udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 3451-3480 | 3481-3510 | 3511-3540 ... 134011-134016
1992. november 23.
Dr. Szász Zoltán, a National Confederation of American Ethnic Groups, Inc. főtitkára és bevándorlási igazgatója, aki 1992. áprilisában memorandummal fordult a washingtoni román nagykövetséghez, az erdélyi magyarság ügyében, nov. 16-20-a között Romániában járt. Tárgyalt Melescanuval, felvetette a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, a magyar nyelv hivatalos használatát, a belső önrendelkezés kérdését. Fogadta Iliescu elnök is, akitől Szász Zoltán a marosvásárhelyi események miatt ártatlanul elítéltek amnesztiáját kérte. Dr. Szász Zoltán találkozott Domokos Gézával, az RMDSZ elnökével és Tokay György képviselővel, parlamenti RMDSZ-frakcióvezetővel is. /Pesti Hírlap, nov. 23./ 1992. november 23.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke nem sokat vár az új kormánytól. Domokos Gézát az RMDSZ etikai bizottsága elé idézték, de - ahogy dr. Újvári Ferenc, az etikai bizottság elnöke elmondta - nem jelent meg, mert nem tartja törvényesnek az etikai bizottságot, maga helyett levelet küldött. A bizottság nov. 21-i ülésén nem hozott döntést. /Magyar Nemzet, nov. 23./1992. november 21.
Gróf Wass Albert /sz. Válaszút, 1908. jan. 9./ Amerikában, Floridában él, töretlen erővel dolgozik. A messze távolban írta Üzenet haza című versét. 1990-ben végre Budapesten megjelent regénytrilógiája, A funtineli boszorkány, mely emigrációs éveinek elején, 1953-ban látott napvilágot. Wass Albert a legidősebb helikonista író, 1936-ban kapott először meghívást Kemény János bárótól Marosvécsre. Wass Albert versekkel indult, majd 1934-ben nagy sikert aratott Farkasverem című regényével, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh adott ki. Ezután jöttek a többi regényei. 1945-ben elhagyta Erdélyt, először Németországban telepedett le, majd 1952-ben Amerikába ment, a floridai egyetemen tanított. A távolban tovább írta könyveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./1992. november 21.
A Curierul National bukaresti lap interjút közöl az új oktatási miniszterrel, Liviu Maiorral, a kolozsvári történésszel. A kisebbségi oktatásról kijelentette: "Az elkülönülés ellenzője vagyok. A kisebbségi tanulók Románia állampolgárai, előjogok nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy valamilyen formában károsítanánk ezt az oktatást. Azt a román állam tartja fenn, beilleszkedik egy általános hálózatba, tehát mindenki alá kell, hogy vesse magát egyazon törvényeknek." /MTI, nov. 21./1992. november 21.
Korondon Gheorghe Puscasu 22 éves rendőr szakaszvezető ittas állapotban, szolgálati fegyverét használva, meggyilkolta Benke János 34 éves korondi lakost. A katonai ügyészség megindította a vizsgálatot. /Pesti Hírlap, nov. 21./1992. november 21.
Tőkés László tiltakozott az ellen, hogy nov. 3-án Nagyszebenben a hadügy, a belügy és a művelődési miniszter jelenlétében ünnepélyesen felavatták a "forradalmi emlékművet" a Securitate és a milícia 1989 decemberében elesett huszonöt tagja tiszteletére. /Pesti Hírlap, nov. 21., tiltakozásának szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./1992. november 21.
Az Észak-atlanti Közgyűlés bruges-i ülésszakán Ion Ratiu és Oliviu Gherman, a szenátus elnöke képviselte Romániát. Ratiu kifejtette, hogy a kisebbségi magyarság helyzete rendezett, nem üldözik a magyarokat, sőt két székelyföldi megyében éppen a román lakosság került hátrányos helyzetbe. Előfordulnak soviniszta megnyilvánulások, példaként Funar polgármestert emlegette, azonban az autonómiaigényt retrográd lépésnek minősítette. Ratiu a román-magyar viszonyról szóló, saját szerkesztésű angol nyelvű kiadványt terjesztett az ülésszakon, amelyben cáfolta a magyar kisebbség sérelmeit. Ion Ratiu a parlamentben nov. 21-i sajtóértekezletén számolt be útjáról. /Magyar Hírlap, Népszava, nov. 23./1992. november 21.
Ady Endre emlékünnepség, érmindszenti zarándoklat /nov. 20-21/. Nov. 20-án Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban kezdődött az ünnepség, ökumenikus istentisztelettel, beszédet mondott - többek között - Tőkés László püspök és Reizer Pál szatmári katolikus püspök. Érdmindszenten folytatódott az emlékezés, koszorút helyezett el Katona Tamás államtitkár, a magyar kormány nevében, Zalatnay István a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá az RMDSZ, az EMKE, a MADISZ képviselői. Tőkés László beszédében arról szólt, hogy az egyházak hordozzák a legnagyobb felelősséget a magyar ifjúságért. A nemzeti egyetemességet hiányolta a magyar ifjúságban. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24, nov. 25./ 1992. november 20.
A Gyergyói Népfőiskola okt. 23-24-ére a magyarországi és romániai történészek népes csoportját hívta meg Gyergyószentmiklósra. A tudományos ülésszak első napján többek között Demény Lajos az erdélyi fejedelemség székely politikájáról, Oborni Teréz Erdély 1602. évi jövedelmeiről és kiadásairól, Magyar András Felvilágosodás és abszolutizmus címmel tartott előadást. A második napon Egyed Ákos, Garda Dezső, Tüdős Kinga és Benda Kálmán előadása hangzott el. Emlékezetes volt Benda Kálmán /Budapest/ történész, a kétkötetes Csángó-magyar Okmánytár szerzőjének előadása: A csángómagyarok múltja a legújabb történeti kutatások tükrében. /Komán János: A nagyobb testvér kötelessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Benda Kálmán munkájának pontos címe: Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1706 /Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1989/ Gyűjtötte és sajtó alá rendezte: Benda Kálmán, Jászay Gabriella, Kenéz Győző, Tóth István György. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Benda Kálmán1992. november 20.
A bukaresti bíróság nov. 20-i döntése értelmében szabadlábra helyezik Nicu Ceausescut, a néhai diktátor fiát. /MTI/1992. november 20.
Kincses Előd elismételte a sajtóban már többször kifejtett álláspontját a Magyarok Világszövetségéről és arról, hogy az RMDSZ nem állt igazán mellé, a nagyváradi RMDSZ kongresszuson ki sem ejtették a nevét. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./1992. november 20.
Kevés részadat látott napvilágot az 1992. jan. 7-i népszámlálásról, ezért fontos a Brassói Lapok táblázata: Brassó megye helységeinek nemzetiségi összetétele 1920-ban, 1977-ben és 1992-ben. - A másik táblázat a népszámlálás megyénkénti bontását tartalmazza, továbbá a magyar lakosság lélekszámának változását megyénként az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva /Brassói Lapok, 47. sz. nov. 20./ 1992. november 20.
Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 20-án ülésezett Kolozsváron. Megállapították, hogy a kongresszus előkészületei a terveknek megfelelően folynak, a program- és alapszabályzat-tervezet rövid időn belül eljut a tagszervezetekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./1992. november 20.
November közepén tisztújító közgyűlést tartott Nagyenyed RMDSZ szervezete. A szórványvidékre jellemzően itt is inkább az idősebbek gyűltek össze, ez nem róható fel Fary Ilona elnök hibájául. Ismeretlenek horogkeresztet mázoltak a parkbeli kuruc-emlékműre és festékkel bemocskolták az RMDSZ székház névtábláját. Benedek Gyulát választották meg az RMDSZ városi szervezete új elnökének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./1992. november 20.
Az új kormány tagjai letették az esküt, ezzel beiktatták az új kormányt. /MTI/1992. november 19.
Cs. Gyimesi Éva hevesen bírálta az RMDSZ vezetőségét: nem veszik figyelembe, hogy a romániai magyarság nem arctalan tömeg, egyoldalú a valóságképük, nemzethalálra gondolnak, egy csoportjuknak "súlyos politikai küldetéstudata", "hősi elszántsága" van és keresi a maga patetikus önigazolását. - A románokat meg kellene nyerni céljainknak. ? Szerinte az RMDSZ vezetése voluntarista. /Cs. Gyimesi Éva: Új kollektivizmus avagy: a nemzet iránti szeretet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./1992. november 19.
Funar polgármester javasolta: legyen kötelező román feliratozás a tévé magyar adásainál, a helységneveket ne lehessen a tévében vagy a rádióban magyarul kimondani, továbbá a kolozsvári magyar tévéadás neve ne Kolozsvári Stúdió legyen, hanem Studioul TVR. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./1992. november 19.
Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ igazgatója Latkóczy Emese kíséretében Kolozsvárra látogatott. Vizsgálták a megye börötnvizsonyait, találkoztak különböző hatósági vezetőkkel. /B. Á.: "Szokják meg, hogy rájuk kérdeznek." = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./1992. november 19.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ 42 éves szünet után 1990. febr. 14-én Kolozsváron harmadszor alakult meg /először 1891. máj. 12-én, másodszor 1929-ben/. Hivatalos bejegyzése a 123/1991. október 4. számon történt. Az EKÉ-nek több vidéki osztálya van. Az EKE közlönye a Gyopár, 1992-től Erdélyi Gyopár, eddig tíz száma jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./1992. november 18.
A Kovászna megyei tanács úgy döntött, hogy a jövőben magyar nyelven is közzéteszi a határozatokat. A kétnyelvű Hivatalos Közlöny nemsokára megjelenik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./