Romániai parlamenti küldöttség vendégeskedett az Egyesült Államokban, köztük volt Hosszú Zoltán RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hogy Amerikában a szakértők igen tájékozottak Romániát illetően. Találkoztak kormányhivatalnokokkal, szenátorokkal is. Tőkés László kijelentését úgy fogadják el, ahogy a püspök kifejtette: burkoltabb formában történő nemzettelenítés. Amerikában tudnak a kisebbségi gondokról, a zsidóellenes kirohanásokról. Az amerikaiak a román kormány számlájára írták a nemzeti feszültségeket. /Tóth Erzsébet: Az Egyesült Államokban Bukarestet hibáztatják a kisebbségi feszültségekért. = Magyar Nemzet, ápr. 27./
1993. április 27.
A kolozsvári volt református gimnázium csak most nyerte el a jogot, hogy 1990 elején felvett nevét - Apáczai Csere János Líceum - jogszerűen viselheti. A tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy a líceumban magyar tanítóképző osztály is induljon. Tanítóképző jelenleg Zilahon, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon működik. /Kapcsolt hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
1993. április 27.
A politikai zsarolás stratégiája címmel támadta a Dimineata ápr. 27-i száma az RMDSZ-t, megemlítve az RMDSZ parlamenti csoportjának budapesti látogatásakor elhangzottakat. A román napilap idézte Kónya-Hamar Sándor /azóta általa is cáfolt/ nyilatkozatát. /Gyűlölik az RMDSZ-t. = Pesti Hírlap, ápr. 28./
1993. április 27.
Ápr. 22-én az ügyészség elkobozta Hitler Mein Kampfjának román nyelvű kiadását. A bukaresti Oliviu Tocaciu adta ki tízezer példányban és már a piacra is dobta. Az ügyészség a nagyszebeni nyomdában lefoglalta a még ottmaradt ötezer példányt. /Cseke Gábor, Bukarest: Elkobozták a Mein Kampf román kiadását. = Magyar Nemzet, ápr. 27./
1993. április 27.
Kozsokár Gábor szenátor rámutatott, húsz éve sok magyar dolgozott Sepsiszentgyörgyön a megyei törvényszéken és a városi bíróságon, ma kivételesen találni egyet-egyet. Emlékezetes, hogy a nyolcvanas években a magyar egyetemet végzetteket kihelyezték román vidékekre. Kozsokár szerint szándékos, megrendezett provokáció volt 1984-ben a szoborrobbantás Sepsiszentgyörgyön. Ennek nyomán leváltották a vezető tisztségben lévő magyarokat. A Har-Kov jelentés körül is a betelepítő szándék áll. /B. Kovács András: Aránytalanságok, diszkrimináció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
Erdélyi értelmiségiek riadtan nézik azt, hogy a magyarországi sajtó egy része támadta a Duna Tv-t. Péntek János kolozsvári egyetemi tanára Duna Televízió fontosságát elsősorban nyelvi szempontból értékelte. A nyelvi elszigeteltség feloldásában van nagy szerepe a Duna Tv-nek. Murádin László akadémiai kutató hozzátette: "A mi erdélyi beszédünk visszaszorulóban" van, mert egyre kevesebb az alkalom, hogy magyarul megszólaljanak. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a Duna Tv sokat tehet a magyarságszemléket fejlesztése érdekében. Kötő József, az RMDSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy a kultúraépítő munkában vár segítséget a tévétől. Egyetemes magyarságban gondolkodó műsorokra van szükség. /Csáky Zoltán: Erdélyiek a Duna TV-ről. = Népszabadság, ápr. 27./
1993. április 28.
Micea Pascu - korábban Iliescu elnök tanácsadója, jelenleg védelmi minisztériumi államtitkár - elemző cikke az angol nyelvű japán Daily Yominsi című lapban jelent meg. A Romániai Magyar Szó magyar fordításban közölte Pascu elemzését. Pascu szerint Magyarország kezd c fő potenciális ellenségévé válni, de a nagyhatalmak nem támogatják Romániával kapcsolatos céljai elérésében. Magyarországnak meg kell elégednie kisebb eredményekkel, és elnapolni a legfontosabbat /Erdély kérdését/, addig, amíg egy nagyhatalom nem lesz hajlandó Magyarország problémáját "rendezni". A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatban Magyarország előnye jelentős. Bukarestben nem kell dramatizálni ezt az előnyt, sem alábecsülni, amíg a magyarországi vezetés és a romániai magyarok tovább folytatják ellenséges akcióikat Románia ellen. /Románia keresi helyét az új rendben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
1993. április 28.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 28-án ülésezett és kiadott állásfoglalásában ismételten kinyilvánította, hogy a kormány 105/1993. márc. 24-i rendelete /román nemzetiségű prefektusok kinevezése Hargita és Kovászna megyékbe/ diszkriminatív intézkedés. A prefektus olyan intézmények felett is hatalommal rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a magyar lakosság jogainak gyakorlását. Az RMDSZ dokumentációt állított össze a döntés diszkriminatív voltáról és azt eljuttatta nemzetközi szervezetekhez, hivatalos óvást nyújtott be a kormánynak. A két megye önkormányzati konferenciái kilátásba helyezték a tanácsosok, polgármesterek ápr. 30-ával kezdődő lemondását. Az időpont egybeesik az áremeléssel, ez jelentős szociális feszültséget ébreszthet, továbbá az 1993. évi költségvetést csak most fogadták el. Az RMDSZ nem hagyhatja magára a két megye közösségét, ezért a lemondások elhalasztását javasolja. /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
1993. április 28.
Ápr. 28-án Markó Béla elnök az RMDSZ nevében törvényességi óvással fordult a kormányfőhöz a prefektusok kinevezése ügyében. Az óvást az alkotmány 101. szakasza 2. bekezdése megszegésére alapozza, amely kimondja: "Hatáskörének teljesítésében a kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel." /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 21. sz., ápr. 28./
1993. április 28.
Dr. Wilfried Schreiber, a kolozsvári Német Demokrata Fórum és az Interetnikai Párbeszéd Egyesület alelnöke elmondta, hogy Németország támogatja a romániai német kisebbséget. Kénytelenek voltak azt kérni, hogy a Németországból érkező segélyszállítmányokról minden esetben értesítsék a Német Demokrata Fórum /NDF/ központját, mert több korábbi szállítmány eltűnt. Az NDF őrzi függetlenségét, a szabad döntés lehetőségét, választáskor nem lépett koalícióba senkivel. Több oka van annak, hogy nem alakult ki kisebbségi egységfront: eltérő a lélekszám, az asszimiláció foka, mások a célkitűzések. Ennek ellenére az NDF állásfoglalásai nem mondanak ellent az RMDSZ állásfoglalásainak. /Bartunek István: Kisebbségek egymás között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
1993. április 28.
Ápr. 28-án hivatalosan kinevezték Liviu Medrea eddigi kolozsvári alpolgármestert megyei alprefektusnak. Az erkölcsileg és szakmailag kompromittált Medrea ezután sajátmagát fogja felülbírálni. /Németh Júlia: És mégis felfelé bukott Medrea alpolgármester. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
1993. április 28.
A román biztonsági szervek operatív parancsnokságot hoztak létre, tekintettel az áremelések miatt máj. 5-re meghirdetett általános sztrájkra és tüntetésre. Az SRI a legérzékenyebb pontok közé sorolta a székelyföldi városokat is, holott ott nem terveztek tüntetést. /Rendőri készültség a román sztrájkok előtt. = Népszabadság, ápr. 28./
1993. április 28.
A szomszédos országokban élő magyar tudósok és könyvkiadók mutatkoztak be ápr. 27-én Budapesten, a Kossuth Klubban. Benkő Samu kolozsvári professzor azt fejtegette, hogy 1989 után az erdélyi magyar tudományosság harmadszor kezdett újra ebben a században. /(botlik): Új remények és gondok között. = Magyar Nemzet, ápr. 28./
1993. április 28.
A FUEV /Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója, a KENF /Közép-európai Népcsoportok Fóruma/ és a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ közösen elkészíti a kisebbségben élő magyarok közös autonómiatervezetét. Borbély Imre, az RMDSZ alelnöke a mostani tanácskozás részvevője más az RMDSZ harmadik kongresszusa előtt közzétette az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó javaslatát. Minderről Neumann Ottó ironikusan írt, az egészet Nagy Tervnek nevezte, hozzátéve, a szomszédos országok úgysem egyeznek bele. Szerinte ez elfordulás a romániai valóságtól. /Neumann Ottó: A Nagy Terv. = Magyar Hírlap, ápr. 28./
1993. április 29.
Nem hozott döntést bukaresti ülésén az Európa Tanács jogi bizottsága Románia felvételét illetően, de értékelésük pozitív, ez a lényege Martin Strimitzer, a jogi bizottság elnöke nyilatkozatának. /Nincs még döntés Bukarestről. = Új Magyarország, ápr. 29./
1993. április 29.
Ápr. 24-én rendkívüli ülésen hagyta jóvá a kormány a szubvenciók megvonása következtében szükséges szociális védelmi intézkedések keretét. Szem előtt tartották, hogy az új árszintek elviselhetőek legyenek a lakosság számára, hangsúlyozta Nicolae Vacaroiu miniszterelnök. A bérek havi átlagos kiegészítése 8002 lej, a nyugdíjaké 6621 lej. Az országos minimális bruttó alapbér 28 950 lej lesz. /A kormány szociális intézkedései. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
1993. április 29.
Dr. Octavian Buracu, az Etnikumközi Párbeszéd Egyesülete elnöke Ion Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében kifejtette, aggodalommal töltik el Funar kolozsvári polgármester ismételt, etnikumközi provokációi. Az Etnikumközi Párbeszéd Egyesülete kéri, hogy az elnök tegye meg a megfelelő intézkedéseket ezek megfékezésére, a békés együttélés légkörének megteremtésére. /Ion Iliescuhoz, Románia elnökéhez. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
1993. április 29.
Ápr. 30-án lesz Cseresznyés Pál fellebbezési tárgyalása Bukarestben. Cseresznyés Pált 15 évre ítélték, mert a magyarokra uszított hodáki Mihai Cofariu támadójaként azonosították az videofelvételen. Ezt a videofelvételt most többször bejátszották a román tévéadók, hogy hangulatot teremtsenek a tárgyaláshoz. Cseresznyés Pál ugyanannyit kapott, mint a tömeggyilkos Ion Dinca, akinek életfogytiglanját a Legfelsőbb Bíróság ápr. 26-án 15 évre változtatott. Az ő tárgyalása előtt a tévé nem mutatott felvételeket 1989. decemberéről. /Nits Árpád: Justitia félkarú mérlege. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
1993. április 29.
Az Európa Tanács jogi bizottsága Brassó megyében tett látogatást. A Német Demokrata Fórum képviselői, élen Paul Philippi elnökkel hangsúlyozták, hogy támogatják Románia integrálódását az európai struktúrákba. Romániában hiányzik az a jogi keret, amely a német kisebbségnek védelmet nyújt az egyes román pártok idegengyűlölete ellen. Megnevezték a Nagy-Románia Pártot, a Román Nemzeti Egységpártot és a Szocialista Munkapártot, rámutatva, hogy egy jogállamban ezeket ügyészség elé kellene állítani. A románok történelme a tantárgy, nem Románia története. /Idegengyűlölet ellen nincs védelem. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
1993. április 29.
Halász Anna is hozzászólt az etnikai tisztogatás kifejezés vitájához. Sok érvet hozott fel a romániai kisebbségekkel, magyarokkal, zsidókkal szembeni bánásmódról, megállapítva, hogy hideg etnikai tisztogatás lehetne a megfelelő kifejezés. /Halász Anna: Nem egyfajta, hanem hideg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1993. április 29.
Magyarveszély fenyegeti az ősi román földet, állapították meg a mócok első, Kolozsvárott rendezett összejövetelén. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólalt az összejövetelen, kifejtve, hogy "a fokozódó magyar veszedelem miatt" a mócoknak ismét le kell majd jönniök a hegyekből, a haza védelmében. /Funar a mócokkal fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, ápr. 29./
1993. április 29.
Ápr. 17-én Marosvásárhelyen ülésezett a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete igazgatótanácsa. A szervezet nevében a szócserét a rövidítés könnyebb kiejthetőségével indokolta: MÚRE. Az egyesület új székhelye: Marosvásárhely, Városház u. 1. Az ülésen tárgyaltak a Spectator Alapítvány bejegyzéséről és megválasztották kuratóriumát. Kántor Lajos, a MÚRE elnöke ismertette a Korunk és más kolozsvári kiadványok helyzetét. A MÚRE igazgatótanácsa tiltakozó nyilatkozatot fogadott el. Tiltakoztak amiatt, hogy a kolozsvári szerkesztőségeket kilakoltatással fenyegetik. A tiltakozó nyilatkozatot elküldték Iliescu elnöknek. /MÚRE igazgatótanácsi ülés Marosvásárhelyen. = Média, ápr. 29./
1993. április 29.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége ápr. 22-én tartotta közgyűlését Kézdivásárhelyen. A szakemberek megállapították, hogy a hazai magyar nyelvű tévéműsorok elzárkóznak az anyanyelvápolástól. Ezt bizonyítja az is, hogy az ápr. 20-22-e között lezajlott országos Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Versenyről egy szót sem szólt a magyar adás. /Komoróczy György: A televízió közömbössége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Macskaszem rovat, ápr. 29./
1993. április 29.
Désen a ferencrendi kolostor visszaadását az 1989-es események után a kisváros mintegy kétezer fős katolikus közössége tüntetésen követelte. Ily módon visszakaptak az épületből öt szobát és a raktárnak használt helyiség egy részét. Ez utóbbi kultúrterem lesz, illetve ifjúsági klubként fog működni. Ferencz Béla Ervin ferences rendfőnök elmondta, hogy szükség lenn az épület egészére. Esőfokon megnyerték a pert, azonban Kolozsváron a per egyelőre elveszett. Az egyházközség fellebbezett. /Péterszabó Ilona: Mégis kié lehet egy kolostor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1993. április 30.
Ápr. 30-án tárgyalta Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság Cseresznyés Pál fellebbezését, akit a marosvásárhelyi törvényszék minősített emberölési kísérlet vádjával 10 év börtönre ítélt. - Frunda György, Cseresznyés Pál védője hangsúlyozta, ez politikai per, a 45 oldalas vádiratból 30 a marosvásárhelyi eseményekről szól, melyben - szemben a Helsinki Bizottság jelentésével -, a magyarságot kiáltja ki egyedüli bűnösnek. A marosvásárhelyi bíróságok elfogultak: az elítéltek közöl mindössze két román szerepel /másfél éves felfüggesztett szabadságvesztéssel/, de 44 magyar és cigány. Cseresznyés Pál elismerte, hogy belerúgott Mihaila Cofariuba, de ez nem emberölési kísérlet. A vádlott elmondta, hogy letartóztatása idején és később is, a börtönben többször megverték, aludni sem hagyták. Cseresznyés ügyvédje kérte, hogy a verést akadályozzák meg. A fellebbezés ügyében máj. 17-én hoznak ítéletet. Frunda György felmentő ítéletet kért. Amennyiben ez nem következik be, nemzetközi fórumokhoz fordulnak, mondta. /Demeter J. Ildikó: Mérlegen a Cseresznyés-per. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az ápr. 30-i tárgyaláson bevonult az ítélőtanács: Antonie Pandrea elnök, Silvia Marica és Gheorghe Toader bírák. Az ügyész Bonini. Frunda György kérte a bíróságot, hogy védencével magyarul beszélhessen, de ezt nem engedélyezték. Frunda György védőbeszédében cáfolta a vádiratban foglaltakat. Akkor három autóbusz érkezett félrevezetett emberekkel, akik megtámadták az RMDSZ székházát. Ha a szervezők nem bujtatják fel a vidékről beáramló embereket, nem került volna sor összecsapásra. Maga Mihaila Cofariu is bevallotta, a román pópa figyelmeztette őket, a magyarok elfoglalták Marosvásárhelyt és uralmuk alá akarják keríteni Erdélyt. Sütő András támadóját másfél évre ítélték, Cseresznyés Pál egy rúgásért 10 esztendőre. Egy ütés nem meríti ki a minősített emberölés kísérletének vádját. A közerkölcs elleni vétség pedig nevetséges vád, amikor összecsapás történt. Megdöbbentő volt a sértett Cofariu ügyvédjének állítása: hangversenyre érkeztek a görgényvölgyi románok. /!/ Cseresznyés Pál elmondta, hogy a előzetes letartóztatása idején és a börtönben súlyosan bántalmazták a börtönőrök és cellatársai is. Nem hagyták pihenni, éjszaka is felzavarták és megverték. A tárgyalás után Frunda György kijelentette, ha a határozat nem lesz pozitív, akkor Cseresznyés ügyét újból szóbahozza az Európa Tanács jogi bizottságában. /Béres Katalin: Románia Dreyfus-pöre? = Orient Expressz (Bukarest), máj. 7./ Előzmény: 1991. jan. 18-án tartóztatták le, 1992. júl. 7-én a Maros Megyei Törvényszék 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./
1993. április 30.
Áprilisban fogadta el a parlament az 1993. évi költségvetést, azonban Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő szerint a költségvetés nem reális, a valóságosnál alacsonyabb inflációval számoltak. Fenn akarják tartani a veszteséges vállalatokat. Az utóbbi három évben csökkent a kultúra, az egészségügy támogatása és nőttek az adminisztráció, a közrend, a védelem kiadásai. /Balázs János: Szerényen, milliárdokról. = Brassói Lapok, ápr. 30./
1993. április 30.
Szelíd hangú levélben válaszolt a román elnöki hivatal a Nagy-Románia Párt Iliescu elnökhöz intézett, durva hangú levelére, amelyben a fasiszta eszméket hirdető párt a Holocaust Múzeum megnyitásán való jelenléte miatt ítélte el az elnököt. Az udvarias hang azt mutatja, hogy Iliescu nem kíván szakítani ezzel a szélsőséges párttal. /Durva levélre szelíd válasz. = Magyar Hírlap, ápr. 30./
1993. április 30.
Ápr. 30-án Sepsiszentgyörgyön tanácskozott a Kovászna megyei önkormányzati konferencia, az RMDSZ elnökségét Takács Csaba ügyvezető elnök és Magyari László Nándor alelnök képviselte. Kimondták, hogy a jelenlegi helyzetben nem lenne hatékony a tanácsosok lemondása, ehelyett prefektus-ügyben a helyi népszavazás mellett döntöttek. Ugyancsak ápr. 30-án ülésezett Hargita megye önkormányzati konferenciája, hasonló napirenddel. Ők is elvetették a polgármesterek és tanácsosok lemondását, szintén a referendumot tartják járható útnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest),máj.4./
1993. április 30.
Chebeleu elnöki szóvivő ápr. 30-i sajtóértekezletén a prefektusok kinevezése elleni tiltakozást megalapozatlannak minősítette. /Cotroceni szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
