Kolozsváron a városi tanács egyik tagja, dr. Camelia Radulescu aláírásával hitelesített felhívásában azzal fenyegette meg a "horthysta tanácsosokat", hogy "a Deltába száműzzük magukat", ha továbbra is sértegetni merik Funar urat. /Indig Ottó: Deportálással fenyegetnek! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11. 5. p./
1993. február 11.
Szilágyi N. Sándor cikkében valóságos védőbeszédet tartott Domokos Géza mellett. Feltette a kérdést, ki fog bocsánatot kérni Domokos Gézától, ő mindenesetre megtette: ezt a cikket egy évvel ezelőtt kellett volna megírnia. /Szilágyi N. Sándor: Amivel tartozunk Domokos Gézának. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11. /
1993. február 11.
Ellenzéki képviselők és szenátorok közel nyolcvantagú csoportja tiltakozott beadványában a lehallgatások ellen és magyarázatot kértek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től. Az interpellációra Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője válaszolt, tagadta a tényeket, véletlenül ottfelejtett mikrofonokról beszélt. Azonban a képviselők irodáit 1990-ben alakították ki, ezért nincs válasz arra, hogy kik felejtették ott mikrofonokat. /Mikrofon-botrány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./
1993. február 11.
Három órán át hallgatta ki febr. 11-én Adrian Horia Miclescu bukaresti államügyész Kolozsváron, az ügyészségen Doina Corneát, mert államellenes összeesküvés címén jelentette fel őt három magánszemély, azt állítva, hogy 1991. szept. 27-i tévéinterjújában, a második bukaresti bányászjárás idején, arra szólította fel a bányászokat, hogy térjenek haza, és törvényes eszközökkel - például általános sztrájkkal - küzdjenek céljaikért. A feljelentés nyomán - Doina Cornea meghallgatása nélkül - folyt mostanáig a vizsgálat. Doina Cornea saját videokazettáját bocsátotta az ügyészség rendelkezésére, mivel a román televízió nem őrizte meg a szept. 27-i interjú felvételét. /Pesti Hírlap, Népszabadság, febr. 12./
1993. február 11.
Nicolae Spiroiu nemzetvédelmi miniszter febr. 11-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy Bukarest nem aggódik a magyar fegyvervásárlás miatt, a két ország között jó kapcsolatok vannak. /Népszabadság, febr. 12./
1993. február 11.
Az Európa Tanács legutóbbi ülésszakán Bratinka József, a szervezet magyar delegációjábak vezetője, az MDF országgyűlési képviselője levelet intézett Leni Fischer asszonyhoz, az ET Kulturális és Oktatási Bizottsága elnökéhez, valamint Jacques Baumelhez, az Európai Műemlékvédelmi Albizottság elnökéhez. Levelében tájékoztatatást adott arról, hogy Funar kolozsvári polgármester lépései a város Mátyás király-szobrával kapcsolatban az európai műemlékvédelem ellen számító tettek. Funar "1992. novemberében elrendelte, hogy egy történelmi műemlék talapzatára román nyelvű, nemzeti és kegyeleti érzéseinket sértő feliratot helyezzenek el." /Levél a Mátyás-szobor ügyében. Súlyos sérelem. = Pesti Hírlap, febr. 11./
1993. február 11.
Ion Iliescu Ceausescu iskolájában címmel közölt Romániával foglalkozó cikket a Le Quotidien de Paris febr. 10-i száma. A Ceuasescut dicsőítő, utranacionalsita Paul Everacot nevezték kia Román Televízió élére. Ugyanúgy megdöbbentő, hogy Adrian Paunescu helyet kapott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén a román küldöttségben. Doina Cornea polgárjogi harcost beidézték az ügyészségre. A régi rendszer továbbélését mutatja a magyarok elleni "kitartó provokáció" is. /H. J. A.: "Ion Iliescu Ceausescu iskolájában". = Magyar Híralp, febr. 11.
1993. február 11.
Egymás után szűntek meg Bukarestben a magyar lapok /Falvak Népe, Változó Valóság, Cimbora/, ez a sors fenyegette a Fiatal Fórumot is. Csíkszeredán indult újra Ifi Fórum néven, egy magánkiadó, a Novos jóvoltából, 1992. áprilisától. 1992. júniusától Ferenczes István a főszerkesztője. Nem jelentkezik az utánpótlás, hiába hirdettek riporteri pályázatot. Nincsenek külön ifjúsági réteglapok, így mindenkihez kell szólniuk. /Mihálka Zoltán: Intrejú Ferenczes Istvánnal, az Ifi Fórum főszerkesztőjével. = Média (Nagyvárad), febr. 11./
1993. február 11.
A Romániai Magyar Szó febr. 10-i számában Naplójegyzetek címmel megjelent Sütő András folytatásokban sorra kerülő Sütő András munkája, amely az 1990 márciusi marosvásárhelyi pogrom miatt megszakadt. Az akkori véres eseményekben Sütő András súlyosan megsérült, elvesztette egyik szeme világát. A most megjelenő naplórészletek teljes szövege a debreceni Csokonai Kiadónál jelenik meg. /Kiss Zsuzsa: Sütő András folytatja a naplóírást. = Magyar Nemzet, febr. 11./
1993. február 12.
Febr. 12-13-án a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében tanácskoztak a határokon túlról érkezett magyar tudósok a szomszédos országokban levő magyar tudományosság helyzetéről. Jakó Zsigmond, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy újra van magyar tudomány Erdélyben. "Társadalmi egyesületben tudományt szervezni eléggé elavult módszer, de szükség van rá." Az egyesületnek 18 ezer tagja van. Nem kérnek kivételezést, hanem azt, hogy legtehetségesebbek képezhessék magukat. /Magyar Nemzet, febr. 15./
1993. február 12.
1992. decemberében megszüntették a bűnvádi eljárást Ioachim Moga volt Kolozs megyei első titkár és Iulian Topliceanu volt helyi katonai parancsnok ellen, mondván, hogy a katonaság parancsnak engedelmeskedett, amikor a tüntető tömegbe lőtt. Ők tehát nem hibásak az 1989. dec. 21-i sortűz 26 halottjáért és 63 sebesültjéért. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Kolozsváron Ghenus Mihai bukaresti katonai ügyész febr. 12-én találkozott a kolozsvári sortűz áldozatainak hozzátartozóival és magyarázni kezdte döntését. A hozzátartozók azonban nem tudnak belenyugodni abba, hogy a gyilkosok szabadon sétálhatnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
1993. február 12.
Borbély Imre a vele készített interjúban kifejtette, hogy Markó Béla a jelenlegi nehéz időszakban ideális elnöke lesz az RMDSZ-nek. Az utóbbi időben megjelent "több nagyon vitriolos hangnemben írott, populista szólamokat használó, az RMDSZ vezetősége ellen kelt cikk és felhívás, amely Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanárnő által kezdeményezett hatalomkisajátítási vádban csúcsosodott ki, meg nem nevezett, de többes számmal ítélt /tehát nemcsak Domokos Géza/ vezetőségi taggal szemben." Ezt a vádaskodó felhívást több szabadelvű köri tag is aláírta. A "Cs. Gyímesi-csoport hangadói mechanikusan átveszik a magyarországi, késélre menően megosztott helyzetet, az MDF-SZDSZ pártosságot, és keresve kutatják, nálunk ki is az a hatalmat kisajátító nemzeti politikus, akit ezzel a váddal meg lehet bélyegezni." Az RMDSZ-nek legitim testületei vannak. A KOT-ba /Küldöttek Országos Tanácsa/ többnyire politikusokat és a politikában jártas jelölteket delegálnak, ezért nevetséges az olyan ellenvetés, hogy a KOT miért hozott döntést, mielőtt tanácskozott volna a szakértőkkel. /Kozma Szilárd: Egy eszmei gátszakadás utáni konszolidáció. = Orient Expressz, febr. 12./
1993. február 12.
A román ellenzék lapjának vezércikke: Snegur eladja az országot! A lap hazaárulással vádolja a Moldovai Köztársaság elnökét, amiért autonómiát ígért az egyébként soha Romániához nem tartozó Dnyeszteren túli területnek. /Romania Libera, febr. 12., MTI/
1993. február 12.
A Magyarországról érkező lapok igen nagy késéssel érnek Kolozsvárra. Jellemző, hogy az olyan újságok késnek akár két hónapot is, amelyekben ilyen címek vannak: Történésvita Erdélyről - Párizsban. Ez nem a cenzúra jele- /k. i.: Budapest - Kolozsvár, postán 2 hónap. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
1993. február 12.
Erőss J. Péter, a Csángó Magyarok Szövetségének elnöke visszatekintett a szövetség megalakulására. A bejegyzéssel voltak nehézségeik, mert Domokos Géza nem lelkesedett az ötletért. Minek külön csángó szövetség? Mit szól majd a Vatra Romaneasca? - kérdezte. Végül mégis sikerült a bejegyeztetés. Erőss J. Péter, amint mondta, belefáradt az ellene folyó támadásokba, 1991-ben lemondott a szövetség elnöki tisztségéből /most újból ő az elnök/. Erőss J. Péter elismerte Atzél Endre páratlan segítségét, aki Magyarországon lakását egyfajta ingyenes szállodává alakította, kijárta azt, amire a csángóknak szüksége volt. Később azonban a kapcsolat megromlott, Erőss J. Péter vádaskodó hangon nyilatkozott Atzél Endréről /nem számolt el az adományokról/, kifogásolta, hogy Atzél segítségével egy másik csángó szervezetet is alakult. - Domokos Géza, az RMDSZ elnöke elismerte mindkét szervezetet. Atzél Endre később összekülönbözött Horváth Antal atyával. Horváth Antal ebben az ügyben beadványt juttatott el a Határon Túli Magyarok Hivatalába. - Erőss szerint elég egy csángó szervezet. /Bíró Béla: "A csángócskákat mindenki szereti?" = Brassói Lapok, febr. 12./
1993. február 12.
Gelu Pateanu román író, műfordító 1990 óta Magyarországon, mert Romániában nemzetietlen, sőt a román népárulójának tekintették, és el kellett menekülnie. Pateanut 1952-ben kényszermunkatáborba vitték, a Duna-csatorna építésére. Innen kevesen kerültek haza, körülbelül százezer ember halt meg a különböző táborokban. Pateanu kezdett magyar műveket románra fordítani, ezt nem nézték jó szemmel. Pateanu Bukarestből egy színmagyar faluba költözött, gyermekei is itt születtek, később egy másik faluba költözött, Etédre. A hatóságok itt sem hagyták békén, különösen akkor, amikor látták, hogy Pateanu nyíltan magyarbarát. /Dobos Tamás: A Duna-deltától az ELTE román tanszékéig. = Magyar Nemzet, febr. 12./
1993. február 12.
Febr. 11-12-én kétnapos kerekasztal-megbeszélést tartottak a román-magyar kapcsolatokról. A tanácskozást három nem kormányzati szervezet kezdeményezte: az etnikai viszonyok tanulmányozásának amerikai programja, a Project of Ethnic Relations /PER/, a bukaresti Jövőt Romániának Alapítvány /JRA/ és a budapesti Teleki László Alapítvány. Kedvezően nyilatkozott a tanácskozásról Vasile Secares, a JRA elnöke. Fülöp Mihály, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóhelyettese rámutatott: a XX. században első alkalommal történik meg, hogy Magyarország és Románia vitás kérdéseit közvetlen tárgyalásokon oldhatja meg. /Tárgyszerűen az etnikai feszültségekről. = Népszabadság, febr. 15./
1993. február 13.
Ion Iliescu elnök fogadta a román parlament négy székelyföldi tagját, Magyari Lajos és Kozsokár Gábor szenátorokat, Hajdú Gábor, Nagy Benedek képviselőket. A küldöttség azt kérte az elnöktől, hogy magyarok legyenek a prefektusok a két székely megyében. Iliescu megértőnek mutatkozott. /Bogdán Tibor: Iliescu támogatja az RMDSZ álláspontját. = Magyar Hírlap, febr. 13./
1993. február 13.
Febr. 13-án Kolozsváron találkoztak a Kolozs megyében RMDSZ-listán befutott tanácsosok és polgármesterek /180-an vannak/, százötvenen jelentek meg. Jogászok tartottak előadásokat, ismertették a tennivalókat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
1993. február 13.
Febr. 13-án Marosvásárhelyen tanácskozott az 1991-ben csíkszeredai székhellyel megalakult Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/. A 13 ezer magyar nemzetiségű oktató egyharmada szakképzetlen. Lászlófy Pál elnök elmondta, hogy megpróbálták felvenni a kapcsolatot a tanügyminisztériummal, levelükre azonban nem kaptak választ. A Magyarországon tanulók ösztöndíjáról tanácskoztak. Az új tanügyminiszter ígérete szerint Kolozsváron az egyetem minden fakultásán indul magyar csoport, meghatározott keretszámmal. A magyarországi továbbképzési tanfolyamokra és a Bolyai Nyári Akadémiára osztották el a helyeket, tájegységenként. A Bolyai Nyári Akadémia keretében 1200 pedagógus továbbképzését tűzték ki célul, ebben segít a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium, továbbá a Magyarok Világszövetsége, magyarországi egyetemek és az egyházak is. A Bolyai Nyári Akadémia keretében Erdély több városában 17 tanfolyamot szerveznek júliusban. /(Bodolai): Marosvásárhelyen ülésezett az RMPSZ Népújság (Marosvásárhely), febr. 17., Bíró István: A fő cél: 1200 pedagógus továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20-21./
1993. február 15.
Az elmúlt héten Budapesten tanácskoztak a szomszédos országok kutatói, tudósai. Az újságíró beszélgetett a megjelentekkel. Jakó Zsigmond történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület EME/ elnöke leszögezte: "Társadalmi egyesületben tudományt szervezni eléggé elavult módszer, de szükség van rá. Korszerű intézményrendszerünk csak akkor lesz, ha visszakapjuk eltulajdonított nemzeti örökségünket." Van már egy kis házuk, ott szeretnék berendezni a Hungarológiai Intézetet. Jakó Zsigmond javaslatot tett az ösztöndíjpolitikával, a tudományos utánpótlás nevelésével kapcsolatban. Ne az élelmes kapjon ösztöndíjat, hanem a legtehetségesebb. Azt javasolta, hogy a különböző intézmények pénzeiből létesítsenek egyetlen közös alapot, az jól áttekinthető legyen. /frech/: Jakó Zsigmond, Románia. Ne kivételezzenek velünk! = Magyar Nemzet, febr. 15./
1993. február 15.
Szilágyi István kolozsvári író, a Helikon /Kolozsvár/ irodalmi hetilap főszerkesztője az irodalmi életről kifejtette: "Az elvándorlás, a cenzúra és az alkohol gyengített minket a kemény diktatúra idején." Az elvándorlás miatti vérveszteséget nem tudják kiheverni. A szabadság nem hozta meg a várt élénkülést. Nincs igazán jelentős irodalom, ám mind a négy irodalmi lap, a Látó, a Korunk, a Helikon és az A Hét is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy ennek az ellenkezőjét bizonyítsa. A Helikon szerkesztőségében több író dolgozik: Király László főszerkesztő-helyettes költő, azután Sigmond István író, Lászlóffy Aladár költő, Mózes Attila író. K. Jakab Antal rangos kritikus. /Osztovits Ágnes: Rendhagyó folyóiratszemle. Szilágyi István a kolozsvári Helikonról. = Magyar Nemzet, febr. 15./
1993. február 16.
Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága meghívására okt. 16-án négynapos látogatásra Budapestre érkezett a román parlament emberjogi bizottságának küldöttsége Tanase Tavala vezetésével. A román delegáció először Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével tárgyalt. Bálint-Pataki József, a hivatal főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a találkozó a két ország emberi jogi tevékenységével kapcsolatos kölcsönös tájékoztatást szolgálta. Tanase jelezte: a bizottság alig négy hónapja működik, azért érdeklődött a magyar gyakorlat iránt. /(p.l.): Román emberi jogi bizottság Budapesten. = Magyar Nemzet, febr. 17./
1993. február 16.
Az RMDSZ Maros megyei választmánya nyilatkozatban tiltakozott dr. Zeno Oprisnak, a Vatra Romaneasca elnökének a Cuvintul Liber /Marosvásárhely/ febr. 5-i számában megjelent írása miatt, melyben a romániai magyarságot románellenesnek nyilvánította és a székelyföldi gyilkosságok okozóját az RMDSZ-ben jelölte meg. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
1993. február 16.
A Debrecenben lezajlott Kárpátok Eurorégió együttműködési összejövetelnek szinte nem is volt visszhangja a román sajtóban. Egyedül az Adevarul írt gunyoros hangvételű cikket a határ menti regionális együttműködési törekvésekről. Simona Miculescu külügyi szóvivő kérdésre válaszolva elmondta, a román határ menti megyék is hivatalosak voltak, de nem jelenetek meg. A meghívókat a megyei pefekusi hivatalokba küldték, nem a külügybe. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Román lapvélemény a Kárpátok régióról. = Magyar Nemzet, febr. 16./
1993. február 16.
Megalakult a Brassói Magyar Vállalkozók és Kereskedők Egyesülete, a BRAMIK. Az új társaság az információcsere mellett könyvelői és menedzsertanfolyamokat hirdetett meg. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
1993. február 17.
A román képviselőház és szenátus febr. 17-i együttes ülésén számolt be a delegáció az Európa Tanács ülésén való részvételről. Adrian Motiu szenátor Frunda Györgyöt támadta, amiért dokumentumot ismertetett, ezzel nem Románia érdekeit képviselte. Frunda György visszautasította a vádaskodást. Ezután Adrian Paunescu szenátor kért szót. Beszélt a Budapest érdekeit követő hazaárulókról, a szeparatista iskolákról, arról, milyen szeretettel fogadták delegációjukat Strasbourgban és akkor egyesek, akik "csak most tanultak meg tagoltan beszélni..." Erre az ellenzék tiltakozásul kivonult a teremből, közben a szélsőséges pártok és az Iliescu elnököt támogató Nemzeti Megmentési Demokratikus Front képviselői megtapsolták Paunescut. /Demeter Ildikó: Parlamenti rapszódia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Népújság (Marosvásárhely), febr. 19., Magyar Hírlap, febr. 18./
1993. február 17.
Iliescu elnök febr. 17-én hivatalos látogatást tett Brüsszelben, a NATO központjában és találkozott a szervezet vezetőivel. Ez volt az első eset, hogy román államfőt fogadtak a NATO központjában. /L. P.: Iliescu elnök először a NATO-nál. = Népszabadság, febr. 18./ Iliescu elnök Brüsszelben megbeszélést folytatott Jacqes Delors-ral, az Európai Közösség elnökével is. Megbeszélésükről azonban semmilyen írásos visszhang nem született, az EK székházában erről senki nem akar nyilatkozni. /Pesti Hírlap, febr. 20./
1993. február 17.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete állásfoglalásában sürgette az új tanügyi törvény elkészítését, tiltakozott a tanügy központosítása ellen, hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan a magyar nyelvű oktatás korlátozása. /Állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17./
1993. február 17.
A román kormány konkrét lépésekkel kívánja segíteni a Moldova Köztársasággal való integrációt. A gazdasági integráció érdekében közös bankot akar létrehozni Chisinauban, ehhez Románia 2,6 millió dolláros alaptőkét ajánlott fel. Segítik Moldávia középiskolásainak és egyetemistáinak Romániában történő iskoláztatását ösztöndíjakkal. A romániai sajtót rendszeresen el akarják juttatni Moldovába. /Botos László: Bukarest és Chisinau közeledése. = Új Magyarország, febr. 17./
