Iliescu elnök félhivatalos szócsöve, a Dimineata a kisantant visszaállítását időszerűnek tartja. A szept. 23-i száma szerint a pozsonyi hatóságok "az utóbbi időben kinyilvánították kívánságukat, hogy a volt Jugoszláviában zajló polgárháború befejeződésének pillanatában visszaállítsák a kisantantot." Ez "nagyrészt megfelel Románia érdekeinek is". /Bogdán Tibor, Bukarest: A Dimineata a kisantant visszaállításával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, szept. 24./ Ion Donca, budapesti román nagykövet kijelentette, hogy nem ért egyet a Dimineata cikkével, nincs a szó a kisantant feltámasztásáról. /Fodor György: Ion Donca, Románia budapesti nagykövete szerint: "Halottat nem lehet feltámasztani". = Magyar Hírlap, szept. 24./
1993. szeptember 23.
Szept. 20-án Hadréven egy cigány fiatalember leszúrt egy román embert. A feldühödött falubeliek meglincselték a fiatalembert, felgyújtották a cigányok házait. A kivonult rendőrség állította helyre a rendet. Régi keletű az ellentét a faluban a romák és a többiek között. A romák főleg arannyal és kereskedelemmel foglalkoznak. 1993-ban 7 bűnügyi vizsgálatot folytattak cigányok ellen, 17 kihágás miatti büntetés történt és 20 feljelentés volt a rendőrségen a romák ellen. A faluban nem akarják visszafogadni a cigányokat. /Nits Árpád: Hadrév ostromállapotban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24, 25-26./ Négy halottja van Hadréven a kirobbant konfliktusnak. A megyei rendőrség szerint már régebben feszültség alakult ki a helyi lakosság és az utóbbi időben betelepült cigányság között, amely sok esetben lopásból tartotta fenn magát. Az utóbbi években Romániában több ízben robbantak ki hasonló zavargások, amelyek során a roma lakosságot elkergették a románok lakta falvakból, házaikat pedig felégették. /Hadrévi lincselés, négy halottal. = Új Magyarország, szept. 23./
1993. szeptember 23.
Szept. 22-én összeült a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. Az RMDSZ képviselője a tanács ülésén felolvasta Markó Bélának, az RMDSZ elnökének levelét, amelyben bejelentette az RMDSZ határozatát, majd az RMDSZ két képviselője elhagyta a termet. Az RMDSZ júniusban eldöntötte: amennyiben aug. 31-ig konkrét kérdésekben nem születnek olyan intézkedések, amelyek indokolnák az RMDSZ további részvételét a testületben, az RMDSZ nem vesz részt a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. Az RMDSZ kivonulása után Hrebenciuc kormányfőtitkár kifejezte készségét a párbeszédre, annak ellenére, hogy mindeddig nem terjesztette a tanács elé a problémák listáját. /Román Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. = Pesti Hírlap, szept. 23./
1993. szeptember 23.
Paul Everac, a tévé vezérigazgatója írásos figyelmeztetésben részesítette Boros Zoltánt, a magyar adás főszerkesztőjét, mert szept. 6-án rövid képes beszámolót adtak Horthy Miklós újratemetéséről. /Horthyért kapta. = Népszava, szept. 23./
1993. szeptember 23.
Herédi Gusztáv Horthy Miklós szerepét értékelte: nem volt nagy államférfi, de gyalázni sem illik, írta. Elsorolta érdemeit és hibáit, mulasztásait. /Herédi Gusztáv: Horthy Miklós (ahogy én látom). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
1993. szeptember 24.
Szept. 24-én Pozsonyban Iliescu elnök és Kovác szlovák elnök aláírta a román-szlovák alapszerződést. Megbeszélést folytatott a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Janek Moravcík. A megbeszélésekről nyilatkozva Pozsony kiemelte, hogy a egyértettek a kisebbségi kérdéssel összefüggő kérdésekben. /Egyetértés a kisebbségek kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./ "Én soha nem neveztem magam harmincmillió román elnökének" - jelentette ki Iliescu elnök Pozsonyban a sajtófogadáson. Kovác utalt rá, hogy a két ország Magyarországhoz fűződő viszonyáról sok szó esett a tárgyaláson. Az alapszerződés értelmében Románia és Szlovákia a jövőben koordinálni kívánja nemzetiségi politikáját. /Magyar Hírlap, szept. 25./
1993. szeptember 24.
Veress Bulcsú, Christopher Dodd szenátor egykori emberi jogi szakértője Tőkés Lászlóhoz írott levelében fejtette ki véleményét a Neptun-ügyről. Néhány "magánember" alkalmanként összeverődik egy-egy luxusüdülőben diskurálni a romániai kisebbségek helyzetéről. Soványka látszatengedményeket közölnek a kormányzati "magánemberek", a résztvevők harsány hozsannázása mellett. Az amerikaiak hiszékenyek, fogalmuk sincs a bizánci kultúráról, ahol a tárgyalás sikerének mércéje az, hogy mennyit sikerül hazudni a partnernek. Az amerikai külügyes a zavartalan viszonyt szereti, nem érti, mit számít az, hogy milyen nyelven tanul a gyermek. Azután jön a PER /Project on Ethnic Relations/, felsorakoztatják a bértapsolókat, David Binder cikket ír, jöhet a divide et impera taktikája, le kell választani a radikálisokat - Azokkal, akik a jogoktól akarják megfosztani az embereket, azokkal nem lehet kompromisszumot kötni. Ezért tartja Veress Bulcsú helyesnek Tőkés László útját. /Veress Bulcsú: "Kellemetlenek vagytok, mert ragaszkodtok a jogaitokhoz." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
1993. szeptember 24.
A Collegium Transsylvanicum Alapítvány fő tevékenysége az elitképzés mellett a Tankönyvtanács létrehozása volt. Az első, szept. 24-i munkatalálkozóra eljöttek az összes erdélyi magyar kulturális, tudományos, pedagógus szervezetek, az RMDSZ Oktatási Főosztálya és a budapesti Tankönyvkiadó küldöttei. A minisztérium még nem engedélyezi az alternatív tankönyvek használatát, de fel kell készülni az esetleges későbbi lehetőségekre. Pályázatot hirdettek tankönyvek írására. A Tankönyvtanács vállalkozik az erdélyi magyar oktatás teljes adatbázisának rendelkezésre bocsátására /magyar nyelvű osztályok, anyanyelvi oktatás stb./. Elsősorban az anyanyelv oktatásának tanterveit kellene megírni egészen a 12. osztályos irodalomkönyvig, továbbá az erdélyi magyarság története és az ének-zenei tantervet. /Balló Áron: A Tankönyvtanács első munkaülése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
1993. szeptember 24.
Bányai Péter kifejtette, hogy a szélsőjobb a legnagyobb veszély. A szélsőjobb "egyre nyíltabban jelentkezik az RMDSZ-ben is. A legegyértelműbben Borbély Imre nyilatkozatában, Horthy Miklós temetésén való részvételével kapcsolatban." Borbély Imre, az SZKT alelnöke Horthy Miklóst tisztességes magyar embernek nevezte, aki összetartotta a magyar nemzetet. Bányai Péter idézte a népi írókat, akik elítélték a Horthy-rendszert, idézte Bibó Istvánt, Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Teleki Pált. Borbély Imre azt írta: "A Horthy-temetés mérföldkő " Jelenlétemmel hozzájárulok ahhoz, hogy az erdélyi magyarság ébredjen fel." Bányai Péter személyesen is érintett, írta, mert nagyanyját Auschwitzban "elégették". Bejelentette, hogy nem vesz részt az SZKT ülésén, mert nem maradhat szövetségben olyan emberekkel, akik így gondolkoznak. Egyelőre felfüggeszti SZKT-tagságát és reménykedik abban, hogy megtisztítják az RMDSZ-t a szélsőséges jobboldaliaktól. /Bányai Péter: Vétkesek közt cinkos, aki néma (avagy miért nem veszek részt az SZKT marosvásárhelyi ülésén). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Borbély Imre nyilatkozata: szept. 14.
1993. szeptember 24.
Budapesten szept. 24-én Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki Octavian Olteanut, a román nagykövetség távozó kultúrattaséját. /Új Magyarország, szept. 25./
1993. szeptember 24.
Beke György az egyik legtermékenyebb magyar szerző. Legfrissebb kötete A lándzsa helye Ungváron jelent meg, az Apáczai és az Intermix Kiadó közös gondozásában. A sokoldalú író talán legnagyobb vállalkozása az Erdélyi barangolások. Erdély hat tájegységével, embereivel és emlékeivel ismerteti meg az olvasót. Szintre észrevétlenül kerekedett sorozattá, a romániai magyar önismeret hiteles látleletévé. Ceausescu éber cenzorai későn kaptak észhez és azonnal a pálya szélére szorították. Ezt az üldözést írta meg legújabb könyvében, ez egyben az erdélyi magyar értelmiség szívszorító drámájának egyik állomása. Beke György az Erdélyi barangolások egyes köteteinél tekintettel volt a cenzúrára, sok részt kihagyott. Most szeretné az egész anyagot csorbítatlanul újból kiadni, de jelenleg nincs rá kiadó. /Z. L.: Az erdélyi értelmiség szívszorító drámája. = Magyar Hírlap, szept. 24./
1993. szeptember 25.
Magyarországnak és Romániában élő kisebbségeknek egyaránt érdeke, hogy Románia az Európa Tanács teljes jogú tagja legyen, de úgy, hogy számonkérhető garanciát vállalva teljesíti az ehhez szükséges feltételeket. Ebből a szempontbók kiindulva fogalmazott meg ajánlásokat a román felvételt illetően Budapesten az Országgyűlés külügyi bizottsága. /Ajánlások a román felvételt illetően. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./
1993. szeptember 25.
Borbély Imre terjedelmes írásában összegezte a Neptun-vitát. A tárgyalások titkosak voltak, mert az Országos Elnökség hivatalosan soha nem értesült a tárgyalásokról. Az SZKT nem vitatta meg: részt vegye-e az RMDSZ a PER-en, mi legyen az álláspont, ki képviselje a szövetséget. Az elért eredménynek ára: a hatalomnak először sikerült tárgyalókészséget tanúsítania. egyúttal visszautasítani a legitim tárgyalópartnert. Tokay György a Le Monde Dipomatique-ben /1992. nov./ olyan erdélyi magyar radikális szárnyról regélt, amely még a fegyveres harctól sem riad vissza. Trianon óta a román kormányok mindent elkövettek a romániai magyarság beolvasztásáért. A kisebbségi politizálás célja az asszimiláció késleltetése. A határmódosítás, a revízió nem tartozik az erdélyi politikai realitások közé. A független Erdély a magyaroknak a társnemzeti státuszt jelentené, de Erdélynek nincs saját hadserege, így bármilyen szakadár politika kudarcra van ítélve. A belső önrendelkezés nem engedményeket vár, hanem jogokat követel. - Domokos Géza vonala egyértelműen kisebbségi politikát folytatott. A kisebbségi politikusok a politikai tevékenység egyetlen színterévé kívánták tenni a parlamentet. Az autonomista politikusok viszont a társadalom néplélektani felkészítését és a külföldi erők bevonásával történő nyomásgyakorlást tartják eredményesnek. Borbély Imre a kisebbségi politikát űzőknek a szemére vetette, hogy engedményekből soha nem lesz jog. Az elfogadott engedmények számával együtt nő a függőség. - A Nemzeti Kisebbségi Tanács kirakatintézmény, felállítása volt a PER egyik fő célja. / Borbély Imre: Neptun. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./
1993. szeptember 25.
Fey László vitába szállt Borbély Imrével Horthy Miklós megítélését illetően. Fey szerint helyes, hogy az RMDSZ nem küldött hivatalos képviselőt az újratemetésre. /Fey László: Hamis glória. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./ Borbély Imre írása: szept. 14-i jegyzet.
1993. szeptember 25.
Jeszenszky Géza külügyminiszter a Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy Romániában él a Magyarország után második legnagyobb magyar közösség. A két ország között növekvőek a gazdasági kapcsolatok, jelentős az utasforgalom. Jeszenszky bemutatta az 1990 utáni magyarországi kedvez változásokat. Szerinte több szó esik a két ország közötti feszültségről, mint a két ország kapcsolatai terén mutatkozó biztató jelekről. A két ország közötti katonai bizalomerősítés területén példamutató eredmények születtek, mindenekelőtt a nyitott égbolt egyezmény. Mintegy ezer romániai székhelyű vegyesvállalat működik. Megnyíltak a kulturális intézetek. Pécsett aktív a Magyar-Román Baráti Társaság, Kolozsváron az Interetnikai Társaság, illetve a bukaresti Dialógus Csoport. A két ország között nincs határvita. Az 1947-es békeszerződés idején a Romániában élő magyar kisebbség a maihoz képest jóval több iskolával, intézménnyel és vagyonnal rendelkezett. 1947-ben még működött a Bolyai Egyetem, kiterjedt magyar iskolahálózat volt, széles körben érvényesült a kétnyelvűség. Jelenleg az RMDSZ józan, felelősségteljes politikát folytat. Jeszenszky Géza nem érti, hogy az RMDSZ által készített, Romániában az Európa Tanácsba felvételével kapcsolatos memoranduma miért váltott ki olyan heves kritikákat. A külügyminiszter nagyon fontosnak tartja a két ország közötti viszony rendezését, de lehetetlennek érzi, hogy a két országban élő magyar, illetve román kisebbség feje fölött, megkérdezésük nélkül próbálják a viszonyt javítani. - Rendkívül sürgető feladat a határátkelőkön kialakult helyzet megváltoztatása. Míg Magyarországon az utas perceket, legrosszabb esetben fél órákat tölt el, a román oldalon a személyforgalom több órát, a teherforgalom napokat igényel. Új átkelőhelyeket kell nyitni, pontosabban a kommunista rendszerben megszüntetett átkelőhelyeket újból megnyitni. Ugyancsak szükséges a diktatúra idején bezárt főkonzulátus újramegnyitása. Sok még a teendő. A két néptörténelmének dokumentumait kutathatóvá kell tenni, a történelmi emlékeket meg kell becsülni. /Orvosolni kell a vélt vagy valós panaszokat. A magyar külügyminiszter nyilatkozata a Rompres hírügynökségnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./
1993. szeptember 25.
Szept. 25-én Strasbourgba, az Európa Tanács ülésére utazott a román küldöttség, köztük van Frunda György szenátor, de ott van Paunescu szenátor is. /Magyar Hírlap, szept. 27./
1993. szeptember 25.
Nemrég az EMKE és a Megyei Könyvtár rendezésében Illyefalván hatvan könyvtáros számára tartottak egyhetes szakmai továbbképzőt, Magyarországról is érkeztek előadók. /(Csernátoni): A műveltség fája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./
1993. szeptember 26.
Szept. 25-26-án Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla elnök politikai állásfoglalásában kifejtette, hogy az RMDSZ-nek autonóm politikát kell kialakítania. Az RMDSZ memoranduma "olyan elvi igénybejelentés, ami később is hivatkozási alap lehet." A Neptun-ügyről Bodó Barna politikai alelnök számolt be, a PER-ben résztvevők politikai felelősségét egyértelműnek nevezve. Tokay György és Borbély László felszólalásaikban védték álláspontjukat, az utóbbi kifogásolta, hogy megkérdőjelezték becsületességüket. Tőkés László püspök elhatárolta magát az áruló és kollaboráns jelzők alkalmazásától. Vitára szükség van, mondta, "félre kell tennünk beteges problémaiszonyunkat, konfliktuskerülő egységféltésünket", mondta. A hatalommal való egyezkedés módját tartja elhibázottnak. A tárgyaló hármak "kis lépések taktikája" legfeljebb jóhiszemű megalkuvás. Jelenleg nem bizalmas magántárgyaláson, hanem az RMDSZ memoranduma hangján, a kollektív jogok és a belső önrendelkezés elvén kell politizálni, hangsúlyozta Tőkés László. A román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való "partnereket" a diszkriminatív politika fenntartására. Tőkés László több idézetet hozott politikusoktól, szervezetek képviselőitől. Asborjn Eide az ENSZ Emberjogi Bizottságának jelentésében "pozitív román lépésekről" számolt be, David Binder cikkére hivatkozással. A Neptun-ügy RMDSZ-résztvevőit nagy felelősség terheli. Ezután következett a hajnalig tartó vita. Az RMDSZ egyes platformjai sorra kifejtették véleményüket. A leghatározottabban, legélesebben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakció fogalmazott: a hármak súlyos károkat okoztak az RMDSZ-nek, megbontották az RMDSZ egységét, majd ők vádoltak egységbontással, ezért a frakció szerint a hármaktól meg kell vonni a képviseleti jogot. A Szórvány csoport szerint a mérsékeltek és a radikálisok összecsapásáról van szó. Két határozattervezet született, egy radikális, amelyik elítélte a hármakat és javasolta, hogy a három politikust ne bízzák meg a parlamenti csoport, illetve frakciók választott tisztségeinek viselésével. A másik változtat enyhébb és csak annyi szerepel benne, hogy az RMDSZ frakciók vizsgálják felül a választott tisztségviselők alkalmasságát. Tőkés László jelezte, hogy amennyiben nem vonják le a megfelelő következtetéseket, neki kell ezt megtennie, hiszen nem ő tárgyalt a hatalommal. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi SZKT, 1993. szeptember. Neptun makacs szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., 30./ A kiadott állásfoglalás szerint a PER által szervezett megbeszélésen /köztük a Neptunon/ Borbély László, Frunda György és Tokay György képviselők mandátum nélkül tárgyaltak a hatalom képviselőivel, jelentős károkat okoztak a szervezetnek. Ez lehetőséget teremtett a hatalomnak, hogy kísérletet tegyen az RMDSZ megosztására. A hatalommal való tárgyalás kívánatos formája a kerekasztal-megbeszélés. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./ A viharos tanácskozáson a "hármak" lépését mindannyian elítélték, politikai tévedésnek minősítették, de négy frakció tiltakozása miatt a személyi felelősségre vonásuk elmaradt. /Simó Erzsébet: Az SZKT marosvásárhelyi ülése. Az RMDSZ PERe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./ A MISZSZ, a Szabadelvű, a Bethlen Gábor és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciók javasolták, hogy a három érintettet mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, a Magyar Demokrata, a Kereszténydemokrata, a Szórvány és Partium csoportok viszont ezzel nem értettek egyet. Egyik javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy konszenzusos változatot dolgoztak ki. /Nagy Iván Zsolt: RMDSZ-dokumentum a neptuni találkozóról. = Magyar Nemzet, szept. 27./. Az SZKT 61:29 arányban /8 tartózkodással/ elfogadta a kompromisszumos szöveget, a kiadott állásfoglalást, viszont Tőkés László tiszteletbeli elnök és Bodó Barna politikai alelnöknek a hármakat elmarasztaló elemzése fölötti szavazást meghiúsította a testület. A polémia egyes pontjaiban Markó Béla elnök és Tőkés László nyilvánosan elhatárolódtak egymástól. /RMDSZ-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, szept. 27./
1993. szeptember 26.
Szept. 26-án Szárazajtán harmadszor megemlékezhettek 1944. szept. 26-a tragikus napjáról, amikor Olteanu vezetésével román Maniu-gárdisták a helyi románokkal együtt megöltek tizenhárom magyar embert, közülük kettőt fejszével lefejeztek. Összesen 24 embert akartak kivégezni, de a tizenharmadiknál lövéseket hallottak és abbahagyták a vérengzést. /Benkő Levente: Szárazajta szomorú évfordulója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28., folyt.: szept. 29./
1993. szeptember 27.
Szept. 27-én Nicolae Vacaroiu miniszterelnök vezetésével kormányküldöttség utazott Moszkvába. A látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok, a két ország közötti alapszerződés és a román kincsre vonatkozó kérdések vizsgálata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
1993. szeptember 27.
Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnöke Irodája közleményben tiltakozott a Kossuth Rádió szept. 26-i híre miatt, miszerint Tőkés László az SZKT marosvásárhelyi ülésén szankciót követelt a "hármak" /Borbély László, Frunda György és Tokay György/ ellen, bejelentve, ha nem adnak neki igazat, lemond. Tőkés László eredményesnek tartja az SZKT marosvásárhelyi ülését és egyetért a kiadott állásfoglalással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
1993. szeptember 27.
Időről időre visszatérő módszer, nyilatkozta Tőkés László a Duna Tv-ben, hogy magyarokkal szerelnek le magyarokat, vagyis megkeresik azokat a jószándékú embereket, akik fél- vagy látszateredményekért hajlandók együttműködni a hatalommal. A bukaresti amerikai nagykövet is befolyást gyakorolt, hogy fogadja el az RMDSZ a PER által szorgalmazott utat, Szabó Károly szenátor tájékoztatása szerint. A PER-tárgyalások /a Neptun-ügy/ Románia kedvező megítélését szolgálták. A The Plain Dealer /Cleveland/ júl. 25-i száma szerint 1990 végén egy kelet-európai nemzetközi találkozón kereste meg a román delegáció egyik tagja Kassof urat, a PER vezetőjét azzal a kéréssel, hogy közvetítsen az etnikai feszültségek vonatkozásában. /Beszélgetés Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 27./
1993. szeptember 27.
Borbély László RMDSZ-képviselő a Duna Tv-nek nyilatkozott, újból kifejtve, hogy szerinte nem voltak titkosak a PER-tárgyalások, nem lehet árulásról beszélni. Az egyetemen kapott 300 hely Borbély szerint a Bolyai Egyetem csírája lehet. /Beszélgetés Borbély László RMDSZ-képviselővel. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 27./
1993. szeptember 27.
Csutak István meglepődve olvasta a Neptun-ügyben a hármak válaszában /Lármafák égése (Válasz Tőkés Lászlónak), Romániai Magyar Szó, aug. 25./, hogy a sajtóban az ilyen cikkek csak zavart keltenek a közvéleményben. Milyen cikkekre lenne szükség, amelyek nem keltenek zavart, kérdezte. Tőkés László levele a valósággal nem egyező állításokból indult ki, olvasható az említett válaszban, tehát hazugnak nevezték a püspököt. Ha a tárgyalások nem voltak titkosak, miért csak David Binder volt jelen - Továbbá a tárgyalásra csak olyanok kaptak meghívót, akik Tőkés-ellenesek és autonómia-ellenesek voltak. Semmi nyoma nincs annak, hogy a tárgyalásról tájékoztatást adtak volna, sorolta tovább ellenérveit Csutak István. Felidézte egy emlékét 1990 júniusából. Az RMDSZ alakulóban levő frakciójának első üléséről, ahol valaki Frunda Györgyöt valami tisztségre ajánlotta. Akkor a másik marosvásárhelyi, Borbély László körbejárta a képviselőket: "Vigyázzatok! Frunda nem RMDSZ-es! Frunda a Független Magyar Párt embere! Szekus! Buktassátok meg!" Most pedig elválaszthatatlan jóbarárok. /Csutak István: Tiszta vizet a nyílt kártyákba! = Orient Expressz (Bukarest), szept. 27./
1993. szeptember 28.
Az Európa Tanács /ET/ közgyűlése szept. 28-án felvette tagjai sorába Romániát. Magyarország tartózkodott a szavazásnál. /A hivatalos felvételt a külügyminiszteri bizottság hagyja jóvá./ A döntés előtti vitában csak a holland és az osztrák képviselő foglalt állást a felvétel ellen. A felvételi határozat folyamatos, hat hónaponkénti ellenőrzést írt elő a román részről vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban. A határozathoz kilenc módosító indítványt és három módosítást kiegészítő indítványt nyújtottak be, ezeket a közgyűlés megszavazta. Ennek értelmében az ET felszólította Romániát, hogy írja alá az önkormányzatok önállóságával, illetve a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos európai chartákat, biztosítsa a sajtószabadságot, ajánlja, hogy fogadjon el új kisebbségi, illetve oktatási törvényt, szolgáltassa vissza az egyházi javakat, továbbá lépjen fel az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a nemzeti és vallási diszkrimináció ellen, javítsa a börtönviszonyokat, engedje szabadon a politikai és etnikai okok miatt fogva tartottakat. /Döntés Strasbourgban. Romániát felvették az Európa Tanácsba. = Új Magyarország, szept. 29., kiegészítő javaslatok teljes szövege: Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1993. szeptember 28.
Moszkvában a FÁK csúcstalálkozóján aláírták a Független Államok Gazdasági Közösségének alapító dokumentumait, ezzel a Moldovai Köztársaság is a FÁK teljes jogú tagja lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
1993. szeptember 29.
Szept. 29-én befejezte Vacaroiu miniszterelnök háromnapos oroszországi látogatását. Csernomirgyin miniszterelnök kemény hangon tárgyalt vendégével, kéznyújtás helyett az oroszok öklüket rázták, írták a román lapok. Románia szeretné elérni, hogy a kétoldalú alapszerződésben Oroszország mondja ki a Molotov-Ribentrop-paktum semmisségét és ismerje el a most részben Ukrajnához tartozó besszarábiai területek elcsatolásának jogtalanságát. Csernomirgyin hallani sem akart erről. Az orosz fél megígérte a kétmilliárd köbméter földgáz szállítását Romániának, előbb azonban az eddigi számlákat, sokmillió dolláros adósságot ki kell fizetni. A tárgyalások egyéb részleteit homály fedi. /Felemás román-orosz találkozó. = Népszabadság, szept. 30./
1993. szeptember 29.
Szept. 29-én frakcióvezető választást tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja, Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció kilenc tagja /András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László/ kivonult az ülésről és nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen, hozzátéve, hogy tudomásul veszik a többség akaratát, de emlékeztettek az SZKT szeptemberi állásfoglalására: a Neptun-üggyel kapcsolatban Tokay György és Borbély László képviselők politikai hibát követtek el. A szenátusi RMDSZ-csoportban korábban volt már választás, melynek eredményeként Verestóy Attila lett az elnök és Kozsokár Gábor az alelnök. /Mózes Edith: Kivonulás a frakcióvezető-választásról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
1993. szeptember 29.
A Brassai Líceumban beindult az unitárius tagozat. Itt elsősorban humán jellegű oktatás folyik.Az unitáriusok kénytelenek voltak unitárius teológiai szeminárium néven indítani az oktatást, mert három éve hiába kérik vissza a volt Unitárius Kollégiumot, a mostani Brassait. /Gál Mária: Unitárius tagozat a Brassaiban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
1993. szeptember 30.
Éles hangú cikkben támadta Tőkés Lászlót, az elnöki intézmény félhivatalos szócsöve a Dimineata. A lap szerint Tőkés László a sátán szóvivője, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként pedig bánkódik, hogy a jugoszláviai tragédia nem Romániában történt. Tőkés László robbantotta ki a marosvásárhelyi eseményeket 1990-ben, fel akarja fegyverezni az erdélyi magyarságot, továbbá az együttélés szándékát kollaborálásnak nevezte, olvasható a lapban. /B. T., Bukarest: Román sajtótámadás Tőkés ellen. = Magyar Hírlap, szept. 30./
