A Román Nemzeti Bank bevonta két nagy bank működési engedélyét, a bukaresti Credit Bankét és a kolozsvári Dacia Felix Bankét. A Dacia Felix Bank több mint fél éve csődben van, miután a pénzintézet társalapítója és főrészvényese, Sever Muresan többszáz milliárd lejt utalt át törvényellenesen Svájcba. Muresan év eleje óta börtönben van. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
1997. április 15.
A román ortodox egyházfők az utóbbi időben több alkalommal megbékélésre szólították föl a görög katolikus egyházat, amellyel régóta ellenséges a viszonyuk. A kezdeményezést üdvözlik a görög katolikusok, de kézzelfogható eredményeket is várnak. Matei Boila, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szenátora felidézte az üldöztetéseket, amelyek a román állam és az ortodox egyház révén érték a görög katolikus egyház híveit és papjait. A görög katolikus papokat elűzték templomaikból, sokukat bebörtönözték vagy megverték, halálra kínozták, mert nem voltak hajlandók áttérni az ortodox hitre. Boila kifejtette, hogy az ökumenia szellemében kell megoldani a vitát, nem ritka az olyan eset, amikor egy vagy több ortodox templom zárva van, miközben a görög katolikusok szabad ég alatt tartanak istentiszteletet. Hiába kérték a görög katolikusok, hogy az ortodox templomokban jelöljenek ki számukra napokat, órákat, amikor ők is csoportosan bevonulhatnak imádkozni. /Új Magyarország, ápr. 15./
1997. április 15.
Újabban hétfői kiadása is van a Szatmári Friss Újságnak, amely majdnem annyi példányszámban jelenik meg, mint a három román nyelvű helyi nap összesen, tájékoztatott Veres István főszerkesztő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1997. április 15.
Gyergyóalfalu után Gyergyócsomafalva is önálló lapot adott ki, márciusban jelent meg a második száma a Fövényszem című kiadványnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1997. április 15.
Tiltakozást váltott ki az a hír, hogy a kárpátaljai magyar iskolák végzősei nem felvételizhetnek anyanyelven. A minisztérium mégis engedélyezte az anyanyelvi felvételit, közölte Lizanec Péter, a magyar tanszék vezetője. /Magyar Nemzet, ápr. 15./ Lizanec Péter magyarul kitűnően beszélő ukrán, Petro Linanec.
1997. április 15.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a dévai SZKT-hoz intézett, ápr. 4-én kelt levelében hangsúlyozta, hogy a Bolyai Tudományegyetem nem képezheti alku tárgyát. A Bolyai Egyetem helyreállításáról az erdélyi magyarság döntött, amikor szavazataival magáévá tette az RMDSZ programját, mely kimondja, hogy "Induljon újra a Bolyai Egyetem". Átmeneti tagozatosodásról annak feltételével lehet szó, amennyiben a hatalom törvénnyel kimondja az erőszakkal megszüntetett egyetem helyreállítását. Elfogadhatatlan Ciorbea miniszterelnök irányelve, hogy az egyetem ügyében a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának kell döntenie. Tőkés László szorgalmazza, hogy a testület hozzon politikai döntést az Országos Magyar Diákszövetség, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Bolyai Társaság állásfoglalásainak értelmében, valamint javasolja egy kormányhatározat benyújtását a Bolyai Egyetem önállósága helyreállításának tárgyában. Végül előterjesztette a magyar történelmi egyházak elöljáróinak állásfoglalását. Az egyházak nem hajlandók asszisztálni a magyar nemzeti közösség jogainak további csorbításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15/
1997. április 15.
Adrian Severin ápr. 15-én Fehér könyvet adott ki Románia NATO-csatlakozásáról, megismételve elődje, Teodor Melescanu két évvel korábbi gesztusát. Severin erről a NATO-tagállamok bukaresti nagykövetei előtt beszámolt. A dokumentum a román NATO-ba jutás elvi és világstratégiai indoklása. A könyvet a nyári madridi csúcstalálkozó résztvevőinek szánták. /Magyar Nemzet, ápr. 17./
1997. április 15.
Ápr. 15-én Temesváron eltűnt a magyar hetilap, a Heti Új Szó cégtáblája a szerkesztőségnek otthont adó Magyar Ház faláról. Graur János, a Heti Új Szó főszerkesztője feljelentést tett ismeretlen elkövető ellen. Előzőleg az épületet jelenleg birtokló Timpress Rt. heves támadást indított televíziójában és napilapjában az RMDSZ és a Magyar Ház Rt ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
1997. április 16.
Megjelent a Tasnádi Újság /az RMDSZ havilapja/ második száma. A kiadvány folytatja az első számban megkezdett helytörténeti sorozatot, Bíró Lajos után Keresztesi Sámuel iparművész munkásságát mutatja be. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 16./.
1997. április 16.
Hatékony tanácsadó szervvé és szellemi műhellyé kívánja formálni a Határon Túli Magyarok Hivatalát Törzsök Erika, aki ápr. 15-től a HTMH elnöke. A HTMH-hoz sok információ érkezik be, nyilatkozta a vele készített interjúban, ezt az információmennyiséget megpróbáljuk eljuttatni a politikai élet különböző szereplőinek, pártokhoz, parlamenti bizottságokhoz, minisztériumokhoz, szakértőkhöz és a nemzetközi fórumokhoz. "Legfontosabb eszközünk a nemzetközi jogra való hivatkozás mellett a nyilvánosság." Arra a kérdésre, hogy a határon túli szervezetek támogatása átlátható-e, ahogy az MSZP-SZDSZ kormány ígérte, Törzsök Erika kifejtette: az Illyés Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány áttekinthető módon működik. A rajtuk keresztül kiáramló pénzek csak kis részét képezik a költségvetésnek. Különösen kevés, ha számba vesszük, hogy például Kárpátalján a lakosság 80 százaléka munkanélküli, az emberek hónapok óta nem kapnak fizetést. Szlovákiában a Meciar-kormány gyakorlatilag minden támogatást megvont a kisebbségi kulturális intézményektől, Horvátország magyar elűzöttjei lerombolt falvaikba készülnek visszatérni. - A HTMH nem pénzelosztó központ. Arra a kérdésre, hogy kinevezésével a HTMH liberális kézbe került, azt válaszolta, hogy a "kisebbségpolitikában nem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülnie." Romániában a választások azt eredményezték, hogy ellenségkép nélkül kell politizálniuk mind a románoknak, mind a magyaroknak." /Újvári Miklós: Törzsök Erika a HTMH új szerepéről. = /Magyar Hírlap, ápr. 16./
1997. április 16.
Adrian Severin külügyminiszter Olaszországba utazott, ápr. 16-án Rómában olasz-román stratégiai együttműködési szerződést írt alá Lamberto Dini külügyminiszterrel. /Népszava, ápr. 18./
1997. április 16.
A Temesvári Magyar Diákszervezet /TMD/ 1997. április 16-20. között ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik meg a szervezet megalakulásának 7. évfordulójáról. Április 16-án, a "Politológia mindenkinek" nap keretében Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúságügyi ügyvezető alelnöke tartott előadást "Ifjúsági szféra politikai szemmel" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 1009. sz./
1997. április 16.
Szász János úgy értékeli, hogy Tőkés Lászlónak a balkáni románság sorsának emberjogi és kisebbségjogi rendezésére vonatkozó javaslata "a romániai demokratikus kibontakozás egy meghatározóan jelentős dimenzióját érinti vitathatatlanul építő szellemben". Szerinte a 89 utáni román kormányok eddig megkerülték a kérdés jogi rendezését. Nyilvánvaló volt, hogy az Iliescu-rendszer saját kisebbségpolitikája okán teremtett a maga számára olyan helyzetet, amelyben nem rendelkezett azzal az erkölcsi, gyakorlatilag politikai valóságfedezettel, amelynek nevében a határon túli románság létérdekeiért síkra szállhatott volna ? írja a cikk szerzője, majd hozzáteszi, hogy "az Iliescu-rendszer paradoxális vétsége is oda rúg ki, hogy a nacionalizmus képtelen megvédeni a nemzeti érdekeket." Kifejti, hogy remélhetőleg a Határon Túli Románok Hivatala megérti az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, a szövetség által felvállalt javaslat üzenetértékét és megtalálja a gyakorlat és cselekvés útjait. Szász János a türelmességre int az erdélyi magyar közösség kormány iránti elvárásaival kapcsolatban, és emlékeztet, hogy a kormány a féléves gazdasági sürgősségi program leteltével szándékszik a kisebbségpolitikai intézkedések meghozatalára. Végül úgy véli, hogy Tőkés Lászlónak az SZKT által elfogadott javaslata ismételten fölhívja a figyelmet arra, hogy a romániai magyarság harca a nemzeti önazonosságért az oszthatatlan humanizmusban gyökerezik. /Szász János: Egy javaslat és holdudvara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1997. április 16.
A költségvetési törvénytervezet cikkelyenkénti vitájában a parlament ápr. 15-i együttes ülésén az RMDSZ képviselőházi frakciója nevében Kovács Csaba Brassó, Ráduly Róbert Hargita és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő szólalt fel. Ugyancsak márc. 15-én, kedden, a mezőgazdaság költségvetését szabályozó 24. cikkely vitájában az RMDSZ frakciója részéről Elek Barna Maros megyei képviselő szólalt fel és tett javaslatot a mezőgazdaság költségvetéséből fennmaradt összegek újraelosztására vonatkozóan. Javaslatát a plénum többségi szavazattal elfogadta, és ez azt jelenti, hogy sikerült a Fajlovak Állami Egyedárúsága számára korábban előirányzott összegekhez képest további 5 milliárd lejt elkülöníteni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 1009. sz./
1997. április 16.
A Szabadság interjút közöl Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének alelnökével, illetve a szervezet Erdélyi Testületének elnökével. Patrubány beszélt többek között a nemrég megjelent Kiút elnevezésű szoftverről, mely fontos tudnivalókat közöl Erdélyről, az MVSZ belső szervezéséről, a VET által kiadott Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai folyóiratról. Elismerte, hogy az MVSZ és a HTMH között akadtak fennakadások, de hangsúlyozza, hogy míg az előbbi civil szervezet, mely ötven országban élő tagjainak társulásából tartja fenn magát, addig a másik kormányzati szerv. Úgy értékelte, hogy a Bolyai Tudományegyetemet újra lehet indítani, mivel az csupán szervezési kérdés és nem szakmai vagy tudományos. "Csak politikai akarat kell hozzá és egyetlen tollvonással létre lehet hozni" ? jelentette ki. Kifejtette véleményét, miszerint a magyar tantestületet zavarba hozta az is, hogy az RMDSZ legfőbb vezetői nem szálltak mind egyértelműen síkra az ügy mellett. "Mi úgy véljük, nem lehet tétovázni. A demokratikus értékeket elvállaló román kormánnyal a helyzet megérett arra, hogy újra megnyíljék a BTE" ? mondta, majd hozzátette, hogy a magyar felsőoktatási intézmény újraindítása érdekében az elkövetkezendő hetekben a VET tudományos titkárságot szándékszik létrehozni Kolozsváron, mely a folyamatot fogja bővíteni. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
1997. április 16.
Frunda György a vele készített interjúban Románia Európa Tanács általi monitorizálásának felfüggesztéséről nyilatkozott. Az RMDSZ-es szenátor emlékeztetett, hogy januárban kijelentette: lehetetlen, hogy lezárják április végére a monitorizálást, a folyamat egyes szükséges lépéseinek megtétele miatt. Azt, hogy mégis felfüggesztették egy évre Románia megfigyelését, szerinte annak köszönhető, hogy az ET nyitott Románia felé és nagyon rugalmasan értelmezte jogszabályzatát. Úgy értékeli, hogy ha a monitorizálást nem zárták volna le a madridi csúcstalálkozóig, akkor Romániának semmiféle esélye nem lenne arra, hogy az elsők között jusson be a NATO-ba. Az ellenőrzés egy évig szünetel, ez kegyelmi idő Romániának, ezalatt teljesítenie kell mindazt, ami az 1993-as ajánlásokban szerepel. Kimondottan felkérték Romániát a tanügyi törvény módosítására, a rasszizmus, a xenofóbia és intolerancia elleni küzdelemre, a Büntetőtörvénykönyv több pontját változtassa meg, a sajtószabadságot érintőt, a zászlóval és himnusszal kapcsolatosat például. Javítani kell a börtönviszonyokat. Frunda tájékoztatta az ET jogi bizottságát arról, hogy az egyházi javak visszaadása ügyében nem történt semmi. /Zsehránszky István: Kegyelmi idő, Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1997. április 17.
A brassói törvényszék kihirdette a Caritas Társaság, közvetve az Ioan Stoica által kezdeményezett hírhedt pilótajáték csődjét. Stoica elmondta az újságíróknak, hogy ő már három éve próbálta elérni a csőd kihirdetését, azonban az előző hatalomnak ez nem állt érdekében, ugyanis Adrian Nastase volt képviselőházi elnök, Gheorge Funar pártvezér vagy Gheorghe Tinca volt védelmi miniszter szintén vettek fel pénzeket: a befizetett összeg nyolcszorosát felvették. /Magyar Hírlap, ápr. 17./
1997. április 17.
A Román Televízió nemrégiben megdöbbentő riportot sugárzott a Hargita megyei sátánistákról. Csíkszererdában, de főképpen Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen vannak sátánista fiatalok, nyilatkozta Butnaru Stefan Mircea, Hargita megye rendőrfőnöke. Gyergyószentmiklóson megrongáltak és letörtek néhány keresztet a temetőben, de szerinte ez még nem bizonyíték. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./
1997. április 17.
Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának igazgatója nyilatkozott a Mediafax hírügynökségnek: végleges formát öltött a közösségi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezet. A tervezetet még május folyamán megvitatják a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban, majd az ügyben illetékes minisztériumok jóváhagyását kell elnyernie, majd a kormány és a parlament asztalára kerül. Eddig egyetlenegy közösség, a Romániai Zsidó Közösségek Egyesülete nyújtotta be írásban igényét elkobzott javaikra. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
1997. április 17.
Radu Boroianu tájékoztatási miniszter a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozata eltorzítva jelent meg. Ő ugyanis nem arról beszélt, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a Csehszlovákiából, illetve Romániából Németországba került németek között, hiszen Romániából voltaképpen nem üldözték el a németeket, csak egy kis részüket. Románia szívesen visszafogadja a hazatérni szándékozó németeket, ám e célra nem dolgoztak ki külön tervet. Kártérítésről szó sem lehet. /Románia nem hívja vissza a németeket. = Magyar Hírlap, ápr. 17./
1997. április 17.
Markó Béla ápr.7-e és 16-a között a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) meghívására az Egyesült Államokba látogatott. Az RMDSZ elnöke azt tapasztalta, hogy Amerikában támogatják az új román kormány reformterveit és demokratizálódási erőfeszítéseit, így azoknak a kisebbségi helyzet javítására vonatkozó részeit is. Markó Béla találkozott Daniel Fried és Richard Schifter elnöki tanácsadókkal, Stuart Eizenstat kereskedelmi államtitkárral, képviselőkkel és szenátorokkal, kongresszusi szakértőkkel, mindkét ház külügyi bizottságának demokrata és republikánus szakértőivel, a külügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium, valamint a Fehér Ház felelős tisztségviselőivel, valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel. Találkozóra került sor többek közt Tom Lantos képviselővel, Toby T. Gati külügyminiszter-helyettes asszonnyal, a Nemzetbiztonsági Tanács Közép- és Kelet-Európai főosztályvezetőjével. Marshall Adair külügyi államtitkár-helyettessel. A megbeszéléseken ismertette az új kormánykoalíció terveit és nehézségeit, benne a magyar kisebbség elképzeléseit. Az amerikai tárgyalópartnerek támogatják a romániai magyar kisebbségi oktatás és nyelvhasználat garanciáira vonatkozó terveket. Amerikai részről úgy vélik, hogy Románia a novemberi választások után vált reálisan esélyessé a NATO-tagságra, de az ország meghívásának időpontjáról egyelőre nincs döntés. Markó Béla elmondta tárgyaló feleinek, hogy Bukarest esélyeinek kinyilvánítása erősítené a kedvező folyamatokat Romániában. A vendéglátók kijelentették, hogy ismerik a közösségi javak visszajuttatásának és kárpótlásának kérdését és szorgalmazzák megoldásukat. Az őszi RMDSZ-kongresszussal kapcsolatban a szövetség elnöke elmondta, véleménye szerint a program módosítása is sorra kerül, a kormányzati tapasztalatok alapján a program néhány elemét jobban kell részletezni és konkretizálni, illetve át kell tekinteni a szervezet néhány szerkezeti és alapszabályzati kérdését is. Markó Béla látogatása során előadást tartott a washingtoni, New York-i és New Brunswick-i magyarok körében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17. , RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17., 1010. sz./
1997. április 17.
Ápr. 17-én a Vatikánban II. János Pál pápa fogadta Adrian Severin külügyminisztert, majd Severin megbeszélést folytatott Jean Louis vatikáni külügyminiszterrel. Ugyanezen a napon Severin találkozott Lamberto Dini olasz külügyminiszterrel, stratégiai partnerségi közös közleményt írtak alá. A megbeszéléseken kiderült, hogy Olaszország támogatja Románia csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ Adrian Severin romániai látogatásra hívta meg a pápát, aki kijelentette: régóta szeretett volna Romániába látogatni, reméli, hogy ez az óhaja hamarosan teljesül. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
1997. április 17.
A kormány ápr. 17-én nyilvánosságra hozta annak a tíz nagyvállalatnak a névsorát, amelyet veszteségeik miatt felszámolnak. Ezek között van két kőolaj-feldolgozó és egy nagy hengermű is. /Magyar Hírlap, ápr. 18./
1997. április 17.
Ápr. 17-én a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának küldöttsége, amely április 16-19. között négynapos látogatást tesz Romániában, ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. A Szekeres Imre frakcióvezető, pártalelnök vezette küldöttséget, melynek tagjai voltak Baráth Etele és Bihari Mihály országgyűlési képviselők, az RMDSZ parlamenti csoportjának nevében Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes, Asztalos Ferenc és Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnökei, továbbá Ráduly Róbert, a frakció titkára fogadták. A létrejött megbeszélésen időszerű bel- és külpolitikai kérdésekben folyt eszmecsere. A magyarországi vendégek beszámoltak romániai látogatásuk eddigi tapasztalatairól, vezető romániai politikusokkal, szenátorokkal és képviselőkkel lezajlott találkozóik tanulságairól, és szakmai támogatást ajánlottak fel az RMDSZ kormányzati feladatokat vállalt tisztségviselői, szakemberei számára. A találkozón jelen volt Virág Imre, a bukaresti Magyar Nagykövetség I. titkára, valamint Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 18., 1011. sz./ Az MSZP parlamenti küldöttsége ápr. 17-én tárgyalt Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Emil Constantinescu államelnökkel. /MTI/
1997. április 17.
A parlament két háza ápr. 17-i együttes ülésén 230 szavazattal 157 ellenében elfogadta a Ciorbea-kormány idei reformköltségvetését, amely a gazdasági tevékenység mintegy három százalékos visszaesésével számol. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1997. április 17.
Ápr. 17-én a két ház együttes ülésén megkezdődött a társadalombiztosítási állami költségvetésről szóló törvénytervezet általános vitája. Az RMDSZ parlamenti csoportjának álláspontját Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő ismertette. Hozzászólásában rámutatott arra, hogy a beterjesztett költségvetési törvénytervezet a rövid távú kormányprogram és a társadalmi előrejelzés leképezése. Az RMDSZ-képviselő a társadalombiztosítás általános reformját sürgette, kiemelve az egészségügyi biztosítási törvény, valamint az új nyugdíjtörvény elfogadásának fontosságát és sürgősségét, annak érdekében, hogy már a jövő évtől lehessen alkalmazni és a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés tervezésénél lehessen figyelembe venni e szabályozásokat. A törvénytervezetet a Parlament a megszavazta. Ugyancsak április 17-én a Képviselőház védelmi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági bizottsága találkozott a Norvég Munkáspárt küldöttjével. A találkozó keretében Rákóczi Lajos Bihar megyei képviselő kifejtette az RMDSZ álláspontját a NATO-integrációról. Rámutatott arra, hogy egyrészt Románia geopolitikai helyzete, másrészt hagyományai is szükségessé teszik hazánk felvételét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ teljes mértékben támogatja a jelenlegi kormány integrációs törekvéseit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 18., 1011. sz./
1997. április 18.
Székelyudvarhely lakói a polgári engedetlenség útját választották, mivel még mindig nem történt előrelépés a Csereháton levő vitatott épület ügyében. Ápr. 18-án Bardóczy Csaba szakszervezeti vezető kezdeményezésére a város mintegy ezerötszáz lakója élőláncot vont az épület köré. Az épületet a bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció apácái igénylik, annak ellenére, hogy az a város tulajdona és a környék fogyatékos gyermekeinek lenne az otthona. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 22./
1997. április 18.
A bukaresti Grupul Pentru Dialog Social /Társadalmi Dialógus Csoport/ ápr. 18-án vitaestet rendezett a Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Részt vettek: Paul Agachi, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, számos tanár és diák, valamint a minisztérium képviselői. A vitát a 22 című román hetilap fogja közölni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1997. április 18.
Megalakult a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltsége, a kolozsvári iroda a Kolozs megyei prefektúra épületében van. A kolozsvári kirendeltség megbízottai, Mátyás László és György S. Gyöngyvér által aláírt közlemény arról tájékoztatott, hogy a vidéki kirendeltségek útján a Kisebbségvédelmi Hivatal elérhető azok számára, akikért létrejött, legyen az intézmény, szervezet, vagy magánszemély, akik kérdésekkel, észrevételekkel fordulnak hozzá. A kolozsvári iroda 15 megye irodája. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1997. április 18.
A NATO-tagországok állandó nagyköveti tanácsának egészével folytatott brüsszeli megbeszélése után a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy valamennyi tagország nagykövete támogatásáról biztosította azon törekvést, hogy Magyarország a szövetség teljes jogú tagja legyen. Kovács László hangsúlyozta, hogy ez még nem egyenértékű a majdani tagságról hozott döntéssel, hanem ez csupán a magyar törekvések és az eddigi magyar teljesítmény értékelése. A NATO-egyik illetékese úgy fogalmazott, hogy a találkozó rendkívüli baráti légkörben zajlott, amely után "a magyar miniszter nyugodtan aludhat a madridi NATO-csúcsig". Egy nagykövet kijelentette, hogy "Magyarország máris úgy cselekszik és úgy beszél, mint egy tagország". A találkozón Kovács László kifejtette, hogy mi szól Magyarország taggá válása mellett. Ezek között megemlítette a politikai és gazdasági helyzet stabilitását, a szövetségi tagsággal kapcsolatos parlamenti konszenzust, az aktív és konstruktív magyar külpolitikát, a magyar haderő NATO-orientált reformját és általában a védelmi erők azon képességét, hogy megvédjék Magyarország szuverenitását, illetve, hogy részt vállaljanak békefenntartó missziók teljesítésében. Aláhúzta, hogy a magyar külpolitika fontos prioritása a szomszédos országokhoz fűződő viszony stabilizálása és továbbfejlesztése. Elmondta, hogy országa érdeke, hogy minél több szomszédos ország az euroatlanti szövetség tagjává váljon, amennyiben teljesítik a szövetség által lefektetett tagsági feltételeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Az Evenimentul Zilei szintén beszámolt az eseményről A 16-ok védőszárnyuk alá vonták Atilla leszármazottait: Magyarország már NATO-tagnak tarthatja magát című cikkében. A lap úgy véli, hogy a magyar diplomácia fényes sikert ért el szerdán Brüsszelben. "Gyakorlatilag senki nem kételkedett abban, hogy Magyarország a kiemeltek között van, de ez az első eset, hogy NATO-illetékesek ilyen nyíltan beszélnek erről a kérdésről" ? írja a lap, majd megemlíti, hogy a hírügynökség outsider-eknek minősítette Romániát és Szlovákiát. A Ziua tájékoztat, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok fakultása május 16-30 között vitát rendez Multikulturalizmus ma címmel. Vitavezető Nicolae Paun a fakultás dékánja, Matei Bozo Katalin lektor és Szegedy Edith, interkulturalizmusban szakértő lesznek. A meghívottak között lesz Gáll Ernő, Camil Muresan és Serban Papacostea egyetemi professzorok is. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 18., 72. sz./
