Václav Klaus cseh miniszterelnök nov. 8-án befejezte tárgyalásait Bukarestben, aláírt két kereskedelmi egyezményt, valamint a román-cseh szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló memorandumot. Klaus kifejtette, hogy korai a határok nélküli Európáról beszélni. Véleménye szerint a kisebbségek jogait hangsúlyozó elméletek a földrész destabilizálásához vezetnek. /Román-cseh egyetértés. = Magyar Nemzet, nov. 9./
1993. november 8.
Nov. 8-án a parlamentben Ioan Solcanu szenátor kifogásolta, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter kézdivásárhelyi látogatásakor kitűzték a magyar zászlót. Markó Béla szenátor reagált erre: Solcanu nemzetközileg bevett szokásjogot kérdőjelez meg, emellett a határokon túli románok követelései között szerepel saját nemzeti szimbólumaik használatának joga. Frunda György hozzátette, véget kell vetni annak, hogy Románia mást mond az ET-ben és mást tesz itthon. /Zászlóvita a román szenátusban. = Népszabadság, nov. 9., Markó Béla reagálására Solcanu megjegyezte: Markó Béla nem a magyar államot képviseli, ezért nincs joga replikázni. Megtapsolták. Egy másik szenátor szerint idegen zászlók felhúzás tiszteletlenség. /Demeter J. Ildikó: Everac és a magyar zászlók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1993. november 8.
A Helsinki Watch szeptemberi keltezéssel adta közre 140 oldalas beszámolóját Romániáról. Az eltelt három évben "drámai mértékben felerősödött az idegengyűlölet, a rasszista propaganda, beleértve a kisebbségellenes helyi sajtó lábrakapását és a populista jobboldali pártok megjelenését is." Még mindig jelentősek az akadályok a magyar kisebbség anyanyelvi oktatása és kulturális öröksége ápolása előtt. Sok magyart és románt nyugtalanítanak a szélsőjobboldali pártok és a Securitate maradványainak együttműködése. /A Helsinki Watch jelentése Romániáról. = Új Magyarország, nov. 8., A Helsinki Watch Romániáról. = Pesti Hírlap, nov. 8./
1993. november 8.
A román államfő szóvivője, Chebeleu nov. 4-én ismét bírálta Für Lajos honvédelmi miniszternek az egri tanácskozáshoz írt levelét, mondván, hogy a levél ellentmond annak, hogy Magyarország nem törekszik területi revízióra. Für Lajos hozzájárult, hogy levelét nyilvánosságra hozzák. A levélből kitűnt, hogy abban nem volt szó arról, amivel a szóvivő vádolta. Levelében ugyanis többek között leszögezte: "A határon túli magyarság sorsát " éljen bár az anyaországtól keletre, északra, délre vagy nyugatra " "égő aggodalommal" figyelemmel kísérni egy pillanatra sem szünhetünk. Meggyőződésem ugyanis, hogy számos csapástól sújtott nemzetünk fennmaradásának egyik kulcskérdése a nemzettetsttől erőszakkal leszakított testvéreink megőrzése magyarnak." "Úgy vélem, hogy ma a határokon túl élő, ezer éve honos magyarság lehető legszélesebb körű autonómiájának megteremtését kell törekvéseink fókuszába állítani. Nem férhet semmi kétség ahhoz, hogy a Románia, Szlovákia, Szerbia és más államok kényszerű keretei között élő magyarság államalkotó tényező. Ezért joga van az önkormányzatiság elve alapján a területi autonómiára ott, ahol többségben él; személyi elvű autonómiára pedig ott, ahol nemzeti kisebbséget képez."/Für levele a 3. egri tanácskozás résztvevőihez. = Magyar Hírlap, Népszabadság, nov. 8./ Chebeleu ugyanakkor elítélte Katona Ádám levelét is. Katona Ádámnak fogyatékosak az ismeretei, szögezte le, mert a nemzetközi jog csak népek számára ismeri el az önrendelkezési jogot és nem a kisebbségek számára. /Bukarest magyar minisztereket bírál. = Népszabadság, nov. 8./
1993. november 8.
Erdélyre mind a románság, mind a magyarság érzékeny, állapította meg Ion Iliescu elnök a The Washington Postnak még októberben adott interjújában, melyet most a Dimineata napilap közölt. Iliescu elnök értetlenkedését fejezte ki, hogy még nem írták alá a magyar-román alapszerződést. Az elnök magas szintű találkozót sürgetett magyar vezetőkkel. Iliescu magas szintű találkozót sürget. = Magyar Hírlap, nov. 8./
1993. november 8.
A román ellenzék is kívánja az ország felzárkózását az észak-atlanti struktúrákhoz, hangsúlyozat Brüsszelben Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke Manfred Wörner NATO-főtitkár előtt. /A román ellenzék és a NATO. = Magyar Hírlap, nov. 8./
1993. november 8.
A temesvári Csiky Gergely Színház negyvenéves jubileumi ünnepségén, nov. 8-án a budapesti Nemzeti Színház vendégszerepelt Sütő András Advent a Hargitán című drámájával. Ez egyben a darab 250. előadása. Sütő András köszöntőt írt az ünnepi bemutatóra, melyet felolvastak a színházban. A diktatúra idején betiltották színművét, emlékezik vissza az író, meg akarták akadályozni a budapesti bemutatót is. Bukarest azóta sem vonta vissza tiltakozását. Sütő ismét kifejtette, hogy nem fogadja el az öncélú művészetet, a nemzeti sorsproblémákról szólni kell, annak ellenére, hogy akik ezt teszik, azokon a "magyarságundorban szenvedő tollforgatók kéjes élvezkedéssel fenik a nyelvüket." /Magyar Nemzet, nov. 13./
1993. november 9.
A Romániai Németek Demokrata Fórumának 1991-ben kidolgozott nemzetiségi törvénytervezetét meghaladottá teszi az alkotmány és több törvény, arra tehát nincs szükség, olvasható a külügyminisztériumnak a Kisebbségi Tanácsnak megküldött dokumentumában. Azonban ha mégis úgy értékelik, hogy ez szükséges, akkor egy kerettörvény erre megfelelne. A dokumentum szerint ellenkezik az alkotmánnyal a "nemzeti kisebbségek identitása" és a kollektív jogok elve, ugyancsak kifogásolja a dokumentum a kettős állampolgárság elvét. /Bogdán Tibor: Bukarest: fölösleges a nemzetiségi törvény. = Magyar Hírlap, nov. 9./
1993. november 9.
Románia nem alkotta meg a menekültekkel kapcsolatos törvényeket, az ázsiai és afrikai menekültek sok gondot okoznak. 1990 és 1993 ősze között 1269-en kértek politikai menedékjogot. /Botos László: Románia, a menekültek hídja. = Új Magyarország, nov. 9./
1993. november 9.
Huszonegyedik Század Alapítvány célja, hogy a középiskolát, illetve egyetemet végzetteknek ún. inkubátor modellegységeket szervezzen, segítse őket az indulásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
1993. november 9.
A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja elégedetlen a televízió híradójával, mert nem biztosítanak elegendő időt álláspontjuk kifejtésére, nyilatkozott nov. 9-én a párt szóvivője. /Népszava, nov. 11./
1993. november 9.
A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja mindkét szárnya elégedetlen a kormánnyal, írja a Romania Libera nov. 9-i száma. Döntő fontosságú, hogyan zárulnak a Nemzetközi Valutaalap és a kormányküldöttség most folyó washingtoni tárgyalásai. /Magyar Hírlap, nov. 10./
1993. november 9.
Mihály volt román király üzenetét sugározta nov. 9-én a bukaresti rádió. Mihály eleget tett a kormány kérésének, hogy ismertje el az ország köztársasági államformáját. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke szánalmas személynek nevezte Mihályt, akinek nincs mit keresnie az országban. /Magyar Hírlap, nov. 11./
1993. november 9.
Temesváron nov. 9-én az egyetemisták tüntettek, képletesen eltemették a román tanügyet. Követeléseiket átadták Vladislav Viorelnek, a prefektúra igazgatójának. Többek között az ösztöndíjak emelését, utazási kedvezményt követeltek. /Gazda Árpád: Eletemették a tanügyet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1993. november 9.
Nagy a riadalom, egyre több jel mutat arra, hogy végéhez közeledik az 1992. júniusa óta létező kolozsvári Caritas szerencsejáték. /Magyar Nemzet, nov. 9./
1993. november 10.
Vasile Manea Dragulin főügyész négy hónapi vizsgálódása eredményeit összegezve válaszolt Iliescu elnök júl. 10-i levelére. Az elnök ebben aggodalmának adott okot Hitler Mein Kampfjának megjelenése, a különböző neveken /Nemzeti Jobb, Mozgalom Romániáért, A Hazáért/ újjáéledő vasgárdista mozgalom, továbbá egyes soviniszta, antiszemita cikkek miatt. A főügyész közölte, hogy senki sem sértette meg az alkotmányt, nem minősül fasiszta propagandának Hitler művének kiadása, a soviniszta, antiszemita cikkek ellen tett feljelentéseknek nem adtak helyt a bíróságok, illetve a megindult perekben még nem hirdettek ítéletet. Sokan úgy látják, hogy nem őszinte szándék vezette Iliescut a levél megírásában, hanem taktikai meggondolás, a nyugati kötök megnyugtatása. /Gyarmath János, Bukarest: "Romániában nincsenek fasiszta pártok és kiadványok" = Magyar Nemzet, nov. 10./
1993. november 10.
Amilyen nehezen kapta meg Bukarest az amerikai legnagyobb kedvezményt, olyan könnyen elveszítheti azt, ha teret enged az antiszemita uszításnak, mondta a Zsidó Világkongresszus egyik Izraelbe látogató vezetője arról, hogy Romániában kiadták Hitler Mein Kampfját és a főügyész szerint ez nem minősül antiszemita uszításnak. A Zsidó Világkongresszus tiltakozást jelentett be Romániánál, ha interveniálásuk nem jár sikerrel, "a washingtoni zsidó lobbi veszi kezébe az ügyet" - jelentette ki az említett vezető. /Zsidó világszervezetek ellenzik a Mein Kampf romániai terjesztését. = Magyar Hírlap, nov. 10./
1993. november 10.
Képviselőházi bizottság felkereste Hadrévet, ahol szept. 20-án cigányellenes pogrom volt. Zsigmond László RMDSZ-képviselő, a bizottság tagja nem írta alá a jegyzőkönyvet, mert nem értett egyet annak cigányellenes szellemével. Eddig 23 cigányellenes pogrom történt az autóbbi időben Romániában, ezekben 12 roma vesztette életét és 400 házat gyújtottak fel, tettek tönkre. Florin Negoita kormánypárti képviselő a parlamentben okt. 13-án a cigányok halálbüntetésének bevezetését kérte és konkrét cigányellenes programot sürgetett. Nicolae Gheorghe szociológus, a Romák Országos Szövetségének elnöke figyelmeztetett: folytatódnak a cigányellenes támadások. Több esetet felsorolt a múltból. Karácsonyfalván egy rendőr agyonlőtt egy 21 éves kisgyermekes családapát, Korondon egy rendőr egy tizenkét gyermekes apa életét oltotta ki. Bolintin de Valén a cigányok házainak felgyújtása után egyetlen embert ítéltek el felfüggesztett büntetésre - hét kacsa ellopásáért. /Tófalvi Zoltán: Hadrév ? a cigánykérdés "réve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 10./
1993. november 10.
Kolozsváron nov. 10-én a Caritas mellett tüntettek a Pro-Caritas nevű véd-és dacszövetség felhívására. A nyilvános gyűlésen elítélték a Caritas elleni támadásokat, felszólalt Ioan Stoica, a szerencsejáték szervezője, élesen kikelt a sajtó ellen. Ugyanezen a napon hozták nyilvánosságra a titkosszolgálat /SRI/ jelentését a Caritasról: veszélyesnek és katasztrofálisnak látják a helyzetet, amelytől már csak úgy lehet szabadulni, ha késleltetik a következményeit. /Tüntetés a Caritas mellett. = Magyar Nemzet, nov. 12./
1993. november 10.
Dr. Octavian Buracu elutasította Ion Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője, képviselőházi alelnök /1989-ig KISZ-titkár/ nyilatkozatát, aki a magyar kisebbséget okolta azért, hogy Romániát csak később vették fel az ET-be. Gavra, pártjának főideológusa rendszeresen jelentkezik álhírekkel: a határ közelében mozgolódnak a magyar hadtestek stb. /Dr. Octavian Buracu: Diverziók és egyebek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1993. november 10.
A Magyarok Világszövetsége erdélyi körútra indult. Nov. 5-én Temesváron helyi magyar értelmiségiekkel találkoztak. Ma az információ, az ezt szolgáló elektronika a legnagyobb érték, hangsúlyozta Timkó Iván. Az öttagú küldöttség Arad, Temesvár, Déva, Medgyes, Nagyszeben, Nagyenyed, Brassó útvonalat járja be. Információs hálózat kiépítése a cél, tájékozódnak arról, hogy hova kellene számítógép, telefax, videokamera stb. /Gazda Árpád: Terepen a Világszövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1993. november 10.
Nov. 11-én avatják Gyergyószentmiklóson a múzeumban alapítójának és névadójának, Tarisznyás Mártonnak az emlékszobáját. Az ő gyűjtőmunkája fektette le a múzeum alapjait. Tarisznyás Márton haláláig, 1980-ig volt igazgatója a múzeumnak. Halála után jelent meg Gyergyó történeti néprajza /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993/ című tanulmánykötete. A múzeumban áll a Tarisznyás Márton-mellszobor, Adorján Endre szobrászművész alkotása. A megnyitón a múzeumalapító munkásságát a csíkszeredai múzeum nyugalmazott igazgató-muzeológusa, János Pál méltatja. /Névnapi emlékszoba-avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1993. november 10.
Octavian Olteanu a budapesti román nagykövetség kultúrattaséja volt 1990 áprilisa és 1993 szeptembere között. Küldetése befejezésekor a magyar kormány Pro Cultura Hungarica emlékplakettel tüntette ki. Ezt a díjat a magyar kultúra értékeinek külhoni terjesztői kapják. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy gyermekkorában megtanult magyarul. Most doktorandus a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi fakultásán. Először tolmács volt Bukarestben a Külügyminisztériumban, majd a nagykövetségre került. Jó kapcsolatot alakított ki a Teleki László Alapítvánnyal. Szorgalmazta a diákok kutatók cseréjét, az írószövetségi és a színházak közötti cserekapcsolatot. /Szakáts Mara: Pro Cultura Hungarica. Beszélgetés Octavian Olteanu diplomatával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 10./
1993. november 11.
Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök találkozott Budapesten az itt tanuló erdélyi egyetemistákkal. Az RMDSZ a helyben maradást szorgalmazza, azonban nincs kialakult álláspontja a külföldön tanulás kérdésében. Többen elmondták, hogy Romániában nem akarják elfogadni a magyar diplomát, sokan csak helyettesítői állást kaptak. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Határon Túli Magyarok segítségével talán tudunk ösztönözni a hazatérésre, mondta Takács Csaba. /Lukács Csaba: RMDSZ-vezetők Budapesten erdélyi diákoknál. = Új Magyarország, nov. 11./
1993. november 11.
A külügyi állásfoglalás üdvözölte a volt király, Mihály nyilatkozatát, hogy elfogadja a jelenlegi alkotmányos berendezkedést, de nem értik, hogy Mihály miért nem fordult a hatóságokhoz, ha jelen akar lenni Gyulafehérváron a dec. 1-jei ünnepen. /Bukarest nem érti Mihály királyt. = Népszabadság, nov. 12./
1993. november 11.
A szenátusban vitát kezdtek arról, hogy a jövőben - az ET elvárásainak megfelelően - ne büntessék a homoszexualitást. A kormánypárt és szövetségesei elutasították, hogy alávessék magukat a nemzetközi normáknak. A vitát folytatják, /A homoszexualitás: ürügy az ET-ajánlások elutasítására. = Magyar Hírlap, nov. 12./
1993. november 11.
A képviselőházban nagy vitát váltott ki az egyetemek akkreditálásának kérdése. Az 1989-es változás óta 67 magánegyetem működött az országban. Ezek jó része nem felelt meg a követelményeknek. Az akkreditálást egy külön tanács dönti el, azonban a tanács tagjait a kormány nevezi, ezzel nem értett egyet az RMDSZ, emlékeztetett a parlamenti vitára Asztalos Ferenc képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke. A magánegyetemet gáncsolja a törvénynek az a része, hogy a tanári kar felének az illető intézménynél kell dolgozni főállásban, azonkívül 30 %-uknak egyetemi tanári vagy előadótanári minősítéssel kell rendelkeznie. Egy eljövendő magyar egyetemet ez az előírás nehéz helyzetbe fog hozni. /Demeter J. Ildikó: Magánegyetemek akkreditáslása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Előzmény: aug. 10-i jegyzet.
1993. november 11.
Kolozsváron az Etnikumközi Párbeszéd Egyesület újból felszólítást kapott, hogy távolítsák el a háromnyelvű feliratot, különben 30 ezer lej pénzbüntetést kell fizetniük. Buracu, az egyesület elnöke kijelentette, nem távolítja el a feliratot./Vád alá helyezett szavak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
1993. november 12.
Románi
1993. november 12.
Szász János ismételten szembeszállt a mindinkább hivatalossá váló állásponttal, hogy Romániában nem volt zsidóüldözés. A romániai fasizmus 1940-1944 között Bukarestben, Iasiban, Besszarábiában, Bukovinában, Dorohol megyében, Odesszában és környékén, Transznisztriában mintegy 400 ezer zsidó polgárt pusztított el. Románia zsidóságának észak-erdélyi részét, 121 ezer zsidó polgárt az auschwitzi pokolba hurcolták. A 400 ezres adat nemcsak Matatias Carp Cartea Neagra /Fekete könyv/ című munkájában található, hanem a hivatalos okmányokban /katonai, csendőrségi stb./, a jeruzsálemi Holocaustot tanulmányozó intézet II. kötetében is ez szerepel. A román faji törvények, Goga, Gigurtu és az Antonescu-kormány zsidótörvényei kirekesztették a zsidóságot a társadalomból. /Szász János: Volt-e nálunk zsidóüldözés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
