udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 3931-3960 | 3961-3990 | 3991-4020 ... 134011-134016
1993. március 13.
Megalapozottnak tartjuk az ellenzék bizalmatlansági indítványát, mert nem értünk egyet a kormány politikai és gazdasági alternatívájával ? jelentette ki Borbély László RMDSZ-képviselő a sajtókonferencián. Markó Béla és a többi RMDSZ-vezető jelezte: a kisebbségekre vonatkozó aspektusokat kihagyták a kormányprogramból. Markó Béla rámutatott azokra a problémákra, amelyeket a magyar kisebbség szerint meg kell oldani Romániának az Európa Tanácsba történő felvétele előtt: a kisebbségi törvény elfogadása, az oktatási törvény módosítása, bizonyos törvényhozói visszaélések felszámolása a helyi közigazgatásban. /RMDSZ-sajtókonferencia. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./1993. március 13.
A Demokratikus Konvenció /DK/ felhívására hivatalosan is megkezdődött az aláírásgyűjtés Funar leváltása érdekében. A DK a kormányhoz és a megyei prefektushoz intézett memorandumban foglalta össze a polgármester törvénysértő cselekedeteit. Ezek között szerepel a kétnyelvű plakátok betiltása, gyülekezés korlátozása, értekezletek betiltása, vállalkozások vezetőinek leváltása, a Mátyás-szobron elkövetett módosítás, zászlóoszlopok állítása a szobor körül, melynek során római kori és középkori leletek semmisültek meg, ellenzéki szervezetek és lapok kilakoltatása. /Szabadság (Kolozsvár/, márc. 13./1993. március 13.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete memorandumot intézett Grigore Zanc megyei prefektushoz, kérve: éljen törvényadta jogával és támadja meg a városi tanács azon határozatát, amely márc. elsejétől tiltja idegen országok zászlóit és himnuszait, mivel ez a határozat alkotmányellenes. A megyei prefektúrán márc. 12-én átvették a kérvényt, a polgármesteri hivatal viszont a kétnyelvű pecsétre hivatkozva elutasította az iktatást. /Memórium a prefektushoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13-14./1993. március 13.
Traian Chebeleu, Iliescu elnök külpolitikai tanácsosa sajtótájékoztatóján foglalkozott az Erdélyi Magyarok Világszövetsége budakeszi tanácskozásán elhangzottakkal. Emiatt is ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyar-román alapszerződésben ki kell mondani a határok sérthetetlenségét, /Mag Péter, Bukarest: Bukarest és a határ. = Népszabadság, márc. 13./1993. március 13.
Márc. 13-án tartotta Marosvásárhelyen évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztálya. Két önálló kiadványuk van, az Infomed szaklap és az Orvostudományi Értesítő, megjelentetésük nehézségekbe ütközik. Az eddig megbízott titkárt, dr. Péter H. Máriát megerősítették tisztségében, a szakosztály elnöke továbbra is dr. Puskás György. /Orvosk közgyűlése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./1993. március 13.
Márc. 13-án tartotta tisztújító ülését Segesváron az 1990-ben alakult Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Elnök továbbra is Gábor Dezső, tiszteletbeli elnök Kányádi Sándor. Délután a turulmadaras emlékműnél koszorúztak, a fehéregyházi dalárda énekelt. /b. d.: "Szeretlek népem, mindhalálig!" = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./1993. március 14.
Az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkáspárt és a magyarországi Munkáspárt /előző nevén: MSZMP, élén Thürmer Gyula pártelnökkel/ képviselői márc. 14-én megbeszélést folytattak Romániában, Félixfürdőn. /Cs. G., Bukarest: Kapcsolatfelvétel Thürmer és román testvérpártja között. = Magyar Nemzet, márc. 16./1993. március 15.
Márc. 15-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szülővárosában, Kézdivásárhelyen mondott ünnepi beszédet. "Azt kérdezik tőlünk sokan: kinek az ünnepe ez? Minden magyaré, bárhol is éljünk a világon, mindannyiunké, akik egy nyelven, egy kultúrán nevelkedtünk..." "Tanulnunk kell sok évszázad erdélyi tapasztalataiból..." Erdély "a türelem, a megértés, a közösségi autonómia földje" volt. "És éppen nekünk, székelyeknek van erre hagyományunk, nekünk, aki az önkénynek sohasem engedtünk, belső szabadságunkat megőriztük..." Határozottan kell felelni. "lesz iskola, lesz egyetem, lesz kultúra, lesz magyar önigazgatás!" /Markó Béla: Kinek az ünnepe ez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ 1993. március 15.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester hivatalba lépésének évfordulóján az RNEP többségű tanács ünnepi ülést tartott. /Magyar Nemzet, márc. 16./1993. március 15.
A román hírszerzés több munkatársa Moldovában tartózkodik, azt vizsgálják a helyi szakértőkkel együtt, miként lehetne elmozdítani Románia és Moldova azonnal egyesítését ellenző Snegur elnököt és híveit, írta a Romania Libera (Bukarest), márc. 15- száma. /B. T., Bukarest: Mégis államcsíny? = Magyar Nemzet, márc. 16./1993. március 16.
Demény Lajos történészprofesszor, a bukaresti Iorga Intézet munkatársa szerint össze kell kötni a román-magyar alapszerződés két neuralgikus pontját, a határkérdést és a nemzetiségi kérdést. Felelős romániai magyar politikusok közül nincs olyan, aki határváltoztatással akarná megoldani a nemzetiségi kérdést. Demény Lajos úgy látja, hogy a román kormány bizonyos alapkérdéseket nem akar akceptálni, ez viszont megkérdőjelezi a szándék komolyságát. /Kis Tibor: Ismerjük el egymás biztonságigényét. = Népszabadság, márc. 16./1993. március 16.
Szabó Károly RMDSZ-szenátor elképzelhetőnek tartja, hogy Románia előbb-utóbb belemegy a kisebbségi kérdés alapszerződésben való rögzítésébe, cserében Magyarország kijelentheti, hogy nincsenek területi követelései. Ez nem zárja ki, hogy "a partneri viszony alapján felvetődjön a megegyezésen alapuló határrevízió kérdése." /N. I. Zs.: Szabó Károly RMDSZ-szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke. Megállapodással módosítható a határ. = Magyar Hírlap, márc. 16./1993. március 16.
Az RMDSZ nemzeti-keresztény platformja határozottan kiálltak Tőkés László püspök mellett, az ellene indult romániai rágalmazási kampánnyal szemben. A platform közleményét azért adta ki, mert az RMDSZ több vezető politikusa elhatárolta magát Tőkés László kijelentésétől. Elsősorban Verestóy Attila szenátort támadták, mert Verestóy frakcióvezető cáfolta Tőkés László megállapítását a romániai magyarság veszélyeztetett helyzetéről. A platform kérte, Verestóyt állítsák az RMDSZ etikai bizottsága elé. Verestóy Attila a Magyar Hírlapnak elmondta, Tőkés László Washingtonban nem az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, hanem magánszemélyként nyilatkozott. - A Demokratikus Konvenció elhatározta, hogy aláírásokat gyűjt a nacionalista Funar kolozsvári polgármester ellen, és követeli, vizsgálják ki az általa elkövetett törvénytelenségeket. /B. T.:, Bukarest: Aláírásgyűjtés Gheorghe Funar ellen. = Magyar Hírlap, márc. 16./1993. március 16.
Márc. 13-án ismeretlen tettesek széttörték Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kétnyelvű névtábláját. Lehetséges, hogy a közvéleményt Tőkés László ellen hangoló manipulációnak is része van ebben. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete megdöbbenéssel értesült erről a vandál tettről és felhívással fordul az ország és a megye valamennyi illetékes szervéhez, hogy állítsák meg ezt a veszedelmes folyamatot. /Állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./1993. március 16.
Márc. 16-án Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta Claudio Vitalone olasz kereskedelmi minisztert, aki delegáció élén érkezett Romániába. A román kormányfő az ipar átszervezését szolgáló olasz kormányhitelek megnyitását javasolta. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./1993. március 17.
Az Iliescu elnökhöz közel álló Dimineata lap márc. 17-i számában "Az RMDSZ nem akar hallgatni az idők szavára" címmel foglalkozott a székelyföldi márc. 15-i megemlékezésekkel. Magyar diplomaták koszorúztak az ünnepségeken. Markó Béla RMDSZ-elnök Kézdivásárhelyen márc. 15-én elmondott beszédéből arra következtet a román lap, hogy az RMDSZ "átveszi a magyar irredenták és nacionalisták célját, a történelmi Nagy-Magyarország újjáépítését." /Március 15-e utórezgése: bírál a Dimineata. = Magyar Hírlap, márc. 18./ 1993. március 18.
Ion Iliescu államfő elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Ion Agache Aurel őrnagyot, aki magyargyűlölő hatalmi visszaéléseiről volt ismert, kínzásokkal kifosztott, halálba kergetett embereket, az 1989-es fordulat idején a felbőszült tömeg lincselésének áldozata lett. Háromszéken óriási felháborodást váltott ki ez a döntés. A megyei ügyészség 1991. novemberében még úgy határozott, hogy Agache nem tekinthető mártírnak. /Transinfo: A mártírrá vált hóhér. = Pesti Hírlap, márc. 18./ Előzmény: Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache ékszereket és pénzt vett el emberektől zsarolással, megfélemlítéssel. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1990. jan. 5. és febr. 3./. Simon Irén elmondta, mit csinált családjukkal Agache: törvénytelen házkutatás, napokon át kihallgatásra berendelés, az asszonyt megfenyegette, megöli, ha nem mondja meg, hol az ékszer. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1991. márc. 15./ A cikk megjelenése után huszonhárom személy jelentkezett: Agache tőlük is ékszert, pénzt, élelmiszert vett el zsarolással, megfélemlítéssel. Közülük csak hárman mertek névvel nyilatkozni, a többi még mindig fél a megtorlástól. /Háromszék, 1991. ápr. 4./1993. március 18.
Néhány bukaresti lap beszámolt arról, hogy Funar tiltása ellenére Kolozsváron márc. 15-én mégis elénekelték a magyar himnuszt. Szőcs Géza az Evenimentul Zilei lapnak nyilatkozva kijelentette: "Gheorghe Funar a magyar himnusz betiltásával csak provokálni akart, de függetlenül attól, hogy mit határozott Funar, ezt sosem fogjuk tiszteletben tartani. A magyarok mindig fogják énekelni himnuszukat." /(botos): Március 15. romániai utóhangjai. = Új Magyarország, márc. 18./1993. március 18.
Az 1992. jan. 7-i népszámlálásról kiadott előzetes adatok szerint Kolozsváron 328 008 ember él, ebből 248 289 /75,7 %/ román, 74 483 fő /22,7 %/ magyar. Torda 61 135 lakosából 7 035 lélek /11,5 %/ magyar, Désen 41 016-an élnek, közülük 6 725 fő /16,4 %/ magyar, Aranyosgyéres lakossága 29 275 fő, ebből 2 804-en magyarok /9,58 %/, Szamosújvár 26 249 lakójából 4 756-an vallották magukat magyarnak /18,1 %/, Bánffyhunyadon 9 921-en élnek, közülük 3 350-en /35,78 %/ magyarok. /(B. Á.): Kolozsvár lakossága: 75,7 százalék román, 22,7 százalék magyar? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./1993. március 18.
Az Evenimentul Zilei átvette a Vilcea megyében megjelenő Reporter című lap márc. 13-i számában közölt, Antonescu marsall nevét viselő, egyelőre ismeretlen paramilitáris szerezetnek a cigányokhoz intézett "felhívását": ha nem hagyják abba "szégyentelen is istentelen életüket", házaikkal együtt a tűz martalékává válnak. Nyomatékul felsorolják azokat a községeket, ahol a lakosság felgyújtotta a cigánytelepeket. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Romániai cigányok fenyegetettsége. = Magyar Nemzet, márc. 18./