Sütő András nyilatkozott abból az alkalomból, hogy a Nemzeti Színház művészei júl. 8-án a Gyulai Várszínházban mutatják be Az ugató madár című drámáját. Nemrégiben orvtámadás érte egész családját, ismeretlen tettesek meg akarták mérgezni őket. Otthona tetejére pedig két mázsa követ zúdítottak, a kövek tönkretették a tetőzetet. A Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia Sütő Andrást Nobel-díjra terjesztette fel. Erről a hírről Sütő András megjegyezte, nagyon sajnálja, hogy a magyar irodalomból Németh László és Illyés Gyula nem kapta meg a Nobel-díjat. /Lőcsei Gabriella: A kényszerűségnek kínja és gyakorisága. = Magyar Nemzet, júl. 3./
1993. július 5.
Bill Clinton amerikai elnök júl. 3-án nyilatkozott: kéri a kongresszustól, ítéljék meg Romániának a legnagyobb kedvezményt. Melescanu külügyminiszter ezt nagy ajándéknak nevezte, ugyanakkor ez a természetes folyamat része, szögezte le. /Amerikai ajándék Romániának. = Pesti Hírlap, júl. 5./
1993. július 5.
Melescanu külügyminiszter júl. 5-én Albániába érkezett, ahol a Jugoszláviában dúló háborúról és a balkáni országok közötti kapcsolatról tárgyalt tiranai vendéglátóival. /Magyar Hírlap, júl. 7./
1993. július 5.
Megjelent Gaali Zoltán A székely ősvárak története, mondája és legendája című, 1938-ban kiadott könyvének reprintje a csíkszeredai Kriterion Alapítvány és a budapesti Akadémiai Kiadó közös gondozásában. /Mezey László Miklós: Az elfeledett utód könyve. A székely ősvárak tanúsága. = Pesti Hírlap, júl. 5./
1993. július 6.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 6-án ülésezett Kolozsvárott. A Tulipán Kft. gazdasági hatékonysága szükséges, állapították meg. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa tervezett közlönye számára a Politikai Főosztály az RMDSZ-t ismertető és a jogorvoslást igénylő kérdéseket bemutató anyagot állít össze. /Tulipántól a csíkszéki fórumig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1993. július 6.
A Liberális Párt magába olvasztotta a Polgári Szövetség Pártjából kiváló liberális frakciót, ezzel a Liberális Párt kilenc képviselőt és három szenátort nyert, a parlamentben a harmadik legjelentősebb tömörülés lett. A Liberális Párt rendezni kívánja kapcsolatait az RMDSZ liberális szárnyával, abban a reményben, hogy ők is csatlakoznak a liberális mozgalomhoz. /Bogdán Tibor, Bukarest: Liberális fúzió. = Magyar Hírlap, júl. 6./
1993. július 6.
Az RMDSZ kisebbségügyi charta kidolgozását fogja sürgetni Helsinkiben a jún. 6-án kezdődő EBEÉ-összejövetelen, nyilatkozta elutazása előtt Tokay György képviselő, a román EBEÉ-küldöttség tagja. /Az RMDSZ kisebbségügyi chartát fog sürgetni. = Magyar Hírlap, júl. 6./
1993. július 6.
Liviu Maior oktatásügyi miniszter ígérete szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetemen lesznek keretszámok a magyar csoportok számára, azonban ez csak félmegoldás, mert nem alakítanak magyar tagozatot. /gm: Minden jóban van valami rossz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1993. július 6.
A Cimbora egy ideig Bukarestben jelent meg, majd Sepsiszentgyörgyön a Trisedes Press áldozatvállalásával újból kiadták. Jelenleg nehézséget okoz, hogy sok helyen nem veszik meg a lapot, egyes iskolákból visszaküldik a példányokat. Szükség van erre a gyermeklapra. /Sylvester Lajos: Cimborák hazatoloncolása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1993. július 6.
Neumann Ottó a lap szellemiségének megfelelően támadta magyar kormányt. Szerinte Meciar és Iliescu nem jutott volna a kisebbségi kérdésben konszenzusra, "ha Magyarország vezetői nem fordítottak volna hátat arisztokratikus gőggel mindkét szomszéd állam hivatalosságainak." /Neumann Ottó: A pótcselekvések ideje lejárt. = Magyar Hírlap, júl. 6./
1993. július 7.
Frunda György szenátor nyilatkozott Románia ET-be való felvételéről. Az ET 1201-es ajánlása meghatározza a kontrollmechanizmust, előírja, hogy jogsértés esetén az ET emberi jogi bíróságához lehet fordulni. Frunda György az ET bizottsága előtt elmondta, hogy Románia felvétele előtt szükséges a kisebbségi és a tanügyi törvény elfogadása, hogy az országban még vannak politikai perek. König, az ET főraportőre írásbeli választ kért mindegyik romániai parlamenti párttól, hogy elfogadják-e az 1201-es határozatot kisebbségi charta gyanánt. A Román Nemzeti Egységpárt kivételével valamennyi párt kötelezte magát erre, a képviselőház pedig határozatban mondta ki, hogy törvényben rögzíti az ET-dokumentum előírásait. /D. Bartha Margit: Frunda György nyilatkozik lapunknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1993. július 7.
Melescanu külügyminiszter Albániába látogatott. Tiranában vendéglátogatóival a Jugoszláviában dúló háborúról tárgyaltak. /Melescanu albániai tárgyalásai. = Magyar Hírlap, júl. 7./
1993. július 7.
Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő, a képviselőház titkára elmondta, hogy az ellenzék nem áll ki az RMDSZ mellett, amelyet rendszeresen támadnak, ugyanakkor azt elvárják, hogy az RMDSZ velük tartson. A képviselőház titkáraként el tudott intézni börtönlátogatásokat, egy második pedagógiai osztály indítását vagy gázvezeték engedélyezését. Az RMDSZ javaslatainak megfelelően javult a törvényhozói munka. Kónya-Hamar Sándor hiába titkár, nincs megfelelő irodája. A képviselő a kudarcok közé sorolja, hogy az elmúlt nyolc hónapban a két RMDSZ-csoport /képviselőházi és szenátusi/ nem ült össze a politikai döntések megvitatására. /Demeter J. Ildikó: Nem volt hiábavaló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1993. július 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozatban ítélte el Cseresznyés Pál elítélését. Felhívással fordultak a romániai és külföldi testvéregyházakhoz, hogy járjanak közben "politikai foglyaink kiszabadítása érdekében." /Állásfoglalás Cseresznyés Pál ügyében. = Magyar Nemzet, júl. 7./
1993. július 7.
Az Agerpress hírügynökség szerint a két legszélsőségesebb tömörülés, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt alsóbb szinteken megkezdte az egyesülést. A két párt vezetősége nem nyilatkozott erről. /Egyesülnek a román szélsőségesek. = Magyar Hírlap, júl. 7./
1993. július 7.
Funar polgármester intézkedésének megfelelően júniusban erőszakkal, rendőrei segédlettel kiköltöztették a román Apostrof kulturális lapot, a Helikon és a Korunk magyar folyóiratokat szerkesztőségét Kolozsvár központjából a Iasilor utcai elhanyagolt házba, ahol telefon sincs. Új helyük messze van, a falak dohosak, nagy a zsúfoltság. A román lap ellenségesen írt az önkényeskedő polgármesterről, Hírek Funariából címen számolt be a kilakoltatásról. Helyzetük most sem biztonságos. A Szabadság napilap szerkesztőségének pedig emelték a bérleti díját. Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője sem tartja megfelelőnek mostani helyüket. Kántor Lajossal, a Korunk főszerkesztőjével együtt neki is az a véleménye, hogy a kolozsvári magyar szerkesztőségeknek egy közös sajtóház felelne meg. Ennek viszont anyagi akadálya van. /Kisgyörgy Réka: "Szóval ez egy kultúrközpont?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1993. július 7.
Pap Balázs a Kriza János Társaság segítségét kéri: meg kell menteni Etéden a néprajzi gyűjteményt, melyet a helyi, nyolcvanon túli idős tanító gondoz, saját lakásában van a sok értékes tárgy. /Pap Balázs, Szováta: S. O. S. Kriza János Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1993. július 7.
A Brassai Líceum /Kolozsvár/ tanárai visszautasították Herédi Gusztáv írását /Alku és alku közt, RMSZ, jún. 16./, mondván, nem igaz a megalkuvás vádja. /Tények és fantazmagóriák. Replika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1993. július 7.
Dr. Havadtőy Sándor református lelkészt, a Yale Egyetem professzorát Erdély-szakértőként tartják számon az amerikai külügyminisztériumban, Havadtőy a nyáron hazalátogatott, ebből az alkalomból beszélgetett vele a lap munkatársa. Dr. Havadtőy Sándor apja is református lelkész volt. Dr. Havadtőy Sándor tanulmányait végezte Nyugaton, tanulmányai befejezése után nem tudott hazatérni, bekapcsolódott a nyugati magyar emigráció jogvédő harcába. Első sikerük 1964-ben volt, amikor Románia amerikai kereskedelmi kapcsolatai megjavítására törekedett. A magyar emigráció követelte: előbb bocsássák szabadon a politikai foglyokat. Ez megtörtént, 1964-ben sok politikai fogoly szabadult. A magyar emigráció rendszeresen készített beadványokat a külügyminisztériumnak. /B. Kovács András: Egy Erdély-szakértő ismét itthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1993. július 8.
A korrupcióval vádolt kormánytagok sajtóértekezleteken próbálták tisztára mosni magukat, tagadtak és mindent cáfoltak. /A főtitkár cáfol és vádol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1993. július 8.
Vida Gyula RMDSZ-képviselő, gazdasági szakember megállapítása szerint az állami költségvetés az összeomlás szélén áll, ilyen körülmények között szinte hazárdjáték az értéknövekedési adó bevezetése. Az állami intézmények nem készültek fel kellően. A hivatalos nyilatkozatok ellenére felgyorsuló inflációs folyamatot indít el az új adó, mert a luxusadó is nő és a vámilletéket is emelni fogják. /Fejér László: Interjú Vida Gyula parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1993. július 8.
Kónya-Hamar Sándor kimutatást készített, eszerint a kormány az interpellációk felére nem válaszolt. A parlamenti ellenzék kiszámíthatatlan. A Balkánon a balkáni játékszabályok érvényesek. Az RMDSZ parlamenti csoportja meghatározó szerepet játszik jogalkotás és a gazdasági kérdések területén. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./
1993. július 8.
Vacaroiu miniszterelnök találkozott a kormányt támogató /szélsőséges/ pártok - a Szocialista Munkapárt, a Nagy-Románia Párt, a Demokratikus Agrárpárt, a Románok Nemzeti Egységpártja - vezetőivel. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint ezek a pártok "teljes mértékben támogatják" a kormányt, megerősítették szövetségüket, bár nyilvánosan nem jelentették be a szövetségre lépést. Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy "a Vacaroiu-kormány az utóbbi ötven év legrománabb kabinetje". A kormánypártnak a szekértolóival megkötött paktuma az ellenzék és a Roman-vezette Front közötti egyezményt hivatott ellensúlyozni. /Cotidianul (Bukarest), jún. 28., idézte magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8. - Média melléklet./
1993. július 8.
Tőkés Elek Kolozs megyei tanfelügyelő jelezte, hogy nincs elég jelentkező Kolozsváron a meglevő magyar osztályokba. Kevés magyar tanuló végezte a nyolcadikat, közülük is sokan a román tagozatra iratkoztak be. /Makkay József: Lesz-e elég jelentkező a magyar iskolákba? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1993. július 8.
A kormány a nemzetközi kapcsolatok tudományos megalapozása céljából 1991 júniusában négy addig minisztériumi felügyelet alá tartozó intézetből /Külügyi Intézet, Magyarságkutató Intézet, Dunatáj és a Honvédségi Védelmi Kutatóintézet/ létrehozta a Teleki László Alapítványt /igazgatója Diószegi László/. A Közép-Európa Intézet vezetője, Kiss Gy. Csaba elmondta, hogy az intézetek önállóak, kutatási tervüket maguk készítik, a pénz az alapítvány kuratóriuma osztja el. A Teleki László Alapítvány 1992 novemberében költözött be a Szilágyi Erzsébet fasori épületébe. A Molnár Gusztáv vezette Dunatáj betagozódása az alapítványba áprilisban tisztázódott. A Külügyi Intézet élén tavaly Maróth Miklós állt, őt követte Zala Tamás, jelenleg Fülöp Mihály a vezető. A Védelmi Kutatóintézet visszakerült az anyaminisztériumhoz. Kiss Gy. Csaba kevesli a létszámot, sokan elmentek a bizonytalanságok miatt. /Rejtő Gábor: A Teleki Alapítvány kétéves /elő/élete. = Magyar Hírlap, júl. 8./
1993. július 9.
Liviu Maior oktatásügyi miniszter a bukaresti rádióban kijelentette, hogy nem támogatja a Bolyai Egyetem visszaállítását. /Román érvek a Bolyai Egyetem ellen. = Új Magyarország, júl. 9./
1993. július 9.
Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSZ, melyen az országos vezetőség is képviseltette magát Muzsnay Árpád megyei elnök arra is kitért, miért pártolt ez a tagság egy része az RMDSZ-tól. Sokan azonosították az RMDSZ-t a Tulipán Kft-vel, a Tulipán Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SZKT-ülések negatív visszhangja. Kötő József, aki az országos vezetőség is képviselte, hangsúlyozta, hogy a Szatmár megyei RMDSZ erős szervezet, szükség van a munkájára. /Gál Éva Emese: Bővített választmány és apadó tagság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1993. július 9.
Dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a hatásköre kisebb, fentről irányított helyi közigazgatás van. Függetlenként indult a választáson. A tanácsüléseket magyarul tartja, bár ezt nem engedi a 69-es helyhatósági törvény. A hadgyakorlatokat előszeretettel tartják a városban. A bűnözés az átlag alatt van, ennek ellenére 1989 után a 32 fős rendőrállományt 130 fölé emelték és egy század csendőrt is hoztak. /Oláh István: A helyhatóság: önkormányzat Romániában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1993. július 9.
A múlt év végén kezdett a Temesváron az RMDSZ, a TEMISZ /Temesvári Magyar Ifjak Szövetsége/ és a Temesvári Szórványkutató Intézet Magunk keresése elnevezésű akcióba. Céljuk a temesvári magyarság megszámlálása, helyeztük feltérképezése. Toró T. Tibor főszervező elmondta, hogy a magyar családok mintegy felét felkeresték, azonban nehéz adatgyűjtőket találni. A pedagógusok segítségében bíznak. Az emberek általában bizalmatlanok. /Gazda Árpád: Mi újság a magunk keresésével? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1993. július 9.
Gálfalvi György marosvásárhelyi író a Népfőiskolai Alapítvány kuratóriumának tagjaként érkezett Lakitelekre, az ottani népfőiskola avatási ünnepségére. Elmondta, hogy idén márciusban sikerrel mutatkozott be Marosvásárhelyen a Lakitelek Alapítvány. Ez az alapítvány az egész magyarság sorsáért érzi magát felelősnek, és felvállalta a határon túli magyarság megsegítését. Nagy visszhangja volt a Lakitelek Alapítvány által meghirdetett paraszti önéletírói és a néprajzi pályázatnak. Az előbbi első díját Czirják Gergely gyergyócsomafalvi kovácsmester kapta meg. /Papp János: Erdélyben megbecsülik a népfőiskolát. = Új Magyarország, júl. 9./
