A The New York Times szerint az autonómiáról megoszlanak a vélemények. A magyarok által javasolt modell azt jelenti, hogy önkormányzattal rendelkező övezeteket hoznak létre, amelyekben az oktatás és a közigazgatás magyar nyelvű. A lap idézte Entz Géza államtitkárt, aki kijelentette: minél tovább utasítják el a románok, a szlovákok és mások e javaslatot, annál mélyebb lesz a politikai válság. Amennyiben nem képesek megváltoztatni véleményüket erről, akkor fennmaradnak az erőszak, a további gazdasági hanyatlás, az etnikai tisztogatás, az üldözés különböző formái. /MTI/
1993. január 26.
Egy komoly párt két hétig sem tartana meg olyan elnököt, mint amilyen Gheorghe Funar, jelentette ki sajtóértekezletén Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség pártjának elnöke. A kolozsvári helyzetről megállapította, hogy felesleges a feszültség szítása. A brassói RMDSZ-kongresszus jól zajlott le, a radikálisok a háttérbe kerület. Most mit akar Funar, kérdezte. Manolescu, egyetért az RMDSZ kolozsvári szervezetének tiltakozásával a főtér újabb megcsúfolása ellen. /Nits Árpád: Sajtóértekezlet és tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
1993. január 26.
Az 1990. jan. 26-án létrejött Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ mintegy ezernyolcszáz tagot számlál. Tagjai szeretnék kiépíteni az anyanyelvű egyetemi hálózatot, létre akarják hozni a Bolyai Egyetemi Campust, újraindították a Limes kört, megszervezték a Bolyai Szabadegyetem előadássorozatot. Az erdélyi magyar ifjúság támogatására hozta létre Nagy Kázmér 1990 májusában a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Alapítványt. /Kolozsvári Magyar Diákszövetség Alapítvány az anyanyelvű oktatásért. = Magyar Nemzet, jan. 26./
1993. január 27.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: normális dolog, hogy különféle irányzatok léteznek az RMDSZ-ben. Együtt kell dolgozni minden tisztességes irányzattal. Az autonómia kérdésében a kongresszuson kialakult "egy majdnem konszenzusos álláspont." A szövetség döntéseiben "jelen kell lenni Tőkés Lászlónak is, az ő egyéniségére, politikai gondolkozására nagy szüksége van a szövetségnek." Jobb munkamegosztás szükséges, új struktúrákat kell létrehozni. Sok a tennivaló. Megalakítják a Szövetségi Képviselők Tanácsát, továbbá megalakítják a hivatalokat. /Marosi Barna: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
1993. január 27.
Borbély Imre, az RMDSZ Országos Elnökségének tagja nyilatkozatában értékelte a kongresszus munkáját. A Kolozsvári Nyilatkozat nagy előrelépést jelentett, mert az autonómia kérdésében nem volt konszenzus az RMDSZ-en belül, ezt az elnökkel az élen egy nagy tábor ellenezte. Több ilyen terv született /Szőcs Géza törvénytervezete, Csapó József három változatú memorandumtervezete, Balázs Sándor önrendelkezési statútuma/, de ezek között még nem történt egyeztetés. A konszenzushoz csakis olyan elnök szükséges, aki élvezi a tagság bizalmát. Tőkés László tiszteletbeli elnöki funkciójában megmaradt politikai erőterek fölött állónak, Markó Béla elnököt az erdélyi magyar politikai paletta minden színárnyalata Verestóy Attilától Katona Ádámig elfogadja, ő tehát a mérleg nyelvét jelenti. - A Szabadelvű Kör egyes politikusai nehezen fogadták el az autonómia tervét és részt vettek a Borbély Imre elleni lejáratási kampányban, személyét összekapcsolták egy hipotetikus székely fegyverkezéssel. A személye iránti ellenérzés annak köszönhető, mondta Borbély Imre, hogy liberális gondolkodása dacára fenntartás nélkül vállalja magyarságát. - A kongresszus előtt több cikk megjelent, hangoztatva, hogy létezik egy csoport, amelynek hangadói Tőkés László, Csapó József, Szőcs Géza és Kolumbán Gábor. "Azt hiszem, sokan sok esetben mechanikusan átveszik a magyarországi, késhegyre menő megosztott helyzetet, az MDF-SZDSZ szembenállást, és keresve kutatják, nálunk ki is az a hatalmat kisajátító politikus, akit ezzel a váddal meg lehet bélyegezni." "Ezen cikkek jelentősége bomlasztó és kártékony a romániai magyarságra nézve, de konstruktív vitára érdemes állásfoglalást tükröznek. A populizmus annyira kiizzik belőlük, mint egyes magyarországi szélsőjobb pamfletekből." Az RMDSZ vezetőtestületei legitim, választott szervezetek, nem fogadható el tehát az, hogy a KOT nem kérte ki az autonómia kérdésében a szakértők véleményét. Az ilyen cikkek azt sugallják, hogy nyissunk vitát eldöntött kérdésekről. Ez a csoport tehát politikai felülvizsgálati igénnyel lép fel az RMDSZ vezető szerveivel szemben. /Kozma Szilárd, Brassó: Inetrjú Borbély Imrével, az RMDSZ Országos Elnökségének tagjával. = Pesti Hírlap, jan. 27./
1993. január 27.
Kolozsvár RMDSZ-tanácsosai közleményükben kérték, állítsák vissza a Mátyás-szobor 1992. nov. 30-a előtti állapotát. Ugyanakkor a Műemlékvédelmi Bizottsághoz fordulva tiltakoztak a szobor mellett felállított hatalmas zászlórudak ellen. /Kolozsvár város RMDSZ-tanácsosai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
1993. január 27.
Jan. 25-én Krysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter Bukarestben aláírta a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést. Eztán Teodor Melescanu külügyminiszter nyilatkozatában kifejtette: Lengyelország támogatja Románia teljes jogú tagságát a Közép-európai Kezdeményezésben. A lengyel szakértők viszont cáfolták, ezt, mindössze arról volt szó, hogy Románia vegyen részt a KEK egyes munkacsoportjainak tevékenységében. /Román-lengyel külügyminiszteri tárgyalások. = Új Magyarország, jan. 27./
1993. január 27.
Jan. 27-én Iliescu elnök fogadta az Európa Tanács parlamenti közgyűlése mellett Romániát képviselő küldöttség tagjait. Az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ, nem értenek egyet a küldöttség összetételével. /Magyar Hírlap, jan. 29./
1993. január 27.
Magyar külügyminisztériumi szakértői küldöttség utazott Bukarestbe, két témakörben tárgyaltak a román külügyminisztériumi megbízottakkal: egyrészt áttekintették a tavaly májusban aláírt Emlékeztető megvalósítását, továbbá a kétoldalú együttműködés fejlesztéséről. A magyar küldöttség emellett egyeztetést folytat az alapszerződésről. /Magyar-román szakértői eszmecserék Bukarestben. = /Magyar Nemzet, jan. 27./
1993. január 28.
Tőkés László püspök nagyváradi sajtóértekezletén elmondta: megdöbbentő volt a román lapok negatív hozzáállása az RMDSZ kongresszusával kapcsolatban, a már-már hisztérikus megnyilvánulás a kormánypárti és jobboldali sajtóban. Tiszteletbeli elnökként továbbra sem kíván lemondani az RMDSZ-ben az egységteremtő politikai kezdeményezésekről. /(kinde): Egységteremtő törekvések. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28. /
1993. január 28.
Aradon is utcát neveztek el Antonescuról. A város 680 utcájából mindössze 11 visel magyar nevet. Arad megye 110 tanácsi alkalmazottjából 5, a polgármesteri hivatal 66 tisztviselőjéből mindössze egy magyar, amikor Arad lakosságának 18-19 százaléka magyar. Arad megye kétszáz iparvállalata közül egyetlennek az élén áll magyar igazgató. A megyei tanfelügyelőség 26 tanfelügyelőjéből kettő magyar, a megye 28 líceuma közül egy magyar és egy magyar tagozat létezik. Az igazgatók közül csupán ketten magyarok. A megyei bíróság 34 bírójából egy, a 67 ügyvédből négy magyar. Közben Iliescu elnök, a kormány tagjai a nemzetiségi kérdés példás megoldásáról nyilatkoznak. /Ujj János: Teljes jogegyenlőség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28. - átvette: Új Magyarország, márc. 6./
1993. január 28.
Petre Roman volt miniszterelnök a vele készült interjúban visszatekintett működésére. Az 1991. szeptemberi államcsíny meglepetésként érte. A Stolojan kormány csak egy darabig folytatta a reformot. Roman szerint az RMDSZ-nek "szélesebb körű hivatása van, mint kizárólag a magyar származású román állampolgárok érdekvédelme." Szerinte az RMDSZ-nek meg kellett volna szavazni az alkotmányt. /Vajnovszki Kázmér: Exkluzív interjú Petre Romannal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad) jan. 28./
1993. január 28.
Makkai János főszerkesztő ismertette lapját, a 27 ezres példányszámú marosvásárhelyi Népújság napilapot. A lap önálló, nem függ az államtól, az általuk létrehozott Impressz Kft működteti. Az óriási infláció ellenére a Népújság nyereségesen zárta az 1992-es évet. Más kiadványok szerkesztését is segítik, így a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/ folyóiratot és a Nagyernyei Híradó című kiadványt. A Népújság az év elején indította el az Árgus /Marosvásárhely/ című, szórakoztató jellegű, színes időszaki mellékletet. - A posta sok gondot okoz megbízhatatlan terjesztési tevékenységével. /Média (Nagyvárad), jan. 28./
1993. január 28.
Az Iliescu elnököt támogató Demokratikus Nemzeti Megmentési Front több szélsőséges képviselőt is bejuttatott az Európa Tanács közgyűlésére küldendő román küldöttségbe, így Adrian Paunescut, Ceausescu udvari költőjét, Adrian Motiut, a Román Nemzeti Egységpárt tagját és Fúró Gyulát, a Romania Mare Párt tagját. /Magyar Hírlap, jan. 28./
1993. január 28.
A csángó szervezetek közötti ellentétet, ellenségeskedést akarta megszüntetni a minisztérium azzal, hogy a vitázó feleket egy asztalhoz ültette, béküljenek meg egymással. Budapesten, Andrásfaly Bertalan oktatási miniszter hívta meg a két csoport képviselőit. Az egyik oldalon a Moldvai csángó Magyar Szövetség vezetői ültek, Erőss J. Péter elnök, Katyi György titkár, Kosa Borbála pénztáros. Az asztal túloldalán ült Töttösy Istvánné dr., a minisztériumi etnikai és kisebbségi főosztály vezetője és Atzél Endre, a főosztály jogtanácsosa. A Magyar Hírlap munkatársa birtokában van Szőcs Anna, a csángók két évvel ezelőtti magyarországi képviselőjének levele, aki meghallgatást kért Töttösynétől. Erőssnek és társainak Atzél Endrével van vitájuk. Mindenki csak a legnagyobb elismeréssel vallotta, hogy Atzél mindent megtett a csángókért /szállást ad nekik lakásában, utakat szervez az anyaországba, adományokat gyűjt, alapítványával csángó fiatalok oktatását készíti elő/, azonban később nem volt hajlandó elszámolni az adományokkal, állította Erőss J. Péter. Atzél akciót szervezett a pápa magyarországi látogatására, ennek eredményeképpen ezer moldvai csángó jött át Romániából, felét ő, felét a Piarista Diákszövetség finanszírozta. Atzél Endre nem tartotta megfelelőnek a csángó szervezetet, a Magyar Hírlap munkatársa szerint az ő segítségével megalakult 1992. aug. 28-án a Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet. - A minisztériumi megbeszélés hosszúra sikerült, az ellentétek valószínűleg megmaradtak. Erőss J. Péter szervezetét védte Némethi Gábor budapesti ügyvéd, aki szerint Atzél Endrének kritikusan kellene látnia saját tevékenységét. A megbeszélés végén a miniszter megjegyezte: aki ilyen ügyekkel foglalkozik, az mind egy kicsit őrült is. Nélkülük nem mennének előre ezek a dolgok. /Rejtő Gábor: Szenvedő szerkezetben - avagy csángó magyarok Budapesten. = Magyar Hírlap, jan. 28./
1993. január 29.
A jan. 26-28-a között Bukarestben folytatott külügy- minisztériumi szakértői tárgyaláson a magyar küldöttséget Szőcs Ferenc, a románt pedig Valeriu Tudor, a külügyminisztérium 2-es területi főosztályának nemrég kinevezett főigazgatója vezette. Néhány kérdésben sikerült előrelépni, a kolozsvári konzulátus megnyitása azonban nem tartozott ezek közé. /Székely László: Az elmúlt hónapokban javultak kapcsolataink Bukaresttel. = Magyar Nemzet, , jan. 29./
1993. január 29.
Szőcs Ferenc, a román-magyar külügyi tanácskozás magyar küldöttségvezetője nyilatkozatában kitért arra, hogy szóba hozták a román fél előtt az RMDSZ igényét a tárgyalásokon való részvételre. Konkrét megállapodás azonban nem született. /Bogdán Tibor: Formálódik a magyar-román alapszerződés. = Magyar Hírlap, jan. 29./
1993. január 29.
Vida Gyula képviselő az RMDSZ kongresszusán figyelmeztetett: saját felmérései igazolják, hogy a munkanélküliek között aránytalanul több a magyar, mint a román. A parlament pénzügyi-gazdasági bizottságának titkáraként betekinthetett állami nyilvántartásokba. Ahol a magyarok részaránya például 30 százalék, ott a munkanélkülivé váltak majdnem fele magyar. A magyarok majdnem teljesen kiszorultak a vezetésből. /(Vásárhelyi): Halló, itt a Brassói Lapok. = Brassói Lapok, jan. 29. /
1993. január 29.
Frunda György szenátor szerint nem túl szerencsés a területi autonómia kifejezés, ehelyett a régiókat tartja a jövő útjának. Romániában a megyék össze tudnak fogni és régiót alkothatnának, és ezeknek a régióknak területi autonómiájuk lenne. /(balázs): Pontosítás a szünetben. = Brassói Lapok, jan. 29./
1993. január 29.
Az Evenimentul Zilei bukaresti lap saját vizsgálatával megállapította, hogy a román képviselőházban számos telefont lehallgatnak, köztük az RMDSZ irodájában levő készülékeket és az ellenzéki Demokratikus Konvenció egyes vezetőinek telefonjait. Az ellenzék vezetői tiltakoztak a lehallgatás ellen. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta, hogy közük lenne a lehallgatáshoz. /Lehallgatják a képviselők telefonjait. = Népszava, jan. 29./
1993. január 29.
Szatmárnémetiben több lakás postaládájába dobtak be Tőkés Lászlót, Sütő Andrást gyalázó, román nyelvű "röplapot". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1993. január 29.
Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyilatkozott a nemzetközi jogrendszer kisebbségekkel kapcsolatos hatóköréről. Felvázolta a múltat, a bécsi szakértői utókonferencia, ezt követően Koppenhágában és Genfben a szakértői értekezleten eredmények születtek a kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi normákban. Az ENSZ Genfben működő szervezete, az emberjogi bizottság a kisebbségi kérdésekkel is tud foglalkozni. Az EBEÉ keretein belül kineveztek 1992. decemberében egy kisebbségi főbiztost Van der Stoel személyében. Az Európa Tanácsban foglalkoznak a kisebbségi normarendszerrel, ennek eredménye a Nyelvi Charta, amelyet már tíz ország aláírt. Az a tendencia, hogy a nemzetközi dokumentumok kötelező érvényű normákká váljanak. A német-román alapszerződésben például szerepel, hogy az EBEÉ-dokumentumok kisebbségi vonatkozásait magukra nézve kötelezőnek tartják. - Az RMDSZ kongresszusa után kiérleltebb szervezettségi szintre jutott el. Az RMDSZ erős politikai támogatottsága, "a választások során megmutatkozó egymilliós nagyságrendű szavazat is azt bizonyítja, hogy a romániai magyarság " politikai entitás is. Erő, amely létezni akar és amely természetesen együtt akar működni az ország más népeivel. Ehhez viszont alkotmányos keretek szükségesek." Természetesnek tartja, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekkel tartsa a kapcsolatot, ugyanakkor értelemszerűen az illető kormányokkal is. "A kormányzati kapcsolatokat arra kívánjuk felhasználni, hogy ezzel a magyar nemzeti közösségek helyzete javuljon." Az RMDSZ, a romániai magyarság legitim képviselője az európai normák között keresi a megoldási lehetőségeket, partnere kell, hogy legyen a román kormányzatnak. Föltétlenül szükséges, hogy ez a dialógus érdemi szinten történjék. /Béres Katalin: A térségbeli feszültségek méregfoga a megoldatlan kisebbségi helyzet. Vendégünk Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. = Orient Expressz (Bukarest). jan. 29./
1993. január 29.
Dr. Tőkés István lemondott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöki tisztségéről, ezt a párt 1992. dec. 19-i megbeszélésén sajnálattal vették tudomásul. Az elnöki teendők ellátásával Varga László református lelkészt bízták meg azzal, hogy a párt februári kongresszusán megválasztják az új vezetőséget. Ez a párt kislétszámú, képviseletüket az RMDSZ-ben Hajdú Gábor szenátor, dr. Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselők vállalták el. /Ábrám Zoltán: A kereszténydemokrácia hazai esélyeiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1993. január 29.
A Romániai Magyar Cserkész Szövetséget /RMCSSZ/ végre bejegyezték az elmúlt év végén. 1990 óta vártak erre a cserkészek. Adrian Motiu, a Román Nemzeti Egységpárt szenátora a szövetséget félkatonai, nacionalista alakulatnak minősítette és kérte az RMCSSZ beszüntetését. Az ügyészség végül azzal indokolta a bejegyzés megtagadását, hogy hiányzott két minisztérium engedélyezése. Hajdú Gábor jogász-szenátor járt el az RMCSSZ ügyében, megszerezte az engedélyeket, megalakulhatott a szervezet. /Szakács Anna: A türelem rózsát terem. = Orient Expressz (Bukarest), jan. 29./
1993. január 29.
Az MSZP közép- és kelet-európai tagozata szakértői tanácskozásán, jan. 29-én Demény Lajos bukaresti történész tartott előadást Pártosodás és pártok Romániában 1989-1992 között címmel. Elmondta, hogy 1989. decembere után egyre több párt alakult, számul az 1990 májusában tartott választásokra számul elérte a hetvenötöt. Az elsöprő győzelmet a Nemzeti Megmentési Front aratott. A Font éppen Erdélyben lett a legkevésbé népszerű, éppen ott, ahol a diktatúrával való szembeszegülés a legerősebb volt. 1992-ben az ellenzéki Demokratikus Konvenció a szavazatok legnagyobb arányát Bukarestben, a jelentős ipari központokban és mindenekelőtt az erdélyi nagyvárásokban szerezte meg. /(Botlik): Pártok Erdélyben. = Magyar Nemzet, jan. 30./
1993. január 29.
Mircea Snegur, Moldova elnöke Párizsban jan. 29-én Francois Mitterand elnökkel aláírta a francia-moldovai barátsági és együttműködési szerződést. /MTI/
1993. január 30.
Iliescu elnök interjút adott a Népszabadság munkatársainak. A szokásos kenetteljes hangján szólt a két nép egymásrautaltságáról, hozzátéve: "...mind magyar mind román részről művi úton is ébren tartják a mesterséges feszültségeket." Iliescu szerint a legfontosabb, hogy mindegyik fél elsősorban a "saját" szélsőségeseivel harcoljon. A Népszabadság tudósítója megkérdezte, miért kapott engedélyt a vasgárdista, magyargyűlölő Ion Constantin Dragan rádióstúdióra. Iliescu a megengedhetetlenül tiszteletlen hangú sajtóról beszélt, Dragannak a médiában levő részarányát jelentéktelennek mondta. /Eötvös Pál, Bodor Pál, Mag Péter: Iliescu: a viták megoldhatók. = Népszabadság, jan. 30./
1993. január 30.
Ifj. Buia Simion /a Romania Libera tudósítója jól beszél magyarul/ fontosnak tartja, hogy a román-magyar alapszerződésben rögzítsék: a magyar kisebbséget megilleti a nyelvi és kulturális autonómia. /T. Békés Sándor: Román támogatás az autonómiának. = Új Magyarország, jan. 30./
1993. január 30.
A román parlament jóváhagyta az Európa Tanácshoz küldendő tíztagú küldöttség összetételét, köztük van Frunda György RMDSZ-szenátor, a "másik magyar" Furo Iuliu, a Nagy Románia Párt képviselője. Frunda György szerint ahhoz, hogy felvétele az Európa Tanácsba ne legyen formális, Romániának garanciákat kell nyújtani a kisebbségi jogok biztosítására. /Cseke Gábor, Bukarest: Románia szeretné elnyerni felvételét az Európa Tanácsba. = Magyar Nemzet, jan. 30./
1993. január 30.
A bukaresti főügyészség elé idézték febr. 8-ára Doina Corneát államellenes felforgatás vádjával. Eszerint az 1991. szeptemberi bukaresti bányászjárás idején tévényilatkozatával az ország biztonságát veszélyeztette. Cornea asszony nyilatkozatban utasította vissza az ellene felhozott vádakat. A Kolozs megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott és szolidaritását fejezte ki Corneával. /Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvár: Doina Cornea: Az elnök megölhet, legyőzni nem fog soha. = Népszabadság, jan. 30./
