Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2111 találat lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 2101-2111
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. július 30.

Újból sztrájkolnak a Zsil völgyi bányászok. /Sztrájkolnak a Zsil völgyi bányászok. = Magyar Nemzet, júl. 31./

1993. július folyamán

Júliusban újból utcára került az Ifi Fórum (Csíkszereda) Ifjúsági hetilap. Ez az ifjúsági lap 1992. ápr. 18.-okt. 20. között megjelent, de anyagi nehézségek miatt megszűnt.

1993. augusztus 1.

Aug. 1-jén a Petőfi Sándorra emlékező ünnepségen, Fehéregyházán Markó Béla, az RMDSZ elnöke mondott beszédet. "A magyar iskolákért küzdeni kell, de a létező iskolákban tanítani is kell. A kultúra intézményeiért szívósan harcolni kell, de közben teremteni is kell a kultúrát." - mondotta többek között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./.

1993. augusztus 2.

Cseke Péter, a Korunk szerkesztőségi főtitkára nyilatkozott a folyóirat helyzetéről: költözködnek, két szobát kaptak, Kolozsvár másik végén. Arra a kérdésre, hogy a Korunk melyik korszakát kívánják folytatni, Cseke Péter Dienes Lászlóét, a polgári liberális irányt jelölte meg. /H. B.: Magyar beszéd európai módra. = Esti Hírlap, aug. 2./

1993. augusztus 3.

Sepsiszentgyörgyön is lesz népszavazás. Az október 17-én tartandó referendum során az anyanyelv, illetve a kétnyelvű feliratok használata, az övezeti együttműködés és a prefektus-kinevezés ügyében kérik ki a lakosság véleményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

1993. augusztus 3.

1992-ben lépett érvénybe Magyarországon az ún. III. kárpótlási törvény. Világviszonylatban egyedülálló megoldás, hogy a kárpótlásra jogosultságot nem a jelenlegi állampolgársághoz, illetve lakhelyhez köti, hanem általános érvénnyel a sérelem bekövetkeztekor fennálló állampolgárság az irányadó. Erdélyben a kárpótlási jegyre jogosultak száma mintegy 38 000 fő, átlagban 150 000 Ft névértékű kárpótlási jegyről van szó. Az ismertető cikk felsorolta, milyen lehetőségekkel élhetnek az erdélyiek /üzlethelyiségek, állami tulajdonú vagyontárgyak vásárlása, részvényvásárlás stb./, többen összeállhatnak, közösen vásárolhatnak gépet és azt az országba behozva bérbe adhatják. /György Béla Zsolt: A kárpótlási jegyek felhasználási lehetőségeiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

1993. augusztus 3.

Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei politikai alelnöke, a városi tanács tagja ügyvédként védi a kertek, lakások ügyében azokat, akiket ki akarnak forgatni javaikból. Funarnak ez az akciója nem kifejezetten etnikai jellegű, de a fenyegetettek mégis többségükben magyarok, a haszonélvezők románok. Egy 1973-as törvény szerint aki 6 hónapig nem használja az állami bérleményt, annak egyoldalúan fel lehet bontani a szerződését. Sokan töltenek hosszabb időt Magyarországon, a polgármesteri hivatal emberei pedig figyelik, ki van hosszabb ideig távol, hogy felbontsák a szerződését. Ugyanez az 1973-as törvény meghatározza, hogy mennyi lakóterület jár egy bérlőnek. Abban az esetben, ha nagyobb a terület, a pluszterületet kiutalják. Idős emberek esetében, ahol meghal a férj vagy a feleség, felszólítást kapnak a polgármesteri hivataltól. /Funarék a kertek alján és a lakásokban is. = Új Magyarország, aug. 3./

1993. augusztus 3.

Kolozsváron az 1992/93-as tanévben a magyar tanszéken 80 magyar főszakos és 40 magyar mellékszakos hallgató tanult. A többi karokon a magyar hallgatók száma és aránya: matematika 454, 30,7 %; fizika 170, 23,87; kémia 267, 18,26; biológia-földrajz-földtan 172, 20,65; jog 39 3,35; közgazdaságtan 273, 8,59; történelem-filozófia 185 15,3; filológia 347, 29,6; testnevelés 10, 7,14 %. Az 1991/92-es tanév hivatalos adatai szerint 8777 magyar diák tanul az ország egyetemein, és 10 százalékuk magyar nyelven. Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanul 1420 magyar hallgató, a műszaki egyetemen 1420, az orvostudományin 177, az agrártudományin 196, a képzőművészetin 111, a Zeneakadémián 111, emellett Marosvásárhelyen 764, Temesváron 1400, Nagyváradon 298 volt a magyar egyetemisták száma. /(Sylvester): Magyar diákok Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./

1993. augusztus 3.

Aug. 3-án a sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok újból követelték, hogy a miniszterelnök jöjjön hozzájuk tárgyalni, Vacaroiu azonban nem hajlandó erre. Funar kolozsvári polgármester váratlanul feltűnt a bányászok között, azonban munkára bíztató szavaira kifütyülték. Funar még Caritas-fiókot /a hírhedt kolozsvári "önsegélyező" kirendeltséget, valójában kétes kimenetelű szerencsejátékot/ is ígért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

1993. augusztus 3.

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kijelentette, hogy jövőre a város román nevéből /Cluj-Napoca/ töröltetni fogja a Cluj szót, hogy ne lehessen más nyelvekre lefordítani. /Napoca Funarista. = Pesti Hírlap, aug. 3./

1993. augusztus 3.

Tóbiás Áron Szabófalvára, a moldvai csángó faluba látogatott. Itt élt és írta verseit Lakatos Demeter /1911-1974/ csángó népköltő. Első versét /Falevelek hulladoznak/ még Dsida Jenő közölte 1935 novemberében Kolozsváron, a Keleti Újságban. Halála után jelent meg egy kötet verseiből /Csangú strófák, Európai Protestáns Szabadegyetem, Bern, 1988/. Tóbiás Áron Szabófalván meglátogatta Perka Mihály tanárt, aki Kolozsváron végezte egyetemi tanulmányait, majd visszatért szülőfalujába, Szabófalvára, azóta is itt tanít. /Tóbiás Áron: csángó magyarok között. Moldovának szíp tájaind?= Magyar Nemzet, aug. 3./

1993. augusztus 3.

Negyedik alkalommal rendezi meg augusztusban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem az Ady Endre Akadémiát. A kéthetes program célja a határon túli magyar értelmiségiek, elsősorban pedagógusok, szakmai továbbképzése. Idén újból bővült a kínálat, az eddigiek mellé /magyar nyelv és irodalom, történelem, néprajz, művelődéstörténet, számítástechnika/ beépült a pedagógia és a tanításmódszertan. Kétszázötven erdélyi, felvidéki, vajdasági pedagógus látogat el Debrecenbe. A rendezvényt a tervek szerint Szabad György, a parlament elnöke nyitja meg. /Széles Tamás: Ady Endre Akadémia Debrecenben. = Magyar Nemzet, aug. 3./

1993. augusztus 4.

Moldova Köztársaságban a parlament aug. 4-én elutasította a FÁK-hoz való csatlakozást, annak ellenére, hogy azt Mircea Snegur elnök, Andrei Sangheli kormányfő támogatta és az elnök 1991-ben Alma Atában aláírta a csatlakozást. A román sajtó örömmel üdvözölte a történteket. Moldovában a csatlakozás-pártiak népszavazás kiírását követelik. /Moldova nem csatlakozik a FÁK-hoz. = Magyar Nemzet, aug. 7./

1993. augusztus 4.

A romániai magyar sajtóban napvilágot látott a New York Timesban előző hónapban megjelent a neptuni tárgyalásról szóló beszámolójának magyar fordítása. Eddig nem adtak hírt a magyar lapok erről a cikkről. /David Binder: Románok és magyarok csipetnyi bizalmat építve, New York Times, 1993. júl. 20. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. aug. 4., Temesvári Új Szó (Temesvár), 1993.aug. 5. David Binder: Romanians and Hungarians Building a Bit of Trust. = New York Times, 1993. júl. 20./

1993. augusztus 4.

Aug. 2-án ünnepélyesen megnyílt Gyergyószárhegyen a XIX. Szárhegyi Barátság Művésztábor 18 külföldi és 12 hazai képzőművész részvételével. Váli József, Zöld Lajos és Gaál András köszöntötte az érkezőket. /Bajna György: Megnyílt a XIX. Szárhegyi Barátság Művésztábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

1993. augusztus 4.

A IV. Erdélyi Diáktalálkozót idén aug. 5-12-e között rendezik meg Homoródfürdőn. Nemzetközi találkozó lesz, a kezdeményező Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/, mellette magyarországi és németországi szervezet is a szervezők között van, továbbá a POLISZ Ifjúsági Alapítvány /Székelyudvarhely/ és az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/. Az erdélyiek mellett 275 magyar diák is érkezik Magyarországról, Szlovákiából, Szerbiából és Ukrajnából. A táborozás idején megjelenő Campusban angol nyelvű cikkei is lesznek. A lap felsorolta a támogatók listáját is. /A IV. Erdélyi Diáktalálkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 4./

1993. augusztus 4.

Feszült a hangulat Zsil-völgyében, a sztrájkoló bányászok gyűléseznek és újra követelik, hogy Vacaroiu miniszterelnök látogasson el hozzájuk. A kormány nem enged a nyomásnak, nem hajlandók a Zsil völgyébe, Petrozsényba utazni, nem adnak béremelést a bányászoknak. /Gyarmath János, Bukarest: Ismét bukaresti "bevonulással" fenyegetőznek a bányászok. = Magyar Nemzet, aug. 4./

1993. augusztus 5.

A Neptunfürdőn rendezett megbeszélésen részt vett és ezért Tőkés László által elítélt, Markó Béla által elmarasztalt három RMDSZ-politikus /Frunda György, Tokay György és Borbély László/ közös nyilatkozatban utasította vissza, hogy titkos megbeszélésen vettek volna részt. A PER /Project on Ethnic Relations/ négy alkalommal magánjellegű megbeszéléseket szervezett. A megbeszélések nem voltak titkosak, a megbeszélés alkalmával a résztvevők sajtónyilatkozatot adtak ki, ezenkívül beszámoltak az RMDSZ vezetőségének. A megbeszélésekre a PER hívta meg őket, ahol felleltározták a kisebbségeket érintő kérdéseket. Pozitív eredménynek tekintik, hogy a megjelentek elismerték a kisebbségi probléma létezését, továbbá azt, hogy a megbeszélések alapján a Kisebbségi Tanács elérte a 300 magyar helyet felvételizők számára a kolozsvári tanárképző fakultáson. A megbeszélések másik pozitív eredménye az, hogy a Kisebbségi Tanács javaslatára a kormány remélhetően állást foglal a kisebbségi törvényjavaslattal és a kétnyelvű felirattal kapcsolatban. Szerintük a Királyhágómelléki Egyházkerület tájékoztatója bizalmatlanságot kelt irántuk. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ Borbély László a vele készült beszélgetésben kijelentette, hogy nem négy, hanem két találkozó volt és tagadta, hogy egyezkedtek volna. Elmondta még, hogy a találkozó előtt szóltak tárgyalásukról Markó Béla elnöknek, Takács Casba ügyvezető elnöknek és a parlamenti csoportnak is. Borbély furcsának tartja, hogy Tőkés László nem tudott minderről. Borbély László visszautasított minden gyanúsítást. /Mózes Edith: Történt-e egyezkedés a hatalommal? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./ Ugyanezen a napon jelent meg a tárgyaláson résztvevő három képviselő közös nyilatkozata, ott négy találkozóról van szó, azt Borbély László is aláírta.

1993. augusztus 5.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 1991. okt. 30-án rágalmazás címén bűnvádi panaszt emelt az azóta megszűnt nagyváradi Phoenix szélsőséges hetilap újságírója, Ion Somesan és a lap igazgatója, dr. Alexandru-George Munteanu ellen, mert a lap románellenes prédikálással, az ifjúság fasiszta nevelésével és hasonló képtelen vádakkal illette a püspököt. A Bihar Megyei Ügyészség 1993. jan. 13-i válaszában megtagadta a bűnvádi nyomozást, mondván, hogy ezt a negatív jellemzést Tőkés László maga vívta ki ellentmondásos kijelentéseivel. A püspök 1993. jan. 21-én fellebbezett. Románia Főügyészsége máj. 7-i válaszában újból elutasította Tőkés László panaszát, leszögezve, hogy az első fokú határozat törvényes és megalapozott. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége megdöbbenését fejezte ki ezen döntés miatt. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5., Tőkés László panaszt emel. = Pesti Hírlap, aug. 5./

1993. augusztus 5.

Homodoródfürdőn megkezdődött az aug. 5-12-e között tartott IV. Erdélyi Diáktalálkozó. Közel háromezer diák vesz részt a találkozón, a táborozás idején most is megjelenik a tábori napilap, a Campus. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

1993. augusztus 5.

Két új törvénykönyv jelent meg: a büntető eljárási törvénykönyv és a polgári eljárási törvénykönyv, mindkettő júl. 26-ától lép életbe. Új elem az eskütétel: a tanú a keresztre vagy a Bibliára tett kézzel esküszik, a nem vallásosaknál eltekintenek a nem kívánt kifejezésektől. A döntőbíráskodást a jövőben is alkalmazzák. A törvény életbelépésétől számított 60 napon belül fellebbezéssel megtámadhatók mindazok a határozatok, amelyeket 1992. jún. 30. és 1993. jún. 30-a között véglegesítettek, továbbá 90 napon belül mindazok a bírósági határozatok, amelyeket az 1991. 18. sz. földalapról szóló törvény keretében mondtak ki. Az adminisztratív szervek szerint túl sok földet adtak vissza az embereknek. Ez a visszaható erejű törvény alkotmányellenes. A családi törvénykönyvet is módosították: közös megegyezéssel is kimondható a válás. /Sinkó István: Amire oda kell figyelni. Új törvények. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

1993. augusztus 5.

Több mint három éve a román igazságszolgáltatás, az igazságügy- és belügyminiszter állítja, hogy Kincses Előd ellen nincs semmilyen letartóztatási parancs, nem folyik ellene kivizsgálás. Ugyanakkor a bukaresti bíróság idézést küldött Kincses Elődnek, marosvásárhelyi címére: szept. 27-ére idézik gyanúsított minőségben. Közben a Romániai Hivatásos Újságírók Szövetsége bizonygatja a Cronica Romana jún. 10-11-i számában, hogy Romániában nincsenek a magyarságot sújtó politikai perek. /Tófalvi Zoltán: Az igazságszolgáltatás romániai útjai. = Magyar Fórum, aug. 5./

1993. augusztus 5.

Megjelent Gazda József forrásértékű, igényes könyve: Hát én hogyne siratnám. Csángók a sodró időben /Budapest, 1993/, amely dokumentálja a csángók életét. /Mostohatestvéreink, a csángók. = Magyar Fórum (Budapest), aug. 5./

1993. augusztus 6.

A MISZSZ-frakció közleményben utasította el a Neptunon folyt megbeszéléseket, választ várva az RMDSZ vezetésétől arra, hogy hasznos-e tárgyalni a hatalom legkorruptabbnak tartott képviselőjével, szabad-e magánszemélyként folytatott tárgyaláson meghozott titkos egyezményekkel befolyásolni az RMDSZ legitim szerveit? A MISZSZ-frakció a szövetségi elnököt tisztázó vizsgálat megindítására kéri. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1993. augusztus 6.

Markó Béla közleményben jelentette be - az RMDSZ tisztségviselőinek figyelmébe ajánlva -, hogy az RMDSZ nevében tárgyalni csak a szövetségi elnök mandátumával lehet. A Neptunon megjelent RMDSZ-politikusoknak ilyen megbízatásuk nem volt. Ezen a megbeszélésen a kormány képviselői nem hivatalos ígéreteket tettek. Ezek az ígéretek a román hatalom melletti propagandát szolgálják, például a New York Timesban megjelent, tényhamisítást tartalmazó cikkben. Ígéretek már többször elhangzottak. Az, hogy a történelmet és a földrajzot /csak/ elemiben magyarul lehet majd tanítani, félmegoldás, a további diszkrimináció bizonyítéka. A Bolyai Egyetemet sem állították vissza. Az intézményekben folyik a "politikai visszarendeződés és diszkrimináció, aminek vegyes lakosságú helységekben etnikai jellege van." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1993. augusztus 6.

Július 28-án Kézdivásárhelyen rendőrök és csendőrök összeverték Bajcsi Jánost és öccsét, Bajcsi Tibort, mert ittasan kötekedtek a vendégekkel a helyi bárban. A két férfit bevitték a rendőrségre, de már útközben olyan erővel verték, hogy egyikük elájult. A rendőrségen a megbilincselt embereket többen megverték. Bajcsi János eszméletlenül feküdt a lépcsőn, de még akkor is belerúgtak. A mentő a sebészetre vitte, de olyan súlyos volt az állapota, hogy kórházba kellett vinni, ahol megállapították, hogy betörték az oldalbordáját, a borda átszakította a tüdejét, eltörték a karját, az egész testét ütésnyomok borítják. /Iochom István: Június 28-án Kézdivásárhelyen a rend őrei verőgéppé váltak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

1993. augusztus 6.

Bajgyik László nagyváradi szakszervezeti vezető aug. 6-án befejezte 48 napos éhségsztrájkját, melynek eredményeként országos szinten 23,2 milliárdról 86,7 milliárd lejre emelték az egészségügyi hálózat számára adandó támogatást. /Véget ért Bajgyik éhségsztrájkja. = Új Magyarország, aug. 9./

1993. augusztus 6.

Ion Iliescu államelnök aug. 6-án hazaérkezett dél-amerikai körútjáról. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

1993. augusztus 6.

A Romániai Magyar Szó lemondott tárgyilagosságáról és egyértelműen az egyezkedők oldalára állt: Cseke Tőkés László püspök nevét nem írta le, de rá célzott: a többség nem akar hősi halott lenni egy eszme barikádján. Akik szeretnének átjutni a túlsó partra, azokon mindjárt ott a bélyeg: "megalkuvók, összeesküvők, titkos tárgyalók?" /Cseke Gábor: RMDSZ-háború? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1993. augusztus 6.

Októberben és novemberben nagy összegű kárpótlási jegy jutott el a Romániában élő kárpótoltakhoz. Az ezzel kapcsolatos kérdésekről tárgyalt Budapesten Sepsey Tamás címzetes államtitkár Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke elmondta, hogy a legnagyobb gond az információ hiánya. A kárpótlási jegyek felhasználásáról még további tárgyalások lesznek. /Kárpótlás Erdélyben is. = Magyar Nemzet, aug. 6./


lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 2101-2111




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998