Kolozsvár román elitje, a Sarmizegetusa Kulturális Alapítvány és a Keresztény Misszió Ligája - mindkettő a neofasiszta Keresztény Nacionalista Klub tagja - levélben folyamodott Teoctist pátriárkához, kérve, hogy a román ortodox egyház avassa szentté Corneliu Zelea Codreanu volt legionárius kapitányt. - a Román Ortodox Ifjúság Ligája és a Keresztény Ortodox Diákszövetség közös nyilatkozatban kérte, hogy a kormány vonja vissza a Petőfi-Schiller Egyetem megalakítására vonatkozó határozatát. - Szeptember derekán a cigány elit a képviselőháznak megküldött 60 oldalas tiltakozó iratában követelte, hogy a kormány váltsa le Tokay György kisebbségügyi minisztert és akadályozza meg a magyar egyetem létesítését. A Roma Egység Szövetségének prahovai fiókja okt. 8-án az egész cigány etnikum nevében elítélte a magyar-német egyetem létesítésének szándékát, olvasható Barabás István összefoglalójában. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./
1998. október 24.
A képviselőház szakbizottsága okt. 21-én abban állapodott meg, hogy a multikulturális egyetemek oktatási nyelve a román, amelynek értelmében a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározat okafogyottá válik. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Medifaxnak nyilatkozva kifejtette: Annak ellenére, hogy a képviselőház oktatási bizottsága több korlátozó szövegmódosítást eszközölt a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletben, az RMDSZ mindaddig nem lép ki a kormányból, amíg a parlament nem mondja ki a végső szót. Takács Csaba megállapította, hogy ezek a szövegmódosítások az ellenzéki pártok mesterkedéseinek az eredményei, amelyek támogatására viszont sikerült megnyerniök a parasztpárti, a demokrata, illetve a nemzeti liberális képviselők támogatását is. - A koalíciós pártok, és velük együtt Románia egész népe nagyon meg fog lepődni akkor, amikor rádöbben, hogy az ország nem az Európai Unióba, hanem egy egészen más érdekszférába tartozik - nyilatkozta Takács. - Radu Vasile miniszterelnök brüsszeli látogatása után világosan kijelentette, hogy az EU hivatalosságaival folytatott tárgyalásokon félreérthetetlenül az értésére adták, hogy Románia csatlakozási esélyei mindenekelőtt a gazdasági reformtól függnek. /Parlamenti végszóra várva. A tanügyi bizottság véleményezése nem készteti a kormánykoalícióból való kilépésre az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1998. október 24.
Jugoszlávia példája azt mutatja, hogy ha a többséget alkotó nemzetiség értelmiségének elitje a nemzeti kisebbségek elleni támadásokhoz csatlakozik, a nemzetiségközi kapcsolatok rohamosan megromlanak - figyelmeztetett a Helsinki Bizottság a tervezett magyar-német egyetem elleni kampányt elemezve. A bizottság elítélte azt a kampányt, amely a román egyetemi közösségben indult meg a magyar-német egyetem alapításáról szóló kormányhatározat ellen. A Helsinki Bizottság állásfoglalásában leszögezte, hogy a lakosság elégedetlen az ország jelenlegi helyzetével, s a gazdasági bajok a jövőben valószínűleg még nagyobbak lesznek. Az egyetemről szóló kormányhatározat elleni kampány ezt az elégedetlenséget etnikai jellegű feszültséggé változtatja. A bizottság szerint a kormány a magyar-német egyetem tervével az etnikai békét igyekszik segíteni. A határozat elleni kampány az etnikumok közötti feszültség kiterjedéséhez vezet Romániában. /Gyászos következményei lehetnek az etnikai feszültségszításnak - figyelmeztetnek a Helsinki Bizottság vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1998. október 24.
A román politikusok egyre hangosabb nacionalizmusa a média "hűséges" közvetítésével szétáradt a civil társadalom köreiben is - nyilatkozta Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság egyik vezető tagja. A sajtónak Romániában jelen pillanatban valamivel nagyobb a szerepe, mint amennyi az természetes volna. Egy társadalom nem akkor működőképes, ha erős a média, hanem ha egyensúlyban vannak a hatalmi ágak, szögezte le. /Andreescu a sajtó felelősségéről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1998. október 24.
Andrei Marga oktatási miniszter meghatározta, mit kell érteni a multikulturalitás fogalmán. Ez a fogalom a többség nyelvén és a nemzeti kisebbségek nyelvén történő felvételi vizsgákat, illetve e nyelveken folyó oktatást jelent, továbbá olyan programokat, amelyek lehetővé teszik az etnikai kisebbségek kultúrájának megismerését és a kisebbségek önazonosságának megőrzését, különböző tantárgyaknak és nyelveknek az egybekapcsolását, választás szerint. - Az ilyen multikulturális egyetemeket elfogadják Európában - nyilatkozta a Rompres hírügynökségnek Andrei Marga. A miniszter szerint, "aki becsületesen méri fel a tényeket, elismeri, hogy Romániában egyetemi reform van folyamatban, amely az együttélés problémái megoldásának a területe, mivel nincs etnikai színezete". /Marga és a multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1998. október 24.
Okt. 24-én tartják a Partiumi Fórum - a régiók találkozója elnevezésű találkozót Érmihályfalván, ahova hivatalosak mindazok, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak, és a magyar nemzeti közösség jövendőjét szívükön viselik. A kezdeményezők szerint a Partiumi Fórum a szeptember 12-én Alsócsernátonban tartott Székelyföldi Fórum természetes folytatása. "Több választmány, területi képviselők tanácsa jelezte már részvételi szándékát. Reméljük, hogy ez a találkozó választ ad majd azokra a megjegyzésekre, hogy a Székelyföldi Fórum nem az RMDSZ tagságát képviselte, mert Alsócsernátonban csak mintegy 1500 ember jött össze. Érmihályfalvára a területi szervezetek küldöttei jönnek, reményeink szerint mindegyik több ezer embert képviselve" - nyilatkozta Nagy Attila, Tőkés püspök titkára. Az érmihályfalvi református templomban tervezett fórumon Tőkés László mond megnyitó beszédet. A hozzászólások után a tanácskozás határozatok elfogadásával zárul. /Több választmány is jelezte részvételét a Partiumi Fórumra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1998. október 24.
Okt. 24-én az alsócsernátoni fórum folytatásaként rendezték meg Érmihályfalván a Partiumi Fórumot, mintegy 250-300 résztvevővel. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tempfli József püspök, valamint Czirják Árpád érseki helynök ökumenikus istentiszteletet tartottak, ezután nyitotta meg a fórumot Pintér István, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Tőkés László kifejtette, hogy a konjuktúra-politizálással elveszítik távlati céljaikat. "Kilenc éve hiába szántuk rá magunkat arra, hogy dolgozni fogunk és mindenkivel megbékélünk, mert nem hagynak bennünket dolgozni", mondta. Tőkés László kifogásolta, hogy kevesen jöttek el. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke hangsúlyozta: becsületbeli ügyének tekintette a találkozón részvételt. Fontosnak tartja a párbeszédet, a higgadt helyzetfelmérést bűnbakkeresés, egymásra mutogatás nélkül, egymás felé kinyújtott kézzel. Pillich László /Heltai Alapítvány/ megállapította, hogy az RMDSZ pártként működése hátráltatta a közösségi önszerveződést, elmaradt az intézményrendszer kiépítése. Somai József a Bukarest-, illetve hatalomközpontú RMDSZ-politizálással szembeni kételyeit hangoztatta és 25 pontban indokolta a kormányból való kilépést. Többek között Kolcsár Sándor Maros megyei elnök is megerősítette: nem akarnak szakadást. A hozzászólók kiálltak a magyar egyetem mellett. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./ A Partiumi Fórum nyilatkozatban megállapította, hogy a "kormányban maradni nemzeti önérzetünket sértő, történelmi léptékű bűn.", emellett több határozatot hozott, az egyikben a belső választások megrendezését sürgette. A további határozatok: az egyházi oktatás szabadságáról, a közélet erkölcsi tisztulásáról, a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának igényléséről, a mezőgazdaság megfelelő támogatásáról, továbbá annak igénylése, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség aktív szerepet vállaljon a Kárpát-medence valamennyi kisebbségben élő magyar közössége közötti közvetlen kapcsolatok elmélyítésében és a régiók közötti együttműködés kiépítésében. /A Partiumi Fórum elfogadott nyilatkozatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1998. október 24.
A Reform Tömörülés nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ szövetségi elnökéhez, emlékeztetve őt arra, hogy a Reform Tömörülés október 11-i tanácskozásán "igen éles bírálatot fogalmazott meg az Ön nevével fémjelzett RMDSZ-politikával szemben." "Olyan kongresszusi döntések végrehajtásának elodázása fűződik ehhez a politikához, mint a jogvédelmi és közösségszervezési szempontból egyaránt alapvető nemzeti kataszter összeállítása, vagy a szövetségi struktúrák valódi legitimitását megalapozó belső választások megrendezése, amelyekért újraválasztásakor Ön vállalt személyes garanciát. De ennél is súlyosabb és nehezen megbocsátható hiba volt kormányzati pozícióból magunkévá tenni egy olyan tanügyi törvénytervezetet, amely több helyen ütközik a félmillió aláírással kifejezett közösségi akarattal" - áll az RT közleményében. Pozitívan ítélték meg Markó Béla határozott fellépését a szeptember 5-i SZKT-ülésen, amikor a koalíciós szerződés mielőbbi felbontását szorgalmazta. A következő hetek történései azonban egészen mást mutatnak: "az Ön köré tömörülő szűk csoport által gyakorlatba ültetett politika végzetesen távolodik a szövetség programjától, alapvető célkitűzéseitől, és egyre kevésbé szolgálja az erdélyi magyar közösség hosszú távú érdekeit." A jelenlegi helyzet a RT szerint a következő: - A koalíciós együttműködés minden áron való megőrzése. Emellett "titokban Szövetségünk nemcsak társszerzőjévé, de Tokay György miniszter személyén keresztül legfőbb szekértolójává vált a senki által nem kívánt kreatúrának, a Petőfi-Schiller ?bikulturális? egyetemnek." - Az RMDSZ legitimálta a margai értelmezésű "multikulturalitást". - "Továbbéltettük a "román kisebbségvédelmi modell" hamis mítoszát." "Üzentünk saját népünknek, hogy az adott szó már nálunk sem kötelez.." "Mindezen felismerések késztettek bennünket arra, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében végzetesen megrendült bizalmunkat nyilvánosan is kifejezésre juttassuk." A Reform Tömörülés nyílt párbeszédet kezdeményez "a csapdahelyzetből való kitörési lehetőségekről, a Szövetség belső reformjáról és az erdélyi magyar politikai érdekképviselet ezredvégi prioritásairól." A nyílt levelet Toró T. Tibor írta alá. /Párbeszédet a csapdahelyzetből való kitörési lehetőségekről. A Reform Tömörülés nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1998. október 24.
Október 17-én Csíkszeredában tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Országos Elnöksége soros ülését. Az RMPSZ elemezve és értékelve az RMDSZ kormánykoalícióban való szerepvállalása során folytatott politikáját, elsősorban a romániai magyar oktatás érdekeinek érvényesítésére vonatkozóan, állásfoglalásában megállapította: jelentős eredménynek tekinthető, hogy a végrehajtás minden szintjén kiépült a magyar oktatásért felelős struktúra. Sikerült új oktatási intézményeket létrehozni, otthont biztosítani egyes, eddig társbérletben működő iskoláknak, bővíteni az iskolahálózatot, elsősorban a szakoktatás területén. Több megyében is sikerült újraindítani a magyar szakközép- és szakmunkásképző osztályokat, sőt, magyar tannyelvű posztliceális osztályokkal gazdagítani a meglévő hálózatot, kihelyezett főiskolai csoportokat létrehozni. A sikertelenség sok esetben "egyes tisztségviselők határozatlanságának, tehetetlenségének tudható be." Ezekre az okokra vezethetők vissza a sürgősségi kormányrendelet alkalmazásában tapasztalható egyenetlenségek is. Mindehhez hozzájárult, hogy az illetékes helyi RMDSZ, és RMPSZ-szervezetek adósok maradtak az általuk tisztségekbe juttatott oktatási vezetők elszámoltatásával." Az RMPSZ sajnálattal állapította meg, hogy az 1998 szeptemberétől bevezetett román oktatási reform távolról sem váltotta be azokat az elvárásokat, amelyeket a még tavasszal közzétett reformtervezet ígért." A kisebbségek nyelvén történő oktatás számára alkalmazott kerettantervekben nagyon sok a hiányosság: alig, vagy egyáltalán nem csökkent az osztályok heti óraszáma. Ezért mielőbb szükség volna az új szemléletet tükröző tantárgyprogramok szerkesztésére, az indokolatlanul rögzített óraszámok feloldására. /A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnökségének tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1998. október 24.
Okt. 25-én avatják fel Sepsiszentgyörgyön az új evangélikus templomot. Erdélyben száz éve nem került sor hasonló eseményre. A templomot külföldi segítséggel és belföldi összefogással építették. A templomot Mózes Árpád püspök szenteli fel. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
1998. október 25.
A magyar egyházmegyék közül a szatmárit darabolta fel a legjobban a trianoni döntés, a püspökség négyfelé szakadt: az anyaországon kívül Szlovákiához, Ukrajnához, Romániához kerültek plébániái. Reizer Pál szatmári püspök fontosnak tartja a hívekkel való kapcsolattartást. Ezt segíti vértanú elődjéről elnevezett Scheffler János Lelkipásztori Központ Laikus Irodája, amely nemrég egyházmegyei felmérésbe kezdett. Munkatársaik valamennyi egyházközséget és szervezetet felkeresik. Az egyházmegyében lelkigyakorlatos ház is működik. Másfél éve internátus indult a püspökség székhelyén. Az egyházmegye könyveket jelentet meg, saját kalendáriumuk van. /Czoborczy Bence: Papi arcélek. "Krisztus szeretete sürget minket" Reizer Pál szatmári megyéspüspök. = Keresztény Élet (Budapest), okt. 25. - VI. évf. 43. sz./
1998. október 25.
Okt. 11-én Nagykárolyban a Fatimai Szűzanya-templomot Reizer Pál szatmári érsek kegytemplommá nyilvánította. Sokan zarándokolnak el ebbe a templomba. A templomban levő Fatimai Szűzanya-szobrot Svájcból kapták. /Keresztény Élet (Budapest), okt. 25. - VI. évf. 43. sz./
1998. október 25.
Lennert Géza, a Jó Pajtás /Újvidék/ igazgatója elmondta, hogy jelenleg ez az egyetlen hetente megjelenő magyar gyermeklap a Kárpát-medencében. A Jó Pajtás a hatvanas években 25 ezer példányban jelent meg, a háború, az elvándorlás és a pénztelenség miatt jelenleg 5500 a példányszáma. A lap öt évtizede létezik, elődje, a Pionírújság, melynek első száma 1947. jan. 1-jén látott napvilágot. A lap állami támogatása a hajdani 40-50 %-osról 2 %-ra csökkent, ezért privatizálni kellett a gyermeklapot. Pécsett tartották meg a okt. 14-18-a között a Határon Túli Magyarok 7. fesztiválját, ennek keretében megszervezték a Magyar gyermeklapok a Kárpát-medencében című konferenciát. Kárpátalján az Irka /Beregszász/ című gyermeklapot egy házaspár készíti önszorgalomból, Erdélyben több gyermeklap van: Kolozsváron a Napsugár, Szivárvány, Diákabrak, Nagyváradon a Szemfüles /Corvin Kiadó/, Sepsiszentgyörgyön a Cimbora. Szlovákiában a Tábortűz, Horvátországban a Barkóca, amely a nagy kihagyásokkal napvilágot látó Új Képes Újság melléklete, Szlovéniában az Ifi gyermeklap él, az utóbbi a Népújság melléklete. /Magyar Szó (Újvidék), okt. 25./ A felsorolás nem teljes, Vajdaságban például létezik az Útitárs - keresztény gyermeklap, főszerkesztője Utasi Jenő plébános, felelős szerkesztője Cseh Mária. Az Útitárs III. évfolyamának 8. száma októberben jelent meg. Ebben a számban jelezték, hogy cserkészrovat indul a folyóiratban. Ugyancsak az Útitársban olvasható, hogy a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség tisztjei október elején táboroztak Horgoson, a Domus Pacis lelkigyakorlatos házban. /Útitárs (Tóthfalu), október/
1998. október 26.
A lapok többsége teljes egészében közölte az Oktatási Minisztérium által a sajtó rendelkezésére bocsátott Andrei Marga- "interjút", mely újból a multikulturalizmus fogalmát hivatott tisztázni, és ismételten visszautasította az önálló magyar egyetem gondolatát. Marga szerint az egyetemi szintű multikulturalizmus azt jelenti, hogy a felvételi és a tanulmányok a többség és a kisebbségek nyelvén történik; a tananyag lehetővé teszi az etnikai közösségek kultúrájának megismerését és kulturális identitásuk megőrzését; a diákok szabadon választhatják a tantárgyakat és azok tannyelvét; az egyetemen belül világosan el van választva a nyelvi és kulturális megkülönböztetés és a szakmai egység. A tanügyminiszter állást foglal a nemzetállamok jövője mellett, és burkoltan utal arra, hogy az etnikai alapú egyetemeket könnyen fel lehet használni "a jelenlegi államok szétszakítására". Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy "semmi tartósat sem lehet erőszakkal kieszközölni". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 26., 197. sz./
1998. október 26.
A Tőkés László püspök indítványára szervezett Érmihályfalvi Fórumot a román lapok az RMDSZ megújulását előirányzó tanácskozás "csődjeként" értékelték, hogy a gyűlésen csupán 200 személy vett részt. A közfelkiáltással elfogadott határozatok újból az önálló magyar egyetem létrehozására, a romániai magyaroknak adandó kettős, román-magyar állampolgárságra, és a személyes elvű és területi autonómiára vonatkoztak. Határozat született a közösségi belső választások megrendezéséről, az RMDSZ demokratikus működésének megerősítéséről, az elkobzott felekezeti iskolák visszaszolgáltatásáról, a szekuritátés dossziék feltárására vonatkozó törvénytervezet támogatásáról és a mezőgazdaság támogatásáról. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
1998. október 26.
A Román Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács okt. 25-én, vasárnap megtartott ülésén úgy döntött: Románia egy szárazföldi megfigyelőcsoport mellett egy AN-30-as típusú felderítő repülőgéppel is részt vesz az EBESZ és a NATO koszovói felügyelő missziójában. A védelmi tanács volt elnökeként az ülésen részt vett Ion Iliescu, az RTDP elnöke is, aki az ülést követően hangsúlyozta: teljes mértékben egyetért a tanács döntésével, ugyanis ez összhangban van a koszovói válság békés megoldását szorgalmazó parlamenti határozattal. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 26., 197. sz./
1998. október 27.
Sajtóbotrányt kavart Romániában, hogy Emil Constantinescu államfő második világháborús emlékérmet adott át Vasile Ciolpannak. A kitüntetett a kommunista diktatúra idején a politikai foglyokat őrző hírhedt máramarosszigeti börtön parancsnoka volt. /MTI, /Népszabadság, okt. 27./
1998. október 27.
Okt. 24-én tartották meg Érmihályfalván a Partiumi Fórumot, a Régiók Találkozóját. Mintegy 250 személy jelent meg. A néhány napja újraválasztott Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a találkozó megnyitása előtt nyilatkozott a sajtónak. Hangsúlyozta, hogy ez a mozgalom és kezdeményezés az RMDSZ-en belül történik. Alsócsernátonban "főképpen a magyarság országos helyzetével foglalkoztunk, általános helyzetértékelésre törekedtünk, ez esetben főképp magának az RMDSZ-nek a helyzetével foglalkozunk. Az RMDSZ önvizsgálatát szeretnénk végrehajtani" - mondta. Kerülték a személyeskedést. "Az alsócsernátoni fórum visszhangja feltétlenül igazolni látszik ennek a kezdeményezésnek az értelmét." "Lehetetlen állapot, hogy szeptember 5-én hoz egy határozatot az SZKT, és október 3-ra, a következő ülésig ez a határozat a feje tetejére áll..." "Valami elindult, ezen az úton tovább kell lépni." "Helytelen az a felfogás, hogy nincsen alternatíva." A "belső választásokat szorgalmazni kell." /T. Sz. Z. (Tibori Szabó Zoltán): A kongresszus összehívása és a belső választások megtartása a cél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
1998. október 27.
Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt a hatóságok ismét három évre nemkívánatos személynek nyilvánították Romániában. Kitiltásáról maga az érintett tájékoztatta levélben az Érmihályfalván tartott Partiumi Fórum szervezőit. Az ügyvédnőt az Iliescu-rendszer idején, 1994 novemberében egyszer már három évre kitiltották Romániából. Eva Maria Barki idén szeptemberben több erdélyi városban tartott előadást, és az autonómia, illetve a föderalizmus eszméjéről kifejtett gondolatait a román vezetés az ország alkotmánya elleni támadásnak találta. Az ügyvédnő ellen maga Emil Constantinescu államfő is felemelte szavát, aki felkérte az illetékes hatóságokat a megfelelő intézkedésekre. Minderről a román államfő tájékoztatta az osztrák elnököt is. /Eva Maria Barkit ismét kitiltották Romániából. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
1998. október 27.
1989 után kezdték újraindítani a református iskolákat, 1990-ben Nagyváradon, Zilahon és Szatmárnémetiben és Kolozsváron indult református középiskolai osztály, emlékezett vissza Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa. 1991-ben indították el Nagyenyeden a szórványiskolát, ma már Nagyenyed és Kolozsvár iskolájának bentlakása is van. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület taktikája az, hogy az iskola indulásakor jó feltételeket biztosít a működéséhez, az Erdélyi Református Egyházkerület taktikája viszont az, hogy az egykori kollégiumi épületeket rendezi meg. Marosvásárhelyen két év után tudtak csak helyet szerezni a Bolyai Líceumba. Sepsiszentgyörgyön a Mikó Kollégiumba, Székelyudvarhelyen a Bod Péter Tanítóképzőbe már könnyebb volt bekerülni. Kézdivásárhelyen is van református kollégium. - Ismeretes, hogy faluhelyen egyre több faluban szűnnek meg az iskolák. A megszűnő iskolák helyett szórvány iskolaközpontokat szeretnének létrehozni. 1997-ben elhatározták, hogy kísérleti jelleggel Kolozs megyében 14 elemi iskolai osztályt indítanak, kérték az engedélyezést a tanfelügyelőségtől, a minisztériumtól, a vallásügyi államtitkárságtól. A megyei tanfelügyelőség nem is válaszolt. /Makkay József: Kik nem támogatják az egyházi oktatást? Szélmalomharc intézményeink újraszervezéséért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
1998. október 27.
Borbély Zsolt Attila az RMDSZ eddigi legnagyobb hibájának, sőt bűnének tartja, hogy az SZKT okt. 3-i ülésén visszavonta szept. 5-i, a kolaícióból való kilépést elhatározó állásfoglalását. Borbély Zsolt Attila hangsúlyozta: kollektív szégyen az, ami történt. /Borbély Zsolt Attila: Töréspont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 27./
1998. október 28.
Okt. 29-én megnyitja új évadját a Kolozsvári Népfőiskola a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Majális/Bilascu utca 5.). Dr. Egyed Ákos történész-professzor, az RMNT országos elnökének megnyitó beszéde után dr. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora Magyar nyelvi tájak, nyelvi környezet Erdélyben címmel tart előadást. /Évadnyitó a Kolozsvári Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
1998. október 28.
Dr. Eva Maria Barki, ismert osztrák kisebbség- és emberjogi ismét kitiltatott Romániából. Sőt, az Elnöki Hivatal is elítélő nyilatkozatot tett közzé. Közben "érdekképviseleti szövetségünk gyanús-cinkosan hallgatott", állapította meg Pillich László, aki idézett Barkinak az Érmihályfalván rendezett Partiumi Fórum résztvevőihez írt leveléből: "Véleményszabadság azt jelenti, hogy a vitákat akkor is nyilvánosságra bocsátjuk, ha kényes vagy kellemetlen tárgyúak. Én ajánlatot tettem egy nyílt vitára, és továbbra is készségesen rendelkezésre állok, hogy az én valódi érveimet megismerjék és ne a médiák hamis közléseit. De nyilván sokkal kényelmesebb, ha nem engednek be az országba. Ezzel azonban a téma nem kerül le az asztalról, mert: a támadások valódi célpontja nem az én személyem, hanem Önök, az erdélyi magyarság ". Barki szerint az RMDSZ-nek "konkrétan meg kell fogalmazni az Önök jogait, következetesen és határozottan megkövetelni ezeket, és éppolyan következetesen és határozottan fellépni értük." Barki figyelmeztetett: "Nyugaton azt hiszik, minden a legnagyobb rendben van. A világ nem tud arról, hogy továbbra sem élhetnek jogaikkal, hogy továbbra is vannak megfélemlítettek és korlátozottak véleménynyilvánításban, hogy itt még mindig másodosztályú emberek Önök, hogy az asszimilációs program továbbra is él, és célkitűzésében semmit sem tér el Ceausescu homogenizációs programjától. A világ nem tud semmit Cserehátról, az Agache-ügyről és többi sérelmekről." A tájékozódás és tájékoztatás sem túlzott erőssége a mai RMDSZ "pártstruktúrának", állapította meg Pillich. /Pillich László: "Célpont nem az én személyem, hanem Önök" = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28., dr. Eva Maria Barki levelének teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1998. október 28.
Bukarestben okt. 15-17-én tartották meg a romániai keresztény egyházak konferenciáját, melynek témája volt: A keresztények a világ felé fordulnak, melyért Krisztus meghalt. A kezdeményező a World Vision nemzetközi keresztény-humanitárius szervezet volt, melynek munkatársai anyagi segélyt juttattak már az 1977-es romániai földrengést követően is, majd az 1989-es változások után rendszeresen megjelentek, hogy segítsenek. Talán az első olyan ökumenikus konferencia volt, számolt be Z. Albu Zoltán bukaresti református lelkipásztor, amelyre a kisebb és nagyobb egyházak is elküldték képviselőiket. Magyar és német protestáns egyházak is népes delegációval érkeztek. Megdöbbenéssel értesültek a megjelentek arról, hogy az országban 98 000 gyermeknek nincs lakása, a csatornarendszerekbe húzódnak a fagy elől. /Z. Albu Zoltán: A keresztyén egyházak mindegyike ígéretet tett, a nyomorúságba jutott gyermekek megsegítésére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1998. október 28.
Burány Béla /sz. 1931. febr. 12./ népmesegyűjtése, 66 vajdasági erotikus népmese Szomjas a vak ló címmel 1984-ben jelent meg, nagy sikere volt, Budapesten is kiadták 65 ezer példányban, az is hamar elfogyott. További mesegyűjteményei /Piros a tromf, A legkisebb királylány kívánsága, A menyecske meg a feketerigó/ is napvilágot láttak. Burány Béla mindig úttörő munkát végzett, így adta ki az első vajdasági magyar balladáskönyvet, az első katonadal-gyűjteményét, az első gyermekjáték-gyűjteményét, majd Vadvirágok címmel hímzésgyűjteményt jelentetett meg. Dr. Burány Béla orvosprofesszor figyelme a magyarság népességcsökkenése felé fordult. A vajdasági magyarság lélekszáma 1961 és 1991 között százezerrel fogyott, nagyon sokan elhagyták az országot. "A jólét és a kényelem igénye mai társadalmunk gyilkos tényezője, amely felgyorsult kipusztulásunkhoz vezet" - állapította meg Burány Béla. Ezt a problémát járta körül Szakad a part! című, idén megjelent könyvében, megállapítva, hogy ezt a problémát egyetlen magyarországi és határon kívüli magyar párt nem tűzi érdemben zászlajára. Nem készít tudományos programot. "Az összmagyar vitálstatisztikai helyzetkép elkészítése megkerülhetetlennek látszik." Valamennyi párttól a probléma megoldását célzó programot kell kérni és azt nyilvánosságra hozni. "A probléma teljes nyelvterületre szóló tudatosítása a folyamat leállítását, megfordítását még elősegítheti." /Krekity Olga: Nemzetpusztító kór. = Szabad Hét Nap (Szabadka), okt. 28./
1998. október 29.
Okt. 29-én a képviselőházban Kerekes Károly politikai nyilatkozatban reagált a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ és a Nagy-Románia Párt /PRM/ Maros megyei szervezete által, sajtótájékoztatón tett kijelentésekre. Nem szokta kommentálni a politikai pártok magyarellenes kijelentéseit, provokációit, kezdte. A Maros megyei közvéleményt hetente bombázza sajtótájékoztatóval ez a két párt a magyar kérdéssel, az egyetemtől, egészen egy futballmeccsig. A múlt héten elhangzottakat azonban "nem lehet szó nélkül hagyni. Ott, ahol 1990 márciusában tragikus események, súlyos etnikumközi konfliktusok történtek," a PUNR megyei szervezete nyilvánosan kijelentette, hogy támogatja a PRM-nek a Nemzeti Gárdák erdélyi felállítására vonatkozó kezdeményezését," amelyek célja a PRM "az, hogy likvidálják az erdélyi magyarok vezetőit." Az "erdélyi magyaroknak volt alkalmuk megismerni az ilyenszerű nemzetőrségek terrorját, nevezzék azokat vasgárdának vagy Maniu- gárdának." Sajnálatos, "hogy az Elnöki Hivatal, a kormány és a politikusok nem foglalnak határozottan állást ebben a problémában." /Az elnök, a kormány közömbösen szemléli a magyarellenes uszítást. Kerekes Károly képviselőházi politikai nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./
1998. október 30.
Emil Constantinescu elnök a hét elején tett finnországi látogatása során kérdésekre válaszolva úgy fogalmazott: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az l996. évi parlamenti és elnökválasztások után azért vonták be a kormányzásba, hogy ezzel pozitív jelzést adjanak Európának és a magyaroknak a romániai kisebbségi jogok biztosításáról. A Román Demokrata Konvenció és a Demokrata Párt a magyar politikai szövetség részvétele nélkül is rendelkezett a szükséges parlamenti többséggel. Az államfő kijelentéseire reagáltak az RMDSZ parlamenti képviselői. Kovács Csaba, a képviselőház titkára kijelentette, hogy az RMDSZ nélkül pedig a parasztpártiak, a demokraták és a liberálisok csak kevéssel haladták volna meg a parlamenti ötven százalékot. Ezért számos sarkalatos törvény nehezen született volna meg a törvényhozásban az RMDSZ 7,5 százalékos részvétele nélkül. Kovács Csaba azt is hangsúlyozta, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele Románia külpolitikai sikerének számított s Nyugaton már "román modellről" beszéltek. Ám sajnos, ez a modell csak a madridi NATO-csúcsig működött. /Emil Constantinescu - RMDSZ. Rossz helyen szólt az elnök. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./
1998. október 30.
A kormánykoalíció pártjai egyetértettek a kormány karcsúsításának tervével - jelentette be Radu Vasile miniszterelnök a koalíciós partnerekkel folytatott okt. 30-i tárgyalásokat követően. A tervek szerint a kormányban a jelenlegi 20 miniszter helyett 17 marad, s jelentős mértékben csökkenteni kívánják az államtitkárok számát is. Az átszervezés során néhány minisztérium megszűnik, egyeseket összeolvasztanak. Radu Vasile a kormány átszervezésének szükségességét elsősorban azzal indokolta, hogy így a kormány struktúrája jobban összhangba kerül az EU-tagállamok kormányzati gyakorlatának elveivel. Vasile bejelentette azt is, hogy átszervezik a kormányhivatalok és -ügynökségek rendszerét is. A Mediafax tájékoztatása szerint a kormány szerkezeti átalakításának időszerűségéről megoszlanak a vélemények a koalícióban. A Demokrata Párt szerint az átalakítás nem jelent prioritást, s csak az amúgy is lassú reformfolyamat további fékezéséhez vezetne. A parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ a kormány hatékony működéséhez elengedhetetlennek tartja a tervbe vett változásokat. /Karcsúsított kormányszerkezet. Csökken a minisztériumok és államtitkárok száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
1998. október 30.
A koalíciós pártok vezetőinek Radu Vasile miniszterelnökkel okt. 28-án este sorra került tanácskozását megelőzően Markó Béla elnök úgy nyilatkozott: a szövetség nem kíván lemondani minisztériumairól, ugyanakkor javasolja egy új, a kis- és középvállalatok fejlesztésével foglalkozó tárca létrehozását. Az RMDSZ-nek a kormány szerkezeti átalakításával kapcsolatos koncepciójáról Borbély László államtitkár, ügyvezető alelnök, az RMDSZ kormányzati tevékenységéért felelős főosztály vezetője elmondta: "Az RMDSZ egyetért a minisztériumok számának csökkentésével, ami egyes tárcák összeolvasztásához, másoknak pedig különböző hivatalokká, ügynökségekké való átalakításához vezet. Elképzelésünk szerint a jelenlegi privatizációs minisztérium lenne az egyik olyan tárca, amely hivatallá alakul majd át. Úgy értékeljük, hogy a reformügyi minisztériumot meg kell szüntetni, a sport- és ifjúsági, valamint a kutatási tárcákat pedig össze kell vonni a tanügyminisztériummal. A minisztériumok számának csökkentése azonban önmagában még nem szavatolja a kormány jobb működését. Ezt csakis úgy lehet elérni, ha bizonyos alapelvek figyelembe vétetnek, amelyekre az RMDSZ fel is hívta a figyelmet a szerda esti találkozón. Meg kell tehát teremteni azt az információáramlást, amely szavatolja a koalíciós pártok előzetes egyeztetését a különböző törvénytervezetekről és a kormányhatározatokról, még mielőtt azok a kormány napirendjére kerülnének. Ugyanakkor elengedhetetlen az egyeztetés a parlamenti csoportokkal az illető törvénytervezeteknek a parlament elé kerülése előtt. Másik alapfeltétel: a decentralizáció megteremtése nemcsak a kormány és a központi adminisztráció, hanem megyei szinten is. Mindinkább a megyei és városi tanácsok hatáskörébe kellene áthelyezni azon hivatalok felügyeletét, amelyek eddig a prefektushoz tartoztak. Nagyon fontos - és ezt az RMDSZ többször is javasolta - egy olyan protokollum megkötése is, amely elejét venné annak, hogy a parlamentben vagy a bizottságokban egyes koalíciós pártok tagjai bojkottálják, megnehezítsék a döntéshozatalt." /Székely Kriszta: Továbbra is két minisztérium illeti meg az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
1998. október 30.
Rengeteg, a máramarosszigeti magyarságot foglalkoztató gond merült fel, amikor Böndi Gyöngyikével, a megye parlamenti képviselőjével találkoztak a máramarosszigetiek. A legfájóbb az anyanyelvi oktatás és az egyházi javak visszaadásának helyzete. Máramarosszigeten 1990-ben kérvényezték az önálló magyar középiskolát, aláírásokat gyűjtöttek, de nem értek el eredményt. Ma már hiába kezdenének ilyen akcióba: idén csak 18-an jelentkeztek első osztályba, már csak negyedikben létezik két párhuzamos osztály. Probléma a tanárok utánpótlása. Az egyházi javakat illetően: a magyar történelmi egyházaknak sok ingatlana volt Máramarosszigeten. Az illetékesek előszeretettel éppen ezeket kínálták fel megvételre. /Farkas E. Zoltán: Magyar gondok Máramarosszigeten. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 30./
