiról szóló írások olvashatók Banner Zoltán, Bölöni Sándor, Farkas Árpád, Mezei József, Józsa István és ismételten Kántor Lajos tollából. Aki nem csak szerkesztette, hanem írásaival jelentős mértékben gazdagította is a kötetet. A Korunk értékteremtő és -közvetítő szerepének többrendbeli kidomborítása – részéről – egyfajta szolgálat. Aminthogy szolgálat a fiatal tehetségek istápolása is, akik írásaikkal, grafikáikkal szintén helyet kaptak az antológiában. Az erdélyi könyvművészet, grafika folytonosságáról Könczey Elemér, Damokos Csaba, Keszeg Ágnes, Részegh Botond, Csillag István, Hajdú Áron kezeskedik.
Mint minden összegzésre törekvő kötet, természetszerűleg, a Könyv, grafika sem lehet mentes némi szubjektivitástól. Tény viszont, hogy nagy mértékben éppen a Korunk és a Kriterion teremtett leginkább lehetőséget a képzőművészek számára grafikusi, illusztrátori erényeik megcsillogtatására.
Némi hiányérzet azonban csak maradt bennem a kötet olvasását követően. Meglehet, ez már az én szubjektivitásom számlájára írható: a családi kedvencünknek, Fodor Sándor Csipikéjének konkrét alakot teremtő, kiváló illusztrátor és festő, Rusz Lívia nevét ugyanis hiába kerestem. Igaz ő főként a Napsugár jegyében alkotott, de ahogyan elvétve más műhelyek munkatársai is szerepeltek a kötetben, úgy neki is juthatott volna bár említésnyi hely. Ahogyan – többek között – például Andrásy Zoltánnak, Venczel Jánosnak is. Egyébiránt a Napsugár gyermeklap köré csoportosult kiváló grafikusi alkotóműhely – a régi és a jelenlegi – megérdemelne egy antológiát. Jelen kötet szereplőinek zöme „napsugaras” is volt, akikről Bálint Tibor találóan jegyezte meg, hogy „a szín és vonal bűvészeinek és bűvészinasainak egész serege fogott össze, hogy a lap homlokzatáról sugárzó fehér fényt felbontsa, mozgásba hozza, alkalmassá tegye tündérjátékokra, a képzelet röpítésére, vágyak és ébredő álmok beteljesítésére, múlt, jelen és jövő megelevenítésére.” .
Jó grafikusokról, szép könyvekről szépen szól a Könyv és grafika.
NÉMETH JÚLIA
Szabadság (Kolozsvár)2012. március 27.
Fejetlen” magyar adás
Fellebbezett a Román Televízió (TVR) bukaresti magyar adásának főszerkesztői posztjára sikertelenül pályázó Kacsó Sándor, aki már tíz éve ideiglenes megbízással töltötte be a most három évre meghirdetett tisztséget. Versenytársa nem volt, egyedüliként állt a vizsgáztató bizottság előtt, mely végül elutasította pályázatát. Az óvásokat tegnap délig lehetett benyújtani, és Kacsó Sándor élt is a lehetőséggel. Az ÚMSZ-nek elmondta, arra gyanakszik, hogy a menedzseri tervre nem kapott átmenő jegyet, de reméli, hogy három napon belül pontos indoklást fog kapni.
A köztelevízió magyar szerkesztősége munka közben. Kacsó Sándor megbízott főszerkesztő magyaráz
A vizsgafeltételek szerint csak olyan felsőfokú végzettségű médiaszakember jelentkezhetett a bukaresti magyar adás főszerkesztői posztjára, aki minimum három év szolgálati idővel és egy év vezetői tapasztalattal rendelkezik a tömegtájékoztatásban; emellett tervet kellett bemutatni a szerkesztőség jövendőbeli tevékenységének megszervezéséről, koordinálásáról, kívánt hatásairól. Elvárás volt az is, hogy a jelentkező adja írásba: nem állt kapcsolatban a volt politikai rendőrséggel.
Kérdésünkre válaszolva Kacsó Sándor közölte, ha fellebbezését nem fogadják el, és újra meghirdetik a pályázatot, akkor annak függvényében fogja mérlegelni, hogy jelentkezzen-e újra az állás elfoglalására vagy sem, hogy mivel magyarázza elutasító döntését az elbíráló bizottság. „Furcsa hangulatban vagyunk most, mindenki meglepődött a sikertelen vizsgámon. Az indoklástól is függ, de valószínű, hogy újra jelentkezem, ha szükséges lesz. A szerkesztőség támogat, nagyon jó a csapatunk, szeretünk együtt dolgozni” – mondta a főszerkesztőjelölt.
Váltás a bukaresti rádió magyar adásánál
Akárcsak a televízió magyar adásának, jelenleg a közszolgálati rádió kisebbségi adásainak is csak megbízott főszerkesztője van. Stanik István ugyanis februárban lemondott a főszerkesztői székről (jelenleg a rádió nagyváradi tudósítójaként dolgozik), tisztségét pedig Székely Ervin vezető szerkesztő vette át ideiglenes megbízottként. A posztot hamarosan meghirdetik, ám a vizsga pontos dátumát még nem közölték. Székely Ervin lapunknak elmondta, megpályázni készül a főszerkesztői tisztséget. Esetleges versenytársakról nincs tudomása, de kijelentette: ha feltűnne valaki a színen, és nála jobb eredményt érne el, „az a rádiónak mindenképp nyereség volna”. A pályázatot még nem írták ki, de Székely szerint a követelmények közt szerepel majd minden bizonnyal a rádiós működtetési törvények ismerete, szakmai tapasztalat és megvalósítási tervezet.
Zsigmond Júlia
Szabadság (Kolozsvár)2012. március 27.
A kommunizmus exhumált áldozatairól nyílik kiállítás Aradon
A romániai kommunista rendszer exhumált áldozatairól nyílik kiállítás kedden Aradon – közölte az MTI-vel a tárlat anyagát összegyűjtő Marius Oprea történész, a Romániai Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Központ (CICCR) vezetője.
A “Közös nevező: a halál” című kiállítás azokat a tárgyi emlékeket és dokumentumokat tárja a nyilvánosság elé, amelyeket a kommunizmus idején ítélet nélkül kivégzett áldozatok felkutatása és kihantolása során gyűjtött össze a történész és négyfős csapata. Az Arad Megyei Múzeumban rendezett kiállítás anyagát először 2009-ben Kolozsváron mutatták be. Azóta 13 másik romániai városban, 2010-ben pedig Prágában is nyilvánosság elé került.
A CICCR a kommunista politikai rendőrség, az egykori Securitate feljegyzései alapján, az áldozatok családtagjainak kérésére kutatja fel a kommunisták által meggyilkolt áldozatokat, akikről a hozzátartozók évtizedekig nem tudták, hol földelték el őket. Marius Oprea az MTI-nek elmondta: becslése szerint tízezerre tehető a kommunisták által ítélet nélkül, törvénytelenül kivégzettek száma, közülük a CICCR-nek kevesebb mint 100 áldozatot sikerült felkutatnia, és kihantolnia, hogy a családjuk méltó módon újratemethesse őket.
Marius Oprea 2005 és 2010 között a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézetet vezette: menesztése óta az általa létrehozott hasonló nevű központ, a CICCR folytatja az áldozatok és gyilkosaik felkutatását. Állítása szerint nemhogy támogatást nem kap, de akadályozzák is munkáját. Most magánalapítványok segítik, a sírokban talált személyes tárgyak restaurálását pedig a kolozsvári székhelyű, Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum szakemberei végezték.
”Egy lelőtt paraszt bocskorában például egy kanalat és villát találtunk, egy másik áldozat ruhájában, aki szökevényeket rejtegetett, egy kis tükör lapult – ezek nagyon egyszerű, értéktelen tárgyak, mégis megrendítő hatásúak. Hiszen olyanokról van szó, akiket csak azért lőttek agyon, mert megtagadták a katonai szolgálatot vagy ellenálltak az erőszakos kollektivizálásnak” – mondta Oprea.
Hozzátette: az aradi kiállításon többek között egy ítélet nélkül agyonlőtt szatmári magyar vasutas történetét is megismerheti a látogató. “Ha van valami, ami igazán összeköti a románokat és magyarokat, az az, hogy egyformán megszenvedtük a kommunista terrort, sőt, azt kell mondanom, hogy a magyarokra kétszeresen rájárt a rúd, mert nemzetiségük miatt is üldözte őket a Securitate”.
A “Közös nevező: a halál” című kiállítás március 27. és április 11. között látogatható az Arad Megyei Múzeum Klió-termében, a Horea utcában, keddtől vasárnapig 9-től 17 óráig. A belépés ingyenes.
erdon.ro2012. március 27.
Tisztelt Sajtószolgálat!
Szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy miként jött létre a kolozsvári magyar egyetem orvosi kara Marosvásárhelyen. Teszem ezt, mert célszerű lenne ezt tekinteni alapnak!
Amikor egész Erdélyre (1945. március 9. után) kiterjedt a román adminisztráció hatalma, s Groza alkuba bocsátkozott a Magyar Népi Szövetség vezetőivel (akkor még Márton Áron püspök is tagja volt a szervezetnek!!!), megállapodás született az egyetem ügyében.
A Nagyszebenből visszaköltözött román egyetem természetesen visszavette azokat az épületeket, melyekbe 1918 decembere után költözött be. A Groza-adminisztráció bizonyos megkötésekkel engedélyezte a magyar nyelvű felsőoktatást Kolozsváron. Ilyen, erre vonatkozó döntés volt, hogy az orvosi karnak azonban nincs helye a városban.
Az ok igen egyszerű volt: a magyar kormány a második bécsi döntés után az orvosi kar klinikáit felszerelte a korabeli legmodernebb eszközökkel. Ezt nem akarták visszaadni. Helyette kijelölték Marosvásárhelyen a volt Hadapród Iskola épületét, amely különben is a magyar állam tulajdona volt. Így került az orvosi kar Vásárhelyre 1 – azaz EGY– LÁDA műszerrel, amely legfeljebb körömlevételhez volt alkalmas. Erre a már kivéreztetett és többszörösen kirablott Magyar Állam ismét felszerelte a most már önállónak nyilvánított magyar tannyelvű orvosi egyetemet. Az egyetemmel a kapcsolat 1948-ig zavartalan volt (azaz Magyarország folyamatosan támogatta), akkor azonban, hivatkozással arra, hogy ellenséges, reakciós cikkeket is küldtek, megtiltotta a közvetlen szakmai kapcsolatot. A reakciós, imperialista cikkek a penicillinre vonatkoztak.
A küldött felszerelések a magyar tannyelvű oktatást szolgálták adomány formájában. Itt tehát egyszerűen az elvett javak visszaszolgáltatásáról van szó, mely elvételek egyszerűen a visszaadás kategóriába tartoznak.
Tisztelettel: Töttössy Magdolna
A szerző az Antall-kormány oktatásügyi szakpolitikusa volt.
https://hunhir.info2012. március 27.
Helyzetünk tükre: Marosvásárhely
Minden jel szerint a magyarság – az RMDSZ mindenképpen – feladta Marosvásárhelyt. Semmiféle megegyezésre, összefogásra nem hajlandóak, Székely István, a szövetség főtitkárhelyettese meg is fogalmazta, a közvélemény-kutatások mutatják, magyar jelöltnek nincs esélye győzni, akkor sem, ha az összes magyar szervezet felsorakozik mögé.
Beigazolódni látszik a szóbeszéd: az RMDSZ megkötötte paktumát a Demokrata-Liberális Párttal, nem indít esélyes konkurenst Dorin Floreával szemben, cserében Lokodi Emőke maradhat a megyei tanácselnök, s pottyantanak még néhány zsíros tisztséget a magyar érdekvédelemnek.
Az EMNP azt szeretné elérni, hogy Vass Levente ne a tulipános jelkép alatt induljon, igazi közös jelölt legyen, az MPP előválasztásokon keresné a megfelelő jelöltet. Az RMDSZ egyik ajánlatra sem vevő, magabiztosan hirdeti, nem mondanak le a tulipánról, nem engedik mindenféle megállapodások martalékául a húsz éve megszokott jelképet. A hét végi újabb egyeztetések, a polgáriak által meghirdetett tüntetéssorozat mind-mind haszontalannak tetszik: az RMDSZ marosvásárhelyi illetőségű vezérkara lemondott Székelyföld egykori fővárosáról, meg sem kíséreli visszahódítani azt az oly sokat szidott Dorin Floreától.
A marosvásárhelyi helyzet azonban több a magyarság egyik védőbástyájának feladásánál, az erdélyi jövőt tükrözi, az RMDSZ kompromisszumkész, kicsi biztossal megelégedő politizálását, az ellenzéki pártok tehetetlen kapkodását, ahogy megkésve állnak elő, szajkóznak jól csengő ötleteket, melyekről maguk is pontosan tudják, nincs esély magvalósulásukra. Nem sikerül megegyezésre jutni egy igen kiélezett helyzetben, nem elég alapos indok Marosvásárhely visszaszerzése, hogyan sikerülne majd a parlamenti választásokon? Főként hogy az alternatív küszöb még a kényszert is csökkenti, a parlamenti bejutás, tehát a bársonyszékek nem kerülnek veszélybe. Legfennebb kevesebb lesz, de akinek kell, annak úgyis jut majd.
Lehangoló tükre a marosvásárhelyi helyzet annak, amivé az erdélyi magyar politikum vált, az önfeladást hirdeti járható útként, s ez bizony nagyon veszélyes, hisz talán az erőteljes küzdelem sem elegendő, hogy megállítsa fogyásunkat. A harsány megalkuvás és a harcos tehetetlenség között szépen, lassan felmorzsolódhatunk.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. március 27.
Magyarország üdvözli a román döntést a marosvásárhelyi magyar-angol tannyelvű karról
A magyar kormány üdvözli, hogy kedden Romániában elfogadták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar-angol tannyelvű karának létrehozásáról szóló kormányhatározatot, és reméli, hogy ezzel az utolsó akadály is elhárult a magyar nyelvű képzés önállóságának útjából.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a romániai multikulturális egyetemeken a magyar tagozat megalakítását 2011 óta törvény írja elő. Ennek értelmében az intézményekben a kisebbségi oktatás számára olyan tagozatokat, részlegeket kell kialakítani, amelyek az oktatás megszervezésében autonómiával rendelkeznek.
A KIM szerint a mostani siker az egységes magyar fellépés, valamint a magyar oktatói kar és diákság kitartó küzdelmének eredménye. “Meggyőződésünk, hogy ezzel a lépéssel tovább fog erősödni az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás” – írta a KIM.
Romániában tavaly tiltakozásokat váltott ki, hogy az új román oktatási törvény által biztosított lehetőségek ellenére a MOGYE román többségű szenátusa júniusban megakadályozta a magyar intézetek létrehozását. Júliusban az okozott felháborodást, hogy az általános orvosi karon a nyolcvan költségtérítéses hely mindegyikét a román tagozatra felvételiző diákok kapták meg. Ezt később korrigálták, negyven helyet biztosítva a magyar tagozatnak. Augusztusban néhány romániai magyar fiatal több napon keresztül tüntetett, hogy az egyetemen alakuljanak magyar intézetek.
Ezt követően szeptemberben, a Krónika című kolozsvári napilap arról számolt be: a MOGYE szenátusa arról döntött, hogy nem hosszabbít szerződést több magyar nemzetiségű nyugdíjas óraadó tanárral. Az, hogy a szerződéseket nem hosszabbították meg, a lap szerint jelentősen megnehezíti a magyar tagozat működését.
Catalin Baba román oktatási miniszter kedden jelentette be, hogy a bukaresti kormány elfogadta azt a kormányhatározatot, amely egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára a MOGYÉ-n.
A bukaresti kormány néhány módosítással azt a március 13-án közvitára bocsátott kormányhatározat-tervezetet fogadta el, amely szerint a MOGYE meglévő három kara mellett egy negyedik alakul, amely az intézményben zajló magyar nyelvű orvos-, gyógyszerész- és nővérképzést, az angol nyelvű orvosképzést, valamint a román és magyar nyelvű bábaképzést foglalja magában. A karon 325 magyar és 50 angolt tannyelvű helyet hirdetnek, a bábaképző 25 helyén pedig gyakorlatilag fele-fele arányban osztoznak a románul és magyarul tanuló hallgatók. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Romániai Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi elnöke az MTI-nek kedden elmondta: hosszú viták eredménye, hogy az anyanyelvű oktatás és utánpótlás-képzés számára sikerült megfelelő feltételeket biztosítani a MOGYÉ-n. Király András, a román kormány kisebbségi oktatásért felelős államtitkára pedig úgy fogalmazott: a közvitára bocsátott eredeti tervezethez képest a kormányhatározatba bekerült az, hogy az egyetemnek azonnal neki kell látnia az új kar megszervezésének.
MTI2012. március 28.
Kihirdette az államfő a Sapientia EMTE akkreditálásáról szóló törvényt
Kihirdette a román államfő a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) intézményi akkreditálásról szóló törvényt – közölte szerdán a román államelnöki hivatal. A jogszabályt február végén fogadta el a parlament.
Dávid László rektor az MTI-nek elmondta: ezzel lehetővé válik az, hogy a Sapientia EMTE államvizsgát szervezzen az akkreditált szakokon és oklevelet állítson ki az itt végzett hallgatóknak. Ameddig ugyanis a tanintézmény nem kapta meg az egész intézményre vonatkozó szakmai elismerést, a végzős hallgatóknak más egyetemek bizottságai előtt kellett számot adniuk tudásukról, és az illető intézmények oklevelét kapták meg.
MTI
Erdély.ma2012. március 28.
Gazda László (Mementó)
Zágonban született 1933-ban, és fél évtizede kísértük utolsó útjára. Geográfus volt a javából, geológiai földrajz szakos tanár. Mikós diákként már a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem földrajz–geológia szakán eljegyezte magát a középiskolás tanulók és földrajztanárok által kevésbé kedvelt gazdasági földrajzzal (1956).
Első tanulmánya Sepsi rajon történeti földrajzához címmel a Bolyai Tudományos Diákkörök Évkönyvében jelent meg. A Baróti Szabó Dávid Líceum tanáraként megvetette a líceum ásvány- és kőzettárának alapjait. Huszonéves fejjel kezdeményezte a Romániai Földrajzi Társaság rajoni, majd megyei fiókjának létrehozását, melynek haláláig elnöke volt. Több mint két évtizedig a Mikes Kelemen Főgimnáziumban tanított. Tudományos, természetrajzi és honismereti expedíciókat szervezett diákjaival a Székelyföldön, öt nyáron át a csángók által lakott moldvai térségben. Az 1970-es évektől az Ojtoz és a Tatros közötti székelyes csángó falvakat, később a vranceai tájakon élő régies kultúrájú csángótelepüléseket, majd a Moldvai Szaláncfürdő és Ónfalva, valamint a Bákótól délre fekvő, székelyes csángó nyelvjárást beszélő közösségeket, Szászkút–Klézse vidékét tanulmányozták. Eredményes terepmunkát végzett Pusztina térségében. A moldvai hatóságok meglehetős gyanakvással kísérték munkáját, olykor akadályozták. Eredményeit, jól dokumentált helytörténeti írásait a rendszerváltás után megjelent honismereti, érdekvédelmi és művelődési kiadványokban, 1990-től a Csángó Újság és a Moldvai Magyarság oldalain közölte. Megkezdte a csángó magyar közösségekről készített szintézisének megírását, mely azonban torzóban maradt. Tudományszervező, -népszerűsítő és kutatómunkája elismeréseként számos kitüntetés és diploma mellett halála évében Pro Urbe-díjjal jutalmazták. Néprajzi munkásságáról Pozsony Ferenc értekezett.
Kisgyörgy Zoltán
Jelentős munkái:
Gazda László: Codex, Kétnyelvű kiadás – Ediţie bilingvă, Bibliotheca Moldoviensis, Hargita Kiadóhivatal – Editura Harghita, Csíkszereda – Miercurea Ciuc. 2006.
Gazda László: Csángómagyar falvak – Moldvai magyar vonatkozású települések történeti tára 1-3 kötet /Budapest, Nap Kiadó, 2009-2011/
Erdély.ma2012. március 28.
A kormány jóváhagyta a magyar kar létrehozatalát a MOGYE-n
A kormány keddi ülésén jóváhagyta azt a határozattervezetet, amely előírja az önálló magyar kar létrehozatalát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
A kormányülés végén Catalin Baba oktatási miniszter kijelentette, hogy a jogszabállyal nem “találnak fel” semmilyen új tanulmányi programot, a kormány csak a tanügyi törvény előírásainak alkalmazása érdekében lépett, ha nem teszi, “hivatali visszaéléssel” vádolhatták volna.
A miniszter elmondta, a kormány tárgyalt arról is, hogy ugyanezen az egyetemen létrehozzon egy német nyelvű kart is, ám ez egy hosszabb távú terv.
A határozattervezet, amely tíz napig közvitán volt, előírja, hogy az egyetemen magyar nyelvű kar működik majd, orvosi, gyógyszerészeti és orvosasszisztensi képzést nyújt 325 diák számára, és angol nyelvűt 50 diáknak.
– Mai ülésén a kormány az anyanyelvű oktatás szempontjából egy rendkívül fontos határozatot hozott nemcsak azért, mert a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen belül létrejön egy külön magyar kar, hanem azért is, mert ezáltal sikerült érvényt szerezni az új oktatási törvény egy fontos rendelkezésének. A kormányhatározat elfogadása azt is jelenti, hogy van még egy kapaszkodó a törvény mellett, ami megoldja a helyzetet – nyilatkozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, a kormányülést követően.
A kormányhatározat másik üzenete, hogy nem azoknak lett igazuk, akik feszültséget próbáltak szítani románok és magyarok között, hanem azoknak, akik úgy vélik, hogy 2012-ben nem szabad visszatérni Romániában a ’90-es évek közhangulatához” – tette hozzá.
– Milyen esélye van Victor Ponta PSD-elnöknek, aki támogatásáról biztosította az USL-t, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kabinet ellen, valamint a PSD képviselőházi frakcióvezetőjének, aki közigazgatási bírósági eljárást helyezett kilátásba? – kérdeztük a miniszterelnök- helyettestől.
– Az ellenzék megtámadhatja, a kormányhatározat ugyanis tökéletesen beilleszkedik a törvényes előírásokba, és nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy úgy dolgoztuk ki és szavaztuk meg a törvényt, hogy mindezt lehetővé teszi – válaszolta Markó Béla.
Lényeges változás, hogy a kormányhatározat nyomán létrejövő karon a magyar oktatóknak módjuk lesz dönteni a magyar nyelvű oktatás különböző kérdéseivel kapcsolatosan. A kar kiépítése nehéz munka lesz, és ebben a magyar oktatókra jelentős feladatok várnak. Másrészt pedig az oktatási miniszternek és a minisztériumnak is nap mint nap oda kell figyelnie, hogy a MOGYE sorsa hogyan alakul, hogy megszülessen az érvényes charta, és a választásokban is mihamarabb érvényesülnie kell a normalitásnak” – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki helyesnek ítélte meg, hogy pillanatig sem mondtak le arról, hogy az anyanyelvű oktatásnak megfelelő feltételeket kell biztosítanunk az orvosképzésben is.
– A közvitára bocsátott eredeti tervezethez képest a kormányhatározatba bekerült, hogy az egyetemnek azonnal neki kell látnia az új kar megszervezésének. Miután néhány nap múlva a kormányhatározat életbe lép, újra kell írni a chartát, amely az új kart is tartalmazza, meg kell szervezni a választásokat (szenátus, rektor), versenyvizsgákat kell hirdetni az oktatói és adminisztratív állások betöltésére.
Ehhez a támogatást a tanügyminisztériumnak kell biztosítania, amely jelenleg leállította az alapfinanszírozást és a fizetések folyósítását a MOGYE-n – válaszolta kérdésünkre Király András oktatási államtitkár.
– A kormányhatározat elfogadása előrelépést jelent, és azt igazolja, hogy egy jogállamban kötelező módon be kell tartani a törvényeket. Egy szűk érdekcsoport, amely országos ügyet kavart abból, ami máshol természetes, nem szegülhet ellen a törvényes előírásoknak. Nem tesz jót az egyetem hírnevének, ha továbbra is fennmarad a hónapok óta tartó feszült helyzet. El kell kezdenünk a tárgyalásokat a forráskezeléssel ideiglenesen megbízott Azamfirei Leonard professzorral. Elképzelésünk szerint az új kar két vagy három főintézetből állna – válaszolta kérdésünkre dr. Szabó Béla egyetemi tanár, a magyar oktatók választott képviselője.
– Reményeink szerint az oktatási minisztérium lehetőséget biztosít arra, hogy az oktatóhiányt pótolni tudjuk, s azok helyett, akik nem vállalják, új oktatókat alkalmazzunk.
– Tartani tudják-e a jelenlegi diáklétszámot?
– A meglévő diákokat nem veszíthetjük el, az első évek számára a preklinikai tantárgyak esetében nem olyan rossz a lefedettség, s vannak tantárgyak, amelyek esetében más egyetemekről pótolni tudjuk a tanárhiányt.
Bár kétségtelen, hogy zord idők elé nézünk, szeretnénk, ha építő jellegűek lennének a tárgyalások – tette hozzá a volt dékánhelyettes, akit korábban büntetésből váltottak le ebből a tisztségéből.
*
Időközben a MOGYE román egyetemi hallgatókat tömörítő ligájának alelnöke azt nyilatkozta, hogy a diákszervezet a közigazgatási bíróságon támadja meg a MOGYE-ről szóló kormányhatározatot, amely szerinte nem veszi figyelembe a diákok igényeit és újabb feszültségeket gerjeszt. Florin Buicu, a MOGYE szakszervezetének képviselője pedig azt nyilatkozta, hogy bepereli az oktatási minisztériumot, mivel megszegték a közigazgatási döntéshozatal átláthatóságáról szóló törvény előírásait.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)2012. március 28.
Összefogás a magyar nyelvű felsőoktatásért
Zárónyilatkozatban kötelezték el magukat az erdélyi magyar felsőoktatás támogatása mellett a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által a Határokon átnyúló összefogás a magyar nyelvű felsőoktatásért címmel Marosvásárhelyen szervezett konferencia előadói.
A március közepén megtartott értekezleten az erdélyi előadók a közösséget hitelesen szolgáló, a magyar nyelvű felsőoktatásért szót emelő Erdélyi Magyar Tudományegyetemek Vezetői Konferenciájának létrehozásáért szálltak síkra. A konferenciát követően az előadók (prof. dr. Kincses Ajtay Mária-Adrienne, a RMOGYKE elnöke, prof. dr. Bódis József, az MTA doktora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora, prof. dr. Péterffy Árpád (Debreceni Egyetem, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum, a Szívsebészeti Klinika), prof. dr. Dávid László, a Sapientia- Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, prof. dr. Miseta Attila, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar dékánja, prof. Tóth Csaba, az MTA doktora (Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Urológiai Klinika), prof. dr. Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánhelyettese, dr. Horváth Gizella egyetemi docens, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorhelyettese, prof. dr. Kellermayer Miklós, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Derzsi Ákos RMDSZ-es parlamenti képviselő, az egészségügyi és családvédelmi bizottság és európai üzleti kapcsolatokért felelős bizottság tagja a hétfőn kiadott zárónyilatkozatban megfogalmazzák: “Célunk, hogy megvalósuljon az együttműködés szervezett formája a romániai, magyar nyelven (is) oktató egyetemek és a felsőoktatást támogató civil szervezetek között. Évente rendezünk olyan fórumokat, konferenciákat, ahol az egyetemek és a civil szervezetek együttműködési módozatait kidolgozzák és elemzik”.
A továbbiakban közlik: az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatási intézmények vendégoktatók, közös kutatási programok, diákcserék iránti igényüket évente május 31-ig hozzák a Magyar Rektori Konferencia tudomására, hogy az anyaországból érkező segítség minél szervezettebb és hatékonyabb legyen. A Pécsi Tudományegyetem európai uniós pályázatokon együttműködne a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel, a Magyar Rektori Konferencia pedig vállalja, hogy a Magyarországon működő levelező doktori képzést kiterjeszti a romániai magyar felsőoktatás végzettjeire is. “Támogatjuk az Erdélyi magyar vezetői konferencia megalakulását, amely a Magyar Rektori Konferencia testvérszervezeteként kíván tevékenykedni, az alakuló gyűlést a közeljövőben a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem hívja össze” – áll a zárónyilatkozatban.
Az aláírók fontosnak tartják, hogy a Magyar Rektori Konferencia támogatja a romániai, magyar oktatási nyelvű egyetemek által létrehozandó vezetői konferenciával közös egyeztető testület megalakítását, amely egyfelől egyeztető, másfelől aktív, kezdeményező- véleményalkotó fórum lenne az erdélyi magyarságot is érintő oktatáspolitikában. Üzenetükben megfogalmazzák: az orvosi- gyógyszerészeti egyetem magyar tagozatának létrehozása nem veszélyezteti a román oktatást.
”A magyar oktatás fejlődése, jövője a román társadalomnak is fontos és hasznos, ugyanakkor az Európai Unió által elvárt – jog-és esélyegyenlőségen alapuló – együttműködés alapvető követelménye. A multikulturálisként meghatározott egyetemeken a különböző nemzetiségű oktatók és diákok közötti együttműködést fontosságának megfelelően kell kezelni, ebben a magyar közösségnek kezdeményező szerepet kell vállalnia. Fontos lenne, hogy az érintett román és a magyar oktatási intézmények vezetői évente találkozzanak, és tágítani kell az együttműködés kereteit, ugyanakkor fontos a magyar–magyar, a magyar–román diákszervezetek közötti együttműködés bővítése is” – teszik hozzá az aláírók. Hangsúlyozzák, amennyiben a román tanügyi törvényben szabályozott multikulturalitás érvényesítése a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen elmarad, és nem hozzák létre a magyar nyelvű, önálló struktúrájú orvosi és gyógyszerészeti képzést, “a magyar nyelvű felsőoktatási intézmények közösen fognak fellépni a megfelelő romániai és európai uniós fórumoknál anyanyelvű oktatásra való jogunk védelmében”. Úgy vélik, a MOGYE-n a magyar oktatás megmaradásához nélkülözhetetlen az anyaország támogatása, e célból évente meg kell szervezni az öt magyar orvosi és gyógyszerészeti egyetem tanszékvezetőinek egyeztető fórumát, az illetékes tisztségviselők részvételével.
A zárónyilatkozat utolsó, 13. pontja szerint “a keresztény, értékteremtő szellemiség jegyében kell képeznünk a jövő nemzedéket. A felsőoktatási intézmények fontos szerepe, hogy nemcsak jó szakembereket, hanem lelkükben, testükben egészséges embereket képezzenek”.
(a.)
Népújság (Marosvásárhely)2012. március 28.
A dolgok helyreállítódásáról
Hármas könyvbemutató a Művészeti Egyetemen
A színházi világnap tiszteletére hétfő délután hármas könyvbemutatónak adott otthont a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előcsarnoka. A zsúfolásig telt térben Albert Mária üdvözölte a megjelenteket és árulta el: Ungvári Zrínyi Ildikó Képből van-e a színház teste? – tér, kép, test és médium a kortárs színházban, Papp Éva A művészi beszéd útja a közbeszédtől a versmondásig című kötetekről, valamint Novák Ildikónak a Marosvásárhelyi Állami Bábszínház történetével foglalkozó könyvéről hallhat a nagyérdemű, a kiadványok az intézmény kiadója és a Mentor Kiadó közös munkájaként jelentek meg.
Papp Éva és Novák Ildikó kötetéről Kovács Levente szólt. – Papp Éva könyve Budapesten elvégzett doktoriskolai tézisének bővített változata, és az első olyan kötet, amely avatottan szól a beszéd kérdéseiről: a szerző színészi és tanári tapasztalatainak, egy megtett útnak az összessége. Tankönyvként, módszertanként is forgatható: nagyon világos felépítés jellemzi, mindenről beszél, de nem szószátyár, világosan, emberközelien fogalmaz. Foglalkozik a versmondás problémáival, a nonverbális kifejezőeszközökkel (amelyek húsz évvel ezelőtt még szentségtörésnek számítottak) – mondta a méltató, akinek kérdéseire a szerző válaszolt. Papp Éva Kányádival együtt vallja, a vers az, amit mondani kell, és igen, van értelme a versmondásnak napjainkban. Az elsőéves hallgatók rövid közjátéka után Novák Ildikó kötetéről szólt Kovács Levente. – A szerző dolgozatának én voltam az irányítója. A kötet tematikája bábszínházi jellegű. Fontos könyv: megalakult a bábtagozat, de ennek nincs igazán múltja, bábtörténeti háttere, az alapokat a semmiből kell megteremteni. A báb mostoha művészet volt mindig, holott némelyik bábszínész munkája a színészekénél is sokkal nehezebb. A könyv foglalkozik a vásárhelyi bábszínház megalakulásának előzményeivel, de kitér a szocialista kultúrpolitikára is, feltárni igyekszik az összefüggéseket. A kötet nagy érdeme, hogy megtaláljuk benne a társulat adminisztratív összetételét, művészi eszközeinek fejlődéstörténetét, a kiemelkedő alkotók – köztük Antal Pál, Haller József – pályáját, és olvashatunk igen jó előadás-elemzéseket is. Melléklete gazdag dokumentumanyagot tartalmaz. Novák Ildikó hozzátette: nem hagyta abba a bábokkal való kapcsolatot. – Mindent megteszek azért, hogy a diákok elhiggyék, a bábszínészet nem “mellékes” foglalkozás. Igyekszem megtalálni azt a belső lényeget, ami ezt a műfajt az emberiség tudatában megtartja, és tisztelegni azok előtt, akik nagyon sok munkát fektettek életünk minőségének jobbá tételébe. Ungvári Zrínyi Ildikó a kötettel kapcsolatosan elmondta, ez a könyv rendbetétel, a dolgok helyreállítódnak általa. Nagyon alapos munka, amely mögött végig ott állt a kíváncsiság. – Örülök, hogy igazi színháztörténész jelent meg a színen.
Ungvári Zrínyi Ildikó kötetét Kovács András Ferenc ismertette. – Érdekes, jól megtervezett könyvről beszélünk. Alapos, sok dologra, nagy feladathalmazra koncentráló mű, amely többszörös olvasatot biztosít. Tétje és tematikája a képpé szerveződött test. Jegyzetekből áll, egyszerre teatrológiai és színházantropológiai vizsgálódás. A szerző négy fejezetben a meglévő elméleteket, tételeket prezentálja, nagyon jó megfigyelőkészséget feltételező előadás-elemzéseken keresztül dolgozza fel mondandóját. És mindezt nem tolakodóan, nagyon jó az egyensúly. Képből van-e a színház teste? Mit látunk, mit nézhetünk? Mit szeretne és mit tud látni a néző, mivel lehetne megfogni? Jól megtanulni értelmezni, amit látunk: ez a könyv igazi értelme. A színházzal foglalkozó életforma aktívvá, odafigyelővé teszi az embert, megtanítja nézni. Van egy nézői réteg, amely most nő fel. És nem sértődik meg, mert nagyon sokféle. Hozzá is szól ez a kötet. Ungvári Zrínyi Ildikó a KAF kérdéseire adott válaszában elárulta, nem tudja, mi volt érdekesebb – előadásokat nézni, vagy megírni az élményanyagot. – A megélt színházi előadást le kell fordítani szövegre. Átszerveződőben a színház, új dolgok jelennek meg, színes formavilág alakul, és mi is színesen írhatunk minderről.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)2012. március 28.
Mérgezett tő
Szokatlan, nagyon furcsa jelenség, amikor a többségiek törvénytelenséget, szeparatizmust, szegregációt és diszkriminációt kiáltanak.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román oktatóinak és diákjainak jajkiáltásai, illetve a mögéjük álló politikusok egyetértő, sőt lázító nyilatkozatai azonban olyannyira mérgezett tőből fakadnak, hogy végül ezt is csak a bántó ellenségeskedés számlájára írhatjuk.
Egyesek, jobban mondva sokak számára ugyanis továbbra is elfogadhatatlan és megemészthetetlen, hogy a magyarság parlamenti érdekképviselete időnként konkrét eredményeket is felmutat választóinak. A konfliktusra éhes vagdalkozókat pedig mindig ki tudja elégíteni az a politikai oldal, amely éppen sóvárogva nézi, amint az e téren rendkívül megbízható RMDSZ éppen másnak tartja a hátát a kormányban. Az ellenzék – legyen bármilyen színezetű is az – választások előtt röhögve veszi elő az etnikai kártyát, amely igazi aduvá válik abban az időszakban, amikor a magyar képviselet is előhozakodik kézzelfogható eredményeivel.
A forgatókönyv a szokásos: az RMDSZ a jól időzített megvalósításokkal megpróbálja szinten tartani magát a politikai palettán, az ellenzék büszkén figyeli, ahogyan izmosodnak százalékos mutatói, a nagyobbik kormánypárt pedig az engedmények után nagyot nyelve próbálja menteni a menthetőt. A PDL a MOGYE esetében az új, magyar, román és angol tannyelvű orvosi és gyógyszerészeti kar létrehozásáról szóló kormányhatározat közvitára bocsátásával akarta szépíteni magát választói szemében, miközben az időhúzás ellenére egyértelmű volt, ebből az RMDSZ ottányit sem enged.
Közben aláírási jogot kapott az a rektor, akit törvénytelenül választottak meg a MOGYE-n, de egyelőre ez sem változtat azon, hogy az új, egy adott pontig független karon három nyelven tanítanak majd. Egyértelmű, hogy amit most az RMDSZ kisajtolt – és várhatóan a jövőben is ki fog kényszeríteni – koalíciós partneréből, csakis politikai alkukötés révén valósulhat meg. A MOGYE felbujtott román diákjai, önkényes vezetői most a politikum durva beavatkozásaként próbálják tálalni a változásokat, pedig ők is tudják, hőzöngésükkel csakis politikai érdekeknek fekszenek le, és pontosan azt szolgálják, ami ellen buzgón tiltakoznak: a törvénytelenséget, a szeparatizmust, a szegregációt és a diszkriminációt.
Páva Adorjánű
Krónika (Kolozsvár)2012. március 28.
Új magyar hírportál indult Nagyváradon és Nagyszalontán
Stanik István nagyváradi újságíró vásárolta meg a magyarországi Hírhatár franchise romániai jogait, és indította el a Romániai Hírhatár elnevezésű országos hírportált. A tulajdonos tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján bejelentette: az ország magyarok által is lakott településein, a franchise-rendszerben elméletileg bárki elindíthatja saját helyi hírportálját
Ezekből kettő már el is indult: Nagyszalontán, illetve Nagyváradon – utóbbit Monostori Károly magyarországi újságíró, a Duna Televízió Híradójának, illetve a Magyar Rádió Krónika című hírműsorának korábbi főszerkesztője menedzseli és szerkeszti.
A magyarországi Hírhatár az ország mintegy 50 településén működik már, és Stanik István elképzelése szerint Romániában is bármelyik olyan városban megállná a helyét, ahol ötezernél több magyar él. Stanik úgy gondolja, szórványban akár megyei szintű oldalakat is létre lehetne hozni, sőt nincs kizárva egy-egy regionális lap sem, például egy Székelyföldi Hírhatár.
A Hírhatár.ro weboldalon országos hírek találhatók meg, amelyekből a legfontosabbak a helyi oldalakra is felkerülnek, a helyiek pedig szintén elküldik kiemelkedő híreiket az országosnak – magyarázta a tulajdonos. Az oldalak mostanáig tesztüzemmódban működtek, de már bárki megtalálhatja őket az interneten. Az oldal készítői leszögezték: politikailag semmilyen oldalra nem elkötelezettek.
Stanik István egyébként a lapok román nyelvű verziójának licencét is megvásárolta Ştiri Mix néven.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)2012. március 28.
55 éves a Napsugár gyermeklap
A gyerekek szöveghez való viszonya megváltozott, nincs türelmük, több képet, grafikát igényelnek, ezért rövid, mozaikszerű írásokkal és sok képpel töltjük meg a Napsugárt – hangzott el Zsigmond Emese, a folyóirat főszerkesztőjének – „A Napsugár tele van okossággal és boldogsággal” – Milyen értékek születtek a Napsugár 55 éves szellemi műhelyében? című, hétfő késő délutáni kolozsvári előadásában.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Jókai (Napoca) utcai székházában megrendezett esemény apropóját a Napsugár folyóirat 55. születésnapja szolgáltatta. Az 55 év alatt az erdélyi magyar irodalom színe-java publikált a folyóiratban, többek közt Fodor Sándor, Kányádi Sándor, Bajor Andor, Bálint Tibor.
„A felnőtt-társadalom nem figyel eléggé a gyerekirodalomra. A felnőtt irodalom majdani olvasói ezeknek a lapoknak a segítségévél pallérozódnak. Ha valaki nem szokja meg az igényes irodalom fogyasztását, a versek és a mesék szeretetét gyerekkorában, az felnőtt korában sem lesz értő irodalomolvasó” – nyilatkozta az eseményt követően lapunknak Zsigmond Emese.
Hozzáfűzte azt sem kell elfelejteni, hogy a gyermekek még rendkívül érdeklődőek, fogékonyak kedvük van olvasni, többet olvasnak, mint a felnőttek. Mint részletezte ezt abból látják, hogy a Napsugár és a Szivárvány folyóiratokból összesen havi 39 ezer példány fogy el.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)2012. március 28.
Nyelvőrző – „s midőn az ember érti már / sorsának szent zenéjét, / ajkát szavakra nyitja meg, / hogy mások is megértsék”
Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny, XVII. országos szakasz
Március 23-án, pénteken kezdődött, és egész hétvégén zajlott Kolozsváron az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny XVII. országos szakasza, amelynek mottója a címben idézett Csanád Béla-versrészlet volt, házigazdája pedig hagyományosan az Apáczai Csere János Elméleti Líceum. A versenyt azon iskolák diákjai számára hirdették meg, ahol beszédművelő körök működnek; a felhívás sikeresnek bizonyult, hiszen Erdélyből és a Partiumból 19 beszédművelő kör képviseletében 80, a magyar nyelvet szerető nyelvművelő diák és felkészítő tanára vett részt a vetélkedőn.
Késő délután a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében újra felcsendült a Szivárvány havasán című népdal, az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny ünnepi nyitánya. A gyönyörű, sokakat megható népdalt ezúttal Csüdöm Tímea, az Apáczai-líceum XI. osztályos tanulójának előadásában hallgathattuk meg, majd Adorjáni Zoltán lelkész, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dékánjának áhítata következett. Lászlóffy Aladár Nyelvében él... című írását Szabó Eszter harmadéves bölcsészhallgató adta elő.
A rendezvényt Egyed Emese, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének professzora, a Georgius Aranka Társaság elnöke nyitotta meg, aki a meghívottak köszöntése után a bírálóbizottság tagjait mutatta be. A Nevelési, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium képviseletében Várady Izabella magyar nyelv és irodalom oktatásáért felelős szakreferens méltatta a rendezvényt, kitérve a helyes beszéd fontosságára.
„Az anyanyelv szabaddá teszi a gondolatot”
A vendéglátók nevében Vörös Alpár iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy jó érzés erdélyi magyarnak lenni. Wacha Imre, Lőrincze Lajos-díjas főiskolai docens Pál apostolt idézve arra biztatott mindenkit: szeressük anyanyelvünket, hiszen „szavam lehet zengő érc vagy pengő cimbalom, ha szeretet nincsen én bennem, semmi vagyok”. Az anyanyelv örömet szerez, ha sokféleképpen használják, szabaddá teszi a gondolatot, fűzte hozzá. A megnyitó befejező mozzanataként megzenésített verseket és zsoltárokat adott elő a Református Kollégium kórusa.
Másnap, szombaton reggel 8 órakor vette kezdetét a vetélkedő a vendéglátó líceum három tanteremében. Az Édes anyanyelvünk kategória résztvevői nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási, illetve stilisztikai feladatokat kaptak; a Szép magyar beszéd versenyzőinek szövegjelöléssel, szövegértéssel és értelmezéssel kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk; a Versben bujdosó kategóriában indulók kreatív szöveggyakorlatokkal, versírással próbálkoztak (mindhárom kategória két, illetve három fordulóból, egy írásbeli és egy vagy két szóbeli próbából állt). A feladatok megoldására két óra állt rendelkezésre; ezalatt a tanároknak, meghívottaknak Keszeg Anna és Zörgő Noémi, a BBTE oktatói(Képi retorikák: a vizuális írástudás alapjai), továbbá Virginás Andrea, a Sapientia EMTE adjunktusa (A sztori világa – mindennapi történeteink) tartott előadást, majd elkezdődött a Georgius Aranka Társaság Közgyűlése.
Szóban is helyt kellett állniuk
Az Édes anyanyelvünk versenyzőinek egyet-egyet kellett kiválasztaniuk a megadott témák közül, majd rövid felkészülési idő után a bírálóbizottság és a közönség előtt beszéltek azokról. A Szép magyar beszédben résztvevők egy előkészített, szabadon választott szöveget olvastak fel, majd első olvasatban tolmácsolták Wacha Imre írását. A Versben bujdosókategória versenyzőinek egy-egy előre megtanult verset kellett előadniuk, itt Dsida Jenő és József Attila versei közül válogathattak. Ezt követően a IX–X. osztályos diákok Orbán Ottó Érdeklődő, a XI–XII. osztályosok pedig Somlyó GyörgyA múzsa csókjai – mint isten útjai – kiszámíthatatlanok P. J.-nek című versét szavalták el.
A délelőtti próbák után a versenyzők felszusszanhattak, a bírálóbizottságok tagjai pedig munkához láttak. Délután elhangzott a Táborba hívó szó, és a tavalyi III. Aranka-tábor vetítettképes összefoglalóját is megtekinthettük. Ezután az Édes anyanyelvünk kategória kiértékelésével kezdődött a szakmai elemzés: mint kiderült, az írásbeli nyelvhasználati feladatai okoztak ugyan némi fejtörést a diákok többségének, a nyelvtani résznél azonban jól teljesítettek. A szóbeli kiértékelésénél Keszeg Anna a beszéd közbeni nonverbális kommunikációt emelte ki pozitívumként, illetve a szövegre figyelésre intette a versenyzőket.
A Szép magyar beszéd verseny szövegértelmezési feladatának értékelését Siposné Virág Erzsébet tartotta, majd Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnökeismertette a szövegjelölési példamondatok helyes megoldásait. A Versben bujdosó kiértékelésén megtudtuk, hogy a fiatalok többsége számára az utolsó feladat bizonyult a legnehezebbnek, amelyben Balassi-strófát használva kellett háromszakaszos verset írniuk, kedvenc énekesükről. A szóbeli fordulóról Albert Júlia színművész számolt be, a hanghordozás és a légzés fontosságát hangsúlyozva. A kiértékelő záró mozzanataként Lestyán Attila, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum XI. osztályos tanulója Dsida Jenő Hulló hajszálak elégiája című költeményét szavalta el.
A hosszú versenynapot musical zárta, a Frank L. Baum műve nyomán Zalán Tibor átdolgozásában készült, Puskás Zoltán által rendezett Óz, a nagy varázsló című előadás, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban láthattunk.
„Nyisd ki a szemed, s figyelj, nagy erővel…”
Március 25-én, vasárnap reggel került sor a díjak kiosztására és a záróünnepségre. Ferenczes István Szerelmes vers című művét Buchman Wilhelm, a Református Kollégium XI. osztályos tanulója adta elő elsőként. Egyed Emese elmondta: kellemes együttlétet, sikeres versenyt tudhatunk magunk mögött, ami nem csoda, hiszen az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny a szakmai együttlét lehetősége.
A magyarországi küldöttség részéről Kerekes Barnabás méltatta a rendezvényt, kifejtve: napjaink modortalansága, igénytelensége, durvasága ellen kellene összefognunk, hogy megőrizhessük, „ami még emberi ebben a világban”. Szavaira rímelt a két legutóbbi magyarországi anyanyelvi tábor útravalóul idézett jelmondata: „Építsünk hidat, tiszta szavakból, határok fölé” valamint: „Attól vagy ember, hogy különb tudsz lenni”. A tanár úr szavait a díjkiosztás követte; az értékes jutalomkönyvek mellett az Édes anyanyelvünk első kilenc helyezettje és a Szép magyar beszéd első tíz helyezettje részt vehet a Kárpát-medencei döntőn, Sátoraljaújhelyen, illetve a győri Kazinczy-versenyen. Várady Izabella köszönetet mondott a résztvevőknek és szervezőknek, majd kiemelte: a visszatérő versenyzők azt bizonyítják, hogy a diákok magukénak érzik az Aranka-vetélkedőt.
Befejezésül Márai Sándor Figyelj című írását idézte Vörös Alpár: „Ne akarj nagyon szépet, sem különösen meglepőt, sem vészesen egyénit és eredetit mondani. Nyisd ki a szemed, s figyelj, nagy erővel. Aztán hunyd be a szemed, és emlékezz, nagy erővel. Aztán hallasz egy hangot, látsz egy arcot vagy egy tájat, valami dereng… Akkor írjál nagyon lassan, gondosan. A többit bízd Istenre.”
TÖRÖK KAROLA
Szabadság (Kolozsvár)2012. március 28.
Kettős könyvbemutató a konzulátuson
Albert Ildikó székelyföldi pszichológus és Lászlóffy Csaba kolozsvári író új köteteit mutatták be hétfőn este a kolozsvári magyar főkonzulátus udvari termében. Albert Ildikó Mindennapi lelkünk, Az utazás divatja és Léleképítés című könyveit – amelyek a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál jelentek meg – Kozma Mária író ismertette, Lászlóffy Csaba Az éden kényszerképzete című, négy kisregényt tartalmazó kötetét (Napkút Kiadó) Kántor Lajos irodalomtörténész és a magyarországi Korpa Tamás irodalomkritikus, költő, szerkesztő méltatta.
Albert Ildikó pszichológus könyveinek bemutatása előtt Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul kifejtette: a pszichológia olyan tudomány, amely nagyon sok embert érdekel. Kozma Mária székelyföldi író először az önismeret szükségességéről és a reális én-kép kialakításáról kérdezte Albert Ildikót. A pszichológus-szerzőtől megtudtuk: a média azt sugallja, hogy boldognak és sikeresnek kell lennünk, ám az állandó boldogság irreális. – Ha felhagyunk a negatív gondolkodással, az előítéletekkel, akkor boldogabbak és sikeresebbek lehetünk. Nem kötelező mindent átvenni, amit a média és a környezet sugall.
Álmodozni is szabad, de nem kellene elszakadnunk a valóság talajától – hangsúlyozta Albert Ildikó, aki azt is elárulta, hogy könyvei pszichológusi bosszúságából is fakadtak. Mint kiderült, nem csak a szakmáján belül „ragadtatta magát” könyvírásra, hanem utazási élményei is írásra sarkallták. Ennek eredménye Az utazás divatja című könyv, a pszichológus pedig további könyvek írását is tervezi.
Az est következő programpontjának felvezetőjeként Kántor Lajos kifejtette: Lászlóffy Csaba eddig is nagy életművet alkotott. – Lászlóffy Csabát első sorban költőként tartjuk számon. Prózai műveiben főleg a magyar történelem témái jelennek meg, saját szemléletmódján átszűrve. A szerző egész életében versenyhelyzetben volt – például testvérével, Lászlóffy Aladárral, valamint kortársával, Szilágyi Domokossal –, amely sajátos ösztönzést jelentett. Az éden kényszerképzete című regényben ez a versenyhelyzet a világirodalomra is kiterjedt, hiszen a könyvben több írótól idéz, vagy megemlíti nevüket. Kassák Lajos, Szabó Dezső, Aquinói Tamás, Dosztojevszkij, Stendhal, Cholnoky neve különböző asszociációk formájában jelenik meg, és épül be Lászlóffy szövegébe – magyarázta Kántor. Korpa Tamás irodalomkritikus kiemelte: a négy évtizede publikáló szerző ebben a könyvében bravúros kultúrtörténetről és prózatechnikáról tett tanúbizonyságot. Lászlóffy Csaba megjegyezte: a négy kisregényt tartalmazó, most bemutatott könyvéből kettő a Funar-korszakot idézi, de az 1980-as évek lehallgató terrorjának bemutatása is nyomon követhető benne. Ugyanakkor könyvében a magyar nyelv és szókincs lehetőségeit is kipróbálta, tette hozzá a szerző.
A rendezvény folyamán Márkos Albert és Béres Melinda hegedűművészek R.M. Glier- és Bartók-hegedűduókat adtak elő, Jancsó Miklós színművész és Jancsó Hajnal előadóművész pedig részleteket olvasott fel a Lászlóffy-regényből.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)