Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2299 találat lapozás: 1-30 ... 1921-1950 | 1951-1980 | 1981-2010 ... 2281-2299
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. október 20.

Románia egy olyan gazdasági és szociális katasztrófa küszöbén áll, amely az állam létét veszélyezteti - fogalmazták meg a Vatra Romaneasca Szövetség országos egyeztetőtanácsának Marosvásárhelyen tartott ülésén. A tanácskozáson a VRSZ tételesen foglalta össze következtetéseit és kifogásait aktuális belpolitikai eseményekkel kapcsolatban. A kormánykoalíció - állítják - határozataival megszegte az alkotmányt. Az úgynevezett multikulturális egyetem alapítására vonatkozó döntés az első lépés Románia nemzeti, egységes állami voltának elvesztése irányában. A NATO jugoszláviai akciójának támogatása a román nemzeti érdek elárulását jelenti. A kormányzat nem tesz semmit az ország föderalizálására irányuló törekvések ellen. Egyesített erőkkel meg kell teremteni a jelenlegi hatalom alternatíváját - röviden így összegezte véleményét a Vatra. /(pataky): A Vatra Romaneasca országos egyeztetőtanácsának ülése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

1998. október 20.

Varga Gábor kutatómérnök márc. 13-a óta államtitkári rangban az Állami Találmányi és Védjegyvédelmi Hivatal vezérigazgatója. Az iparjogvédelmi jogszabályok területén Románia teljesítette az Európai Unió csatlakozási feltételeit. Varga Gábor beszámolt a hivatal feladatairól és a tevékenységéről. Az elmúlt fél év alatt a hivatal kétoldalú együttműködési szerződést kötött Moldáviával, Grúziával, Franciaországgal és Magyarországgal. /Varga Gábor: Kétszáz nap az állami találmányi és védjegyvédelmi hivatal élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1998. október 20.

Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök, államtitkár elleni bizalmatlansági indítványról szóltak a pletykák, azonban erről szó sem volt az RMDSZ Bihar megyei szervezetének okt. 17-i választmányi tanácskozásán. A meghívott vendég, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: Mindnyájunkat aggaszt az eredménytelenség, nemcsak kisebbségi, hanem gazdasági szinten is, vagy éppen a korrupció elleni harc sikertelensége miatt." "Ennek az országnak nincs jövőképe, ezért kétséges a mi jövőnk is. Éppen emiatt van szükség az együttműködésre." Takács Csaba nyílt párbeszédet sürgetett az RMDSZ-en belül is. Az RMDSZ folyamatosan tárgyal Budapesttel, mondta, a magyar-magyar kapcsolatrendszer kialakításán dolgoznak. Varga Gábor megyei elnöknek csak szavazással sikerült elérnie, hogy megtarthassa beszámolóját. Kijelentette, hogy az RMDSZ "minden eddigi döntése helyes volt." "Többet tudtunk elérni az utóbbi két év során, mint addig együttvéve." Varga Gábor tarthatatlannak mondta, hogy az RMDSZ nagyváradi székházát már délután négykor bezárják. A fórumon Stark László azt kérte számon, hogy Szarka Árpád, a Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetője arra szólított fel egy magyar nemzetiségűt, hogy az irodában csak románul beszéljen. /Szeghalmi Őrs: Vívódik az RMDSZ. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 20./

1998. október 20.

Erdélyben Székelyföldhöz hasonlóan talán csak Kalotaszegen alkot a magyarság egységes tömböt. A több mint negyven települést Trianon óta a mindenkori román hatalom igyekezett elrománosítani. Az 1989-es fordulat utáni években sorra alakultak az egyesületek, Bánffyhunyadon a Kós Károly Kulturális Egyesület, Kalotszentkirályon az Ady Endre Kulturális Egyesület, Kőrösfőn a Rákóczi Kulturális Egyesület. Két éve bejegyezték a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek célja a kalotaszegi magyarság kulturális életének fellendítése és összehangolása. Sorra emlékeztek meg olyan történelmi személyiségekről, mint Kájoni János, Vasvári Pál, Gyarmathy Zsigáné, Ady Endre, Kós Károly és Ravasz László. Idén elkészült hat kalotaszegi település címere és zászlója, ebből négyet már fel is avattak olyan önzetlen emberek segítségével, mint Okos Márton, Pécsi L. Dániel vagy Petrás Mária. Az egyik ilyen ünnepség a 240 lelkes Zsobokon volt, ahol ekkor felavatták a Bethesda Gyermekotthon új iskolaépületét, a vadonatúj malmot és sütödét, majd Csiha Kálmán püspök felszentelte a falu címerét és zászlaját, amelyet ingyen készített el Pécsi L. Dániel budapesti jelképtervező. Okos Márton, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője bejelentette, hogy idén az Erdélynek járó Mocsáry-díjat Molnár János és Molnár Irma lelkipásztor házaspárnak ítélték oda azért a munkáért, amit Zsobokon végeztek. Másnap Csucsán leleplezték Petrás Mária Budapesten élő csángó szobrász alkotását, amely a csucsai református templom falát díszíti. /Péntek László: Zászlók, címerek, kopjafák Kalotaszegen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

1998. október 20.

Közel kilencesztendős tevékenységét mutatta be az 1989-es fordulat után Nagyváradon megalakult Caritas Catolica, a segítőszolgálat. Jelenlegi legnagyobb beruházásuk a Nagyváradon levő, jelenleg 30 férőhelyes Szent Márton Öregotthon. Martos Ferenc plébános, a Caritas Catolica igazgatója elmondta, hogy naponta 215 személy kap ebédet, ebből a Caritas Catolica közel 55 mozgássérült számára házhoz szállítja a meleg ételt. Havonta ezer család kap élelmiszercsomagot. Tizenkét szakorvos látja el a betegeket a Caritas Catolica 1993-ban megnyílt orvosi rendelőjében. Sokszor adományoznak ingyen gyógyszert, több nagyváradi kórházat pedig műszerekkel, ágyakkal, röntgengépekkel láttak el. A segélyszervezet Bihar megye hat településén - Nagyváradon, Nagyszalontán, Margittán, Belényesen, Élesden és Érmihályfalván - folytat házi betegápolást. Ezt a tevékenységét 1997 márciusában PHARE-program segítségével indította el. Martos Ferenc keserűen állapította meg, hogy az állam passzívan, sokszor ellenségesen figyeli a Caritas Catolica tevékenységét. A Caritas Catolica nyugati intézményektől nem kap segítséget azzal az indoklással, hogy Romániában hamarosan ugyanolyan állami finaszírozást élveznek a nonprofit szervezetek, mint külföldön. Valójában azonban az állam nemhogy segítene, inkább hajlandó elvenni, ezt mutatják a kivetett adók. /Rostás Szabolcs: Nagyváradi Caritas Catolica. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

1998. október 20.

Egy éve indult meg a Partiumi Füzetek sorozat a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely /PBMEB/ kiadásában. A sorozat szerkesztője a PBMEB elnöke, Dukrét Géza. Megjelent a sorozat hatodik kiadványa, Bessenyei István Sarmaság című kismonográfiája. Az ötödik volt a közismert Benedek Zoltán munkája: A nagykárolyi Károli Gáspár református templom. /Fejér László: Partiumi Füzetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1998. október 20.

A földvári haláltábor helyén magyar emlékművet is kellene állítani, csak a szovjet katonákra emlékeztető márványtábla van a helyszínen. Erről a tervről beszélgetett a cikkíró Ungvári Barna /Hídvég/ református tiszteletessel, akinek ez szintén szívügye. - A Szatmári Friss Újság is rendszeresen közöl emlékező írásokat a táborról. Főszerkesztője, Veres István uzoni, gyakran hazalátogat. A szatmáriak külön kötetet is szenteltek a környékről elhurcolt magyarok és svábok kálváriájának, az évkönyvben is foglalkoztak a földvári haláltáborral. /Sylvester Lajos. A haláltábor határában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

1998. október 20.

A Rákóczi Szövetség rendezésében Magyar szolidaritás és történettudat a Kárpát-medencében címmel tanácskoztak Pannonhalmán az anyaországi és határon túli történelem, földrajz és magyar szakos tanárok. A háromnapos rendezvényen a meghívottak között volt Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. A konferencián elfogadott kezdeményezések között van az, hogy a magyar nyelvterület minden részén a történelmi hűséghez igazodó magyar történelem-, magyar nyelv- és irodalomtankönyvet, szövetgyűjteményt, illetve a Kárpát-medence földrajzát bemutató könyvet kell a magyar diákok kezébe adni. /Balázs Ildikó: Magyar történettudat a Kárpát-medencében. Találkoztak a magyar történelemtanárok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

1998. október 21.

Okt. 21-én tárgyalta a képviselőházi oktatási szakbizottság a vallásoktatás szabályozását. A vitára meghívták a romániai történelmi egyházak vezetőit. A képviselők indulatos kitörésekkel elutasították azt, hogy oktatási intézmények egyházi iskolák legyenek és állami támogatásban részesüljenek. Petre Turlea képviselő kijelentette, hogy az államosított magyar egyházi iskolák mind a román államot illetik, a magyarság egyetlen ingatlanra sem támaszthat jogot. Nemcsak az ellenzékiek voltak elutasítóak, egyenesen a Demokrata Párt képviselője terjesztette be azt a módosító indítványt, hogy egyházi iskolák csak magániskolák lehetnek és ezt a bizottság megszavazta. Anghel Stanciu /Nagy Románia Párt/ bizottsági elnök keresztülvitte azt az indítványt, hogy a multikulturális egyetem oktatási nyelve román, a világnyelvek és a kisebbségek nyelve. Ezt a magyarellenes indítványt is megszavazták. /Béres Katalin: A Képviselőház Oktatási Bizottságában kisemmizték a templomot s az iskolát... = Brassói Lapok (Brassó), okt. 30./ Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek elmondta: az egyházak képviselőinek jelenlétére azért volt szükség, hogy ország-világ előtt elmondhassák, nem az egyházak háta mögött döntöttek. Bántó volt azt hallani, nyilatkozta az érsek, hogy a felekezeti iskola az egységes román állam megosztását jelentené. "Az ortodox román képviselők nem a katolikus, a református, az evangélikus iskola, hanem a kisebbségek nyelvén működő tanintézetek ellen szavaztak. /Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek exkluzív nyilatkozata. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 30./

1998. október 21.

Románia részt kíván venni az EBESZ koszovói missziójában - közölte okt. 21-én Carmen Podgoreanu külügyminisztériumi szóvivő. Románia reprezentatív részvétellel akarja képviseltetni magát a koszovói EBESZ-misszióban. Mint szavaiból kiderült, Bukarest legkevesebb 25, de esetleg akár 50 szakembert kész küldeni. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

1998. október 21.

A Romániai Rektorok Országos Tanácsának Galacon tartott ülésén határozatban foglaltak állást a Petőfi-Schiller magyar-német nyelvű állami egyetem létrehozásáról szóló kormányhatározat ellen, amely ellen alkotmányossági óvást nyújtanak be. A kormányhatározat szerintük szenesíti a kisebbségek szeparatizmusát, veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Tiltakozásukat elküldik az államfőnek, a kormánynak, a parlament két házának és a nemzetközi oktatási, illetve emberjogvédelmi fórumok figyelmét is felhívják a Romániában készülő "jogtiprásra". - A rektorok tanácsa egy hónap múlva rendkívüli ülést tart, hogy megvizsgálja döntésének eredményeit. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 21., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./

1998. október 21.

Pápay Zoltán, az RMDSZ Bihar megyei választmányi elnöke ismertette a kétszázezres Bihar megyei magyarság helyzetét, amelyből kitűnt, hogy másodrendű állampolgárnak számítanak. A kisebbségi jogfosztottságot jelzik a következő adatok. A helyi közigazgatásban csupán néhány helyen használhatják anyanyelvüket, Nagyvárad több mint 30 %-át kitevő magyarok nem használhatják anyanyelvüket. A megyeszékhely közigazgatási intézményeiben csupán 5 % alatti magyar nemzetiségű dolgozik, közülük vezető beosztásban 10 % van. Nagyváradon a közigazgatási intézményeken nincs magyar nyelvű felirat, még a magyar színházon sincs. A helyi hatóságok határozatai nem jelennek meg magyar nyelven. Magyarul írott beadványt nem vesznek át. A nagyváradi és a Megyei Tanács ülésein a tanácsosok nem beszélhetnek magyarul. Van olyan állami vállalat, ahol írásban tiltották meg az alkalmazottaknak a magyar nyelv használatát. Bihar megyében az oktatási intézmények 6,9 %-a magyar tannyelvű, a továbbképzési intézményeknek pedig csak 0,4 %-a. Jogsérelemnek minősül, hogy leváltották Érmihályfalván a magyar igazgatókat. Nagyváradon egyetlen magyar nyelvű állami középiskola működik. A bíróságon nem használható a magyar nyelv, a perrendtartás román nyelven folyik, holott a kisebbségi nyelvek európai chartája ennek rendezésére irányelvet ad. /Szeghalmi Őrs: A Bihar megyei magyarság helyzete. Leszázalékolt kisebbség. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./

1998. október 21.

Okt. 19-én Mircea Ionescu Quintus szenátor a magyar-román meccsen történtekből a román szurkolók méltóságteljes magatartását emelte ki, mondván. "Nyugat, aki minket állandóan monitorizál, lássa meg, hogy Európa keleti hatása nem a Tiszánál van, hanem a Dnyeszternél." Emil Tocaci szenátor sérelmezte, hogy Besszarábia déli részén nincs román iskola, csak cirill betűs moldován. Arról viszont nem szólt, hogy a Dél- Besszarábiában élő százezer románból százezer moldovánnak vallja magát és csak néhányszáz románnak. Okt. 19-én a szenátusban újra több román szenátor kirohant a Petőfi-Schiller egyetem ellen, például Gheorghe Bondoc /Nagy Románia Párt/. Ugyanakkor egyetlen román szenátor sem tiltakozott amiatt, hogy a Nagy Románia Párt Kovászna megyei szervezete megalakította a Nemzeti Gárdát, amelynek célja az RMDSZ-vezetők likvidálása. A gárda tagjai között vannak a titkosszolgálat /SRI/ tagjai is, Szabó Károly szenátor tette szóvá mindezt a szenátusban. /Zsehránszky István: Eurofóbia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1998. október 21.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ okt. 16-18-a között Országos Szakmai Napokat tartott Kolozsváron A XX. század műszaki és tudományos megvalósításai címmel. A megjelenteket dr. Bíró Károly, az EMT elnöke köszöntötte. Dr. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, hogy az EMT a legátfogóbb romániai magyar civil szervezet, ugyanis kisiskolás kortól akadémiai szintig vannak kiadványai és rendezvényei, Erdély-szerte vannak fiókszervezetei. Dr. Kökényesi Sándor, az Ungvári Állami Egyetem professzora kifejtette, mit is jelent a határon túli magyar tudományos élet ápolása. Dr. Kászonyi Gábor, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének elnöke Az MMÉV jelene és jövője a Kárpát-medence magyar műszaki értelmiségének összefogásában című előadásában arról szólt, hogy a szervezet 3000 személy műszaki-szakmai összefogását segíti elő. /Csomafáy Ferenc: Országos szakmai napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1998. október 21.

Ábrahám Dezső újabb Tőkés László püspök elleni támadással jelentkezett, visszautasította Csipor Ildikó írását /Szemléltető Ábra(-kadabra-)hám, Romániai Magyar Szó, szept. 22./. Ábrahám ártatlannak vallotta magát és mindent tagadott. Csipor idézte Ábrahám egyik régebbi dicsekvését, hogy 1990-ben 55 román művészt hozott "saját zsebéből" Budapestre. Ábrahám ezt úgy cáfolta, hogy három személy utazását ő fizette /a többit nem említette/. Ábrahám ítélkezett a Székelyföldi Fórum ügyében is, szerinte Tőkés László azt az RMDSZ legitim vezetése ellen szervezte, Markó Béla megbuktatására. - Ábrahám kifejtette: 1993 augusztusában 52 határon túli magyar sajtókiadót 126 újságíróval látott vendégül "saját pénzemen", állította. - 1993-ban ő nem lebukott, hanem felajánlotta lemondását, mert adminisztrációs hanyagsággal vádolták. Ábrahám sorolta újabb vádjait : Tőkés László saját számlájára íratta át a közcélra szánt támogatásokat, a Kanadában gyűjtött pénzt szintén. /Ábrahám Dezső: Tőkés/ített/ bértollnok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1998. október 21.

Az RMDSZ jelenlegi vezetőivel szemben hangoztatott vád, hogy elszakadtak a tömegektől. A cikkíró a Temes megyei tapasztalatokat hozta fel. Temesváron az 1992-es népszámlálás szerint 32 ezer magyar él. Azóta a kivándorlás miatt csökkenhetett ez a lélekszám. Pataki három kerületi fórumon vett részt, mindhárman nagyon kevesen voltak. /Pataki Zoltán: Az a bizonyos szakadék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Ez a cikk inkább a közönyt bizonyítja.

1998. október 21.

Az okt. 22. és 25-e között zajló VIII. Könyvszalon keretében első alkalommal mutatkozik be magyarországi könyvkiadó Kolozsváron. A Balassi Könyvkiadó bemutatójára október 22-én kerül sor a Bánffy-palotában. A Szegényeknek palota című esszékötetet Egyed Péter egyetemi tanár és Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője ismerteti. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

1998. október 22.

A Tokay György vezette Kisebbségvédelmi Hivatal közleményben fejezte ki aggodalmát a kisebbségek nyelvén létrehozandó felsőoktatási intézmény körül kialakult sajtókampány miatt. A közlemény szerint Romániában ötven, kizárólag román nyelven működő felsőoktatási intézmény van, mégis exkluzivizmussal bélyegezték meg azokat, akik egyetlen kisebbségi nyelven működő intézményt szorgalmaznak. - Arra vonatkozóan, miszerint az Oktatási Minisztériumnak nem tartozik a hatáskörébe egy multikulturális egyetem létrehozási folyamatának az elindítása, a hivatal pontosított: Az 1993. évi 88-as, a felsőoktatási intézmények akkreditálásról szóló törvény értelmében "a felsőoktatási intézmények működésében érdekelt intézményeknek önfelmérő jelentést kell készíteniük", amelyet csatolnak a Tanügyminisztériumhoz benyújtandó akkreditálási kéréshez. Ennek kötelessége azonnal az Országos Akadémiai Akkreditáló Bizottság elé terjeszteni az önfelmérési jelentést. A törvényes előírásoknak megfelelően, egy állami egyetem létrehozásában legérdekeltebb intézmény maga az állam, és a szükséges lépések megtétele a Tanügyminisztérium feladata. Az 1998. évi 678-as számú kormányhatározatnak megfelelően a Tanügyminisztérium öt szakemberrel vesz részt a szükséges dokumentációk elkészítésében, közösen a magyar és német akadémiai közösségekkel, ami semmiben sem gátolja a minisztériumot az Országos Akkreditáló Bizottsággal szembeni kötelessége teljesítésében. Úgy véljük - olvasható végül a közleményben -, hogy ebben, a Románia számára amúgy is nehéz helyzetben, a román közvélemény félrevezetése, uszítása és manipulálása a politikai légkör, illetve az ország imázsának rontásához vezet. A közvélemény korrekt tájékoztatása hozzájárul az ország különböző etnikumai közötti kölcsönös megismerés és tisztelet kialakulásához. Ilyen értelemben meggyőződésünk, zárul a nyilatkozat, hogy a román elektronikus és írott sajtó támogatni fogja Románia kormányának ezirányú erőfeszítéseit. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

1998. október 22.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület okt. 22-én Nagyváradon tartott ülésén újraválasztotta tisztségébe Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés 118 szavazatot, míg ellenjelöltje, Csernák Béla 98 szavazatot kapott. Nagyfokú egyházkerületi polarizáció mutatkozik, állapította meg az eredmény ismeretében Tőkés László. Az a "széles körű lejáratási hadjárat, amely megbuktatásomra irányult, nem sikerült." - mondta. Négy évvel ezelőtt "egyben volt az egyházkerület, most egy éles megosztottság tapasztalható". Ebben döntő része van a kívülről jövő diverziónak. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Tőkés László az előtte álló feladatokról nyilatkozott: "Be kell fejeznünk az egyházon belüli rendszerváltozást, ami a régi viszonyok teljes kiiktatását, az intézményi reformokon túlmenően pedig a személyi változtatások következetes végrehajtását jelenti." A püspök szorgalmazza az evangéliumi, missziói szellem megerősödését. /Papp Gyula Attila: Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Újraválasztották Tőkést. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 27./

1998. október 22.

A kormány okt. 22-i ülésén mintegy 74, veszteséggel vagy egyáltalán nem működő bánya bezárásáról döntött. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 23., 196. sz./

1998. október 22.

Ismeretlen tettesek meggörbítették Margittán a kétnyelvű helységtáblát. /Végtelenített táblaháború? = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22./

1998. október 22.

Rendkívüli tanácsülést hívott össze Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere a magyar-román labdarúgó-mérkőzésen történtek kapcsán. Az ellenzéki tanácsosok nem vettek részt az okt. 20-i rendkívüli tanácsülésen, így nem volt meg a szükséges létszám. Emiatt Funar baráti beszélgetést javasolt, ahol egymás után hangzottak el a magyarellenes kirohanások. Ion Marinescu egységpárti tanácsos szerit a román szurkolók helyett az erdélyi negyedik hadseregnek kellett volna Budapestre mennie. A polgármesternek a meccsen történtek miatti tiltakozó levelét továbbították az államfőnek, a kormányfőnek és az Európai Unió külképviseleteinek. /Magyarellenes kirohanások a kolozsvári városi tanácsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1998. október 22.

Varga Attila parlamenti képviselő a Szatmári Friss Újságban azt javasolta, hogy a megyei választmány ne vegyen részt az Érmihályfalvára hirdetett fórumon. Ennek ellenére Szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezete testületileg képviselteti magát az érmihályfalvi fórumon, jelentette be Kabai István elnök. Szabó Károly szenátor szerint a fórumon álmegújulást hirdetnek és "delegitimizálni akarják az RMDSZ-t". Pécsi Ferenc képviselő szerint nem kell elmenni a fórumra, Muzsnay Árpád viszont jelen lesz. /Érmihályfalva csak elmélyíti a problémát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1998. október 22.

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ nem foglal állást az RMDSZ egyik csoportja mellett sem, de helyesli a Partiumi Fórum megtartását. Az RMSZDP felhívást intézett minden liberális platformhoz, vegyen részt olyan kerekasztal-megbeszélésen, ahol megkísérlik egy erős szabadelvű politikai szervezet kialakítását. /Az RMSZDP állásfoglalása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1998. október 22.

Bemutatkozott Németh Csaba /sz. Marosvécs, 1951. máj. 21./, Kézdivásárhelyen élő szenátor. Kozsokár Gábort alkotmánybírónak választották, a helyébe került Németh Csaba. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

1998. október 22.

Megjelent Vita Zsigmond posztumusz tanulmánykötete: Enyedi évek, enyedi emberek /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/, melyhez Dávid Gyula írt a szerző életét bemutató előszót. Vita Zsigmond idén halt meg, 91 éves korában, Dávid Gyula szavaival "visszatért az 'enyedi csendbe', az Őrkő alá, amelyre nehéz időkben annyiszor feltekintettek Enyed magyarjai, s amely az ő számára is jelkép volt: világának központja". /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Vita Zsigmond /Nagyenyed, 1906. jan. 16.- Kolozsvár, 1998. jan. 1./

1998. október 22.

Okt. 22-én tartotta tisztújító közgyűlését az RMDSZ Kézdivásárhelyi Szervezete. Tamás Sándor parlamenti képviselőnek, a szervezet elnökének részletes beszámolóját vita követte, melynek során szóba kerültek a közösséget érintő legfontosabb problémák, majd a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnöki beszámolót. A tisztújításon újraválasztották a jelenlévők Tamás Sándort. A közgyűlés ezt követően többes jelöléssel és titkos szavazással megválasztotta a Kézdivásárhelyi RMDSZ választmányát és etikai bizottságát. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 23., 1354. sz./

1998. október 22.

Megjelent a Ziua magyar nyelvű hetilapja, A Nap 12. száma. A magyar változat főszerkesztője Kállai László, magyar szerkesztői. Hajdu Katalin, Torma Katalin, a hetilap magyar tudósítói: Nagyvárad: Bodnár Andrea, Kőrösi B. István. A lap részletesen beszámol az eseményekről. Ebben a számban például a címlapon szalagcímmel jelezte: Tőkés László október 24-re hívta össze az érmihályfalvi fórumot. A második oldalon közölte Tőkés László püspök meghívóját. Az A Napban olvasható még: Orbán Viktor kormánya támogatja az RMDSZ autonómia-követeléseit. - Részletek Csiha Kálmán 1997-es püspöki jelentéséből. /A Nap (Temesvár), okt. 22./

1998. október 22.

Kovács András részleteket közölt az év végén megjelenő emlékírásából, ebben a Bolyai Tudományegyetem sorsára is kiért. /Kovács András: Százegyszer a lehetről és a nem lehetről. = A Hét (Bukarest), okt. 22./

1998. október 23.

Megalakulásának 139. esztendejében, 65 évvel az első Sepsiszentgyörgyön tartott vándorgyűlése után az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszatért Háromszékre: okt. 23-án a városban tartotta az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya éves vándorgyűlését. A tudományos ülésszak címe: Örökös válaszúton - 1956. Kónya Ádám a Cimbora-olvasó Maléter Pál és Benedek Elek kapcsolatáról, Gagyi Balla István pedig /felolvasták/ 1956 Sepsiszentgyörgyön, a Székely Ifjak Társasága történetének tükrében címmel tartott előadást. Benkő Levente bemutatta Volt egyszer egy 56 című, a Háromszék Lap- és Könyvkiadó gondozásában /H-Press Kiadó/ megjelent könyvét. Ezután két szakosztályban folyt tovább a vándorgyűlés, amelyen az 1848-as szabadságharcra emlékeztek. A Kor és forrás témakör előadásai dr. Egyed Ákos történész, a Hősök és emlékeké dr. Csetri Elek irányításával hangzottak el. A részvevők megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt gróf Mikó Imre dokumentációs emlékkiállítást. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24., az előadások felsorolása: okt. 22./ Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című könyvéből vett részlettel emlékezett a forrdalomra a brassói hetilap. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./


lapozás: 1-30 ... 1921-1950 | 1951-1980 | 1981-2010 ... 2281-2299




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998