Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2111 találat lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 2101-2111
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. augusztus folyamán

Megjelent egy újabb kiadvány, a Decibel folyóirat /alcíme: Zene & Képmagazin/ első száma. /Decibel /Csíkszereda), augusztus/

1993. szeptember 1.

A korrupció megszüntetéséről fejtették ki álláspontjukat a parlamenti pártok. A kormánypárt szerint állandóan harcolni kell a korrupció ellen. Viorel Salagean RNEP-szenátor diverziónak nevezte a korrupció elleni vitát és célszerűtlennek nevezet a korrupció elleni bizottságot. Vida Gyula RMDSZ-képviselő szerint a parlamenti bizottság a jelenség hatásaiból és nem annak okaiból indul ki. A közvélemény a korrupció elleni konkrét intézkedéseket vár. /A korrupciós botrány vitája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1993. szeptember 1.

Markó Béla RMDSZ-elnök közleményt adott ki a neptuni találkozó nyomán kialakult vitáról, hangsúlyozva, hogy a vita megosztja az erőket, megbénítja a szervezet működését. Mindenkit felkért arra, hogy tartózkodjon a polémiától mindaddig, amíg az SZKT nem tárgyal erről a kérdésről. Az RMDSZ parlamenti frakciójával szept. 6-án vitatják meg a történteket. Markó Béla létrehozta a Szövetségi Elnöki Hivatal mellett működő Külpolitikai Tanácsadó Testületet. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1993. szeptember 1.

Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnök aug. 27-28-ára szakértői tanácskozást hívott össze Kolozsvárra, a kisebbségi törvénytervezet összeállítására. A kisebbségi törvénytervezet fejezetei: a nemzeti kisebbségek és nemzeti közösségek általános jogai, egyéni jogok, közösségi jogok, a nemzeti közösségek sajátos jogai, közösségek személyi autonómiája, közösségek helyi autonómiája, területi alapon működő autonómiák. Szept. 12-én újabb tanácskozáson véglegesítik a tervezetet, majd eljuttatják az SZKT minden képviselőjének. /Kisebbségi törvénytervezet készül Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1993. szeptember 1.

Makkai János újságíró a Neptun-üggyel foglalkozó marosvásárhelyi RMDSZ-ülés után foglalta össze véleményét. Tőkés László írását /A hatalom uszályában/ vádiratnak minősítette és kifejtette, az RMDSZ egysége az első. Az RMDSZ elnöke Markó Béla és álláspontokat megfogalmazni, utasításokat kiadni csak neki van joga. Takács Csaba és az ügyvezető elnökség sem lehet végrehajtó szerepe helyett politikacsináló. /Makkai János: Egy választmányi ülés okán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

1993. szeptember 1.

tehát a neptuniak pártjára áll, leinti például Takács Csabát és az RMDSZ egész ügyvezető elnökségét, ők ugyanis élesen elítélték a neptuniak mandátum nélküli tárgyalását.

1993. szeptember 1.

Az RMDSZ konkrét eredményeket vár a magyar-román külügyminiszteri találkozótól, nyilatkozta a Népszabadságnak Markó Béla RMDSZ-elnök. Kezdettől fogva kérték, hogy részt vehessenek a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon, de ez eddig még nem realizálódott. A Neptun-vita eldurvult, mondta, és sok kárt okozott az RMDSZ-nek. /K. T.: Az RMDSZ eredmények vár a külügyi csúcstól. = Népszabadság, szept. 1./

1993. szeptember 1.

Az amerikai kormány még idén képviseleti irodát nyit Kolozsvárott, mondta Tom Lantos amerikai képviselő, aki magánlátogatáson volt Magyarországon. /Népszabadság, szept. 1./

1993. szeptember 1.

szept. 1-jei román lap hírül adta, hogy az RMDSZ "ellenzi Románia ET-tagságát" és az RMDSZ memoranduma támadás a román állam integritása ellen. A román külügyminisztérium szept. 1-jei sajtóértekezletén közölték, hogy Melescanu külügyminiszter levelet intézett Lalumiére asszonyhoz és Gunar Jansson főraportőrhöz, akiknek megmagyarázta "a valós helyzetet az RMDSZ problémabeállításával ellentétben." /(cseke). Az RMDSZ memoranduma vihart kavar. = Magyar Nemzet, szept. 2./ Melescanu szerint az RMDSZ memoranduma "tele van valótlansággal és hamisítással". A román külügyminiszter szerint az ártatlanul elítélt magyarok "súlyos társadalomellenes bűncselekményeket" követtek el. Arról nem írt, hogy az 1989. dec. 22-én elkövetett bűncselekmények elkövetői elnöki amnesztiában részesültek. Melescanu cáfolta, hogy a fasiszta jellegű sajtó-megnyilvánulások büntetlenek és utalt Iliescu elnök júliusi levelére. Arról hallgat, hogy azóta semmi sem történt. A memorandum kétségbe vonja, hogy Románia egységes nemzetállam és felpanaszolja, hogy a kisebbségeket nem ismerik el államalkotó tényezőnek. Ez az igény súlyosan sérti a román állam nemzeti egységét, ezért megengedhetetlen, szögezte le Melescanu. /Bogdán Tibor, Bukarest: Melescanu üzent az ET-nek. = Magyar Hírlap, szept. 3./ Melescanu Catherine Laumiére-hez írt levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

1993. szeptember 1.

Gyergyószentmikóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban gazdag a néprajzi anyag, ez köszönhető a múzeumalapító Tarisznyás Márton gyűjtésének is. A névadónak emlékszobát rendeznek be, ahol munkáit is kiállítják, köztük Gyergyó történeti néprajza című kötetét. Kisné Portik Irén a távlati tervről is beszélt, ez egy tájjelegű falumúzeum létesítése a múzeumkertben. A falumúzeum létesítése az Etnographia Gyergyoiensis Alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése, ő az alapítvány titkára. /Gál Éva Emese: Múlt, jelen, jövő a gyergyói múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1993. szeptember 1.

/ Keresztény ifjúsági lapok szerkesztőinek és fotósainak tehetségkutató pályázatát, majdani találkozóját hirdette meg Nagyenyed katolikus plébániája. /Talentum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1993. szeptember 1.

Kozma Zsolt református teológiai tanár kifejtette nézeteit. Sokkal több reménységet kellene sugároznia a sajtónak, hogy érdemes ittmaradni. Szerinte a papoknak nem kellene politizálniuk. A világban zavar van, veszekednek a pártok, ennek nem kellene érződnie az egyházon belül is. Súlyos gond az egyházban, hogy nincs utánpótlás se a katedráknál, se az egyházkormányzásban. Nyolc reformtus lapok indítottak, három maradt meg, nincs elég emberük. /Beszélgetés Kozma Zsolt református teológiai tanárral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

1993. szeptember 1.

Balogh Edgár igyekszik bizonyítani, hogy nemzedéke, a sarlósok, a falukutatók, az Erdélyi Fiatalok nem támogatták sem a jobboldali elfajulást, sem a baloldali parancsuralmat, eszményeik: a liberalizmus, a kereszténység, a szocializmus együtt adnak feladatot az utánuk következőknek. /Balogh Edgár: Ami négy nemzedék után következik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1993. szeptember 1.

Szőcs István cáfolta a Magyarországot minősítő "utolsó csatlós" kifejezést. Ezt ámítás, ködösítés, demagógia hozta létre. Legutóbb Gál Mária Egy döntés története /Szabadság, aug. 28./ című írásában találkozott ezzel a kifejezéssel. Ez a kifejezés nem igaz, hangsúlyozta Szőcs István. A legtovább harcoló fegyveres szövetséges a fasiszta usztasák vezette Horvátország volt: egy nappal a hitlerista Németországot is túlélték: 1945. máj. 10-én kapituláltak. Csakhogy a háború után a diplomaták úgy tettek, mintha a fasiszta Horvátország és a fasiszta Szlovákia nem is létezett volna: dicstelen pályafutásukat besöpörték a győztes Jugoszlávia és a "még győztesebb" Csehszlovákia szőnyege alá. /Szőcs István: Történelmi lecke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

1993. szeptember 2.

Az Európai Demokrata Unió /EDU/ Budapesten tartott pártelnöki értekezletén az RMDSZ elnyerte a teljes jogú EDU tagságot. A konferencián a szövetséget Markó Béla elnök és Bodó Barna politikai alelnök képviselte, szakértői minőségben pedig Szőcs Géza és Patrubány Miklós volt jelen. /Az RMDSZ az Európai Demokrata Unió teljes jogú tagja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Az EDU pártelnöki értekezlete alkalmából Antall József miniszterelnök fogadta Markó Bélát. A találkozón az RMDSZ elnöke ismertette a romániai magyarság jelenlegi helyzetét, beszélt a szervezet célkitűzéseiről. /Az RMDST és a nemzetközi együttműködés nemzetközi távlatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1993. szeptember 2.

A Neptun-vitához szólt hozzá dr. Csapó József szenátor, élesen elítélve a három RMDSZ-képviselő tárgyalását. Frunda György például kulturális autonómiát szorgalmazott, szemben az RMDSZ programjában szereplő hármas szintű, személyi, önigazgatási és regionális autonómiával. Csapó ugyancsak elutasította, hogy a Neptunon tárgyalók munkadokumentumként elfogadták a 0 kisebbségi törvénytervezetét. Más a kitelepülőben levő németek helyzete, azonkívül az RMDSZ pedig még nem készítette el, nem fogadta el saját törvénytervezetét. /Dr. Csapó I. József szenátor: Az ér(d)em két oldala. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./

1993. szeptember 2.

A korrupcióról szóló parlamenti vita csak hosszú felszólalásokat eredményezett. Miért makulátlanok a magas rangú tisztviselők mindaddig, amíg funkcióban vannak, - kérdezte Kozsokár Gábor szenátor - miért csak akkor kiáltanak rájuk kígyót-békát, mikor leváltják őket? - Az ellenzék benyújtotta indítványát: a kormány határolja el magát a korrupcióval gyanúsítottaktól. /Demeter J. Ildikó: Korruptak helyett indítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1993. szeptember 2.

Szept. 2-án a képviselőházban a Románok Nemzeti Egységpártja javasolta: vitassák meg az RMDSZ-nek az Európa Tanácshoz eljuttatott memorandumát Románia felvételével kapcsolatban. A pár szerint a memorandum alkotmányellenes megállapításokat tartalmaz és elleni az ország felvételét az EU-ba. /Parlamenti vita az RMDSZ-ről. = Pesti Hírlap, szept. 3./

1993. szeptember 2.

A Romania Libera bukaresti napilap júl. 27-i száma egyetértően idézett a pozsonyi Zmenából: "A Magyarországgal szomszédos országok kialakíthatnának egy kollektív biztonsági rendszert Kisantant néven. Ez a század elején hatékonynak bizonyult " A Zmena javaslata reális alternatíva lehet a szomszédos államok diplomáciája számára, írta az ellenzéki napilap. /Cikkek a nemzetközi sajtóból (Budapest), szept. 2./

1993. szeptember 2.

Nagy Sándor, Hargita megye új alprefektusa kijelentette: "Nem tévesztem össze a magyarságot az RMDSZ-szel, amelynek nincs joga kisajátítani az egész magyarság politikai képviseletét." Székedi Ferenc, RMDSZ-elnök szerint ez Nagy Sándor kinevezése a kormány kirakat-intézkedése. /Simon Judit: Kinevezték Hargita megye alprefektusát. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./

1993. szeptember 2.

Több megyei vezető arra hivatkozott, hogy Románia egységes nemzetállam, nincs szükség a kétnyelvű feliratokra. Az Adevarul szept. 1-jei száma szerint vegyes a fogadtatása a kétnyelvű tábláknak. /Táblatéboly. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2., Kétnyelvű táblák: vegyes fogadtatás. = Magyar Hírlap, szept. 3./

1993. szeptember 3.

Az Európa Tanács jogi és emberi jogi bizottsága párizsi ülésén komoly kételyek fogalmazódtak meg Románia ET-ba való fölvételét illetően. Stoffelsem holland küldött javasolta, halasszák Románia felvételét addig, amíg a román kormány teljesíti az ET-tagság a feltételeket. A holland javaslatra 12-en szavaztak, ellene 14-en. Végül a testület jóváhagyta, hogy Románia tagfelvételi kérelme az ET szeptemberi parlamenti ülése elé kerüljön. A román küldöttség tagja, Adrian Severin kiemelte, hogy Frunda György is Románia tagfelvétele mellett volt. Tabajdi Csaba elmondta, az ET-bizottság ajánlotta, hogy Románia tegyen lépéseket az idegengyűlölet, a diszkrimináció, az antiszemitizmus és kisebbségellenes jelenségekkel szemben, fogadjon el oktatási törvényt és helyt adott a kisebbségi törvény megalkotását sürgető magyar javaslatnak is. /ET-kételyek Románia tagságát illetően. = Népszava, szept. 3., Az ET jogi bizottsága jóváhagyta Románia tagfelvételét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1993. szeptember 3.

A rádió idézte Catherine Lalumiére nyilatkozatát: az ET jogi és emberi jogi bizottsága jóváhagyta Románia felvételét az ET-be, az RMDSZ memorandumáról pedig kifejtette, hogy a szervezet garanciákat kért a kormánytól, de nem ellenzi Románia felvételét. Catherine Lalumiére szerint a magyar nemzetiségnek eddig is biztosítottak bizonyos jogokat. /Lalumiére: Az RMDSZ elnöke nem ellenzi Románia felvételét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az RMDSZ lépéseivel a többségi román lakosság részéről kíván reakciót kiváltani és a türelmetlenséget serkenti. Az RMDSZ kilépését a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból úgy kommentálta, hogy más kisebbségek is léteznek, a testület folytatja munkáját. /Bogdán Tibor, Bukarest: Bukarest szerint az RMDSZ a türelmetlenséget serkenti. = Magyar Hírlap, szept. 4./

1993. szeptember 3.

A kormány elutasítja és provokatív gesztusnak minősíti az ellenzéknek azt a beadványát, hogy a kormány szólítsa fel lemondásra a korruptnak mondott kormány-tisztviselőket, jelentette ki Vacaroiu miniszterelnök a szept. 3-i kormányülés utáni sajtótájékoztatón. Ugyanitt megjelentek a szóban forgó, korrupcióval vádolt vezetők, Hrebenciuc kormányfőtitkár, Danescu belügy-, Georgescu pénzügyminiszter, akik igyekeztek meggyőzni az újságírókat arról, hogy amíg nem létezik büntetőjogi felelősség, addig félreállításukat kérni erkölcstelen. /Cseke Gábor: A román kormány védi tisztségviselőit. = Magyar Nemzet, szept. 4./

1993. szeptember 3.

Chebeleu elnöki szóvivő szept. 3-i sajtóértekezletén hevesen támadta az RMDSZ Európa Tanácshoz küldött memorandumát, mondván, az RMDSZ-t ne tévesszük össze Tőkés úrral, de szélsőséges vezetőivel sem. Ezek a vezetők nacionalisták, destruktívak, sovének, ugyanakkor Iliescu elnök célja a tolerancia, a megértés. A memorandum hazugságokat tartalmaz, nyelvezete arrogáns. Chebeleu szóvivő nem értette, miért lépett ki az RMDSZ a Kisebbségi Tanácsból. Chebeleu szerint a memorandum felszólító hangneme azt mutatja, hogy az RMDSZ nem akar együttműködni. Chebeleu sajtóértekezletén kirohant még a román ellenzéki pártok ellen is. /F. L. I.: Cotroceni-szólam a kórusban. Hazug, arrogáns? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

1993. szeptember 3.

Szept. 3-án Budapesten harmadszor adták át a Genersich Antal Alapítvány díjait orvosoknak. 1992-ben három marosvásárhelyi orvos is részesült a díjban. Az alapítvány az elmúlt időben öt erdélyi orvos továbbképzését tette lehetővé. Az alapítvány vállalta a romániai magyar orvosok és gyógyszerészek 1919 és 1990 közötti munkásságát felölelő tanulmánykötet kiadását. A könyv a Generchich Alapítvány és az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának közös kiadása lenne. /(fazeksa-ruck): Generchich Alapítvány. Erdélyi orvosokért. = Magyar Nemzet, szept. 4./

1993. szeptember 3.

A romániai németek /szászok és svábok/ lélekszáma tovább csökkent azzal, hogy 1989 óta több mint százezer német vándorolt ki, 1992-ben már csak 119 ezren vallották magukat németeknek. Kisebbségvédelmi szervezetük, a Német Demokrata Fórum munkájáról a szervezet Kolozs megyei elnöke, Paul Torr belgyógyász számolt be. Németország 40 millió márkát, Ausztria 40 millió schillinget folyósított Romániának, ebből a Német Demokrata Fórum beruházási pályázatokat támogat. A szervezet központja Nagyszebenben van. Homoródon szeretnék létrehozni az országos szász múzeumot. A brassói székhelyű Saxonia Alapítvány a falvakat segíti. /Makkay József: Jönnek a németek! Erdély lakosságának támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1993. szeptember 3.

Az egyik szlovák lap /Literárny Tyzdenník/ közölte Corneliu Barborica cikkét, melyben a szerző bemutatta Tőkés Lászlót. Elismerte Tőkés László 1989-es pozitív szerepét, azonban hozzátette: a püspök hazugságokat terjeszt a magyar kisebbség jogainak "elfojtásáról", közigazgatási autonómiát és állami magyar egyetemet követel, az Egyesült Államokban pedig azt nyilatkozta, hogy a magyar lakosságot beolvasztják, a magyarok úgy érzik magukat ma Romániában, mint a zsidók Németországban a nácizmus idején. Romániába súlyos gazdasági válság van, jó lenne, ha a legnépesebb kisebbség, a magyar nyugton maradna. /Corneliu Barborica: Amikor Tőkés zsidónak érzi magát. = Heti Magyarország, szept. 3./

1993. szeptember 3.

Idén is megtartották a hagyományos ifjúsági találkozót Csíksomlyón, augusztus utolsó napjaiban. Mintegy kétezer fiatal gyűlt össze Erdélyből, de érkeztek moldvai csángók és magyarországi fiatalok is. A találkozó kezdeményezői: Gergely István csíksomlyói plébános és Böjte Csaba dévai ferences szerzetes. Az ünnepi szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. /Ifjúsági találkozó Csíksomlyón. = Magyar Nemzet, szept. 3./

1993. szeptember 4.

Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének irodája közleményt adott ki, ebben indokolatlannak minősítette a püspöknek A hatalom uszályába című írásának fogadtatását: egyes vitázók rágalmazásról, megbélyegzésről, boszorkányüldözésről, hatalmi harcról, egységbontásról beszéltek. Tőkés László senkit nem nevezett árulónak. A "titkos tárgyalások" kifejezés nem Tőkés Lászlótól származik, hanem David B. Ottoway amerikai újságíró beszélt "titkos kerekasztal-találkozóról" /secret round-table meeting/, a felek között létrejött "egyezményről" /agreement/. Tőkés László felterjesztésében április óta a tárgyalások titkosságának tisztázását szorgalmazta. Leveleire nem érkezett válasz. Az eltelt hónapok alatt az érintetteknek lett volna idejük választ adni, illetve helyesítést közölni a titkossággal kapcsolatos állításról, azonban ők ezt elmulasztották. - El kell kerülni, hogy az RMDSZ besétáljon a hatalom csapdájába. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4-5./


lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 2101-2111




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998