udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 3481-3510 | 3511-3540 | 3541-3570 ... 134011-134016
1992. november 13.
Ősz Erőss Péter, a moldvai csángók lapjának, a Moldvai Magyarságnak a szerkesztője elmondta, hogy tavaly 80 közép- és általános iskolás csángó tanult Csíkban, 52-en pedig Magyarországon. Lészpeden a szülők kérését, hogy vezessék be a magyar nyelv oktatását, a minisztérium jóváhagyta, a tanfelügyelőség viszont akadékoskodik. /B. Kovács András: Csángóföldi hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./1992. november 13.
A Kriterion Alapítvány Igazgató Tanácsa a Csíkszeredában épülő nyomda jelentős költségére hivatkozva eladásra ajánlja fel a Gyergyószentmiklóson levő Csíky-kert egyik épületét, hangsúlyozva, hogy a többi épülettől eltérő, ötödik épületről van szó. Az alapítvány közleményében szerepel, hogy nyitottak bármilyen tárgyalás előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ 1992. november 13.
Kolozsváron tanácskoztak a neokommunista, fasiszta irányultságú vagy ezen eszmékkel szimpatizáló pártok /Román Nemzeti Egységpárt, Nagy-Románia Párt, agrárpárt, a szociáldemokraták, a kormánypárt egyes képviselői. Gyűlésükön hevesen támadták az RMDSZ okt. 25-i kolozsvári nyilatkozatát. A tanácskozáson a kormánypárt képviselői voltak a leghangosabbak. /(makkay): Nem csitulnak a szélsőséges indulatok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./1992. november 12.
A református egyház hároméves, posztliceális magyar nyelvű asszisztensképzőt indít Kolozsváron. /Székely Kriszta: Magyar asszisztensképzés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./1992. november 13.
Vacaroiu bemutatta kormánylistáját és ismertette kormányprogramját, amely nagy megütközést keltett, mert csupán három hónapra szóló elképzeléseit ismertette, legfontosabb feladatnak a tél átvészelését nevezte. A hosszú távú stratégia kidolgozására tavaszig haladékot kért. Bejelentette, hogy négy államminiszter is lesz, akik nem alárendeltjei a minisztereknek. A javaslatok megvitatása a következő ülésen lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./1992. november 12.
Idén májusban megalakult a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt, amelyet jún. 14-én hivatalosan bejegyeztek a bukaresti bíróságon. A párt központja Marosvásárhelyen van. Alapszabályzatuk szerint a párt célja a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak érvényre juttatása. Mindezt Király László vállalkozó, a párt nemrég Szatmár megyében megalakult szervezete elnökétől tudta meg a lap munkatársa. /(sike): Új magyar párt a porondon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./1992. november 12.
Egyházjogilag a szatmári püspökséghez tartoznak Kárpátalja római katolikusai. Reizer Pál szatmári megyéspüspök Kárpátalján járt, bérmakörúton. Mintegy hatvanötezer római katolikus él Kárpátalján, 1945-ben 19 templomot elvettek tőlük, ebből többet raktárnak és ateista múzeumnak használtak. A változások óta visszaadtak kilenc templomot, mások átadása folyamatban van. Megindították a hitoktatást, megengedték hogy Magyarországon történjen a papképzés. Magyarországról hét szerzetes, Szlovákiából két pap ment Kárpátaljára és egy Szatmár megyéből. /Sike Lajos: Beszélgetés Reizer Pál római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ 1992. november 11.
Fey László szerint az RMDSZ által használt fogalmaknak /autonómia, társnemzet, államalkotó tényező/ nincs kellő meghatározása, ezért ezek használata bizalmatlanságot kelt. /Fay László: Politika - tudomány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./1992. november 11.
Vetési László, a Felebarát szerkesztője az erdélyi magyar szórványról tartott előadást. Mintegy félmillióra becsüli a magyar szórvány lélekszámát, akik főleg Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyékben élnek. Különösen veszélyeztetettek a Mezőségen és a dél-erdélyi kis falvakban, városokban élők. Szeretnék felmérni az összes szórványokat. Vetési László beszélt a szórványmisszióról is. /B. Kovács István: Megmenthető lelkek. Nagyszabású terv a szórványok felkarolására. Beszélgetés Vetési Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ 1992. november 10.
Adrian Paunescu, Ceausescu hajdani udvari költője Totusi iubirea című lapjában a hírhedt Hajdu Győző újabb magyarellenes cikket írt, ezt vette át - magyar fordításban - a Romániai Magyar Szó. Hajdu Győző dühödten, minősítetlen hangon támadta a Romániai Magyar Szót és Barabás Istvánnak az Erdélyi Magyarság folyóiratot elítélő román lapokat felsoroló cikkét. Ez a cikk Hajdu szerint "cinizmussal teli irredenta magyar szemtelenséggel" állt elő. Szerinte le kellene fordítani a cikket románra, "hogy az egész ország megtudja, milyen aljassággal támadják hátba Romániát, miként veszélyeztetik az ország alapvető érdekeit egyes elszabadult vadállatok, a magyar irredenták és a velük szövetkezett szélsőséges elemek innen. Románia fővárosából". Hajdu nem késett a feljelentéssel: ilyen cikket közöltek, ezzel a "lehető legaljasabb rágalmakat szórja hazánkra, olyan megnyilvánulás" "amely ellen a hatóságok haladéktalanul kötelesek fellépni az alkotmány szellemében, a törvény szigorával." Ez a cikk "bűncselekmény. Hazaárulás bűne, amelyre nincs bocsánat, egyik láncszeme a Románia ellen szervezett akcióknak, amelyért a törvény előtt kell felelnie a lapnak és a cikk szerzőjének." "... meddig tűrik karba tett kézzel az illetékes román szervek, hogy Románia fővárosából, Bukarest szívéből terjesszék az egyetemes magyar irredentizmus budapesti feketemágia-laboratóriumában kotyvasztott mérget?" Így folytatja Hajdu Győző terjedelmes kirohanásban... /Hajdu Győző: A Romániai Magyar Szó foggal és körömmel védelmezi az egyetemes magyar irredentizmus lapját. Meddig élhetnek vissza a román nép türelmével a Romániában hepciáskodó irredenta magyarok? = Totusi Iubiera (Bukarest), átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./ Előzmény: Barabás István: Az akció fedőneve: Erdélyi Magyarság, Romániai Magyar Szó (Bukarest), ok. 9./1992. november 10.
A Magyar Narancs után a Magyar Hírlap is megtámadta Tőkés Lászlót: "az utóbbi időben egyre többen és többször fejezik ki rosszallásukat amiatt, hogy Tőkés László különböző témák kapcsán beleszól a magyar belpolitikai ügyekbe." /S. Ráduly János: Tőkés Lászlóért... = Magyar Hírlap, nov. 10. - Kocsis L. Mihály tiltakozott ezen sértő cikk miatt /Magyar Hírlap, nov. 13. - A szerkesztőség mossa a kezét /Kocsis L. Mihály hozzászólásának közlése után: a vélemény szabad.../ Magyar Narancs cikke: okt. 22-i jegyzet.1992. november 9.
A román sajtó támadja a budapesti Földrajzi Közlemények egyik írását, azt állítva, hogy a szerző, Kocsis Károly Erdélyt, Vajdaságot és Kárpátalját önálló államnak tünteti fel. /Újvidéki Rádió, Esti híradó, nov. 9./ Kocsis Károly tanulmányában szereplő térképet aláírás nélkül közölték a román lapok. Az eredetiben a térkép aláírása: A Kárpát-Balkán térség régiói /nem államai!/. A tanulmány címe: A Kárpát-Balkán régió változó etnikai-vallási arculata /Földrajzi Közleménynek, 1991. 3-4. sz./ 1992. november 10.
A háromszéki RMDSZ választmánya tisztújító értekezletén az Erdélyi Magyar Kezdeményezés háromszéki csoportjának jelöltjét, Király Károlyt választották meg a háromszéki RMDSZ elnökének. A tisztújító közgyűlésen részt vett Domokos Géza, az RMDSZ elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./1992. november 9.
Szőcs Géza elmondta, hogy két autonómia-tervezet készült, az egyik az ő munkája, azonban az RMDSZ még nem tárgyalt róla, a másik Csapó József /Nagyvárad/ szenátor tervezete, de ez is megvitatásra vár. /Magyar Nemzet, nov. 9./1992. november 9.
Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 9-én ülésezett Bukarestben. Elhatározta, hogy a belső önrendelkezéssel kapcsolatban megfelelő információt bocsát a román és magyar közvélemény és mass media rendelkezésére. Az Országos Elnökség tiltakozott Ion Iliescu elnöki beiktatása alkalmából mondott beszéde miatt, melyben az RMDSZ belső önrendelkezésre vonatkozó elképzeléseit elferdítve, megbélyegző támadást indított az RMDSZ ellen. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ 1992. november 7.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete nov. 7-én tartotta tisztújító közgyűlését. Sütő András, a megyei szervezet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Újraválasztották a megyei szervezet elnökének Borbély Lászlót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./1992. november 7.
Zanc Kolozs megyei prefektus vizsgálatot rendelt el Funar polgármester ellen. Funar megszegte az előírásokat, a megengedettnél 40 fővel több alkalmazottja van a polgármesteri hivatalnak. Egyes hónapokban Funar 100 ezer lejjel nagyobb fizetést kapott. Elképzelhető, hogy menesztik a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./1992. november 7.
Az RMDSZ Kovászna megyei választmánya nov. 7-én új vezetőséget választott: a megyei RMDSZ elnök: Király Károly, politikai alelnök: Váncsa Árpád, a tanügyi szakbizottság elnöke: Pálffy Teréz, aki egyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./1992. november 7.
Domokos Géza nyilatkozott terveiről: harmincnyolc évi bukaresti tartózkodás után, november végén hazaköltözik Sepsiszentgyörgyre. Élete aktív, politikusi szakaszát lezártnak tekinti. Újból kifejtette álláspontját: a lassú építkezés híve. Beolvadás nélkül kell integrálódni az ország társadalmába, vallja Domokos Géza. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./1992. november 6.
Kötő József, az RMDSZ társadalomszervezési titkára hangsúlyozta, hogy szükség volt az RMDSZ legújabb dokumentumára, a Kolozsvári Nyilatkozatra, azonban már ki kellett volna dolgozni az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó törvényjavaslatot. /Brassói Lapok, nov. 6./