Heves támadások érték Fodor Imrét, Marosvásárhely polgármesterét, mert a polgármesteri hivatal alkalmazási feltételeként előírta a román és magyar nyelv ismeretét. Tamás Sándor képviselő a román alkotmány és Románia által elfoglalt nemzetközi dokumentumok vonatkozó részeivel igazolta, hogy Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterének pályázati felhívása sem az alkotmány előírásaival, sem a nemzetiségek békés egymás mellett élésének íratlan szabályaival nem ütközik. Az alkotmányban a román kormány kötelezi magát, hogy az általa aláírt szerződésekből reá háruló kötelezettségeket teljesítse. A Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek oltalmazásáról című dokumentum körülményesebben, de az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201. Ajánlásának rendelkezése világosan kimondja, hogy azokon a településeken, ahol hagyományosan vagy lényeges számban élnek nemzeti kisebbségek, joguk van az anyanyelv szabad használatára a közigazgatásban. Marosvásárhelyen hagyományosan és lényeges számban élnek magyarok, a város nemzetiségi megoszlása: 52 % magyar, 46 % román és 2 % más nemzetiségű. Tamás Sándor rámutatott, hogy a nemzetközi dokumentum és a nemzeti jogszabály ütközése esetén az előbbi elsőbbséget élvez. /Tamás Sándor: Fodor Imre igaza. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1997. április 18.
Ápr. 18-án Markó Béla szövetségi elnök az Ügyvezető Elnökség kolozsvári székházában találkozott az MSZP Szekeres Imre frakcióvezető, pártalelnök vezette küldöttségével, amely négynapos romániai látogatása során Kolozsvárra is ellátogatott. Szekeres Imre elmondta, hogy Ciorbea miniszterelnöktől ígéretet kapott arra, hogy az oktatási törvény két-három hét múlva a kormány elé kerül és azt a parlament még a tavaszi ülésszak idején elfogadja. Szekeres Imre hangsúlyozta, hogy Ciorbea a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult multikulturális megoldást átmenetinek tekintette, tehát a mai román kormány támogatja az önálló magyar felsőoktatás megteremtését Erdélyben. Szóba került még a közigazgatási reform, a határátlépés megkönnyítése. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ Szekeres Imre elmondta: konkrét határidők hangzottak el mind a tanügyi, mind a közigazgatási törvény módosítását , illetve az egyházi és közösségi javak törvényének kidolgozását illetően. Magyarország számára az önálló magyar egyetem fontos kérdés, az alapszerződés végrehajtásának egyik kritériuma. Szekeres Imre tájékoztatott arról, hogy Constantinescu elnök felvetette a konstancai-dél-dunai szabadkereskedelmi övezet tervét, a másik elképzelés az, hogy az Európai Unió tervében szereplő autópálya ne a korábbi útvonalon, hanem Kolozsváron és Brassón keresztül közelítse meg Bukarestet. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
1997. április 18.
A Babes-Bolyai Tudományegyetemen új dékán-helyetteseket neveztek ki, közülük magyar: Cseke Péter /politikatudomány és közigazgatás/, Gyémánt László /európai tanulmányok/, Szamosközi István /lélektan és neveléstudomány/. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1997. április 18.
A kolozsvári székhellyel bejegyzett Iskola Alapítvány kuratóriuma 1997. április 18-án gyűlést tartott. A kuratórium jóváhagyta az egyetemisták számára az ez évi szociális és tudományos ösztöndíjak rendszerét. Eszerint szociális ösztöndíjban részesülhetnek az Iskola Alapítvány részéről azok az állami vagy magán felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók, akik anyagi nehézségekkel küzdenek. Szociális ösztöndíjban részesülhet mintegy 200 hallgató, egyenként 100.000 lejes összeg havi folyósítással. Tanulmányi és szakmai tevékenységért támogatásban részesülhetnek 150.000 és 800.000 lej közötti összegben azok a hallgatók, akik önálló tudományos tevékenységet bizonyítanak, szakmai konferenciákon vesznek részt, publikálnak, stb. A pályázati feltételek, a pályázással kapcsolatos tájékoztató, az űrlapok és egyéb tudnivalók rövid időn belül megtalálhatók az OMDSZ tagszervezeteinek székhelyén.
1997. április 19.
Szerb történész munkája jelent meg az 1944-es vajdasági vérengzésről. Dr. Alekszandar Kaszas: Madari u Vojvodini 1941-1946 /Filozofski Fakultet, Novi Sad, 1996/ című könyvében, mint a hasonló kérdésekkel foglalkozó szerb történelmi munkákban, az ideológiának jut döntő szerep, ismereti a művet Burányi Nándor, háttérbe szorítva a tudományos tárgyilagosságot. Az 1942-es újvidéki vérengzést a magyar hatóságok elítélték, a tettesek ellen bírósági tárgyalás folyt. Nem igaz Kaszas minősítése, hogy az csak bohózat volt, továbbá az sem, hogy a bűnösöket repülőgépen szöktették meg. Ismeretes, hogy az 1944-es magyarellenes vérengzésért senkit sem vontak felelősségre. Ugyancsak téves a razzia végrehajtásának elhatározásán jelen levők névsora, de Kaszas minősítése /Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök németbarát volt/ sem állja meg a helyét. Dr. Alekszandar Kaszas szerint ami 1942 januárjában történt, annak "népirtás és tömeges vérengzés jellege volt, s ezekért közvetlenül a magyar állam volt a felelős", az 1944-ben történtek, mintegy húszezer magyar meggyilkolása "a háborús bűnösöknek és a megszállókkal együttműködőknek a likvidálása volt, amire nem volt mindig megfelelő bírósági fedezet és bizonyíték, amelyekben előfordultak személyes leszámolások és visszavágások, ugyanígy a magyar kisebbség kollektív felelősségének hangsúlyozása a háborúban elkövetett gonosztettekért, az ártatlan lakosság kínszenvedése stb." Az 1944-ben történtekről tehát ötven év múlva sem tudnak hiteles képet nyújtani. /Burány Nándor: A titok marad a föld alatt? = Magyar Szó (Újvidék), ápr. 19. 10. p./
1997. április 19.
Juhász Erzsébet ötvenéves írónő fogalmazta meg gondolatait a vele készült beszélgetésben. A kritikai írásokra szükség van, csak az a baj, hogy kevés ember foglalkozik kritikával. A kis kultúrákban nagy sértődöttséggel jár, ha valakiről negatív kritikát írnak, holott "egy működőképes kritikai értékrendszer nélkül nem lehet jó irodalmat létrehozni". Juhász Erzsébet az egyetemes magyar irodalmon a területi sokféleségen alapuló magyar irodalmat érti és nem fogadja el azt, "amikor a kisebbségi magyar irodalmakat megkísérlik egybemosni a magyarországi magyar irodalommal", mert szerinte "mi - a kisebbségi irodalmak képviselői igenis másként látjuk a világot." Mások a tapasztalatok. Az Erdély-központúság következtében elenyésző és felületes a vajdasági magyar irodalom iránti érdeklődés. "Pedig aki e kultúráért dolgozik itt és most, embertelenül nehéz terheket vett magára." Nem lehet egy kultúrát fenntartani úgy, hogy annak ne legyenek saját intézményei. Juhász Erzsébet emlékeztetett a meg-megismétlődő újrakezdésekre. - Nem ítélkezik az áttelepülők fölött, de fájlalja, hogy ezzel az itteni szellemi életet gyöngítik. Juhász Erzsébet hangsúlyozta, hogy a széthúzás,a viszálykodás hátráltatja a rendeződést. - Óriási probléma, hogy nincs hatékony könyvterjesztés. "Megjelennek a könyvek, de nem jutnak el az olvasókhoz." Juhász Erzsébet a kecskeméti Forrás felkérésére így vallott: "Számomra a szülőföld rögeszme." "... én e rögeszme nélkül nem tudok eligazodni a világban." /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 19. 9,11. p./
1997. április 19.
Ápr. 19-én tartották Ungváron a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége rendezésében a IV. Magyar Értelmiségi Fórumot "A civil szervezetek közösségformáló szerepe" címmel. Pomogáts Bélának, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) elnökének vitaindító előadása után tájékoztatók hangzottak el a Kárpát-medencei magyar közösségek önszerveződő mozgalmairól. A rendezvényen részt vett és "A civil szervezetek Erdélyben" címmel előadást tartott dr. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A tanácskozás végén a részvevők elfogadták az Ungvári nyilatkozat című közös közleményt, amelyben leszögezik, hogy a Kárpát-medencében élő magyarságnak ki kell fejleszteni e saját civil társadalmát, és meg kell erősítenie civil szervezeteit. Csak a civil szervezetek tudják kialakítani a több országban élő magyar nemzet belső kapcsolatrendszerét. A Fórum határozottan kiáll a kárpátaljai magyarság jogainak védelme és az anyanyelvi oktatás mellett, támogatja azt a törekvést, hogy a magyar diákok anyanyelvükön tehessék le a felvételi vizsgákat az Ungvári Állami Egyetem valamennyi karán, s ez ne csupán alkalmi engedmény, hanem általános jog legyen. Hasonlóképpen kiáll a szlovákiai magyar oktatási rendszer fenntartása és fejlesztése, valamint a romániai magyar felsőfokú oktatás megalapozása, a Bolyai Tudományegyetemnek a nagy hagyományok szellemében történő újraindítása mellett. A civil társadalom fejlődését csakis az emberi és közösségi jogok kiterjesztésének rendszere segíti elő ? hangzik befejezésül a dokumentum. A nyilatkozatot aláírói: Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Ungvidéki Magyar Szövetség, Magyar Írószövetség, az EMKE, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, Anyanyelvi Konferencia, Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1012. sz./
1997. április 19.
Ismeretlen tettesek betörtek a Kolozsváron a MADISZ /Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége/ székházába, értékes számítógépet és fénymásolót loptak el. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
1997. április 21.
Ápr. 24-28. között kerül sor Marosfőn a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek első találkozójára. Az ötnapos program keretében előadások hangzanak el ifjúságpolitikáról ? struktúrákról és lehetőségekről ?, bemutatják az Ifjúságügyi Minisztériumot, a Romániai Ifjúsági Tanácsot, sor kerül a MIT tisztújító küldöttközgyűlésére és megbeszélik a külföldi, elsősorban a magyarországi ifjúsági szervezetekkel való együttműködés formáit és lehetőségeit, a különböző ifjúsági rendezvényekkel és táborokkal kapcsolatos terveket, lehetőségeket, szervezeti programokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1012. sz./
1997. április 21.
Szinte mindegyik lap beszámol a Szekeres Imre által vezetett MSZP-küldöttség kolozsvári látogatásáról. Az Adevarul "A magyarországi honatyák kérik, hogy a román tisztviselők tanuljanak magyarul" címmel számol be az eseményről. A lap megemlíti, hogy Szekeres Imre kijelentette, a Bolyai Tudományegyetem újralétesítése az alapszerződés teljesítésének fő szempontját képezi. A lap idézi az MSZP-s politikust, miszerint a kolozsvári magyar egyetem fontos szereppel fog bírni a romániai magyarság jövőjében. Elmondta, hogy biztosításokat kapott Ciorbea miniszterelnöktől, hogy néhány héten belül módosítják a tanügyi törvényt, beiktatva abba a minden szintű magyar nyelvű oktatásra vonatkozó előírást is. Szekeres Imre kijelentette, "szeretnénk, ha a kolozsvári magyar konzulátusa május végén nyílna meg, mivel Göncz Árpád akkor látogat Romániába, így ez egy kiváló alkalom lenne". Bihari Mihály országgyűlési képviselő a kétnyelvű feliratoknak és a magyar nyelvnek a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba való bevezetése mellett foglalt állást. A lap megjegyzi, "akárcsak az RMDSZ jelenlegi vezetése, Bihari Mihály is szorgalmazta, hogy amennyiben egy kisebbség létszáma egy helységben meghaladja a 10%-ot, akkor be lehet vezetni a kétnyelvű feliratokat, valamint azt, hogy a köztisztviselők ismerjék a magyar nyelvet". "Aláhúzta, hogy szükséges a helyi kisebbségi önkormányzatok bevezetése, mivel ezúton megoldódnak a nemzeti kisebbségek problémái". A Ziua is ismerteti Bihari Mihály kijelentéseit. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy az MSZP küldöttsége felajánlotta, hogy az RMDSZ szakembereinek szakmai és tanácsadási támogatást nyújt főleg privatizációs kérdésekben. A lap megemlíti, hogy az MSZP-küldöttség Bukarestben és Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. A lap idézi Markó Bélát a szövetség elnökét, miszerint az amerikai közigazgatás politikai támogatását kérte Románia NATO-csatlakozása érdekében. A lap egy másik cikkben úgy véli, hogy Szekeres Imre biztos tényként kezelte a magyar konzulátus májusi felavatását. A lap úgy tudja, a magyar politikus kijelentette, hogy a Ciorbea miniszterelnökkel folytatott találkozón ígéretet kapott arra, hogy "a tanügyi törvény módosítása be fog következni az 1997-98-as tanév kezdetéig. Az Evenimentul Zilei szerint Szekeres Imre érzékeltette, hogy a magyar egyetemet csak a Babes-Bolyai szétválasztásával lehet megtenni. A Cronica Romana, Romania Libera, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj Május végén nyitják meg a magyar konzulátust címmel tájékoztat az MSZP-s politikusok látogatásáról. A Mesagerul Transilvan egy másik cikkének címe Kihasználva a Ciorbea-kormány kompromisszumait, Magyarország minden áron külön magyar egyetemet akar Kolozsváron. A lap ismerteti az MSZP alelnökének kijelentését, miszerint "a Ciorbea által előterjesztett megoldás, mely magyar tagozatoknak a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül való létesítésére vonatkozik, nem végleges". A lap ugyanakkor megemlíti, hogy Magyarország támogatása a Bolyai Egyetem létrehozása terén magyarországi egyetemi oktatók
1997. április 21.
Kis Bitay Éva szintén kiállt az önálló magyar egyetem mellett, ezt a szakkifejezések tükörfordításának példáival is megerősítette. /Kis Bitay Éva: Dolly és az anyanyelv. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
1997. április 21.
Magyar-román történészkonferenciát rendeztek Szatmárnémetiben, a téma Erdély történelme, ezen belül az erdélyi román nemesség volt. Fontos, hogy jó viszony alakuljon ki a történészek között, mondta dr. Engel Pál történész /Budapest/. Riedl Rudolf prefektus mondott üdvözlő beszédet. Ciurbota Viorel házigazda, a helyi múzeum igazgatója az egymásra utaltságot hangsúlyozta. Jelen voltak még: Ioan Aurel Pop /Kolozsvár/ professzor, Ioan Dragan történelmi kutató, dr. Pandula Attila /Budapest/ történész, Érszegi Géza kutató, dr. Németh Péter /Nyíregyháza/, a Jósa András Múzeum igazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1997. április 21.
Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ugyanaznap Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azoknak a volt vagy jelenlegi kormányzati tisztségviselők által beperelt és akár felfüggesztett büntetéssel is sújtott újságírók ügyében, akik ilymódon már bűnözőkké minősülnek, kérvén, hogy a BTK idevágó szakaszainak, továbbá a homoszexuálisokra vonatkozó 200. szakasznak a mielőbbi módosításával vessenek véget az eddigi gyakorlatnak, az ET-ajánlásokra való tekintettel is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./
1997. április 21.
A szenátus ápr. 21-i ülésén dr. Csapó József Bihar megyei szenátor Mircea Ciumara pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában szorgalmazta, hogy a 69/1993. sz. törvény által szabályozott bérleti díjakat az állami tulajdont képező, nem mező-, illetve erdőgazdasági rendeltetésű területek használatáért emeljék meg jelentékeny mértékben, mert az ebből a forrásból a helyi költségvetésbe befolyó összegek igen csekélyek. Ugyanaznap Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azoknak a volt vagy jelenlegi kormányzati tisztségviselők által beperelt és akár felfüggesztett büntetéssel is sújtott újságírók ügyében, akik ily módon már bűnözőkké minősülnek, kérvén, hogy a BTK idevágó szakaszainak, továbbá a homoszexuálisokra vonatkozó 200. szakasznak a mielőbbi módosításával vessenek véget az eddigi gyakorlatnak, az ET-ajánlásokra való tekintettel is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./
1997. április 21.
A Szabadság interjút közöl Kovács Adorjánnal, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium államtitkárával. Az RMDSZ-es politikus elmondja, hogy a mezőgazdasági struktúraváltás egy rövid és egy hosszú távú átalakítási programból áll. A rövid átalakítás keretében az óriási adósságok és veszteségek felhalmozását akarják megállítani. Ennek fontos része az állami mezőgazdasági vállalatok privatizációja. Kovács Adorján elmondja, hogy a közhiedelemmel ellentétben az állami agrártámogatási rendszer nem szűnik meg, hanem gyökeresen átalakul, olyan értelemben, hogy közvetlenül a termelők, a leendő farmerek fogják kapni a támogatást. A kormány mezőgazdasági törvényének kivitelezéséhez szükséges egy sor törvény módosítása. Ezek közé tartozik a bérleti, a földpiac felszabadítására vonatkozó, valamint a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek törvénye. A hosszú távú tervek közé tartozik a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium átalakítása. Kovács Adorján szükségesnek tartja az információáramoltatást, melyet egyrészt a mezőgazdasági szakemberek, másrészt pedig a mezőgazdasági szaklapok valósíthatnak meg. A Mezőgazdasági Minisztérium az Erdélyi Gazda mezőgazdasági szaklapot annyiban tudja támogatni, hogy eljuttatja az eldugottabb helyekre. Az agrárpropagandára jutó központi támogatásból, melyet a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóságoknak osztottak le, a magyar érdekeltségű gazdatanfolyamokra is jut ? tájékoztat az RMDSZ-es államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
1997. április 21.
Ápr. 12-15. között Borbély László, a területrendezési minisztérium államtitkára Londonban részt vett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) évi közgyűlésén. Ebből az alkalomból az EBRD és Románia Kormánya egyezményt írt alá egy 45 millió dolláros hosszú lejáratú kölcsönre, amelynek felhasználásáért a területrendezési minisztérium felel. Borbély László londoni tartózkodása során nemzetközi pénzügyi szakértőkkel, bankok képviselőivel, különböző országokból jelen lévő kormányzati tisztségviselőkkel folytatott megbeszélést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1012. sz./
1997. április 21.
Adrian Severin külügyminiszter hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott, ápr. 21-én tárgyalt Madeleine Albright külügyminiszterrel. Severin minden megbeszélésén Románia NATO-csatlakozása mellett érvelt. Találkozott a Bnai Brith, a legnagyobb nemzetközi zsidó szervezet vezetőivel. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 23., 75. sz./
1997. április 21.
Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 21-én fogadta az ápr. 20-án romániai látogatásra érkezett Keleti György honvédelmi minisztert, aki előzőleg Victor Babiuc védelmi miniszterrel tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy 1998. jan. 1-től megalakul a közös román-magyar békefenntartó zászlóalj, és tanulmányozták a gyorsreagálású közös egység létrehozásának lehetőségeit is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ Keleti György a román kormányfőtől ígéretet kapott arra, hogy idén okt. 6-án a 13 aradi vértanú emlékművénél személyesen a magyar honvédelmi miniszter koszorúzhat. A két miniszter által a hadisírok gondozásáról aláírt szándéknyilatkozat a következő, augusztusi miniszteri találkozón ölthet szerződéses formát. Jelenleg román hadtörténész küldöttség tartózkodik Budapesten, hogy tanulmányozza azokat a hadtörténeti dokumentumokat, amelyeket átad majd a magyar fél. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
1997. április 21.
Ápr. 18-20. között került sor a magyarországi Lakiteleken a Közép-Európai Demokrata Fórum (KDF) alakuló gyűlésére. A KDF, melynek megalakítását a Magyar Demokrata Fórum kezdeményezte, a térség keresztény-konzervatív pártjai közötti együttműködést hivatott elősegíteni, és felvállalja e pártok közötti érdekegyeztetést is olyan kérdésekben, mint az észak-atlanti vagy az európai integráció. A KDF szoros együttműködést akar kialakítani az Európai Demokrata Unióval és az Európai Kereszténydemokrata Unióval. A rendezvényen 16 ? zömében kelet-európai ? ország 34 pártja (Romániából az RMDSZ, a KDNPP és az LP-93) képviseltette magát. Az RMDSZ részéről Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külügyi tanácsosa vett részt. - Lezsák Sándor MDF-elnök üdvözlő beszéde után előadást tartott Lech Walesa volt lengyel elnök, V. Landsbergis volt litván elnök és Y. Moserova, a cseh szenátus elnöke. Ezek után a résztvevők ismertették hazájuk belpolitikai helyzetét. A romániai fejleményeket, az RMDSZ új helyzetét, a kormányzás gondjait és sikereit Szabó Károly ismertette. -
1997. április 21.
Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére és jelenlétében ápr. 21-én újabb találkozóra került sor a Cotroceni Palotában Victor Ciorbea kormányfővel és a kormánykoalíciós pártok vezetőivel. A találkozón jelen voltak Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke, Petre Roman, a DP elnöke, Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A több órás megbeszélésen a kormánykoalíciós pártok vezetői gazdasági-pénzügyi szakemberekkel ? köztük a Román Nemzeti Bank kormányzójával és az Állami Vagyonalap elnökével ? együtt, a pénzügyminiszter és az ipari és kereskedelmi miniszter jelenlétében a gazdasági reformmal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg, különös tekintettel az eladósodott nagyvállalatok helyzetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 25., 1016. sz./
1997. április 22.
Az Evenimentul Zilei szerint Nicolae Alexandru a Szenátus Védelmi Bizottságának elnöke, aki állítólag szabadkőműves páholynak is tagja, kijelentette, hogy kérni fogja az Egyesült Államok Kongresszusának szabadkőműves tagjait, hogy támogassák Románia NATO-csatlakozását. Radu Timofte RTDP-s szenátor kijelentette, hogy a szabadkőművesség a román állam fontos tisztségeinek elfoglalására törekszik. Az RNEP-es Vasile Matei, aki a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő bizottság tagja kijelentette, hogy mind Severin külügyminiszter, mind Victor Babiuc védelmi miniszter szabadkőműves páholyok tagjai. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./
1997. április 22.
Adrian Severin külügyminiszter Amerikába érkezett négynapos látogatásra, mely során Románia NATO-csatlakozása mellett fog érvelni. Ápr. 21-én Severin Madeleine Albright külügyi államtitkárral, valamint helyettesével Strobe Talbott-tal tárgyalt. Románia az atlanti integrációs törekvések megalapozásánál tart, a NATO-bővítés nem ért véget a madridi első körrel, válaszolta Albright román kollégájának. A válasz jelzi: nem teljesítik azt a kérést, hogy Románia az első körbe bekerüljön. - Ápr. 20-án az amerikai román lobby háromszáz tagja a Fehér Ház előtt demonstrálva kérte Clinton elnököt, hogy ne hagyja ki a bővítésből a régió legfontosabb országát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Az Evenimentul Zilei tájékoztat, hogy Adrian Severin kijelentette, nem azért érkezett Amerikába, hogy megkérje magyarázzák meg mit tudnak tenni Románia érdekében, hanem azért, hogy megmagyarázza, mit tud tenni Románia az Európai stabilitás, Amerika érdekében. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./
1997. április 22.
A Romániai Magyar Szó interjút közöl Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkárral, aki a napokban több erdélyi megyét végiglátogatott. Az RMDSZ-es politikus elmondja, azt tapasztalta, hogy a márciusi jó időt nem használták ki a fölművesek. Szerinte ehhez hozzájárult a szegénység is, valamint a hitel késése, most azonban százszámra keresik fel a bankokat, s meg is kapják a kölcsönt, ha leszerződik a termést. Kovács Adorján elmondja, hogy előrehaladottabbak a munkák ott, ahol valamilyen társulási forma összejött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
1997. április 22.
Az Adevarul tájékoztat a Bukarestben a társadalmi Párbeszéd Csoportja által rendezett vitaestről, melynek címe a "Babes-Bolyai Tudományegyetem ? merre?" volt. A cikkíró szerint a vita "mondhatni az értelmiségi elegancia szintjén folyt", de az utolsó negyedórában több ellentmondást nem tűrő igazságot mondtak ki, mint amennyit a résztvevők el tudtak volna viselni. A vita román résztvevői illetve a vitavezető a multikulturalizmusra fektették a hangsúlyt, "ami nagy szó egy olyan egyetem esetében, amelyen nemcsak románok és magyarok vannak, hanem németek és romák is". Úgy véli, hogy a magyarok vetettek véget ennek a beszélgetésnek, azzal, hogy hangsúlyozták, a kérdés politikai, azokkal a kijelentésekkel, hogy a románok a multikulturalizmus érdekében tett intézkedésekről beszélnek, "mi pedig az 1959 óta felgyűlt frusztrációkról", "egyenlőségre alapozott kompromisszumot akarunk, vagy külön autonómiát (autonomie separata)", valamint "újra akarjuk tárgyalni a románokkal a szerződést". A cikk szerzője megemlíti, hogy felhívta a figyelmet, ne használják a résztvevők a szétválasztás (separare) szót, mivel az a Bécsi Diktátumot juttatja a románok eszébe és azt sugallja nekik, hogy az egyetem szétválasztása egy másfajta szeparáció első lépése. Egy meg nem nevezett rektor-helyettes szerint az egyetem szétválasztása 89 millió dollárba kerülne, tehát annyiba, amennyit a Világbank adott a romániai felsőoktatás számára. a cikk szerzője a beszélgetés hevesebb pillanatait emeli ki és végül kifejti álláspontját, hogy "a kérdés már nem az egyetem, hanem a politikusok kezében van. de vajon tudják a politikusok, hogy mivel játszanak?". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./
1997. április 22.
Virgil Petrescu tanügyminiszter aláírásával szétküldték az összes felsőoktatási intézményekhez az állami egyetemi és főiskolai intézetekben 1997-ben rendezendő felvételi vizsgák megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó általános kritériumokat tartalmazó metodológiát, amely kimondja: "Azok a jelöltek, akik a líceumi tanulmányaikat valamely nemzeti kisebbség anyanyelvén végezték, kérésre azon a nyelven tehetnek felvételi versenyvizsgát, amelyen az illető tantárgyakat tanulták." Ősszel tehát ? függetlenül a tanügyi törvény esetleges és kívánatos közeli módosításától ? az egyetemi és főiskolai versenyvizsgákat minden felvételiző azon a nyelven teheti le, amelyen az illető tananyagot a középiskolában (líceumban) tanulta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./
1997. április 22.
Markó Béla szövetségi elnök 1997. április 22-i hatállyal megbízta Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselőt az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójával (FUEV) való állandó kapcsolattartással. A kapcsolattartáshoz szükséges feltételeket a bukaresti Elnöki Hivatal biztosítja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./
1997. április 22.
A múlt hét végén tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ kézdiszéki szervezete, amelyen meghívottként jelen volt Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke is. A korábbi elnök, Fekete Miklós zenetanár nem vállalt újabb jelölést, így a küldöttek ? Kézdivásárhely, illetve a felső-háromszéki falvak képviselői ? 74 szavazattal, négy ellenében Németh Csaba történelemtanárt választották meg elnöknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./
1997. április 22.
Április 22-én, kedden a Képviselőházban Kerekes Károly Maros, és Márton Árpád Kovászna megyei képviselők politikai nyilatkozatban válaszoltak Lazar Ladariu Maros, illetve Petre Turlea Kovászna megyei RNEP-képviselők újabb magyarellenes, uszító vádaskodásaira és hazug állításaira a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által kiírt versenyvizsgával, illetve a Hargita és Kovászna megyei románok állítólagos elmagyarosításával, üldözésével kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./
1997. április 22.
Budapesten kétnapos /ápr. 21-22/ tanácskozást tartottak Az egyházak szerepvállalása a nemzeti kisebbségiek közösségépítésében címmel. 1945 óta először találkozott a Kárpát-medence magyar történelmi egyházainak csaknem 150 képviselője. Tabajdi Csaba államtitkár bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala kiemelt feladatának tekinti a kisebbségben élő magyarság önszerveződésének ügyét. Az államtitkár kifejtette: a magyar kisebbségek számára fontos, hogy a történelmi magyar egyházak visszakapják korábban elvett vagyonukat, illetve méltányos módon kárpótolják őket. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hangsúlyozta, hogy az egyház a nemzet lelkiismerete és nem feltétel nélküli szolgálója. Így tudja csak megtartani nemzeti identitását és nyelvét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Az egyház döntő szerepet játszik a kisebbségek nyelvi és kulturális jogainak megőrzésében, a megmaradásban. Több előadóhoz hasonlóan Gulácsy Lajos munkácsi református püspök is kiemelte, hogy morális megújulásra, új evengelizációra van szükség, mert nem a pénzhiány, hanem a szeretet- és szolidaritáshiány okozza a legsúlyosabb gondokat. Ugyanakkor az egyházaknak a világi célok elérésében is missziós szerepük van, miként azt Kató Béla, Sepsiillyefalváról érkezett lelkész mondta. Erdélyi Géza szlovákiai református püspök az egyháznak a nemzeti önazonosság megőrzésében való szerepéről beszélt. A megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. /Új Szó (Pozsony), ápr. 22,23./ A moldvai csángóktól a horvátországi magyarokon át az Ausztriában élő magyarságig szinte minden terület gondjait felölelte a tanácskozás. A felszólalásokból kiderült, hogy az egyházak még gazdaságszervezői feladatokat is ellátnak, amíg ezt azt űrt arra hivatottabb nem tölti ki. Többen figyelmeztettek arra, hogy a kisebbségben élő magyarság előtt nem lebeghet állandó fátumkép. Törzsök Erika, a HTMH elnöke kiemelte, hogy az egyház napjainkban is a stabilitást, a folytonosságot és az ellenségképnélküliséget jelenti. Erdélyben nagy lehetőségek mutatkoznak az egyházi iskolák terén, mi ettől lemaradtunk, mondta Utasi Jenő, Tóthfalu plébánosa. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23./ A határon túli magyar nemzeti közösségek életében az egyház megtartó, identitástudat- és nyelvvédő szerepet is magára vállalt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 27./
1997. április 22.
Az RMDSZ szokásos sajtóértekezletét ápr. 22-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök beszámolt amerikai útjáról. Elmondotta, hogy a HHRF meghívására látogatott el az Egyesült Államokba, és ez alkalommal számos amerikai politikussal, kormánytisztviselővel, illetve a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel találkozhatott, akikkel a Romániában végbement politikai és gazdasági változásokról, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar közösség helyzetére vonatkozó, a kormányprogramban szereplő és megoldásra váró célkitűzésekről folytatott eszmecserét. Szólt e találkozókon arról, hogy megalakult a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, és hogy a kormányprogram első ízben tartalmazza a kisebbségi kérdés megoldása szempontjából kulcsfontosságú szabályozások módosítását, elsősorban a tanügyi törvényben szereplő megszorító rendelkezések törlését, továbbá a helyhatósági törvény módosítását, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. Beszélgetőpartnerei egybehangzóan elismerően értékelték a Romániában végbement változásokat, az RMDSZ részvételét a kormányban. Valamennyi találkozón hangsúlyosan szóba került Románia euro-atlanti integrációja, s az amerikai politikusok szerint Románia előtt csak a novemberi választások utáni változások teremtettek reális esélyt a NATO-ba való felvételhez. Markó Béla amerikai partnereivel folytatott megbeszélései során is kifejtette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja Románia mielőbbi NATO-integrációját, és meggyőződéssel vallja, hogy ez egyaránt érdeke az egész romániai társadalomnak és a Romániában élő nemzeti kisebbségeknek, így a magyar nemzeti közösségnek is. Ugyanakkor kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondotta, hogy az euroatlanti integrációt nem lehet a madridi csúcsértekezlethez kötni, ez egy folyamat, a meghívott országok a nyári madridi NATO-csúcs után kezdik el a tárgyalásokat a betagolódás módjáról, körülményeiről, és a "16-ok" csak 1998 nyarán hoznak döntést a felvételről. Az amerikai politikusok nagy többsége egyértelműen amellett foglal állást, hogy a NATO-t bővíteni kell ? és fogják is ? Kelet felé, arról azonban még nincs döntés, hogy mely országokat hívják meg az első körben. Ám minden országot külön bírálnak el, egyik sorsa sincs a másikéhoz kötve. Markó Béla kifejtette, hogy amerikai politikai körökben három ország ? Csehország, Lengyelország és Magyarország nevét említik az első kör esélyesei között, ezekhez az utóbbi időben felzárkózott Románia és Szlovénia, amelyek egy évvel ezelőtt szóba sem jöhettek, majd ezután következhetnek más kelet-európai országok. Romániának ? fogalmazott a szövetségi elnök ? lemaradást kell behoznia az esélyesebb országokhoz képest, hiszen voltaképpen csak az 1996 novemberi változások után kezdődött meg a kötelező kritériumok teljesítése. Egy másik, a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésével kapcsolatos koalíciós egyeztetésekre vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós egyeztetések parlamenti szinten Romániába küldéséből, az európai egyetemi rendszeren belüli közös tervek kidolgozásából és az egyetemi oklevelek kölcsönös elismeréséből fog állni. Az ápr. 19-i Ziua ismerteti a magyar küldöttség vezetőjének kijelentését, Magyarország mégis Bolyai Egyetemet akar címmel. Az ápr. 18-i Libertatea Magyarország kedvezően tekint Romániára címmel tájékoztat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 21., 73. sz./
