udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 2971-3000 | 3001-3030 | 3031-3060 ... 134011-134016
1992. június 21.
Szőke János atya hazaérkezett Csíksomlyóról, beszámolt a pünkösdi búcsúról. Mintegy kétszázezren lehettek. Szőke János mondta a csíksomlyói búcsún, az ünnepi szentmisén a szentbeszédet. A mise végén a tömeg elénekelte a pápai, a magyar, végül a székely himnuszt. Azután kezdődött a hagyományos körmenet a hegyre, Bálint Lajos gyulafehérvári érsek vezetésével. Szőke páter elmondta, hogy Petru Ghergel iasi-i püspök meghívta őt az aug. 15-i búcsúra a csángók Mária-kegyhelyére, Észak-Moldvába. Itt 1922-ben hangzott el utoljára magyar szó nyilvános egyházi rendezvényen. Szőke János megjegyezte: reméli, hogy ez csak a kezdete annak, hogy a csángók rendszeresen hallgathassanak szentmisét magyarul is. /Magyar mise Csángóföldön. = Új Ember (Budapest), jún. 21./1992. június 22.
Ion Iliescu elnök jún. 22-én mégis fogadta az RMDSZ kolozsvári küldöttségét, köztük volt Szőcs Géza szenátor. Velük volt Verestóy Attila, aki kieszközölte a kihallgatást. A küldöttség tagjai közölték: Kolozsvárott Funar polgármester sorozatos magyarellenes intézkedései miatt pattanásig feszült a helyzet. Felsorolták az intézkedéseket, köztük a legújabbat: a jún. 22-én megkezdett középiskolai beiratkozások alkalmával a gyermekeknek nem kell beírni, hogy milyen nyelven kívánnak továbbtanulni. Iliescu elnök kijelentette: Veszélyesnek tartja a szélsőségességek eluralkodását. Kifejtette, hogy nincs hatásköre a helyhatóság tekintetében, de kormányszintű intézkedéseket fog szorgalmazni. Ugyanakkor közölte, hogy Tőkés László püspök és Szőcs Géza bizonyos nyilatkozatai is a szélsőséges megnyilvánulások sorába tartoznak. Szőcs Géza leszögezte, hogy sohasem vallott szélsőséges elveket. /Kiss Judit: Kihallgatás a "Maharadzsánál". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Tibori Szabó Zoltán (kolozsvári tudósító): RMDSZ-vezetők Iliescu elnöknél. = Népszabadság, jún. 23./1992. június 22.
A svájci Crans-Montana üdülőhelyen az Európa jövőjéről tartott nemzetközi fórumon a magyar miniszterek sajtókonferenciát tartottak, s ezen válaszoltak néhány, a magyar-román kapcsolatokkal összefüggő kérdésre. Jeszenszky Géza külügyminiszter kifejtette, hogy a román kormány nem járult hozzá a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásához. A konzulátus hozzájárulhatna a gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere közölte, Románia részesedése a magyar külkereskedelemben a korábbi 10 százalékról egy százalékra esett vissza. Kötetlen megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza Adrian Nastase román külügyminiszterrel. A megbeszélésen Nasatse kifogásolta a magyar külügyminisztériumnak a Kárpát-medencében élő kisebbségekkel kapcsolatos egyes megállapításait. Jeszenszky rámutatott, hogy az idézett szöveg nem a kormány hivatalos álláspontja, hanem más kiadványokból származó idézet. Ugyanakkor a román küldöttség a svájci konferencián dokumentumként terjesztett egy olyan kiadványt, amely viszont magyar történészek által vitatott állításokat tartalmazott. Magyar részről igyekszünk mértékadó magatartást tanúsítani, szögezte le Jeszenszky Géza. /Jeszenszky Géza és Kádár Béla a crans-montanai fórumon. = Új Magyarország, jún. 22./1992. június 22.
Bonnban Németország és Románia jegyzéket cserélt arról, hogy főkonzulátust nyitnak Nagyszebenben, Temesváron, illetve Münchenben. /MTI/1992. június 22.
A Román Kulturális Alapítvány megrendezte jún. 22-27-e között a külföldön élő románok és románszármazásúak fórumát Bukarestben. Sokan nem jöttek el, mert az alapítványt a Securitate befolyása alatt levőnek tartják. Az egybegyűltek elhatározták a diaszpórával való kapcsolat fenntartására egy ügyosztály létrehozását, azonkívül pénzügyi segélyező bizottságot állítottak fel. /Bihorul (Nagyvárad), júl. 21-29., MTI/1992. június 23.
Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelő mondvacsinált ürüggyel jún. 23-án leváltotta a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát, aki egyben a városi tanács tagja. Dragoi megjelent az iskolában és közölte a tanfelügyelőség döntését, hogy Bálint Kelemen Attilát leváltják. A megjelent újságírók előtt a főtanfelügyelő nem volt hajlandó felsorolnia leváltást szükségessé tevő vádpontokat. Annyit közölt, hogy Bálint Kelemen Attila munkastílusa individualista jegyeket visel. Dragoi felrótta az igazgatónak, hogy két tanteremről lemondott az unitárius egyház javára, ez súlyos tanteremhiányt eredményezett. Dragoi nem tudta megnevezni azokat a törvénycikkeket, melyek alapján leváltották az igazgatót. /Makkay József, Tibori Szabó Zoltán: Leváltották Bálint Kelemen Attila igazgatót. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Az intézkedés ellen Tőkés Elek, Kolozs megye magyar tanfelügyelője tiltakozást juttatott el a minisztériumhoz. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Az igazgató leváltása után a Brassai Sámuel Líceum tanárai gyűlést hívtak össze és kijelentették, hogy továbbra is Bálint Kelemen Attilát tekintik igazgatónak. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Jún. 24-én 400 szülő tartott tiltakozó tüntetést ezen jogsértő intézkedés ellen. A magyar és román értelmiségieket tömörítő Interetnikus Dialógus Csoport állásfoglalásában elítélte Funar kolozsvári polgármester jogsértő intézkedéseit és kiállt Bálint Kelemen Attila mellett. /Népszabadság, jún. 25./1992. június 23.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke a vele készült beszélgetésben beszámolt a Demokratikus Konvenció üléséről. A Demokratikus Konvenció végrehajtó bizottsága ülésén a DK-ban részt vevő pártok vezetői voltak jelen, két-két képviselővel. Az RMDSZ-t Takács Csaba és ő képviselte. Corneliu Coposu, a végrehajtó bizottsága bejelentette, újabb pártok, alakulatok kérték felvételüket a Demokratikus Konvencióba /DK/. Elkészült a DK viselkedési kódexe is. /Béres Katalin: Beszélgetés Domokos Géza elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ 1992. június 23.
Kolozsváron megemlékeztek a holocaust áldozatairól. A megemlékezésen Funar kijelentette: a románok toleránsak, Romániában senki sem üldözte a zsidókat. Mosen Rosen főrabbi leszögezte: a fasizmus újjáéledését Romániában nem lehet letagadni. /Németh Júlia: A múltról a jövőbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./1992. június 24.
Bush amerikai elnök feloldotta az érvényben levő diszkriminatív vámtarifákat és egyéb kereskedelmi korlátozásokat Romániával szemben. Amennyiben az áprilisban megkötött kereskedelmi megállapodást mindkét ország ratifikálja, Románia elnyeri a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét. / Bush elnök feloldotta a román kereskedelmi korlátozásokat. = Magyar Nemzet, jún. 24./1992. június 24.
Jún. 24-én Kolozsváron ünnepélyesen beiktatták hivatalába a Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház teljes nevén Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Evangélikus-Lutheránus Egyház - új püspökét, Mózes Árpádot. Mózes Árpád Krizbán született, Aradon volt lelkész. A kommunista diktatúra idején börtönbüntetést szenvedett. A püspökavatást dr. Harmati Béla magyarországi evangélikus püspök tartotta. Mózes Árpád a 30 ezer lelket számláló, szlovák, román és német nyelven is szolgálatot végző egyház sorrendben az evangélikusok negyedik püspöke Frint Lajos, D. Argay György és az elhunyt Szedressy Pál után. /Miklós László: Nehéz időkben új püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27-28., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Szedressy Pál püspök jan. 20-án hunyt el.1992. június 24.
Jún. 24-én érvénybe lépett a Románia határaira vonatkozó 56. számú törvény. A 20 km-es határövezetben az éjszakai közlekedés csak a határőr-szervek engedélyével történhet. Tilos az állatok etetése, a halászat, a hajózás magánszemélyek számára. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 24./1992. június 24.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség újabb iskola-diverziója a következő. Az Adevarul de Cluj című román napilapban fizetett hirdetés formájában a magyar iskolák elsorvasztására vonatkozó újabb tervét. Funar polgármester is támogatja ezt az ötletet, hogy Kolozs megyében, eltérően a többi megyétől, különleges vizsgarendet akarnak életbe léptetni. Eszerint a felvételizőknek román nyelvből és matematikából kellene vizsgázniuk, és csak a vizsgát követően vennék figyelembe azt, hogy a diák milyen tannyelven óhajt tovább tanulni. Ez az intézkedés törvénytelen és önkényes. A diákoknak ugyanis román nyelvből, másnap magyar nyelvből, a harmadik napon matematikából kell vizsgázniuk. A diákoknak már a VIII. osztály végén kell nyilatkozniuk arról, hogy milyen nyelven akarnak továbbtanulni. /Tibori Szabó Zoltán: iskola-diverzió. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./1992. június 24.
Szatmár megyében a tanfelügyelőség az 1992/93-as tanévben kisemmizi a magyar nyelvű oktatást: míg a román tagozaton végzettek 77,4 %-ának biztosítják a továbbtanulást, a magyar tagozaton végzett nyolcadikosoknak csak a 31,7 %-a tanulhat tovább anyanyelvén. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége előzetesen felmérést végzett: a magyar tagozatokon végzett 1700 diák 99,4 %-a anyanyelvén kívánja folytatni tanulmányait. Ezt azonban nem vette figyelembe a tanfelügyelőség. /Hogyan néz ki az "opció"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./1992. június 24.
Nagyenyed a század elején 90 %-os többségű magyar város volt. Mára a magyar lakosság 20-22 %-osra apadt. A magyarság fogyatkozása az első világháború alatt kezdődött, majd a trianoni döntés után az állami alkalmazottak, akik nem voltak hajlandók letenni az esküt az új államra, családostól Magyarországra költöztek. Az 1940-es bécsi döntés után sokan elmenekültek. 1989 után is elindult a kivándorlási hullám. /Horváth Zoltán: Még vagyunk, de leszünk is? - Postafiók rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./1992. június 25.
Tizenegy Fekete-tenger menti, balkáni és kaukázusi ország állam-, illetve kormányfői jún. 25-én Isztambulban aláírták az Isztambuli Nyilatkozatot, amely együttműködési övezetet hoz létre a térségben, az Európai Közösség mintájára. Ion Iliescu elnök Románia képviseletében írta alá a csatlakozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26., Reuter, AFP/ Isztambulban - ugyanebben az időben - négyes találkozót tartott Románia, Moldova, Oroszország és Ukrajna elnöke, hogy megvitassák a transznisztriai helyzetet. Közös közleményükben megállapodtak abban, hogy a harcoló feleket ENSZ-megfigyelők felügyelete alatt kell szétválasztani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27-28./ 1992. június 25.
Dr. Moses Rosen főrabbi nemrég érkezett meg az Egyesült Államokból, eleget téve egy minisztériumi meghívásnak, hogy beszámoljon a romániai zsidóság helyzetéről. A főrabbi élesen elítélte Antonescu rehabilitálását, továbbá azt, hogy utcát neveztek el a diktátorról Nagyváradon. Több fasiszta lap van Romániában, az országban fenyeget a nyílt antiszemitizmus, a televízióban antiszemita szövegeket sugároznak, állapította meg. "Ma hol van az a demokratikus erő, amelyik a fasizálódás veszélyére figyelmeztet, s tesz is valamit?" - tette fel a kérdést. Még egyszer nem szeretné megélni, "hogy a zsidó népet ebben az országban vágóhídra viszik." /Sorbán Attila: "Én nem hallgathatok". = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 25./1992. június 25.
A The Christian Observer észak-amerikai presbiteriánus hetilap meghívására Tőkés László püspök az Egyesült Államokban tartózkodott jún. 19-22. között. A hetilap és a Kongresszus Emberjogi Bizottságának szervezésében több rendezvényre került sor. Vladimir Tismaneanu politológus, Dorin Tudoran költő és Mircea Mihaies külföldi román ellenzéki, valamint Tőkés László püspök meghallgatásával tájékoztató értekezletet tartottak a kongresszusi képviselők számára, Románia, illetve a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény odaítélése kérdésében. Tőkés László kifejtette, hogy a legnagyobb kedvezménynek csak akkor van értelme, ha Románia népének érdekét és nem a visszarendeződést szolgálja. A püspök elmondta, hogy egy állítólagos református tanárral, bizonyos "Sasz Lászlo"-val gyalázkodó levelet írattak ellene. Vladimir Tismaneanu hangsúlyozta, hogy Románia egyedülálló a térség országai között abban, hogy továbbra is a titkosrendőrség maradt az országban a legerősebb hatalom. /Tőkés László püspök amerikai útjáról. = Pesti Hírlap, jún. 25., Sz. A.: ?Ha hallgatunk, vesztünkre hallgatunk?. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 30./1992. június 25.
Sasz Lászlo professzor aláírással - aki a Fratelia negyedbeli reformátusok nevében beszélt - Tőkés László-ellenes cikk jelent meg a Renasterea Banateana /Temesvá/ román napilapban: a püspök diktátor, halállal fenyegette meg az egyik papot, nyilatkozataival árt a magyar kisebbségnek. /Renasterea Banateana (Temesvár), jún. 25./ Ugyanebben a lapban a Fratelia negyed reformátusainak közgyűlése nevében a helybeli pap és a főgondnok közölte, hogy Szaz László professzor nevű hívőt senki sem ismeri, nyilvántartásukban nem szerepel /júl. 9-i szám/. Ennek ellenére újból jelentkezett a rejtélyes Szaz László professzor: sietett az RMDSZ-t Budapestről irányított románellenes pártnak minősíteni és élesen elítélte a magyarság feltérképezésének gondolatát, amelyet a Temesvári Új Szó júl. 7-i száma közölt. /Renasterea Banateana (Temesvár), júl. 15., MTI/ 1992. június 26.
Az RMDSZ Maros megyei elnöksége 300 ezer lejes indulótőkével Bernády György Közművelődési Alapítvány létrehozását kezdeményezte, melynek célja a magyarság közművelődésének támogatása, valamint egy közművelődési központ építése. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1992. június 26.
Romániában a privatizáció újabb lépéseként Állami Vagyonalapot hoztak létre az állami vállalatok magánkézre adásának lebonyolítására. /MTI/