Újból sztrájkolnak a Zsil völgyi bányászok. /Sztrájkolnak a Zsil völgyi bányászok. = Magyar Nemzet, júl. 31./
1993. július folyamán
Júliusban újból utcára került az Ifi Fórum (Csíkszereda) Ifjúsági hetilap. Ez az ifjúsági lap 1992. ápr. 18.-okt. 20. között megjelent, de anyagi nehézségek miatt megszűnt.
1993. augusztus 1.
Aug. 1-jén a Petőfi Sándorra emlékező ünnepségen, Fehéregyházán Markó Béla, az RMDSZ elnöke mondott beszédet. "A magyar iskolákért küzdeni kell, de a létező iskolákban tanítani is kell. A kultúra intézményeiért szívósan harcolni kell, de közben teremteni is kell a kultúrát." - mondotta többek között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./.
1993. augusztus 2.
Cseke Péter, a Korunk szerkesztőségi főtitkára nyilatkozott a folyóirat helyzetéről: költözködnek, két szobát kaptak, Kolozsvár másik végén. Arra a kérdésre, hogy a Korunk melyik korszakát kívánják folytatni, Cseke Péter Dienes Lászlóét, a polgári liberális irányt jelölte meg. /H. B.: Magyar beszéd európai módra. = Esti Hírlap, aug. 2./
1993. augusztus 3.
Sepsiszentgyörgyön is lesz népszavazás. Az október 17-én tartandó referendum során az anyanyelv, illetve a kétnyelvű feliratok használata, az övezeti együttműködés és a prefektus-kinevezés ügyében kérik ki a lakosság véleményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
1993. augusztus 3.
1992-ben lépett érvénybe Magyarországon az ún. III. kárpótlási törvény. Világviszonylatban egyedülálló megoldás, hogy a kárpótlásra jogosultságot nem a jelenlegi állampolgársághoz, illetve lakhelyhez köti, hanem általános érvénnyel a sérelem bekövetkeztekor fennálló állampolgárság az irányadó. Erdélyben a kárpótlási jegyre jogosultak száma mintegy 38 000 fő, átlagban 150 000 Ft névértékű kárpótlási jegyről van szó. Az ismertető cikk felsorolta, milyen lehetőségekkel élhetnek az erdélyiek /üzlethelyiségek, állami tulajdonú vagyontárgyak vásárlása, részvényvásárlás stb./, többen összeállhatnak, közösen vásárolhatnak gépet és azt az országba behozva bérbe adhatják. /György Béla Zsolt: A kárpótlási jegyek felhasználási lehetőségeiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./
1993. augusztus 3.
Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei politikai alelnöke, a városi tanács tagja ügyvédként védi a kertek, lakások ügyében azokat, akiket ki akarnak forgatni javaikból. Funarnak ez az akciója nem kifejezetten etnikai jellegű, de a fenyegetettek mégis többségükben magyarok, a haszonélvezők románok. Egy 1973-as törvény szerint aki 6 hónapig nem használja az állami bérleményt, annak egyoldalúan fel lehet bontani a szerződését. Sokan töltenek hosszabb időt Magyarországon, a polgármesteri hivatal emberei pedig figyelik, ki van hosszabb ideig távol, hogy felbontsák a szerződését. Ugyanez az 1973-as törvény meghatározza, hogy mennyi lakóterület jár egy bérlőnek. Abban az esetben, ha nagyobb a terület, a pluszterületet kiutalják. Idős emberek esetében, ahol meghal a férj vagy a feleség, felszólítást kapnak a polgármesteri hivataltól. /Funarék a kertek alján és a lakásokban is. = Új Magyarország, aug. 3./
1993. augusztus 3.
Kolozsváron az 1992/93-as tanévben a magyar tanszéken 80 magyar főszakos és 40 magyar mellékszakos hallgató tanult. A többi karokon a magyar hallgatók száma és aránya: matematika 454, 30,7 %; fizika 170, 23,87; kémia 267, 18,26; biológia-földrajz-földtan 172, 20,65; jog 39 3,35; közgazdaságtan 273, 8,59; történelem-filozófia 185 15,3; filológia 347, 29,6; testnevelés 10, 7,14 %. Az 1991/92-es tanév hivatalos adatai szerint 8777 magyar diák tanul az ország egyetemein, és 10 százalékuk magyar nyelven. Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanul 1420 magyar hallgató, a műszaki egyetemen 1420, az orvostudományin 177, az agrártudományin 196, a képzőművészetin 111, a Zeneakadémián 111, emellett Marosvásárhelyen 764, Temesváron 1400, Nagyváradon 298 volt a magyar egyetemisták száma. /(Sylvester): Magyar diákok Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
1993. augusztus 3.
Aug. 3-án a sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok újból követelték, hogy a miniszterelnök jöjjön hozzájuk tárgyalni, Vacaroiu azonban nem hajlandó erre. Funar kolozsvári polgármester váratlanul feltűnt a bányászok között, azonban munkára bíztató szavaira kifütyülték. Funar még Caritas-fiókot /a hírhedt kolozsvári "önsegélyező" kirendeltséget, valójában kétes kimenetelű szerencsejátékot/ is ígért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./
1993. augusztus 3.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kijelentette, hogy jövőre a város román nevéből /Cluj-Napoca/ töröltetni fogja a Cluj szót, hogy ne lehessen más nyelvekre lefordítani. /Napoca Funarista. = Pesti Hírlap, aug. 3./
1993. augusztus 3.
Tóbiás Áron Szabófalvára, a moldvai csángó faluba látogatott. Itt élt és írta verseit Lakatos Demeter /1911-1974/ csángó népköltő. Első versét /Falevelek hulladoznak/ még Dsida Jenő közölte 1935 novemberében Kolozsváron, a Keleti Újságban. Halála után jelent meg egy kötet verseiből /Csangú strófák, Európai Protestáns Szabadegyetem, Bern, 1988/. Tóbiás Áron Szabófalván meglátogatta Perka Mihály tanárt, aki Kolozsváron végezte egyetemi tanulmányait, majd visszatért szülőfalujába, Szabófalvára, azóta is itt tanít. /Tóbiás Áron: csángó magyarok között. Moldovának szíp tájaind?= Magyar Nemzet, aug. 3./
1993. augusztus 3.
Negyedik alkalommal rendezi meg augusztusban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem az Ady Endre Akadémiát. A kéthetes program célja a határon túli magyar értelmiségiek, elsősorban pedagógusok, szakmai továbbképzése. Idén újból bővült a kínálat, az eddigiek mellé /magyar nyelv és irodalom, történelem, néprajz, művelődéstörténet, számítástechnika/ beépült a pedagógia és a tanításmódszertan. Kétszázötven erdélyi, felvidéki, vajdasági pedagógus látogat el Debrecenbe. A rendezvényt a tervek szerint Szabad György, a parlament elnöke nyitja meg. /Széles Tamás: Ady Endre Akadémia Debrecenben. = Magyar Nemzet, aug. 3./
1993. augusztus 4.
Moldova Köztársaságban a parlament aug. 4-én elutasította a FÁK-hoz való csatlakozást, annak ellenére, hogy azt Mircea Snegur elnök, Andrei Sangheli kormányfő támogatta és az elnök 1991-ben Alma Atában aláírta a csatlakozást. A román sajtó örömmel üdvözölte a történteket. Moldovában a csatlakozás-pártiak népszavazás kiírását követelik. /Moldova nem csatlakozik a FÁK-hoz. = Magyar Nemzet, aug. 7./
1993. augusztus 4.
A romániai magyar sajtóban napvilágot látott a New York Timesban előző hónapban megjelent a neptuni tárgyalásról szóló beszámolójának magyar fordítása. Eddig nem adtak hírt a magyar lapok erről a cikkről. /David Binder: Románok és magyarok csipetnyi bizalmat építve, New York Times, 1993. júl. 20. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. aug. 4., Temesvári Új Szó (Temesvár), 1993.aug. 5. David Binder: Romanians and Hungarians Building a Bit of Trust. = New York Times, 1993. júl. 20./
1993. augusztus 4.
Aug. 2-án ünnepélyesen megnyílt Gyergyószárhegyen a XIX. Szárhegyi Barátság Művésztábor 18 külföldi és 12 hazai képzőművész részvételével. Váli József, Zöld Lajos és Gaál András köszöntötte az érkezőket. /Bajna György: Megnyílt a XIX. Szárhegyi Barátság Művésztábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./
1993. augusztus 4.
A IV. Erdélyi Diáktalálkozót idén aug. 5-12-e között rendezik meg Homoródfürdőn. Nemzetközi találkozó lesz, a kezdeményező Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/, mellette magyarországi és németországi szervezet is a szervezők között van, továbbá a POLISZ Ifjúsági Alapítvány /Székelyudvarhely/ és az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/. Az erdélyiek mellett 275 magyar diák is érkezik Magyarországról, Szlovákiából, Szerbiából és Ukrajnából. A táborozás idején megjelenő Campusban angol nyelvű cikkei is lesznek. A lap felsorolta a támogatók listáját is. /A IV. Erdélyi Diáktalálkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 4./
1993. augusztus 4.
Feszült a hangulat Zsil-völgyében, a sztrájkoló bányászok gyűléseznek és újra követelik, hogy Vacaroiu miniszterelnök látogasson el hozzájuk. A kormány nem enged a nyomásnak, nem hajlandók a Zsil völgyébe, Petrozsényba utazni, nem adnak béremelést a bányászoknak. /Gyarmath János, Bukarest: Ismét bukaresti "bevonulással" fenyegetőznek a bányászok. = Magyar Nemzet, aug. 4./
1993. augusztus 5.
A Neptunfürdőn rendezett megbeszélésen részt vett és ezért Tőkés László által elítélt, Markó Béla által elmarasztalt három RMDSZ-politikus /Frunda György, Tokay György és Borbély László/ közös nyilatkozatban utasította vissza, hogy titkos megbeszélésen vettek volna részt. A PER /Project on Ethnic Relations/ négy alkalommal magánjellegű megbeszéléseket szervezett. A megbeszélések nem voltak titkosak, a megbeszélés alkalmával a résztvevők sajtónyilatkozatot adtak ki, ezenkívül beszámoltak az RMDSZ vezetőségének. A megbeszélésekre a PER hívta meg őket, ahol felleltározták a kisebbségeket érintő kérdéseket. Pozitív eredménynek tekintik, hogy a megjelentek elismerték a kisebbségi probléma létezését, továbbá azt, hogy a megbeszélések alapján a Kisebbségi Tanács elérte a 300 magyar helyet felvételizők számára a kolozsvári tanárképző fakultáson. A megbeszélések másik pozitív eredménye az, hogy a Kisebbségi Tanács javaslatára a kormány remélhetően állást foglal a kisebbségi törvényjavaslattal és a kétnyelvű felirattal kapcsolatban. Szerintük a Királyhágómelléki Egyházkerület tájékoztatója bizalmatlanságot kelt irántuk. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ Borbély László a vele készült beszélgetésben kijelentette, hogy nem négy, hanem két találkozó volt és tagadta, hogy egyezkedtek volna. Elmondta még, hogy a találkozó előtt szóltak tárgyalásukról Markó Béla elnöknek, Takács Casba ügyvezető elnöknek és a parlamenti csoportnak is. Borbély furcsának tartja, hogy Tőkés László nem tudott minderről. Borbély László visszautasított minden gyanúsítást. /Mózes Edith: Történt-e egyezkedés a hatalommal? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./ Ugyanezen a napon jelent meg a tárgyaláson résztvevő három képviselő közös nyilatkozata, ott négy találkozóról van szó, azt Borbély László is aláírta.
1993. augusztus 5.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 1991. okt. 30-án rágalmazás címén bűnvádi panaszt emelt az azóta megszűnt nagyváradi Phoenix szélsőséges hetilap újságírója, Ion Somesan és a lap igazgatója, dr. Alexandru-George Munteanu ellen, mert a lap románellenes prédikálással, az ifjúság fasiszta nevelésével és hasonló képtelen vádakkal illette a püspököt. A Bihar Megyei Ügyészség 1993. jan. 13-i válaszában megtagadta a bűnvádi nyomozást, mondván, hogy ezt a negatív jellemzést Tőkés László maga vívta ki ellentmondásos kijelentéseivel. A püspök 1993. jan. 21-én fellebbezett. Románia Főügyészsége máj. 7-i válaszában újból elutasította Tőkés László panaszát, leszögezve, hogy az első fokú határozat törvényes és megalapozott. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége megdöbbenését fejezte ki ezen döntés miatt. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5., Tőkés László panaszt emel. = Pesti Hírlap, aug. 5./
1993. augusztus 5.
Homodoródfürdőn megkezdődött az aug. 5-12-e között tartott IV. Erdélyi Diáktalálkozó. Közel háromezer diák vesz részt a találkozón, a táborozás idején most is megjelenik a tábori napilap, a Campus. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
1993. augusztus 5.
Két új törvénykönyv jelent meg: a büntető eljárási törvénykönyv és a polgári eljárási törvénykönyv, mindkettő júl. 26-ától lép életbe. Új elem az eskütétel: a tanú a keresztre vagy a Bibliára tett kézzel esküszik, a nem vallásosaknál eltekintenek a nem kívánt kifejezésektől. A döntőbíráskodást a jövőben is alkalmazzák. A törvény életbelépésétől számított 60 napon belül fellebbezéssel megtámadhatók mindazok a határozatok, amelyeket 1992. jún. 30. és 1993. jún. 30-a között véglegesítettek, továbbá 90 napon belül mindazok a bírósági határozatok, amelyeket az 1991. 18. sz. földalapról szóló törvény keretében mondtak ki. Az adminisztratív szervek szerint túl sok földet adtak vissza az embereknek. Ez a visszaható erejű törvény alkotmányellenes. A családi törvénykönyvet is módosították: közös megegyezéssel is kimondható a válás. /Sinkó István: Amire oda kell figyelni. Új törvények. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
1993. augusztus 5.
Több mint három éve a román igazságszolgáltatás, az igazságügy- és belügyminiszter állítja, hogy Kincses Előd ellen nincs semmilyen letartóztatási parancs, nem folyik ellene kivizsgálás. Ugyanakkor a bukaresti bíróság idézést küldött Kincses Elődnek, marosvásárhelyi címére: szept. 27-ére idézik gyanúsított minőségben. Közben a Romániai Hivatásos Újságírók Szövetsége bizonygatja a Cronica Romana jún. 10-11-i számában, hogy Romániában nincsenek a magyarságot sújtó politikai perek. /Tófalvi Zoltán: Az igazságszolgáltatás romániai útjai. = Magyar Fórum, aug. 5./
1993. augusztus 5.
Megjelent Gazda József forrásértékű, igényes könyve: Hát én hogyne siratnám. Csángók a sodró időben /Budapest, 1993/, amely dokumentálja a csángók életét. /Mostohatestvéreink, a csángók. = Magyar Fórum (Budapest), aug. 5./
1993. augusztus 6.
A MISZSZ-frakció közleményben utasította el a Neptunon folyt megbeszéléseket, választ várva az RMDSZ vezetésétől arra, hogy hasznos-e tárgyalni a hatalom legkorruptabbnak tartott képviselőjével, szabad-e magánszemélyként folytatott tárgyaláson meghozott titkos egyezményekkel befolyásolni az RMDSZ legitim szerveit? A MISZSZ-frakció a szövetségi elnököt tisztázó vizsgálat megindítására kéri. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
1993. augusztus 6.
Markó Béla közleményben jelentette be - az RMDSZ tisztségviselőinek figyelmébe ajánlva -, hogy az RMDSZ nevében tárgyalni csak a szövetségi elnök mandátumával lehet. A Neptunon megjelent RMDSZ-politikusoknak ilyen megbízatásuk nem volt. Ezen a megbeszélésen a kormány képviselői nem hivatalos ígéreteket tettek. Ezek az ígéretek a román hatalom melletti propagandát szolgálják, például a New York Timesban megjelent, tényhamisítást tartalmazó cikkben. Ígéretek már többször elhangzottak. Az, hogy a történelmet és a földrajzot /csak/ elemiben magyarul lehet majd tanítani, félmegoldás, a további diszkrimináció bizonyítéka. A Bolyai Egyetemet sem állították vissza. Az intézményekben folyik a "politikai visszarendeződés és diszkrimináció, aminek vegyes lakosságú helységekben etnikai jellege van." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
1993. augusztus 6.
Július 28-án Kézdivásárhelyen rendőrök és csendőrök összeverték Bajcsi Jánost és öccsét, Bajcsi Tibort, mert ittasan kötekedtek a vendégekkel a helyi bárban. A két férfit bevitték a rendőrségre, de már útközben olyan erővel verték, hogy egyikük elájult. A rendőrségen a megbilincselt embereket többen megverték. Bajcsi János eszméletlenül feküdt a lépcsőn, de még akkor is belerúgtak. A mentő a sebészetre vitte, de olyan súlyos volt az állapota, hogy kórházba kellett vinni, ahol megállapították, hogy betörték az oldalbordáját, a borda átszakította a tüdejét, eltörték a karját, az egész testét ütésnyomok borítják. /Iochom István: Június 28-án Kézdivásárhelyen a rend őrei verőgéppé váltak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./
1993. augusztus 6.
Bajgyik László nagyváradi szakszervezeti vezető aug. 6-án befejezte 48 napos éhségsztrájkját, melynek eredményeként országos szinten 23,2 milliárdról 86,7 milliárd lejre emelték az egészségügyi hálózat számára adandó támogatást. /Véget ért Bajgyik éhségsztrájkja. = Új Magyarország, aug. 9./
1993. augusztus 6.
Ion Iliescu államelnök aug. 6-án hazaérkezett dél-amerikai körútjáról. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
1993. augusztus 6.
A Romániai Magyar Szó lemondott tárgyilagosságáról és egyértelműen az egyezkedők oldalára állt: Cseke Tőkés László püspök nevét nem írta le, de rá célzott: a többség nem akar hősi halott lenni egy eszme barikádján. Akik szeretnének átjutni a túlsó partra, azokon mindjárt ott a bélyeg: "megalkuvók, összeesküvők, titkos tárgyalók?" /Cseke Gábor: RMDSZ-háború? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./
1993. augusztus 6.
Októberben és novemberben nagy összegű kárpótlási jegy jutott el a Romániában élő kárpótoltakhoz. Az ezzel kapcsolatos kérdésekről tárgyalt Budapesten Sepsey Tamás címzetes államtitkár Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke elmondta, hogy a legnagyobb gond az információ hiánya. A kárpótlási jegyek felhasználásáról még további tárgyalások lesznek. /Kárpótlás Erdélyben is. = Magyar Nemzet, aug. 6./
