Dec. 3-án 200 éve tartotta első ülését Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, Aranka György több éves szervezőmunkája eredményeként. Az ülésen Aranka Györgyöt "fő titoknokká" választották. Erre emlékezett Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész. Jancsó Elemér 1955-ben jelentette meg Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai című dokumentumkötetet a bukaresti Akadémiai Kiadónál. /Nagy Pál (Marosvásárhely): Egy marosvásárhelyi társaságocska emléke! 200 éve alakult meg az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. = Heti Magyarország, dec. 3./
1993. december 3.
Gervai András, a debreceni zsidó hitközség alelnöke a Jeszenszky Géza külügyminisztertől kapott diplomáciai útlevéllel felkeresett erdélyi, kárpátaljai és szlovákiai zsidó hitközségeket. Missziója elsősorban a vallási élet és kulturális együttműködés bővítését szolgálta. Munkája ellen Moses Rosen bukaresti főrabbi kifogást emelt, mondván, az erdélyi zsidók Romániai lojális állampolgárai és "nem magyar nyelvterületen" élnek. /A bukaresti főrabbi az erdélyi zsidókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1993. december 3.
Október végén Tőkés László, azután pedig Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője lett a Magyar Hírlap célpontja. A Magyar Hírlap az erdélyi magyarsággal kapcsolatban vádaskodott: "Egy politikailag szerencsétlen mondatot a végsőkig védelmezett a Panoráma. Azt a kijelentést, hogy "etnikai tisztogatás" folyik Romániában. Azt a mondatot helyére kell tenni " gesztusértékű. Hülyeség volt, sajnáljuk. Ennyi". Magyarán a lap szerint Tőkés László "hülyeséget" mondott. A Magyar Hírlap továbbá arról írt, hogy a Panoráma szept. 24-i adása foglalkozott a neptuni hármak ügyével, az RMDSZ-ben zajló vitával. A következő héten a HTMH sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a Panoráma és a Duna Tv műsorai illetéktelenül beavatkoznak az RMDSZ belügyeibe. Egyenleg, szept. 30./ A sajtótájékoztatóján a HTMH szóvivői szerepét betöltő főosztályvezető azt mondta, hogy a kérdésben a HTMH véleménye megegyezik az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontjával. Ezt követően Entz Géza, a HTMH elnöke az MTI-nek írt levelében cáfolta a szóvivő szavait. Ugyanis maga Markó Béla közölte, hogy az RMDSZ ügyvezető elnöksége nem foglalkozott a Panoráma vagy a Duna Tv műsorával és nem született semmilyen elítélő nyilatkozat. /Beke Mihály András: Margó. A hír szent - Az elfogultság szabad. = Heti Magyarország, dec. 3./ A HTMH főosztályvezetője Pusztaszeri László.
1993. december 4.
Nő az infláció és a munkanélküliség, ebben a helyzeten a román politikai élet radikalizálódik, nyilatkozta Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. Iliescu elnök a hatalom megtartása érdekében felhasználta a nacionalizmust, emiatt a szélsőjobb egyre erősebb. /Magyar Nemzet, dec. 4./
1993. december 4.
Telegdy Erika és Telegdy Álmos azt vizsgálta, hogy objektív volt-e a Neptun-ügyről való tájékoztatásban a Romániai Magyar Szó. 1993. július-október között 102 írás jelent meg, mind az ellene, mind a mellette szóló cikkeket közölték, azonban az arányok inkább a Neptunt pártolók javára billennek. /Telegdy Erika, Telegdy Álmos: Objektivitás: központi-e a központi lap? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Ugyanebben a számban reagált a felmérésre Gyarmath János főszerkesztő, kifogásolva, hogy a szerzőpáros tanulmánya teljes terjedelmében más lapban, az Orient Expresszben lát napvilágot, emellett Telegdy Álmos a Neptun-tárgyalások ellen írt, tehát ő sem objektív. /Gyarmath János: "Az ember ? valamelyest mindig részrehajló". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1993. december 4.
A dec. 1-jei sepsiszentgyörgyi rendezvénnyel kapcsolatban Orbán Árpád megyei tanácselnök felháborodásának adott hangot Adrian Vlad Casuneanu prefektushoz írt levelében azért, mert meghívta Petre Turlea képviselőt, a Hargita-Kovászna jelentés egyik szerzőjét, azonkívül a magyar lakosság érzéseit sértő, soviniszta dalokat előadó énekesnőt. /Levél a prefektushoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1993. december 4.
Illyefalván a Keresztyén Ifjúsági Központban dec. 2-4-e között rendezték meg az erdélyi magyar alapítványok második találkozóját. Előzetesen 71 alapítvány jelentkezett, végül 41 alapítvány és egyesület képviseltette magát. Megvitatták a szponzorizálási törvénytervezetet, az alapítványok anyagi hátterének biztosítását és célszerű felhasználását, szabályozták a dokumentációs és tájékoztatási iroda tevékenységét. A találkozón részt vett Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke is. A megjelentek elhatározták, hogy kötetben megjelentetik az erdélyi magyar alapítványok és egyesületek név- és címtárát. /Sylvester Lajos: Erdélyi magyar alapítványok értekezlete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
1993. december 4.
1990-ben megalakult a Újságírók Szövetsége. Tevékenységéről nem lehetett sokat hallani. Idén év elején tisztújítás történt, az immár Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ nevet viselő szervezet Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője elnökletével sokrétű tevékenységbe kezdett. Szorosabbra fűzték kapcsolataikat a magyar sajtó egészével, a Románián kívüli újságíró egyesületekkel. A MÚRÉ-nak jelentős szerepe volt az újságírószak megalakításában. Az újságíróképzéssel többek között Cseke Péter, Korunk szerkesztőségi főtitkára, Cs. Gyimesi Éva és Péntek János egyetemi tanárok foglalkoztak. A MÚRE működését anyagilag a Spectartor Alapítvány biztosítja. /(németh): MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
1993. december 4.
Negyedszerre rendezték meg Érmindszenten nov. 20-án az Ady-ünnepséget. A Szatmár megyei RMDSZ-szervezte megemlékezésen jelen volt Katona Tamás államtitkár és Czine Mihály irodalomtörténész Budapestről, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és a kassai középiskola diákjai. A közönség meghallgatta a debreceni Kollégiuma Cantusának előadását. /Ady Endrére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
1993. december 6.
Dec. 6-án a képviselőház elfogadta a szenátus által korábban már jóváhagyott előterjesztést, hogy minden román állampolgárnak tízezer lejt kell fizetnie, ha átkel a határon. Ez az alapvető emberi jogok megsértése, politikai merénylet a magyarok ellen, nyilatkozta Bárányi Ferenc, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetője. /Határátkelés tízezer lejért. = Magyar Hírlap, dec. 8./
1993. december 6.
A Demokratikus Konvenció pártjai dec. 6-án tanácskoztak egy újabb bizalmatlansági indítvány szövegéről. /Ismét támad a román ellenzék. = Magyar Hírlap, dec. 6./
1993. december 6.
Marosvásárhelyen kétnapos ünnepséggel emlékeztek az Aranka György vezette Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, megalapításának 200. évfordulójára az EMKE szervezésében. Tófalvi Zoltán, az EMKE alelnöke nyitotta meg az ünnepséget. A rendezvény védnöke, Entz Géza nevében Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke üdvözölte a résztvevőket. Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere után Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke beszélt, majd Benda Kálmán akadémikus, a Magyar Történészek Világszövetségének elnöke Aranka György magyarországi kapcsolatait és a társaság tevékenységének európai visszhangját ismertette. Az évforduló emlékére emléktáblát helyezte el a Vártemplomban. /Kétszáz éves erdélyi nyelvművelés. = Új Magyarország, dec. 6./
1993. december 6.
A Magyar Szocialista Párt /MSZP/ kecskeméti fórumán Kovács László és Tabajdi Csaba kifejtette, az MSZP szerint történelmi kibékülésre van szükség Szlovákiával és Romániával, illetve a háborús konfliktusok rendeződése után Szerbiával. Alapszerződéseket kell kötni. Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban az MSZP még nem alakította ki végleges álláspontját. Úgy látják, hogy egy ország belépése esetén a kívülrekedtek fenyegetettnek éreznék saját helyzetüket. Kovács László szerint nem tett jót, hogy az Antall-kormány állandóan felhánytorgatták a múltat és helytelen volt csupán a kisebbségekre korlátozni a szomszédos országokkal való viszonyt. /Megbékélésre van szükség Romániával és Szlovákiával. = Népszabadság, dec. 6./
1993. december 7.
Iliescu elnök a belgrádi Politika lapnak nyilatkozott. Országában nincs magyarellenes légkör, állapította meg. Szerinte a kisantant nem magyarellenes szervezet volt. "A holmi etnikai és területi autonómiáról szóló elméletek nem korszerűek, nincsenek összhangban az európai valósággal..." Ezek az elméletek "káros gyakorlathoz vezetnek még a kisebbségek szempontjából is: bizonyos csoportok többségtől való elkülönüléséhez...", nyilatkozta a román elnök. /Pesti Hírlap, dec. 7./
1993. december 7.
Bukarestben különös aggodalommal tekintenek a korábbi Szovjetunióban végbement folyamatokra, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a La Libre Belgique dec. 6-i számában. A NATO "félig kinyitotta ajtaját", jellemezte a NATO által kilátásba helyezett Partnerség a békéért formulát. Románia számít a Nyugat-Európai Unió támogatására abban, hogy az ország a NATO tagja lehessen. /Melescanu-nyilatkozat. = Magyar Nemzet, dec. 7./
1993. december 7.
Tőkés László hangsúlyozta, hogy a kisebbség számára életveszélyes lehet a fenntartás nélküli konformizmus. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatban pedig elmondta, hogy megbíztak egy könyvvizsgáló céget a pénzügyi ellenőrzéssel, azonban Ábrahám Dezső nem segítette az ellenőrzést. /Joó István: Tőkés László a kivizsgálásról. = Pesti Hírlap, dec. 7./
1993. december 7.
Dec. 6-án a parlament mindkét házában a dec. 1-jei gyulafehérvári ünnep alkalmából történt incidenssel foglalkoztak, amikor néhány ellenzéki képviselőt megvertek a rendőrök. /Vita a gyulafehérvári incidensről. = Új Magyarország, dec. 7./
1993. december 7.
Az RMDSZ részt vett a Nemzeti Kisebbségi Tanács jogi bizottságának dec. 7-i egyeztető vitáján, aznap estére pedig meghívta a kisebbségi szervezetek képviselőit, hogy folytassák a vitát, egyúttal ismerjék meg az RMDSZ kisebbségi törvény-tervezetét. A meghívottak elfogadják a személyi autonómiára vonatkozó RMDSZ-előírásokat, de a többi autonómia-formától megijedtek, mondván, ezt nem fogadja el a román társadalom. /Cseke Gábor: Egyeztetések kisebbségi törvény ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1993. december 7.
A New York Times is elítélte azt, hogy okt. 22-én egy Bukaresthez közeli városban, Sloboziában felavatták Antonescu fasiszta diktátor szobrát. Antonescut terheli a felelősség 250 ezer zsidó és 20 ezer cigány haláláért. Első alkalommal állítottak Kelet-Európában szobrot háborús bűnösnek. Az avatáson a kormányhivatalnok is megjelent, továbbá Corneliu Vadim Tudor parlamenti képviselő, ismert antiszemita. A szoborállítás költségeit a rendőrség és Iosif Constantin Dragan emigráns vasgárdista fedezte. /Andrei Codrescu: Fascism on a Pedestal. = The New York Times, dec. 7./
1993. december 7.
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége határozata szerint az RMDSZ helyi önkormányzati tanácsosainak és polgármestereinek napirendre kell tűzniük a kétnyelvű feliratok kérdését, és határozatot kell hozniuk az ügyben. Pozitív döntés esetén el kell helyezni a kétnyelvű feliratokat. /B. T.: Kétnyelvű feliratokról döntött az RMDSZ. = Magyar Hírlap, dec. 7./
1993. december 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége felhívással fordult a gyülekezetekhez: adakozzanak a nélkülöző délvidéki magyarság megsegítésére. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
1993. december 7.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ 1991 decemberében alakult meg, székhelye Sepsiszentgyörgyön van. A Háromszéken kialakult anyanyelvi mozgalom szervezői alakították meg a szövetséget. Első közgyűlésük 1992 márciusában volt Kovásznán, ahol elnöknek Zsigmond Győzőt, főtitkárnak Tulit Ilonát választották meg. Az idei közgyűlés Kézdivásárhelyen volt, ahol Tulit Ilonát /Sepsiszentgyörgy/ választották meg elnöknek, főtitkárnak Ördögh Gyárfás Lajost, az elnökségi tagok: Antal Sándor /Székelyudvarhely/, Komoróczy György /Székelyudvarhely/, Mészely József /Sepsiszentgyörgy/. Zsigmond Győzőt közben kinevezték a bukaresti egyetem hungarológiai karára, azért vált meg tisztségétől. Az AESZ tiszteletbeli elnöke, szellemi irányítója Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári egyetemi tanár/Oláh István: Nyelvében élő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
1993. december 8.
A román parlament ellenzéki pártjai egyetértésre jutottak abban, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, nyolc pontba szedve a kifogásokat. /Bizalmatlansági indítvány készül Vacaroiu ellen. = Magyar Hírlap, dec. 8./
1993. december 8.
Közel 30 ezer ember tüntetett Bukarestben dec. 8-án a szakszervezetek felhívására. A Vacaroiu-kormány menesztését, Iliescu elnök lemondását követelték. A tüntető egyetemisták az elnöki palota /Cotroceni/ felé indultak, mire a palota őrsége ütlegelni kezdte az egyetemistákat. A tüntetők a követeléseiket tartalmazó petíciót átnyújtották a parlamentnek. /(cseke), Bukarest: Harmincezres tüntetés Bukarestben. = Magyar Nemzet, dec. 9./
1993. december 8.
Dec. 8-án elfogadták a Demokratikus Konvenció pártjai a bizalmatlansági indítvány szövegét, összegyűltek a szükséges aláírások is /134 képviselő, 53 szenátor/. A követelések gazdasági jellegűek. - Ticu Dumitrescu parasztpárti szenátor indítványa hatalmas vihart kavart: hozzák nyilvánosságra az 1945-1989 közötti időszak besúgóinak névsorát. /Pesti Hírlap, dec. 9./
1993. december 8.
A szenátorokkal, képviselőkkel való találkozókon sok szó esett a székelyföldi magyarság gondjairól. Magyari Lajos szenátor hangsúlyozta, hogy az elszegényedés és az elvándorlás a fenyegető veszedelem. Össze kell fogni, meg kell erősödni. /Simó Erzsébet: Szemtől szembe a választókkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
1993. december 8.
Katona Ádám nyílt levele az erdélyi magyar sajtóban is napvilágot látott. Levele a magyarországi politikai vezetőkhöz szól. Ebben kifejtette az igényeket: nemzeti önrendelkezést az összmagyarság számára, az anyaország vállalja fel az utódállamok magyarságának etnikai jellegű jogsérelmei orvoslásának képviseletét, az anyaország mondja ki védőhatalmi kötelezettségét az utódállamok magyarságával szemben. /Erdélyi nyílt levél magyar közéleti személyiségekhez. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Első közlése: nov. 3-i jegyzet.
1993. december 8.
Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője szerint az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete megvédhető a parlamentben, ha nem is sikerrel. Valószínűleg a tervezet is alakul még, mondta. A Nemzeti Egységtömb /a Román Nemzeti Egységpárt és az Agrárpárt szövetsége, későbbi fúziója/ a politikai tőke átmentését szolgálja. A következő időkben minden politikai erővel tárgyalni kell a kisebbségi törvényről. /Simon Judit: Nem visszarendeződés, hanem átmentés zajlik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./
1993. december 8.
Jeszenszky Géza külügyminiszter a Népszabadság kérdésére elmondta, hogy Tőkés László püspök eddig nem jelezte fenntartását a külügyminiszter erdélyi látogatásával kapcsolatban. A magyar külügyi vezetés semmi olyat nem tesz, ami árthatna a romániai magyarságnak. / Jeszenszky megnyugtatja Tőkést. = Népszabadság, dec. 8./ Tőkés László a tévében jelezte fenntartásait.
1993. december 8.
Nem engedélyezik Kolozsváron a magyar nyelvű felsőfokú zenei képzést. Elutasították a magyar zenetanárok kérését, hogy magyar nyelvű csoportokat hozzanak létre a konzervatóriumban. Minderről a tanárok memorandumot juttattak el az amerikai Magyar Emberjogi Alapítványhoz. /Lászlóffy Csaba: A homo regius vagy homogenizálás "közös nyelve" a zene? = Szabadság (Kolozsvár), de. 8./
