udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 3961-3990 | 3991-4020 | 4021-4050 ... 134011-134016
1993. március 20.
Márc. 20-án Gyulán nem hivatalos találkozón tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszter Teodor Melescanu román kollégájával, abból az alkalomból, hogy a Magyarországi Románok Szövetsége meghívásának eleget téve mindketten részt vettek Liviu Rebreanu román író, szobrának avatásán. Egyetértettek abban, hogy a kisebbségek képviselőit bevonják a tárgyalásokba, ennek megfelelően a magyarországi románok képviselője, Petrusán György részt is vett a találkozón, az RMDSZ képviselői viszont nem lehettek jelen, őket ebédre hívták meg. Megállapodtak abban, hogy a közeli hónapokban két új határátkelőt nyitnak meg Méhkeréknél és Battonyán, a magyar fél a főkonzulátusok újramegnyitását szorgalmazta, a román válasz: "a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni". Melescanu hangsúlyozta, hogy a magyar-román alapszerződésben szerepelni kell annak, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései. /Nem volt áttörés a román-magyar külügyi találkozón. = Magyar Nemzet, márc. 22., Kőváry E. Péter: Magyar-román tárgyalások. = Népszabadság, márc. 22./1993. március 20.
A román diplomácia erőfeszítéseket tesz az Európa Tanács teljes jogú tagságának megszerzéséért. Melscanu külügyminiszter az elmúlt napokban Bonnban és Londonban járt, márc. 20-án Gyulára megy, majd Rómába készül. Közben Romániában jártak az ET raportőrei, akiket a minden szinten biztosítottak arról, hogy Románia kész aláírni minden dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét, csatlakozik a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Jó lenne, ha a cél az ET-tagság és a vele járó kötelezettségek betartása lenne. Ezzel szemben Iliescu a Romániai Magyar Szónak adott interjúban arról nyilatkozott, hogy az RMDSZ törekvései nem európaiak, szeparatisták, a bantusztanizálódást célozzák. Elég Iliescu figyelmébe ajánlani az ET Parlamenti Közgyűlése 1993. febr. 1-jei ülésén elfogadott 1201-es dokumentumára hivatkozni. Ebben szerepel többek között: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása, a kisebbségnek joga van szabadon használni anyanyelvét mind a magánéletben, mind nyilvánosan, mind szóban, mind írásban... Joguk van anyanyelvület használni a közigazgatásban, úgyszintén a bíróságok és az igazságügyi szervek előtt... joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni... joga van anyanyelvét megtanulni és anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített iskolákban és nyilvános oktatási intézményekben.. joguk van létrehozni és igazgatni saját iskoláikat ... joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. /Gyarmath János: Mi az európai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./1993. március 20.
Márc. 20-án Tordán ünnepélyesen megemlékeztek a vallásszabadságot meghirdető országgyűlés 425. évfordulójáról. Az EMKE és az RMDSZ szervezésében zajlott az ünnepség. A romániai magyar egyházak vezetői mondtak beszédet az ökumenikus istentiszteleten. A tordai múzeumban az egyházi vezetőket, az RMDSZ-szenátorokat és képviselőket, Ion Ratiut, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjét a város alpolgármestere köszöntötte. Megjelent Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá Pozsgay Imre és Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői. Ezután a helyi unitárius templomban tudományos szimpóziumon hangzottak el hazai és határon túli történészek előadásai. Benda Kálmán történész dolgozatát Dávid Gyula olvasta fel, előadást tartott Csetri Elek, Camil Muresan, Paul Philippi professzor, Poszgay Imre, Szabó Árpád teológiai professzor és Várkonyi Ágnes, a budapesti ELTE tanszékvezető professzora. /(bodolai): Egy szellemiséget érlelt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./1993. március 20.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt elítélte a minősíthetetlen sajtókampányt és a parlamenti rágalomhadjáratot, amely Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen irányul. Különösen fájdalmas, hogy ebben az ellenzék képviselői is részt vettek. Lehet, hogy nem túl szerencsés az etnikai tisztogatás kifejezés, de Tőkés László olyan kirívó eseteket említett, amelyeket nem lehet kozmetikázni: "Románia börtöneiben továbbra is ártatlanul elítélt magyarok szenvednek." "A munkahelyekről legelőször a magyarokat bocsátják el. Bármelyik marosvásárhelyi vállalat statisztikáját hozhatjuk fel bizonyítékként. A szemünk láttára, szinte egyik napról a másikra változott meg a nagyvárosok és települések nemzetiségi összetétele. Marosvásárhelyen például 1910-ben 1700 román anyanyelvű élt, ma 163 625 lakosból 75 812 román és 83 681 magyar." "...az egyoldalú elbocsátások révén a romániai magyarság nagyobb számban kényszerül kivándorolni." /A Romániai Magyar Kisgazdapárt álláspontja. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./1993. március 20.
Szászrégen RMDSZ-bizottsága tiltakozik az ellen, hogy Pop Eremia polgármester utasítására leszereltek egy kétnyelvű cégtáblát a városban. A leszerelést - provokatív célzattal - éppen márc. 15-re időzítették. Követelik a kétnyelvű tábla visszahelyezését. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./1993. március 20.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyílt levelet intézett az ország vezetőihez és képviselőihez, kérve a tanügyi törvénytervezet visszavonását. Kifogásolják a túlzott központosítást, a törvénytervezet nem tartalmazza az iskolai autonómia alapelveit, az egyetemi autonómia pedig puszta fogalom marad, az egyházi oktatást csak az egyházi személyek képzésére szűkíti, a központosítás jellemzi a nemzeti kisebbségek oktatását is, elfogadhatatlan a kisebbségek oktatásával kapcsolatos rész /egyes tárgyakat csak románul lehet tanítani, több szakon nem lehet anyanyelven tanulni/. /A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyílt levele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20-21./1993. március 20.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron, márc. 20-án tartott évi rendes közgyűlésén Kiss András főtitkár ismertette az elmúlt évi tevékenységet. Megindult végre a tudományos munka. Ezt bizonyítják a múlt évben meghirdetett honismereti pályázatra beérkezett igényes munkák. A beérkezett 77 pályaműre három első, kilenc második és tizenöt harmadik díjat adtak ki. Az első díjas pályamunkák szerzői Wolf Rudolf /Kolozsvár/, Csergő Bálint /Csíkszereda/ és Gyöngyösi János /Székelyudvarhely/. Az EME további kezdeményezései között szerepel a gazdag könyvtár létesítése, a szakosztályok régi folyóiratainak újraindítása, az Erdélyi Múzeum 54. száma. Az EME Hírlevele számos kiadásra váró munkát sorolt fel. /Sz. K.: Erdélyi Múzeum-Egyesület. Megindult végre a tudományos munka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./1993. március 20.
A La Libre Belgique márc. 20-i száma Jeszenszky-interjút közölt, melyet Christine Dupre készített. Az interjúban a magyar külügyminiszter elmondta, hogy a határokat már százszor elismertük. A fennálló bizonytalanság az egyetlen kártyánk, amivel garantálhatjuk a magyar kisebbségek jövőjét. Hermann János külügyi szóvivő még a megjelenés napján cáfolta a belga lapban közölteket: Jeszenszky Géza külügyminiszter ilyen kijelentéseket nem tett. /Külügyminiszterünk interjúja egy belga lapnak. = Új Magyarország, márc. 22./1993. március 20.
Szinte naponta érkeznek kisebb-nagyobb közösségek pénzadományai Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc, az 1990. márciusi vérengzés utáni kirakatperek áldozatinak megsegítésére. Lázár András, az RMDSZ Maros megyei főkönyvelője, egyben a pénzadományok kezelésével megbízott kuratórium tagja elmondta, hogy a gyűjtést Jung Ildikó, Cseresznyés Pál védőügyvédje kezdeményezte a múlt évben, majd tavaly szeptemberben azt az RMDSZ is meghirdette. Ez év február végéig 4,6 millió lej gyűlt össze. A legeldugottabb magyar falvakból is érkeztek segélyek. A pénzből Cseresznyés nevére 1,2 millió lejt, Szabadiéra 520 ezer lejt tettek bankszámlára, továbbá havonta küldenek csomagot mindkettejüknek. A pénzből segítik a többi márciusi elítéltet, továbbá az oroszhegyi és zetelaki elítélteket is. A megmaradt pénzt kamatozó bankszámlán helyezték el. /Szucher Ervin: pénzadományai Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc pénze. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./1993. március 20.
Két hónapja választották meg Kovács Lászlót az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökévé. Kovács László elmondta, hogy a külügyi bizottság szakmai színvonala megfelelő, megállná az összehasonlítást bármely fejlett demokrácia hasonló testületével. Úgy látja, hogy a magyar külpolitika nem használja ki megfelelően a lehetőségeket. Szerinte "a szomszédok érzékenységének időnkénti figyelmen kívül hagyása, az esetenként meggondolatlan nyilatkozatok, a múltbeli sérelmek állandó felemlegetése" sokat ártottak. /Décsi Katalin: Mérlegen a magyar külpolitika. Beszélgetés Kovács Lászlóval. = Népszava, márc. 20./ 1993. március 23.
Fanyalgás és szkepticizmus jellemzi a román sajtóvisszhangot a magyar-román külügyminiszteri nem hivatalos találkozóról. /M. P., Bukarest: Gyulai találkozó. = Népszabadság, műrc. 23./1993. március 23.
Romániában ismertették három moldovai állampolgár nyilatkozatát, akikről két moldovai lap azt állította, hogy Romániában, a hírszerző szolgálat különleges kiképző táborában terrorista kiképzést kaptak, hogy részt vegyenek a Románia és a Moldovai Köztársaság azonnali egyesülését ellentő Mircea Snegur elnök elleni államcsínyben. Az állítás ellen annak idején tiltakozott a hírszerző szerv, az SRI, sőt, az SRI főnöke, Virgil Magureanu személyesen ment Chisinauba, hogy tisztázza szervezetét Snegur elnök előtt a vádak alól. A három érintett moldovai állampolgár közölte, nem terrorista, ellenkezőleg, antiterrorista kiképzében részesülnek. Vasile Calmoi moldovai állambiztonságügyi miniszter közölte: az ügyben vizsgálatot indítottak. /Bogdán Tibor, Bukarest: Nem terrorista - antiterrorista. = Magyar Hírlap, márc. 23./ 1993. március 23.
Két értékes könyv jelent meg a budapesti Európa és a bukaresti Kriterion gondozásában, Imreh István-Pataki József: Kászonszéki krónika /1650-1750/ és Antal Imre: Gyimesi krónika. Ahol a kászoni krónika végetér, valójában ott kezdődik a gyimesiek története /1764/. A kászoni öt település /Feltíz, Altíz, Impér, Jakabfalva, Újfalu/ katonáskodó székelysége igyekezett megtartani kialkult rendjét. Katonákból, bujdosókból, menekülőkből verbuválódott a Gyimes vidékének népe. Innen szóródtak tovább ki vissza Csíkba, vagy miként a hétfalusiak, Brassó mellé. Az erdélyi magyarság számára ma is ugyanaz a kihívás, mint sokszor a múltban. A kászoni székelyek önmegőrzése avagy a gyimesiek választotta vándorlás, csángó sors. /M. Á.: Maradó székelyek, elmenő csángók. Krónika Kászonból, Gyimesből. = Pesti Hírlap, márc. 23./1993. március 24.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke egy hetet töltött Párizsban. Költőként, a Látó szerkesztőjeként kapott meghívást a párizsi könyvszalonba, időközben az RMDSZ vezetője lett, ezért politikai tárgyalásokat folytatott. Több magasrangú kormányhivatalnok fogadta. Eszmecserét folytatott Raymond Barre-ral, az UDF egyik befolyásos, a magyar ügyek iránt fogékony személyiségével. = Markó Béla hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés az európai biztonság egyik alkotóeleme. /(m. j.): Raymond Barre fogadta Markó Bélát. = Magyar Nemzet, márc. 24./1993. március 24.
Az a tény, hogy a magyar parlament nemrégiben a határzáradékra hivatkozva elutasította a magyar-ukrán alapszerződés szövegét, "jelzés, amely megerősíti meggyőződésünket, miszerint a határok kérdésében külön kitételre van szükség" a román-magyar alapszerződésben. Így összegezte álláspontját Gyuláról hazatérve Teodor Melescanu külügyminiszter. /B. T,, Bukarest: Románia ragaszkodik a szerződésen a "határzáradékhoz". = Magyar Hírlap, márc. 24./1993. március 24.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint opportunizmus jellemzi az RMDSZ két frakcióvezetőjét, Verestóy Attilát és Tokay Györgyöt. "Ők - a mérsékeltek még szépnek nevezhető vonalán nagyon könnyen tovább csúszhatnak ebben az irányban." "A visszarendeződés veszélye az RMDSZ-en belül is fennáll az "ebben a közegben így kell viselkedni" attitűdben. "Nem szabad újból járomba tennünk a nyakunkat" - figyelmeztetett. Az RMDSZ és az ellenzék viszonyáról is szólt Tőkés László: "A sokat vitatott" kijelentésemhez "való viszonyulás végül is próbája volt az ellenzék és az RMDSZ szövetségének. Kiderült. hogy kritikus helyzetben nem működik ez a szövetség. Nekik szükségük van ránk - eddig terjed a barátság. De ha mi kerülünk bajba, rájuk végképp nem számíthatunk." /Kocsis Károly: "Nem szabad újból járomba tennünk a nyakunkat". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./1993. március 24.
Verestóy Attila Tőkés László püspökkel kapcsolatban megjegyezte: ha az RMDSZ részéről valaki külföldre utazik, tartsa a kapcsolatot az otthoniakkal, számoljon be megnyilatkozásairól. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./1993. március 24.
Az új társadalmi és gazdasági kihívásokkal szembeni válságmenedzselő tevékenység az RMDSZ egyik alapvető kötelessége, mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ stratégiai célkitűzése a belső önrendelkezés elfogadtatása mind belföldön, mind külföldön. Az RMDSZ másik törekvése, hogy a kisebbségi jogvédelmet felváltsa a kisebbségi önrendelkezési koncepció, tehát a jogvédelmet egy olyan önrendelkezési struktúra garantálja, amely az állam alaptörvényében jelenjen meg. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kifejezéséről szólva Takács Csaba emlékeztetett arra, hogy szövegkörnyezetéből kiragadott idézetről van szó, a román tévé manipulált ezzel. Nagyon szeretnék leválasztani Tőkés Lászlót a közösségétől, ne adjunk ehhez segítséget, mondta. /Lokodi Károly: Hit nélkül nem lehet társadalmaz építeni. Exluzív interjú az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./1993. március 24.
Elejtették a vádat Doina Cornea asszony ellen, mivel az államrend megdöntését célzó felbujtás kísérlete nem igazolódott. /Elejtették a vádat Doina Cornea ellen. = Új Magyarország, márc. 24./1993. március 25.
Márc. 25-én leváltották a két székely megyében az eddigi magyar-román kettősöket, és helyettük Vlad Adrian Casuneanu ügyvédet nevezték ki Kovászna megye és Doru Voslobant Hargita megye prefektusának. A két megyében felháborodással fogadták a kinevezés hírét. Az RMDSZ képviselői egyébként ez ügyben a hét elején tárgyaltak a kormány megbízottjával Bukarestben, aki megértéséről biztosította őket, de tudatta, hogy a kormány a szélsőséges pártok nyomásának van kitéve, ezért javasolta, hogy tárgyaljanak a kormánypárttal. Casuneanu kinevezése ellen tiltakozást juttatott el a miniszterelnöknek Kovászna Megye Tanácsa. Amennyiben a kormány nem nevez ki más megyefőnököt, Kovászna megye magyar lakossága május elsejétől kitűzi a sárga csillagot. /Balló Áron: Megtörtént a prefektus-váltás: Nacionalista prefektus Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Király Károly Kovászna megyei RMDSZ elnök a szervezet nevében tiltakozott a kormány jogsértő, diszkriminatív intézkedése ellen. A kormány ezzel a döntésével megszegte azt az egyezséget, hogy a megyében fenntartja a kettős prefektus gyakorlatát. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a túlnyomórészt magyarlakta megyébe magyar prefektust nevezzenek ki. A megyei RMDSZ-állásfoglalás felszólítja a megyében megválasztott RMDSZ polgármestereket és tanácsosokat, hogy bojkottálják a prefektúrát, éljenek a polgári engedetlenség jogával. Amennyiben a kormány nem veszi figyelembe a jogos követelést, felhívják a megye lakosságát, hogy május elsejétől tűzze ki a sárga csillagot. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./