Az 1956-os magyar forradalom hatására Brassóban fiatalok létrehozták a Román Ifjúság Gárdáját, vezetőjük Nicolae Vlad volt. Legtöbbjük Brassóban érettségizett. 1958 júniusában letartóztatták őket, a perben 15 fiatalt ítéletek el. A vezető 25, a többi 15-20 év közötti ítéletet kapott. A szamosújvári börtönben rettenetes állapotok voltak, verték a rabokat, 14-16 órát kellett dolgozniuk. /Egy más ifjú gárda. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 16-22./
1998. október 17.
A magyar állam és a nemzet határai nem esnek egybe, ez pár száz évig így marad, erre kell számítani, s emiatt összmagyar stratégia kialakítására van szükség - mondta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár bécsi látogatása alkalmával. Ez azt jelenti, hogy a magyar-magyar párbeszéd számára kiszámítható, rendszeres és emberi kapcsolatokon alapuló rendszert kell kialakítani. Megítélésében egyeztetésekre van szükség az érintett határon túli szervezetekkel arról, hogy hogyan lehetne fejleszteni a határon túli magyarok és a magyar állam közötti kapcsolatokat. Ezt még akkor is meg kell tenni, ha a magyar kormány tudja, hogy ez utóbbi feszültségeket gerjeszt majd, jelentette ki. /Összmagyar stratégiát kell kialakítani. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1998. október 17.
Göncz Árpád köztársasági elnök levélben üdvözölte az Európai Felsőoktatásban Tanulók Szervezetének (AEGEE) "Magyar-román kapcsolatok 2020-ban" címmel október 16-17-i kolozsvári konferenciáját, amelynek Emil Constantinescu államfővel együtt fővédnöke volt. A magyar államfő méltatta a román hatóságoknak azt a szándékát, hogy létrehozzák a Petőfi-Schiller magyar és német nyelvű egyetemet. Göncz reményét fejezte ki, hogy sor kerülhet a román kormányprogram következőpontjának megvalósítására, nevezetesen egy magyar egyetem létrehozására Kolozsváron. Ion Iliescu, az RTDP elnöke, aki maga is részt vett a konferencián, élesen bírálta a magyar államfőt, Románia belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak minősítve az üzenetet. Iliescu úgy vélekedett, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem minden tanulási lehetőséget biztosít a magyar és a német kisebbség számára. A konferencia résztvevői ellenezték a magyar-német nyelvű egyetem létrehozását. /Iliescu a magyar államfőt bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1998. október 17.
Andrei Plesu román külügyminiszter a Pro TV magánadó egyik műsorában bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy "az ország súlyos gazdasági helyzetében taktikai hibát követ el egyetem-követeléseivel". A külügyminiszter azt is elmondta: Ukrajnának nem volt ellenvetése az ellen, hogy Csernovicban multikulturális egyetemet hozzanak létre, amelynek a román mellett magyar és német kihelyezett főiskolái is legyenek. Románia egy ilyen egyetemben gondolkozhat: "súlyos pénzügyi helyzetünk nem engedi meg egy önálló magyar egyetem létrehozását" - mondta Plesu. /Plesu szerint mehetünk Csernovicba egyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1998. október 17.
A tanügyi szakszervezetek támogatják Andrei Marga tanügyminisztert, amiért ellenzi a magyar-német egyetem létrehozásának tervét. Beadványukban felszólították a miniszterelnököt, hogy ne támadja tanügyminiszterét annak különvéleménye miatt. Amennyiben a minisztert leváltanák, a tanárok azonnal sztrájkba lépnek. A sztrájkjukkal nem a miniszter ellen harcolnak, hanem a kormányt hibáztatják a súlyos pénzelvonásokért. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1998. október 17.
Ion Iliescu, az RTDP elnöke Vasile kormányfőtől azt követelte, hogy Petőfi-Schiller egyetem se legyen. Iliescu bejelentette, ha a miniszterelnök 30 napon belül nem vonja vissza a multikulturális egyetem létrehozására irányuló rendeletét, akkor azt megtámadja az ítélőtáblánál. Iliescu szerint az ugyanis ellentmond a román alkotmánynak. /Petőfi-Schiller egyetem se legyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1998. október 17.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke visszautasította és rágalmazásnak minősítette Makkay József állítását /Egyházi misszió a magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./, ő ugyanis sohasem mondta, hogy az egyház ne foglalkozzon az oktatással. /Markó Béla: A válaszadás jogán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1998. október 17.
Niculescu Antal, a román kormány Európai Integrációs Hivatala (EIH) államtitkára számolt be tevékenységéről a Romániai Magyar Szóban. Írásának első felében hivatalban és az RMDSZ színeiben folytatott munkájáról beszélt, elmondva, hogy annak az EU-programnak a kezdeményezője, amelynek köszönhetően megreformálták a kormánypalota "public relations" irodáját, hozzájárult az EIH szerkezeti átalakításához, részt vett a regionális fejlesztésről szóló törvénytervezet előterjesztési és parlamenti megvédési folyamatában, közbenjárt a közigazgatási reformfolyamatot vezető miniszterközi csoport létrehozásában, kezdeményezője a kis- és középvállalatok bejegyzési procedúráinak leegyszerűsítését célzó PHARE-programnak, részletes, a PHARE-programok megpályázásáról és kezeléséről szóló magyar, román és angol nyelvű anyagot állított össze. Beszámolójának második felében az Európai Integrációs Hivatalt, és annak legfontosabb feladatait mutatta be. /Niculescu Antal EIH-államtitkár: A munka és az integrációs hivatal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1998. október 17.
Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei elnöke reálpolitikusnak tartja magát és elvbarátait, a román sajtó a "radikálisok", az RMDSZ-en belüli "kemény mag" képviselőjének nevezte őt. Az érmihályfavi rendezvény a csernátoni folytatása lesz, jelentette ki, ez az RMDSZ rendezvénye lesz, a Bihar megyei RMDSZ felvállalta a szervezését. Toró Tibor elmondta: "abban a Tőkés László tiszteletbeli elnök körüli körben" van, melynek tagjai a csernátoni és az érmihályfalvi fórum tartalmi részét megtervezték. Logikusnak tartaná, ha meghívnák Eva Maria Barki jogásznőt, "mert előadásai mindig mértéktartók és magas szintűek". /Pataki Zoltán: Csernáton után, Érmihályfalva előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1998. október 17.
Okt. 17-én Kolozsváron ünnepelték az erdélyi magyar nyelvű művészeti főiskola hivatalos kereteinek megszületését, az 1948-ban létrejött Művészeti Főiskola /Kolozsvár/ megalakulásának 50. évfordulóját. A Bolyai Társaság rendezte a megemlékezést a Protestáns Teológia dísztermében. Többen mondtak beszédet, illetve emlékeztek: dr. Kötő József államtitkár, Major Ferenc zeneművész, Selkánszky Endre színművész, Murádin Jenő művészettörténész, az utóbbi felolvasta Kovács Zoltán festőművésznek, a Művészeti Főiskola egykori rektorának visszaemlékezését. Az ismert kommunista nemzetiségi politika ezt a magyar intézményt sem kímélte meg. Az azonban egyértelmű, hogy szükség van egy önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményre. /Kerekes Edit: Ötven éve alapították a Művészeti Főiskolát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
1998. október 17.
Megjelent Veress Dániel Vékára tett mécses. Esszék a XVI-XVIII. századi erdélyi magyar kortörténetek és emlékírások köréből /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1998/ című "egyszemélyes szellemi műhelyének" magányában született könyve. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1998. október 17.
Megjelent a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XLI. évfolyamának második száma /Kolozsvár/, amely Brassai Sámuel halálának 100. évfordulóján tartott emlékülés néhány előadását tette közzé. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1998. október 17.
Az újraindult Családi Tükör második száma napvilágot látott, a folyóirat alcíme: Minden erdélyi család lapja. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./
1998. október 17.
Az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ és a Heltai Alapítvány okt. 23-án emlékező ünnepséget szervez Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén. Az esten Tamás Lajos Piros a vér a pesti utcán, Páskándi Géza Betyárrigmus 58-ban és Puskás Attila Október 23. című versek hangzanak el, majd Gagyi Balla István tart előadást. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1998. október 19.
Ion Iliescu, az RTDP elnöke Kolozsváron, pártjának erdélyi területi vezetőivel való találkozóján minősíthetetlen kifejezésekkel illette a jelenlegi kormánypártokat, és ezek vezetőszemélyiségeit. Kijelentette, hogy Romániát jelenleg "kreténo-demokraták" vezetik. A gyűlésen a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el az utóbbi időben felerősödő "föderalizálási és szétdarabolási megnyilvánulások miatt". Mindez a kormánykoalíció politikájának köszönhető. A koalíció másik fő bűne az RMDSZ-nek tett engedmények, amelyek az ország feldarabolódásához vezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
1998. október 19.
Okt. 19-én benyújtotta lemondását Sorin Dimitriu privatizációs miniszter, és távozik az állami vagyonalap (FPS) éléről is. A miniszter lemondását Radu Vasile kormányfő sürgette, tekintettel a privatizáció gyászos menetére, ezzel Emil Constantinescu elnök is egyetértett. A privatizációs miniszter helyzete azután vált tarthatatlanná, hogy Radu Vasile a közelmúltban Washingtonban találkozott a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel, akik világosan értésére adták: a két nemzetközi pénzintézet hajlandó még egy kísérletet tenni, hogy segítsen Romániának, de ehhez elengedhetetlen a román privatizáció felgyorsítása, és az, hogy október végéig készüljön el a jövő évi költségvetés tervezete. Washingtonból hazaérkezve a kormányfő gyors változtatásokat helyezett kilátásba és nem titkolta, hogy az alapvető problémát a - a privatizációs miniszter vezetése alatt álló - vagyonalap jelenti. A kormány 2700 cég államosítását tervezte 1998-ra, és ebből 3,6 milliárd dollár bevételre számított. A kormány most úgy látja, hogy csak 1300 vállalat magánosítása lehetséges az idén. Tavaly ugyanennyi kis és középvállalatot privatizáltak, körülbelül 1 milliárd dollárért. Nemzetközi megítélés szerint Románia eddig túlértékelte a privatizálásra felajánlott vállalatokat, melyek jelentős részét súlyos adósságok terhelik. A sok halogatás miatt elmennek a vevők - a holland posta és az amerikai SBC Communications az idén kiszállt a RomTelecom pályázatából. Romániába 1989 vége óta mindössze 3,36 milliárd dollár külföldi működőtőke érkezett. /Lemondott a privatizációs miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
1998. október 19.
Okt. 22-én Chisinauban találkozik a moldovai, a román és az ukrán elnök. /Mi vár ránk a héten rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1998. október 19.
A Nagy Románia Párt a Román Televízió magyar adásának beszüntetését követelte, adta hírül a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1998. október 19.
Aradon találkozott Dávid Ibolya magyar és Valeriu Stoica román igazságügyi miniszter, áttekintették a tárcákat érintő fontosabb kérdéseket, kitértek a kisebbség helyzetére is. A magyar fél nyilvánosan sajnálatát fejtette ki a magyar-román labdarúgó mérkőzése utáni verekedés miatt, de hangsúlyozta, nem tudni pontosan, hogyan is történtek az atrocitások. /Röviden rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./
1998. október 19.
Okt. 19-én a szenátusban a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Szabó Károly helyettes frakcióvezető felolvasta az RMDSZ szenátusi csoportjának politikai nyilatkozatát a Nagy Románia Párt Kovászna megyei szervezete elnökének az Evenimentul Zilei c. napilap október 15-i számában közzétett kijelentéseivel kapcsolatban, amelyben a nagy-romániás vezér arról nyilatkozott, hogy a megyében felállították a Nemzeti Gárdákat, amelyek célja az RMDSZ-vezetők fizikai megsemmisítése. Az alkotmányt semmibe vevő és a demokratikus jogrendet lábbal tipró alakulatok tagjai közt vannak - mint azt a Kovászna megyei nagy-romániás pártvezér állítja - a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat tisztjei is. "Egy jogállamban - és okkal hisszük, hogy Románia - az államnak megvannak a szigorúan törvényes keretek közt működő, megfelelő hatáskörrel rendelkező intézményei az alkotmányos jogrendet fenyegető bármilyen cselekmény vagy szándék felderítésére és meghiúsítására, minden más szervezet eleve törvénytelen és alkotmányellenes, ha pedig ilyen szervezeteket pártok hoznak létre és irányítanak, e pártok önmagukat helyezik törvényen kívül" - hangoztatja az RMDSZ szenátusi csoportjának Nyilatkozata, amely rámutat arra, hogy az ilyen akciók a romániai magyarság és más kisebbségek megfélemlítését célozzák. A szerveződés törvénytelen jellegét súlyosbítja, hogy tagjai között állítólag a nemzetbiztonság szavatolásának hatáskörével felruházott intézmények képviselőit is megtaláljuk, ami azt sugallja, hogy törvényes intézményeink képtelenek betölteni hivatásukat. Mindezek alapján a dokumentum, amelyet a sajtó képviselőinek is kiosztottak, felkéri az illetékes szerveket, hogy amennyiben még nem tették meg, indítsák be az ilyen súlyos esetekben elengedhetetlen törvényes eljárásokat, és hozzák nyilvánosságra az alkotmány maradéktalan tiszteletben tartásával hozott intézkedéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21. - VI. évf. 13523. sz., Balogh Lenke: A Nagy Románia Párt megadta a jelt. Nemzeti gárda az RMDSZ-vezetők likvidálására. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./
1998. október 19.
Okt. 19-én nyolcnapos hivatalos látogatásra Kínába utazott a szenátus külügyi bizottságának delegációja. A küldöttségnek tagja Markó Béla szenátor, szövetségi elnök is. A delegáció tagjai e hivatalos látogatás során találkoznak a Kínai Nemzetgyűlés külügyi bizottságának tagjaival, több vezető kínai tisztségviselővel, a kínai gazdasági élet vezető képviselőivel, nagy ipari és kereskedelmi központok vezetőivel, köztük a kínai Atomenergetikai Iparközpont vezetőségével, és ellátogatnak reprezentatív kínai kulturális intézményekbe, múzeumokba. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1351. sz./
1998. október 19.
Az 1995-ben elindított Szociálpolitikai útkeresés című program folytatásaként rendezték meg okt. 9-11-e között Nagyenyeden, a katolikus plébánia szervezésében és a Mocsáry Lajos Alapítvány, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával a Családvédelem határon innen és túl című tanácskozást. A megbeszélés fő célja az információcsere és az együttműködési lehetőségek keresése. A megnyitón Nagyenyed részéről dr. Csávossy György, a minisztérium részéről pedig maga Harrach Péter miniszter köszöntötte a hallgatóságot. A romániai helyzetről Bokor Katalin /Babes-Bolyai Tudományegyetem/, a magyarországiról Lakner Zoltán szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár tartott előadást. Bányász József a gyulafehérvári Caritas, dr. Valeanu Erzsébet a kolozsvári Gondviselés Egyesület tevékenységét ismertette. Több előadás hangzott még el, így Papp Adolf sepsiszentgyörgyi CSSK vezető és Lázár Sarolta a családsegítés erdélyi kereteiről, Vízi Ildikó /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a fogyatékosok helyzetéről, Berszán Lídia /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a szociális munkáról beszélt. A megjelentek látogatást tettek Nagyenyeden a Szociális Stációnál, a Máltai Háznál és a Béthel Gyógyszertárnál. /Győrfi Dénes: Családvédelem határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1998. október 19.
Kétnapos rendezvénysorozat keretében ünnepelték meg okt. 16-án és 17-én Agyagfalván az agyagfalvi székely nemzetgyűlés 150. évfordulóját. Okt. 17-én az agyagfalvi emlékműnél több ezer részvevő előtt dr. Egyed Ákos történész, Dávid Gyula, irodalomtörténész, az EMKE országos elnöke és dr. Demény Lajos történész az 1848-as forradalom és szabadságharc eszményeit, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a 150 évvel ezelőtti események tanulságát, mai üzenetét méltatta ünnepi beszédében. Az ez alkalommal tartott ökumenikus istentiszteleten Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Okt. 16-18-a között az EMKE Országos Elnökségének kezdeményezésére, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (volt Magyar Művelődési Minisztérium) anyagi támogatásával és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület vendégszeretetét élvezve közművelődési fórumot tartottak a határon túli magyar szakemberek részére. Az összejövetel célja az új magyarországi közművelődési törvénynek a bemutatása volt, valamint annak elemzése, hogy e törvénynek milyen kihatásai lehetnek a határon túli magyar közösségek közművelődési életére, kiemelten a felnőttképzésre. A részvevők záródokumentumot fogadtak el. A romániai magyarság öt személlyel képviseltette magát e fontos összejövetelen, amelyen az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya és az EMKE Országos Elnöksége részéről Dáné Tibor Kálmán főosztályvezető volt jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 19., 1350. sz./
1998. október 19.
Csíkszeredában az 1956-os forradalomra emlékezve az évfordulón "Ezerkilencszázötvenhat, te csillag" címmel Németh-Géza-emlékkonferenciát tartanak, okt. 24-én pedig Nagy Benedek volt politikai fogoly Mi vezetett 56-hoz Magyarországon és Erdélyben? címmel tart előadást, majd Bara Lajos. Jamandi Emil és Kelemen Csongor volt politikai foglyok visszaemlékezése következik, végül Csíkszeredában, az új temető bejáratánál felavatják az 1956-os forradalom emlékére állított oszlopot. /56-ra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1998. október 20.
Radu Vasile miniszterelnök Brüsszelbe látogatott, okt. 20-án tárgyalt Javier Solana NATO- főtitkárral. Az áprilisi washingtoni NATO-csúcsértekezleten a szövetség nem csupán szóban fogja világossá tenni, hogy ajtaja nyitva marad a további keleti bővítés jegyében - hangoztatta Javier Solana Radu Vasile kormányfővel folytatott találkozója után. Kijelentette, hogy a szövetség még nem döntötte el, milyen formában folytatja a bővítést. A főtitkár mindazonáltal nem tett említést arról, hogy a washingtoni értekezlet megnevez újabb államokat, amelyek meghívásra számíthatnak a NATO-tól. Vasile azt kérte tárgyalópartnerétől, hogy Washingtonban a szövetség bizonyítsa egyértelműen nyitottságát. Vasile arról biztosította a szövetséget, hogy az ország politikai és gazdasági erőfeszítésekkel is igyekszik megalapozni áhított NATO-tagságát. /Románia nyitott ajtókat vár a NATO-tól. Solana nem tett említést a bővítés második hullámáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
1998. október 20.
Hatályban marad a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet. Okt. 20-án ugyanis a képviselőházban újra napirendre került a 22-es sürgősségi kormányrendeletnek a vitája, amely - több más reformintézkedés közt - a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezését, illetve az anyanyelvnek a közigazgatásban való használatát is szavatolja. A Demokrata Párt ugyanis az ellenzékkel szavazott a szenátus a múlt ülésszakán, így a szenátus elutasította a sürgősségi kormányrendeletet. A sürgősségi kormányrendelet elutasításához abszolút többségre, szám szerint tehát legkevesebb 173 szavazatra lett volna szükség. Ennyi nem volt meg. A 22-es visszautasítását továbbra is az ellenzék és a Demokrata Párt támogatta. Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt a sürgősségi kormányrendelet mellett foglalt állást. A két ház véleménye meglehetősen eltér, ezért a vitát kiváltó 22-es visszakerül a szenátus szakbizottságaiba, majd pedig a plénumba újratárgyalás végett. /Hatályban marad a 22-es sürgősségi kormányrendelet. Továbbra is törvény szavatolja a kétnyelvű helységnévtáblákhoz való jogot. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
1998. október 20.
A Reform Platform rendezvényéről jelentette ki Borbély Zsolt: "az a tény, hogy a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára megtisztelt jelenlétével rendezvényünket, önmagában rangot ad ennek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levélben üdvözölte kezdeményezésüket és magyarországi gazdasági szakemberek is itt voltak. A jelenlévők egyetértetek azzal a programmal, amelyet Borbély Zsolt így fogalmazott meg: Vissza a programhoz. Németh Zsolt mondta, hogy az RMDSZ programjának egyetlen pontja sincs, amelyet ne támogatna a magyar kormány. A románsággal kapcsolatban sikeresnek nevezhető Frunda György kampánya, hozzásegített ahhoz, hogy a román közvélemény meggyőződhessen arról, nem az a cél, amit a jelenlegi ellenfél állít. Kompromisszumra van szükség a román fél akarata és az ideális megoldás között. A román fél a beolvasztásra törekszik nyolcvan éve, a járható út az autonómia, amilyen például Dél-Tirolban van. Borbély hangsúlyozta, hogy erő felmutatása nélkül nem lehet politizálni. "Az RMDSZ erőt tud felmutatni közössége megszervezésével." A Brassóban tartott kongresszuson bekerült a programba az erők fölmérése, de ezt a jelenlegi vezetés nem teljesítette. Jelenleg az emberekben olyan mértékű a csalódottság, "hogy nagyon nehéz őket megszólítani." /Csomafáy Ferenc: Megtalálni a kölcsönös engedményeket? - Reform Platform utáni beszélgetés Borbély Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1998. október 20.
Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke bizakodó az állami magyar egyetem létesítésével kapcsolatban. Reménykedik abban, hogy a politikai partnerek Románia eurointegrációs jövője miatt figyelembe fogják venni a nyugat-európai intézmények képviselőinek jelzéseit. /Inczefi Tibor. Az állami magyar egyetem létesítésének jogáról nem mondunk le. - Interjú Asztalos Ferenccel, a képviselőház oktatási bizottságának alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke hangsúlyozta: "A román társadalom, beleértve a román politikai elit nagy részét is, a nemzetállam bűvöletében él. A politizálásban, a hatalomgyakorlásban arra törekszik, hogy a valóság igazodjon ehhez a doktrínához. Folyamatosan az asszimiláció rejtett, rafinált eszközeivel él. A magyar egyetem léte az asszimilációs folyamatot akadályozná, hiszen az egyetem olyan centrummá válna, amely a szakemberképzésen túl a saját közössége iránti felelősséget érző és vállaló értelmiségiek nevelésének a műhelye lenne." Asztalos leszögezte, hogy az RMDSZ nem fog lemondani az önálló magyar egyetem követeléséről. /Rektorok tiltakoznak a magyar?német egyetem létrehozása ellen. Alkotmánybírósági óvással fenyegetőznek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
1998. október 20.
Okt. 20-án a képviselőházban a politikai nyilatkozatok során Antal István Hargita megyei képviselő az RMDSZ képviselőházi csoportja nevében tolmácsolta az Agyagfalvi Székely Nemzetgyűlés 150. évfordulójának szentelt ünnepi megemlékezés részvevőinek üzenetét. Miután felolvasta az agyagfalvi emlékmű kövébe vésett, a székelyek, románok és szászok testvériségét hirdető szavakat, Antal István kihangsúlyozta a negyvennyolcas szabadságharc e fontos erdélyi mozzanatának mához szóló tanulságát és üzenetét. "Mi megpróbáljuk megtanulni, hogyan kerüljük el a múlt hibáit, annyi és annyi csalódás után mi hisszük, hogy közös a jövőnk, és ez a jövő Európa, amely felé reménykedve tekintünk. Megéri, hogy valamennyien felvállaljuk ezt az eszmét. Reméljük, hogy együtt sikerülni fog" - mondotta az RMDSZ-képviselő, majd Lazar Ladariu RNEP-es képviselőnek a Képviselőházban e megemlékezés kapcsán elhangzott uszító, nacionalista gyűlölettől áthatott felszólalására reagálva leszögezte, hogy Románia Parlamentjében eszméket ütköztetnek és vitatnak meg; akik ezt a szószéket arra használják fel, hogy más csoportokat sárral mocskoljanak be, önmagukat diszkvalifikálják és saját pártjukat minősítik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1351. sz./
1998. október 20.
Történelemkönyvek - ismeretforrás és sztereotípia teremtő címmel történész konferenciát tartottak a hét végén Brassóban. Wolf Rudolf történész, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója elmondotta: a jelenlévők elsősorban a történelem-tantervről tárgyaltak, ugyanis a Tanügyminisztérium által kibocsátott új tanterv szerint a líceumokban a történelmet heti egy órában kötelező oktatni. A jelenlévők erre vonatkozóan megfogalmaztak egy javaslatot, amelyben kérik a Tanügyminisztériumtól, hogy a történelmet heti két órában tanítsák. A jelen lévő magyar történészek azt szorgalmazták, hogy kerüljenek be mindegyik fejezetbe azok az alcímek, amelyek a nemzeti közösségek, a magyarság, a németek hagyományaira vonatkoznak. Így ebben a tantervben, amelyet a szakminisztérium elé fognak terjeszteni jóváhagyás végett, a kisebbségek úgymond "helyükre kerülnének" végre - mondotta Wolf Rudolf. /Javaslat új történelemtankönyvekre. "Helyükre kerülnek" a nemzeti közösségek? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
