Iliescu elnök nem ért egyet Antonescu rehabilitációjával. Traian Chebeleu elnöki szóvivő elmondta, hogy az államfői hivatal most tanulmányozza az RMDSZ tiltakozó nyilatkozatát az Antonescu-szoborral kapcsolatban. /Iliescu nem rehabilitálná Antonescu marsallt. = Népszabadság, okt. 30./
1993. október 30.
Az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén Borbély László ismételten tiltakozott az ellen, hogy Marosvásárhelyen szobrot állítsanak Antonescunak. A megjelent román újságírók egy része elutasította a tiltakozást, "nemzeti hősnek" nevezve Antonescut. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./
1993. október 30.
Romániában Slobozia városban szobrot emeltek a háborús bűnös Antonescu marsallnak. Erről elismeréssel számolt be a román nyelvű sajtó. A román sajtó, a román pártok egyetértenek Antonescu rehabilitálásával. A román ellenzék is tagadja Antonescu zsidóellenességét és hirdeti a kommunista történészek által kitalált hazugságot, hogy Romániában nem volt zsidóüldözés, Hiába cáfolja ezt Moses Rosen romániai főrabbi, aki többször ismertette a tényeket, a román hadsereg 350 ezer zsidót mészárolt le vagy deportált. /Újabb vita a szobrokról. = Pesti Hírlap, okt. 30./
1993. október 30.
Ábrahám Dezső, a Transsylvania Alapítvány főtitkára sajtótájékoztatóján cáfolta, hazugságnak és rágalomnak mondta a Mai Nap /okt. 20./ és a Magyar Hírlap /okt. 25./ cikkeit, hozzátéve, hogy sokszor saját maga fizette ki rendezvények költségeit. Ábrahám Dezső mindent tagadott. Jellemző, hogy az előzőleg állított egyik kijelentését csak akkor vonta vissza, amikor a Magyar Hírlap lejátszotta magnófelvételről az előzőleg elhangzott állítását. /R. G.: A Transsylvania főtitkárának tájékoztatója. = Magyar Hírlap, okt. 30., Pénzügyi viták a Transsylvaniánál. = Pesti Hírlap, okt. 30./
1993. október 30.
Az Adevarul okt. 20-i számában sok tárgyi tévedéssel és önkényes értelmezéssel jelent meg Dorin Suciu tudósítása az Egerben tartott tanácskozásról /Erdély jelene és jövője, okt. 16-17./ a következő címmel: Egerben ismét kérték a magyar népet megalázó határok felszámolását. Valójában erről szó sem esett Egerben. A tanácskozás szervezője, az Erdélyi Szövetség elnöksége sorravette Suciu tévedéseit, ezek között szerepel például, hogy Zolcsák István beterjesztette a "határok felszámolására" vonatkozó indítványát. Zolcsák István azonban nem volt is volt jelen Egerben /Zolcsák Brazíliában él/, így a Suciu által idézett szavai nem hangozhattak el. Nem igaz az sem, hogy a Zolcsák vezette Erdélyi Világszövetség rendezte az egri tanácskozást, hanem az Erdélyi Szövetség. A szándékos félrevezetést tartalmazó Adevarul-beszámoló helyett igazi tájékoztatást a tanácskozás anyagát tartalmazó, decemberben megjelenő Erdélyi Tükör különkiadása fogja nyújtani. /Az Erdélyi Szövetség elnöksége: Világos gondolatok Erdélyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./
1993. október 30.
Románia és az Egyesült Államok kereskedelmi kamarája új együttműködési egyezményt kötött, melyet Aurel Ghibutiu és Richard Lesher írt alá Washingtonban. - Ugyanitt befejeződött a román-amerikai üzleti tanács ülése, melyen részt vett Cristian Ionescu kereskedelmi miniszter. /Új román-amerikai kereskedelmi egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./
1993. október 30.
Romániában, a Duna-deltában kolerás megbetegedések fordultak elő. /Magyar Hírlap, okt. 30./
1993. október 30.
A román rádió reggeli lapszemléjében a kisebbségi lapok nem szerepelnek, legfeljebb csak akkor, ha azokat támadja a hatalom. /(gyarmath): A román médiák csak gazdát cseréltek. = Magyar Nemzet, okt. 30./
1993. október 30.
Az amatőr színjátszó csoportok Gyergyószentmiklóson tervezett találkozója nem sikerült a tervek szerint, mert székelyudvarhelyiek megbetegedtek, a resicabányaiaknak pedig az utazási költség jelentett gondot. A találkozó okt. 18-án, a gyergyói színjátszás történetét bemutató kiállítás megnyitójával kezdődött. A helyi, fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Fábián Ferenc Színjátszó Csoportot kezdettől Danalizín József vezeti, egyúttal ő a rendező is. Az elmúlt 15 év alatt összesen 194-en léptek színpadra, ebből 31-en már külföldön élnek. A nyolcvanas évektől föltűnt egyik másik csoport, a Figura együttes. A Gyergyószentmiklóson fellépett többi csoport is vígjátékokkal mutatkozott be, így a nagykárolyiak, a szamosújváriak, a borszékeiek. /Gál Éva Emese: Színjátszók Gyergyóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./
1993. október 31.
Az Adevarul budapesti tudósítója, Dorin Suciu jelentése alapján foglalkozott a Transsylvania Alapítvány pénzügyi helyzetével, hivatkozva a Mai Nap /okt. 20./ és a Magyar Hírlap /okt. 25./ cikkeiben szereplő súlyos szabálytalanságokra. /Adevarul (Bukarest), okt. 30./ Az MTI tudósítója az Adevarul cikkével kapcsolatban felhívta Tőkés László püspököt, aki közölte, hogy súlyos szabálytalanságokat állapított meg kuratórium, ezért felfüggesztette főtitkári tisztségéből Ábrahám Dezsőt és megbízást adott az érdemi vizsgálatra a Transsylvania Alapítvány pénzügyeiről. Tőkés László a vizsgálat lezárulása után fog bővebben nyilatkozni. /Transsylvania Alapítvány.= Vasárnapi Hírek, okt. 31., Tőkés László a Transsylvania Alapítvány ügyéről. = Magyar Hírlap, nov. 1./
1993. november 1.
Iliescu elnök együttes ünneplésre szólította fel az ellenzéket: együtt ünnepeljék Gyulafehérváron Románia nemzeti ünnepét, dec. elsejét, amely idén jubileumi is: 75 évvel ezelőtt mondta ki a gyulafehérvári népgyűlés Erdély Romániához csatolását. Az ellenzéki pártok azonban emlékeznek az 1991-es ünneplésre, amikor a Vatra Romaneasca által felbujtott tömeg az ellenzéki szónokokba belefojtotta a szót Iliscu elnök és Petre Roman volt kormányfő nem leplezett helyeslésével. Corneliu Coposu követelte, hogy Iliescu kérjen bocsánatot az akkor történtekért. Az ellenzék külön ünneplést tervez. /Elmarad a közös ünnep. = Magyar Nemzet, nov. 1./
1993. november 1.
Az ellenzéki pártok vezető szerint a közeljövőben hasonló tiltakozó beadványaik lesznek, de ezek már Iliescu elnök ellen irányulnak. Az ellenzéki akciók azért folynak, mert a néhány héttel ezelőtt kinevezett miniszterek beiktatása a parlament együttes ülésének jóváhagyása nélkül történt. /Botos László: Újabb beadványok Romániában? = Új Magyarország, nov. 1./
1993. november 1.
Nov. 1-jén Petre Ninosu román igazságügyminiszter - útban Prága felé - néhány órára megállt Budapesten, hogy találkozzon Balsai István igazságügyminiszterrel. Többek között felmerült az 1956-os, illetve az 1990-es események után Romániában bíróság elé állított magyar nemzetiségű román állampolgárok helyzete is. /A román igazságügyminiszter Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar-román igazságügyi eszmecsere. = Új Magyarország, nov. 1./
1993. november 1.
Borbély Imre RMDSZ-képviselő az önrendelkezési elvnek a Kárpát-medencében történt jelentkezését elemezte, visszatekintve a kezdetre. Elmondta, hogy az önrendelkezés gondolata már az RMDSZ megalakulásakor felvetődött. Az első kísérlet Katona Ádámnak és csoportjának a fellépése volt 1991-ben, az 1848.as agyagfalvi székely nemzetgyűlés évfordulója kapcsán. Voltak román autonomista törekvések is. Borbély Imre úgy látja, hogy az erdélyi magyarságnak programjába kell iktatni a területi autonómiát, hogy legyen tárgyalási alap. Megállapította, hogy Felvidéken és Délvidéken is léteznek kollaboráns irányzatok. A Felvidéken egy magát liberálisnak nevező polgári párt mintapéldánya a politikai asszimilációnak. Ez a párt szlovák politikát folytat magyarul. Délvidéken is vannak kollaboráns politikusok. Romániát illetően a Groza- féle politika azt az illúziót keltette, hogy a hatalom kiszolgálásával lehet segíteni. Ezt a magatartás nevezi Borbély Imre jó értelemben labanckodásnak. Sokan úgy tüntetik fel, mintha Erdélyben individualisták és kollektivisták állnak szemben egymással. Ez nem igaz. Az 1992 októberi Kolozsvári Nyilatkozat az önrendlekezésről megadta az irányt. /Beke György: Önrendelkezés a Kárpát-medencében. Beszélgetés Borbély Imre RMDSZ-képviselővel. = Orient Expressz (Bukarest), nov. 1-7./
1993. november 2.
Átszervezik a román hadsereget, közölte Spiroiu védelmi miniszter, hogy közelebb kerüljön a NATO-tagországok fegyveres erőinek felépítéséhez. /Bogdán Tibor, Bukarest: Átszervezik a román hadsereget. = Magyar Hírlap, nov. 2./
1993. november 2.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő leszögezte: az államelnökség kéri a Svájcban élő Mihály volt királytól, hogy folyamodjék román állampolgársághoz, királyként nem léphet be az országba. /Figyelmeztetés az exuralkodónak. = Új Magyarország, nov. 2./
1993. november 2.
A Román Nemzeti Egységpárt sajtótájékoztatóján Doina Ignat szenátor visszautasította Tőkés László tiltakozását, hogy Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. Nem engedhetjük meg, hogy a kisebbségek megakadályozzák szobraink felállítását, mondta és kiállt amellett, hogy Marosvásárhelyen szobra legyen Antonescunak. /Pénteki sajtótájékoztatók. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./
1993. november 2.
Nagy riadalmat okozott, hogy Kolozsváron a hírhedt Caritas játék technikai problémákra hivatkozva leállította a kifizetéseket. /Romániában négymillió ember vár a pénzére. = Pesti Hírlap, nov. 2./
1993. november 2.
A Maros megyei RMDSZ nyilatkozatot adott ki a hadrévi eseményekkel kapcsolatban. Egy régóta létező konfliktushelyzetről van szó, amellyel az állami szervek nem foglalkoztak. Az RMDSZ tiltakozott a kollektív bűnösség elve ellen. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
1993. november 2.
Okt. 29-31-e között tartották meg Szatmárnémetiben és Lugoson a Jakabffy Elemér /1881-1963/ emléknapokat, amelyen a helyi egyházak, politikai szervezetek, nemzetiségi küldöttek, az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai és vezetői vettek részt. Jakabffy Elemér 1922-től 1942-ig adta ki Lugoson a Magyar Kisebbség című folyóiratát. Balázs Sándor, Bárdi Nándor, Szekernyés János, Kreczinger István, Székelyhídi Ágoston /Debrecen/, Varga Attila, Bodó Barna tartott előadást. Megjelent és felszólalt Budapestről Katona Tamás miniszterelnöki államtitkár és Tabajdi Csaba képviselő is. /(Kisgyörgy Réka): Kisebbségpolitikai fórum Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Balázs Sándor beszéde /Jakabffy Elemér, a kisebbségpolitikus: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. folyt.: nov. 11., Katona Tamás beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1993. november 2.
Nov. 2-án Szőcs Géza Bethlen-díjat kapott, az ünnepélyes átadáson, Budapesten Kodolányi Gyula mondta el a laudációt. Szövege: Heti Magyarország, nov. 12.
1993. november 3.
Katona Ádám, az RMDSZ egyik platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a szóvivője nyílt levelet intézett a magyarországi politikai vezetőkhöz, a pártok vezetőihez. Ebben kifejtette az igényeket: nemzeti önrendelkezést az összmagyarság számára. Az utódállamok magyarsága nem kisebbség, hanem nemzeti közösség. Az anyaország vállalja fel az utódállamok magyarsága etnikai jellegű, közösségi jellegű jogsérelmeinek orvoslásának képviseletét a nemzetközi fórumokon. Az anyaország mondja ki védőhatalmi kötelezettségét. Az összmagyar társadalom számára nemzetépítő programra van szükség. /Összefogási felhívás Erdélyből. = Új Magyarország, nov. 3, Népszabadság, nov. 3., teljes szövege: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./
1993. november 3.
A Romániai Magyar Szó tájékoztatást adott a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről úgy, hogy újraközölte az alapítvánnyal kapcsolatosan a magyarországi sajtóban megjelent cikkeket /Magyar Hírlap, okt. 25., Magyar Hírlap, okt. 30., Vasárnapi Hírek, nov. 1./. /A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány a gyanú árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
1993. november 3.
Összpontosított támadás érte a tévé magyar adását, jelezte a Magyar Hírlapnak Boros Zoltán főszerkesztő. A sajtótámadások után Paunescu szenátor, Ceausescu volt udvari költője a szenátusban 11 pontos interpellációt terjesztett be a magyar szerkesztőség ellen, ezután a tévéelnök felszólította Boros Zoltánt, adjon magyarázatot a képtelen vádakra /románellenes uszító műsorok stb./. A magyar adás főszerkesztője kifejtette: ez a kampány az 1990. márciusi események óta tart. /Bogdán Tibor, Bukarest: Támadják a román tévé magyar adását. = Magyar Hírlap, nov. 3./
1993. november 3.
Semmiből egy új, más világot teremtettem - ez a szöveg öt nyelven szerepel azon az emléktáblán, amelyet nov. 3-án lepleztek le Temesváron, a Pietrosul utca 1. számú ház falán. Itt dolgozta ki 170 évvel ezelőtt Bolyai János a nem-euklideszi geometria alapelveit. A Bolyai-dombormű és a felirat a temesvári Jecza Péter alkotása. Az avatóünnepségen beszédet mondott többek között Toró Tibor professzor, az emlékezés szorgalmazója és Dukász Péter, az RMDSZ Temes megyei elnöke. /Emléktábla Bolyainak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./
1993. november 3.
Székelyudvarhelyen a Bányai János Szakközépiskola százéves fennállását ünnepelte, emléktáblát avattak. Október 23-án, az anyaország nemzeti ünnepén díszbeszédek hangzottak el. Az ünnepségen megjelentek a magyarországi testvériskolák küldöttei. Róth Edit tanárnő megírta az iskola történetét, munkája már napvilágot látott. /Komoróczy György: A százéves székelyudvarhelyi szakoktatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./
1993. november 3.
A Romániai Magyar Szó A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány a gyanú árnyékában címen újraközölte a magyarországi sajtóban megjelent cikkeket /Magyar Hírlap, okt. 25, okt. 30., Vasárnapi Hírek, okt. 31./, hangsúlyozva, hogy a közlés a tájékoztatást szolgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
1993. november 3.
A Demokratikus Konvenció több szervezettel együtt A demokrácia körútja néven előadássorozatot szervezett az ország 15 városában. Nagyváradon a sajtókonferencián Evert Bosman, a holland Szociáldemokrata Párt kommunikációügyi szakértője kijelentette Funar polgármesterről: "Az, amit ő művel, színtiszta diszkrimináció, ezt pedig nálunk a törvény tiltja. Ha mindezt Hollandiában művelte volna, régen a börtönben ülne." /Nálunk a börtönben ülne. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 3. - nov. 16./
1993. november 3.
A mintegy 35 ezer Maros megyei többnyire magyar nemzetiségű volt hadifogoly nyugdíjkiegészítésének kérelmét elutasították. Azzal indokolták, hogy ők nem jogosultak erre, mert annak idején magyar katonaként kerültek fogságba. Maros, Kolozs, Szatmár és Bihar megyében hasonlóan elutasítják a magyar nemzetiségűek késérét. Kerekes Károly képviselő leszögezte, a 118-as törvény nem írja elő, hogy milyen hadsereg katonája részesülhet kárpótlásban, a törvény semmilyen megkülönböztetésről nem tesz említést. Ezért a felsorolt négy megyét kivéve a többi megyében folyósítják a kárpótlást, a nyugdíjkiegészítést. A négy megyében a szélsőséges nacionalista erők nyomást gyakorolnak a hatóságokra. /Tófalvi Zoltán: Kárpótlási golgota. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./
1993. november 3.
Nov. 1-jén a kormányfő ellenőrző testületének vezetője, Ioan Honescu vádat emelt Petre Roman volt miniszterelnök és két volt minisztere /Traian Basescu és Mihai Zissu/ ellen, a 151 oldalas dosszié szerint szolgálati visszaéléssel, okirat-hamisítással és a köztulajdon megkárosításához vezető bűncselekményekkel vádolják őket. Villákat adományozott Petre Roman a hatalomra került új gárda tagjainak, ő is egy 11 szobás villába költözött. Petre Roman a parlamentben nov. 2-án visszautasította a vádakat, azokat "tipikusan sztálinista diverziónak" nevezte. Társaival együtt közölte, hogy lemond képviselői mentelmi jogáról és az igazságszolgáltatás rendelkezésére áll. /Vádat emelnek Petre Roman ellen. = Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
