udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 2941-2970 | 2971-3000 | 3001-3030 ... 134011-134016
1992. június 15.
Helsinkiben az Eureka program miniszteri értekezletén Ionel V. Sandulescu külügyi államtitkár megbeszélést folytatott Catherine Lalumiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával és azt állította, hogy Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait. /Helsinkiben rólunk is szó esett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./1992. június 16.
Kolozsvár polgármesteri hivatala felszólította a MADISZ-t, hogy székházának négy szobája közül kettőről mondjon le. Ugyanakkor felajánlott a Korunk szerkesztőségének négy szobát a MADISZ székházában. Funar össze akarja ugrasztani a magyar szervezeteket. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője felkeresi a művelődési minisztert, hogy szóvá tegye a folyóiratot ért sérelmet. /A Korunk után a Madisz? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./1992. június 16.
Két romániai emberjogi szervezet vezetői sajtóértekezletükön Gheorghe Funar, Kolozsvár ultranacionalista polgármesterének lemondását követelték, mert megkülönböztető intézkedésekkel sújtja a magyar és a többi nemzeti kisebbséget. /MTI/1992. június 16.
Összesítették Háromszéken is a népszámlálás adatait. Az 1977-es népszámlálás óta Konstanca megye után itt nőtt a legnagyobb mértékben a népesség. A Har-Kov (Hargita-Kovászna) jelentéssel ellentétben /hogy elmagyarosítják a románokat/, a nemzetiségi megoszlás másként változott. A megyében élő románok lélekszáma 1977-ben 38 948 volt, a megye lakosságának 19,6 %-át tették ki, 1992-ben viszont 54 517-en voltak /részarányuk 23,4 %/. Ugyanezen idő alatt a magyar lakosság adatai: 1977-ben 156 120 fő /78,4 %/, 1992-ben 174 968 fő /75,2 %/. Felekezet szerint 50 531-en vallották magukat ortodoxnak, 84 432-en római katolikusnak, 79 631-en reformátusnak, 10 648-an unitáriusnak és 1122-en görög katolikusnak. /B. Kovács András: Népszámlálás Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./1992. június 16.
A Szabadság munkatársa Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelővel beszélgetett. Megemlítette, hogy Funar polgármester szerint ki kellene iktatni a magyar nyelvet a felvételi és az érettségi tantárgyak közül. Dragoi megerősítette, hogy lehet magyar nyelven felvételizni és lesz magyar érettségi. Dragoi azonban hozzátette, hogy szerinte nem kellene a tannyelvet előre meghatározni az iskolában. Dragoi elmondta, hogy Kolozsváron a magyar iskolákba szándékoznak román osztályokat is indítani. A főtanfelügyelő közölte, koreográfia és képzőművészeti szakon nem indítanak magyar osztályt, ha azonban van egy osztálynyi gyermek, akkor indulhat magyar osztály. Magyar inasosztályt és magyar szakiskolát, továbbá magyar kisegítő osztályt nem indítanak. Az újságíró megállapíthatta: elkezdődött a próbálkozás, hogy a megmaradt magyar tanügyi rendszert még jobban elsorvasszák. /Balló Áron: Elkezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./1992. június 16.
Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy az elnemzetlenítés egyik leghatékonyabb eszköze az iskola. Az anyanyelvű oktatásügy a kisebbségeknek létkérdés. Erdélyben Trianon óta folyik az iskolaharc. Új tanügyi törvény elfogadására készül a román parlament. A törvénytervezet mélyen kisebbségellenes. Nem teszi lehetővé a lerombolt önálló anyanyelvű iskolahálózat helyreállítását, megfoszt a tanügyi autonómiától, az etnikai asszimiláció útját egyengeti. A magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül, az évszázados magyar iskolákat, illetve az egyházi iskolákat nem kapták vissza. A törvénytervezet diszkriminatív. Egyenrangú, adófizető állampolgárokként önálló magyar iskolarendszert követelnek, nyomatékosította a püspök, ezért célért is folytak a tüntetések. /Tőkés László: Na hagyjátok az iskolát! Emberi és közösségi jogunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./1992. június 16.
Tőkés László püspök írásában kifejtette, hogy nagy szükség van a magyar református egyház egysége helyreállítására, a reformátusok egyetemes zsinatának megtartására. Ellensúlyozni kell a történelmi-politikai különállásból fakadó önálló fejlődés és eltávolodás veszélyeit, biztosítva a hitében és nyelvében egy és oszthatatlan magyar református egyház országhatárokon átívelő, de azokat tiszteletben tartó közösségét. /Tőkés László: Útban az egyetemes zsinat felé- A Kárpát-medence népeit szólítva. = Magyar Nemzet, jún. 16./1992. június 17.
A romániai Református Egyház Zsinata jún. 17-i gyűlésén nyilatkozatot fogalmazott meg: Románia elnökéhez, kormányfőjéhez fordulva kérte a vallásszabadságot biztosító kultusztörvény-tervezet elfogadását, követelte az iskolahálózathoz szükséges egyházi ingatlanok visszaadását és sürgette az önálló anyanyelvi iskolahálózat helyreállítását. /Nyilatkozat. = Közlöny (Nagyvárad), júl./ 1992. június 17.
Az RMDSZ jún. 17-i, Bukarestben tartott sajtóértekezletén megjelentek a kolozsvári küldöttek, többek között Balázs Sándor újdonsült képviselő /a visszalépett Eckstein-Kovács Péter helyébe lépett/, Buchwald Péter, az RMDSZ kolozsvári elnöke, és a kolozsvári helyzetet Funar polgármester ténykedését ismertették. A kolozsvári küldöttek azért jöttek Bukarestbe, hogy az ország vezetőinél, így a miniszterelnöknél is eljárjanak, helyszíni parlamenti vizsgálatot kérve. /Kolozsvári küldöttség Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./1992. június 17.
Kolozsvárott Gheorghe Funar polgármester utasítására hatósági közegek vonultak ki a Magyar Diákszövetség /MADISZ/ székházához és elkezdték a szervezet ingóságinak elszállítását, kilakoltatási végzéssel viszont nem rendelkeztek. A helyszínre érkező RMDSZ-vezetők tiltakoztak az akció ellen, a kolozsvári tévéstúdió magyar szerkesztői filmezték a kilakoltatást. Az önkormányzati RMDSZ-tagok a prefektushoz fordultak. A kilakoltatást felfüggesztették, de "a folytatást aggódva várjuk", közölte az MTI-vel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztató Szolgálata. Funar polgármester az előző napokban felszólította a Szabadság, a Korunk szerkesztőségét helységeik kiürítését és az RMDSZ székházával szemben is kilakoltatást helyezett kilátásba. /Új Magyarország, jún. 17., Tibori Szabó Zoltán [a kolozsvári Szabadság főszerkesztője]: Kolozsváron erőszakkal lakoltatták ki a Madiszt. = Népszabadság, jún. 17./1992. június 17.
A Magyar Kisebbségvédelmi Szervezetek Együttműködési Tanácsa és a Bajcsy-Zsilinszky Társaság vezetősége jún. 17-i együttes ülésén megdöbbenéssel vette tudomásul a romániai magyar oktatás elleni újabb támadásokat. Tiltakoznak az emberi és kisebbségi jogok brutális megsértése miatt, és felhívják a világ közvéleményét, hogy keljen a romániai magyar oktatás védelmére. /El a kezekkel a romániai magyar iskoláktól! = Pesti Hírlap, jún. 19./1992. június 17.
A 65 éves Sütő Andrást köszöntötte a napilap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./1992. június 17.
Sandra Pralong román származású, amerikai állampolgárságú fiatalasszony, a Soros Alapítvány koordinátora nyilatkozott a Cotidianul napilapnak a Soros Alapítványt ért vádaskodásokkal kapcsolatban. Tünetértékű, jelentette ki, hogy a román szenátusban Adrian Motiu szenátor durva kirohanásával szemben senki sem állt ki, hogy elmondja, az alapítványnak semmi köze sincs a nemzeti színekhez, szándéka éppen a nemzeti türelmetlenség kiiktatása. /Cseke Gábor, Bukarest: Összekapcsolják a magyar mumussal. Bukarestben élesen bírálják a Soros-alapítványt. = Magyar Nemzet, jún. 17./1992. június 18.
Birtók József a Romániai Magyar Szó ápr. 3-i számában azzal a váddal illette Tőkés László püspököt, hogy magatartásával akadályozza a magyar műholdas televíziózás ügyét. A püspök kifejtette, hogy éppen ellenkezőleg, kezdettől pártolta a magyar műholdas televíziózást. A komoly sajtónak jól tájékozottnak kell lennie. Annyi előlegezett bizalom kijárt volna neki, hogy ne tekintsék a magyar televízió ellenségének. Romániában dúl a gyanakvás, folyik a magyarság választott vezetőinek lejáratása. "Ezt hagyjuk másokra", javasolta Tőkés László. /Tőkés László: Hitelrontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Cseke Gábor másnap vezércikkben válaszolt, magyarázkodott, mi is tévedhetünk, nem jó a bűnbakkeresés stb. /Cseke Gábor: Átkos provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./1992. június 18.
A Romania Libera nyilvánosságra hozta Ibrahim Shuja Sultan iraki nagykövet Corneliu Vadim Tudorhoz, a Romania Mare Párt elnökéhez írt levelét, melyben a nagykövet megköszönte, hogy Tudor egyetért Iraknak a "cionista és imperialista agresszorok elleni háborújával". A dokumentumból kiderül, hogy a román ultranacionalisták vezetői gyakran folytatnak tárgyalásokat Bagdadban iraki vezetőkkel, sőt tevékenységüket Irak egy svájci bankszámlán honorálja. /Romania Libera (Bukarest), jún. 18., ismerteti: A nagy Szaddam kis barátja címmel a Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 20./1992. június 18.
Szabófalva csángó faluban járt a Magyar Televízió forgatócsoportja, Lengyel Gyula rendező az ott élő csángók életét vette filmre. Szakértője Halász Péter csángókutató volt. A papok kiveszik a részüket a románosításból. Szabófalva plébánosa például azt terjesztette, hogy a Magyarországon tanuló csángó diákokat kémekké képezik ki. Szüleik házát sem hajlandó beszentelni. A szabófalvai születésű bukaresti római katolikus érsek, Robu /vagyis Rab/ szerint Lakatos Demeter nevű csángó költő nem is létezett. /A költő háza ma is áll a faluban./ Szabófalván él Perka Mihály tanár, aki elmesélte, hogy annak idején Kallós Zoltán segítségével került a kolozsvári Bolyai Egyetemre. A diploma megszerzése után hazajött, mer élethivatásának tekinti, hogy felemelje földijeit. Otthon tanítja a falubeli gyermekeket. Munkája nem eredménytelen, a hetvenegynehány Magyarországon tanuló csángó egyetemista közül tizenkettő szabófalvi. /Hardi Péter: Csángók között Moldovában. = Új Magyarország, jún. 18./ Lakatos Demeter /1911-1974/1992. június 18.
A Csíkvidéki Krónika a Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ tudományos ülésszakán bemutatott dolgozatok közül ötöt díjazott. Az egyik dolgozatból /Silló Jenő: A mítosz romantikus átértelmezése/ részleteket közöltek. /Csíkvidéki Krónika (Csíkszereda), 1992. jún. 18. - I. évf. 7. sz./1992. június 19.
A svájci Crans-Montanában nemzetközi összejövetelt tartottak az európai integráció kérdéseiről. A fórumon megjelent Adrian Nastase román külügyminiszter és jún. 19-én megbeszélést tartott magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról. Jeszenszky Géza hasznosnak minősítette a megbeszélést. Entz Géza államtitkár kifejtette. "Nem megoldás, ha távozásra kényszerítik a kisebbségeket; de a határok megváltoztatásának követelése sem lehet kiút." Nastase külügyminiszter azzal érvelt, hogy a romániai magyaroknak az alkotmány az európai normáknak megfelelő jogokat biztosítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 23./1992. június 19.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi sajtóban jún. 16-án közleményt tett közzé. Ebben a legkülönbözőbb dolgokkal vádolva támadta Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, azt is felrótta neki, hogy nem fogott vele kezet. A polgármester azt állította, hogy mesterségesen magyar osztályokat hoztak létre, a líceumban a román tanárokat zaklatják és fenyegetik, élőláncot alkottak, hogy a román tanulókat elriasszák, a tanári értekezleteket etnikai alapon tartják? Funar közleményében tendenciózusan elferdítette az igazságot. Visszatérően etnikai kritériumokat emlegetett a magyar iskolában. Végül követelte a prefektustól és az ügyészségtől, hogy tegyenek lépéseket a "kolozsvári Brassai Sámuel Középiskolában tapasztalható etnikai megkülönböztetés felszámolására", továbbá váltsák le Bálint Kelemen Attila igazgatót, indítsanak ellene bűnvádi eljárást. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./ A Brassai Líceum tantestülete, 68 magyar és román tanára tiltakozott Funar vádaskodása ellen. Megcáfolták Funar minden állítását. Többek között jelezték, hogy román osztályokat hoztak létre mesterségesen az iskolában, 1986-tól. A román osztályok zömét magyar tanulók alkották. A tantestület kiállt amellett, hogy Bálint Kelemen Attila igazgatót demokratikusan választották meg, nem tettek ki egyetlen román osztályt sem. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./1992. június 19.
Kolozsvár magyar tanácsosai tiltakoztak Zanc prefektusnál amiatt, hogy Funar rágalmakat szórt Bálint Kelemen Attila igazgatóra. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./